Biztosítási orvostani ismeretek Az egészségbiztosítás pénzbeli és természetbeli ellátásai Rezidens törzsképzés 2015 Dr. Havasi Beáta SZTE Igazságügyi Orvostani Intézet
A társadalombiztosítás fogalma A társadalombiztosítás az az intézmény (sajátos biztosítás), amelyben az állam a társadalom meghatározott tagjait arra kötelezi, hogy mindaddig, ameddig erre képesek, képezzenek tartalékokat, azaz: a megtermelt javak egy részét fizessék be egy vagy több központi pénzalapba. Befizetéseik fejében a kockázatok előre meghatározott eseteiben jogosultak előre meghatározott ellátásokat igénybe venni. (Czúcz Ottó nyomán)
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG FORRÁSAI Alaptörvény (Alkotmány) Alkotmánybírósági határozatok Törvények Kormányrendeletek Miniszteri rendeletek
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG FORRÁSAI Alkotmány 70/D szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez 70/E ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével ( ) valósítja meg.
2011. Évi Alaptörvény XVIII. Cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár a törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetén a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személy közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. (4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával, és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.
XIX. Cikk (1) Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez. (2) E jog érvényesülését Magyarország a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás, a sportolás és rendszeres testedzés, valamint az épített és természetes környezet védelmének biztosításával segíti el.
Törvények 1997. évi LXXX. tv (Tbj.) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1997. évi LXXXI. tv. (Tny.), a társadalombiztosítási nyugellátásról 1997. évi LXXXIII. tv. (Ebtv.), A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
1997. évi LXXX. tv (Tbj.) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1.....egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően 2.. a Magyar Köztársaság állampolgárait és területén tartózkodó más személyeket felölelő társadalmi kockázatközösség, amelyben törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelező. 3. (2) Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják. Interperszonális és intertemporalis redisztribúció
A magyar munkás- és társadalombiztosítás története 1870 Általános Munkás Betegsegélyező és Rokkantpénztár 1840 első kifejezetten társadalombiztosítási szabálynak minősülő rendelkezés a A gyárok jogviszonyáról szóló törvény 1883 Ipartörvény 1891 XIV. tv. A kötelező munkás beteg biztosítás bevezetése (Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter) 1907 XIX. Tv. Országos Munkásbetegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár, röviden: Országos Pénztár alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosítása
1927 XXI. Tv. A betegségi és baleseti kötelező biztosításnak országos egységbe foglalása, Országos Munkásbiztosító Intézet (OMI) 1928 Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) 1929 január 1. nyugdíjrendszer indulása 1950 Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központja (SZTK) 1964-1984 Szakszervezetek Országos Tanácsának Társadalombiztosítási Főigazgatósága hatáskörébe került a társadalombiztosítás irányítása és felügyelete 1975 II. törvény társadalombiztosítás integrált törvényi szabályozása 1982 Országos Társadalombiztosítási Igazgatóság
1988 Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság 1992 LXXXIV. tv. elkülönült biztosítási pénzalapok (igazg. szervek) létrehozatala Az Egészségbiztosítási Alap- Nyugdíjbiztosítási Alap 1993 Egészségbiztosítási Önkormányzat (42 taggal) Hivatal: Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1998 Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) Pénzügyminiszteri felügyelet államtitkár Egészségügyi és Pénzügyminiszteri felügyelet
A társadalombiztosítás alapelvei Öngondoskodás társadalmi szolidaritás Interperszonális intertemporális redisztiribúció Egészségbiztosítás Nyugdíjbiztosítás
A társadalombiztosítási ellátások rendszere Egészségbiztosítás ellátások: A. Egészségügyi szolgáltatás B. Pénzbeli ellátások: csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj táppénz; C. Baleseti ellátások: baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék; D. Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai rokkantsági ellátás rehabilitációs ellátás
A nyugdíjbiztosítás ellátásai: A. A saját jogú nyugellátások: az öregségi nyugdíj, B. A hozzátartozói nyugellátások: az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások. C. Rehabilitációs járadék
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSAI (Természetbeni ellátások)
TÉRÍTÉSMENTESEN igénybe vehető eü. szolgáltatások I. A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások II. Gyógykezelés céljából végzett ellátások (háziorvosi-, fogászati-, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás), III. Egyéb (szülészeti-, rehabilitáció, betegszállítás, mentés) ÁRHOZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁSSAL igénybe vehető A gyógyszerek, tápszerek, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátások árához gyógyászati segédeszköz kölcsönzéséhez, javításához nyújtott támogatás Utazásiköltség-térítés
RÉSZLEGES TÉRÍTÉS MELLETT igénybe vehető (fogszabályozó 18 év alatt, fekvőbeteg-gyógyintézet beutalási rendtől eltérő igénybevétele, igény szerinti étkezés, elhelyezés, kényelmi szolgáltatások, nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozás) MÉLTÁNYOSSÁGBÓL igénybe vehető KÜLFÖLDÖN TÖRTÉNŐ GYÓGYKEZELÉS
Jogosultság feltételei: Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai 1. A táppénz Biztosítotti minőség: jogosult, aki biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%) fizetésére kötelezett. Ha jogviszonya keresőképtelensége alatt szűnik meg, a megszűnés napját követő naptól táppénz nem illeti meg. Keresőképtelen, aki a) betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, b) aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni és csecsemőgondozási díjra nem jogosult, c) az anya, ha kórházi ápolás alatt lévő 1 évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja, d) Szülő, aki 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi ápolása során mellette van e) az a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja; f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül; g) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak; akit közeg. okból hatóságilag elkülönítenek; járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható h) Méltányosságból (12-18 éves gyerek otthoni v. kórházi ápolása)
Keresőképtelenség: - mindig relatív természetű, elbírálásánál az adott foglalkozás és munkakör az irányadó; - orvosi szakkérdés, legfeljebb 5 napra visszamenőleg is igazolható (kivételes esetben a Főorvosi Bizottság 6 hónapra visszamenőleg is igazolhatja); A táppénz időtartama: A biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, egy évesnél fiatalabb gyermek ápolása, gondozása címén a gyermek egyéves koráig; 1-3 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 nap jár; 3-6 éves gyermek esetén 42 nap, egyedülállónak 84 nap; 6-12 éves gyermek esetén 14 nap, egyedülállónak 28 nap; Rövidebb táppénz: Keresőképtelenné válás előtt 1 évnél rövidebb folyamatos biztosítási idő, egy éven belüli tp..
A táppénz mértéke Napi átlagkereset (az a jövedelem, ami után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizettek) 60%-a, legalább kétéves folyamatos biztosítási idő esetén; rövidebb biztosítási idővel rendelkező és fekvőbeteg gyógyintézeti tartózkodás alatt 50%. Amennyiben a biztosítottnak a munka törvénykönyve szerint betegszabadság jár keresőképtelenség esetében táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát (naptári évenként legfeljebb 15 munkanap) követő naptól jogosult. (kivéve veszélyeztetett terhes, gyermekápolás, üb. fogl.megbet. miatt keresőképtelen.) A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részének megfelelő összeget (2015-ben max. 7000Ft/nap)
Táppénzkiadások I.
Táppénzkiadások II.
Betegszabadság (Munka törvénykönyve) A munkaviszonyban alkalmazottnak keresőképtelensége esetén évi legfeljebb 15 munkanap betegszabadság jár, melyre távolléti díjként az alapbér 70%-a jár.
2. Csecsemőgondozási díj Korábban: Terhességi-gyermekágyi segély Jogosultság feltétele: szülést megelőző két éven belül legalább 365 napon á biztosított volt) (beleszámít a táppénz, TGYS, GYED, GYES, rehab. járadék, rehab. Ellátás, nappali tagozatos tanulmányból 180 nap, - vagyis a tanulmányi idő mellett legalább fél évet dolgozni is kell) biztosítás tartama alatt, vagy a megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy 42 napon túl, de baleseti táppénz folyósítása ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követően 28 napon belül szül. örökbefogadó is igénybe veheti Vér szerinti apa, ha a szülőanya meghal Időtartama: Szülési szabadságnak megfelelő tartamra jár - legfeljebb a születés utáni 168 napig, melyből négy lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen, másrészt a szülést követően hat hétnél rövidebb nem lehet. Mértéke: Naptári napi alap, vagy a naptári napi jövedelem 70%-a (adóköteles, de sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni).
3. A gyermekgondozási díj (GYED) Első bevezetés 1985. március 1.- 1996. május 1., újbóli bevezetés: 2000. január 1-től. Jogosultság feltétele: biztosítotti előzmény (megelőző két évben 365 nap biztosítotti viszonya volt), (beleszámít a táppénz, TGYS, GYED, GYES, rehab. járadék, rehab. Ellátás, nappali tagozatos tanulmányból 180 nap, - vagyis a tanulmányi idő mellett legalább fél évet dolgozni is kell) gyermek saját háztartásban nevelése. Tartama: A csecsemőgondozási díj leteltét követő naptól, legfeljebb a gyermek 2 éves koráig. Ikergyermekek esetében további 1 évig jár. Mértéke: Naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a minimálbér kétszeresének 70%-a, (147.000 Ft) több jogviszony esetén egybe kell számítani, de nem haladhatja meg a max ot. ( szja, 10% nyugdíjjárulék van, nincs egészségbiztosítási járulék). Ha több gyermek után jogosult, úgy gyermekenként kell a max-ot megállapítani.
2014. évi változások GYED mellett, a gyermek 1 éves kora után korlátlan munkavégzés lehetséges 2014. január 1-től Ikrek esetében a GYED 3 éves korig jár Amennyiben különböző korú gyermekei után a szülő jogosult lenne gyermekgondozási segélyre, (gyes), gyermeknevelésitámogatásra (gyet), terhességi-gyermekágyi segélyre (tgyás) vagy gyedre, úgy egyidejűleg is igénybe veheti az ellátásokat, ha legalább az egyik gyermek 2013. december 31-e után született.
Diplomás gyed - 2014. január 1-től folyósítható hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult, a gyermeke születését megelőző 2 éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, a gyermeke a fenti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy annak szünetelését vagy megszűnését követő egy éven belül születik, a gyermeket saját háztartásában neveli, magyar állampolgár vagy EGT tagállam állampolgára, rendelkezik a szülés időpontjában magyarországi bejelentett lakóhellyel.
Tartama: a gyermek 1 éves koráig lesz jogosult a gyedre, Mértéke: alapja a felsőfokú alapképzésben, szakképzésben vagy szakirányú továbbképzésben résztvevő esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70 százaléka (2015-ben 105 000 forint x 0,7 = 73 500 forint), mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben való részvétel esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százaléka (2015-ben 122 000 forint x 0,7 = 85 400 forint)
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény családtámogatási rendszere I. Családi pótlék (12 200 Ft-25 900 Ft/fő) magasabb összegű cs.p. tartósan beteg v. súlyosan fogyatékos beteg után 2009. szept.1-től adóterhet nem viselő járandóság (AB szerint alkotmányellenes) II. Gyermekgondozási támogatások: gyermekgondozási segély (gyes) (két gyermek után is): hároméves kor alatti gyermek, tízévesnél fiatalabb tartósan beteg v. súlyosan fogyatékos gyerek gyermeknevelési támogatás (gyet): legalább három kiskorú gyerek, a legfiatalabb 3-8 éves III. Anyasági támogatás terhessége alatt az anya legalább négyszer megjelent tanácsadáson, összege min. nyugd.225%-a, ikreknél 300%-a)
Baleseti ellátások 1. Üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri (úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. (orvosi vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte) Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.
Baleseti ellátások 2. 1. Baleseti egészségügyi szolgáltatás 2. Baleseti táppénz üzemi balesettel összefüggő eü. állapot miatt; Biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő 1-3 napon belül lesz keresőképtelen, nem kell előzetes min. szolgálati idő; ellátás 100%; egy évig jár, amit újabb egy évvel meg lehet hosszabbítani 3. Baleseti járadék Egészségkárosodás üzemi baleset következtében 14%-ot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg. járadék mértéke az üzemi baleset okozta munkaképesség-csökkenés fokától függ
Baleseti járadék Baleseti fokozat Egészség-károsodás % 1. 14-20 8% 2. 21-28 10% 3. 29-39 15% 4. 39%-ot meghaladó 30% Járadék összege
Nyugdíjrendszer
Öregségi nyugdíjrendszerek finanszírozási típusai Felosztó-kiróvó rendszer (társadalombiztosítási nyugellátás) Tőkefedezeti rendszer (magánnyugdíjpénztárak) Várományfedezeti rendszer
Ellátottak száma
Demográfia
Népmozgalmi adatok
Foglalkoztatottság Foglalkoztatási arány: foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya.
A társadalombiztosítási nyugdíj Az Európai Unióban a tagországok maguk határoznak a nyugdíjrendszereikről, de koordinációs kötelezettségeik vannak. Az egyes ellátások koordinációs szabályait az 1408/71. És az 574/72. EGK-rendeletek tartalmazzák. A társadalombiztosítási nyugdíjnak négy fő elvnek kell megfelelniük: 1. Az egyenlő elbánás elve Az EU-állampolgároknak és hozzátartozóiknak a saját állampolgárokkal azonos jogokkal kell rendelkezniük. 2. A szerzett jogok megtartásának elve. A már megállapított nyugellátásokat a nyugdíjas tartózkodási helyére kell folyósítani, azaz exportálni. 3. A szerzett jogok fenntartásának elve. A több tagországban szerzett biztosítási időket össze kell adni. 4. Az előnyösség elve.
Tb. Nyugdíj alapelvei Öregség esetén a biztosított részére egységes elvek alapján nyugellátást biztosít A nyugdíjrendszer működtetése állami feladat A tb. nyugdíj fedezetére járulékot kell fizetni Ha nyugdíj-biztosítási alap kiadásai meghaladják a bevételeket a különbözetet a központi költségvetés biztosítja
A A nyugdíjbiztosítás ellátásai: I. Társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás: az öregségi nyugdíj, II. A hozzátartozói nyugellátások: az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások.
létszám A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma évenként 3 500 000 451 953 3 000 000 232 617 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 Évek öregségi egyéb korhatár feletti rokkantsági korhatár alatti rokkantsági
Az öregségi nyugdíj A nyugdíjjogosultság feltétele a korhatár elérése (62 évről fokozatosan 65 évre nő: 1952-ben született 62,5 év, 1953-ban betöltött 63. Év, 1957-ben vagy azt követően született 65 év) szükséges szolgálati idő megszerzése. Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a rá irányadó korhatárt betölti és legalább 20 év szolgálati időt szerez. (nem áll munkaviszonyban) Jogosult életkorától függetlenül az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik Öregségi résznyugdíjra jogosult az, aki a reá irányadó korhatárt betöltötte és legalább 15 év szolgálati időt szerzett. nincs minimuma. (Előrehozott öregségi nyugdíj (korhatár alatt legalább 40-42 év szolg. idő) (Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj)
Korkedvezményben részesül az, aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzett 2000. január 1-je előtt. Kétéves korkedvezményben részesül az a férfi, aki korkedvezményre jogosító munkakörben legalább 10, az a nő aki legalább 8, hiperbárikus munkahelyen legalább 6 éven át dolgozott. (Jogosultság 2010 december 31-ig a 2006. dec. 31-én hatályos munkaköri jegyzék szerint szerezhető, azután az ártalmak törvényi szintű eddig nem létrehozott szabályozásáról külön törvény rendelkezik. )
Az öregségi nyugdíj összege Alapvetően a szolgálati idő hosszához és az 1988. Január 1-jétől elért nettó havi átlagkeresethez igazodik, de a minimál nyugdíj összegénél (28.500 Ft) nem lehet kevesebb. Degresszivitás 1988 és a nyugdíjazás időpontja közötti, valorizált nettó havi átlagkereset. Nyugdíjemelés mértéke függ: Bruttó hazai termék növekedési üteme (GDP) Fogyasztói árindex Nettó átlagkereset növekedés
Mértékszabály: Szolgálati idő havi átlagkereset százaléka 20 53,00 25 63,00 30 68,00 35 73,00 36 74,00 37 75,5 38 77,00 39 78,5 40 80 és minden további évre 2-2-százalék 50 vagy több 100
Hozzátartozói nyugellátások Özvegyi nyugdíj: Az jogosult, akinek elhunyt házastársa (élettársa) jogosult lett volna öregségi nyugdíjra, ill. az volt. Ideiglenes özvegyi nyugdíj halála után egy évig, jár, az öregségi nyugdíj 60%-a Az ideiglenes ö.ny. lejárta után jár az ö.ny., mértéke 30%. Együtt folyósított özv. és saját nyugdíj együttes összege max. 81 510 Ft lehet. Árvaellátás: Megállapított nyugdíj 30%-a, min. 24250 Ft/hó. 16-25 éves nappali tagozaton tanuló. Szülői nyugdíj: Az jogosult, akit gyermeke (unokája) halála előtti évben túlnyomó részben eltartott.(60 v. 30%) Baleseti hozzátartozói nyugellátások:.üzemi balesetben elhunyt hozzátartozóját illeti meg
A TÁRDSADALOMBIZTOSÍTÁS KIADÁSAINAK FEDEZETE 1997. ÉVI LXXX. TÖRVÉNY (TBJ.)
A Magyarország költségvetése Központi költségvetés Helyi önkormányzatok költségvetése Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai Elkülönített állami pénzalapok Munkaerő Piaci Alap Szülőföld alap Központi nukleáris pénzügyi alap Nemzeti kulturális alap Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Kutatási és Technológiai Innovációs Alap
A foglalkoztatók és biztosítottak járulékfizetési kötelessége A foglalkoztatót terhelő befizetések: szociális hozzájárulási adó: 27% (a társadalombiztosítási járulékot váltotta fel 2012. január 1-jén, az adó megfizetése társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra nem jogosít, vagyis nem jár érte ellenszolgáltatás )
Táppénz hozzájárulás: (a biztosított betegség miatti keresőképtelensége és a kórházi ápolása időtartamára folyósított táppénz 1/3-át hozzájárulás címén megfizeti) Korkedvezmény-biztosítási járulék: korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott után kell fizetni (13%) Foglalkoztatót az OMFI határozatban mentesítheti, ha nincs fokozott terhelés.
A munkavállalót terhelő befizetések: egyéni nyugdíjjárulék 10 %: Járulékfizetési felső határ: nincs alsó határ: minimálbér után egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 8,5%: természetbeni (4%), pénzbeli (3%) munkaerő-piaci járulék (1,5%)
Költségvetési kötelezettségek A központi költségvetés személyenként havonta 5790 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet a nemzeti kockázatközösségbe tartozók után. Nemzeti kockázatközösségbe tartoznak nyugdíjasok, a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesülők, a rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, álláskeresési juttatásban részesülők, középfokú és felsőfokú nappalin tanuló nagykorú magyar állampolgárok, a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező kiskorúak, bentlakásos szoc. intézményben elhelyezettek, fogvatartottak, a szociálisan rászorulók, balettművészeti életjáradékban részesülők, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülők, hajléktalanok.
Korkedvezmény biztosítási járulék A 13%-os járulékot a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott után kell megfizetni. (2009-ben 6,5 % foglalkoztatót terheli, 6,5 %-ot a költségvetés fizet. Fokozatosan 2011-re a 13% teljes egészében a foglalkoztatót fogja terhelni.) Korkedvezményre általánosságban az a munkakör jogosíthat, ahol Különösen nehéz fizikai munkát végeznek, Különösen terhelő a klíma, Tartos az ergonómiai eredetű megbetegedés veszélye, Fokozatt a pszichés megterhelés vagy Tartós a pszichoszociális eredetű megbetegedés veszélye.
Köszönöm a figyelmet!