Együtt a tevékeny életért Tájékoztató foglalkoztatók részére a komplex rehabilitáció rendszeréről valamint a TÁMOP 1.1.1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projektről Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ
A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ kiadványa Készült: az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, az Európai Unió támogatásával A szakmai anyagot összeállította: Dr. Tokai Krisztina jogász, rehabilitációs fõreferens Felelõs szerkesztõ: Bányainé Salamon Judit TÁMOP 1.1.1 projektvezetõ Felelõs kiadó: Vass István fõigazgató A kiadvány a 2009. szeptember 1-jén hatályos jogszabályi elõírások alapján készült. Az esetleges változásokkal kapcsolatban a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ munkatársai nyújtanak tájékoztatást. Készült a Reprográf Nyomdaipari Kft. nyomdájában Felelõs vezetõ: Nyitrai Zoltán Budapest, 2009 október
TARTALOMJEGYZÉK 1. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉG............................................... 7 1.1 Megváltozott munkaképesség és fogyatékosság.................................. 7 1.2 A megváltozott munkaképesség társadalmi megítélése............................ 7 1.3...De lehet! Miért ne lehetne?!................................................ 7 1.4 Szemléletváltás a megváltozott munkaképességû emberek rehabilitációjában.......... 8 1.5 Mit jelent a komplex rehabilitáció rendszere?.................................... 8 1.6 Azt nézd, mire képes, ne azt, hogy mire nem Az új, komplex minõsítési rendszer..... 9 1.7 A minõsítés változásának lényegi elemei....................................... 9 1.8 Jogi értelemben ki minõsül megváltozott munkaképességûnek?..................... 10 2. A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS.............................................. 11 2.1 Kinek kell fizetnie?........................................................ 11 2.2 A rehabilitációs hozzájárulás mértéke......................................... 11 2.3 Ki számít megváltozott munkaképességûnek a kvóta teljesítése szempontjából?........ 11 2.4 Lehet-e a foglalkoztatási kötelezettséget támogatott munkavállaló foglalkoztatásával teljesíteni?................................................ 11 3. AZ AKKREDITÁCIÓ............................................................. 12 3.1 Az akkreditációs eljárás célja............................................... 12 3.2 Az akkreditáció elõnye.................................................... 12 3.3 Az akkreditáció alanyai.................................................... 12 3.4 Az akkreditáció szintjei az akkreditációs tanúsítvány........................... 12 4. A REHABILITÁCIÓS JÁRADÉK.................................................... 13 4.1 Új ellátási rendszer....................................................... 13 4.2 Ki jogosult rehabilitációs járadékra?.......................................... 14 4.3 A rehabilitációs járadék összege, folyósításának idõtartama....................... 14 4.4 A rehabilitációs járadék folyósításának feltétele: Az együttmûködési kötelezettség..... 14 4.5 Együttmûködés a munkáltatóval.............................................. 15 5. A TÁMOP 1.1.1 PROJEKT......................................................... 16 5.1 A program bemutatása..................................................... 16 5.2 Kik alkotják a program célcsoportját?......................................... 16 5.3 A program által nyújtható szolgáltatások, támogatások........................... 16 5.4 Az egyénnek nyújtható támogatások és szolgáltatások........................... 17 5.5 A munkáltatóknak nyújtható támogatások...................................... 18 5.5.1 Rehabilitációs foglalkoztatást elõsegítõ bértámogatás........................ 18 5.5.2 Munka-kipróbálás, munkatapasztalat-szerzés, munkagyakorlat-szerzés céljából nyújtható bérköltség támogatás.................................. 19
EGYÜTT A TEVÉKENY ÉLETÉRT 5.5.3 Munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó helyi, helyközi utazás költségeinek megtérítése................................. 20 5.5.4 Munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása................................... 20 5.5.5. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok költségeinek megtérítése.............. 21 5.5.6 Képzési költség támogatása munkaviszonyban álló munkavállaló képzése esetén..................................................... 21 5.6 TÁMOP-1.1.1-09/2 Megváltozott munkaképességû emberek munkahelyeinek adaptációja............................................................. 22 5.6.1 A pályázat idõtartama................................................ 22 5.6.2 Kik pályázhatnak?................................................... 22 5.6.3 A támogatható tevékenységek köre...................................... 22 ELÉRHETÕSÉGEK................................................................ 23 HIVATKOZÁSOK................................................................ 24
TÁMOP 1.1.1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése Bevezetõ Az Európai Unió támogatásával a 2007 2013. évi Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1. Komplex munkaerõ-piaci programok a munkanélküli és inaktív emberek foglalkoztatásáért elnevezésû intézkedés keretében megvalósuló TÁMOP 1.1.1 Megváltozott munkaképességû emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése címû projekt (a továbbiakban: program) célja az egészségkárosodással élõ, és a rehabilitációs járadékban részesülõ személyek számára olyan foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosítása, amelyek segítik a korábbi munkahelyre való visszatérést vagy az újbóli elhelyezkedést, valamint a munkáltatók ösztönzése megváltozott munka-képességû személyek foglalkoztatására. A program a megváltozott munkaképességû emberek foglalkozási rehabilitációját, foglalkoztathatóságának, munkavégzõ képességének javítását támogatja. A projekt amelyben szolgáltatásokkal és támogatásokkal igyekszünk ügyfeleinknek segíteni, hogy újra megtalálják helyüket a munkaerõ-piacon, és ott tartósan meg is tudjanak maradni 2008. március 1-jén indult és 2013. február 28-ig tart. Ügyfeleinket külsõ szolgáltatók (mentorok) segítik a munkahelyek feltárásában, a képzések sikeres elvégzésében, illetve olyan szakemberek támogatják, akik tréningekkel, csoportfoglalkozásokkal vezetik vissza õket a munka világába. Ez a kiadvány a munkáltatóknak segít eligazodni a megváltozott munkaképességûekkel kapcsolatos jogszabályok között, valamint tájékoztatást kaphat belõle minden érdeklõdõ a projekt által biztosított lehetõségekrõl, támogatásokról. A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 Projektszervezetének minden munkatársa örömmel fogadja érdeklõdésüket, minden kérdésükre készséggel válaszolunk. 5 Elérhetõségeink: Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 Projektszervezet 1117 Budapest, Karinthy Frigyes u. 3. Telefon/fax: (1) 279-4791 E-mail: BanyaineSJ@lab.hu, illetve TokaiK@lab.hu Bányainé Salamon Judit projektvezetõ
EGYÜTT A TEVÉKENY ÉLETÉRT
TÁMOP 1.1.1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése Az egészség a korona az ember fején, de csak a beteg láthatja meg azt. (egyiptomi közmondás) 1. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉG 1.1 Megváltozott munkaképesség és fogyatékosság Nemcsak a gyakorlatban, hanem még a szakirodalomban is gondot jelent a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség elhatárolása, a fogalmakat gyakran összekeverik. A fogyatékosság egészségügyi szempontú meghatározás, amely érzékszervi, mozgásszervi károsodást, illetve az egyén kommunikációban való részvételének korlátozottságát jelenti. A megváltozott munkaképesség tágabb, foglalkoztatási értelemben vett kategória: általánosságban azt jelenti, hogy a munkavállaló nem tudja ellátni ugyanolyan mértékben és módon korábbi, a munkaképesség megváltozására okot adó körülmény bekövetkezése elõtt betöltött munkakörét. A megfogalmazásból is jól kitûnik, hogy ez az állapot amely lehet fogyatékosság, illetve bármely egyéb betegség következménye nem jelent abszolút korlátozottságot, csupán a korábbi munkakör tekintetében okoz problémát lehet az illetõ számára olyan munkakört találni, amelyben egészségi állapota nem jelent akadályt. 7 1.2 A megváltozott munkaképesség társadalmi megítélése A társadalom szinte valamennyi tagja kialakít magában egy képet a megváltozott munkaképességû emberekrõl, amely legtöbbször téves feltevéseken alapul. Az ilyen ember messze nem egyenlõ a kerekesszékkel közlekedõvel, bár kétség kívül jelentõs létszámot képviselnek a mozgáskorlátozottak e társadalmi csoporton belül. Semmi nem zárja ki, hogy egy megváltozott munkaképességû ember a társadalom megbecsült tagjaként teljes életet éljen. Elõfordulhat ugyanakkor, hogy egy hétköznapi értelemben teljesen egészséges embernek súlyos szociális, lelki és egzisztenciális problémákkal kell megküzdenie. 1.3 De lehet! Miért ne lehetne?! A megváltozott munkaképességû embereket a kialakult elõítéletek ellenére lehet és kell is foglalkoztatni. A társadalmi integrációnak kiemelten fontos szegmense a munka világa: foglalkoztatási reintegráció nélkül ugyanis nem valósulhat meg maradéktalanul a rehabilitáció. Nem szabad elfelejteni, hogy a megváltozott munkaképességû embereknek rendkívül nagy igénye van a teljes életre, éppen ezért rendkívül motiváltak: megbecsülik munkahelyüket, elkötelezett és igyekvõ munkaerõk lesznek.
EGYÜTT A TEVÉKENY ÉLETÉRT Példa: N. János 12 éve dolgozott egy villamossági kiskereskedésben eladó-pénztárosként. 47 évesen szívinfarktust kapott, amelybõl orvosi rehabilitációs tevékenység segítségével teljesen meggyógyult. Orvosi javaslatra azonban kerülnie kellett a nagyobb súlyok emelésével, mozgatásával, valamint a sok hajolással járó munkákat. Korábbi munkáltatója minden további nélkül vissza tudta õt venni a villamossági kiskereskedésbe, legfeljebb áruátvételnél nála fiatalabb, hétköznapi értelemben egészséges kollégája látta el a fizikai munkával járó feladatokat. A példa is jól illusztrálja, hogy a megváltozott munkaképesség mennyire sokrétû, és mennyire különbözõ mértékû lehet. 1.4 Szemléletváltás a megváltozott munkaképességû emberek rehabilitációjában 8 Sokat hangoztatott tény, hogy hazánkban a nyugdíjrendszer ezen belül különösen a rokkantnyugdíj átalakítása a 80-as évektõl kezdve napjainkig egyre sürgõsebb feladattá vált. A gyökeres fordulat végül 2007-ben következett be: a folyamatos tárgyalások, szakmai egyeztetések eredményeként 2008. január 1-jétõl életbe lépett az új minõsítési és ellátási rendszer, valamint ennek keretében a komplex rehabilitációs eljárás. A változás keretében a legfontosabb célkitûzések a következõk: Az egészségkárosodást szenvedett emberek munkaképességének helyreállítása, a megmaradt képességeinek fejlesztése. A megváltozott munkaképességû emberek rehabilitációja, visszavezetése a munka világába a korábbi kirekesztés helyett. A visszaélések megelõzése, megakadályozása, a megváltozott munkaképességû emberek munkaerõ-piaci esélyegyenlõségének biztosítása az Európai Unió foglalkoztatási irányelveivel összhangban. Nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi gyakorlat, miszerint az egészségkárosodást szenvedett embernek ahelyett, hogy segítséget nyújtana a társadalom, inkább ad valamiféle ellátást, nem megoldás. 1.5 Mit jelent a komplex rehabilitáció rendszere? A komplex rehabilitáció 1 folyamatának lényege, hogy összehangolja az orvosi, a szociális valamint a foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatási rendszereket, ezáltal minden eddiginél hatékonyabban segíti a megváltozott munkaképességû emberek visszavezetését a munka világába, illetve azon keresztül a társadalmi közösségbe, azaz leszámol a rokkantosítás elavult rendszerével.
TÁMOP 1.1.1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése 1.6 Azt nézd, mire képes, ne azt, hogy mire nem Az új, komplex minõsítési rendszer Míg korábban a megváltozott munkaképességû emberek egészségi állapotának minõsítése kimerült a betegségek, funkciókárosodások felsorolásában, addig az új minõsítési rendszer szerint vizsgálni kell a fejleszthetõ, megmaradt, illetve a megtanulható képességeket is, valamint meg kell határozni a munkába állítás lehetséges módjait, irányát (rehabilitációs út). A komplex minõsítést az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértõi Intézet 2 (ORSZI) végzi, amelynek elõdje az Országos Orvosszakértõi Intézet (OOSZI) volt. Az ORSZI-ban bizottsági munka során zajlik a komplex minõsítés, amelynek tagjai között a korábbi gyakorlattal ellentétben nemcsak orvosok, hanem foglalkoztatási és szociális szakértõk is helyet kapnak. 1.7 A minõsítés változásának lényegi elemei Az ORSZI a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére a külön jogszabályban meghatározottak szerint szakvéleményt ad az egészségkárosodás mértékérõl, a szakmai munkaképességrõl, a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányairól, a rehabilitációs szükségletekrõl, a rehabilitáció szükséges idõtartamáról. 9 Az egészségkárosodás mértékének számítása is átalakult: a korábbi munkaképesség-csökkenés (MKCS) helyett össz-szervezeti egészségkárosodás -ról (ÖEK) beszélünk, amelyet szintén százalékos értékkel fejezünk ki. A munkaképesség-csökkenés és az össz-szervezeti egészségkárosodás egymáshoz való viszonya: MKCS (%) ÖEK (%) 100 80-99 (közel teljes vagy teljes) 67 50-79 (jelentõs, nagy mértékû) 50 25-49 (számottevõ, közepes mértékû) 10-24 (kis mértékû) 5-9 (enyhe, csekély mértékû) 0-4 (nem számottevõ) Az össz-szervezeti egészségkárosodás százalékos értékei értelemszerûen alacsonyabbak a korábbi munkaképesség-csökkenés értékeinél, hiszen nemcsak a munkaképességet veszi figyelembe, hanem az egyes szervi funkciókat a különbözõ egyéb élet-tevékenységekben betöltött szerepe alapján súlyozza.
EGYÜTT A TEVÉKENY ÉLETÉRT 1.8 Jogi értelemben ki minõsül megváltozott munkaképességûnek? 10 A megváltozott munkaképességû munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 177/2005. (IX. 2.) Kormányrendet értelmében [2. e) pont] megváltozott munkaképességû munkavállaló: az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerzõdés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha ea) a munkaképesség-csökkenés az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértõi Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelõzõen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértõi Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetõleg 2001. január 1-jét megelõzõen, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértõi Intézetének szakvéleménye szerint 50 66 százalékos mértékû, illetõleg az egészségkárosodás az ORSZI szakvéleménye szerint 40 49 százalékos mértékû, vagy eb) a munkaképesség-csökkenés az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetõleg 2001. január 1-jét megelõzõen, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértõi Intézetének szakvéleménye szerint 67 100 százalékos mértékû, vagy ec) az egészségkárosodás az ORSZI szakvéleménye szerint 79 százalékot meghaladó mértékû, vagy ed) az egészségkárosodás az ORSZI szakvéleménye szerint 50 79 százalékos mértékû, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelõzõ munkakörében, illetve a képzettségének megfelelõ más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. -a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minõsül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy ef) az Ftv. 23. -a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintõ fejlõdés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül, eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minõsül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentõ kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy eh) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy ei) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeirõl szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minõsül, vagy ej) az egészségkárosodás az ORSZI szakvéleménye szerint 50 79 százalékos mértékû, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelõzõ munkakörében, illetve a képzettségének megfelelõ más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy ek) az ea)-ej) pontokban meghatározott mértékû munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetõleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetõleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább.
TÁMOP 1.1.1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése 2. A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS 2.1 Ki nek kell fizetni e? A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 3 41/A. -a alapján a munkaadó a nemzetgazdaság valamennyi szektorában a megváltozott munkaképességû személyek foglalkozási rehabilitációjának elõsegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 fõt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességû személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelezõ foglalkoztatási szint). 2.2 A rehabilitációs hozzájárulás mértéke A rehabilitációs hozzájárulás összege 2009 december 31-ig megegyezik a tárgyévet megelõzõ második év nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 8 %-ának 4, valamint a kötelezõ foglalkoztatási szintbõl hiányzó létszámnak a szorzatával. A 2010. január 1-jétõl életbe lépõ jogszabályváltozás következtében a rehabilitációs hozzájárulás fix összege 964 500 Ft/fõ/év 5. 11 2.3 Ki számít megváltozott munkaképességûnek a kvóta teljesítése szempontjából? 2009. január 1-jétõl e szempontból szintén a már hivatkozott 177/2005. Kormányrendelet 2. e) pontjában meghatározott rendelkezések irányadók. (ld. 1.9 pont) 2.4 Lehet-e a foglalkoztatási kötelezettséget támogatott munkavállaló foglalkoztatásával teljesíteni? Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató az elõzõekben meghatározott foglalkoztatási kötelezettségét álláskeresõ, inaktív megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatásával teljesítse, és ezen munkavállalók után támogatásban, járulékkedvezményben részesüljön 6. A munkavállalók létszámának számításakor azonban a közhasznú munkavégzés és a közmunka keretében foglalkoztatottakat, a kirendelés, átmeneti munkavégzés, munkaerõ-kölcsönzés keretében foglalkoztatottakat, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó munkavállalókat figyelmen kívül kell hagyni 7.
EGYÜTT A TEVÉKENY ÉLETÉRT 3. AZ AKKREDITÁCIÓ 3.1 Az akkreditációs eljárás célja Az akkreditációs eljárás 8 célja annak tanúsítása, hogy a munkáltató rendelkezik az egészégkárosodással élõ és fogyatékos személyek egészségi és mentális állapotának megfelelõ munkahelyen, munkakörnyezetben történõ foglalkoztatást biztosító személyi és tárgyi feltételekkel, és ezáltal elõsegíti a megváltozott munkaképességû munkavállalók lehetõ legmagasabb szintû foglalkoztatásának megvalósulását. 12 3.2 Az akkreditáció elõnye A munkáltató az akkreditációs eljárás eredményessége esetén foglalkozási rehabilitációs tevékenysége elismeréseként akkreditációs tanúsítványt kap, és alanyi jogosultságot szerez a megváltozott munkaképességû munkavállalók foglalkoztatásának támogatására. 3.3 Az akkreditáció alanyai Az akkreditációs eljárás alanya a közigazgatási, állami, helyi önkormányzati szervek, illetve a szociális intézmények kivételével az a foglalkoztató lehet, aki munkáltatóként megváltozott munkaképességû munkavállalót munkaviszony keretében foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván. 3.4 Az akkreditáció szintjei az akkreditációs tanúsítvány Az egyes munkáltatók eltérõ foglalkoztatási gyakorlatának, a megváltozott munkaképességû munkavállalók számának és arányának alapján különbözõ szintû elvárások fogalmazhatók meg. A különbözõ akkreditációs szintek rendszerével lehetõvé válik, hogy a rehabilitációs foglalkoztatást tervezõ, illetve abba éppen bekapcsolódó, a megváltozott munkaképességû munkavállalókat jelentõs számban foglalkoztató, valamint az egészségkárosodással élõ és fogyatékos személyek munkavégzését magas szinten szervezõ munkáltatók egyaránt minõsíttethessék saját foglalkozási rehabilitációs tevékenységüket 9.
TÁMOP 1.1.1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése Ennek alapján három minõsítési szint érhetõ el: I. Az akkreditált munkáltatók II. A rehabilitációs foglalkoztatók III. A védett foglalkoztatók Az akkreditációs eljárás során négyféle akkreditációs tanúsítvány adható ki: Alap tanúsítvány: igazolja, hogy a munkáltató a megváltozott munkaképességû munkavállalók foglalkoztatására irányadó alapvetõ akkreditációs követelményeknek megfelel, a foglalkoztatót akkreditált foglalkoztatónak minõsíti. Rehabilitációs tanúsítvány: a munkáltatót rehabilitációs foglalkoztatónak minõsíti. Kiemelt tanúsítvány: a munkáltatót védett foglalkoztatónak minõsíti. Feltételes tanúsítvány: a kiemelt tanúsítvány megszerzésére való felkészülést segíti elõ. 13 4. A REHABILITÁCIÓS JÁRADÉK 4.1 Új ellátási rendszer 2008. január 1-jét követõen a rehabilitációs rendszerben kétfajta ellátás állapítható meg: Azon egészségkárosodott személyek részére, akik a feltételeknek megfelelnek és a komplex szakvélemény szerint rehabilitálhatók, a rehabilitációs járadék 10 kerül megállapításra. Azon egészségkárosodott személyek részére, akik megfelelnek a feltételeknek, de a komplex szakvélemény szerint nem rehabilitálhatók, a rokkantsági nyugdíj 11 kerül megállapításra. Az ellátások megállapítása a Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (a továbbiakban: RNYI) kompetenciája.
EGYÜTT A TEVÉKENY ÉLETÉRT 4.2 Ki jogosult rehabilitációs járadékra? A rehabilitációs járadékról szóló törvény szerint rehabilitációs járadékra jogosult 12, aki a)50 79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelõzõ munkakörében, illetve a képzettségének megfelelõ más munka körben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és aa) keresõ tevékenységet nem folytat, vagy ab) a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelõzõ négy naptári hónapra vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál, továbbá b) rehabilitálható, és c) az életkora szerint szükséges szolgálati idõt megszerezte. A rehabilitációs járadékra jogosult a járadék folyósításának ideje alatt egyéb pénzbeli társadalombiztosítási ellátásban nem részesülhet. 14 4.3 A rehabilitációs járadék összege, folyósításának idõtartama A rehabilitációs járadék összege 13 megegyezik a rokkantsági nyugdíj 14 összegének 120 %-ával, de minimum a rokkantsági nyugdíj 15 mindenkori legkisebb összegének 120 %-a. A rehabilitációs járadék összegét 50 %-kal csökkenteni kell, ha keresõ tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülõ 3 egymást követõ hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képezõ havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követõen a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. Ha pedig elõbbi korlátot a rehabilitációs járadékban részesülõ személy keresete, jövedelme 6 egymást követõ hónap tekintetében haladja meg, úgy a rehabilitációs járadék folyósítását meg kell szüntetni. A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges idõtartamra, de legfeljebb 3 évre állapítható meg. Amennyiben az ellátás 3 évnél rövidebb idõtartama eltelt, de a rehabilitáció még nem fejezõdött be, a rehabilitáció sikeres megvalósulásának érdekében az idõtartam legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható, de a teljes idõtartam ebben az esetben sem haladhatja meg a 3 évet. 4.4 A rehabilitációs járadék folyósításának feltétele: Az együttmûködési kötelezettség A rehabilitációs járadékra jogosult személy a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében köteles együttmûködni az állami foglalkoztatási szervvel (a regionális munkaügyi központok illetékes kirendeltségével). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jogosult személy az RNYI határozatának kézhezvétele után felkeresi az illetékes munkaügyi kirendeltséget, amellyel együttmûködési megállapodást köt. A megál-
TÁMOP 1.1.1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése lapodásban vállalja, hogy: elfogadja a számára felajánlott munkahelyet, amennyiben az jogszabály szerint számára megfelelõnek minõsül; elfogadja a számára felajánlott képzési lehetõséget; elfogadja a külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs szolgáltatásokat; önállóan is arra törekszik, hogy állást találjon; rendszeres jelentkezési kötelezettségének eleget tesz. Amennyiben a jogosult az együttmûködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget, úgy a rehabilitációs járadék folyósítása megszüntetésre kerül. Az együttmûködési kötelezettség a rehabilitációs járadék folyósításának egész idõtartama alatt fennáll. Célja, hogy a megváltozott munkaképességû személyt a társadalom ne hagyja magára: az állami foglalkoztatási szerv segítõ tevékenységével irányítsa és koordinálja a rehabilitáció folyamatát. 4.5 Együttmûködés a munkáltatóval 15 Amennyiben a rehabilitációs járadékban részesülõ keresõ tevékenységet folytat, akkor rehabilitációját elsõsorban ennek keretében kell megkísérelni. Ennek érdekében az állami foglalkoztatási szerv megkeresi a foglalkoztatót. A foglalkoztató törvényben elõírt kötelessége 16 konzultációt folytatni a rehabilitációs intézkedések lehetõségérõl. Ha a munkáltató az együttmûködést vállalja, akkor a rehabilitációs megállapodás kidolgozásába a munkáltató képviselõjét is be kell vonni. Az együttmûködési megállapodás a foglalkoztató és a munkaügyi szervezet közös dokumentuma, amelyben meghatározzák azokat a szükséges rehabilitációs intézkedéseket, amelyek elõsegítik a rehabilitációs járadékban részesülõ személy munkahelyen történõ rehabilitációját. Ilyen intézkedések különösen: a munkakörülmények módosításával, a foglakoztatáshoz szükséges eszközök, berendezések beszerzésével elsõsorban eredeti munkakörében és szakmájában történõ foglalkoztatás a rehabilitáció idõtartama alatt a munkavállaló megfelelõ munkahelyre történõ áthelyezése betanítás, szakképzés munkahelymegõrzés a munkavállaló együttmûködési kötelezettsége teljesítésének biztosítása A foglalkoztatónak a munkaügyi kirendeltség nyújt tájékoztatást a megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatása során igénybe vehetõ támogatásokról és szolgáltatásokról.
EGYÜTT A TEVÉKENY ÉLETÉRT 5. A TÁMOP 1.1.1 PROJEKT 5.1 A program bemutatása 16 Az Európai Unióhoz történõ csatlakozást követõen hazánk jogosulttá vált igénybe venni azokat a támogatási formákat, amelyeket a közösség a tagok számára nyújt. Egyik ilyen támogatási forrás az Európai Szociális Alap, amelynek a többek között fontos célkitûzése, hogy tagországokban csökkentse a munkanélküliséget. A Megváltozott munkaképességû emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése címû program új szolgáltatásokkal, támogatási formákkal kívánja elérni a munkaerõpiacra való beilletve visszajutást. A program lebonyolítói a regionális munkaügyi központok illetékes kirendeltségei, amelyek két év alatt (2008. február 28. napjától 2010. augusztus 31. napjáig történõ bevonásokkal) csaknem tízezer rehabilitációs járadékban részesülõ, valamint megváltozott munkaképességû személynek kívánják a rehabilitációját elõsegíteni, foglalkoztatási esélyeit javítani, a munkaerõpiacra történõ visszatérését segíteni, illetve részt venni a tartós, fenntartható foglalkoztatásához szükséges feltételek megteremtésében. 5.2 Kik alkotják a program célcsoportját? A program alanya lehet a) a külön törvény szerint rehabilitációs járadékra jogosult személy, b) az az álláskeresõ, akinek ba) a munkaképesség-csökkenése az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértõi Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelõzõen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértõi Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetõleg 2001. január 1-jét megelõzõen, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértõi Intézetének szakvéleménye szerint 50 66%-os mértékû, illetõleg az egészségkárosodás az ORSZI szakvéleménye szerint 40 49 százalékos mértékû 17, vagy bb) az egészségkárosodása az ORSZI szakvéleménye szerint 50 79 százalékos mértékû, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelõzõ munkakörében, illetve a képzettségének megfelelõ más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható 18. 5.3 A program által nyújtható szolgáltatások, támogatások A program szolgáltatási és támogatási programelem-kínálatából olyan segítõ tevékenységek választhatók ki a résztvevõk számára, amelyek a képzést, a támogatott foglalkozáson keresztül a munkagyakorlat-szerzést, illetve a munkakipróbálást, valamint a vállalkozóvá válást, illetve ezen támogatások igénybevételét segítik, továbbá azok, amelyek hozzájárulnak a résztvevõ rehabilitációjához, munkaerõpiaci esélyeinek javításához, személyes fejlõdéséhez.
TÁMOP 1.1.1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése 5.4 Az egyénnek nyújtható támogatások és szolgáltatások a) Az egyénnek nyújtható támogatások Képzési támogatások Képzési költség támogatása Képzéshez kapcsolódó helyi, helyközi utazás költségének támogatása Képzéshez kapcsolódó szállásköltség támogatása Képzéshez kapcsolódó étkezési költség támogatása Képzés ideje alatt igénybevett gyermekfelügyelet költségeinek támogatása Képzés ideje alatt a hozzátartozó gondozásával járó költségek támogatása Vállalkozóvá válás (önfoglalkoztatás) támogatása Munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó helyközi utazás költségeinek megtérítése Munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó helyi utazás költségeinek megtérítése Szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó támogatások Szolgáltatás díjának megtérítése Szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó helyi és helyközi utazás költségeinek támogatása Szolgáltatásban való részvétel idejére igénybe vett gyermekfelügyelet költségeinek támogatása Szolgáltatásban való részvétel idejére a hozzátartozó gondozásával járó költségek támogatása Költségtérítés Egyéb költségtérítés Képzéshez kapcsolódó alkalmassági vizsgálat költségeinek átvállalása 17 b) Az egyénnek nyújtható szolgáltatások Mentori segítségnyújtás Munkaközvetítés Munkatanácsadás Egyéni munkatanácsadás Reintegráló csoportos foglalkozás Kulcsképesség-fejlesztõ csoportos foglalkozás Motivációs csoportos foglalkozás Pályatanácsadás Pályaválasztási tanácsadás Pályamódosítási tanácsadás Álláskeresési tanácsadás Egyéni álláskeresési tanácsadás Álláskeresési technikák oktatása Álláskeresõ klubfoglalkozás Pszichológiai tanácsadás
EGYÜTT A TEVÉKENY ÉLETÉRT Munkaerõ-piaci és foglalkozási információ nyújtása Rendezvényeken való részvétel Állásbörze Képzési börze 5.5 A munkáltatóknak nyújtható támogatások 18 Rehabilitációs foglalkoztatást elõsegítõ bértámogatás Munka-kipróbálás, munkatapasztalat-szerzés, munkagyakorlat-szerzés céljából bérköltség támogatás Munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó helyi, helyközi utazás költségeinek megtérítése Munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok költségeinek megtérítése Képzési költség támogatása munkaviszonyban álló munkavállaló képzése esetén 5.5.1 Rehabilitációs foglalkoztatást elõsegítõ bértámogatás A rehabilitációs foglalkoztatást elõsegítõ bértámogatás alanya a megváltozott munkaképességû munkavállalókat foglalkoztató munkáltató lehet a közigazgatási, illetõleg az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek kivételével. A támogatás nyújtásának feltételei A bértámogatás csak akkreditált munkáltató részére nyújtható, az akkreditációs tanúsítványban megjelölt székhelyen, telephelyen, fióktelepen munkát végzõ rehabilitációs járadékban részesülõ személy foglalkoztatásához. A foglalkoztatást a munkáltató a rehabilitációs járadékban részesülõ személy egészségkárosodásának megfelelõ olyan munkakörben vállalja, amelynek ellátására az ORSZI szakvéleménye szerint egészségi állapota, továbbá gyakorlata, képzettsége és megmaradt képességei alapján alkalmas. A foglalkoztatásra munkaviszony keretében, minimum napi négy órában kerül sor. Az Flt. 41/A. (1)- (2) bekezdésében foglalt kötelezõ foglalkoztatási szintet 19 teljesíti. A támogatással érintett személy alkalmazására tekintettel a megváltozott munkaképességû munkavállaló foglalkozatásához nyújtott egyéb támogatásban nem részesül Az akkreditációtól, valamint a kötelezõ foglalkoztatási szint teljesítésétõl a munkáltatóval kötött megállapodás alapján a kérelem benyújtásának idõpontjában már munkaviszonyban álló, rehabilitációs járadékban részesülõ személy foglalkoztatása esetén el lehet tekinteni.
TÁMOP 1.1.1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A támogatás mértéke a) A rehabilitációs járadékban részesülõ, valamint a 50 79%-os egészségkárosodással élõ és rehabilitálható személy esetén a rehabilitációs foglalkoztatást elõsegítõ bértámogatáshoz a TÁMOP 1.1.1 keretében a munkabér és járulékai együttes összegének 60%-a állapítható meg az egészségkárosodás idõtartamát meg nem haladóan, legfeljebb 12 hónapos idõtartamra, b) a jelen tájékoztató 5. 2 ba) pontja szerinti célcsoport esetében a munkabér és járulékai együttes összegének 40%-a állapítható meg az egészségkárosodás idõtartamát meg nem haladóan, legfeljebb 12 hónapos idõtartamra. A támogatás összege havonta nem haladhatja meg a tárgyévet megelõzõ második évre vonatkozó a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban KSH) által közzétett nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset egy tizenketted részének 60 százalékát, szakképzettséget nem igénylõ munkakör betöltése esetén, 80 százalékát, középfokú szakképzettséget igénylõ munkakör betöltése esetén, 120 százalékát, felsõfokú szakképzettséget, vagy felsõfokú iskolai végzettséget igénylõ munkakör esetén. 19 5.5.2 Munka-kipróbálás, munkatapasztalat-szerzés, munkagyakorlat-szerzés céljából nyújtható bérköltség támogatás A munka-kipróbálás támogatása Munkakipróbálás: a munkavállaló munkabírásának, illetõleg képzettségének, képességeinek, esetleges korábbi szakmai tapasztalatainak figyelembe vételével a valós munkafeltételek között zajló munkavégzésre való alkalmasságának felmérésére szolgáló foglalkoztatás. A támogatás legfeljebb 90 napra, a munkabér és járulékai 100 %-ának mértékéig terjedõen állapítható meg. A munkagyakorlat-szerzés támogatása Munkagyakorlat-szerzés: a programban résztvevõ személy korábbi munkakörétõl eltérõ új munkakörben vagy a korábbihoz hasonló, de magasabb képzettségi fokot igénylõ másik munkakörben történõ foglalkoztatása. A támogatás maximális idõtartama 12 hónap, maximális mértéke a munkabér és járulékai 100 %-a. A munkatapasztalat-szerzés támogatása Munkatapasztalat-szerzés: a programban résztvevõ olyan pályakezdõ személy foglalkoztatása, aki még nem szerzett tapasztalatot a munka világában. A támogatás legfeljebb 12 hónapra, a munkabér és járulékai 100 %-áig terjedõen nyújtható.
EGYÜTT A TEVÉKENY ÉLETÉRT A támogatás nyújtásának feltételei 20 Amennyiben a regionális munkaügyi központ csekély összegû (de minimis) támogatást nyújt, úgy a támogatott vállalkozásokra nézve az (EK-) Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek értelmében egy vállalkozásnak, bármely forrásból, csekély összegû támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma három év vonatkozásában nem haladhatja meg a 200 000 eurónak 20 megfelelõ forintösszeget. Bármely három pénzügyi év idõszakában a közúti szállítás terén mûködõ vállalkozás részére odaítélt csekély összegû támogatás összege nem haladhatja meg a 100 000 eurónak megfelelõ forintösszeget. A de minimis szabályt nem kell alkalmazni, ha a támogatást kérõ költségvetési szerv, egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy nonprofit gazdasági társaság, amennyiben az általa végzett támogatott tevékenység nem minõsül gazdasági tevékenységnek, illetve a támogatással érintett munkavállalók foglalkoztatására nem gazdasági tevékenység keretében kerül sor. Nem nyújtható csekély összegû (de minimis) támogatás a 1998/2006/EK bizottsági rendelet által megjelölt szektorokban, illetve tevékenységekben. 5.5.3 Munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó helyi, helyközi utazás költségeinek megtérítése A programban résztvevõ és az õt támogatás keretében foglalkoztató munkaadó részére, a támogatott foglalkoztatás idõtartama alatt egészben vagy részben megtéríthetõ a munkába járással kapcsolatos helyi, helyközi utazási költségnek a külön jogszabály 21 szerint õt terhelõ része. A munkaadó részére az õt terhelõ rész mértékéig nyújtott helyközi utazás támogatása a munkába járással összefüggõ terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerõ-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Kormányrendeletben foglaltak szerint de minimis támogatásnak minõsül (ld. elõbb). 5.5.4 Munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása A támogatott foglalkoztatás ideje alatt támogatás adható annak a munkaadónak, aki a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történõ oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg. A támogatás feltétele, hogy a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók lakóhelye (tartózkodási helye) olyan településen van, hogy a munkavállalóknak a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely közötti, tömegközlekedési eszközzel történõ oda-vissza utazása nem vagy csak aránytalan nehézséggel oldható meg, és
TÁMOP 1.1.1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése a munkaadó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. -ában meghatározott feltételeinek. A támogatás mértéke a csoportos személyszállításban érintett munkavállalók lakóhelyétõl (tartózkodási helyétõl) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó autóbuszbérletek árának a munkaadót terhelõ részéig terjedhet. A támogatás de minimis támogatásnak minõsül (ld. elõbb). 5.5.5. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok költségeinek megtérítése A programban résztvevõ személy foglalkoztatásának megkezdését megelõzõen támogatható az elvégzett foglalkozás-egészségügyi vizsgálat költsége. A vizsgálat költségét a regionális munkaügyi központ közvetlenül az egészségügyi vizsgálatot végzõ szervnek utalja át. 5.5.6 Képzési költség támogatása munkaviszonyban álló munkavállaló képzése esetén 21 A támogatást az a munkáltató igényelheti, aki olyan munkaviszonyban állót foglalkoztat, akinek a továbbfoglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható. Minden olyan foglalkoztatást elõsegítõ képzés támogatható, amely a szakképzési törvény 22 hatálya alá tartozik, vagy hatósági elõírások szabályozzák. A támogatás mértéke Jelen támogatási formában a képzési költség teljes vagy részbeni átvállalása biztosítható. A munkaadónak a képzési költséghez hozzá kell járulnia, kivéve, ha a képzésben részt vevõ munkavállaló a támogatási kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte. (A közúti közlekedés, C, D, és E jármûkategóriájára érvényes vezetõi engedély és gépjármûvezetõi képesítési igazolvány megszerzésére irányuló képzésekre az Európai Unió elõírásaival összhangban sajátos szabályok vonatkoznak,amelyekrõl bõvebb tájékoztatást a munkaügyi kirendeltség nyújt.) A támogatás nyújtásának feltételei A támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a munkaadó írásban vállalja a képzésben résztvevõknek a képzés befejezését követõ legalább a képzés idõtartamával azonos továbbfoglalkoztatását, a munkaadó a képzés költségeihez hozzájárul kivéve, ha a képzésben részt vevõ munkavállaló a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte, a képzõ intézmény megfelel a jogszabályi feltételeknek, a képzés programja megfelel a jogszabályi feltételeknek. A támogatás iránti kérelmet a képzõ intézmény ajánlatával együtt kell benyújtani a programban résztvevõ személy lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes munkaügyi kirendeltségen.
EGYÜTT A TEVÉKENY ÉLETÉRT 5.6 TÁMOP 1.1.1 09/2 Megváltozott munkaképességû emberek munkahelyeinek adaptációja A megváltozott munkaképességû emberek munkavégzése speciális fizikai feltételeket is igényel, amelynek költségei a munkáltatókat terhelik. A pályázat célja azoknak a munkahelyeknek az adaptációja, fizikai és/vagy infokommunikációs akadálymentesítése, amelyeken a TÁMOP-1.1.1-08/1-2008-0001 azonosító számú kiemelt projektben résztvevõ megváltozott munkaképességû munkavállalókat foglalkoztatnak. Ezen túl támogatható olyan pályázat is, amelyet a fenti konstrukció keretében a már önfoglalkoztatóvá váló személy számára biztosítja a foglalkoztatás fizikai feltételeinek megteremtését. 5.6.1 A pályázat idõtartama A pályázatokat 2009. március 03-tól 2011. július 07-ig lehet benyújtani. A pályázatok benyújtása és elbírálása folyamatos. 22 5.6.2 Kik pályázhatnak? A pályázati kiírás keretében az Flt. alapján 23 munkaadónak minõsülõ azon szervezet vagy vállalkozás részére nyújtható, amely a TÁMOP-1.1.1-08/1-2008-0001 azonosító számú kiemelt projektbe bevont, megváltozott munkaképességû munkavállalót foglalkoztat, illetve ezen projekt keretében a bevont személy önfoglalkoztatóvá válik. 5.6.3 A támogatható tevékenységek köre A termelõ, szolgáltató létesítményeknek a megváltozott munkaképességû munkavállaló foglalkoztatásával összefüggõ átalakítása, beleértve az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet szerinti akadálymentesítést. A megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatásához szükséges eszközök, berendezések beszerzése és átalakítása. Technológiai fejlesztést eredményezõ beruházások, az alábbiak szerint történhetnek: új eszköz beszerzése, vagy olyan használt eszköz beszerzése, amely esetében a pályázó igazolni tudja, hogy a használt eszköz 3 évnél nem régebbi (azaz az eszköz gyártási éve nem lehet korábbi, mint a beszerzés idõpontját megelõzõ harmadik év) és az adott eszköz megvásárlásához EU vagy hazai támogatást nem vettek igénybe. A megváltozott munkaképességû munkavállaló foglalkoztatása érdekében a munkahely és a munkaeszközök korszerûsítése. A pályázat keretében több támogatható tevékenységre is lehet pályázni.
TÁMOP 1.1.1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A TÁMOP-1.1.1-09/2 programmal kapcsolatos részletes információk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honapján találhatók. ELÉRHETÕSÉGEK Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. Postacím: 1364 Budapest, Pf. 244. Telefon: (1) 477-5700 Fax: (1) 477-5800 E-mail: kmrmk@lab.hu Web: kmrmk.afsz.hu 23 Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 Projektszervezet 1117 Budapest, Karinthy Frigyes u. 3. Postacím: 1364 Budapest, Pf. 244. Telefon/fax: (1) 279-4791 E-mail: BanyaineSJ@lab.hu, illetve TokaiK@lab.hu Web: kmrmk.afsz.hu ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 1134 Budapest, Váci út 45. C épület Telefonos ügyfélszolgálat: (1) 273-4250 E-mail: EUtamogatas@esza.hu Postacím: 1385 Budapest, Pf. 818. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Web: www.nfu.hu E-mail: nfu@nfu.gov.hu Infovonal: 06 40 638 638
EGYÜTT A TEVÉKENY ÉLETÉRT HIVATKOZÁSOK 24 1 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet 2 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet 3 A továbbiakban: Flt. 4 A 2009. évben 177.600 Ft/fõ/év. 5 Beiktatta: a 2009. évi LXXVII. törvény a közteherviselés átalakítását célzó törvény-módosításokról 129. -a, amely módosította az Flt. 41/A. -át. 6 Ld. Flt., 2004. évi CXXIII. törvény, 2005. évi CLXXX. törvény. 7 Ld. Flt. 41/A. (2) bekezdés. 8 A részletes szabályokat ld. a megváltozott munkaképességû munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenõrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet szerint. 9 Forrás: Munkáltatók rehabilitációs akkreditációja c. kiadvány 12. oldal Védett Szervezetek Országos Szövetsége, 2006. 10 2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról (Rjtv.) 11 1997. évi LXXXI törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 12 2007. évi LXXXIV. törvény 3. (1) bekezdés 13 2007. évi LXXXIV. törvény 4. 14 III. rokkantsági csoport 15 III. rokkantsági csoport 16 2007. évi LXXXIV. törvény 7. (6) bekezdés 17 a már hivatkozott 177/2005. (IX. 2.) Kormányrendet 2. ea) pont 18 a már hivatkozott 177/2005. (IX. 2.) Kormányrendet 2. ej) pont 19 Ld. a rehabilitációs hozzájárulásról szóló fejezetben. A MK 27. számában megjelent az 50/2009. (III. 6.) Korm. rendelet az EK-t létrehozó Szerz. 87. 20 cikkének 1 bek. szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004.(IV. 19) Korm. rend. módosításáról. 21 A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrõl szóló 78/1993. (V. 12.) Kormányrendelet 22 1993. évi LXXVI. törvény 23 A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58 (5) bekezdésének c) pontja