Történeti háttér A magyar kultúrában a barkk stílus az 1620-as évek végén tűnik fel, s a század végére a művészet valamennyi ágában uralkdóvá válik. Pártfgói Érdekek és érdekellentétek Benczur Gyula: Buda visszafglalása Buda visszafglalása (1683) A birdalm érdekeit szlgáló kizsákmánylás, a németesítő plitika és az ellenrefrmáció -- a nemzeti függetlenségért vívtt Rákóczi szabadságharchz vezetett. Leverése után az rszág gyarmati srba süllyedt.
A barkk periódusai az irdalmban: a barkk kezdete (kb. 1600 1640 között); a hősi barkk (kb. 1640 1690); a kiteljesedés, a "misztikus barkk" (1690 1740); a késő barkk: a rkkó (1740 1770)
A magyarrszági barkk irdalm egyházi keretek között születik meg Fő szövegtípusai: A trdai gyűlés a prédikáció és a vitairat. az ájtatssági irdalm. a barkk szépprózában valláss lvasmányk születnek. A költészetben az anyanyelvű katlikus egyházi énekek jelennek meg anyanyelven, gyűjteményeik az énekeskönyvek.
Pázmány Péter (1570 1637) egyházszervező és író, a magyar próza első nagy mestere; a magyarrszági ellenrefrmáció legnagybb alakja. Művei Vitairatk: pl. (Felelet az Magyari István sárvári prédikátrnak az rszág rmlása kairul írt könyvére, 1603) és Alvinczi Péterrel flytattt vitája: (Öt szép levél, 1609). Fő műve: Az Isteni igazságra vezérlő Kalauz (1613) az első magyar nyelvű katlikus hittudmányi rendszerezés. Pázmány Péter
Zrínyi Miklós (1620 1664) költő, hadvezér és államférfi, a 17. századi magyar függetlenségi küzdelmek vezéralakja. Fő művei: Szigeti veszedelem (1646), első nemzeti epszunk. Az török áfium ellen való rvsság (1661) Legjelentősebb szépirdalmi műveit egy kötetben adta ki 1651-ben Hadtudmányi művei: Tábri kis tracta (1646-51) Vitéz hadnagy (1650-53)
Gyöngyösi István (1629 1704) a barkk kr népszerű elbeszélő költője. Fő műve: Márssal társalkdó murányi Venus Egy kalands és szerelmi történet verses elbeszélése. Stílusa gördülékeny, verstechnikája fejlett Gyöngyösi István tette népszerűvé az elbeszélő költészetünkben a felező 12-es srtípust. Gyöngyösi István
Petrőczi Kata Szidónia (1662 1708) Az első jelentős magyar költőnő. Ötven költeménye kéziratban maradt ránk. Verseinek jelentős része valláss ének Istenes énekei a német pietista versek frdításai. Jó frmaérzékkel, könnyedén alkalmazza a különböző divats versfrmákat, közöttük a Balassi-strófát. Petrőczy Kata Szidónia A költőnő egyéni panaszai mellett megszólal verseiben a hazája srsán aggódó, a prtestánsk erőszaks térítésén szmrkdó hazafi hangja is.
A barkk irdalm kiteljesedésének időszaka Magyarrszágn 1690 és 1740 közé esik. Meghnsdnak a mdern nyugati eszmeáramlatk: az enciklpédizmus, a karteziánizmus, a pietizmus és a janzenizmus. A barkk a társadalm valamennyi rétegében megjelenik: a főnemesi és egyházi-valláss barkk mellett a köznemesi, a népi és a plgári váltzatk is megszületnek, ill. megerősödnek. Jellegzetes műfajk: a levél, az önéletírás, az emlékirat és a napló.
Bethlen Miklós (1642 1716) államférfi (erdélyi kancellár), a magyar próza kiemelkedő művelője. Apáczai Csere Jáns tanítványa vlt. Börtönévei alatt készíti Önéletírását (1708 1710), a vallmás-irdalm magyar remekét.
Bethlen Kata (1700-1759) 1717-től Haller László gr., majd halála után 1722-től Teleki József gr. felesége. Életének maga által való rövid leírása c. emlékirata Imádságai Krabeli rvsktól rvstudmányt tanult. Udvari papja, Bd Péter segítségével értékes, különlegességeket tartalmazó könyvtárat gyűjtött össze, ezt a nagyenyedi kllégiumra hagyta. Oktatási kérdésekkel is fglalkztt, bírálta a leánynevelés krabeli hiánysságait.
Rákóczi Ferenc (1676 1735) fejedelemnek plitikai és történelmi főszerepe mellett az irdalmi jelentősége is kivételes. Az emigrációban francia címmel, latinul írta vallmásszerű önéletrajzát Emlékiratk címmel (Mémires, 1716 1717). Vallmásk (Cnfessines) című, szintén latin nyelvű művét Törökrszágban írja, benne életútját és személyes döntéseit bnclgatja.
Mikes Kelemen (1690 1761) A magyar próza kiemelkedő művelője. A Törökrszági levelek (1717 1758) műfaja francia divatt követ, de megszólal benne az erdélyi barkk kultúra, és a székely hagymányk is. A mű személyes és krdkumentum is egyszerre.
Apáczai Csere Jáns (1625-1659) Munkásságában összegződött és egységbe rendeződött a krabeli Európa valamennyi krszerű szellemi irányzata. Alapvető jelentőségű tudmánys műve, a Magyar enciclpaedia (1655)
Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702): betűmetsző, nymdász, könyvkiadó. A nagyenyedi Bethlen kllégiumban később Amszterdamban tanult. A Blaeu-nymdában nymdászmesterséget és betűöntést tanult. 1689-ben visszatért Erdélybe. Fölújíttta a refrmátus egyház klzsvári nymdáját. 1693-tól, több mint száz igényes nymtatványt, jelentős részben világi könyvet adtt ki.
Pápai Páriz Ferenc (1649-1716) Heidelbergben filzófiai, Bázelben rvsi tanulmánykat flytattt. 1675-ben hazatért, a fejedelem rvsa lett. A nagyenyedi kllégiumban görög nyelvet, fizikát és lgikát taníttt 1680- tól haláláig. 1680-ban Klzsvárn jelent meg a Pax Crpris c. műve, az első magyar nyelvű nymtattt rvsi könyv. Átdlgzta, kibővítette Szenci Mlnár Albert latin-magyar szótárát Pápai Páriz Ferenc
Bd Péter (1712-1769) refrmátus lelkész, irdalmtörténész Nagyenyeden, majd a leydeni egyetemen tanult a telógiát és keleti nyelveket. 1743-ban gr. Bethlen Kata udvari papjának hívta meg. Fő műve: Magyar Athenás (Nagy- Szeben), 1766. (485 életrajz) Bd Péter
Az 1650-es évektől Nyugat Magyarrszágn bntakztt ki a barkk stílus. Az rszág legnagybb részén és Erdélyben még a késő reneszánsz vlt az uralkdó. A kastélyépítészet barkk stílusa a sárvári Nádasdy kastély 1653-ban készült nagytermének kialakításában jelentkezett először. I. Esterházy Pál herceg (1635-1712), nádr alakíttatta át a régi kastélyt Kismartnban, 1663 és 1672 között barkk stílusban. Sárvár Sárvár Kismartn
Az 1700-as évektől a magyar barkk építészet irányítását az lasz mesterektől az sztrákk vették át. Az 1690-es években kapcslódtt be a magyarrszági stílusfejlődésbe a bécsi barkk nagy mestereinek első nemzedéke: Dmenic Martinelli (1650-1716) Fischer vn Erlach (1656-1723). Ráckeve, Savyai kastély Savyai Jenő herceg Ráckevén, a várs határában fekvő, művészi kerttel kiegészített nyári rezidenciája jellemzően barkk alktás (1701-1702)
Mária Terézia trónra kerülése új lendületet adtt a főúri kastélyépítészetnek. Grassalkvich Antal (1694-1771) 1735-ben kezdte el Gödöllőn kastélyának felépítését A kettős U alakú épület díszudvarával, hét egyemeletes szárnyával, templmával, valamint lvardájával és istállójával, franciakertjével egyedülálló méretű, reprezentatív barkk együttest alkttt. Mária Terézia 1751-ben, látgatásával tisztelte meg Grassalkvich gróft.
A barkk kastélyépítészet csúcspntja: Esterházy Miklós (1714-1790) fertődi kastélya Fertőd, kastély Dísztretem Hazai visznylatban páratlan együttest alkttt, melybe nemcsak kerti épületeket (peraház, színház, muzsikaház, medencék, kutak, víztrnyk, lvarda és istálló, vadászház és vadaskert, képtár stb.) kmpnálta bele, hanem a park révén az egész tájat is barkk kmpzíciós egységbe rendezte.
Jezsuita templmk A refrmáció 17. századi térhódításával szemben fellépő ellenrefrmáció a Habsburgk támgatásával jelentős szakrális építészeti tevékenységet flytattt a Nyugat-Felvidéken. Nagyszmbat Klstrk, püspöki vagy érseki palták, a krszak fnts építészeti alktásai, melyek már a barkk stílus első hazai képviselői. A királyi Magyarrszág egyházi székhelyén, Nagyszmbatban 1629-1637-ben épült a római Il Gesu egyszerűsített, kiegészített, bécsi mintára frmált váltzata. A templm építésze feltehetőleg az itáliai Pietr Spazz (1734-1797) vlt.
A barkk templmk nagyszabású freskódíszeit általában külföldről jött mesterek készítik, köztük a legjelentősebb: Franz Antn Maulbertsch, aki élete fő műveit nálunk alktta. Franz Antn Maulbertsch
Jhann Lucas Kracker letelepedett hazánkban és Jászón, majd Egerben dlgztt. Freskókat, ltárképeket festett. Kracker fő műve az egri líceum könyvtártermének freskója.
Krának legjelentősebb magyar festője. Hamburgban, majd Hannverben tanult. II. Rákóczi Ferenc udvari festőjévé nevezte ki. 1732-től Berlinben és Lipcsében működött, majd haláláig Drezdában élt visszavnultan.
A barkk szbrászat Magyarrszágn inkább az egyházi, mint a világi művészetet tekintve hagytt jelentős műveket az utókrra. Az egyházi művészetet főként a díszes templmbelsők és a szenteket ábrázló plasztikák jellemzik. A jóval szegényebben jelen levő világi szbrászat alktásai főként a kapuzatk, az épületrnamentika és a stukkószbrászat terén ér el eredményeket.
Dnner 1729-1739-ig Pzsnyban működött mint az érsek udvari építésze és szbrásza. Dnner legismertebb műve a pzsnyi dóm főltárának szbrcsprtja a templm névadójának, Szent Mártnnak lvas szbra, amint a mecénás Esterházy arcvnásaival, magyar ruhában, megsztja köpenyét a földön ülő kldussal.
A Zala megyei Egervár plébániatemplmának főltár tabernákuluma számára készítette a szbrt a művész. A templm kegyura a gróf Széchenyicsalád. Az egervári főltár 1730 körüli szbrai a stájer barkk hatását mutatják. A pestis ellen védő szent alakja a fájdalm és a szenvedés érzékletes megfgalmazása.
Fnts műve: Kvachich Mártn György történésznek, a budai egyetemi könyvtár őrének, mellszbra. Kvachich maga rendelte meg prtréját, közvetlenül a művésznél, Pzsnyban.
A Pzsny melletti Smfán született A bécsi Képzőművészeti Akadémiát látgatta Fő művei: Önprtréja, és a budavári szenthármság szbrcsprt
A 17-18. század frdulóján az igényes műzenei gyakrlat megteremtésére elsősrban a püspöki székesegyházak, nagybb vársi templmk és a szélesebb műveltségű főúri udvark vállalkzhattak külföldről érkezett zenészek alkalmazásával. Gyrsan emelkedett a hazai muzsikusk száma, egyre szélesebb rétegek körében támadt igény a rendszeres zenélésre. Az isklákban lényeges szerepet kaptt a zenektatás. A művelt értelmiség körében közkedveltségnek örvendett a hangszeres kamarazene, a dal, a színpadi zene és az igényes tánczene. A kr műzenéje szrs kapcslatban áll a népdallal és a hangszeres népzenével.
Az Esterházy-család egymást követő zeneszerető tagjai hatalmas vagynuk tekintélyes részét áldzták a templmi és világi zeneélet felvirágztatására. Esterházy Miklós (1582 1645) még csak trmbitáskat és dbskat fglalkztattt. Fia, Esterházy Pál (1635 1713), Magyarrszág nádra Egy 55 egyházi kantátából álló gyűjtemény szerzője. (1711) Harmnia Celestis : a magyar barkk zene első dkumentuma. Kismartn
Az udvar első jelentős kmpnistája Werner. Bécsből érkezett 1728 ban, és csaknem négy évtizeden át, működött itt karmesterként és kmpnistaként. Werner egy kézirata Az egyházi zene repertárjának gyarapításán fáradztt. Haydn 1761-től működött itt, tevékenységének középpntjában a világi hangszeres műfajk és az perák állttak. Haydn