Valami Amerika Kiss Kornélia irodavezető Magyar Turizmus Rt. Piac- és s Termékelemz kelemzési Iroda
Általános informáci ciók k / 1. A világ harmadik legnagyobb (9631e km²) és legnépesebb (295,7 millió fő) országa GDP összetétele: szolgáltatás: 72,4%, ipar: 26,2%, mezőgazdaság: 1,4% Legfontosabb export partnerek: Kanada, Mexikó, Japán, Egyesült Királyság, Németország Legfontosabb import partnerek: Kanada, Kína, Mexikó, Japán, Németország A világ legnagyobb vasúthálózatával és úthálózatával rendelkezik Forrás: CIA, 2003
Általános informáci ciók k / 2. 2000 2001 2002 2003 2004* 2005 * GDP értéke (mrd USD) 9873 10205 10586 10982 - - 1 főre jutó GDP (USD/fő) 33854 33137 32782 32800 - - GDP növekedés (%) 3,7 0,8 1,9 3,0 4,4 3,3 Infláció (%) 3,4 2,8 1,6 2,3 2,6 2,4 Munkanélküliségi ráta (%) 4,0 4,8 5,8 6,0 5,5 5,3 *Előrejelzés. Forrás: OECD, 2004, Magyarország külgazdasága, 2003
A nemzetközi zi turistaérkez rkezések száma és s a turisztikai bevételek alakulása az USA-ban 100 80 60 40 20 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő) Nemzetközi turisztikai bevételek (mrd USD) Forrás: WTO
A nemzetközi zi kiutazások száma és s a turisztikai kiadások alakulása az USA-ban 66 64 62 60 58 56 54 52 1998 1999 2000 2001 2002 2003 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Nemzetközi kiutazások száma (millió fő) Nemzetközi turisztikai kiadások (mrd USD) GDP változása Forrás: WTO
Az amerikai lakosság g legnépszer pszerűbb úti céljai c Európában, 2001-2003 2003 Összes kiutazásb sból Összes európai utazásb sból 1. Egyesült Királys lyság 14,1% 40,1% 2. Franciaország 11,3% 32,1% 3. Olaszország 10,8% 30,8% 4. NémetorszN metország 8,8% 25,0% 5. Ausztria 5,3% 15,1% 6. Spanyolország 5,2% 14,9% 7. Hollandia 5,0% 14,3% 8. Írország 4,8% 13,7% 9. Svájc 4,8% 13,5% 10. Belgium 3,2% 9,2% 20. Magyarország 1,4% 3,9%
Az amerikai vendégforgalom jelentősége Magyarországon, gon, 2004 Látogatók k száma (ezer) 1. Románia 7434,8 2. Szlovákia 5548,4 3. Ausztria 5236,8 4. Szerbia és s Montenegró 3618,0 5. NémetorszN metország 3136,2 6. Ukrajna 2563,7 7. Horvátorsz tország 1280,1 8. Lengyelország 1007,2 9. Bulgária 989,6 10 Csehország 855,6 11. Szlovénia 688,3 12. Olaszország 631,6 13. USA 389,4 Kereskedelmi száll lláshelyek vendégéjszaka száma (ezer) 1. NémetorszN metország 3337,1 2. Ausztria 703,6 3. Olaszország 599,6 4. Egyesült Királys lyság 587,9 5. USA 460,9 Szállod llodák k vendégéjszaka száma (ezer) 1. NémetorszN metország 2300,5 2. Olaszország 551,5 3. Egyesült Királys lyság 548,0 4. Ausztria 522,3 5. USA 433,3 Forrás: KSH
Az amerikai vendégforgalom jellemzői Magyarországon I. 180 000 450 000 160 000 400 000 140 000 350 000 120 000 300 000 100 000 250 000 80 000 200 000 60 000 150 000 40 000 100 000 20 000 50 000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 0 ker. szálláshely vendégszáma szállodák vendégszáma látogatószám Forrás: KSH
Az amerikai vendégforgalom jellemzői Magyarországon II. 500 000 450 000 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 16 000 000 14 000 000 12 000 000 10 000 000 8 000 000 6 000 000 4 000 000 2 000 000 0 szálláshely vendégéjszakák száma (USA) szállodák vendégéjszaka száma (USA) szálláshely vendégéjszakák száma (összes külföldi)) szállodák vendégéjszaka száma (összes külföldi) Forrás: KSH
Az amerikai vendégforgalom megoszlása sa a 500 000 400 000 száll lláshely típusa t szerint 300 000 200 000 100 000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 ker. szálláshely vendégéjszakák száma (USA) szállodák vendégéjszaka száma (USA) Forrás: KSH
Az amerikai vendégéjszakák szezonalitása Magyarországon 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 január február március április május június július augusztus szeptember október november december amerikai vendégéjszakák összes külföldi vendégéjszaka Forrás: KSH %
Az amerikai vendégéjszak jszakák k regionális megoszlása, sa, 2004 Forrás: KSH 8025 (+25,8%) 4756 (+1,5%) 416845 (+12,1%) 5114 (+21,6%) 796 (-64,9%) 4757 (+7,7%) 9771 (+25,8%) 5680 (-31,4%) 5137 (-7,5%) 0 1 ezer 1,1 5 ezer 5,1 10 ezer 10,1 ezer
Valami Amerika Americans as International Travellers, TravelStyles, Focus on Hungary Study on the Corporate Meetings & Incentive Segment in North America The Image of the Visegrád d 4 Countries in the United States The Image of Europe in North America
Európával kapcsolatos első asszociáci ciók csodálatos baráts tságos elegáns gyöny nyörű gasztronómia vonzó dinamikus táj j széps psége romantika sokoldalú kényelmes szórakoztat rakoztató történelem gazdag kultúra könnyű megközel zelíthetőség látványosságok széles körek kulturális lis és s családi gyökerek életstíluslus
Európa, mint turisztikai desztináci ció megítélése - Termékek Gyógyturizmus Történelmi emlékek Romok,, kastélyok, katedrálisok Nagyvárosok, jelképek Párizs, Eiffel-torony + kisvárosok hangulata Vásárlás Európai életmód, kultúra Természetess szetesség, hitelesség Művészet, kultúra Ábrázoló művészetek, múzeumok Gasztronómia Francia, olasz, spanyol + borászat Előad adói i művészeti m ágak (zene, szính nház) Gyökerek kutatása Ritkán n jelenti az európai utazás s főf célját
Európa, mint turisztikai desztináci ció megítélése Egyéb b tényezt nyezők Minőség Ár-érték k arány Biztonság magas színvonal légitársaságok jegyárainak csökken kkenése közbiztonság minőségi kritériumok riumok eltérései dollár r gyengülése terrorveszély Vendégszeretet Megközel zelíthetőség legtöbb országban vasúti és metróhálózat az iraki háborh ború miatt Franciaország, NémetorszN metország az autóbérl rlés s néhány n ny országban
Pozitív vélemény, közel áll az USA-hoz, gazdag történelem, szép p vidéki tájak, kastélyok, angol nyelv Európa régir giói Fjordok, szép p tájak, t téli sportok, tiszta környezet, hegyek, tenger Olcsóság, hiányos infrastruktúra, ra, felfedezetlen, kaland, gazdag történelmi emlékek
Szegmentálási lehetőségek biztonság, kényelem, k könnyű megközel zelíthetőség idősek történelem, kultúra, változatosság művészetek, kifinomult ízlésvilág g kiemelése, gasztronómia, fürdf rdők (visszatérő látogatók) 40-50 évesek fiatalok szórakoz rakozási lehetőségek, mindennapi élet különlegességének nek hangsúlyoz lyozása, megfizethetőség, g, helyi lakosokkal való találkoz lkozás
A V4 kutatást megalapozó informáci ciók Európa megítélése általában pozitív Kelet-Európát, mint régir giót t könnyen k azonosítj tják Egy-egy országot vagy egy kisebb régir giót t látogatnak l szívesen Történelem, kultúra, gasztronómia Kulturális lis és s törtt rténelmi sokszínűség Növekvő költségek Biztonság, de a vendégszeretet hiánya Másoknak törtt rténő ajánl nlások magas aránya
A V4 országok általános és turisztikai imázsa A A régir gió általános megítélése jellemzően en inkább negatív, amely az elmúlt lt években nem változottv Történelemi múlt, m háborh borúk, szovjet megszáll llás Szürkeség g (zöld, piros, sárga), s elmaradott gazdaság Az egyes országok megítélése pozitívabb Turisztikai szempontból l a régir gió megítélése jóval j kedvezőbb A A vélemv leményeket elsősorban sorban a média m és s a régir gióban jártak j tapasztalatai befolyásolj solják
A V4 országok megítélése / 1. Építészet Az Öreg kontinens érzése Autentikus A civilizált lt Európa pa határa Kevésbé drága, mint Európa más m országai Turisztikai infrastruktúra Szállodák (kivéve ve Prága) Gasztronómia (kivéve ve Magyarország) g) Szolgáltatások színvonala Idegen nyelvek ismerete Vendégszeretet (kivéve ve Magyarország) g)
A V4 országok megítélése / 2. Magyarország, g, sajátos kulturális lis kínálata k miatt vonzóbb Gazdaságuk fejlett Sokkal több t a pozitív v vélemv lemény Gyöny nyörű,, gyalogosan bejárhat rható fővárosok Sok látnivall tnivalót és s aktív v szabadidős programot kínálk A vidék k kevésb sbé ismert Prága sármosabb,, de tömegturizmus jellemzi Szép p kisvárosok, falvak Kevésb sbé ismert Nagyon jój kilátások II. világh gháború,, holocaust Krakkó,, Gdansk Természeti széps pségek Keveset tudnak rólukr Kevésb sbé vonzó Szép p tájakt Kis falvak
A V4 országokba látogatl togatók jellemzői Növekvő az érdeklődés s a régir gió iránt Sokszor a 4 országot egyszerre látogatjl togatják Városnézések, sek, kulturális lis utazások Legtöbbször r egyénileg utaznak Nagy szüks kség g van több t informáci cióra (a látnivall tnivalókról, különösen a fővároson f kívüli k területekr letekről és s a javasolt útvonalakról) l) Internet, útikönyv, egyéb b kiadványok, barátok, rokonok ajánl nlása
Az amerikai lakosság érdeklődése Magyarország g iránt 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 1995 1997 1999 2001 2003
A magyarországi gi utazások motiváci ciói 1. A desztináci ció megismerése: se: 75,7% 2. Városlátogatás, körutazk rutazás: 75,4% 3. Hobby: : 53,4% 38,6% régészet 27,4% építészet 26,1% színház 25,2% művészet 23,4% borászat 22,8% egyház 4. Egészs szségturizmus: 34,4% 5. Aktivitás s turizmus: 34,1% 76,9% parkok és természeti értékek 67,8% állatmegfigyelés 56,9% túrázás 41% rafting 22,9% horgászat 18,3% kajak 16,8% golf
A magyarországi gi tartózkod zkodás s során leggyakrabban igénybevett száll lláshelyek típusait 12,1% 53,3% 43,0% 23,4% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% Luxus szálloda Középkategóriás szálloda Első osztályú szálloda Alacsony kategóriájú szálloda
A piac jellemzői i (összefoglal( sszefoglalás) s) Nagy előny nyünk nk a fekvésünk, A legtöbben már m r voltak Európában, és s sokan gyakran utaznak az öreg kontinensre 14% a hazánkban már m r járt j vendégek közül k l még m g vissza akar hozzánk térni t legalább egyszer Legtöbben a Nyugati parton és s a Dél-keleti D parton érdeklődnek dnek hazánk iránt Magyarország g megítélése a nagyvárosokban a legpozitívabb A A magas végzettsv gzettségű és s jómódúj idősebb korosztály érdeklődikdik A A költsk ltségtudatos utazókra számíthatunk leginkább,.
Az utazás s jellemzői i (összefoglal( sszefoglalás) s) Legtöbben tanulási céllal c érkeznek, hogy minél l többet t megtudjanak a térségünkről, országunkr gunkról. Az egészs szségturizmus fontos lehet Magyarország g számára, hogy megkülönb nböztesse magát t a versenytársakt rsaktól. A A legtöbb pontenciális turista együtt keresné fel a városokat v és s a vidéket. Legtöbben egyénileg keresnék k fel hazánkat. Legtöbben egy bizonyos témára t fókuszf kuszálnak utazásuk során, építészet, szính nház, művészet, m bor. Sokszor támogatjt mogatják k az utakat non-profit szervezetek (öregdi( regdiák k szervezetek, múzeumok) Sokszor a helyi kultúra az alapja a turizmusnak
Tervezés és s informáci ció (összefoglalás) s) A A táj, t a biztonság, az ismert jellegzetességek gek az előnyeink a célország választásnál. Általában előre foglalnak, rövidr vidül l az előfoglal foglalási idő,, hogy engedményeket nyeket realizálhassanak. lhassanak. Nagyon fontos az NTO szerepe, de inkább már m r csak akkor, miután elhatározta, hogy hazánkba jön. j Legtöbben utazási iroda igénybe vételv telével utaznak hazánkba. 90% 90%-a a a potenciális vendégeinknek rendelkezik Internettel, legtöbbsz bbször r a légitársaságok, szállod llodák k honlapjait keresik fel. Legtöbben a potenciális vendégeink közül k l gyakori média m fogyasztók. (televízi zió,, magazinok) Legtöbben a potenciális vendégeink közül k l rendelkeznek e-mail e címmel, c melyet szívesen használnak az utazások kiválaszt lasztására és s megtervezésére. re.
E-mail: mail: kutatas@itthon.hu kutatas @itthon.hu Piac- Piac és s Termékelemz Term kelemzési si Iroda Iroda Web: Web: www.itthon.hu www.itthon.hu 711 88-8711 Tel: Tel : (361) (361) 488 4 88-8710 710 Fax: Fax: (361) (361) 488 4 H-1012 1012 Budapest Budapest Vérmez rmező út t 4. 4.