Közgazdaságtan el adó: Herczeg Bálint 3. évf. doktorandusz Tematika 2
Kötelez és ajánlott irodalom Kötelez irodalom: Paul A. Samuelson W. D. Nordhaus: Közgazdaságtan. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2000 Ajánlott irodalom: Paul Heyne - Peter Boettke - David Prychitko: A közgazdasági gondolkodás alapjai. (321-483.o.) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004 Todd G. Buchholz: Új ötletek halott közgazdászoktól Európa Kiadó, Budapest, 1998. 3 Számonkérés módja A félév végén írásbeli vizsga. A vizsgadolgozatban el forduló feladattípusok a következ k lehetnek: többelem feleletválasztás; definíciók, illetve egy közgazdasági fogalom vagy piac kifejt bemutatása; gazdasági folyamatok grafikus ábrázolása; esszéjelleg kérdések. 4
Elérhet ségek, oktatási anyagok Oktató: Herczeg Bálint szoba: C/210 tel: 77065 email: balint.herczeg@econ.unideb.hu A ppt-k letölthet ek lesznek a: http://www.econ.klte.hu/oktatas_es_kutatas/oktatasi_an yagok/ 5 Közgazdaságtan A közgazdaságtan egy társadalom tudomány, az emberek gazdasági kapcsolatait vizsgálja. Általános érvény megállapításokat, szabályokat próbál megfogalmazni az emberek gazdasági viselkedésére és azok kölcsönhatására a társadalmat próbálja természettudományos módszertannal vizsgálni, de nem nagyon kísérletezhet ehelyett gondolati kísérleteket, modelleket használ modellek: - feltételezések, egyszer sítések - hasznos lehet, de sohasem valóságh - nincsenek hiányosságai, csak sajátosságaik 6
Alapvet probléma - sz kösség Mivel minden er forrás, amire a termeléshez szükséges van korlátozottan áll rendelkezésre dönteni kell, hogy mit, kinek és hogyan termeljünk A sz kösség (scarcity) miatt, ha valamib l többet akarunk termelni, akkor valami másból kevesebbet tudunk csak megtermelni - ennek szemléltetése termelési lehet ségek határa görbe (ez az els modellünk egyszer sítés: csak két termékünk van, az er források közül pedig legalább egyik olyan, amivel mindkét terméket lehet termelni - azaz átcsoportosítható) 7 Termelési lehet ségek határa görbe 1. termék hatékony pontok nem megvalósítható pontok maximális 1. termék, ha minden er forrással azt gyártják X 1 1 1 1 Ha eggyel több 2. terméket akarunk, azért egyre több 1. termékr l kell lemondanunk egyre több er forrást kell átcsoportosítani ahhoz, hogy el állítsunk egy 2. terméket az er forrásnak csökken a hozadéka, egyre több kell bel le, hogy eggyel több 2. terméket tudjunk el állítani - ez a csökken hozadék törvénye 2. termék megvalósítható, de nem hatékony pontok maximális 2. termék, ha minden er forrással azt gyártják 8
Pareto hatékonyság Pareto értelemben akkor hatékony az el z példában szerepl termelésünk, ha nem tudunk már az 1. termékb l többet gyártani, anélkül, hogy 2. termékb l ne kelljen emiatt kevesebbet termelnünk. Látható ez alapján a hatékony pontok a termelési lehet ségek határa görbén helyezkednek el (itt ha bármelyikb l termékb l többet akarunk termelni akkor a másikból kevesebbet tudunk csak gyártani), míg a bels pontok esetében lehet ség van Pareto javításra, azaz úgy tudnánk X pontban növelni 1. termék termelését, hogy nem kellene 2. termékb l kevesebbet termelni. A Pareto hatékonyság fogalma általánosabb, termelésen kívül elosztási kérdésekben is használható 9 A piac 1. A kinek, mit, hogyan kérdésekre egyik válaszadási lehet ség, hogy a piacra bízzák a válaszokat példa: egy város m ködése próbáljuk meg megszervezni, hogy minden boltban legyen megfelel mennyiség és min ség kenyér minden reggel problémák óriási információ igény - lisztet honnan, pékség mikor mit süssön, hova szállítsák, honnan fogyott el, és minden változásra napokon belül reagálni ennyi információval senki nem rendelkezik egyszerre, minden ember csak egy részével rendelkezik 10
A piac 2. A problémánk ennél is súlyosabbnak t nik: Adam Smith (1723-1790) akit a modern közgazdaságtani gondolkodás atyjának tekinthetünk 1776-os m vében, a Nemzetek gazdagsága, e gazdagság természetének és okainak vizsgálatában megállapította, hogy: Ebédünket nem a mészáros, a serf z vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem el tt. Nem emberiességükhöz, hanem önszeretetükhöz fordulunk, és sohasem a magunk szükségér l, hanem a rájuk váró el nyökr l beszélünk nekik. 11 A piac 3. Problémánk tehát: a termeléshez szükséges összes információ széttagoltan van csak jelen a városunkban (mindenki csak keveset tud és senki nem tud mindent), és a lakosaink csak a saját érdekeiket nézik hogyan hangolódik össze mindez, hogy mégis kerüljön kenyér a boltok polcaira? A válasz az árrendszer, amit Smith láthatatlan kéznek nevezett el. 12
Egy olyan rendszerben, ahol a fontos tényeknek az ismerete nagyszámú egyén között oszlik meg, az árak lényegében ugyanúgy koordinálják az egyes emberek egymástól elkülönült tevékenységeit, mint ahogy a szubjektív étékek segítik az embert abban, hogy egyéni tervének egyes részeit egymással összhangba hozza. Érdemes röviden tanulmányozni az árrendszer egy nagyon egyszer, közismert hatását, hogy figyelhessük, mire is szolgál. Tegyük fel, hogy a világban valahol egy nyersanyagfajta, mondjuk az ón felhasználásának egy új lehet ségét tárták fel vagy hogy az ón lel helye kimerül. A mi szempontunkból teljesen mindegy és ez fontos feltétel, hogy a kett közül melyik ok miatt vált az ón sz kösebbé. Az ón felhasználóinak csak annyit kell tudniuk, hogy az általuk eddig felhasznált ón egy része most másutt nyereségesebben hasznosítható és hogy következésképpen jobban kell takarékoskodniuk az ónnal. Többségüknek még azt sem kell tudnia, hogy ez a feszít bb igény hol jelentkezett, illetve hogy milyen egyéb szükségletek miatt kellett a kínálatot visszafogni. Bár csak néhányan tudnak közvetlenül az új keresletr l és terelnek át hozzá forrásokat, s bár azok, akik az így keletkezett rést érzékelik, ismét más forrásokból igyekeznek áthidalni azt, a hatás gyorsan szétterjed az egész gazdasági rendszeren, és befolyásolja nemcsak az ón, de az ón helyettesít i, s t e helyettesít k helyettesít i, az ónból készült tárgyak és ezek helyettesít i kínálatát és így tovább; mindezt anélkül, hogy e helyettesítést megvalósítók túlnyomó többsége bármit is tudna arról, hogy eredetileg milyen ok is váltotta ki ezeket a változásokat. Az egész nem azért viselkedik egységes piacként, mert bármelyikük is át tudná tekinteni a terepet, hanem mert a korlátolt egyéni látómez k annyira átfedik egymást, hogy a számos közvetít n keresztül a fontos információ mindenkihez eljut. Pusztán az a tény, hogy minden jószágnak egyetlen ára van illetve, hogy a helyi árak csupán a szállítási költségekben stb. különböznek egymástól olyan (igaz, csak elvileg elképzelhet ) megoldást hoz létre, amelyet egy központi elme csak akkor tudna kialakítani, ha birtokában lenne mindama információnak, amely a folyamat összes résztvev je között szétszórtan van csak meg. Hayek, F. A. von [1995]: A tudás társadalmi hasznosítása. 247-248. o. in Hayek, F. A. von [1995]:Piac és szabadság : válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Kvk., Budapest. 13 241-252. o. A piac 4. A kialakuló rend emberi cselekvés következménye, de nem emberi terv megvalósulása Ferguson A piac válaszai kérdéseinkre: MIT? amire kereslet van KINEK? aki a piacon kialakult árat meg tudja fizetni HOGYAN? a vállalat is önérdeket követ egyének hozták létre jövedelmét azaz a profitját akarja maximalizálni, de közben nem kérhet többet a piacon kialakuló árnál, mert akkor senki nem venné meg t le az áruját (azaz aki drágábban termel, mint mások, az sem maradhat meg a piacon kényszer a hatékonyságra) 14
Kereslet kínálat 1. Modellezzük a piacot: két kapcsolatot definiálunk adott termékre keresleti függvény: adott ár mellett mennyit akarnak a termékb l venni ezt a mennyiséget nagyon sok tényez befolyásolja (ízlés, jövedelmek), egyszer sítünk és most csak az árak hatásait vizsgáljuk. feltételezés: normális termékeknél ha az árak csökkennek akkor több terméket akarnak venni ez egy negatív meredekség keresleti görbét eredményez 15 Tehát ha csökken a termék ára, akkor n a keresett mennyiség, azaz a keresleti görbe mentén mozdulunk el. Keresleti függvény D demand kereslet Ha viszont az - átlagjövedelem -ízlés - kiegészít - vagy helyettesít termékek ára változik, akkor a keresleti görbe mozdul el. ha csökken a termék ára, akkor n a keresett mennyiség p price - árak p p 1 p 2 D q 1 Ha n a jövedelem, vagy megszeretik a terméket, vagy kiegészít termék ára csökken esetleg helyettesít termék ára növekszik, akkor ugyanazon az áron több terméket is megvesznek. D q 2 q quantity mennyiség D q 16 D
Kereslet-kínálat 2. Másik összefüggésünk, a kínálati függvény: adott ár mellett mennyit akarnak a termel k legyártani és a piacon eladni Ha többet akarnak termelni, akkor a csökken hozadék miatt ehhez arányaiban több er forrásra van szükség ezért az egységár emelkedik (fordítva: csak magasabb ár mellett érdemes többet termelni) ugyanabban a koordináta rendszerben ez egy pozitív meredekség kínálati görbét fog eredményezni 17 Kínálati függvény Tehát ha n a termék ára, akkor n a kínált mennyiség, azaz a kínálati görbe mentén mozdulunk el. S supply kínálat Ha viszont az - technika - termelési költségek - rokon termékek ára - kormányzati politika (támogatások, kedvezmények) változik, akkor a kínálati görbe mozdul el. csak akkor érdemes többet termelni, ha növekedhet az ár p p 2 p 1 S q 1 Ha változik a technológia, vagy csökkennek a termelési költségek, csökken rokon termékek ára akkor ugyanazon az áron több terméket is érdemes megtermelni. S q 2 S q 18 S
Kereslet-kínálat 3. Ha egy ábrán mutatjuk az el z ekben felvázolt két függvényt: Egy olyan ár alakul ki, amelyiken a keresett mennyiség, megegyezik a kínált mennyiséggel Látható hogy p 2 áron a q S2 <q D2, azaz a vállalatok kevesebbet termelnek, mint amit az emberek meg akarnak venni a piacon hiány alakul ki. A vállalatok növelik a termelést, de ehhez a n nie kell a termék egységárának, viszont ahogy egyre drágább a termék, egyre kevesebbet akarnak fogyasztani bel le az ár közeledik az egyensúlyihoz, a hiány pedig elt nik p p 1 p E p 2 D S q D1 q S2 q E S q D2 q S1 D Látható hogy p 1 áron a q S1 >q D1, azaz a vállalatok többet termelnek, mint amit az emberek meg akarnak venni a piacon többlet alakul ki. A vállalatok csökkentik a termelést és ezzel együtt a csökken a termék egységára, viszont ahogy egyre olcsóbb a termék, annál többet akarnak fogyasztani bel le az ár közeledik az egyensúlyihoz, a többlet pedig elt nik q E equilibrium egyensúly 19 Egy példa komparatív statikai vizsgálatra ROSSZ ID JÁRÁS BRAZILIÁBAN!!! Rossz id járás miatt költségesebbé válik a kávétermelés kevesebb kávé a piacon és az is drágább A tea a kávé helyettesít terméke, drágul a kávé, akkor több tea fogy n az egyensúlyi mennyiség és ár. A citrom a tea kiegészít terméke, több teával több citrom is fogy. A tejszín a kávé kiegészít terméke, csökken a fogyasztott kávé, csökken a fogyasztani kívánt tejszín mennyisége csökken az eladott tejszín, de olcsóbbá is válik p p E p E p p E p E S S D D KÁVÉ PIAC D S S q E q E TEJSZÍN PIAC q E q E S p E >p E q E >q E S D q p E <p E q E >q E D D q p p E p E p p E p E TEA PIAC D D S D CITROM PIAC D S S q E q E q E S q E 20 p E >p E q E <q E D D q p E >p E q E <q E D D q
Az állam 1. A kinek, mit, hogyan kérdésekre másik válaszadási lehet ség, hogy az államra bízzák a válaszokat történelmi kísérlet ; felmerül a korábban elemzett információs probléma, így az állam nem tudja egyedül megszervezni a gazdaságot. Akkor mi a szerepe? Vannak olyan esetek, amiket a piac nem tud megoldani: - ezek lehetnek hatékonysági kérdések (közjavak, küls gazdasági hatások, tökéletlen verseny mikroökonómia) - méltányossági kérdések (újraelosztás, adó, transzfer) - stabilitás, gazdasági növekedés kérdései - intézményrendszer (törvények, szabályok, szokások pl.: magántulajdon védelme) létrehozása ezek nélkül nem m ködik a gazdaság!!! 21 Az állam 2. Ezek az eseteket szokták a piaci kudarcoknak nevezni, de léteznek kormányzati kudarcok is, amikor az állam megoldásai sem érik el a kívánt hatékonyságot (ezeket vizsgálja a közösségi döntések elmélete). Egy példa, hogyan korlátozhatja méltányossági intézkedés az ármechanizmus m ködését: MUNKAPIAC munkakereslet: vállalatok milyen bérek mellett mekkora munkaer t akarnak foglalkoztatni munkakínálat: milyen bérek mellett mennyien akarnak dolgozni ha magára hagyják a piacon kialakul az egyensúlyi bér és foglalkoztatási szint bér bér MIN bér E S D munkaer E S D munkaer vezessünk be méltányossági szempontból minimál bért (egyensúlyi bér alattit nem érdemes, mert annál a piacon magasabb alakulna ki) a piacon túlkínálat azaz munkanélküliség alakul ki, és mivel az ár (jelen esetben a bér) nem tud lefelé elmozdulni ezért a piacot innent l egyensúlytalanság fogja jellemezni 22
A makroökonómia születése: Keynes John Maynard Keynes (1883-1946) szerepe az önálló tudományterületté válásban a makroökonómia véd szentje A Nagy Válság (1929-1933) hatására 1936-ban írta meg könyvét, A foglalkoztatás a kamat és a pénz általános elmélete, ebben: - a részek helyett az egész viselkedését vizsgálja (mikro helyett makroszemlélet) - nem hisz abban, hogy piaci egyensúly helyreállna (ha igen, akkor nem lehetne hosszú távú munkanélküliség) - a válságot az elégedetlen kereslettel magyarázza és az állam feladatának tekinti, hogy kiegyensúlyozza 23 A keynesi örökség Mind elméleti, mind alkalmazott szempontból meghaladottá vált a keynesi elmélet. Vitatkozó makroökonómiai iskolák: konszenzusos és élesen vitatott területek ajánlott, érdekl d knek: Horváth Áron - Szilágyi Katalin [2004]: Konszenzusból nyugvópontra (Elmélettörténeti áttekintés a makroökonómia viharos évtizedeir l). Külgazdaság, 48. évf., 11. szám, 4-19. o. 24
A makroökonómia alapkérdései 1. Pozitív (leíró) kontra normatív (el író) gazdaságtan Pozitív kérdések (makroökonómia): Konjunkturális hullámzások, recessziók okai Az infláció okai és kontrollálásának lehet ségei A munkanélküliség jelenségének vizsgálata Kapcsolatok az egyes területek között 25 A makroökonómia alapkérdései 2. Normatív célok (gazdaságpolitika): Fenntarthatóan magas ütem növekedés (reál GDP értéke közelítsen a potenciális GDP-hez) Magas szint foglalkoztatottság (alacsony munkanélküliségi ráta, magas aktivitási ráta) Árstabilitás - alacsony (enyhén pozitív) inflációs ráta, és nem defláció Finanszírozási egyensúly (küls pénzügyi mérlegek) A makroökonómia gyakorlati felhasználása: a pozitív kérdésekre kapott válaszok alapján a fenti célok elérésének mi a legjobb módja (ha egyáltalán elérhet...) 26
Körforgás modell végs javak, szolgáltatások fogyasztási kiadások Háztartások Vállalatok bérek munkaer 27 Kibocsátás - GDP 1. Bruttó hazai termék (Gross domestic product): adott országban, egy év alatt megtermelt összes végs felhasználásra szánt termék és szolgáltatás Hozzáadott értékek összege = Bruttó kibocsátás (GO, Gross Output) - Termel felhasználás = Összes jövedelem = Összes kereslet a gazdaságban aggregálási probléma beszámított érték GDP és GNP reál és nominális GDP 28
Egyszer példa GDP számításhoz 1. 0. id szak nominális és reál GDP-je: pq 0 0 1100x0,95 460x0,7 580x0,55 1686 1. id szak nominális GDP-je: pq 1 1 1190x1,25 750x0,9 1080x0,6 2810,5 1. id szak reál GDP-je: pq 0 1 1190x0,95 750x0,7 1080x0,55 2249,5 29 Egyszer példa GDP számításhoz 2. növekedés: pq 0 1 0 0 pq 0 0 pq GDP deflátor: pq 1 1 2810,5 1,249 2249,5 pq 0 1 2249,5 1686 1686 0,3342 30
Kibocsátás - GDP 2. SNA rendszer: - GDP - amortizáció = NDP (netto domestic product, nettó hazai termék) - NDP - közvetett adók = NI (national income, nemzeti jövedelem) - NI - közvetlen adók - vállalati beruházások + transzferek = DI (diposable income, rendelkezésre álló jövedelem) 31 Kibocsátás - GDP 3. C - a háztartások fogyasztása: tartalmazza mindazon termékek és szolgáltatások értékét amelyek a rezidens (Magyarországon honos) háztartások személyes fogyasztási szükségleteit elégítik ki. G - közösségi fogyasztás: a végs fogyasztásnak az a része, amelyet a társadalom valamennyi tagja vagy a közösség egy meghatározott része közösen fogyaszt el. I - bruttó állóeszköz felhalmozás: tartalmazza az elszámolási id szakban vásárolt vagy saját termelésben el állított tárgyi eszközök és immateriális javak értékét, a használt tárgyi eszközök értéknövekedését, a külföldr l származó tárgyieszköz-apportot, valamint a pénzügyi lízing konstrukcióban beszerzett tárgyi eszközök értékét. 32
2006-ös GDP adatok, termelési oldal 33 2006-ös GDP adatok, fogyasztási oldal 34
Árupiac egyensúlya Amikor a megtermelt termékek értéke megegyezik az elfogyasztott termékek értékével (tekintsünk el egy rövid id re a külfölddel történ kereskedelemt l): Y=C(Y-T)+I(r)+G Y-C(Y-T)-G=I(r) Y-T-C(Y-T)+T-G=I(r) S H +S Á =I(r) S=I Ez egy azonosság, mindenképpen csak annyit fogyaszthatunk el, amennyit megtermeltünk... 35 Kibocsátás hosszú távon Potenciális kibocsátás: azt a maximális kibocsátást jelenti, amelyet a gazdaság el állíthat az árstabilitás ésszer fenntartása mellett (Samuelson-Nordhaus [2000] 367 o.) A kibocsátást hosszú távon a t ke, a munkaer mennyisége és a technológia határozza meg - azaz, hogy mennyit terméket és szolgáltatást tudunk el állítani - és nem függ az áraktól és annak változásától A potenciális kibocsátás ezeknek a tényez knek a változásával változik együtt... 36
A pénz alapfogalmai A pénz definiálása a funkcióival történik: - forgalmi eszköz; -értékmér eszköz (ármérce); - vagyontartási eszköz) A pénz alaptípusai: papíralapú pénz (fiat money) és árupénz (hadifogolytáborok példája, hiperinfláció) Monetáris aggregátumok: különféle pénztömeg mutatók léteznek (M0, M1 ) a pénzügyi eszközök likviditása szerint, melyek koncentrikusan b vül körökként értelmezhet k 37 Monetáris aggregátum számértéke Monetáris aggregátumok: különféle pénztömeg mutatók léteznek (M0, M1 ) a pénzügyi eszközök likviditása szerint, melyek koncentrikusan b vül körökként értelmezhet k Jelölés M0 Monetáris aggregátumok Magyarországon Beszámított eszközök Monetáris bázis = bankjegy- és érmeállomány + hitelintézetek jegybanki tartalékai Mennyiség 2007.08.30 (MrdFt) 2727 M1 Bankrendszeren kívüli készpénz + látra szóló betétek 5926 M2 M3 M1 + Kvázi pénz (lekötött forintbetétek + devizabetétek) M2 + visszavásárlási megállapodások + hitelintézeti értékpapírok 12248 13434 38
A pénz mennyiségi elmélete A forgalmi egyenlet (azonosság!!!): P*T = M*V ár*tranzakciók = pénz*forgási sebesség Tranzakciós forgási sebesség (V): adott id alatt végbemen pénzcserék száma Mivel a tranzakciók számát nehéz mérni, az egyenletben a tranzakciókat a jövedelemmel helyettesíthetjük: P*Y = M*V Y a reál GDP, P a GDP deflátor és így PY a nominális GDP. 39 Az infláció jelensége Fogyasztói árindex - egy átlagos ember megélhetési költségei mennyivel változtak az utóbbi id szakban - fogyasztói kosár (reprezentánsok, súlyok, összeírások) - 900 reprezentáns - amire átlagos ember jövedelmét költi - összeírások (tényleges árak) - súlyok - átlagos ember mekkora részét költi adott termékcsoportra (pl.: cigaretta 2,684%) maginfláció - fogyasztói árindex kihagyva a nem feldolgozott élelmiszereket, háztartási energiát, járm üzemanyagot, az egyéb idényáras termékeket, hatósági áras szolgáltatásokat Gyakori félreértések, optikai csalódások az infláció körül 40
F bb csoportok szerinti infláció 41 Infláció Magyarországon (1996-2005) 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Fogyasztói árindex 23,6 18,3 14,3 10,0 9,8 9,2 5,3 4,7 6,8 3,6 3,9 Maginfláció 23,2 16,7 13,6 9,4 8,1 9,3 6,0 4,8 5,8 2,1 4,0 Fogyasztói árindex Maginfláció 42
Az infláció költségei 1. -cip talpköltség (gyakori bankba járás költsége) és étlapköltségek (árváltoztatások költsége) a gazdasági szerepl k alkalmazkodási költségei - a relatív árak instabilitása - csökken az er források elosztásának hatékonysága - az adórendelkezések nem veszik figyelembe az infláció hatásait - példák: sávhatárok változatlansága, vagy a nominális t kejövedelem adóztatása (bruttó jelleg a kamatadó) - változó árakkal való együttélésb l származó kellemetlenségek (megnehezíti a pénzügyi tervezést; üzleti kalkuláció elbizonytalanítása) 43 Az infláció költségei 2. - a nem várt infláció költségei: költséges, mert átrendezi az emberek közötti vagyoni és jövedelmi viszonyokat (a hitel megállapodásoknál rendszerint nominális kamatlábat rögzítenek) - indexálás Infláció mértéke és költségei: alacsony, mérsékelt, vágtató, hiper - különböz esetekben a társadalmi-gazdasági költségek is élesen eltérnek Zérus infláció célkit zése? - megfontolandó ellenérvek - segíti az alkalmazkodást - defláció még károsabb - seigniorage - pénz kibocsátás jövedelme 44
Hiperinfláció Magyarországon (1945 augusztus - 1946 augusztus) 1 kenyér ára peng 1945. augusztus 6 1945. október 27 1945. november eleje 80 1945. november végén 135 1945. december eleje 320 1945. december vége 550 1946. január eleje 700 1946. január vége 7000 1946. május eleje 8 000 000 1946. május vége 360 000 000 1946. június 5 850 000 000 100 000 000 000 000 000 000 peng 45 Hiperinfláció Magyarországon (1945 augusztus - 1946 augusztus) 1946. augusztus 1. 1 forint = 400 ezer kvadtrillió peng (400 000 000 000 000 000 000 000 000 000) 46
A pénz semlegessége (klasszikus dichotómia hosszú távon) Reálváltozók: mennyiségek (pl. reál GDP, t keállomány), a relatív árak (pl. reálbér, reálkamatláb) Nominális változók: pénzben kifejezett változók (pl. árszínvonal, inflációs ráta, nominálbér) Klasszikus dichotómia: a reál- és a nominális változók elméleti szétválasztása; a pénz jelenléte nélkül is magyarázatot találunk a reálváltozók alakulására - a pénzkínálat változása nem hat a reálváltozókra a pénz semleges A pénz semlegességének feltevése hosszú távon megközelít leg helyes feltételezésnek bizonyul 47 Munkaer piaci alapfogalmak Alapvet munkaer piaci csoportok Foglalkoztatott az, aki a vonatkozási héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság, sorkatonai szolgálat stb. miatt) volt távol. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesül k a nemzetközi ajánlásnak megfelel en nem tekintend k foglalkoztatottnak. A sorkatonák általában a foglalkoztatottak között szerepelnek. Munkanélküli az, aki a vonatkozási héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyt l átmenetileg távol volt; a kikérdezést megel z négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelel állást, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. A munkaer piaci trendek értékelése nem lehetséges módszertani ismeretek nélkül! 48
Munkanélküliség Magyarországon 49 A frikciós (súrlódásos) munkanélküliség A megfelel munkahely kereséséhez szükséges id miatt kialakuló munkanélküliség - kialakulásának okai: információs problémák, mobilitás, szektorális elmozdulások - a frikcióstól el szokták különíteni a strukturális munkanélküliséget, a munkaer -kínálat és kereslet összetételének az eltérését - állami beavatkozás csökkentheti a piaci súrlódást (munkaügyi közvetítés, átképzés), a munkanélküli segély viszont növelheti 50
Várakozási munkanélküliség Oka a bérrugalmatlanság, amikor Ls > Ld (grafikus elemzési keret) - minimálbér állami szabályozása az egyensúlyi felett tartja a béreket - szakszervezetek nem engedik a béreket egyensúlyi szintre csökkenni (Tk: Kanada versus USA) - vállalatok hatékony bért fizetnek - fejl d országokban a jobban fizetett munkaer jobb állóképessége lehet az indok, fejlett országokban a fluktuáció csökkentése, a jó min ség munkaer megszerzése és megtartása, vagy a bér és az er feszítés között feltételezett összefüggés 51 További munkaer piaci kérdések - a munkanélküliség szerkezete (tartós és átmeneti munkanélküliség aránya) - demográfiai csoportok közötti eltérések: állásvesztési ráta jobban szóródik, pályakezd k helyzete, n k-férfiak - etnikai csoportok (pozitív és negatív diszkrimináció a munkaer piacon) - nemzetgazdaságokon belüli regionális munkanélküliségi trendek - eltér kontinentális európai és angolszász trendek (piaci rugalmasság, munka törvénykönyve), de pozitív európai példák is vannak (Dánia, Hollandia) 52
A munkanélküliség természetes rátája - azaz munkanélküliség hosszú távon Defínicó szerint: L = E + U 1 = E/L + U/L (foglalkoztatottak aránya + munkanélküliségi ráta) állásszerzési ráta: f (job-finding rate) és állásvesztési ráta: s (separation rate) - a rátákat adott id szakra (általában egy hónapra) vonatkoztatjuk. Egyensúlyban: fu=se U/L = (s/f)(e/l) U/L = (s/f)(1-u/l) U/L = (s/f)*f/(s+f) = s/(s+f) munkanélküliség természetes rátája 53 Közgazdaságtan el adó: Herczeg Bálint 3. évf. doktorandusz
Hol járunk 2 Meddig jutottunk... Eddig els sorban hosszú távú folyamatokkal foglalkoztunk: - potenciális kibocsátás - klasszikus dichotómia - munkanélküliség természetes rátája Mai nap folyamán rövid távú ingadozásokkal és gazdaságpolitikai eszközökkel fogunk megismerkedni - egy általános keretet, modellt, amiben értelmezni tudjuk a hatásokat - költségvetési politika - monetáris politika 3
Vizsgálódási keret AS-AD modell AS (aggregated supply) aggregált kínálat: adott árszínvonalon mekkora kibocsátást hoznak létre a vállalatok AD (aggregated demand) aggragált kereslet: adott árszínvonalon mekkora kibocsátást fogyasztanak el a háztartások, az állam és a vállalatok olyan pontok, ahol a pénz és az árupiac egyaránt egyensúlyban van hosszú táv: az árak azonnal alkalmazkodnak, a kibocsátást viszont meghatározza a munkaer (természetes ráta), a t ke állomány és a technológia (potenciális kibocsátás) rövid táv: az árak lassan alkalmazkodnak (ragadósak), viszont a kibocsátás eltérhet (azaz lehet kisebb vagy nagyobb, mint a potenciális kibocsátás) 4 P (price level) árszinvonal AS-AD 1. Long Range Aggregated Supply hosszú távú aggregált kínálati P LRAS AD AD Y* Y Y* potenciális kibocsátás Y (yield) jövedelem, kibocsátás 5
AS-AD 2. Függvények meredeksége: LRAS függ leges, hiszen a potenciális kibocsátás független az árszínvonaltól klasszikus dichotómia AD negatív meredekség, ez NEM az egyéni piacokon jellemz keresleti görbékb l következik (alacsonyabb P megnöveli a reálpénz mennyiségét, aminek következtében csökken a kamatláb (pénzpiac újra egyensúlyba kerül), az alacsony kamatláb növeli a beruházási keresletet (az árupiac újra egyensúlyba kerül), ez viszont növeli kibocsátás iránti igényt) 6 AS AD 3. SRAS pozitív meredekség, ez NEM az egyéni piacokon jellemz kínálati görbékb l következik (a vállalatok akkor termelnek többet, ha olcsóbbá válik a munkaer, el re fixált nominális bérek mellett pedig az árszínvonal emelkedése, csökkentheti foglalkozás tényleges költségeit, a reálbért) ennek a görbének a helyzetét az árszínvonal várakozások (P e, e expectation, várakozás) határozzák meg, általános alakja: Y Y P P * e 7
AS AD, komparatív statika 1. AD görbe eltolódik Rövid távú egyensúly: emelkedett az árszínvonal (P 2 >P 1 ), és ezzel együtt a kibocsátás is - mivel potenciális kibocsátás felett vagyunk (Y 2 >Y*) természetes rátája alá csökken a munkanélküliség, gyorsabban pörög a gazdaság de ehhez az kellett, hogy az emberek tévedjenek a várakozásaikkal (bértárgyalásokon), azaz P>P e Egy id után, az emberek korrigálják a várakozásaikat (nominális bérüket) ez emeli a költségeket és eltolja a SRAS-t balra felfelé, átmenet hosszú távba P P 3 P 2 P 1 AD AD LRAS Y* Y 2 SRAS SRAS rövid távú egyensúlyi pont hosszú távú egyensúlyi pont az árszínvonal emelkedett, a kibocsátás visszaállt a potenciális szintre Y 8 AS AD, komparatív statika 2. rövid távú egyensúlyi pont P LRAS SRAS Rövid távú egyensúly: emelkedett az árszínvonal (P 2 >P 1 ), a kibocsátása viszont csökken - mivel potenciális kibocsátás alatt vagyunk (Y 2 <Y*) természetes rátája felé n a munkanélküliség, pang a gazdaság. P 2 P 1 AD a, AD b, SRAS Megváltoznak a termelés költségei például olaj áremelkedés SRAS eltolódik Két lehet ség: a, várunk még az er források elégtelen kihasználtsága csökkenti az árukat (SRAS visszatolódik), b, megpróbáljuk AD-t eltolni jobbra és ezzel helyreállítani a gazdaságban a foglalkoztatást. Y 2 Y* Y 9
AS AD eltérések A Samuelson Nordhaus könyv másképpen rajzolja fel az AD AS görbéket, nem különböztet meg LRAS és SRAS görbéket, csak AD-t és AS-t P AD AS Az eddigi definícióinkhoz viszont jobban illeszkedik az el z ekben Mankiw könyvben szerepl bemutatott elemzés Y* Y 10 Konjunktúraciklusok Konjunktúraciklus: a nemzeti össztermék, nemzeti jövedelem és foglalkoztatás kilengései, amely rendszerint kett t l tíz évig tart; ezalatt a gazdaság legtöbb szektorában általános fellendülés vagy visszaesés tapasztalható (Samuelson-Nordhaus [2000] 422 o.) Az el z ekben példákat láthattunk ciklusokra az olaj árának emelkedése egy negatív ciklust, recessziót, indított el a második példában, az AD eltolódása az els példában pedig egy pozitív fellendülési szakasz kezdetét jelentette. 11
Állam gazdasági feladatai Még els alkalommal beszéltünk az állam gazdasági feladatairól, és kiemeltük, hogy ezek közül makroökonómia kérdésköréhez legközelebb állónak a gazdasági stabilitás és növekedés kérdései állnak. Két eszközcsoportot fogunk megkülönböztetni, amelyek felhasználásával az állam beavatkozhat a gazdaságba, hogy ezt a feladatát megvalósítsa: - költségvetési politika fiskális politika - monetáris politika 12 Költségvetési politika Hol szerepel az el z modellben a költségvetési politika? Az árupiac egyenletében (Y=C+I+G) két helyen: G a közösségi kiadás, másrészt pedig C a rendelkezésre álló jövedelem függvénye ezt az adók (T tax) befolyásolják Ha az árupiacot tudja befolyásolni, akkor az árupiac egyensúlyát megjelenít egyenes, az AD helyzetét tudja befolyásolni: ha G n, vagy T csökken expanzív fiskális politika akkor az AD jobbra, kifelé tolódik el ha G csökken, vagy T n restriktív fiskális politika akkor az AD balra, befelé tolódik el 13
Költségvetési politika stabilizáció érdekében Automatikus stabilizátorok (munkanélküli segély) és diszkrecionális tételek (költségvetési támogatások) Multiplikátor-hatás a kormányzati vásárlások és transzferek kapcsán Kiszorítási hatás Id beli késések (küls késés versus bels késés) Az államháztartás alrendszerei Módszertani kérdések: pénzforgalmi (Government Financial Statistic GFS) vagy eredményszemlélet (European System of Accounts ESA 95) elszámolás? 14 15
Az államháztartási kiadások funkcionális megoszlása 16 Az államháztartási kiadások funkcionális megoszlása 2. rész 17
Kormányzati szektor f mutatói konvergencia programból 18 Monetáris politika Feladatai: likviditás-szabályozás, árfolyamrendszer és a nemzetközi tartalékok kezelése, pénzforgalmi (bankjegy és érmeállomány, elektronikus tranzakciók), bankfelügyeleti tevékenységek Hogyan jelenik meg az AS AD modellben? Az AD görbe jeleníti meg a pénzpiac egyensúlyát tehát ha a monetáris politika valamilyen lépése (pénz mennyiségének befolyásolása) megváltoztatja az egyensúly jellemz it (kamatlábak), akkor ez megváltoztatja AD helyzetét ha M n expanzív monetáris politika akkor az AD jobbra, kifelé tolódik el ha M csökken restriktív monetáris politika akkor az AD balra, befelé tolódik el 19
A jegybanki eszköztár A monetáris bázis és a forgalomban lév pénzmennyiség viszonya (pénzmultiplikátor, a bankrendszer pénzteremt képessége) Kamatpolitika (refinanszírozási kamatláb, a jegybanki alapkamat sajátosságai és változatai) Nyílt piaci m veletek (angolszász jellemz k) Kötelez tartalékráta szabályozás Erkölcsi ráhatás, befolyásolás Adminisztratív eszközök (pl. hitelplafonok, kamatmaximumok meghatározása jellemz en fejletlenebb pénzügyi piacok esetén) 20 Monetáris transzmisszió csatornái Az alapkamat befolyásolja az ügyleti kamatokat (forrásköltség), ami érinti az aggregált kereslet kamatérzékeny tételeit (kamattranszmisszió) Várakozások terelése kiemelt szerepe van az inflációs várakozásoknak (bértárgyalások, árazási döntések) Hatással van az eszközárakra (kötvényhozamok, részvények) és a devizaárfolyamra Befolyásolja a hitelforrások nagyságát (óvatosabb hitelezési tevékenység magas kamatszintnél) Empirikus adatok az eurózónából: teljes hatás id igénye két év; 1% pontos kamatemelés -0,38-0,71 %-kal csökkenti a GDP-t és -0,10-0,30%-kal mérsékli az inflációs rátát 21
Az IT jellemz i Publikus numerikus célérték a középtávú inflációs számra Intézményi elkötelezettség az árstabilitási cél els dlegessége mellett ahhoz hogy ez hiteles legyen szükséges, az intézményi függetlenség A makrováltozók és pénzügyi adatok kiterjedt vizsgálata a gazdaságpolitikai döntésekhez Transzparens jegybanki m ködés a piacok és a közvélemény felé érvényesített aktív kommunikációs stratégiával A jegybank fokozott elszámoltathatósága az inflációs cél elérésével kapcsolatban Nem ortodox szabály, hanem keretrendszer: a rules versus discretion dimenzióban mérve korlátozottan diszkrecionális rezsim 22 A magyar IT eddigi m ködése Az inflációs célt a jegybank az adott év decemberi 12 havi visszatekint inflációs számra fogalmazza meg a kormányzattal egyetértésben (nem az évi átlagos inflációs mutatóra!) Az inflációs célt egy +/- 1 százalékos toleranciasáv veszi körül, amely mozgásteret biztosít arra az esetre, ha el re nem látható sokk hatására átmenetileg a céltól eltér inflációs pálya alakul ki A kit zött inflációs cél 2001 decemberére 7% volt (tény: 6,8%), 2002 decemberére 4,5 százalék volt (tény: 4,8%), 2003 és 2004 decemberére 3,5 százalék (2003-as tény: 5,7%, 2004- es tény: 5,5%). A jegybank 2005 decemberére 4 százalékot, míg 2006 decemberére 3,5 százalékot, 2007-t l pedig folyamatosan 3%-ot meg nem haladó inflációs szint elérésére törekszik 23
Az IT melletti magyar inflációs teljesítmény 24 Az IT melletti magyar inflációs teljesítmény 25
MNB Kamatok és pénzpiaci hozamok 26 Aktív vagy passzív gazdaságpolitika? passzív (nem tudunk eleget ahhoz, hogy belenyúlhassunk): - késések (bels és küls késések, automatikus stabilizátorok) -el rejelzés nehézségei (múlt nem determinálja a jöv t Lucas kritika) - történeti tapasztalatok aktív rules versus discretion (szabály eseti döntések ellenében): - aktív és passzív szabály - politikai id inkonzisztencia - ahhoz, hogy eseti döntéseknek helyet hagyjunk, abban kellene hinni, hogy akkor is azt csinálja, amit várnak t le, ha nem ellen rzi senki (választási ciklusok) 27
Nemzetközi - Kereskedelemelmélet Történeti kiindulópont: merkantilizmus - 1770-es évek: Adam Smith és az abszolút el nyök elve - 1810-es évek: David Ricardo és a komparatív el nyök elve (a termelés alternatíva költsége legyen alacsonyabb mint más országokban alapvet 28
Példa komparatív el nyökre 2. B termék 500 Feltételezzük, hogy mindkét országnak 1000 órányi munka áll rendelkezésére Ha nem kereskednek, akkor mindkét ország csak olyan pontot választhat, ami rajta van a termelési lehet ségek görbéjén 1. ország B termék 2. ország 1000 Csak B terméket termel és abból cserél annyit A termékre, amennyire szüksége van 1500 A termék 166 125 Ha kereskednek és kialakul, például egy 1 B-ért 3 A-t adó cserearány, akkor mindkét országnak megváltozik a termelési lehet ségek határa görbéje Csak azáltal, hogy elkezdtek kereskedni, csereberélni mindkét ország olyan A B termék kombinációkat fogyaszthat, amit eddig nem érhetett volna el Csak A terméket termel és abból cserél annyit B termékre, amennyire szüksége van 500 A termék 30 Szabadkereskedelem versus protekcionizmus Örökzöld vita változó gyakorlati eredménnyel A vámok békeid ben hosszú ideig (középkor) alapvet en bevétel forrásai voltak, a protekcionista (kereskedelem befolyásoló) eszközként a két világháború között vált jelent ssé, hasonlóan a többi protekcionista eszközhöz. II. világháború után kezd dött a kereskedelmi korlátok lebontása: -1947 GATT (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi egyezmény) több tárgyalási forduló -1996 WTO (Kereskedelmi Világszervezet)) A protekcionista eszköztár: vámok, kontingensek (kvóták), adminisztratív korlátozások, exportszubvenciók, önkéntes exportkorlátozás, minimális belföldi részarány el írása 31
Jóléti hatások grafikus elemzése vámok alkalmazása esetén p p D S D S p W 1 2 p vám után p W 1 2 a b c d hazai termelés 1 termel i többlet 2 fogyasztói többlet import q hazai termelés import a vám bevezetése megemeli a hazai árat a+b+c+d fogyasztói többlet lecsökken a átkerül a termel i többlethez c beszedett vám, kormányzathoz kerül b+d terület nem kerül senkihez, elvész holtteher veszteség 32 q Jóléti hatások mennyiségi korlátozás alkalmazása esetén Mennyiségi korlátozás az USA-ban a cukorimport mértékét 4,12 millió tonnáról (szabadkereskedelem melletti volumen becsült értéke) 2,13 millió tonnára csökkentette, ez a cukor árát 40%-kal a világpiaci ár felé emelte. USA nettó vesztesége 580 millió dollár - ez b+d holtteher veszteség és a kvótajáradék ("mintha a vámot a szállító ország szedné be") összege Kereskedelempolitikai védelem jellegzetessége termel k kis csoportjának juttat hasznokat (jelen esetben kis számú cukortermel ), ezek mindegyike nagy haszonnal m ködik, amelynek az árait a nagyszámú fogyasztó fizeti meg, akik azonban egyenként csak kicsit fizetnek rá - éves szinten a fogyasztói veszteség fejenként 6 dollár, 25 dollár egy átlagcsalád számára - termel k nyeresége egy foglalkoztatottra számítva 90000 dollár (12000 munkással számolva) - szabadkereskedelem esetén a 12000 munkahelyb l kb. 2000-3000 sz nne meg, így egyetlen munkahely megtartása a fogyasztók 500 000 dollárjába kerül évente Az adatok a Krugman, Paul R. Obstfeld, Maurice [2003]: Nemzetközi gazdaságtan. Elmélet és gazdaságpolitika. Panem, Budpest, 227-228. o. származnak 33
A protekcionizmus hagyományos érvei I.: Közgazdaságilag cáfolható érvek - Olcsó munkaer ( cheap labour ) érv, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat a fejl d országokban - Belföldi munkahelyek megvédése - Külkereskedelmi egyensúly meg rzése - Nem közgazdasági érvek: nemzetbiztonsági megfontolások, hagyományos szektorok védelme 34 A protekcionizmus hagyományos érvei II. Közgazdaságilag indokolható érvek -Gyerekcip ben járó iparág ( infant industry ) - Optimális vám (nagy országok esetén) - Dömping eljárás - Költségvetési bevételi forrás: fejl d országok esetén jelent s szerepe lehet az állami bevételek között 35
A kereskedelmi akadályok lebomlásának hatásai: a magyar-eu forgalom alakulása 1990-2002 között a teljes export/import százalékában 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 Export Import 36 A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi fizetési mérleg: A fizetési mérleg egy adott gazdaság szempontjából rezidens illetve nem-rezidens természetes és jogi személyek közötti gazdasági ügyleteket rögzíti A számbavételi rendszer az üzleti számvitelhez hasonlóan a kett s könyvelés elveit követi, azaz minden egyes rezidens ill. nem-rezidens közötti tranzakció két oldalon (tartozik és követel tételként is) kerül elszámolásra zérus egyenleg A fizetési mérlegre vonatkozó konvenciók szerint a követel (credit) oldalon számoljuk el például a következ tételeket: reáler források kiáramlása (áru- és szolgáltatás export), jövedelmek beáramlása, kapott egyoldalú átutalások Analóg módon tartozik (debit) oldalra könyveljük a reáler források beáramlását, a jövedelmek kiáramlását, adott transzfereket és a pénzügyi állományoknál a követelések növekedését, illetve tartozások csökkenését 37
A fizetési mérleg f bb részei 1. rész I. Folyó fizetési mérlegtételek (Current Account) 1. Külkereskedelmi tranzakciók - vámstatisztikák alapján 2. Láthatatlan tételek - szolgáltatások (pl. kereskedelmi, nemzetközi fuvarozás, biztosítás és szállítmányozás, idegenforgalom, üzleti szolgáltatások) és munkajövedelmek és t kebefektetésekhez kapcsolódó jövedelmek (osztalék, kamat, profit) 3. Viszonzatlan átutalások (kormányzati transzferfizetések, magán transzferkifizetések (kártérítés)) Egyenlegez tétel - Tévedések és kihagyások sor (Net error and omissions): az adatgy jtési, valamint a banki és vállalati jelentések konszolidálása során fellép hibák ellensúlyozására (a zérus egyenleg biztosítása érdekében) 38 A fizetési mérleg f bb részei 2. rész II. T keszámlák (Capital Reserves) a magánszféra t keforgalma (Capital Account) (a típusok bontásra kerülnek lejárat alapján) 1. Közvetlen (m köd t ke-befektetések, 10% feletti tulajdonszerzés + tulajdonosi hitelek) 2. Portfolió (10 % alatti részesedés-szerzés, kötvények, pénzpiaci derivatívák) 3. Egyéb befektetések (kereskedelmi hitelek, bankhitelek, szindikált hitelek) III. Monetáris számlák (Monetary Reserves) hivatalos tartalékváltozások Konvertibilis devizatartalékok (Foreign Exchange Assets), monetáris aranytartalék (szerepe elt n ben) 39
A fizetési mérleg típusai A Hol húzzuk meg a vonalat? kérdése (egyre b vül kategóriák) Kereskedelmi mérleg (Trade Balance) Folyó fizetési mérleg (Current Account) Fizetési alapmérleg (folyó tételek + hosszú lejáratú t keáramlások) Teljes fizetési mérleg Hivatalos tartalékügyletek mérlege 40 Magyar fizetési mérleg 1999-2005 között Millió forint 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 1. Áruk, egyenleg -516 914-828 502-641 884-533 383-734 571-615 744-361 072 2. Szolgáltatások összesen, egyenleg 206 978 321 527 422 384 145 016 13 649 59 900 180 313 3. Jövedelmek, egyenleg -685 732-726 684-817 223-931 490-932 530-1 240 377-1 350 263 4. Viszonzatlan folyó átutalások, egyenleg 103 309 99 984 115 864 127 780 149 639 59 408 43 865 I. Folyó fizetési mérleg egyenlege (1+2+3+4) -892 360-1 133 674-920 859-1 192 077-1 503 813-1 736 813-1 487 157 II. T kemérleg egyenlege 8 235 78 430 91 298 48 978-6 628 64 038 178 046 5. Közvetlen t kebefektetések egyenlege 726 131 604 874 1 022 191 700 281 110 675 686 672 1 034 394 6. Portfólió befektetések 462 761-95 231 439 449 474 992 726 316 1 463 840 860 080 7. Egyéb befektetések egyenlege 349 735 895 741-649 179-549 892 718 156 256 438 852 189 III. Pénzügyi mérleg egyenlege (5+6+7) 1 538 627 1 405 384 812 461 625 381 1 555 147 2 406 949 2 746 662 IV.Tévedések és kihagyások egyenlege -89 048-49 362 8 300 37 608 51 465-351 444-467 734 V. Teljes fizetési mérleg egyenlege (I+II+III+IV) 565 454 300 778-8 800-480 109 96 171 382 730 969 816 VI. A nemzetközi tartalékok változása -565 454-300 778 8 800 480 109-96 171-382 730-969 816 Adatok forrása: Magyar Nemzeti Bank 41
A fizetési mérleg szaldójának értelmezése 1. A deficitszámot a nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében szokás a GDP arányában megadni Fontos tisztázni, hogy mit tekintünk autonóm, illetve igazodó (egyenlegez ) tételeknek (Klasszikus értelmezés: a folyó tételeket és a hosszú lejáratú t kemozgásokat autonómnak, míg a rövid lejáratúakat igazodóknak tekintjük (v.ö.: fizetési alapmérleg) Nem minden esetben vált ki azonos gazdaságpolitikai problémákat és aggodalmakat a CA deficit, vannak tolerálható okok is (modernizációs deficit, er teljes t keimport) 42 A fizetési mérleg szaldójának értelmezése 2. Y+Im=C+I+G+Ex importálhatunk, azaz többet használhatunk fel, mint amit belföldön megtermeltünk, és az itthon megtermeltet pedig nem csak belföldön, hanem külföldön is felhasználhatják, azaz exportálhatjuk Y=C+I+G+NX ahol az NX=(Ex-Im), azaz a folyó fizetési mérleg Y-C-G=I+NX Y-T-C+T-G=I+NX S háztartás +S állam =S=I+NX Ha NX<0 I>S többet tudunk beruházni, mint amennyit megtakarítunk NX<0 ebben az esetben külföldi megtakarítások felhasználását jelenti (többet importálunk, mint exportálunk) - t keimport Ha NX>0 I<S kevesebbet ruházunk be, mint amennyit megtakarítunk NX>0 ebben az esetben belföldi megtakarítások kölcsönadását jelenti (többet exportálunk, mint importálunk) 43
lllusztráció a magyar egyensúlyhiányokhoz Ha S háztartás =I, akkor T-G, az állami megtakarítás, azaz az államháztartás egyenlege T-G=S állam =NX, amib l az következik, hogy ha S állam <0, azaz államháztartás deficites, akkor NX<0, azaz a folyó fizetési mérleg is deficites, azt az állapotot, amikor az államháztartás és a folyófizetési mérleg egyszerre deficites nevezik ikerdeficitnek 44 Devizapiac alapfogalmai valuta külföldi pénzegység deviza valutára szóló követelés (devizaszámla) itt most szinonimaként használjuk árfolyam egy egységnyi külföldi valuta ára hazai valutában kifejezve (251 Ft/ - 251 forintot kell adni egy -ért) az árfolyam a devizapiacon határozódik meg, melynek szerepl i a kereskedelmi bankok, intézményi befektet k, befektetési alapok, nemzeti bankok, nemzetközi vállalatok a 80-as évek második felének liberalizációja óta óriásira n tt a devizapiac 3 napi forgalom megegyezik a világ GDP-jével, 24 órás piac, gyakorlatilag nincsenek földrajzi különbségek az árfolyamok között, nincs arbitrázs (ha van akkor az csak a szabályozás miatt van) 45
Az árfolyam mozgásai - ha hazai valuta leértékel dik (megegyezik azzal, hogy a külföldi valuta felértékel dik) egyre többet kell adni egy egységnyi külföldi valutáért (251 Ft/ -ról az árfolyam 255 Ft/ -ra emelkedik) külföldi termékek drágábbá válnak (1 -os terméke ára 251 Ft-ról 255 Ft-ra emelkedik), a hazai termékek olcsóbbá válnak külföldön (251 Ft-os termék ára külföldön 1 - ról 98 centre csökken) azaz segíti az exportot, és gátolja az importot - ha hazai valuta felértékel dik (külföldi valuta lelértékel dik) egyre kevesebbet kell adni egy egységnyi külföldi valutáért (251 Ft/ -ról az árfolyam 245 Ft/ -ra csökken) külföldi termékek olcsóbbá válnak (1 -os terméke ára 251 Ft-ról 245 Ft-ra csökken), a hazai termékek drágulnak külföldön (251 Ftos termék ára külföldön 1 -ról 1,02 -ra n ) azaz gátolja az exportot, és olcsóbbá teszi az importot 46 Árfolyam alakulása A devizaárfolyam rövid távú alakulására két elméleti megközelítése - fizetési mérleg megközelítés alapvet en a fizetési mérleg tükörképe (azaz az ott szerepl tételek (kereskedelem, turizmus stb.) van szükségünk devizára) 60-as 70-es években még hasznos keret, mára ez már csekély része csak a devizapiacnak -t kepiaci megközelítés - összehasonlíthatóvá tegye a termék és eszközárakat, úgy határozódik meg, mint az eszközárak (ez is a vagyontartás eszköze) A devizaárfolyam hosszú távú alakulása: a vásárlóer paritás elve (PurchasingPowerParity) - abszolút árfolyam megegyezik az árszínvonalak hányadosával (egy ár) - relatív verzió árfolyam mozgását az inflációs különbségek 47 határozzák meg
A devizapiac grafikus elemzése 1. árfolyam Ft/ D S S Egy rossz hír hatására (óriási államháztartási hiány, választásokon külföldi t ke ellen kampányoló párt nyer) a külföldi befektet k egy része eladja a magyar államkötvényeit és ezért kapott forintjait eurora váltja 251 Ft/ 255 Ft/ Ett l megn a devizapiacon a forint kínálata és ez leértékeli a forintot az euroval szemben azaz ezentúl többet kell adnunk egy euróért forint mennyisége FONTOS! a függ leges tengelyen felfelé csökken az árfolyam (felértékel dik a valuta), lefelé pedig n az árfolyam (leértékel dik a valuta) 48 A devizapiac grafikus elemzése 2. árfolyam Ft/ 245 Ft/ D D S Egy jó hír hatására (új olajmez t találtak az országban) a külföldi befektet k egy része forintot vesz, hogy belföldön befektesse (pl. Mol részvényeket vesznek, mert azt várják, hogy olajkitermelésb l a vállalatnak nagy nyeresége lesz). 251 Ft/ Ett l megn a devizapiacon a forint kereslete és ez felértékeli a forintot az euroval szemben azaz ezentúl kevesebbet kell adnunk egy euróért forint mennyisége 49
Árfolyamrezsimek csoportosítása I. Rögzített rendszerek - Keményen rögzített rendszerek (valutatanács, dollarizáció, monetáris unió) - Rögzítés kulcsvalutához - Rögzítés valutakosárhoz II. Köztes rendszerek - Szabályalapú köztes (csúszó rendszerek, jegybanki kooperáción alapuló rendszerek (EMS), árfolyam zónák - Diszkrecionális köztes (menedzselt vagy piszkos lebegtetés) III. Lebeg rendszerek 50 Árfolyamrendszerek megoszlása a világgazdaságban 1970-1999 (3 alapvet kategória szerint) 100% 80% 60% 40% 20% 0% 1970-1979 1980-1989 1990-1999 Lebeg 4,3% 9,1% 27,0% Köztes 11,0% 22,5% 26,4% Rögzített 84,8% 68,4% 46,6% 51
Intervenció A devizapiaci intervencióra rögzített rendszerekben kerül sor, amikor a központi bank az árfolyam fenntartása érdekében eladóként vagy vev ként jelenik meg a devizapiacon. árfolyam Ft/ D D S S Els példát folytatva tegyük fel hogy rögzített árfolyamrezsim érvényes, a központi bank feladatául kapta, hogy a 251 Ft/ árfolyamot tartsa fenn a devizapiacon. 251 Ft/ 255 Ft/ A rossz hír hatására túlkínálat alakul ki a 251 Ft/ os árfolyamon, és az árfolyam 255-ra emelkedne, ezért a központi bank intervenciót hajt végre. Hajlandó bármilyen mennyiségben devizatartalékaiból -t eladni (és érte forintot venni) 251 Ft/ -os árfolyamon (látható, hogy menekül befektet knek megéri a központi banktól venni az -t, hiszen olcsóbb). Alapvet en a jegybank a forint keresletét növeli meg egyensúlyi árfolyam visszakerül a kívánt szintre. forint mennyisége 52 Intervenció és sterilizáció árfolyam Ft/ 245 Ft/ 251 Ft/ D D S Második példát folytatva ismét tegyük fel hogy rögzített árfolyamrezsim érvényes és a központi S bank feladatául kapta, hogy a 251 Ft/ árfolyamot tartsa fenn a devizapiacon. A jó hír hatására túlkereslet alakul ki a 251 Ft/ -os árfolyamon, és az árfolyam 245-ra csökkenne, ezért a központi bank intervenciót hajt végre. Hajlandó bármilyen mennyiségben Ft-ot eladni (és érte eurot venni) 251 Ft/ -os árfolyamon (látható, hogy befektet knek megéri a központi banktól venni forintot, hiszen többet kapnak eurojukért). Alapvet en a jegybank a forint kínálatát növeli meg egyensúlyi árfolyam visszakerül a kívánt szintre. forint mennyisége Két különbség: - forintot korlátlanul tud a jegybank teremteni, viszont az eurotartalékai elfogyhatnak, azaz gyengüléssel szemben nem tudja korlátlanul védeni az árfolyamot - a megnövelt forintmennyiség inflációs nyomást okozhat ezért ezt a hatást sterilizálni (semlegesíteni) szokták, azaz mikor devizapiacon növeli a pénzkínálatot, akkor ezzel együtt hazai piacon próbálja csökkenteni (pl. nyílt piaci m veletekkel) 53
Árfolyampolitika Magyarországon 1982-95 : Évenkénti nagy leértékelések (10-15%) a valutakosárhoz képest (kezdetekben 10 valuta, különböz súlyokkal, majd 1991-t l az ECU vagy márka és a dollár valamilyen kombinációja) a rendszerváltás után csak az árfolyam-kiigazítás technikája változik a spekuláció miatt (gyakoribb, ugyanakkor kisebb lépések) 1995. március 16.: A Bokros-csomag részeként el re bejelentett és naponta végrehajtott csúszó leértékelési rendszer ( 2.25%-os sáv, jegybanki intervenció a széleken), közben az árfolyamrendszer kisebb váltásai (valutakosár összetétele, folyamatos ütemcsökkentés: havi 1,9%-ról 0,2%-ig), a kamatparitási összefüggésb l következ en az egyetlen releváns döntés a leértékelési ütem meghatározása maradt 54 Árfolyampolitika Magyarországon 2. 2001. május 4.: sávszélesítés elrendelése ( 15%) 2001. október 1.: a csúszó leértékelés megszüntetése, a forint deklarált középárfolyama 276,1 Ft/euró. 2003. június 4: a sávközepet leértékelték 2,26%-kal, a magyar nemzeti valutát 282,36 forint/euró paritáson kötötték az európai közös 55