Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Pro Arch.Építész Stúdió 2011
Megbízó: VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2621 Verőce, Árpád út 40. Tervező PRO ARCH. ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ 1085 Budapest, József krt. 36.( 36-1-303-10-75, proarch@t-online.hu Vezető településtervező: R. Takács Eszter okl. építészmérnök, vezető településtervező TT1-01-2883/13 Településrendezési terv alátámasztó munkarészeinek tervezői Közlekedés: Heckenast Judit okl. közlekedés tervező Környezetvédelem, Tájrendezés: Adorján Anna okl. településtervező, tájépítész TK 13-1263 Közművek: KÉSZ Kft. Hanczár Zsoltné okl. építőmérnök MK 01-2418 Bíró Attila okl. építőmérnök MK 01-2418 2011 Pro Arch. Építész Stúdió 1
Tartalomjegyzék Előzmények Rajzok I. Jóváhagyandó munkarészek Településszerkezeti tervet módosító határozat és mellékletei Településszerkezeti terv leírás Településszerkezeti terv módosítás Helyi Építési Szabályzat módosító rendelettervezet Szabályozási terv TSZT SZ 1 SZ 2 SZ 3 SZ 4 II. Alátámasztó munkarészek 1. Településrendezés 1.1. Tervezési feladatok, szabályozási javaslat 1.2. Térségi terveknek való megfelelés igazolása 2. Közlekedés 3. Tájrendezés 4. Környezetvédelem 5. Közművek és elektronikus hírközlés 2. Mellékletek Egyeztetések, tervezői válaszok, egyeztető tárgyalás jegyzőkönyve Önkormányzati határozatok Örökségvédelemi hatástanulmány Pro Arch. Építész Stúdió 2
Előzmények A 2010 szeptemberében elfogadott Településrendezési terv (TSZT elfogadás: 174/2010 (09.20) KT határozatával módosított 123/2006. (11.29.) KT határozata és SZT: 9/2010. (X.06) sz. Önk. Rendelete) kisebb korrekciójára van szükséges, mivel az elmúlt év bizonyította, hogy az érvényben lévő terv nem tudja 100%-osan biztosítani a falu, a lakók új építési szándékainak megvalósítását. A meglévő alátámasztó munkarészeket felhasználva dolgoztuk ki az alábbi témákban a TRT korrekcióját. Az előzetes egyeztetések alapján környezeti vizsgálat és teljes örökségvédelmi munkarészek feltérképezése nem készül, a módosítások hatásainak elemzését végeztük el. A térségi tervekkel való megfeleltetést, az érvényben lévő Megyei terv alapján dolgoztuk ki. A településrendezési tervmódosítások elkészítéséhez szükséges előzetes államigazgatási egyeztetés megtörtént. Az előzetes egyeztetésben ismertetett módosításokhoz 5 Kormányhivatal adott érdemi véleményt. Előzetes egyeztetésben ismertetett tervezési feladatok 1. Magyarkúti telkek övezeti besorolásának korrekciója 1.1. 13045/47 hrsz 1.2. 1305/4 hrsz 2. Aranyoskúti terület 3. Katalin völgy ökoturisztikai fejlesztések 3.1 Templom mellett ökofalu, fedeles lovarda és népiskola felépítését tervezik 3.2. Major 119/a,b 4. A távlati temető terület egy részének más célú hasznosítása. 5. Temető bővítése a jelenlegi terület mellett. 6. A Falu föle területrész úthálózati szabályozásának részleges módosítása. 7. A HÉSZ módosítások Előzetes egyeztetésre érkezett Államigazgatási vélemények - Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítész 1., 2.jelű módosítások erdőterületet érintenek, körültekintő vizsgálat szükséges 4., 5. Településfejlesztési Koncepció módosítást javasol Pro Arch. Építész Stúdió 3
6. közlekedési, közmű alátámasztó anyag elkészítése szükséges HÉSZ módosításokban jogi problémát lát Térségi területi mérleg elkészítése szükséges, - Pest Megye Közgyűlésének Elnöke Térségi területi mérleg elkészítése szükséges, - Budapesti Bányakapitányság Földtani- és Adattári Osztály 3.4. jelű módosítás felszínmozgásos területet érint - Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség 1.2. jelű módosítás erdőt érint, körültekintő vizsgálat szükséges 3.4. jelű módosítás ökológiai folyosó területet érint - Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatal nem támogatja, 3,5,6-os jelű módosításokat Az Államigazgatási egyeztetéssel párhuzamosan a lakosságtól is érkeztek be módosítást sürgető kérések (lásd melléklet). Ezek közül az önkormányzat két lakossági kérés vizsgálatát erősítette meg önkormányzati határozattal: - Bereg utcai területek útszabályozásának vizsgálata - 081/17, 081/21, 081/10 hrsz-ú területek tényleges területhasználati besorolása (továbbiakban 2.2. jelű módosítás) - A Fehérhegy dűlőben fekvő területek közül a 5544 hrsz magánút, vasút, 9083 hrsz közút által határolt terület Mk*-ból Mk-ba sorolását (továbbiakban 8. jelű módosítás) A Képviselő-testület a magyarkúti területek lakóterületi átsorolását nem támogatta. A Településrendezési Terv egyeztetési anyagát a község Képviselőtestülete előtt bemutatásra került, a támogatott módosítások a Településfejlesztési koncepcióval összhangban vannak. Pro Arch. Építész Stúdió 4
I. Jóváhagyandó munkarészek Településszerkezeti tervet módosító határozat és mellékletei Településszerkezeti terv leírás Helyi Építési Szabályzat Pro Arch. Építész Stúdió 5
VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK../2011.(.) KTSZ. HATÁROZATA 174/2010 (09.20) KT határozatával módosított 123/2006. (11.29.) KT határozattal jóváhagyott TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁRÓL Verőce Községi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Az Eg besorolású 1305/47 hrsz. földrészletből az Orgonás úthoz csatlakozó oldalán 600 m 2 területet Üh területfelhasználási egységbe sorolja. (1.1 jelű módosítás) Indoklás: Az önkormányzati telekrész erdőként nem nyilvántartott, beépítésre alkalmas terület. Az Eg övezeti besorolású 1305/4 hrsz földrészlet beépítetlen északi, beépítetlen telekrészét Üü területfelhasználási egységbe sorolja. (1.2 jelű módosítás) Indoklás: A magántulajdonú telekrész erdőként nem nyilvántartott, az értékes növényzet megtartása mellett a beépítése támogatható. Az Eg övezeti besorolású 1300/16 hrsz földrészletet Különleges beépítésre nem szánt turisztikai Kk-tu területfelhasználási egységbe sorolja. (1.3 jelű módosítás) Indoklás: A telek az erdőnyilvántartásban nem szerepel, a Magyarkúti belterületi üdülőterületen turisztikai és üdülő hasznosítása indokolt. A 9670 hrsz földrészlet eddigi Et övezeti besorolású részéből 1500 m 2 -nyi területet Üh területfelhasználási egységbe sorol, valamint a terület többi részét feltáró közterületi kapcsolatot alakít ki. A 9670 hrsz földrészlet eddig Eg besorolású területét különleges, beépítésre nem szánt turisztikai Kk-tu területfelhasználási egységbe sorolja. (2.1 jelű módosítás) Indoklás: A telekrész erdőként nem nyilvántartott, védelem alatt nem áll. az egyedi kilátású terület turisztikai hasznosítását támogatja az önkormányzat. A jelenleg Eg besorolású 081/21, és a 081/10, 17 hrsz földrészletek Eg övezeti besorolású telekrészét Ma területfelhasználási egységbe sorolja. (2.2 jelű módosítás) Indoklás: A telekrész erdőként nem nyilvántartott, mezőgazdasági művelés és állattartás folyik rajta. A jelenlegi használatnak megfelelő besorolás indokolt. Pro Arch. Építész Stúdió 6
A jelenleg Ev övezeti besorolású 052/1 hrsz területet mely az Erdészeti Igazgatóság nyilván-tartása szerint 119/A és 119/B erdőrészlet Ma területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás: A telekrész erdőként nyilvántartott, erdővel borított. Az átsorolás feltétele a területnek az erdészeti nyilvántartásból való törlése. A 062/8 hrsz területet Z (zöldterület) övezetbe, a 060/8 hrsz területet Má-M (mezőgazdasági major) területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás: A 060/8 hrsz területen az önkormányzat mezőgazdasági feldolgozó tevékenység megvalósítását támogatja. A jelenleg Z besorolású 182 hrsz területet a szomszédos ingatlanokkal azonos, Lke területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás: A telek a temető védőtávolságán belül helyezkedik el, a védőtávolság megszűnésével a korlátozás fenntartása nem indokolt. Kelt: Verőce, 2011. Verőce község Polgármestere.. Verőce község jegyzője Pro Arch. Építész Stúdió 7
VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK../2011.(.) rendelete 9/2010. (09.20) sz. Önk. Rendelettel jóváhagyott VERŐCE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Verőce község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi XLV. törvény 8. (1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. (6)bekezdés b)pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 1. (1) A helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 9/2010. (09.20) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 4. (1) bekezdése kiegészül az alábbiakkal: 4. 26. Különleges turisztikai terület (Kk-Tu) (2) A Rendelet 5. Telekalakítás szabályai az alábbiak szerint kiegészülnek: 5.(3) Az építési övezetekben, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik,- minden, a kialakítható telek méret 60 %-át elérő meglévő telek beépíthető. Ha a szabályozással érintett telek nagysága eléri az övezetben megengedett minimális teleknagyságot, és a szabályozás után a 60%-os teleknagyságot, akkor beépíthető. Ehhez a teleknagyságnak, (a szélességnek és a hossznak egyaránt és külön-külön is) az előírt minimális méret 60%-át el kell érnie. Ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik, beépítésre szánt és nem szánt területen egyaránt a beépíthető minimális telek szélesség 12 m. (3) A Rendelet 6. (18) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (18) Az építési engedélyeket az építéshatósági engedélyezés előtt a települési főépítésszel véleményeztetni kell. Az épületek építészeti formajegyeire vonatkozó egyedi előírásoktól (tetőhajlásszög, tetőanyaga, felmenő szerkezetek,stb) a község főépítészének támogató véleménye alapján jóváhagyott elvi engedély megszerzésével lehet eltérni, ha ezt a meglévő szomszédos épületek vagy a terep morfológiai adottságai ( és az építész tehetsége) indokolják. (4) A Rendelet 13. (10) bekezdése a Településközpont vegyes területek övezeti előírások táblázata az alábbiak szerint módosul: övezet Telekalakításra vonatkozó előírások építmények elhelyezésére vonatkozó előírások Legkisebb telek- legkisebb legnagyobb építményekre vonatkozó előírások Pro Arch. Építész Stúdió 8
Terület m 2 Szélesség M mélység m építési mód Előkert m Zöldfelület % Beépítettség % Ép.mag. m szintter. mut. Vt-1 iskola, óvoda 5000 (K)1 30 - SZ K (10) 60 25 K(6,0) 0,8 Vt-2 beépítetlen területek 3000 (K) 1 50 60 SZ 5 60 20 6,0 max:9,0 2 0,45 Vt-3 strand melletti telek 1000 (K) 1 50 15 Z 0 10 80 5,5 1,4 1 (K) telekalakításnál, a zárójeles K érték jelentése: minden kialakult telek beépíthető, út telek kialakítása esetén a minimális telekméret érvényes. 2 Az övezetben épülő épület, létesítmény megengedett legnagyobb homlokzat magassága (5) A Rendelet 15 (1) az övezeti előírások táblázata az alábbiakkal kiegészül: övezet Telekalakításra vonatkozó előírások építmények elhelyezésére vonatkozó előírások építményekre vonatkozó előírások Legkisebb telek- legkisebb legnagyobb Terület m 2 Szélesség M mélység m építési mód Előkert m Zöldfelület % Beépítettség % Ép.mag. m szintter. mut. Üü-4 3000 30 50 SZ 5 80 10 4,5 max 6,0 1 0,1 1 Az övezetben épülő épület, létesítmény megengedett legnagyobb homlokzat magassága (6) A Rendelet 22 (1) az övezeti előírások táblázata az alábbiakkal kiegészül: Övezeti jel Beépíthető min.teleknagys ág.(m2) min. teleksz. (m) Beépítés módja Max. beépítési % Max. építmény magasság (m) Völgy felöl Hegy felé átlag Ma-3 6.000 m 2 30m SZ 3% - - 4,0 Ma-M 5.000 m 2 30m SZ 3% 6,0 3,0 4,5 (7) A Rendelet 15 kiegészül az Ma-3 és Ma-M övezet egyedi előírásaival (4) Ma-3 övezet a) Az övezet jellemzően mezőgazdasági termelés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgál, 6000 m 2 -telek nagyság felett gazdasági épület mellett lakófunkció is elhelyezhető, a legnagyobb lakóépület alapterülete: 100 m 2. b) A kialakítható legnagyobb telekterület 10 000 m 2, c) Legkisebb előkert:15 m, hátsókert:10 m Pro Arch. Építész Stúdió 9
d) A megengedett építmény magasság: 4 m (gazdasági épületre a szükséges belmagasság biztosításához,- építmény legfeljebb 8 m) e) A terepszint legfeljebb a természetes szinttől 60 cm-re tölthető fel illetve vágható be. f) A legkisebb megengedett zöldfelület: 90 % (5) Ma-M jelű övezet a) Az övezet jellemzően az állattartás, mezőgazdasági termelés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben a 5.000 m 2 -nél kisebb telken épület, építmény nem helyezhető el. A 6.000 m2-nél nagyobb telken legfeljebb két darab gazdasági épület, terepszint alatti építmény (pince) elhelyezhető 3%-os beépítettséggel. c) Legkisebb előkert:5 m, hátsókert:10 m d) Legkisebb megengedett zöldfelület: 70 % e) A területen termékfeldolgozáshoz kapcsolódó létesítmény teljes közműellátás, és a szükséges környezetvédelmi felszerelések, berendezések megléte esetén helyezhető el. (8) A Rendelet 23 (3) bek a Kertes mezőgazdasági területek építési előírásairól az alábbiak szerint módosul: (3)Az építési hely határvonalai: a) a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 510 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 3 m-re c) építési határvonal a hátsókertben: az előkerti építési határvonaltól 20 m-re, azzal párhuzamosan húzódik. (9) A Rendelet 25 kiegészül a Különleges turisztikai terület (Kk-Tu) egyedi előírásaival. 25. (6) Kk-Tu-1 - Különleges turisztikai területre vonatkozó részletes előírások a következők: a) A területen tulajdonos lakása mellett szállás, turisztikai és sport funkciójú épületek helyezhetők el. b) A kialakítható legkisebb telekterület 2500m 2, c) Az épületek szabadonállóan helyezhetőek el, d) A beépítettség mértéke maximum 2% lehet, e) Minimális előkert:5 m vagy a kötelezően megtartandó zöldfelület határa a szabályozási terven jelölt módon, az oldalkert min.5 m. f) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m, legnagyobb homlokzat magasság: 6,0 m g) Minimálisan kialakítandó zöldfelület 80%. (7) Kk-Tu-2 - Különleges turisztikai területre vonatkozó részletes előírások a következők: h) A területen tulajdonos lakása mellett szállás, turisztikai és sport funkciójú épületek helyezhetők el. i) A kialakítható legkisebb telekterület 1,5 ha, j) Az épületek szabadonállóan helyezhetőek el, k) A beépítettség mértéke maximum 2% lehet, Pro Arch. Építész Stúdió 10
l) Minimális előkert:10 m, az oldalkert, hátsókert mértéke a kötelezően megtartandó zöldfelület határa, a szabályozási terven jelölt módon m) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m, legnagyobb homlokzat magasság: 6,0 m n) Minimálisan kialakítandó zöldfelület 80%. (10) A Rendelet 26. -a kiegészül az alábbiakkal: (10) A 8 méternél keskenyebb kiszolgálóút esetében a kapukat a szabályozási vonaltól a telek irányába 4 méter szélességben min 3 méterre hátrahúzva kell kialakítani. (11) A Rendelet 35. (3) bekezdése a településszerkezeti védelemre javasolt területre vonatkozó előírásokról d) pontja módosul az alábbiak szerint: d) A kerítések kialakítása, támfalak, utcai épületszínezés,anyag használat a meglévő állapothoz igazodva, főépítészi vélemény alapján illetve tervtanácsi döntéssel engedélyezhető, illetve lehet hozzájárulni a kialakításhoz. 2 (1) A rendelet 2012. napján lép hatályba. Verőce község Polgármestere.. Verőce község jegyzője Pro Arch. Építész Stúdió 11
II. Alátámasztó munkarészek 1. Településrendezés 1.1. Tervezési feladatok, szabályozási javaslat 1.2. Térségi terveknek való megfelelés igazolása 2. Közlekedés 3. Környezetvédelem, tájrendezés, 4. Közművek és elektronikus hírközlés Pro Arch. Építész Stúdió 12
1. Településrendezés 1.1.Tervezési feladatok, szabályozási javaslat 1. Magyarkúti üdülőtelkek 1.1. 13045/47 hrsz-ú közútra nyíló, önkormányzati, beépítetlen, belterületi telek a jelenlegi Eg övezeti besorolásból Üh-K kerül. A területet az Önkormányzat elhanyagolta, a magas növénytakaró és a régebbi besorolás miatt volt a telek erdőövezetbe. Az erdészeti nyilvántartás szerint nincs erdőként bejegyezve. A terület jelenleg ápolt, értékesíthető építési telekként van rendezve. 1.2. 1305/4 hrsz-ú, beépítetlen terület a telek domborzati adottságai miatt volt erdő besorolásban, erdőnyilvántartásban nem szerepel. Az átsorolásnál tekintettel kell lenni a nagy telekterületre. A telek elsősorban erdei iskola, panzió jellegű faházas beépítés, kemping felépítésre lenne alkalmas. javasolható faanyagú épület építése. A várható beépítés miatt fontosnak tartjuk a telken az építési hely meghatározását és az építmény magasság korlátozását. Új Üü-4 jelű övezet kerül kijelölésre, mellette közterületeket rendeztük. Az építési övezet paraméterei: - kialakítható legnagyobb telekterület 3000 m 2, 30/50 - szabadonálló beépítés - elő, oldalkert:5-5 m - hátsókert:10 m - beépíthetőség:10% - megengedett építmény magasság: 4,5 m, legnagyobb homlokzat magasság: 6,0 - legkisebb megengedett zöldfelület: 80 % - szintterületi mutató:0,1 1.3. 1300/16 hrsz-ú, beépítetlen terület a telek domborzati adottságai miatt volt erdő besorolásban, erdőnyilvántartásban nem szerepel. A telek elsősorban üdülőház, hétvégi ház, fogadó létesítésére alkalmas. Új Kk-Tu1 jelű övezet kerül kijelölésre, az övezet javasolt paraméterei - kialakítható legnagyobb telekterület 2500 m 2 - szabadonálló beépítés - a meredek, erdőd terület a telken belül zöldfelületként megtartandó terület - beépíthetőség: 2 %, - megengedett építmény magasság: 4,5 m legnagyobb homlokzat magasság: 6,0 m - legkisebb megengedett zöldfelület: 80 % 2. Aranyoskúti területek 2.1. 9670, 9675 hrsz-ú, Önkormányzati területek szabályozása. A területet a kistelkes nyaraló telepen át, nagyon meredek utakkal lehet megközelíteni. A kilátóhoz érkező utast a Dunakanyar legszebb panorámája fogadja. A kilátópont Pro Arch. Építész Stúdió 13
melletti telkek régebben Honvédségi tulajdonban voltak. A telkek nem szerepelnek az erdőnyilvántartásban. Szabályozási javaslat: a közterület rendezés mellett egy Üh-2 jelű nyaraló elhelyezését lehetővé tevő hétvégi házas telket alakítottunk ki, mellette a 9670-es Hrsz-ú telek további területe Kk-Tu2 Különleges beépítésre nem szánt turisztikai övezetbe kerül. A telek területe 1,7 hektár, 2%-os beépítés esetén 340 m 2 -es létesítmény helyezhető el, melynek funkciója a tulajdonos lakása mellett szállás, turisztikai és sport funkció helyezhető el. A kilátóhely mellett zöldterületi övezet lesz, ahol kisebb (8 m 2 ), büfé, kilátópont építhető fel. Javasolható lenne a bánya felett egy kilátó terasz megépítése. Esetleg, érdemes lenne hegymászó klub, turista pihenő állomás pontját üzemeltetni a területen. Kilátó pont kilátás vizsgált terület Üh 2 telek Üh-2 jelű övezet paraméterei - kialakítható legnagyobb telekterület 800 m 2, 20/40 - szabadonálló beépítés - előkert:5 m - hátsókert:10 m - beépíthetőség:15% - megengedett építmény magasság: 4,5 m - legkisebb megengedett zöldfelület: 70 % - szintterületi mutató:0,2 Kk-Tu2 jelű övezet paraméterei - kialakítható legnagyobb telekterület 1,5 ha - szabadonálló beépítés Pro Arch. Építész Stúdió 14
- előkert:10 m - oldalkért, hátsókert: kötelezően megtartandó zöldfelület határa, a szabályozási terven jelölt módon - beépíthetőség: 2 %, - megengedett építmény magasság: 4,5 m legnagyobb homlokzat magasság: 6,0 m - legkisebb megengedett zöldfelület: 80 % 2.2. 081/17, 081/10, 811/21 hrsz-ú területek szabályozásának pontosítása a tervezési feladat. A meglévő adottságok a volt HM tulajdonok miatt alakultak ki. A mai katonai terület mellett kisebb tanyagazdaságok kezdenek kialakulni, a természetközelségét kedvelők nagy természeti környezteben építil fel, jellemzően természetes anyagokból otthonukat (2-3 épület), s innen járnak be dolgozni. A Katonai területről induló erdei földútról közelíthető meg a terület. Egy gazdálkodó a legeő területén nagyobb állattartó telepet alakított ki. A terület legelő, nagyon keskeny földtakarású a természetes kőzet. A terület nem volt és jelenleg sem erdő, erdő nyilvántartásban nem szerepel. A Vt övezet küröl rendeztük a megközelítési lehetőséget, s körülette a telkeket, a jelenlegi használat szerint Ma-1 övezetbe javasoljuk besorolni. A Vt-övezetbe a telek nagyságokra vonatkozó előírások pontosításra kerülnek (kialakult telek terület helyett a legkisebb beépíthető telekterület 3000 m 2 ). A jelenlegi TSZT szerinti ökológiai folyosó lehatárolást vettük figyelembe a szabályozási terven, mivel ez jobban igazodik a reális állapotokhoz. tanyák MÓDOSÍTÁSRA JAVASOLT TERÜLETHASZNÁLAT Ma 1 állatartó telep tanyák Pro Arch. Építész Stúdió 15
3. Katalin völgy ökoturisztikai fejlesztések 3.1 054/21, 054/22, 054/12, 054/13 hrsz-ú telkek övezeti besorolása változik. Az elmúlt években a völgy ezen részén már egy használati változás kezdődött el. Felépült egy istálló, a felsőszintjén vendégszobákkal, két lakóház és nagyobb összefogással a Kárpát Haza templom. Az épületeket elkerített lovás karámok, legelők és gazdasági területek veszik körbe. A tervek szerint, a terület szolgáltatásainak bővítésére egy hagyományőrző falu és fedett lovarda épülne, lehetőség szerint népiskola, harangláb, kút tenné egésszé a régi hangulatot. Érvényes építési engedélyt kapott a hagyományőrző falu terve, de ez az építési engedély nincs szinkronban az övezet építési előírásaival, s ez év decemberében érvényét veszti. HM szanatorium Ma-3 övezet paraméterei A terület az ökológiai folyosó része. Az előzetes tárgyalások és helyszíni bejárás alapján, a tervezett elképzelések a természeti értékeket nem sértik, a területen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Javaslat: a mai Ma-2 övezeti besorolás Má-3 övezetre módosul. Így a falu felépíthető, de a fedeles lovardát más területen lenne érdemes elhelyezni. - elhelyezhető: gazdasági létesítmény, 6000 m 2 -telek nagyság felett gazdasági épület mellett lakófunkció is. - kialakítható legnagyobb telekterület 10 000 m 2, - szabadonálló beépítés - előkert:15 m - hátsókert:10 m - beépíthetőség:3 %, legnagyobb lakóépület alapterülete: 100 m 2 - megengedett építmény magasság: 4 m (gazdasági épületre a szükséges belmagasság biztosításához,- építmény legfeljebb 8 m) - a terepszint legfeljebb a természetes szinttől 60 cm-re tölthető fel illetve vágható be. - legkisebb megengedett zöldfelület: 90 % 3.2. Major (052/1 hrsz, 6,5 hektár) Erdőként nyilvántartott Ev övezeti besorolású terület (119/A, B erdőrészlet) a Képviselőtestület döntése alapján Má-2 övezetbe sorolandó. Az átsorolás feltétele az erdészeti nyilvántartásból való törlése. Pro Arch. Építész Stúdió 16
istálló Kárpát Haza templom lakóház Lakóház ökofalu ökofalu kilátás a tempolomból lakóház istálló 2009 engedélyezési terv Pro Arch. Építész Stúdió 17
4. A távlati temető terület egy részének más célú hasznosítása. A tervezett temető területe jelenleg legelő, s az önkormányzat nem tudja a területet kisajátítani, így a meglévő temetőt bővíti először és később használja a kijelölt terület feletti dombot. A képviselő testület támogatja a terület tulajdonosnak azt a szándékát, hogy vágóhíd, füstölő elhelyezésére alkalmas kisebb gazdasági major épüljön a legelő területen. A tervezett temető a Katalin völgyben lévő országúttól délre volt kijelölve. A lankás domb jelenleg legelő, besorolása: K-T különleges temető. A HÉSZ 24. (4) bekezdés alapján építhető be. A tulajdonos a falu belterületén kívánta először megvalósítani a terveit, de lakossági ellenvélemények alapján döntöttek a (beruházó birtokában lévő) K-T terület hasznosítása mellett. A telket érintő védelmek és korlátozások: Vízfolyás védőtávolsága Közút, vasút és elektromos vezeték védőtávolsága Nyilvántartott régészeti lelőhely Ökológiai folyosó területe A védendő területrészek és a környezetvédelmi előírások betartásával a terület gazdasági major céljára alkalmas, de beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A terület közművel ellátható, a település védendő szerkezetét nem zavaró elhelyezkedésű, külterületi ingatlan. Megközelítését egy híd biztosítja, amely a Katalin-völgyben vezető úthoz csatlakozik. Javaslat: 062/8 hrsz-ú terület Z övezet, 060/8, terület Má-M, mezőgazdasági major területbe kerül. A 9001/8,9001/9 Hrsz-ú telkek K-T övezetben maradnak, megközelítésük a Nyár utca felől a meglévő vasúti felüljárón keresztül, az út szabályozásával,- oldható meg. Így a településfejlesztési koncepcióval összhangban a tervezett temető területe megmarad, csak részben kerül más területfelhasználási egységbe. Má-M jelű övezet paraméterei - kialakítható legnagyobb telekterület 5000 m 2 - szabadonálló beépítés - előkert:5 m - hátsókert:10 m - beépíthetőség:3 % - megengedett építmény magasság: 4,5 m - legkisebb megengedett zöldfelület: 70 % - környezetvédelmi előírások: teljes közmű, olaj és zsírfogó, zajelőírás Pro Arch. Építész Stúdió 18
5. Temető bővítése a jelenlegi terület mellett A temető melletti önkormányzati tulajdonú területen kismértékű bővítésre van lehetőség. Hidrogeológiai B védőidom érinti a területet, bár a vasútvonal melletti terület távolabb esik a Dunai kutaktól és a környezet több évtizede beépült. Javasolható a védőidom határának korrekciója mellett a teljes közművesítéssel ellátott temető és urnafal megvalósítása. Távlatban továbbra is cél a temető külterületi bővítése, de ezért a bővítési terület egy részét fenntartjuk. 6. Szabályozási szélességek módosítása 6.1. A Falu föle területrész úthálózati szabályozásának részleges módosítása. A vasúttól keletre, Verőce településmagjától északra fekvő tervezett üdülőterület útszabályozásának felülvizsgálatára, módosítására jelentkezett igény. A hatályos szabályozás úthálózati szempontból kedvező, de a megvalósítást a terepviszonyok és az épített adottságok is akadályozzák. A terület nagy része meredek domboldal, ugyanakkor évtizedek alatt beépített, beállt terület, komoly növényállománnyal, kerítésekkel, támfalakkal épületekkel. Az új útszabályozások olyan mértékben alkalmazkodnak a kialakult adottságokhoz, amennyire csak lehet a biztonságos közlekedés követelményének szem előtt tartása mellett. A szerkezet a hatályos tervhez képest alapvetően nem változik. A területnek két fő megközelítő útja van, alulról (a déli szélen) a Faluföle utca vasút melletti szakasza, fölülről (az északi szélen) az Orom utca. A javasolt szabályozási szélesség az Orom utcánál 6 méter, a Faluföle utca vasút melletti részén 6-10 méter, a többi utcánál jellemzően 6 méter, egy-két telket feltáró rövid szakaszokon 6 méternél is kisebb (3-4 méter). A szűk szabályozási szélesség miatt vegyeshasználatú burkolatkialakítást, zárt csapadékvíz-elvezetést javasolunk (ami drágább egy hagyományos utcakialakításnál,). A kapukat olyan mértékben hátrahúzva kell kialakítani (a gyakorlat is ez), hogy a be- kiforduló járműnek ne kelljen igénybe vennie az ellentétes irány sávját, a hátrahúzás egyúttal kitérési lehetőséget biztosít az ott közlekedőknek. Mivel hétvégi házas területről van szó, a kisebb volumenű és gyakoriságú forgalom számára ez tolerálható megoldás. A forgalom növekedése nem várható. 6.2 Bereg utcától északra eső terület úthálózata A hatályos szabályozási terv több, patakot keresztező kiszolgáló utat jelöl. Igény merült föl a patak-keresztezések csökkentésére. Ennek általánosságban nincs akadálya, az utcák többsége zsákutcaként is működhet (ma is az). A Vasút sor végét a Zentai utca folytatásával összekötő utcát viszont, a patakkeresztezéssel együtt, megtartásra javasoljuk annak érdekében, hogy a Vasút sor ne hosszú zsákutcaként végződjön. A területen egyetlen szerkezeti jelentőséggel bíró utca van, a Zentai utcát a Rákóczi úttal összekötő új utca. Erre az összeköttetésre a 12101j. út Kismaros (vészhelyzeti) elkerülő út közötti kapcsolat érdekében is feltétlenül szükség van. A vonalvezetés- Pro Arch. Építész Stúdió 19
sel kapcsolatban viszont felmerült, hogy talán célszerű lenne az utat a területet átszelő 20kV-os elektromos vezetékek mentén vinni. A terület szabályozási javaslatát mindkét változatra elkészítettük. A tervezett út szabályozási szélessége nem változik, mindkét változatban 16 méter. 7. A HÉSZ módosítások A HÉSZ előírásai tartalmaznak a meglévő kialakult telkekre vonatkozó engedményt, a telekparaméterek 60%-ának elérésével a telek beépíthető. Az előírás kiterjesztése szükséges lenne a közterület szabályozással érintett ingatlanokra is. Telekalakításra vonatkozó előírások kiegészítése szükséges HÉSZ-ben, mert pl. a meglévő vagy még csak részben hasznosított vegyes területekre nem teszi lehetővé az új telek alakítását. A Vt-1,2,3 övezetek kialakítható telkekre vonatkozó előírások kiegészülnek a min. telekméret, szélesség és mélység paramétereivel. 8. Kertes mezőgazdasági területek övezeti besorolásának módosítása a Fehérhegyi dűlőn. A Fehérhegy dűlőben fekvő területek közül a 5544 hrsz magánút, vasút, 9083 hrsz közút által határolt terület Mk*-ból Mk övezetbe sorolását támogatja a Község Képviselőtestülete. A terület a falu közvetlen szomszédságában helyezkedik el a belterülettől keletre. A Nyár utca folytatásában lévő vasúti hídon közelíthető meg a település központja felől. A Fehérhegyi dűlő ezen telkein a szép dunai panoráma, jó megközelíthetőség miatt az üdülő-nyaraló hasznosítás az elsődleges, sőt családok egész évben élnek itt. A távolabbi része nehezen közelíthetők meg, főleg télen. A területen csak részleges közműellátás van. A Szabályozási terv jelenleg Mk* korlátozott használatú mezőgazdasági területbe sorolta a Fehér-hegy zártkerti telkeit. Az Mk* övezetben lakóépület nem helyezhető el, gazdasági épület csak 3000 m 2 teleknagyság felett építhető. A korlátozott övezet kijelölését a hegygerincen futó úttól északra ökológiai hálózat folyosó övezete, délre a hidrogeológiai védőidom, a vasút, elektromos vezetékek védőtávolsága, részben régészeti lelőhely, az infrastruktúra hiánya és a terület kiemelt látványvédelme indokolta. Szabályozási javaslat: Az ökológiai hálózatba nem tartozó, látványvédelmi szempontból kevésbé kitett területen lévő mintegy 30 telek Mk övezetbe kerül. A falu közelében a telkek nagy részén ma is ház áll, a megközelítése kielégítő, és a főút felől a terület kevésbé látható. Az Mk övezetben egy, max 100m 2 -es gazdasági épület helyezhető el, 3%-os beépíthetőséggel, lakóépület 3000m 2 -es teleknagyság felett helyezhető el. Pro Arch. Építész Stúdió 20
1.2 Országos és térségi terveknek való megfelelés igazolása OTRT és Pest Megye Területrendezési Terve Verőce községre vonatkozó elemei A rendezési tervek hierarchiájában legfelül álló Országos Területrendezési Terv a településeket keretövezetekre tagolja és az átfogó, országos jelentőségű fejlesztési elképzeléseket rögzíti. A települést érintő fejlesztés a Dunakanyar- Ipolymente kerékpárút. A térséget érintő elhatározások között szerepel az M2 számú gyorsforgalmi út kiépítése a mai 2/b számú út nyomvonala mellett a határig. Az országos terv települési, erdő és mezőgazdasági övezetekbe sorolja a községet, ezeken a keretövezeteken belül differenciál a Megyei terv. Pest Megye Területrendezési Terve Verőce községre vonatkozó elemei Verőce Pest Megye észak-nyugati részén, Nógrád-megye és Szlovákia közötti térségben található. Az M2 útfejlesztés a Pest Megyei területrendezési tervben is szerepel. Verőce számára fontos infrastrukturális kérdés az M2-es csomópontjainak elhelyezkedése, a terven a Vác északi területén elhelyezedő csomópont az egyetlen kiépített kapcsolat. Szendehelynél, a Katalin völgy végén elképzelhető másik csomópont kialakítása a Nógrád megye TRT nem tartalmazza. A Térségi Szerkezeti terven ábrázolásra került a 12 sz. út és vasútvonalak. Megyei jelentőségű infrastrukturális fejlesztések közül a települést a Duna bal parti, 12 út mellett tervezett kerékpárút hálózat érinti. A Pest Megyei Területrendezési terv az érvényben lévő Településrendezési Terv alapján a település beépítésre szánt területeit hagyományosan vidéki települési térségbe sorolja. A korábban fejlesztési területbe sorolt és részben beépült Duna-mező és a Migazzi-hegyi üdülőterületek, Magyarkúti és Magas-hegy melletti üdülőterületek és Honvédségi kórház is részei ennek az övezetnek. Pro Arch. Építész Stúdió 21
A nem beépített területek illetve a Fehér-hegyi kertes terület, Magyar-máli dűlő és a Lesvölgy külterjes mezőgazdasági területbe került. Az erdőgazdálkodási térség is kijelölésre került, ez jelenleg beépített vagy másként hasznosított területet nem érint. A területhasználatban a megyei tervfejlesztést nem tartalmaz. Korlátozó tényezőt jelent az, hogy az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület kategóriába kell sorolni, a külterjes hasznosítású mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági terület kategóriába kell tartani illetve fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki. A 2010-ben jóváhagyott Településrendezési Terv módosítás során a területnagyság 349,8hektárra változott. A tervezett módosítás hatására a települési terület nem nő! PMTrT övezeteinek módosítására vonatkozó számítás Települési térség Erdőgazdálkodási térség Külterjes mg terület Belterjes mg terület Vízgazdálkodási terület PMTRT (ha) módosítási lehetőségek 2010-ben módosult (ha) Javasolt módosítás (ha) Javasolt területnagyság (ha) 260,1 - +89,7(korrekció) 349,8-2,8 347,0 1046,4 15% 157 ha 564 25% 141 ha 8,5 15% 1,275 ha 155 10% 15,5 ha -2 1044,4-87,9 <1% +9,3 ha <1% -6,5 ha 1038,1 485,4 0 0 8,5 0 0 155 Σ 2034 2034 Az OTrT-nek való megfelelés igazolása: OTrT (ha)* Tervezett módosítás (ha) Tervezett területhasználat % Települési térség 349 349 100 % Külterjes mezőgazdasági térség 345 3% +9,3 ha 354,3-103% Erdőgazdálkodási térség 1340 <1% -6,5 ha 1340-102 % Σ Területek 2034 2034 *A táblázatban szereplő értékeket az országos tervben lehatárolt területekkel megegyezően a hivatalos földhivatali alaptérképen mértük. A tervezett módosítások hatására 1% alatti módosítások történnek, ezért a megyei tervi és OTrT előírásainak megfelel. A 2010-ben elfogadott HÉSZ a megyei tervben előírt védelmeket és korlátozásokat rögzíti. Településrendezési terv és a térségi tervek összehasonlítására vonatkozó számítások Pest-megyei Területrendezési terv Verőce közigazgatási területét érintő övezetei Pro Arch. Építész Stúdió 22
Kiemelten fontos érzékeny természeti területek alövezete Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület övezete Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Ökológiai zöldfolyosó alövezete Térségi tájrehabilitációt igénylő terület Ismert felszínmozgások Vízeróziónak kitett terület 822 ha A település nagy részét fedi, a meglévő belterületek és kertes területek, meglévő vasút vonalak, utak szelik át a területet. A környezetvédelmi hatóságok a javasolt módosításokat nem kifogásolta. Bányát, új utat nem terveztünk. HÉSZ-ben külön előírások az erdőkre, szántókra. 2034 ha, teljes közigazgatási terület 29 ha 0122/2, 0121, 0120/4-5 hrsz.- telkek részein és a 0120/2, 0120/7-10 hrsz.-ú telkeket érintik. 1072 ha DINPI adatszolgáltatása alapján pontosításra került, 2.2, 3.1, 3.2, 4 jelű módosítás érinti. 182 ha A volt betonüzem területe, jelenleg gazdasági terület. Részleges tájrehabilitáció megtörtént. 3 helyen: Migazzi-hegy alja, talajmechanikai szakvélemény készítését javasoljuk az előírásban, Borbélyhegy oldalán, beépült lakóterület, és a Katalin-völgy térsége. 302 ha, a jelenlegi mezőgazdasági és erdő besorolású területeken a területhasználat nem módosul 78 ha, Duna parti rész Széleróziónak kitett terület, erősen veszélyeztetett Széleróziónak kitett terület, közepesen veszélyeztetett A jelenleg érvényben lévő rendezési terv alapján részleges erdősítés javaslat van a területekre. Az egész Duna-mezői terület kiemelt régészeti jelentőségű, ezért a pest megyei tervvel ellentétben annak teljes erdősítése nem javasolt. 517 ha, Mezőgazdasági területfelhasználási övezetek erdősítése a továbbiakban sem javasolt. 1243 ha, Tájképvédelmi terület övezete max 20%-os módosítás lehetséges, megengedett módosítás 994 ha tervezett módosítás 16,9 ha, ez 20%-os határon belül van. Pro Arch. Építész Stúdió 23
2. Közlekedés A Duna parti települést Vác és Szob felől lehet megközelíteni közúton. Verőcére a 12 sz. főúton (II. rendű főút, 8599E/nap), a Duna mentén juthatunk el. Ezen kívül még két országos bekötőút halad át Verőcén, a 12101 j. (3248E/nap) és a 12102 j. (nincs forgalmi adat) bekötőút. A Katalin-völgyön át vezető (12101 j.) közút csatlakozását az országos hálózathoz (a 2 sz. főúthoz) nemrég korszerűsítették. A fejlesztési területek közlekedési szempontú értékelése A módosítások közül a 6 jelűek kifejezetten a közlekedési hálózat szabályozását jelentik. A kialakult úthálózat szélesítésének minimalizálása volt a lakossági kérés, amelyre a szerkezeti jelentőségű utak módosítása nélkül, részletes vizsgálat alapján adunk javaslatot 6.1. A Falu föle területrész úthálózati szabályozásának részleges módosítása. A vasúttól keletre, Verőce településmagjától északra fekvő tervezett üdülőterület útszabályozásának felülvizsgálatára, módosítására jelentkezett igény. A hatályos szabályozás úthálózati szempontból kedvező lenne, viszont megvalósíthatatlan. A megvalósítást a terepadottságok és az épített adottságok is akadályozzák. A terület nagy része meredek domboldal, ugyanakkor évtizedek alatt beépített, beállt terület, komoly növényállománnyal, kerítésekkel, épületekkel. Az új útszabályozások olyan mértékben alkalmazkodnak a kialakult adottságokhoz, amennyire csak lehet a biztonságos közlekedés követelményének szem előtt tartása mellett. A szerkezet a hatályos tervhez képest alapvetően nem változik. A területnek két fő megközelítő útja van, alulról (a déli szélen) a Faluföle utca vasút melletti szakasza, fölülről (az északi szélen) az Orom utca. A két út közül településszerkezetileg a Faluföle utca kicsit jelentősebb, az utca vasút melletti szakaszán lehet eljutni a Vasútállomáshoz és a Migazzi kastélyhoz is, míg az Orom utcának szigorúan csak az üdülőket feltáró szerepe van. A Faluföle utca vasút melletti szakasza távlatban a vasúti keresztezéshez, azon keresztül a tervezett kisvasút végállomáshoz, turisztikai fogadó területhez is kapcsolódik. A Faluföle utca a területünk nyugati szélénél megfordul, és a terepvonalakat követve a terület súlyvonalában halad visszafelé, keleti irányban. Ennek a szakasznak már kizárólag csak kiszolgáló úti szerepe van. A helyi viszonyok között mégis fontosabb feltáró útvonalnak számít, ezért lenne jelentősége, ha a Dévai utcával összekötve nem zsákutcaként, hanem egy keleti és nyugati irányból is megközelíthető hurokutcaként működhetne. Az összekötés a Lihegő utcán keresztül lehetséges, ami meglehetősen meredek (~20%) (és szűk) utca. Ezen a ponton ezért alternatívák szerepelnek a javaslatunkban, a Lihegő utca vagy csak gyalogos összeköttetés marad, vagy a szabályozási szélesség 6 méterre bővítésével járműközlekedésre is alkalmas utcává alakul. A kelet-nyugat irányú utcákat keresztirányú közök kapcsolják egymáshoz, azonban ezek egyike sem tud elérni az Orom utcáig, a terepadottságok miatt. A javasolt szabályozási szélesség az Orom utcánál 6 méter, a Faluföle utca vasút melletti részén 6-10 méter, a többi utcánál jellemzően 6 méter, egy-két telket feltáró rövid szakaszokon 6 méternél is kisebb (3-4 méter). A szűk szabályozási szélesség miatt vegyeshasználatú burkolatkialakítást, zárt csapadékvíz-elvezetést javasolunk (ami drágább egy hagyományos Pro Arch. Építész Stúdió 24
VERŐCE utcakialakításnál,). A kapukat olyan mértékben hátrahúzva kell kialakítani (a gyakorlat is ez), hogy a be- kiforduló járműnek ne kelljen igénybe vennie az ellentétes irány sávját, a hátrahúzás egyúttal kitérési lehetőséget biztosít az ott közlekedőknek. Mivel hétvégi házas területről van szó, a kisebb volumenű és gyakoriságú forgalom számára ez tolerálható megoldás. A forgalom növekedése nem várható. Faluföle u. Orom u. Faluföle u. Lihegő u. fontosabb kiszolgálóút kiszolgálóút alternatíva gyalogút Az úthálózat szerkezeti javaslata Pro Arch. Építész Stúdió 25
6.2 Bereg utcától északra eső terület úthálózata A hatályos szabályozási terv több, patakot keresztező kiszolgáló utat jelöl. Igény merült föl a patak-keresztezések csökkentésére. Ennek általánosságban nincs akadálya, az utcák többsége zsákutcaként is működhet (ma is az). A Vasút sor végét a Zentai utca folytatásával öszszekötő utcát viszont, a patakkeresztezéssel együtt, megtartásra javasoljuk annak érdekében, hogy a Vasút sor ne hosszú zsákutcaként végződjön. A területen egyetlen szerkezeti jelentőséggel bíró utca van, a Zentai utcát a Rákóczi úttal összekötő új utca. Erre az összeköttetésre a 12101j. út Kismaros (vészhelyzeti) elkerülő út közötti kapcsolat érdekében is feltétlenül szükség van. A tervezett út szabályozási szélessége nem változik, 16 méter. A vonalvezetéssel kapcsolatban viszont felmerült, hogy talán célszerű lenne az utat a területet átszelő 20kV-os elektromos vezetékek mentén vinni. A kérésnek megfelelő útszabályozás megoldható, de telekalakítási szempontból nem kedvező. A területen lakossági kérések alapján a nem szerkezeti jelentőségű változásokat javasoljuk (lásd SZ5): 1. a 0119/1 hrsz út szélesítése 16 méterről 14 méterre csökken. A patak nyugati oldalán lévő teleksáv esetében (hrsz 6975-6994) a telekalakítási kötelezettség törlésre kerül. 2. A Vasúti sorral párhuzamosan tervezett tömbfeltáró út észak és dél felől egyaránt zsákutcaként, 12 méteres szabályozási szélességgel kerül kialakításra, a Dévényi utca melletti telkeket nem érinti. 3. A 6975 hrsz telken tervezett út szélesítés 10 méter helyett 4 méterre módosul, a tervezett közúti híd helyett gyalogos híd kerül jelölésre. 4. a 6986 hrsz telken jelölt Dévényi utca felé tervezett út és közúti híd törlésre kerül. Pro Arch. Építész Stúdió 26
A hatályos szabályozás és a javasolt módosítások bemutatása útszabályozás törlése tervezett közúti híd törlése telekalakítási terv készítési kötelezettség megszüntetése Pro Arch. Építész Stúdió 27
További módosítások 1. Magyarkúti üdülőtelek egy részének övezeti módosítása és egy új üdülőtelek kialakítása. A területek az Aranyoskútra illetve Honvédségi Szanatóriumhoz vezető út mellett helyezkednek el. A tervezett egy hétvégi házas terület az Orgonás útról közvetlenül, a tömbbelsőben lévő telekrész az Orgonás útról nyíló Nap-hegy utcáról közelíthető meg. 2.1 Aranyoskúti kilátó környezete A terület közlekedési kapcsolatai rendezettek, az üdülőterület és az oda vezető utak közterületi szélessége min. 12 méter. A kilátóhely mellet 3 m szélességű gyalogút szabályozását tartalmazza a terv, amely biztosítja a közterületek gyalogos kapcsolatait és a tervezett turisztikai területet összeköti az erdei utakkal. 2.2 081/17, 081/10, 811/21 hrsz-ú területek szabályozásának pontosítása Közlekedési szempontból a hegytetőn lévő fennsíkszerű terület jelenlegi megközelítése rendezetlen: a kijárt földút a honvédségi szanatórium bejáratától a szanatórium telkén vezet. A megközelítést a honvédségi területhez vezető jó minőségű burkolt közútról önállóan javasoljuk kialakítani. Ehhez az erdőterület és a Honvédségi szanatórium telkének határán kb 40 méter hosszan egy min. 8 méter szabályozási szélességű új közterület, út kialakítását javasoljuk, amely a meglévő közterületeket összeköti. A 081/15, /7, /20 hrsz utakon kisebb korrekciójával és szélesítésével a terület megközelítése megoldható. 3.1 Katalin völgy ökoturisztikai fejlesztés A telkek a 12101 j. út felől közelíthetők meg egy kis közúti hídon a (059 hrsz). Az építkezés forgalma ezen a hídon lebonyolítható, a tervezett fejlesztés, ökofalu megvalósulásával a területhez egy új elsősorban gyalgos - híd építését javasoljuk a 058/12 hrsz telken át. 3.2. Major A telek jelenleg a Fehér-hegy felől közelíthető meg, keskeny mezőgazdasági utakon. A tervezett major a Katalin völgyben létesülne, ehhez egy új patakhíd szükséges, ami összeköti a telket a 12101.j úttal. 4. A távlati temető terület egy részének más célú hasznosítása A terület megközelítése 12101 j. út felől a 068/2 hrsz telken át egy kis közúti hídon biztosított. A tervezett temető bővítés alsó részének más célú hasznosítása szükségessé teszi, hogy a belterület belől a megmaradt különleges temető terület más megközelítési alternatívát kapjon. A meglévő Fehér-hegyi dűlőre vezető különszintű vasúti csomópont közúti felüljáró lehetőséget jelent egy új megközelítés kialakításra a vasút mellett. Javasoljuk távlatban a Nyár utca végén lévő felüljárótól 6 méteres közterület kialakítását a távlati temetőhöz. 5. Temető bővítése a jelenlegi terület mellett A terület a belterületen, kiépített közúthálózattal rendelkező területen helyezkedik el. A meglévő burkolt út megtartásával bővül a temető területe. A módosítás közlekedésfejlesztést nem igényel. Pro Arch. Építész Stúdió 28
7. A HÉSZ előírásainak korrekciója Előírásra kerül, hogy a 8 méternél keskenyebb kiszolgáló utak esetében a kapukat visszahúzva kell kialakítani, ami lehetővé teszi a keskeny utcákon is a kétirányú forgalom viszonylagos zavartalanságát. Lásd részletesen 6.1 számú módosítás. 8. Kertes mezőgazdasági területek övezeti besorolásának módosítása a Fehérhegyi dűlőn. A területek megközelítés a Nár utca végében lévő keskeny közúti hídon a vasúton át megoldott. A területen belül a közterületi szélesség 4,5-5 méter. A közterülettel el nem látott telkek megközelítését egyénileg, magánúttal javasoljuk megoldani. 3. Tájrendezés Az érvényben lévő Településrendezési terv 2010-ben készült el. Az azóta eltelt időszakban a természet- környezet és tájvédelmet illetőleg jelentős jogszabályi változások nem történtek. A felülvizsgálat során a védelmi lehatárolások pontosítására nyílik lehetőség: az Országos ökológiai hálózat és Natura2000 területek digitális lehatárolás alapján Az előzetes egyeztetés és konzultáció alapján a javaslatokat a természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve alakítottuk ki. Tervezett módosítások ismertetése 1. Magyarkúti üdülőtelek egy részének övezeti módosítása és egy új üdülőtelek kialakítása. A terület természetvédelmi, táji oltalom alatt nem áll, a Magyarkúti települési belterület része. A nagy zöldfelületi borítottsága miatt erdőterületbe került szabályozásra, de a telkek erdőként nem nyilvántartottak, Önkormányzati és magántulajdonban vannak. A terület egy része a 2006-os TSZT-ben lakóövezeti besorolásban volt, a tulajdonos kéri a besorolás korrekcióját. A szabályozási javaslat alapján a meredek, erdővel borított oldalak erdőterületi besorolásban maradnak, illetve telken belül kötelező zöldfelületként tartandók meg. Emellett a 1305/4 hrsz telek korábban erdőterületbe sorolt északi része (~6000 m 2 ) üdülőházas övezetbe kerül. Ez a teljes területe a 2006-os TSZT-ben lakóterületbe volt sorolva. A 1305/47 hrsz telken a közterülethez csatlakozó 600 m 2 -es értékes növényzettel nem borított területen hétvégi házas telek kerül kialakításra. 2.3 Aranyoskúti kilátó környezete A településen egyedi kilátópont található az ún. Aranyoskúti üdülőterület végében (lásd címlap). A 800 m 2 -es üdülőtelkeket a honvégségi szanatórium egykori bázis közvetlen közelében helyezkednek el, ennek utolsó telke lehet az az egy üdülőtelek, amit a hegytetőn található lejtős önkormányzati telekből alakítottunk ki. A fennmaradó terület 2%-os beépíthetőséggel hasznosítható, a telek nagy részének növényzetének megőrzésével. A módosítás jó kompromisszumot jelent a terület hasznosítása és a természeti értékek megőrzése érdekében. Pro Arch. Építész Stúdió 29
2.2 081/17, 081/10, 811/21 hrsz-ú területek szabályozásának pontosítása A meglévő adottságok a volt HM tulajdonok miatt alakultak ki, a hegytetőn lévő fennsíkszerű területek tanyaszerű beépítés megkezdődött. A tervezési feladat megközelítés biztosítása és a telekrészek erdőterületbe sorolt részeinek mezőgazdasái területbe sorolása. A jelenleg is részben szántóföldi művelés alatt álló, részben legeltetéssel hasznosított területe csak egy keskeny, telekhatár menti sávon található értékes fás növényzet. A terület erdőként nem nyilvántartott. A telkek részben az ökológiai hálózat folyosóterületébe tartoznak. A Szabályozás során javasoljuk az ökoháló lehatárolását a beépítésre szánt terület területhasználati határához korrigálni és az erdőként nem nyilvántartott telkeket (081/21, 081/10) és telekrészt (081/17) általános mezőgazdasági övezetbe. A jelenlegi állattartógazdálkodó életforma a terület adottságainak megfelelő használatot jelentene. 3.1 Katalin völgy ökoturisztikai fejlesztés A 054/21, 054/22, 054/12, 054/13 hrsz telkekre javasolt új mezőgazdasági övezet a tervezett bemutatóhely megvalósítását lehetővé teszi max. 3%-os beépíthetőséggel. A területen kijelölt új mezőgazdasági övezetben a terepet megváltoztatni csak minimálisan lehet, a területen a patak melletti védősávban épületet nem lehet elhelyezni. A kis mértékű beépítés és a részletes előírások biztosítják, hogy a táji és természetvédelmi érdekek a megvalósítás során ne sérüljenek. 3.2. Major A 052/1 hrsz telek tulajdonosa a környező, Katalin völgyi állattartó tanyákhoz hasonló majort szeretne létrehozni. A terület ökológiai folyosó övezetbe tartozik, erdészeti nyilvántartás, földhivatali besorolás szerint erdő. A Fehér-hegy északi lejtőjén elterülő 6,5 ha nagyságú terület jelenleg valóban tölgyerdővel borított, véderdő besorolású terület. Az önkormányzat Má-2 övezeti besorolást támogat, ez az erdőterület erdészeti nyilvántartásból való kivonása után lehetséges. Ebben az esetben sem javasoljuk a meglévő növényzet megváltoztatását, az esetleges 1,5%-os beépítés megvalósításán túl. A növényzeti borítottság megőrzését a terület domborzati adottságai, az eróziós vízmosásokkal szabdalt oldal is indokolja. Tervezői véleményünk szerint az értékes erdőállomány átminősítése nem támogatható, javasoljuk a terület turisztikai erdőterületbe sorolását, ami a meglévő területhasználat megőrzése mellett lehetőséget adna épület elhelyezésére egy 10 hektárosra kibővített erdőterületen. 4. A távlati temető terület egy részének más célú hasznosítása A Katalin völgyi út mellett, a patak parton fekvő terület mezőgazdasági major céljára alkalmas. A területet érinti az ökológiai folyosó területe, azonban a természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve mezőgazdasági övezetben az állattartáshoz kapcsolódó feldolgozó épületek elhelyezése támogatható. Fokozott figyelmet kell fordítani a konkrét beruházás megvalósításánál a természetes vízfolyás védelmére. 5. Temető bővítése a jelenlegi terület mellett A módosítás során a temető melletti közterületből alakul ki egy bővítési sáv, a jó állapotú közút, és fás közterület megőrzése mellett. A módosítással egy időben a korábban a temető védőtávolsága miatt zöldterületként jelölt egy magántelek lakóövezetbe kerül. A zöldterületi Pro Arch. Építész Stúdió 30