Szegedi gázturbinás kombinált ciklusú er m El zetes konzultációs dokumentáció Szeged Energia Zrt. 2010. november Delivering sustainable solutions in a more competitive world
EL ZETES KONZULTÁCIÓS DOKUMENTÁCIÓ Szegedi gázturbinás kombinált ciklusú er m El zetes konzultációs dokumentáció Szeged Energia Zrt. 2010. november Temesváry Péter Ügyvezet igazgató ERM Hungária Kft. ERM s Budapest Office Vármegye u. 3-5. H-1052 Budapest Hungary T: +36 1 327 90 30 F: +36 1 327 90 40 erm.hungaria@erm.com www.erm.com
TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS, EL ZMÉNYEK 4 1.1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 5 1.2 AZ ENGEDÉLYKÉR AZONOSÍTÓ ADATAI 6 1.3 A TERVEZETT BERUHÁZÁS 6 1.4 A TERVEZETT BERUHÁZÁS SZÜKSÉGESSÉGE 6 1.4.1 A magyar villamosenergia-piac szerkezete 6 1.4.2 Beépített er m vi kapacitás 7 1.4.3 Új er m vek belépésének szükségessége 8 1.4.4 További új fejlesztések 9 1.4.5 A tervezett beruházás szükségessége 9 1.5 A TERVEZETT BERUHÁZÁS HELYSZÍNE 10 2 A TELEPHELY KÖRNYEZETÉNEK, ALAPÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA15 2.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET 15 2.1.1 Földtani és talajtani adottságok 15 2.1.2 Vízrajz, hidrogeológia 15 2.1.3 Éghajlat, meteorológiai alapadatok 16 2.2 TERÜLETHASZNÁLAT 18 2.2.1 Városrendezési és építési szabályozási keretek 18 2.2.2 Országos Területrendezési Terv 20 2.2.3 Jelenlegi terület használat 21 2.3 MEGKÖZELÍTÉSI ÚTVONALAK, JELENLEGI GÉPJÁRM FORGALOM 21 2.3.1 Megközelítési útvonalak 21 2.3.2 Jelenlegi gépjárm forgalom a környez utakon 21 2.4 KÖRNYEZETI ALAPÁLLAPOT 22 2.4.1 Leveg min ség 22 2.4.2 Felszíni víz, felszín alatti víz, talaj 32 2.4.3 A tervezett Létesítmény és környezetének jelenlegi zajhelyzete 37 2.4.4 Él világ 41 3 A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA 45 3.1 TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK, KAPACITÁSOK 45 3.2 TERÜLETI ELHELYEZKEDÉS, KÖZÚTI MEGKÖZELÍTÉS 46 3.3 INFRASTRUKTÚRA KAPCSOLATOK 47 3.4 LÉTESÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉNEK ÉS ÜZEMELÉSÉNEK ID BELI ÜTEMEZÉSE 47 3.4.1 A Létesítmény építésének id beli ütemezése 47 3.4.2 A Létesítmény m ködésének élettartama 47 3.5 A LÉTESÍTMÉNY TERÜLETIGÉNYE 48 3.6 AZ ER M M KÖDÉSE ÉS A F BB BERENDEZÉSEK, ÉPÜLETEK BEMUTATÁSA 48 3.6.1 A kombinált ciklusú gázturbinás er m m ködése 48 3.6.2 Az er m tervezett üzemvitele 49 3.6.3 Villamos energiatermelés f bb berendezései 50 3.6.4 A kapcsolódó segédberendezések a telephelyen 56 3.6.5 Az er m m ködés esetei, m szaki paraméterek 67 ERM HUNGÁRIA KFT. 1 SZEGED ENERGIA ZRT.
3.6.6 Kapcsolódó létesítmények telephelyen kívül 69 3.7 A LÉTESÍTMÉNY MÉRTÉKADÓ GÉPJÁRM FORGALMA 70 3.8 A M KÖDÉS SZEMÉLYI ÉS ID BELI FELTÉTELEI 71 3.8.1 Tervezett dolgozói létszám 71 3.8.2 M ködési id 71 3.9 A VIZSGÁLT ALTERNATÍVÁK 71 3.9.1 Telephely kiválasztásának szempontjai és alternatívái 71 3.9.2 Technológia kiválasztásának szempontjai és alternatívái 71 3.10 ÜZLETI, TECHNOLÓGIAI ADATOK JELLEMZ I 76 3.10.1 Adatok bizonytalansága 76 3.10.2 Üzleti titokkal kapcsolatos információk 76 4 A LÉTESÍTMÉNY KÖRNYEZETI HATÁSAI 77 4.1 A LÉTESÍTÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI 78 4.1.1 Leveg terhelés a létesítés alatt 78 4.1.2 Talaj, felszín alatti és felszíni vizek terhelése a létesítés alatt 81 4.1.3 Építési zajterhelés 83 4.1.4 Él világ terhelése a létesítés alatt 88 4.2 AZ ÜZEMELÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI 88 4.2.1 Leveg terhelés üzemelés alatt 88 4.2.2 Talaj, talajvíz, felszíni víz terhelések üzemelés alatt 99 4.2.3 Üzemelési zaj- és rezgésterhelés 106 4.2.4 Él világ terhelése az üzemelés során 110 4.3 FELHAGYÁS KÖRNYEZETI HATÁSAI 111 4.4 TÁJKÉPI HATÁSOK 112 4.5 KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM 112 4.5.1 M emlékek és régészeti lel helyek jelenléte a Beruházási területen 112 4.5.2 Régészeti lel helyek kezelése a beruházás el készítés/ kivitelezés során 112 4.6 HAVÁRIA ESETEK KÖRNYEZETI HATÁSAI 113 4.6.1 Üzemzavar 113 4.6.2 T zeset 114 4.6.3 Gázszivárgás, robbanás elleni védelem 114 4.6.4 Természeti katasztrófák 115 4.6.5 Veszélyes üzem min sítése 115 4.7 GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSOK 115 4.8 ORSZÁGHATÁRON TÚL TERJED HATÁSOK 116 4.9 MONITORING HÁLÓZAT 116 4.9.1 Leveg tisztaság-védelem 117 4.9.2 Vízmin ség-védelem 117 4.9.3 Zaj- és rezgésvédelem 117 4.9.4 Az ózonréteg védelem 117 4.9.5 Hulladékok káros hatásainak elkerülése 117 4.9.6 Vállalatirányítási rendszerek alkalmazása 118 4.10 KONKLÚZIÓ, TOVÁBB VIZSGÁLANDÓ KÉRDÉSEK 118 4.10.1 Konklúzió 118 4.10.2 Tovább vizsgálandó kérdések 119 5 ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS 120 ERM HUNGÁRIA KFT. 2 SZEGED ENERGIA ZRT.
5.1 A TERVEZETT TELEPHELY ÉS TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA 120 5.1.1 Tervezett tevékenység 120 5.1.2 Beruházási terület és környezete 120 5.2 A KÖRNYEZETRE GYAKOROLT VÁRHATÓ HATÁSOK ÖSSZEFOGLALÓ MIN SÍTÉSE121 5.2.1 Leveg terhelés hatásai 121 5.2.2 Talaj, felszín alatti, felszíni vízterhelés hatásai 122 5.2.3 Zaj és rezgés terhelés hatásai 123 5.2.4 Hatások az él világra 124 5.2.5 Kulturális örökségvédelmi hatások 125 5.2.6 Országhatáron túl terjed hatások 125 5.2.7 Konklúzió, tovább vizsgálandó kérdések 125 6 IRODALOMJEGYZÉK 126 MELLÉKLETEK: 1. Átnézeti helyszínrajz 2. Tulajdoni lap 3. Szabályozási terv kivonat 4. Telepítési helyszínrajz 5. El zetes leveg szennyezés modellezés, hatásterület 6. Zaj alapadatok, el zetes zajmodellezés, hatásterület 7. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal igazolása 8. Természetvédelmi területek 9. Fotódokumentáció ERM HUNGÁRIA KFT. 3 SZEGED ENERGIA ZRT.
1 BEVEZETÉS, EL ZMÉNYEK Az Advanced Power AG és a Siemens Project Ventures GmbH (a továbbiakban Beruházók ) egy 2x460 MW e nettó kapacitású kombinált ciklusú gáztüzelés er m (továbbiakban Létesítmény ) építését tervezi Szegeden, az Ipari park területén, a Hrsz. 01416/17 számú ingatlanon (továbbiakban Beruházási terület ). Az Advanced Power AG egy tapasztalt, független svájci bejegyzés, er m fejleszt vállalkozás, mely irodákkal rendelkezik Szlovákiában (Pozsonyban), az Egyesült Királyságban (Londonban), Németországban (Hamburgban) és Spanyolországban (Madridban). Az Advanced Power vezetése eddig több mint 9400 MW összkapacitású er m vi projekt megvalósításáért felelt. A lenti ábra az Advanced Power jelenleg fejlesztés vagy kivitelezés alatt álló projektjeit mutatja be: 1.a. ábra Az Advanced Power er m vi projektjei Az európai projektekben az Advanced Power stratégiai partnere a Siemens. A jelen fejlesztés megvalósítására az Advanced Power és a Siemens Project Ventures GmbH egy projekttársaságot hozott létre szegedi székhellyel Szeged Energia Zrt. név alatt. A projekttársaság 50%-ban az Advanced Power, 50%- ban a Siemens tulajdonában van. A Siemens Project Ventures GmbH-t ( SPV ) 1994-ban alapították, és teljes egészében a Siemens Financial Services GmbH, azaz a Siemens AG tulajdonában van. Az SPV jellemz en az energiaszektorban, er m vi projektekben való részvétellel, valamint a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos projektekben (például repül téri vagy vasúti fejlesztések), és orvostechnológiai projektekben fejti ki tevékenységét. Az olyan projektekre ERM HUNGÁRIA KFT. 4 SZEGED ENERGIA ZRT.
fókuszál, melyekben a Siemens m szaki, technológiai szempontból kiemelten fontos szerepet kap a kivitelezés, üzemeltetés vagy karbantartás folyamán. Ezekben a projektekben a Siemens jellemz en kivitelez ként, illetve a legfontosabb berendezések szállítójaként vesz részt. Az SPV jelenleg számos villamos energiatermeléssel kapcsolatos projektben vesz részt, amelyekben részesedése 10% és 50% közötti. 1994 óta az SPV összesen 6,5 milliárd USD érték projektben vett részt. Jelen El zetes Konzultációs Dokumentációt az ERM Hungária Környezetvédelmi Tanácsadó Kft. (székhely: 1052 Bp. Vármegye u. 3-5.) az El zetes Konzultációs eljáráshoz készítette a Beruházó által rendelkezésünkre bocsátott m szaki adatok felhasználásával, és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kt.), valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet el írásainak figyelembevételével. Jelen dokumentációt a következ szakért k, tervez k készítették: Név Szakterületek, Engedélyek Herta Horia Projektmenedzser, vezet tanácsadó Komlóssy Eszter MMK 01-8029 KB-Tell Környezetmérnöki tervez Lejárat: 2012-04-02 SZKV-vf Víz- és földtaniközeg-védelem szakért Lejárat: 2013-03-03 SZKV-hu hulladékgazdálkodási környezetvédelmi szakért Lejárat: 2013-03-03 Tan Attila MMK 03-0655 K-K - Környezeti zaj- és rezgésvédelem szakért Lejárat: 2010-02-28 Zaj- és rezgéscsökkentési szakmérnök-szakért Eng. Szám: K-K SZ-178/2005, K-F-O F-323/2005 Kovácsy Dóra Környezetmérnök Vidákovics Gábor Környezetmérnök Szabó Kanász Ervin Biomérnök, környezetvédelmi szakmérnök Horváth Robert Él világvédelem, természetvédelem Sz-713/2007; lejárat: 2012. május 20 Péter Gábor Él világvédelmi szakért A munka során el zetes egyeztetést folytattunk az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel séggel a dokumentációval szemben támasztott szakmai tartalommal kapcsolatosan, és a Felügyel ség véleményét a dokumentáció készítése során figyelembe vettük. 1.1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A tervezett tevékenység, 2x460 MW kapacitású energiatermel tüzel berendezés m ködtetése, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet szerint mivel a tevékenység a rendelet 1-2. sz. mellékletében is szerepel -- a következ környezetvédelmi vizsgálati kötelezettségek alá esik: Környezetvédelmi hatásvizsgálat (KHV) lefolytatása; ERM HUNGÁRIA KFT. 5 SZEGED ENERGIA ZRT.
Egységes Környezethasználati Engedély (EKHE) megszerzése. Beruházó ezúton kérvényezi, hogy összevont Környezetvédelmi Hatásvizsgálati és Egységes Környezethasználati Engedélyezési eljárást folytathasson le. Beruházó az összevont környezetvédelmi hatásvizsgálati és Egységes Környezethasználati Engedélyezési eljárás el készítéseként el zetes környezetvédelmi konzultáció lefolytatása mellett döntött. 1.2 AZ ENGEDÉLYKÉR AZONOSÍTÓ ADATAI Cég neve: Szeged Energia Zrt. Székhelye: Szeged 6728, Budapesti út 34. Cégjegyzék szám: Cg. 06-10-000382 Felel s képvisel : Adrian Bobula Magyar nyelv kapcsolattartó: Sz cs Mihály 1.3 A TERVEZETT BERUHÁZÁS A tervezett tevékenység villamos energia el állítása egy 920 MW (két blokkban) teljesítmény gáztüzelés, kombinált ciklusú er m ben. A tervezett tevékenység célja, hogy a magyarországi villamosenergia-piac igényeinek megfelel környezetkímél, magas hatásfokú, rugalmasan m ködtethet, korszer és gazdaságos er m létesüljön és üzemeljen Magyarországon. A kombinált ciklusú gázturbinás er m vek a legjobb rendelkezésre álló technológia (BAT) feltételeinek megfelelnek. A technológia és a felhasznált üzemanyag jellemz i miatt magas termikus hatásfokkal és alacsony környezeti kibocsátással rendelkeznek. 1.4 A TERVEZETT BERUHÁZÁS SZÜKSÉGESSÉGE 1.4.1 A magyar villamosenergia-piac szerkezete Magyarország teljes villamosenergia-fogyasztása szállítási veszteségekkel együtt a 2009-es évben 42 TWh volt. A 2000-es évek elején a magyar villamos energia-piac évente átlagosan 1,5 %- al b vült. Az egész Európát és Magyarországot is érint gazdasági visszaesés hatásaként csökkent a villamosenergia-igény, ám várhatóan ez a hatás csak átmeneti lesz, és középtávon ismét a villamosenergia-igény növekedésére számíthatunk. A magyar villamosenergia-rendszer a szlovén hálózatot kivéve az összes szomszédos ország villamosenergia-hálózatával össze van kapcsolva. A ERM HUNGÁRIA KFT. 6 SZEGED ENERGIA ZRT.
szomszédos országokkal folytatott kereskedelem (import és export együtt) 2009-ben körülbelül 16 TWh-t tett ki. Magyarország mindig is nettó import r volt a villamosenergia tekintetében, mivel az ország villamosenergiaigényének 10-25 %-a importból származik. 2009-ben megközelít leg a hazai áramfogyasztás 14 %-át fedezte az import. 1.4.2 Beépített er m vi kapacitás Magyarországon a jelenleg beépített termelési kapacitás összesen mintegy 9.200 MW. A megtermelt villamos energia az er m vek üzemanyaga szerint: Nukleáris: 43% Gáz/olaj: 32% Szén/lignit: 18% Megújuló: 7% A Magyarországon üzemel er m vek életkorának eloszlását az 1.4.2.a. ábra illusztrálja, amelyr l leolvasható, hogy a beépített kapacitás körülbelül 50%-át 26 évnél régebben épült er m vek állítják el. 1.4.2.a ábra Az üzemel er m vek életkorának megoszlása Magyarországon Az ábra függ leges tengelyén a beépített kapacitás található MW egységekben, a vízszintes tengelyen pedig a kapacitást biztosító er m vek életkora. A piros oszlopok a nagyer m veket szemléltetik, míg a zöld oszlopok a beépített kiser m vi kapacitást. A meglév hagyományos h er m vek életkorukból adódóan jelent sen alacsonyabb hatásfokkal üzemelnek a jelenlegi, modern technológiával elérhet hatásfoknál. A régebben épült er m vek az üzemanyagot jellemz en 35-40%-os hatásfokkal alakítják át villamosenergiává. ERM HUNGÁRIA KFT. 7 SZEGED ENERGIA ZRT.
A tervezett Létesítményben alkalmazott kombináltciklusú földgáztüzeléses technológia villamos hatásfoka körülbelül 58%, ami kiemelked en magas hatásfok a magyarországi er m vekhez viszonyítva, melynek eredményeképp egységnyi termék el állítása alacsonyabb költséggel és alacsonyabb környezeti kibocsátás mellett valósul meg. 1.4.3 Új er m vek belépésének szükségessége Az 1.4.3.a. ábrán látható a Magyarország villamosenergia igényének és a hazai termelésnek alakulása. 1.4.3.a. ábra Villamosenergia igény és termelés el rejelzése Magyarországon Tervezett új kapacitás (nem valószín ) Tervezett új kapacitás (valószín ) Nettó import Beépített kapacitás Csúcsterhelés+ 22% tartalék Tervezett új széler m (nominális 25% -a) Tervezett új kapacitás (megvalósítás alatt) Kapacitás rendszerszint szolgáltatáshoz Csúcsterhelés A fenti modell évi 1,7 %-os növekedéssel számol, de a gazdasági visszaesés miatt 2009-re 4,5 %-os, 2010-ben pedig 1,0 %-os visszaeséssel számol, miel tt visszaállna az évi 1,7 %-os növekedés. A fenti ábrából látható, hogy a villamosenergia-igény és termelés közötti olló növekszik, és a meglév beépített kapacitás körülbelül 40%-át 2020-ra pótolni kell. A villamosenergia-igény és a rendelkezésre álló kapacitás közti olló 2015-re 443 MW kapacitáshiányra nyílik, ami 2017-re 1.229 MW és 2020-ra várhatóan 2.884 MW lesz. ERM HUNGÁRIA KFT. 8 SZEGED ENERGIA ZRT.
1.4.3.b. ábra Szükséges új kapacitás Magyarországon A fenti ábra függ leges tengelyén a hazánkra el rejelzett kapacitáshiány [MW] látható az id [év] függvényében. 1.4.4 További új fejlesztések Jelenleg összesen 1.096 MW villamosenergia termel kapacitás van kivitelezés alatt, és további 850 MW termelési kapacitás megvalósulása várható reálisan a közeljöv ben. Több beruházás nem valósul meg (1.065 MW), illetve 1.793 MW-nyi beruházást ítélnek jelenleg spekulatívnak vagy valószín leg nem megvalósulónak. A bejelentett tervezett széler m vi fejlesztések kapacitása mintegy 900 MW, de a Magyar Energia Hivatal 2005 óta 330 MW-ra korlátozta a megépíthet széler m vek összkapacitását a rendszer stabilitásának meg rzése érdekében. 1.4.5 A tervezett beruházás szükségessége A villamosenergia-piac elemzése egyértelm en azt mutatja, hogy szükség van Magyarországon új termel kapacitás beépítésére a villamosenergia-igény növekedése és az elöregedett er m vek selejtezése miatt. A szükséges új termel kapacitás becsült mértéke 2020-ra 3-4.000 MW. A tervezett er m magas hatásfoka (58% a meglév hagyományos h er m vekre jellemz 35-40%-kal szemben) biztosítja, hogy az er m versenyképesen tud majd áramot el állítani, és a legkiemelked bb er m vek közé tartozik majd Magyarországon. Az ország villamosenergia-piaca mára már teljesen liberalizált; a jelen, gazdaságilag és környezeti szempontból el nyös beruházás versenyképes áron állítja majd el az elektromos áramot, miközben csökkenti az importáramtól való függést. ERM HUNGÁRIA KFT. 9 SZEGED ENERGIA ZRT.
1.5 A TERVEZETT BERUHÁZÁS HELYSZÍNE A Beruházási terület a Szegedi Ipari és Logisztikai Központban, a 1416/17 hrsz. alatt, Szeged közigazgatási határain belül található. A teljes Beruházási terület nagysága 13,0 ha. A terület körülbelül 7,1 km re található Szeged városközpontjától, és körülbelül 1,0 km-re délre a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzett l. A területre Beruházók vásárlási opciós megállapodást kötöttek a terület tulajdonosával, a Globallog Kft-vel. (A tulajdoni lapot a 2. sz. mellékletben csatoltuk. A csatolt tulajdoni lapon a bejegyzett opció a South Energia Zrt. nevére szól, ami a Szeged Energia Zrt. régi neve, a névátírás dokumentumát szintén csatoltuk.) A tervezett beruházás helyszínét a következ 1.5.a. ábra, valamint az 1.sz. mellékletben csatolt Átnézeti helyszínrajz mutatja be. 1.5.a. ábra A tervezett beruházás helyszíne, környezete Beruházási terület Beruházók a 2007-2008-ban kiterjedt kutatást végeztek azzal a céllal, hogy megfelel telephelyet találjanak egy új kombinált ciklusú gáztüzelés er m számára Magyarországon. A telephely kiválasztásánál a következ, m szaki és környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontoknak való megfelel séget vizsgálták: M szaki szempontok: o Körülbelül 10 ha terület rendelkezésre állása; o A villamos áram átviteli-hálózat közelsége (a megtermelt energia elosztásához); ERM HUNGÁRIA KFT. 10 SZEGED ENERGIA ZRT.
o o Gázszállító hálózat közelsége (a földgázellátás biztosításához); H t víz közelsége (a nedves üzem h tés lehet vé tételéhez). Környezetvédelmi szempontok: o Ipari fejlesztésre kijelölt terület; o A telephelyen ne legyen ismert különleges vagy fontos környezetvédelmi érték; o A környez terület jellemz i megfeleljenek egy er m kialakításához (leveg min ség, természetvédelmi területek elhelyezkedése, lakott területek közelsége stb.). Összesen 30-40 szóba jöv telephelyet vizsgáltak Magyarország egész területén. A telephelyeket a rendelkezésre álló nyilvános információk alapján értékelték a m szaki és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével. Ennek eredményeképp kiválasztottak 11 telephelyet, amit részletesen vizsgáltak. Ez a vizsgálat magába foglalta a területbejárást, a m szaki és környezetvédelmi vizsgálatot, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt és a Földgázszállító Zrt. (FGSZ) bevonásával folytatott el zetes megvalósíthatósági vizsgálatot, valamint a terület tulajdonosaival folytatott el zetes megbeszéléseket. A részletes vizsgálatok eredményei alapján 5 lehetséges telephelyet neveztek meg. Az öt lehetséges telephely közül a szegedi területet választották, mivel az optimálisan elégíti ki a választási szempontokat: 1.5.b. táblázat A telephely megfelelése a kiválasztási szempontoknak Szempont Körülbelül 10 ha terület rendelkezésre állása A szegedi telephely jellemzése A telephely a Szeged északi külterületén elhelyezked ipari terület, a Szeged Ipari és Logisztikai központ (SZILK) területén található. A Beruházási terület része annak a 175 hektáros területnek, melyet ipari és kereskedelmi célokra jelöltek ki. A Beruházási terület 13 hektár, és a SZILK területén található. A telephely körülbelül 4 km-re helyezkedik el a meglév 400 kv-os sándorfalvai alállomástól. A villamos áram-hálózat közelsége A MAVIR nyilatkozata szerint a sándorfalvai alállomás megfelel kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy az er m által termelt villamos áramot fogadja. A telephely és az alállomás közötti nyomvonal az M43-as autópályán keresztül, mez gazdasági területeken, és többnyire meglév 400 kv-os elektromos vezetékek mentén húzódik. ERM HUNGÁRIA KFT. 11 SZEGED ENERGIA ZRT.
Szempont Gázvezeték közelsége H t víz közelsége Ipari fejlesztésre kijelölt terület A telephelyen ne legyen ismert különleges vagy fontos környezetvédelmi érték A szegedi telephely jellemzése A telephely körülbelül 4 km-re helyezkedik el a Kiskundorozsmánál lév állomástól, mely a nagynyomású gázvezetékhez való csatlakozás helye. A Földgázszállitó Zrt. (FGSZ) nyilatkozata alapján a gázszállító hálózat Szegednél megfelel kapacitással rendelkezik az új er m kiszolgálásához. A telephely és a csatlakozási lehet ség közötti nyomvonal az M5-ös autópályán, valamint mez gazdasági területeken keresztül húzódik. A telephely körülbelül 12 km-re helyezkedik el a Tiszától. A Tisza vízhozama 90 és 2.860 m 3 /s között változik. A folyó vízhozama elegend egy nedves üzem h t torony üzemeltetéséhez a környezetvédelmi követelményeknek megfelel en. A telephely a Szeged északi külterületén elhelyezked ipari terület, a Szeged Ipari és Logisztikai központ (SZILK) területén található. A Beruházási terület része annak a 175 hektáros területnek, melyet ipari és kereskedelmi célokra jelöltek ki. A telephely nyugati oldalán vasúti sín, északra az M43-as autópálya, keletre az 5-ös f út, délre pedig egy logisztikai épület található. A telephely jelenleg mez gazdasági m velés alatt áll. A telephelyt l nyugatra vasúti sín, északra az M43-as autópálya, keletre az 5-ös f út, délre pedig egy logisztikai raktárbázis található. A telephely kiválasztása során nem azonosítottak a területen ismert védett értéket, él helyet vagy fajt. A telephely egy ipari és kereskedelmi célokra kijelölt területen található. A telephely körülbelül 7,1 km-re helyezkedik el Szeged belvárosától. A terület környezeti jellemz i megfeleljenek egy er m kialakításához A környez területhasználatok a között megtalálható a mez gazdasági m velés terület, vasút, az M43-as autópálya, az 5-ös f út és egy logisztikai központ. A környez ipari és kereskedelmi célú területek nagy része jelenleg mez gazdasági m velés alatt áll. A telephelyhez legközelebb es lakóépületek a telephelyt l körülbelül 300 m-re keletre találhatóak, ipari és kereskedelmi besorolású területen. A legközelebbi lakott terület Kiskundorozsma, körülbelül 700 m-re a telephelyt l dél-nyugatra. A telephely környezetének vizsgálata a telephely kiválasztása során nem azonosított olyan környezeti jellemz t, ami megkérd jelezné az ipari területen az er m megvalósíthatóságát környezeti szempontból. ERM HUNGÁRIA KFT. 12 SZEGED ENERGIA ZRT.
A Beruházási terület elhelyezkedését a villamosenergia és gázelosztó hálózatokhoz képest a következ ábrák szemléltetik: 1.5.c. ábra A Beruházási terület elhelyezkedése a villamos energia hálózat viszonylatában A tervezett Létesítmény 1.5.d. ábra A Beruházási terület elhelyezkedése a gázelosztó hálózat viszonylatában A tervezett Létesítmény A Beruházási terület elhelyezkedését a Tiszához képest a következ ábra szemlélteti: ERM HUNGÁRIA KFT. 13 SZEGED ENERGIA ZRT.
1.5.e. ábra A telephely elhelyezkedése a Tiszához képest Tisza Fehér-tó A tervezett Létesítmény Fentiek alapján Szeged kiváló lehet séget biztosít egy új er m megvalósításához m szaki és környezetvédelmi szempontból egyaránt, mivel: A közelben található az országos villamos energia- és a gázhálózat is, ezért a létesítend nagyfeszültség vezeték és gázvezeték hossza minimális. A telephely egy nagyméret, ipari és gazdasági célokra kijelölt területen helyezkedik el. A környez területhasználatok lehet vé teszik egy új er m létesítését; a legközelebbi jelent s lakóterület körülbelül 700 m-re található a telephelyt l. Az új er m nem jelent jelent s hatást védett területekre, környezetvédelmi értékekre. A fentiek alapján választották a Befektet k a szegedi telephelyet. ERM HUNGÁRIA KFT. 14 SZEGED ENERGIA ZRT.
2 A TELEPHELY KÖRNYEZETÉNEK, ALAPÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA 2.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET 2.1.1 Földtani és talajtani adottságok Szeged városa a Dél-Tisza- völgyi kistáj területén fekszik. A kistáj felszínét néhány lösz kiemelkedést kivéve holocén képz dmények fedik, ezek a kistáj északi részén 10-15, déli részén (ahol Szeged is található) 15-20 m vastagságúak. A felszínen többnyire öntésiszap található, amely lefelé réti agyagba, agyagos iszapba, majd egyre durvuló folyóvízi üledékbe megy át. A holocén rétegek alatt pleisztocén üledékek találhatóak; a holocén és pleisztocén rétegek együttes vastagsága elérheti a több száz métert is. Ez alatt akár 3 km vastagságú, néhol jelent s szénhidrogénkészleteket rejt pliocén rétegsor van. (Forrás: Magyarország kistájainak katasztere, 1990.) A Beruházási terület közvetlen környezetében, a Hansa Kontakt Kft. 1416/13 helyrajzi számú telephelyén 2007 novemberében Talajmechanikai vizsgálat készült (Talajmechanikai vizsgálat, Hopka János épít mérnök, 2007. november), amelynek alapján a jellemz talajrétegek a következ k: a talaj fels 0,3 0,5 m vastag rétege humuszos szürke iszap, illetve közepes agyag; alatta -1,0 1,1 m-ig barna iszap sovány agyag, valamint sárga sárgásbarna közepes agyagréteg; -1,0 1,1 m-t l -3,3 4,2 m-ig sárga szürkéssárga iszap, sovány agyag és iszapos homokliszt rétegek. A teherbíró talaj elhelyezkedését a vizsgálat 78,9 mbf-ra vette fel. A Talajmechanikai vizsgálat szerint a nyugalmi talajvíz szintje -0,60-2,59 m között volt; a mértékadó talajvízszint pedig 80,50 mbf. 2.1.2 Vízrajz, hidrogeológia A kistáj - a Tisza völgyének területe - száraz, er sen vízhiányos. A nagy árvizek nyár elején szokásosak, a kisvizek nyár végén, sszel fordulnak el. A kistáj nagyszámú tóval is rendelkezik, ezek közül a Szeged-Rókusi tó a legnagyobb (12 ha). A talajvíz mélysége 2-4 m között mozog a térségben. Szeged ivóvizét els sorban a 150-550 m mélység pleisztocén rétegek adják, sok a magas h fokú termálvíz. (Forrás: Magyarország kistájainak katasztere, 1990. és Szeged Leveg min ségi terv, 2008.) A tervezett Létesítmény területéhez legközelebbi felszíni víztest a Fehér-tó, ami a területt l körülbelül 1 km-re északra található. A Matyi-éri víztározó a területt l körülbelül 4 km-re délre fekszik. Több kis tó található a területt l körülbelül 3-4 km-re, dél-keleti irányban. A Tisza a területt l légvonalban körülbelül 7 km-re dél-keletre folyik. ERM HUNGÁRIA KFT. 15 SZEGED ENERGIA ZRT.
2.1.3 Éghajlat, meteorológiai alapadatok 2.1.3.1 Szeged éghajlati jellemz i A város klimatikus adottságai az alföldi tájra jellemz bélyegeket viselik magukon. Az évi középh mérséklet 10,6 C, a napsütéses órák számának éves átlaga 2.100 óra. Az éves csapadékmennyiség mindössze 465 mm körüli, egyenl tlen, esetenként széls séges eloszlással. Az uralkodó szélirány D-i, DNy-i, az átlagos szélsebesség, az elmúlt 7 év átlagát tekintve 0,92 m/s (3,33 km/h) körüli. A térséget jellemz évszakonkénti átlagos középh mérsékletet, napfénytartamot és a csapadékmennyiséget a 2.1.3.1.a táblázat mutatja be. (forrás: 11) 2.1.3.1.a. táblázat Szeged térségét jellemz meteorológiai adatok Évszak Középh mérséklet [ C] Napfénytartam [h] Lehullott csapadék [mm] Tél 0,0 211 84 Tavasz 11,2 542 119 Nyár 20,7 828 151 sz 10,6 453 111 Az Országos Meteorológiai Intézet több évtizedes adatsorából képzett szélirány gyakoriság: 2.1.3.1.b. táblázat Szeged térségét jellemz szélirány gyakoriság Szélirány Gyakoriság (%) (honnan) É 16,0 K 9,0 ÉK 6,0 DK 10,0 D 17,0 DNY 10,0 NY 11,0 ÉNY 16,0 Szélcsend 5,0 A részletes meteorológiai adatokat az LKGSZ Bt. bocsátotta rendelkezésünkre. Az uralkodó szélirány Szegeden és környezetében körülbelül 30 %-os gyakorisággal dél fel l észak felé, valamint dél-délkelet fel l északészaknyugat felé mutat. A szélmozgások körülbelül 20 %-os gyakorisággal irányulnak Szeged felé. Kiskundorozsma felé kb. 17 % a szélirány gyakoriság. A maradék 30 % az egyéb irányok között oszlik el. ERM HUNGÁRIA KFT. 16 SZEGED ENERGIA ZRT.
2.1.3.1.c. ábra A területre jellemz szélrózsák ÉNy ÉÉNy 7,71 6,66 É 6,69 ÉÉK 5,22 ÉK 4,92 ÉNy ÉÉNy 3,65 3,24 É 3,21 ÉÉK 3,25 ÉK 2,96 NyÉNy 4,35 5,38 KÉK NyÉNy 2,45 3,25 KÉK Ny 3,12 6,3 K Ny 1,86 3,15 K 3,16 NyDNy DNy 4,69 7,51 DDNy 9,76 D 9,34 DDK 8,11 DK 7,1 KDK 2,54 NyDNy DNy 2,71 3,51 DDNy 3,23 D 3,54 DDK 4,8 DK 3,73 KDK Szélirány gyakoriság (%) (ahonnan a szél fúj) Sebesség iránymegoszlása (m/s) (amerre a szél fúj) 2.1.3.2 Regionális éghajlati jellemz k Az öblözet területén els sorban a kontinentális éghajlati jellegzetességek uralkodnak, de befolyásolják az id járást a mediterrán és óceáni hatások is. A csapadékjárásban jól elkülöníthet különböz hosszúságú száraz és nedves periódusok váltogatják egymást. A csapadék éven belüli eloszlására jellemz, hogy 40 %-a a téli félévben, 60 %-a pedig a nyári félévben hullik le átlagosan. Az éven belüli csapadékjárásra jellemz a nyár eleji (május-júniusi) maximum, egy nyárvégi minimum, majd a mediterrán hatás egy másodlagos kés szi maximumot eredményeztek (ez el is maradhat, mivel kialakulásának valószín sége 20-30 %). Téli id szakban a csapadékminimum jellemz, ennek következtében számottev vastagságú hóréteg ritkán alakul ki. Az évszázadban a legnagyobb hó vastagság 1940 januárjában haladta meg az 50 cm-t, 30 cm-nél vastagabb hóréteg az utóbbi fél évszázadban csak 1942, 1954, 1966, 1985 és 1995 telén volt. A hó borítás átlagos tartóssága nem éri el a 30 napot. 2.1.3.2.a. táblázat A csapadék jellemz adatai ( kisteleki és szegedi adatok átlaga ) Id szak Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Évi Nyári félév Téli félév Sokévi átlag ( mm ) 33 33 32 41 57 68 49 50 40 37 50 44 534 306 226 Maximum ( mm ) Minimum ( mm ) 98 105 101 119 194 180 126 126 160 130 157 137 874 515 421 3 1 1 11 10 13 4 3 1 1 6 0 337 149 117 ERM HUNGÁRIA KFT. 17 SZEGED ENERGIA ZRT.
2.1.3.2.b. táblázat A h mérséklet jellemz adatai ( kisteleki és szegedi adatok átlaga ) Id szak Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Évi Nyári félév Sokévi átlag ( C ) -1,4 0,8 5,8 11,6 16,8 20,3 22,3 21,6 17,5 11,6 5,6 1,0 11,1 18,3 3,9 Maximum 5,5 6,2 10,6 15,8 21,0 24,2 26,2 26,0 22,0 16,1 10,3 5,5 13,1 22,3 7,1 ( C ) Minimum ( C ) -8,9-9,3-0,1 4,6 6,5 17,2 19,2 18,4 13,5 8,0-0,7-5,1 9,3 15,3 1,1 Téli félév 2.2 TERÜLETHASZNÁLAT 2.2.1 Városrendezési és építési szabályozási keretek A terület Szeged településrendezési terve értelmében jelenleg Gksz (kereskedelmi szolgáltató gazdasági zóna) besorolású. A terület északi része beleesik egy északabbra fekv b zös létesítmény (sertéstelep) véd területébe, így felhasználása korlátozott. A zavaró hatású ipari-gazdasági terület (GIP) kijelölésére vonatkozóan SZEGED MJV közgy lési határozatot hozott 129/200. (IV.3) számon, amelyben elfogadták az eljárás megindítását, aminek során a GKSZ övezetet Gip övezetre módosítják. Jelen dokumentáció készítése során már folyamatban van a terület a Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról (továbbiakban SZÉSZ ) szóló 59/2003. (XII. 5.) Kgy. rendelet módosítása, amely szerint a Beruházási terület Gip 511X58 (G), zavaró hatású ipari gazdasági zóna besorolást kap. A Gip 511X58 (G), zavaró hatású ipari gazdasági zóna besorolású területek Szeged módosítás alatt álló településrendezési tervének értelmében környezetét zavaró gazdasági célú ipari telephelyek lesznek. A területen a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (az országos településrendezési és építési követelményekr l, OTÉK) 20. (3) bekezdésében foglalt el írások szerinti építmények helyezhet k el. A hivatkozott paragrafus 2010. szeptember 2-án érvényes változata értelmében a jelent s mérték zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. t z-, robbanás-, fert z veszélyes), b zös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Ezek alapján, a Gip besorolású terület megfelel egy er m létesítésére. A fent hivatkozott rendelettervezet szerint a Gip 511X58 (G) jel építési övezet telkén a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának el írásait kell alkalmazni a következ k kivételével: a) a teleknagyság minimális mérete X = 1,0 Ha b) maximális beépítettség: 30% c) a kialakítandó el kert: 8,0 m ERM HUNGÁRIA KFT. 18 SZEGED ENERGIA ZRT.
d) a biztosítandó minimális zöldfelület: 40% az OTÉK szerint e) a legnagyobb építménymagasság: 35 m, mely a telepítend technológia vagy technológiai szempontból szükséges építményrészek (pl. kémény, torony, különleges adottságú csarnokrész) esetében a külön jogszabályban meghatározott hatáskörrel rendelkez tervtanács egyetért állásfoglalásának figyelembevételével a szükséges mértékig növelhet. f) A beépítettség függvényében elhelyezhet, a telekhatárok mentén telepítend, cserjesávval kísért kett s fasort minimum 8 m szélesség zöldsávban kell elhelyezni. A fatelepítéskor a kétszer iskolázott, oszlopos lombkoronát nevel fákat kötésben kell ültetni. A cserjesáv a fák tövét l számított 50 cm-re telepíthet. g) Az övezet területén létesített ipari beruházást a legjobb elérhet technológia alkalmazásával kell megvalósítani. Az Építési Szabályzat 67. és 68. paragrafusa tartalmazza a környezetvédelmi beépítési feltételeket, többek között a következ ket: A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethet k, építhet k, amelyek zaj, rezgés és légszennyez anyag-kibocsátása nem haladja meg a telek területe szerinti el írt környezetvédelmi zónára vonatkozó kibocsátási határértékeket; A város területén csak olyan tevékenység engedélyezhet, amelynél a keletkez hulladék elszállítása, felhasználása, ill. ártalmatlanítása biztosított; Kommunális szilárd és folyékony hulladék gy jtése és elhelyezése csak a vonatkozó rendeletben szabályozott és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági el írások együttes figyelembevételével engedélyezhet ; Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak zárt rendszerben, átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági el írások betartásával gy jthet ; Vízfolyások, csatornák, vízelvezet árkok, véd gátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezel, üzemeltet köteles gondoskodni; A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvéd szert, m trágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelés, zárt tárolóban szabad elhelyezni; Él vízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba szennyvizet vagy állattartás hulladékait tartalmazó vizet még el tisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni; A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethet. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethet, két aknás szennyvízderítés és szikkasztás megengedhet, a vízügyi hatóság és a környezetvédelmi hatóság hozzájárulását követ en. A közcsatornába vezetett szennyvizek min ségének meg kell felelnie a felszíni vizek min sége védelmének szabályairól és a vízszennyez anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekr l és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló, mindenkor hatályos rendeleteknek; ERM HUNGÁRIA KFT. 19 SZEGED ENERGIA ZRT.
A term föld védelme érdekében a 250 m2-t meghaladó alapterület építményre vonatkozó építési tevékenységet megel z en a term talaj fels 20-30 cm-es rétegét a telken belül deponálni kell; Az építési engedélyezési eljárás során az engedélyt kér nek hitelt érdeml módon igazolnia kell, hogy amennyiben a telek el tti közterület közcsatornával ellátott az ingatlan közcsatornára rákötött, vagy ha még nem, a közcsatorna üzemeltet jével érvényes megállapodása van a rákötésre. (46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet.); Az építési törmeléket, valamint a kikerül földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni; Szeged a felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a III. prioritási kategóriába került besorolásra. A besorolásból adódóan szennyez dés érzékenységi szempontból az A Fokozottan érzékeny terület -ek közé tartozik. Szeged a hatályos jogszabályok szerint érzékeny felszín alatti vízmin ség védelmi területen fekszik. A tervezett Létesítmény az elfogadás alatt lév, vonatkozó Építési Szabályzat szerinti övezetbe funkció szerint illeszkedni fog. A vizsgált terület az Építési Szabályzat alapján a következ véd területekbe esik bele: B zös létesítmény véd területe miatti korlátozás szabályozási zóna (Építési Szabályzat 7. melléklet); Vasút véd területe miatti korlátozás szabályozási zóna (Építési Szabályzat 8. melléklet) vasút véd területe miatt a telek egy részén építési korlátozás; Közút véd területe miatti korlátozás szabályozási zóna (Építési Szabályzat 10. melléklet) közút véd területe miatt a telek egy részén építési korlátozás. Az Építési Szabályzat értelmében a vizsgált terület zaj- és rezgésvédelem szempontjából nem érzékeny zóna, leveg tisztaság-védelem szempontjából védett II. kategóriába sorolt övezet (a védett II. kategóriába sorolt területeken technológiai eredet szennyezés is megengedhet, a védett II. leveg tisztaságvédelmi kategóriára vonatkozó országos határértékek betartása mellett). 2.2.2 Országos Területrendezési Terv Az országos területrendezési tervr l szóló 2003. évi XXVI. tv foglalkozik az er m vek országos elhelyezkedésével. A törvény 9/B paragrafusa szerint: 9/B. (1) Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szerepl, de más rendelkezéseinek megfelel, az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomer m nek nem min sül er m, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei, továbbá nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték elemének min sül m szaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezésére az állami f építész térségi területfelhasználási engedélyt ad ki. A térségi területfelhasználási engedélyezési eljárás el készítés alatt van. ERM HUNGÁRIA KFT. 20 SZEGED ENERGIA ZRT.
2.2.3 Jelenlegi terület használat A Beruházási terület zöldmez s terület, melyet Szeged városa ipari fejlesztésre jelölt ki. A terület bár mez gazdasági termelésb l való kivonása megtörtént jelenleg szántóként funkcionál, és a múltban is mez gazdasági hasznosítású volt. A területet bemutató légifotókat a 9. mellékletben csatoljuk. 2.3 MEGKÖZELÍTÉSI ÚTVONALAK, JELENLEGI GÉPJÁRM FORGALOM 2.3.1 Megközelítési útvonalak A terület az 5. sz. f út és az M43-as autópálya csomópontjának közvetlen közelében helyezkedik el. A beruházási terület országos megközelítési útvonala: M5, M43, 5. sz. f út. A megközelítési útvonal lakott területet nem érint. 2.3.1.a. ábra Megközelítési útvonalak Beruházási terület 5-ös sz. f út M43 M5 2.3.2 Jelenlegi gépjárm forgalom a környez utakon Az M43-as úton lév forgalomszámláló állomás 2008-as eredményeit a 2.3.2.a. táblázat szemlélteti. ERM HUNGÁRIA KFT. 21 SZEGED ENERGIA ZRT.
2.3.2.a. táblázat Az M43-as út forgalomszámlálási adatai Számláló állomás kódja MOF [E/óra] Összes forgalom Szgk. (I) [járm /nap] Összes teher gk. (II) Nehéz teher gk. (III) 3.554 3.036 9.745 6.201 2.398 238 Forrás: Magyar Közút Kht: Az országos közutak 2008. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma A 2.3.2.b. táblázat az 5. számú f út mértékadó forgalmát mutatja be [járm /óra] mértékegységben az akusztikai járm kategóriák (I, II, III) szerint: 2.3.2.b. táblázat Az 5. sz. f út mértékadó forgalma akusztikai járm kategóriák(i., II., III.) szerint, alapállapot Mértékadó óraforgalom, (járm /óra) Nappal Éjjel Q I, n Q II, n Q III, n Q I, é Q II, é Q III, é 330 68 39 65 13 9 2.4 KÖRNYEZETI ALAPÁLLAPOT 2.4.1 Leveg min ség Az er m kibocsátásai által érintett környezet leveg min ségét az Országos Légszennyezettségi Mér hálózat (OLM) automata és manuális mér hálózata és az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) mér állomásai által végzett mérések alapján mutatjuk be. Az OLM mérései alapján a települési környezetet lehet min síteni, az OMSZ mérései pedig a településekt l távolabb es külterületi környezetre jellemz ek. A tervezett beruházás esetében mind külterületi, mind belterületi területek érintettek, ezért az alapállapot bemutatásához mindkét mér hálózat mérési eredményeit felhasználtuk. 2.4.1.1 Szeged leveg min sége Manuális mér hálózat A települési környezetben végzett manuális mér hálózati mérések alapján összesít érékelést olvashatunk a VITUKI által készített éves jelentésekben. ERM HUNGÁRIA KFT. 22 SZEGED ENERGIA ZRT.
2.4.1.1.a. ábra A manuális mér hálózat mérési pontjainak elhelyezkedése Szegeden Kálvária sugárút 65-67. Boldogasszony sugárút 8. Derkovics fasor 7-11. A manuális mér hálózat alapján a légszennyezettségi index a következ : ERM HUNGÁRIA KFT. 23 SZEGED ENERGIA ZRT.
2.4.1.1.b.ábra Légszennyezettségi index NO2, SO2 és üleped por tekintetében a manuális mér hálózat eredményei alapján, 2009. A fenti ábrák alapján a Szegeden a légszennyezettségi index NO 2 komponens tekintetében megfelel a manuális mér hálózat eredményei alapján, melyeket a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapjáról lehet letölteni (www.kvvm.hu). ERM HUNGÁRIA KFT. 24 SZEGED ENERGIA ZRT.
2008. óta Szegeden nem mérnek SO 2 immissziós koncentrációt, mivel a légszennyezettségi index SO 2 tekintetében kiváló volt az elmúlt néhány év során. Szegeden a légszennyezettségi index üleped por tekintetében jó volt az elmúlt években, ezért az SO 2-höz hasonlóan ezt a komponenst sem mérik 2008 óta. Automata mér hálózat Az automata mér hálózat mér pontjának elhelyezkedését Szegeden a következ ábra szemlélteti: 2.4.1.1.c. ábra Az automata mér hálózat mér pontjának elhelyezkedése Kossuth L. sgt. 89. Az automata mér ponton a manuális hálózat által mért komponensek mellett mérik az NOx, CO és PM10 komponensek immissziós koncentrációinak alakulását is. Szeged Leveg min ségi terve szerint az automata mér hálózat mér pontjai által mért eredményeket jelent sen befolyásolja a közlekedés, mivel a mér pont az 5. számú f út mellett található. A mér pontot 1996-ban alakították ki. Az ilyen jelleg mér pontok kialakításának szempontjait 2001- t l szabályozzák rendeletben; a szegedi mér pont kialakítása nem felel meg minden tekintetben a szabályozásnak. Tehát a mér ponton mért adatok nem tekinthet k reprezentatívnak a mér pont elhelyezkedése miatt. ERM HUNGÁRIA KFT. 25 SZEGED ENERGIA ZRT.
Az automata mér hálózat mérési eredményei 1999. és 2009. között a következ k voltak: 2.4.1.1.d. ábra Kén-dioxid koncentráció alakulása 1999-2009 között A szegedi mér pont éves SO 2 átlagai messze elmaradnak az éves határértékt l (50 µg/m 3 Az átlagos alapterhelés 5-10 µg/m 3 között alakul, ami a határérték 10-30 %-a. 2.4.1.1.e. ábra Nitrogén-dioxid koncentráció alakulása 1999-2009 között A városi mér konténer NO 2 mérései alapján az immissziós koncentráció éves átlagai 30 és 40 µg/m 3 között ingadoznak. 2001-es évben a határértéket (40 µg/m 3 ) megközelíti az éves NO 2 átlagkoncentráció. Az átlagos terhelés 35 µg/m 3. ERM HUNGÁRIA KFT. 26 SZEGED ENERGIA ZRT.
2.4.1.1.f. ábra Nitrogén-oxid koncentráció alakulása 1999-2009 között Az NO x koncentráció magas a mér pont közelében, de a fenti ábra is mutatja, hogy az átlagos éves koncentrációk középértéke (62 µg/m 3 ) nem éri el a vonatkozó határértéket (70 µg/m 3 ). Mivel a mér pont közelében nagy a forgalom, a valós NO x háttérkoncentráció nagy valószín séggel alacsonyabb a fenti 2.4.1.1.f ábrán bemutatottnál. A tényleges, közlekedés által nem befolyásolt NO x háttérkoncentrációról nyilvános mérési adatok nem állnak rendelkezésre. Az automata mérési ponton mért éves CO koncentrációt a következ ábra szemlélteti: 2.4.1.1.g. ábra Szén-monoxid koncentráció alakulása 1999-2009 között ERM HUNGÁRIA KFT. 27 SZEGED ENERGIA ZRT.
A CO koncentrációja (maximum 900 µg/m 3 ) jóval a vonatkozó határérték alatt marad (3.000 µg/m 3 ). A CO koncentráció átlaga az elmúlt években 630 µg/m 3 volt, ami a határérték 21%-a. Az automata mér hálózat által mért éves PM10 koncentrációkat a következ ábra szemlélteti: 2.4.1.1.h. ábra PM10 koncentráció alakulása 1999-2009 között A mér pont út menti elhelyezésének hatása jól látszik a mért magasabb PM10 koncentráció esetében is, ahogyan azt Szeged Leveg min ségi tervében is megállapítják. Az éves átlagkoncentrációk javuló tendenciát mutatnak, és az éves átlagkoncentráció 2009-ben a határérték (40 µg/m 3 ) alatt maradt. A város más pontjain id szakos méréseket végeztek a szálló por PM10 frakciójára, hogy a valódi koncentrációkat meghatározzák. A mérési eredmények szerint a város egyéb pontjain 15-20 %-kal kisebb a PM10 terhelés, így határérték alatti. Az automata és az id szakos méréseket havi bontásban vizsgálva a tendenciák egyezést mutatnak. A PM10 valódi koncentrációja az NO x koncentrációjához hasonlóan alatta marad az automatikus mér hálózat mér pontján mért eredményeknek. A PM10 háttérkoncentrációját az automata mér hálózat és az id szakos mérések eredményeit figyelembe véve 30 és 40 µg/m 3 közöttire becsüljük. 2.4.1.2 A külterületek háttérszennyezettsége Az ország egész területére, így az érintett külterületekre is jellemz háttérszennyezettségi mérési adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat mér állomásain rögzítették. ERM HUNGÁRIA KFT. 28 SZEGED ENERGIA ZRT.
A következ ábra mutatja az alapállapotot mér mér pontok elhelyezkedését. A mér pontok közül a Kecskemét közelében elhelyezked (K-puszta) ponton mért eredményeket használjuk fel a külterületi háttérszennyezettség becsléséhez, mivel ez a mér pont esik a legközelebb a tervezett Beruházás helyszínéhez, és hasonló geológiai és meteorológiai adottságokkal rendelkezik. 2.4.1.2.a. ábra Külterületi alapállapot mér pontja (OMSZ) K-puszta mér állomás Szeged Az NO 2 és SO 2 komponensek éves átlagos koncentrációját és a komponensek átlagos koncentrációjának éves változását az alábbiakban szemléltetjük: 2.4.1.2.b. ábra Az SO 2 és NO 2 háttérkoncentrációjának hosszútávú alakulása és éves átlagértékei, 1973-2004, K-puszta 30 25 Az SO 2 és az NO 2 koncentráció hosszú távú változékonysága (K-puszta) SO2 NO2 SO2 trend NO2 trend 20 µg m -3 15 10 5 0 év 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 04 ERM HUNGÁRIA KFT. 29 SZEGED ENERGIA ZRT.
A mér állomás adatai alapján a hosszú távú trendek azt mutatják, hogy a kén-dioxid jelent sen, a nitrogén-dioxid kismértékben csökken. Az SO 2-re jellemz éves koncentráció változás a következ : 2.4.1.2.c. ábra A kén-dioxid háttér koncentrációjának jellemz éves menete, 1974-2009, K-puszta Az SO 2 koncentráció évi menete 25 20 K-puszta Nyírjes Farkasfa 15 µg m -3 10 5 0 JAN FEB MAR APR MAY JUN JUL AUG SEP OCT NOV DEC A kén-dioxid háttérkoncentrációjának hosszútávú alakulása és éves átlagértékeit a következ ábra szemlélteti: 2.4.1.2.d. ábra A kén-dioxid háttérkoncentrációjának hosszú-távú alakulása és éves átlagértékei, 1974-2009, K-puszta ERM HUNGÁRIA KFT. 30 SZEGED ENERGIA ZRT.
Az NO 2 koncentráció éves menete a következ képpen alakul: 2.4.1.2.e. ábra A nitrogén-dioxid háttér koncentrációjának jellemz éves menete, 1974-2009, K-puszta Az NO 2 koncentráció évi menete 12 10 K-puszta Nyírjes Farkasfa 8 µg m -3 6 4 2 0 JAN FEB MAR APR MAY JUN JUL AUG SEP OCT NOV DEC Megjegyzés: a méréseket nem végezték folyamatosan, ezért a K-pusztai eredmények sem folyamatosak. A nitrogén-dioxid háttérkoncentrációjának hosszú-távú alakulását és éves átlagértékeit a következ ábra szemlélteti: 2.4.1.2.f. ábra A nitrogén-dioxid háttér koncentrációjának hosszú-távú alakulása és éves átlagértékei, 1974-2009, K-puszta A fenti ábrák alapján a kén-dioxid koncentráció f tési id szakban 10-15 µg/m 3, nem f tésiben 5 µg/m 3 alatt ingadozik (az SO 2 koncentrációjának éves határértéke 50 µg/m 3 ). A nitrogén-dioxid koncentráció f tési id szakban elérheti a 10 µg/m 3 -t, és nem f tési id szakban 5 µg/m 3 alatt marad (az SO 2 koncentrációjának éves határértéke 40 µg/m 3 ). ERM HUNGÁRIA KFT. 31 SZEGED ENERGIA ZRT.
Az utolsó öt év átlagértékeit figyelembe véve a kén-dioxid és a nitrogéndioxid koncentrációk is alacsonyak (az SO 2 átlagos koncentrációja 3 µg/m 3, az NO 2 átlagos koncentrációja 5 µg/m 3 ). Következésképpen a külterület terhelhet sége NO 2 és SO 2 szempontból egyaránt kedvez. 2.4.2 Felszíni víz, felszín alatti víz, talaj 2.4.2.1 Felszíni vízmin ségi alapállapot A Létesítmény üzemeltetése során a Tiszából kívánnak vizet vételezni és oda visszavezetni. A Tisza vízhozamát az alábbi táblázat mutatja be: Vízhozam adatok (Q) 2.4.2.1.a. táblázat A Tisza vízhozama Algy nél, 2005-2010. Jellemz Vízhozam Maximális vízhozam 2.860 m 3 /s Minimális vízhozam 90 m 3 /s Átlagos vízhozam 719 m 3 /s Forrás: ATIVIZIG adatbázis Vízmin ségi adatok A Tisza vízmin ségét a térségben a szegedi országos törzshálózati mintavételi helyen vizsgálják. Az 1990-ig visszanyúló vízmin ségi adatok a http://okir.kvvm.hu/fevi/ honlapon érhet k el; a lenti diagramokon bemutatjuk az Tisza vízmin ségének változását Szegednél az elmúlt öt év során a legfontosabb szennyez anyagokra. A diagramok vízszintes tengelyén az id [év] áll, a függ leges tengelyen pedig az egységek vannak. Az egyes komponensekhez tartozó mértékegységeket a diagram melletti táblázatban tüntettük fel. ERM HUNGÁRIA KFT. 32 SZEGED ENERGIA ZRT.
2.4.2.1.b. ábra A Tisza vízmin sége 2003 és 2008 között (ph, nitrát, TOC, BOI) 9 8 7 6 5 4 ph Nitrát [mg/l] Szerves szén (TOC) összesen fmg/lg Biokémiai oxigénigény (BOI5) [mg/l] 3 2 1 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2.4.2.1.c. ábra A Tisza vízmin sége 2003 és 2008 között (nitrit és ammónium) 0,2 0,18 0,16 0,14 0,12 0,1 Nitrit [mg/l] Ammónium [mg/l] 0,08 0,06 0,04 0,02 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 ERM HUNGÁRIA KFT. 33 SZEGED ENERGIA ZRT.
2.4.2.1.d. ábra A Tisza vízmin sége 2003 és 2008 között (szulfát és egyebek) 200 180 160 140 120 100 80 Szulfát [mg/l] Ortofoszfát [ g/l] Összes foszfor [ g/l] Oxigénfogyasztás (KOId) eredeti [mg/l] Oldott oxigén telítettség [százalék] Összes lebeg anyag [mg/l] Coliformszám [db/ml] 60 40 20 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 A vízszennyez anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekr l és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint a Tisza 4. területi befogadó kategóriába (általánosan védett kategória) sorolható, amelyre a következ bebocsátási határértékek jellemz ek: KOI: 150 mg/l BOI: 50 mg/l SZOE (olajok, zsírok): 10 mg/l ph: 6,0-9,5 Összes só: nincs határérték Összes lebeg anyag: 200 mg/l H terhelés: Hatóság egyedileg állapítja meg.* *A h terhelt használt víz (h t víz) felszíni befogadóba való vezetésére el írt kibocsátási határérték megállapítása során a befogadóra vonatkozó ökológiai határértékek és vízhasználathoz köt d technológiai határértékek betarthatóságát kell figyelembe venni. Vízh mérsékleti adatok A következ ábrákon a Tisza nyári/téli jellemz vízh mérsékleti adatait mutatjuk a Szegedi és Algy i mér állomásokon. ERM HUNGÁRIA KFT. 34 SZEGED ENERGIA ZRT.
2.4.2.1.e. ábra A Tisza vízh mérséklete, 2009/10 nyár, Szeged, 173,6 fkm Forrás: Vízadat.hu 2.4.2.1.f. ábra A Tisza vízh mérséklete, 2009/10 tél, Szeged, 173,6 fkm Forrás: Vízadat.hu 2.4.2.1.g. ábra A Tisza vízh mérséklete, 2009/10 nyár, Algy, 192,0 fkm ERM HUNGÁRIA KFT. 35 SZEGED ENERGIA ZRT.
2.4.2.1.h. ábra A Tisza vízh mérséklete, 2009/10 tél, Algy 192,0 fkm Forrás: Vízadat.hu A 2.4.2.1.i. táblázat a Tisza minimális, maximális és átlagos vízh mérsékletét szemlélteti Algy nél 2008-ban és 2009-ben: 2.4.2.1.i. táblázat A Tisza minimális, maximális és átlagos vízh mérséklete 2008-ban és 2009-ben Id szak Maximum, 2008/2009 Minimum, 2008/2009 Nyári átlag, 2008. Nyári átlag, 2009. Téli átlag, 2008/2009 Átlag, 2009. Forrás: ATIVIZIG Átlagos h mérséklet (órás adatok alapján) 27,00 C o 0,00 C o 22,78 C o 23,65 C o 2,39 C o 13,56 C o A fenti adatokból megállapítható, hogy a legalacsonyabb, mért vízh mérséklet az elmúlt két évben 0 C volt, míg a legmagasabb vízh mérséklet 27 C volt ugyanebben az id szakban. 2.4.2.2 Talaj- és felszín alatti víz min ségi alapállapot A Beruházási területen nem végeztek korábban környezetvédelmi célzatú talaj-, illetve talajvíz-vizsgálatokat. A terület a múltban mez gazdasági hasznosítás alatt állt. A területen nem folytattak ipari tevékenységet, vagy egyéb, ismert szennyez tevékenységet. A helyszíni bejárás során szennyez forrásokra utaló jeleket nem azonosítottunk. A terület a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lev települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint érzékeny terület. Szeged város a felszín alatti vizek mez gazdasági eredet nitrát szennyezéssel szembeni védelmér l szóló 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet szerint nem nitrát érzékeny terület. ERM HUNGÁRIA KFT. 36 SZEGED ENERGIA ZRT.