Geotermikus kutatások az MFGI-ben. Tóth György, Merényi László MFGI



Hasonló dokumentumok
Geotermikus feladatok a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

A hazai energiastruktúra helyzete, jövőképe, nemzetközi kitekintéssel

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

Földhő-hasznosító rendszerek modellezése és monitorozása a hatásterület, a fenntarthatóság és a gazdaságosság vizsgálata céljából

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet vízföldtani feladatai a változások tükrében

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében

TRANSENERGY: SZLOVÉNIA, AUSZTRIA, MAGYARORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA HATÁROKKAL OSZTOTT GEOTERMIKUS ERŐFORRÁSAI

Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László

Hogyan bányásszunk megújuló (geotermikus) energiát?

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről március

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

Hőszivattyús földhőszondák méretezésének aktuális kérdései.

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

GeoDH EU Projekt. Budapest november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft.

A projekt részletes bemutatása

Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége

Erdélyi Barna geofizikus mérnök, geotermikus szakmérnök és Kiss László gépészmérnök, geotermikus szakmérnök

Regionális termálvíz áramlási rendszerek és jelentőségük

Földhőszondás primer hőszivattyús rendszerek tervezési és méretezési elvei

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

HARMONIZÁLT TERMÁLVÍZ-, ÉS GEOTERMIKUS ENERGIAGAZDÁLKODÁS MEGALAPOZÁSA A PANNON-MEDENCE NYUGATI RÉSZÉN

Az EU Víz Keretirányelvvel kapcsolatos feladatok végrehajtása

A GEOTERMIKUS ENERGIAHASZNOSÍTÁS INNOVÁCIÓS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Sekély geotermikus energiahasznosítás: Kutatási eredmények és üzemeltetési tapasztalatok

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

Szegedi Tudományegyetem Geotermia. Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management

Dr. Tamaga Ferenc elnökhelyettes MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉSFÖLDTANI HIVATAL

Kun Éva Székvölgyi Katalin - Gondárné Sőregi Katalin Gondár Károly XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok,

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása

Hidrogeológiai kutatások városi környezetben

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~ m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

IV. Katonai Hatósági Konferencia

Visszasajtolás pannóniai homokkőbe

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

A bányatörvény változásairól, annak geotermiára való hatásairól

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Új irányok a hazai geotermikus energia felhasználás növelésében

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal. Tartalom

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése

Hőszivattyús rendszerek

TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN

A geotermikus energia szerepe a magyar energiapolitikában. Bencsik János Klíma- és Energiaügyért felelős államtitkár Május 3.

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

Hidrogeológiai kutatások. Mező Gyula hidrogeológus

HŐSZIVATTYÚK AEROGOR ECO INVERTER

Hőszivattyúk alkalmazása Magyarországon, innovatív példák

MTA-ME ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1)

Épületenergetikai fejlesztések Varga Zoltán szakközgazdász


V-Educa információs nap Pécs,

sok tervezési és s engedélyez tapasztalatai a hazai adottságok tükrt

2009/2010. Mérnöktanár

Vízkutatás, geofizika

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

XX. Konferencia a felszín alatti vizekről

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Szemelvények az MBFSZ víz-geokémiai vizsgálatainak és a kapcsolódó modellezések eredményeiből

559/2013. (XII. 31.) KORM. RENDELET

EEA Grants Az izlandi geotermikus rövidkurzus általános bemutatása

Geotermia a XXI. században

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely november 4.

Rétegrepesztés és koncesszió Horváth Zoltán Energiaellátási és gazdálkodási Főosztály főosztályvezető

LG Akadémia. Földhős hőszivattyús rendszerek modellezése, tervezése, engedélyezése. Gyakran elkövetett hibák.

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon

TÁMOP A-11/1/KONV WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT június 27.

Egy 275 éves cég válasza a jelen kihívásaira

Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül

Energiahatékony gépészeti rendszerek

geofizikai vizsgálata

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon

Fodor Zoltán MÉGSZ Geotermikus Hőszivattyús Tagozat Elnöke

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata

Tóth István gépészmérnök, közgazdász. Levegı-víz hıszivattyúk

A BÁNYÁSZATI ÉS VÍZÜGYI SZAKIGAZGATÁS ÉRINTKEZÉSI PONTJAI: VÁLTOZÓ ELVÁRÁSOK

5kW, 6kW, 8kW, 10kW, 14kW, 16kW modell. Levegő-víz hőszivattyú. Kiválasztás, funkciók. 1 Fujitsugeneral Ltd ATW Dimensioning

Az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről

Átírás:

Geotermikus kutatások az MFGI-ben Tóth György, Merényi László MFGI

Tartalom Jogszabályi háttérből eredő kötelezettségek Nemzetközi együttműködések komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok (É&T) Geotermikus védőidom Vízbetáplálhatósági ( reinjectivity) kérdések Határral osztott hévíz- és geotermikus rendszerek EU-s harmonizációk, közös fejlesztések (GeoDH, ThermOMap) Vietnámi-Magyar TÉT Sekély-geotermikus rendszerek modellezése Sekély geotermikus monitoring, talajszonda-monitoring Talaj hővezetési tényezőjének és hőmérséklet-vezetési tényezőjének mérése Nemzeti Cselekvési Tervhez geotermikus potenciál számítása

Szakmai alapok adatbázis integráció geotermikus alapkutatások Kutatási sekély-geotermia témák földtani térmodell Pályázatok vízföldtani modellezés Pályázatok Nemzetközi együttműködés Transenergy Geo-DH Thermo-Map magyar-vietnámi TéT Állami feladatok Jogszabályi háttérből eredő kötelezettségek, állami földtani feladatok Ásványi Nyersanyag Készletgazdálkodási és Hasznosítási Cselekvési Terv Koncesszió Érzékenységi-terhelhetőségi vizsgálatok Geotermikus védőidom

Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. Törvény: -2500 m alatt zárt terület, koncessziós pályázat, (ahol, a a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A 103/2011. (VI. 29.) Kormányrendelet az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területek komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról É&T Készíti: a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet és a Nemzeti Környezetügyi Intézet + országos, regionális és lokális közigazgatási szervek komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti

Vállalkozói kezdeményezések geotermikus koncessziós területekre 2011-12: 16 vállalkozói kezdeményezés 9 db É&T (érzékenységi és terhelhetőségi) vizsgálati jelentés elkészült: Zalalövő, Szilvágy, Körmend, Gödöllő, Jászberény, Nagykanizsa, Ferencszállás, Kecskemét, Gádoros, Battonya Az elkészült jelentések letölthetőek: www.mbfh.hu

Geotermikus védőidom 2012/146 (VII.5.) Korm. rendelet a Bt-VHR módosításáról: 8/A. (3) A geotermikus védőidomot annál a hatástávolságnál kell meghatározni, ahol a kinyerni tervezett geotermikus energia mennyiségének utánpótlódása biztosított felszín alatti vízkivétel nélkül: T < 1 C (25 év) felszín alatti vízkivétellel (25 év) hidrosztatikus nyomású rendszerek: T < 1 C, p < 0,1 bar nagy nyomású tároló: T < 1 C, p < 1 bar 8/A. (2) A geotermikus védőidomot a bányafelügyelet jelöli ki az MFGI szakértőként történő bevonásával 8/B. (1) A geotermikus védőidom határait a kijelölést követően a bányafelügyelet az MFGI szakértőként történő bevonásával legalább 5 évente felülvizsgálja. rendszeres feladatvégzés

Védőidommal kapcsolatos feladatok Feladat: numerikus áramlási- és hőtranszport modellezésekkel (ModFlow, FeFlow) a hatásidom (hidraulikus és termikus) és védőidom kapcsolatának vizsgálata, hatásidom méretezések, rendszerek egymásra-hatásának vizsgálata mintaterületi modellezésekkel Intézeti témavezetők: Tóth György és Merényi László Depresszió 0,1 m Injektáló kút Termelő kút Kutak távolsága 2000 m K = 10 m/d; B=100 m Qin=Qout=2000 m3/d Azonos oda- és elérési időkhöz tartozó idom

Vízbetáplálhatóság értékelése állam-igazgatási (jogszabálymódosítási és geotermikus gazdálkodási) kérésekre 1. Sekély talajvizes rendszerek hidrogeológiai alkalmassága 2. Pannóniai porózus termálvizes rendszerek hidrogeológiai alkalmassága 3. Alaphegységi repedezett, vagy karsztos, féregszemes rendszerek hidrogeológiai alkalmassága

TRANSENERGY (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) Cél: A térségre vonatkozó fenntartható geotermikus energia és hévízgazdálkodás egységes rendszerszemléletű (földtudományi) értékeléseken nyugvó megalapozása; SLO, AT, HU és SK közös javaslata harmonizált gazdálkodási stratégiákra. MFGI vezető partner Projektvezető: Nádor Annamária

Transenergy feladatok közös harmonizált adatbázis jelenlegi hévízhasznosítások felmérése és értékelése földtani, vízföldtani és geotermikus modellek a teljes projekt-területre és 5 határral osztott mintaterületre szabályozási rendszerek áttekintése ajánlások közös fenntartható hévíz és geotermikus energia hasznosításra Eredmények elérhetőek: http://transenergy-eu.geologie.ac.at Földtani térmodellek Modellezett depresszió a pannon víztartókban Alaphegységi képződmények hőmérséklet térképe

GeoDH: Geotermikus alapú távfűtő rendszerek előmozdítása Európában Feladat: a résztvevő 14 országra interaktív web-es térképi szolgáltatáson át megjeleníteni a kedvező földtani adottságú és hőpiacú területeket Projektvezető: Nádor Annamária

Magyar Vietnámi TéT együttműködés Feladat: a Vörös folyó deltarendszerének geotermikus prognózisa, és terhelhetőségi vizsgálata Intézeti témavezető: Hámorné Vidó Mária

Sekély-geotermikus rendszerek modellezése Különféle numerikus modellekkel, illetve azok összekapcsolásával vizsgáljuk: Talajszondák (talajhőcserélők) teljesítménye és kölcsönhatása a felszín alatti rétegekkel; Talajszondák körüli rétegek termikus viselkedése; Természetes és indukált vízáramlás hatása; Hatásterület becslése, szomszédos rendszerek egymásra hatása; Utánpótlódás / fenntarthatóság / termikus kimerülés kérdései; Épületgépészeti elemek, hőszivattyúk működése, hatásfoka, elérhető energiamegtakarítás. Speciális/kísérleti esetek vizsgálata modellekkel: Felszín alatti szezonális hőtárolás lehetőségei; Kombinált napkollektoros és talajszondás rendszerek lehetőségei; Hőcserélős kúttá átalakított nagymélységű kutak lehetőségei.

Példa 1: talajszonda környezetében kialakuló hőmérséklet-mező modellezése. A feltételezett eset: egy 100 mély talajszonda vízadó és vízzáró rétegeken halad keresztül. A szondát télen fűtésre, nyáron hűtésre használjuk, tavasszal és ősszel nem üzemel. Az animáció a szonda körül kialakuló hőmérsékletmező változását mutatja, több évnyi működés esetén. 1 év kb. 5 másodperc, kék színezés: az eredeti hőmérséklethez képest lehűlés, piros színezés: felmelegedés. A kis nyilak a vízáramlás irányát és nagyságát jelképezik. A természetes vízáramlás (75-100 m rétegben) és indukált vízáramlás hatása ebben a példában jelentős. A szonda hatásfokát és termikus hatásterületét a vízáramlás jelentősen befolyásolja.

Példa 2: fűtésre és hűtésre használt talajszondás rendszer hőszivattyújának hatásfoka 20 évnyi működés során, különböző klimatikus viszonyok mellett (4 városban), 45 C-os és 55 C-os előremenő fűtési hőmérséklet-igény esetén, numerikus modellezés alapján. Főbb tanulságok: 45 C-os előremenő fűtési hőmérséklet-igény esetén a hatásfok lényegesen nagyobb, mint 5 55 C-os igény esetén. A modellezett körülmények mellett Budapesten kis mértékben ugyan, de fokozatosan csökken a hatásfok az évek 4.5 múlásával, a talaj lassú lehűlése miatt (világoskék görbék). Messina 45 oc Pisa 45oC COP heating Budapest 45oC Felhasználás: Az energia-árak ismeretében a várható megtérülési idő könnyen számolható. Messina 55oC Milan 45 oc Pisa 55 oc 4 Budapest 55 oc Milan 55 oc 3.5 2010 2015 2020 Time (years) 2025 2030

Sekély-geotermikus mérések, monitoring Felszín alatti hőmérséklet-és hőáram monitoring méréseket végzünk a természetes változások kimutatása, ill. esetenként talajszondák mellett, az indukált hőváltozások kimutatása céljából. Az eredmények a hőtranszport-modellek időben változó bemeneti adatául (tranziens peremfeltétel) szolgálnak. A hőszivattyús-rendszer működésének ellenőrzése is lehetséges. 25 Hőmérséklet 1 méter mélyen 20 Hőmérséklet talajszonda mellett, 8.8 méter mélyen Hőmérséklet talajszonda mellett, 11.2 méter mélyen 10 5 2.5 2 1.5 0 T alajhűtési-teljesítmény 1 0.5 0-0.5-5 -1 2010-04-01 2010-07-01 2010-10-01 2011-01-01 2011-04-01 Dátum 2011-07-01 2011-10-01 2012-01-01 Napi átlagos teljesítmény (kw) Talajhőmérséklet (oc) 15

Hővezetési-tényező mérése A talajok hővezetési-tényezőjének mérése needle probe szondával. Helyszíni mérés és labormérés is lehetséges.

Hőmérséklet-vezetési tényező meghatározása A természetes hőmérséklet-változások hosszú idejű (>1 hónap) méréséből a talaj hőmérséklet-vezetési tényezőjére következtethetünk. Vizsgálati mélység: 0-2 méter. A módszer alkalmas a hőmérséklet-vezetési tényező időbeli és térbeli változásának kimutatására is (hőmérséklettől, nedvességtartalomtól, tömörségtől való függés).

Nemzeti Cselekvési Terv - geotermikus potenciál Magyarország geotermikus készleteit két fő mélység-tartományra bontva adjuk meg: Sekély-geotermia: a hőszivattyús földhő-hasznosítás tartománya (0 150 m) Ezen belül külön vizsgáltuk a 0 4 m (talajkollektorok) és a 4 150 méteres (talajszondák) mélységtartomány potenciálját. Mélygeotermia: közvetlen hasznosítás hőszivattyúzás nélkül, illetve elektromos áramtermelés. Ezen belül elkülönített készletkategóriákat és azok készleteit az összesíti: A pannóniai összletekben tárolt készletek. A medencealjzatban a mélykarsztos-karbonátos és nem-karbonátos alaphegységi készletek. A mély-geotermia esetén a fenntartható és reális éves geotermikus kapacitás víztermeléssel 30 PJ/év, a sekély-geotermia (hőszivattyúzás) esetén pedig összesen 23 PJ/év.

Köszönjük a figyelmet!