A MAGYAR ORSZÁGOS KÖZJEGYZŐI KAMARA 20. IRÁNYMUTATÁSA

A MAGYAR ORSZÁGOS KÖZJEGYZŐI KAMARA 20. IRÁNYMUTATÁSA a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos feladatokról (egységes szerkezetben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos feladatokról szóló 20. számú MOKK iránymutatás módosításáról szóló 26. számú MOKK iránymutatás és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos feladatokról szóló 20. számú iránymutatás módosításáról szóló 75. számú MOKK iránymutatás módosításaival) * A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 45. (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatást ad ki, amely a közjegyzők számára belső szabályzatként határozza meg a törvényből fakadó kötelezettségek végrehajtásának rendjét. I. A KÖTELEZETTSÉGEK TÁRGYI HATÁLYA 1.) A Pmt. speciális szabályokat fogalmaz meg a közjegyzők vonatkozásában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén. A közjegyző eljárása csak a Pmt.-ben meghatározott esetekben és az ott megfogalmazott korlátozásokkal tartozik a törvény hatálya alá. 2.) A Pmt. által meghatározott ügykörök 2.1. A Pmt. 36. -ának (2) bekezdése szerint a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a közjegyzőt akkor terhelik az ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettségek, ha: a) bizalmi őrzést végez, vagy b) a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben (a továbbiakban: Kjtv.) meghatározott közjegyzői tevékenységet végez a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban: - gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés), vétele, eladása, - ingatlan vétele, eladása, - gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése. 2.2. A Pmt. 36. (4) bekezdése szerint a törvényben előírt kötelezettség a közjegyzőt nem terheli, ha * A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos feladatokról szóló 20. számú MOKK iránymutatás módosításáról szóló 26. számú MOKK iránymutatás 2009. május 1-jén lépett hatályba. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos feladatokról szóló 20. számú iránymutatás módosításáról szóló 75. számú MOKK iránymutatás 2016. február 15-én lépett hatályba. 1

a) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására, b) 1 a közjegyző - a Kjtv.-ben szabályozott polgári nemperes eljárásokon kívüli - nemperes eljárást folytat le. A 2.1. pontban felsorolt ügyleteknél minden közreműködés (ideértetve az aláírási címpéldányon végzett aláírás hitelesítést is) értékre tekintet nélkül a törvény hatálya alá tartozik, és a törvényben meghatározottak szerint kell eljárni a közjegyzőnek. II. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK: 1.) Azonosítás: a Pmt. 7. -ának (2)-(3) bekezdésében, továbbá a 8. -ának (2)-(3) bekezdésében meghatározott adatok írásban történő rögzítése. 2.) Felügyeletet ellátó szerv: a közjegyzők esetében az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja (a továbbiakban: területi kamara). 3.) 2 Pénzügyi információs egységként működő hatóság: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda. 4.) Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély. 5.) Személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a Pmt. 7. -ának (4)-(6) bekezdésében meghatározottak szerinti, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a Pmt. 8. - ának (5) bekezdésében meghatározottak szerinti ellenőrzése. 6.) Szolgáltató vezetője: a közjegyző, közjegyzőhelyettes. 7.) Tényleges tulajdonos: a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. (2) bekezdésében meghatározott meghatározó befolyással rendelkezik, c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, továbbá d) alapítványok esetében az a természetes személy, 1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták; 1 Megállapította a 75. számú iránymutatás 1. pontja 2016. február 15-i hatállyal. 2 Megállapította a 75. számú iránymutatás 2. pontja 2016. február 15-i hatállyal. 2

2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg; vagy 3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. 8.) Ügyfél: aki a közjegyzőt a Pmt. 36. -ának (2) bekezdésében megjelölt tevékenységi körbe tartozó közreműködésre felkéri. 9.) Ügyfél-átvilágítás: a Pmt. 6. -ban meghatározott esetben a Pmt. 7-10. -ában meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése. 10.) Üzleti kapcsolat 3 : a közjegyző által az eljárás lefolytatása. 11.) Kiemelt közszereplő: az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója (Ptk. 685. -ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs) vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. Fontos közfeladatot ellátó személy: a) az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, b) az országgyűlési képviselő, c) a legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, d) a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank igazgatóságának tagja, e) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagjai, f) a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja. 12.) Hiteles másolat: az a másolat, amelyet a) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készített, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy b) magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző olyan tanúsítvánnyal látta el, mely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja, vagy c) az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát. III. A KÖTELEZETTSÉGEK ALANYA 1.) Az ügyfél átvilágítására és a bejelentésre vonatkozó kötelezettség alanya A törvényben meghatározott ügyfél átvilágítására és a bejelentésre vonatkozó kötelezettség alanya kizárólag az önálló intézkedésre jogosult: a.) közjegyző, b.) közjegyzőhelyettes (a továbbiakban együtt: közjegyző). 2.) A végrehajtásért felelős személy Az átvilágítás végrehajtásáért az eljáró közjegyző felel, függetlenül attól, hogy e tevékenységét milyen közreműködő segítségével végzi. A bejelentési adatlap kitöltéséért, 3 Tekintettel a közjegyzők által nyújtott, a Pmt. hatálya alá eső szolgáltatásokra, valamint arra, hogy a Pmt. szabályaihoz képest a Kjtv. szabályai speciálisak és többletkötelezettségeket tartalmaznak, a Pmt. 3. u) pontjában rögzített ügyleti megbízás fogalma a közjegyzői tevékenység esetében nem értelmezhető. 3

valamint annak a felelős személy (a területi kamara által kijelölt személy) részére való megküldéséért az a közjegyző felel, aki az eljárást lefolytatja. 3. ) Az alkalmazottak képzése, és a jelzési rendszer működtetésére vonatkozó belső eljárási rend kialakítása Az alkalmazó közjegyző köteles a munkatársait (alkalmazottait) megfelelő oktatásban részesíteni, és a jelzési rendszer működtetésére vonatkozó belső eljárást kialakítani. IV. A TÖRVÉNY ÁLTAL ELŐÍRT ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG, ÉS ANNAK BELSŐ ELJÁRÁSI RENDJE 1.) Az ügyfél-átvilágítási intézkedésekről általában 1.1. Amennyiben a közjegyző tevékenysége a Pmt. által szabályozott körbe tartozik, akkor a közjegyző köteles ügyfél-átvilágítási intézkedéseket megtenni. 1.2. A közjegyző az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve ha a korábban rögzített adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétsége merül fel. 1.3. Az ügyfél-átvilágítás magába foglalja: - az ügyfél azonosítását és a személyazonosságot igazoló ellenőrzését, - a tényleges tulajdonos azonosítását és személyazonosságot igazoló ellenőrzését, - az üzleti kapcsolat céljának és tervezett jellegének feltárását, illetve - az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok (a szerződés típusának, tárgyának és időtartamának, illetve a Pmt. 9. -ának (2) bekezdésében meghatározott esetekben a teljesítés körülményeinek) rögzítését. 2.) A Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek alóli mentesség köre 2.1. Abban az esetben, ha a kért szolgáltatás közjegyző általi előzetes egyeztetését követően az üzleti kapcsolat nem jön létre, akkor a Pmt. szerinti kötelezettségek (ügyfél-átvilágítás, bejelentés) a közjegyzőt nem terhelik. 2.2. A Pmt. szerinti kötelezettségek (ügyfél-átvilágítás, bejelentés) a közjegyzőt akkor sem terhelik, ha a közreműködést a Kjtv. 5. -a alapján megtagadja. 3.) A személyazonosság igazoló ellenőrzése 3.1. A közjegyző az üzleti kapcsolat létesítése előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését. 3.2. A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a közjegyzőnek a következő okmányok bemutatását kell megkövetelnie és az okmányok érvényességét ellenőriznie: a) természetes személy esetén: -magyar állampolgár személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), vagy útlevele, vagy kártya formátumú vezetői engedélye, és lakcímet igazoló hatósági igazolványa - amennyiben a lakcímét személyi igazolványa nem tartalmazza - 4

-külföldi természetes személy útlevele, vagy személyazonosító igazolványa, amely magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya, vagy tartózkodásra jogosító okmánya, b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló 30 napnál nem régebbi okiratot, hogy: - a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta, - belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, - külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). A közjegyző a jogi személytől, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezettől köteles harminc napnál nem régebbi okirat bemutatását megkövetelni. Ebben az esetben fel kell hívni a megjelent megbízó (ügyfél) figyelmét arra, hogy a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént. A közjegyző köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot a bejelentés megtörténét követően rögzíteni. 4.) Az ügyfél azonosítása A bemutatott okiratok alapján az ügyfél azonosításának kötelezettsége körében az ügy típusa szerinti nyilvántartásban figyelemmel a Kjtv. 122. -ában meghatározott adatkörre, illetve a Pmt. 7. -ának (3) bekezdésére is, írásban rögzíteni kell az ügyfél következő adatait: a) természetes személy - természetes személyazonosító adatait, - lakcímét, - állampolgárságát, - azonosító okmányának típusát és számát, - külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - nevét, rövidített nevét, - székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, - cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát. 5

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a Pmt. 7. -ának (3) bekezdése szerint a közjegyző mérlegelése alapján rögzíteni kell továbbá az alábbi adatokat is (kockázatérzékenységi alapon történő ügyfél-azonosítás): a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - főtevékenységét, - képviseletére jogosultak nevét és beosztását, - kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait. 5.) Tényleges tulajdonos azonosítása 5.1. Az ügyfél köteles a közjegyző részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el. 5.2. Ha az ügyfél nyilatkozik arról, hogy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos alábbi adatait is tartalmaznia kell: a tényleges tulajdonos - családi és utónevét (születési nevét), - lakcímét, - állampolgárságát, 5.3. A közjegyző a fenti adaton kívül ha erre az üzleti kapcsolat jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a jelen iránymutatásban meghatározott esetekben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van az ügyféltől a tényleges tulajdonos alábbi adatainak megadását is kérheti: - azonosító okmányának típusát és számát, - külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet, - születési helyét, idejét, - anyja nevét. 5.4. A közjegyző az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban. 5.5. Amennyiben az ügyfél a fenti nyilatkozatok megtételét megtagadja, vagy átvilágítása nem végezhető el teljes körűen, a közjegyző az ügyféllel nem lép üzleti kapcsolatba, vagy megszünteti a vele fennálló üzleti kapcsolatot, a közreműködését megtagadja. 5.6. Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a közjegyző köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. 6.) Fokozott ügyfél-átvilágítás 4 6.1. Ha az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából, a közjegyző az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni: 4 A Pmt.-ben szabályozott egyszerűsített ügyfél-átvilágítás nem alkalmazható a közjegyzők esetében. 6

a) természetes személy - családi és utónevét (születési nevét), - lakcímét, - állampolgárságát, - azonosító okmányának típusát és számát, - külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet; - születési helyét, idejét, - anyja nevét; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - nevét, rövidített nevét, - székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, - cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát. - főtevékenységét, - képviseletére jogosultak nevét és beosztását, - kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait. 6.2. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a közjegyző részére benyújtani a Pmt. 7. -ának (2)-(3) bekezdésében - az iránymutatás IV. fejezet 4.) és 6.) pontjaiban - meghatározott adatot tartalmazó, a Pmt. 7. -ának (4) bekezdésében az iránymutatás IV. fejezet 3.) pontjában megjelölt okirat hiteles másolatát. 7.) Külföldi kiemelt közszereplők átvilágítása 7.1. A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél köteles a közjegyző részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. -a (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek. 7.2. A közjegyző ha a nyilatkozat valódisága kérdéses köteles intézkedéseket tenni a megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy más hozzáférhető nyilvántartásban, adatbázisban történő ellenőrzése érdekében. Külföldi lakóhellyel rendelkező kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a közjegyző jóváhagyását követően kerülhet sor. 7.3. Külföldi lakóhellyel rendelkező kiemelt közszereplők esetén a fokozott ügyfél-átvilágítás szabályi szerint kell eljárni. 8.) Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményének átvétele és a közjegyző által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének átadása 8.1. A Pmt. lehetővé teszi a más szolgáltatók által elvégzett átvilágítás eredményének elfogadását, felhasználását. A közjegyzőnek azonban a Kjtv. előírásai szerint minden esetben meg kell győződnie az ügyfele ügyleti képességéről, jogosultságáról és valódi szándékáról. Emellett a Kjtv. megköveteli az ügyfelek adatainak rögzítését is. A Kjtv. szabályaira 7

tekintettel az ügyfél átvilágítási intézkedéseket a közjegyző akkor is köteles elvégezni, amikor arra a Pmt. alapján nem lenne szükség. Az átvilágítás eredménye akkor fogadható el, ha az ügyfél-átvilágítást magyar vagy az Európai Unió tagállamaiban működő közjegyző végezte el. Amennyiben az ügyfél átvilágítást az Európai Unión kívüli államban lévő közjegyző végezte el, az ügyfél-átvilágítás eredménye akkor fogadható el, ha az átvilágítást hatósági nyilvántartás, bizonyítvány, illetve igazolvány, vagy egyéb közokirat alapján végezték el. A más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó közjegyzőt terheli a felelősség a Pmt. 7-9. -okban meghatározott követelmények teljesítése vonatkozásában. Ezért a más közjegyzők által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét nem magyar közjegyzők esetében fokozottan vizsgálni kell, és csak abban az esetben vehetők át, ha jelen iránymutatás azt kifejezetten megengedi. 8.2. Az átvilágítás eredményét a szolgáltató csak az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani. Az ügyfél kifejezett hozzájárulása nélkül az átvilágítás eredményének más szolgáltató részére történő átadása a hivatali titoktartás megsértésének minősül. Abban az esetben, ha az ügyfél kifejezetten kéri az ügyfél-átvilágítás eredményének átadását, kérelmét írásban kell rögzíteni, és az ügykönyvben, illetve a hitelesítő könyvben utalni kell a kérelemre. 9.) Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítésének formája a közjegyzői tevékenységek során 9.1. A közjegyzői okirat és a közjegyzői tanúsítvány a másolat hitelesítésével összefüggő bejegyzés kivételével a közjegyzőkre vonatkozó jogszabály szerint alkalmas a Pmt.-ben előírt azonosítási kötelezettséggel együttjáró adatok rögzítésére. A közjegyzői okirat, tanúsítvány személyi adatokat rögzítő része általában alkalmas az azonosítási kötelezettség teljesítéséhez. Ügyelni kell azonban arra, hogy az okirat tartalma minden esetben fedje le a Pmt.-ben előírt személyi adatok körét, továbbá - szükséges az okiratban, tanúsítványban kitérni arra, hogy az ügyfél a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében jár-e el, - amennyiben az ügyfél külföldi lakóhellyel is rendelkezik, a közjegyző részére tett írásbeli nyilatkozat alapján az okiratot, nyilvántartást ki kell egészíteni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e, - a hitelesítések könyvébe bejegyzett adatokat ki kell bővíteni azokkal, melyeket az azonosításhoz kötelezően előír a Pmt. 9.2. Szigorúan ügyelni kell arra, hogy a nyilvántartás az ügyfél-átvilágítás során az általánosan előírt kötelező adatok felvitelén, és rögzítésén túl egészüljön ki az ügyfél alábbi adataival: -természetes személyek esetén: állampolgársága, azonosító okmányának típusa és száma, külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helye - jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén, cég rövidített neve, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe, fő tevékenysége, (fokozott ügyfél átvilágítás esetén: főtevékenysége, képviseletére jogosultak neve és beosztása, kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatai) 8

9.3. Üzleti kapcsolat olyan ügyféllel létesíthető, aki azonosságát az előírt okmányokkal, vagy azoknak hiteles másolatával igazolja, azokat bemutatja, tehát a közjegyzőnél személyesen megjelenik, és az ügyfél-átvilágítása megtörtént. Amennyiben az ügyfél személyét, vagy a tényleges tulajdonos személyét nem azonosítja, a közreműködést meg kell tagadni. 5 9.4. Amennyiben az üzleti kapcsolat jogi személy, vagy más szervezet, továbbá harmadik személy számára jön létre, úgy az ügyletben szereplő minden fél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságát, illetve azonosító adatait meg kell állapítani, az ügyfél átvilágítást a fentieknek megfelelő módon kell elvégezni. 9.5. Amennyiben az ügyfél nem saját nevében, illetve érdekében jár el, a IV. fejezet 5. pontjában foglaltakról (tényleges tulajdonos) írásban nyilatkozik. 9.6. Amennyiben a magánszemély helyett képviselő (meghatalmazott, törvényes képviselő) jár el, akkor az előzőekben leírt okmányok bemutatása a meghatalmazó, illetve a képviselt részéről nem minden esetben szükséges (például a meghatalmazott olyan közjegyzői okirat, vagy közjegyzői hitelesítéssel ellátott okirat felmutatásával igazolja képviseleti jogosultságát, mely minden az azonosításhoz szükséges adatot tartalmaz). 1.) A bejelentési kötelezettség esetei V. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG Bejelentkezési kötelezettség akkor terheli a közjegyzőt, ha a Pmt. által érintett közreműködése során pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény merül fel. 1.1. 6 A pénzmosási tevékenység fogalmát a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) határozza meg, melyet az iránymutatás 1. számú melléklete ismertet. A terrorizmus finanszírozásának leírása szintén az 1. számú mellékletben található. A Btk. magyarázata szerint dolgon és az önálló testi tárgyakon kívül a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja. A pénzmosásnak öt változata van: 1. a más által elkövetett bűncselekményből származó dologra, eredetleplezési célzattal elkövetett pénzmosás [Btk. 399. (1) bek. aa) alpont], 2. a bűnpártoló pénzmosás [Btk. 399. (1) bek. ab) alpont], 3. a segítő pénzmosás [Btk. 399. (1) bek. b) pont], 4. a más által elkövetett bűncselekményből származó dologra, eredetleplezési célzat nélkül elkövetett pénzmosás [Btk. 399. (2) bek.], 5. valamint a saját bűncselekményből származó dologra elkövetett pénzmosás [Btk. 399. (3) bek.]. 5 A Pmt. hatálya alá tartozó közjegyzői tevékenységek esetében a Pmt. 24. -a szerinti felfüggesztés nem értelmezhető. 6 Megállapította a 75. számú iránymutatás 3. pontja 2016. február 15-i hatállyal. 9

1.2. A terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény A terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények tekintetében a közjegyzőnek elsősorban azt kell eldöntenie, hogy a Pmt. szerinti bejelentési, vagy a hivatalából fakadó feljelentési kötelezettségének kell-e eleget tenni. A terrorizmus finanszírozása a terrorcselekmény egyfajta előkészületének minősül. A Btk. önálló tényállási elemként már az előkészületet is büntetni rendeli. Amennyiben egy bizonyos terrorcselekmény előkészületére vonatkozó konkrét információval találkozik a közjegyző, haladéktalanul köteles feljelentést tenni az illetékes rendőrkapitányságon. A Pmt. által meghatározott bejelentési kötelezettség akkor áll be, amikor a közjegyző terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt, körülményt észlel, de az észlelt adat, tény, körülmény nem köthető egy bizonyos terrorcselekmény előkészületéhez. Emellett minden olyan esetben célszerű a bejelentést megtenni, amikor a közjegyző az ügy összes körülményét mérlegelve arra a következtetésre jut, hogy az általa észleltek a terrorizmus finanszírozására utalhatnak. Az alábbi körülmények utalhatnak a terrorizmus finanszírozására 7 : - az ügyfél neve szerepel az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az Európai Unió Tanácsa által közzétett terrorista szervezetek tagjai között, de nem áll az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alatt, - az ügyletben szereplő egyéb személyek, szervezetek (akár kedvezményezettként, jogosultként) szerepelnek az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az Európai Unió Tanácsa által közzétett terrorista szervezetek között, de nem áll az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alatt. 2.) A bejelentésre kötelezettek köre: 2.1. A bejelentést mindig az adott ügyben eljáró közjegyző teszi meg. 2.2. Ha az önálló intézkedésre nem jogosult ügyviteli alkalmazott olyan adatot, tényt vagy körülményt észlel, amely pénzmosásra, vagy a terrorizmus finanszírozására utal, akkor azt haladéktalanul, de legkésőbb az ügyfél távozása előtt az intézkedésre jogosult közjegyzőnek be kell jelentenie. 2.3. A bejelentést a közjegyző a saját nevében teszi a területi kamara által kijelölt személynek (a továbbiakban: kijelölt személy). A kijelölt személy továbbítja a bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak. A kamara a bejelentő adatait nem továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatóság felé, de az adatokat tárolja. 2.4. A területi kamara a kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról haladéktalanul köteles a pénzügyi információs egységként működő hatóságot tájékoztatni. 2.5. A bejelentésről az ügyfelet, továbbá harmadik személyt sem a közjegyző, sem a területi közjegyzői kamara nem tájékoztathatja. 7 Amennyiben az ügyfél az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény, különösen pedig az annak 10. - ában foglalt kötelezettségek alkalmazandók. 10

2.6. A bejelentő közjegyzőt, és a kijelölt személyt (a továbbiakban: a bejelentő) jóhiszeműsége esetén akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul. 2.7. Ha a területi kamarának hatósági ellenőrzése során a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény jut tudomására, arról haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi információs egységként működő hatóságot. 3.) A bejelentési kötelezettség teljesítésének módja, a bejelentés formai, és tartalmi követelményei 3.1. A Pmt. 23. -ának (1) bekezdése értelmében pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén a közjegyző köteles haladéktalanul bejelentést tenni a mellékelt formanyomtatvány kitöltésével és továbbításával. 3.2. A bejelentés esetén a Pmt. 38. -ának (4) bekezdése egyrészt felmentést ad a titoktartási kötelezettség alól, másrészt e (5) bekezdése mentesíti a közjegyzőt a Kjtv. 3. (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítése alól, mely szerint az ügyfél figyelmét fel kell hívni az aggályos körülményekre. 3.3. 8 A bejelentésnek tartalmaznia kell: - a szolgáltató által a Pmt. 7-9. -a alapján rögzített adatokat az iránymutatás IV. fejezet 4.), 5.), 6.) pontjai szerinti adatok-, és - a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ismertetését, - bejelentést tevő közjegyző neve, adatai (a területi kamara felé), illetve a kijelölt személy neve, munkahelyi címe, telefonszáma (a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda felé), - bejelentés dátuma, - eljárás adatai típusa, - szokatlan körülmények leírása. A közjegyző a területi kamara felé a bejelentéseket minden esetben az iránymutatás 2. számú mellékletét képező formanyomtatvány kitöltésével és megküldésével köteles megtenni. A területi kamara a bejelentéseket minden esetben védelemmel ellátott elektronikus üzenet útján köteles teljesíteni a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak. A védelemmel ellátott elektronikus üzenet beküldése a pénzügyi információs egységként működő hatóság honlapján (http://nav.gov.hu/nav/penzmosas/elektronikus_bejelentes ) ismertetett módon, elektronikus úton, internetes kapcsolat megléte mellett teljesítendő. 3.4. A közjegyző köteles a bejelentést védelemmel ellátott elektronikus üzenet, telefax vagy tértivevény különszolgáltatással postai kézbesítés útján megküldeni a területi kamara által kijelölt személynek (a továbbiakban: kijelölt személy), aki a bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy a bejelentést védelemmel ellátott elektronikus üzenet útján köteles továbbítani. 8 Megállapította a 75. számú iránymutatás 4. pontja 2016. február 15-i hatállyal. 11

VI. AZ ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁS, ILLETŐLEG A BEJELENTÉS KAPCSÁN KELETKEZETT ADATOK KEZELÉSÉRE, MEGŐRZÉSÉRE, VÉDELMÉRE, VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1.) Az ügyfél-átvilágítás, illetőleg a bejelentés kapcsán keletkezett adatok kezelése, megőrzése, védelme 1.1. A Pmt.-ban megfogalmazottak szerint a fenti kötelezettségek - azonosítás, bejelentés - során keletkezett iratokat, okiratokat, azok másolatait a közjegyző 8 évig köteles megőrizni az eljárás lefolytatását követően. A közjegyző által szerkesztett okiratok, és vezetett nyilvántartások kezelésére, és megőrzésük idejére vonatkozó szabályok alkalmasak az iratok kezelése, és megőrzése körében felmerülő kötelezettségek teljesítésére. 1.2. Ahol a Pmt. alapján az ügyfélnek írásbeli nyilatkozatot kell tennie, és a nyilatkozat nem képezi a közjegyzői okirat mellékletét, illetve az ügyfél nem a hitelesítések nyilvántartó könyvébe foglalt bejegyzéssel nyilatkozik, akkor a közjegyző köteles az ügyfél nyilatkozatát a törvény szerinti 8 évig megőrizni. Ugyancsak 8 évig kell megőrizni az ügyfélnek az átvilágítás eredményének átadására vonatkozó írásbeli kérelmét. VII. A PÉNZMOSÁSRA VAGY A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSÁRA UTALÓ ADATOK, TÉNYEK, KÖRÜLMÉNYEK MEGÁLLAPÍTÁSAKOR FIGYELEMBE VEENDŐ SZEMPONTOK; 1. Pénzmosás A bűncselekmények elkövetői azért, hogy a hatóságok elől elrejtsék a bűncselekményből származó vagyonukat, hajlandóak arra, hogy a tranzakciók, gazdasági tevékenységük során veszítsenek a megszerzett extra-profitból. Tapasztaltok szerint egy megfelelően kivitelezett pénz tisztára mosási folyamatban kb. 40-50% veszteség keletkezik, persze az így fennmaradó összeg még mindig jelentős. Ez a veszteségi mutató azonban azt jelenti, hogy a pénzügyi folyamatok oly mélységben kerülnek megtervezésre, megszervezése, hogy azok leleplezése, bizonyítása nagyon hosszú, bonyolult folyamat. Azonban nem csupán a nyomozó hatóságok által folytatandó bizonyítás a nehéz, hanem a felismerés is, ezért a következőkben olyan leírását adjuk a szokatlan tranzakcióknak, amely megfelelő támpontot ad a kötelezetteknek. Bár szakértők szerint nincs két egyformán kivitelezett pénzmosási ügylet, mégis ki lehet emelni olyan ismérveket, amelyek gyakrabban fordulnak elő. Társaságok alapításával, működtetésével kapcsolatos körülmények: A/ társaság alapítására, üzletrészvásárlásra vonatkozó szándék olyan személyek részéről, akik nyilvánvalóan képtelenek cégvezetésre (hajléktalanok stb.), B/ társaság alapítására, üzletrészvásárlásra vonatkozó szándék olyan személy részéről, aki nyilvánvalóan mások irányításával, strómanként jár el (elkísérik a megbeszélésekre stb.), C/ tulajdonos, aki nem tudja megfogalmazni a társaság célját, tevékenységét, D/ nyilvánvalóan székhely nélküli tevékenység (közjegyzőt kéri meg a tulajdonos, hogy bocsássa rendelkezésére irodáját, lakását székhely megjelöléseként), E/ off-shore területen bejegyzett tulajdonosokkal történő cégalapítás, F/ korábban bejegyzett, de inaktív veszteséges társaságok üzletrészének felvásárlása, látható üzleti cél nélkül, G/ kézbesítési megbízottak használata indokolatlanul. 12

Ingatlan adás-vétellel kapcsolatos körülmények: A/ valamelyik fél indokolatlanul ragaszkodik a készpénzzel való fizetéshez, B/ az ingatlan vételára jelentősen eltér a piaci áraktól, C/ a felek lakcíme, tartózkodási helye, illetve a jogügylet tárgya nem kapcsolódik a közjegyző területéhez, D/ ugyanazon ingatlan kapcsán egymást követő adás-vételek során jelentősen változik a vételára. Egyéb körülmények: A/ bizalmi őrzésből felszabadított pénzösszeg feletti rendelkezés harmadik személy felé, B/ nagy összegű letét készpénzben való elhelyezése, C/ ügyleti megbízás volumene, iránya eltér a megszokottól. A Btk. 303/B. -a szerint amennyiben a kötelezett, a korábbiakban megfogalmazott azonosítási, vagy bejelentési kötelezettségének szándékosan nem tesz eleget, büntetőjogi felelősséggel tartozik. A fegyelmi továbbá a büntetőjogi felelősség tehát megállapítható, ha a leírásoknak megfelelő szokatlan tranzakció bejelentését elmulasztja. Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel. A leírtak értelmében a közjegyző az iránymutatásban megfogalmazott kötelezettségeknek megfelelően jár el, ha - üzleti kapcsolat létesítésekor (eljárás lefolytatása, bizalmi őrzés), elvégzi a fél azonosítását, átvilágítását és, - a leírt, vagy hasonló szokatlan tranzakció észlelése esetén haladéktalanul bejelentést tesz. 2. 9 Terrorizmus finanszírozása A Btk. 318. szerint a terrorizmus finanszírozása önálló bűncselekmény. Felismerésében a nehézséget az okozza, hogy mind legális, mind illegális forrásból eredő eszközök felhasználhatók a terrorizmus finanszírozására. Az alábbi, a világhálón elérhető oldalon szereplő terrorista listákon lévő személyekkel és szervezetekkel kapcsolatban felmerülő adatok, tények körülmények utalhatnak a terrorizmus finanszírozására: http://eeas.europa.eu/cfsp/sanctions/consol-list/index_en.htm A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések nemzetközi és hazai szabályozásáról, valamint a szolgáltatók által a Kit. alapján teendő intézkedésekről részletes tájékoztató olvasható a pénzügyi információs egységként működő hatóság alábbi honlapján: http://nav.gov.hu/nav/penzmosas/korlatozo_intezkedesek VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az iránymutatás hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Országos Közjegyzői Kamara 20. számú iránymutatása hatályát veszti. 9 Megállapította a 75. számú iránymutatás 5. pontja 2016. február 15-i hatállyal. 13

10 Budapest, 2008. március 25. Dr. Tóth Ádám A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 45 -ának (5) bekezdésében foglaltak alapján a Magyar Országos Közjegyzői Kamara pénzmosás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos feladatokról szóló új 20. számú Iránymutatását jóváhagyom. Budapest, 2008. április Dr. Draskovics Tibor 10 Hatályon kívül helyezte a 75. számú iránymutatás 6. pontja 2016. február 15-i hatállyal. 14

1. sz. Melléklet 11 I. A pénzmosással kapcsolatos rendelkezések a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben Pénzmosás 399. (1) Aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó a) dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy aa) az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy ab) a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott büntetőeljárást meghiúsítsa, b) dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, az ilyen dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog található, eltitkolja, vagy elleplezi, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot a) magának vagy harmadik személynek megszerzi, b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki bűncselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése, titkolása céljából a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást a) üzletszerűen, b) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre, c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként vagy e) ügyvédként követik el. (5) Aki az (1)-(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 400. (1) Aki a más által elkövetett bűncselekményből származó a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, 11 Megállapította a 75. számú iránymutatás 7. pontja 2016. február 15-i hatállyal. 15

b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre, b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve c) hivatalos személyként követik el. (3) Nem büntethető az (1)-(2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása 401. Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Értelmező rendelkezés 402. (1) A 399-400. alkalmazásában dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja. (2) A 399-400. alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni. II. A terrorizmus finanszírozása tárgyában keletkezett fontosabb egyezmények és jogszabályok 1. A terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 54. ülésszakán, 1999. december 9-én elfogadott nemzetközi Egyezmény (kihirdette a 2002. évi LIX. törvény) 2. Cikk 1. Az Egyezmény értelmében bűncselekményt követ el az, aki bármely eszközzel, közvetlenül vagy közvetve, jogellenesen és szándékosan, forrást biztosít vagy gyűjt azzal a szándékkal 16

vagy annak tudatában, hogy azt részben vagy egészben a következő cselekmény elkövetésére használják fel: a) olyan cselekmény, amely a mellékletben szereplő valamely szerződés hatálya alá tartozó és az abban meghatározott bűncselekményt valósít meg; vagy b) bármely egyéb olyan cselekmény, amely polgári személy vagy fegyveres konfliktus esetén az ellenségeskedésben tevőlegesen részt nem vevő más személy halálának vagy súlyos testi sérülésének okozására irányul, ha a cselekmény célja, annak természetéből vagy összefüggéseiből következően az, hogy a lakosságot megfélemlítse, vagy egy Kormányt vagy nemzetközi szervezetet valamely cselekmény megtételére vagy ennek megtételétől történő tartózkodásra kényszerítsen. 2. a) Az a Részes Állam, amely nem részese a mellékletben felsorolt valamely szerződésnek, a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezésekor kijelentheti, hogy az Egyezmény e Részes Állam tekintetében történő alkalmazásakor a szerződést úgy kell tekinteni, mintha az 1. bekezdés a) pontjában említett melléklet nem tartalmazná azt. A nyilatkozat hatályát veszti, amint a szerződés hatályba lép e Részes Állam vonatkozásában, amely értesíti e tényről a letéteményest. b) Ha egy Részes Állam megszűnik részes fél lenni a mellékletben szereplő valamely szerződésben, e szerződés tekintetében az e cikkben előírt nyilatkozattal élhet. 3. Ahhoz, hogy egy cselekmény az 1. bekezdés szerinti bűncselekménynek minősüljön, nem szükséges, hogy a forrást az 1. bekezdés a) vagy b) pontja szerinti bűncselekmény elkövetésére ténylegesen fel is használják. 4. Bűncselekményt követ el az is, aki az e cikk 1. bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetését megkíséreli. 5. Bűncselekményt követ el az is, aki a) bűnsegédként vesz részt az e cikk 1. vagy 4. bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetésében; b) az e cikk 1. vagy 4. bekezdésében meghatározott bűncselekmény mások általi elkövetését szervezi vagy irányítja; c) hozzájárul az e cikk 1. vagy 4. bekezdésében meghatározott egy vagy több bűncselekménynek közös cél által vezérelt személyek csoportja általi elkövetéséhez. Ez a hozzájárulás szándékos, és vagy (i) a csoport bűnös tevékenysége vagy bűnös célja előmozdítása érdekében valósul meg, ahol a bűnös tevékenység vagy bűnös cél az e cikk 1. bekezdésében meghatározott valamely bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos; vagy (ii) annak ismeretében valósul meg, hogy a csoport az e cikk 1. bekezdésében meghatározott valamely bűncselekményt szándékozik elkövetni. Az egyezmény alapján minden Részes Állam belső jogának elveivel összhangban megteszi a megfelelő intézkedéseket a 2. Cikkben meghatározott bűncselekmények elkövetéséhez felhasznált vagy biztosított források, valamint az ilyen bűncselekményekből származó jövedelmek azonosításához, nyomon követéséhez és befagyasztásához vagy lefoglalásához, esetleg elkobzásuk céljából. A Részes Államok együttműködnek a 2. Cikkben meghatározott bűncselekmények megelőzésében minden lehetséges intézkedés megtételével, többek között belső jogszabályaik szükség szerinti, arra irányuló módosításával, hogy területükön megelőzzék és elhárítsák az ilyen bűncselekmények területükön vagy területükön kívül történő elkövetését célzó előkészületeket. 2. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Terrorcselekmény 17

314. (1) Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja, a (4) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. (3) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a) az (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott terrorcselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna, és b) tevékenységét a hatóság előtt felfedi, ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében, további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények megakadályozásában. (4) E alkalmazásában személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény a) az emberölés [160. (1)-(2) bekezdés], a testi sértés [164. (2)-(6) és (8) bekezdés], a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [165. (3) bekezdés], b) az emberrablás [190. (1)-(4) bekezdés], a személyi szabadság megsértése (194. ), c) a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [232. (1)-(2) bekezdés], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [233. (1)-(2) bekezdés], d) a radioaktív anyaggal visszaélés [250. (1)-(2) bekezdés], e) a hivatalos személy elleni erőszak [310. (1)-(5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. ), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. ), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [313. (1) bekezdés], f) a jármű hatalomba kerítése [320. (1)-(2) bekezdés], a közveszély okozása [322. (1)-(3) bekezdés], a közérdekű üzem működésének megzavarása [323. (1)-(3) bekezdés], a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés [324. (1)-(2) bekezdés], a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [325. (1)-(3) bekezdés], g) a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [326. (1)-(5) bekezdés], a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [329. (1)-(3) bekezdés], a kettős felhasználású termékkel visszaélés [330. (1)-(2) bekezdés], h) a rablás [365. (1)-(4) bekezdés] és a rongálás [371. (1)-(6) bekezdés], i) az információs rendszer vagy adat megsértése [423. (1)-(4) bekezdés]. 315. (1) Aki a 314. (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntett elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményeket a 314. (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Nem büntethető, aki az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. 316. Aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 18

Terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása 317. Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Terrorizmus finanszírozása 318. (1) Aki terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt, vagy terrorcselekmény elkövetésére készülő személyt vagy rá tekintettel mást anyagi eszközzel támogat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt terrorcselekmény terrorista csoportban történő elkövetése vagy terrorista csoport tagja érdekében valósítja meg, vagy a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) E alkalmazásában anyagi eszközön a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában meghatározott eszközöket, jogi dokumentumokat és okiratokat kell érteni. 19

2. sz. Melléklet BEJELENTŐ LAP Címzett: Bejelentő közjegyző neve: Bejelentés kelte: Ügyszám: Eljárás kelte: Ügy tárgya: Természetes személy ügyfél- átvilágítás során rögzített adatai Családi és utónév: Születési név: Lakcím: Külföldi természetes személy magyarországi tartózkodási helye: Születési hely: Születési idő: Állampolgárság: Anyja születési neve: Azonosító okmány típusa: Azonosító okmány száma: Saját/Más nevében jár el: Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfélátvilágítás során rögzített adatai Cégnév: Rövidített név: Székhely/ Külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelep: Fő tevékenység: Cégjegyzék, illetve egyéb nyilvántartási száma: Képviseletre jogosultak neve és beosztása Kézbesítési megbízott azonosító adatai: Szokatlan körülmény leírása: 20