Hogyan gazdálkodjanak hatékonyan aggregátum készleteikkel a helyi közösségek. Kézikönyv

Hogyan gazdálkodjanak hatékonyan aggregátum készleteikkel a helyi közösségek Kézikönyv A bányászat elfogadtatása a lakossággal A legjobb gyakorlat alkalmazása a bányászatban A környezet fokozott megóvása Megkönnyített hozzáférés a készletekhez Az illegális bányászat megakadályozása A természeti erőforrások védelme Az újrafeldolgozás elősegítése SEE/A/151/2.4/X

Hogyan gazdálkodjanak hatékonyan aggregátum készleteikkel a helyi közösségek Egyesített kézikönyv, helyi szintű döntéshozatalhoz Alapja: A Fenntartható Aggregátum Gazdálkodás [SARMa Sustainable Aggregates Resource Management (SEE/A/151/2.4/X)] Projekt 3. Munkacsomagjában készült jelentések Honlap: http://www.sarmaproject.eu Szerkesztési információ Szerkesztők: F. Chalkiopoulou & K. Hatzilazaridou (IGME, Görögország) Címlapterv és fotó: F. Chalkiopoulou Nyomtatás: Technical University of Crete Szerkesztés éve: 2011 Copyright Ez a kiadvány csak a szerzők véleményét tükrözi, a South East Europe Programme Managing Authority nem vállal semmilyen felelősséget az itt közölt információk bármilyen felhasználása esetén

TALOMJEGYZÉK CÍM Oldal Előszó 3 1 Bevezetés 5 1.1 A Kézikönyv rendeltetése 6 1.2 Hogyan készült 6 1.3 A Kézikönyv szerkezete 7 2 Hogyan elégítjük ki az aggregátumok iránti igényeket? 9 2.1 Az aggregátumok jelentősége mindennapjainkban 11 2.2 A délkelet-európai országok aggregátum-termelési módszerei 12 3 Az aggregátum készletek fenntarthatóságával kapcsolatos fő 23 kérdések helyi szinten 3.1 A fenntartható fejlődés iránti igény 24 3.2 Társadalmi kérdések 24 3.3 Környezeti kérdések 25 3.4 Az illegális bányászattal kapcsolatos kérdések 28 3.5 Az újrafeldolgozással kapcsolatos kérdések 30 3.6 Az engedélyezési folyamattal kapcsolatos kérdések 31 4 Az ágazat fenntarthatóságát jelző főbb paraméterek 33 4.1 Általánosságban 34 4.2 Bevált gyakorlat 35 5 Kulcsajánlások a helyi önkormányzatok és közösségek részére 45 5.1 Helyi tervek készítése 46 5.2 A tudás és a tudatosság növelése 47 5.3 Az illegális bányászat megelőzése 47 5.4 Az újrafeldolgozás elősegítése 48 5.5 Új eszközök bevezetése a döntéshozásban 49 6 Válogatott fogalmak és meghatározásuk 50 7 Hivatkozások 52 O l d a l 1

A Kézikönyv készítői Szerzők: Chalkiopoulou, Fotini, Institute of Geology & Mineral Exploration (IGME) Hatzilazaridou, Kiki, MSc, Institute of Geology & Mineral Exploration (IGME) Görögország Lektorok: Név Belső lektorok Agioutantis, Zach, Dr Blengini, Gian Andrea, Dr Cibin, Ubaldo, Dr Garbarino, Elena, Dr Marinescu, Mihai, Dr Moisiu, Ledi Pelosio, Andrea, Dr Solar, Slavko, Dr Simic, Vladimir, Dr Dr. Hámor Tamás Tiess, Guenter, Dr Intézmény Technical University of Crete (TUC), Greece Politecnico di Torino (Polito), Italy Emilia Romagna Region, Environment, Soil and Coast Defence Department, Italy Sustainable Development and Environmental Department, Environmental Impact Assessment Service, Torino Province, Italy University of Bucharest, Faculty of Geology and Geophysics, Romania Geological Survey of Albania, Albania Territorial Planning Service, Parma Province, Italy Geological Survey of Slovenia, Slovenia University of Belgrade, Faculty of Mining and Geology, Serbia Magyar Bányászati és Földtani Hivatal University of Leoben, Austria A külső Tanácsadó Testület tagjai Brown, Teresa Hejny, Horst, Dr O Brien, Jim Shields, Deborah J., Dr British Geological Survey (BGS), United Kingdom External Expert (Consulting), Germany President of the European Aggregates Association (UEPG) Borad, United Kingdom Colorado State University, United States of America Külső lektor Adam, Katerina, Dr National Technical University of Athens (NTUA), Greece Köszönetnyilvánítás A SARMa projekt partnerei hálásak az Európai Bizottságnak a projekt finanszírozásáért, mert így lehetővé vált a közös munka, együttes jövőkép kialakítása és igen szoros együttműködés, aminek az eredménye ez a kézikönyv is. 2 O l d a l

Előszó Aggregátumokat lakóház, kereskedelmi épületek, ipari létesítmények és közösségi infrastruktúra építése során egyaránt használnak. Délkelet-Európa országai aggregátumokban gazdagok, de sem a tervezés, sem a kínálat nem koordinált a térségben. Helyi szinten a kulcsproblémák a jelentős környezeti hatás, az elégtelen újrafeldolgozás, az érdekeltek tájékoztatása és bevonása iránti igény, a kitermelés elfogadtatása a közösséggel. E kihívások hatására az Európai Bizottság 2009-ben jóváhagyta, és az ERDF-fel közösen finanszírozza a Fenntartható Aggregátum Gazdálkodás projektet [ Sustainable Aggregates Resource Management (SEE/A/151/2.4/X SARMa)], amelynek két fő célkitűzése a következő: i. Közös megközelítés kialakítása Délkelet-Európában az aggregátum gazdálkodásra vonatkozóan, különösen a hatékony és társadalmi-környezeti hatásában kevésbé káros bányászat érdekében, de a hulladékkezelésre is tekintettel, illetve ii. A Fenntartható Kínálati Mix [Sustainable Supply Mix (SSM)] politikájának, azaz a különféle nyersanyagforrások, köztük újrafeldolgozott hulladékok és ipari melléktermékek (pl. salak) alkalmazásának bevezetése a térségben, ami generációkon át maximalizálja az előnyöket. A SARMa céljai között szerepel: az aggregátum készletek igénybevételének, a szakismeretek hatékonyabb átadásának, a kapacitásfejlesztés elősegítésének koordinálása a cégekben, az önkormányzatokban és a civil társadalomban. A SARMa projektben megvalósított eljárások, a szakmai megbeszélések és kitűzött célok több szinten kapcsolatot teremtenek az intézményi szereplők, döntéshozók, politikai végrehajtók, gazdasági szakemberek, bányászok, a lakosság és a nem kormányzati szervezetek között. Helyi szinten, amelyhez kapcsolható ez a Kézikönyv is, a célok az alábbiak: (a) optimalizálni az elsődleges aggregátumok igénybevételét, (b) kiküszöbölni vagy minimalizálni a bányászat környezeti hatásait és javítani a tájrendezést, (c) minimalizálni az illegális bányászatot a tudás javításával, (d) elősegíteni az építési, bontási és bányászati hulladék újrafeldolgozását, és végül (e) javítani az érdekelt és érintett csoportok képességét az aggregátum bányászattal kapcsolatos kérdések jobb megértése és helyes értelmezése, valamint a helyi hatóságok és a bányavállalkozók közötti párbeszéd kialakulása érdekében. Projektkoordinátor Slavko V. Solar Geological Survey of Slovenia O l d a l 3

A SARMa szerkezete WP1 WP2 WP3: Kitermelési és bontási WP4 WP5 helyszínek szintje tevékenységei 3.1. feladat: Környezetbarát bányászati gyakorlat Öt eset vizsgálata, mindegyikről jelentés készült. 3.2. feladat: Illegális bányászat Öt eset vizsgálata, mindegyikről jelentés készült. 3.3. feladat: Újrafeldolgozás Öt eset vizsgálata, mindegyikről jelentés készült. Összefoglaló jelentés a környezetbarát bányászati gyakorlatról Összefoglaló jelentés az illegális bányászatról Összefoglaló jelentés az újrafeldolgozásról 3.4. feladat: Az összefoglaló jelentések alapján Kézikönyv készítése 1. Önálló SARMa WP3 & WP4 jelentések 2. Irodalomjegyzék 1. Belső lektorálás 2. Külső lektorálás Közös Kézikönyv, címe: Hogyan gazdálkodjanak hatékonyan aggregátum készleteikkel a helyi közösségek (angolul és nemzeti nyelveken) TERJESZTÉS 1. ábra: A projekt szerkezete és a Kézikönyv elkészítésének módszere 4 O l d a l

1. Bevezetés Meghatározás szerint a erőforrás hatékonyság olyan gyakorlat, melynek során a nyersanyag igénybevétele a Mérsékel Újrafelhasznál Újrafeldolgoz Helyreállít csökkenő fontossági sorrendbe állított elemekből álló koncepció mentén történik. [Válogatott kifejezések és definíciók, lásd a Kézikönyv 6. fejezete] A fenti meghatározást az aggregátumokra vonatkoztatva, a Fenntartható Aggregátum Gazdálkodás (SARM Sustainable Aggregates Resource Management) és a Fenntartható Kínálati Mix (SSM Sustainable Supply Mix) az a két kulcstevékenység, amelyet meg kell valósítaniuk az érintetteknek (termelőknek, hatóságoknak, közösségeknek) ahhoz, hogy biztosítsák az erőforrás hatékonyságot. Az ebből következő célok: i) közelíteni a hatékony és társadalmi-környezeti hatásában kevésbé káros bányászat felé, gondolva a hulladékkezelésre is (SARM), és ii) a különféle források, köztük újrafeldolgozott hulladékok és ipari melléktermékek (pl. salak) párhuzamos alkalmazása, ami generációkon át maximalizálja az aggregátum kínálat előnyeit (SSM). [Forrás: SARMα szótár, http://www.sarmaproject.eu/] O l d a l 5

1.1. A Kézikönyv rendeltetése A Hogyan gazdálkodjanak hatékonyan aggregátum készleteikkel a helyi közösségek Kézikönyv a SARMa projekt legfőbb nyilvános terméke. Egyszerre szól az összes helyi szintű érdekelthez, azaz a bányavállalkozókhoz (az iparághoz), a lakossághoz/közösségekhez és a hatóságokhoz. Tanácsok sorozatából, információkból, ajánlásokból áll, és megvilágítja az erőforrás hatékonyság elérésével kapcsolatos elvárásokat, illetve az ahhoz szükséges teendőket az aggregátum bányászat helyi szintjén. A megfogalmazott ajánlások az alábbiakat célozzák: A környezetbarát kitermelést szolgáló legjobb gyakorlatok alkalmazásának ösztönzése Illegális bányászat megelőzésére alkalmas eszközökre vonatkozó elképzelések bemutatása Az aggregátum termelésben hasznosítható újrafeldolgozási tevékenység elősegítése. Ez a dokumentum jellegében nem technikai vagy szabályozó, és nem kívánja helyettesíteni az aggregátum termelés szempontjából releváns létező, hivatalos, nemzeti vagy Európai Bizottság-i jogi és irányítási dokumentumokat. Felhívja a figyelmet az akadályt képező problémákra, és megoldásokat javasol egyszerű és könnyen olvasható formában. Mindemellett a Kézikönyv szeretné segíteni Délkelet-Európa fenntartható fejlődését a fenntartható aggregátum gazdálkodás politikájának és gyakorlatának, valamint a fenntartható kínálati mix célkitűzésének erősítésével a régióban. A bányászati vállalkozások számára ez társadalmi elfogadottságot biztosít, ami elősegíti talponmaradásukat és profitszerzésüket. 1.2 Hogyan készült Délkelet-Európa 10 országából 15 partnerintézmény vett részt a SARMa projektben (2. ábra). Bányászati ügyekért felelős minisztériumokból, kereskedelmi kamarákból és az iparból megfigyelők szintén bekapcsolódtak. A feladatok megoldásához hozzájárultak földtani szolgálatok, intézetek és tanszékek is, amelyek rendszeresen szakértői és politikai tanácsadói a kormányzatoknak és az iparnak, és rendelkeznek az aggregátumokra vonatkozó korszerű ismeretekkel és szakértelemmel. Közreműködött továbbá nyolc olyan döntéshozó szerv is, amely aggregátum gazdálkodást szabályoz. A SARMa projekt összesen öt 2 általános és 3 tematikus Munkacsomagból (Work Package WP) állt (1. ábra). Közülük a Kitermelési és bontási helyszínek szintje tevékenységei nevű WP3 volt a projekt központi magja, amely négy, a lelőhelyi erőforrás hatékonyság javítására irányuló feladatban törekedett a projekt céljainak megvalósítására. 6 O l d a l

Ez a kézikönyv a 3.4. feladat keretében készült, és elsősorban a WP3-ban előállított összefoglaló jelentéseken alapszik (1. ábra). További felhasznált források: A WP3-ban a projektpartnerek által készített önálló jelentések, amelyek Délkelet-Európa különböző országaiból származó esettanulmányokat tartalmaznak. A 3.1. feladat eseteit azért választottuk, hogy az aggregátum kitermelés környezetbarát gyakorlatára mutassunk be példákat. A 3.2. feladat eseteiben jellemző szabálytalanságokat és megfigyelésük lehetőségeit ismertetjük, amelyek alapján ajánlásokat fogalmazunk meg az illegális bányászat megelőzése érdekében az adott régióban. Végül a 3.3. feladat eseteit azért tanulmányoztuk, hogy rávilágítsunk az újrafeldolgozásra épülő aggregátum előállítás lehetőségére Délkelet-Európa országaiban. A jelentések mellett a partnerek által a 3.3. feladat keretében kitöltött kérdőíveket is felhasználtuk. Utóbbiakon a partnerországokban alkalmazott újrafelhasználási gyakorlatról gyűjtöttünk információkat. A WP4 keretében készült jelentések, különösen a projekt 4.1. feladatához kötődők. Ez a feladat a fenntartható aggregátum gazdálkodás jogi és szabályozási környezetével foglalkozott a kiválasztott délkelet-európai országokban. A Kézikönyv tartalmával kapcsolatos megjelent dokumentumok és weboldalak. Az összes fenti forrás részletes hivatkozása megtalálható a Kézikönyv 7. fejezetében. Kiadás előtt a Kézikönyvet külső és belső felülvizsgálatnak vetettük alá, egyrészt a projektpartnerek, másrészt (megbízott) külső lektorok segítségével. Ebben az értelemben a kiadvány számos, különböző intézményt képviselő szakember nézeteinek szintézise (lásd A Kézikönyv készítői c. oldalt). 2. ábra: A SARMa project partnereinek 2. Konzorciumi Találkozója Splitben (Horvátország) 2010. február 4-5-én. O l d a l 7

1.3. A Kézikönyv szerkezete A Kézikönyv 7 fejezetből áll. Az adott, 1. fejezet bevezető információkat tartalmaz, körvonalazza a Kézikönyv rendeltetését, elkészítési módját és felépítését. A 2. fejezet általános információkat tartalmaz az európai aggregátum termelési tevékenységről és a Délkelet-Európában alkalmazott bányászati gyakorlatról. Példaként a projektben bemutatott esettanulmányokból kiemelt adatokat használ. A 3. fejezet a helyi szintű kitermelési tevékenységgel kapcsolatos kulcsproblémákat emeli ki, amelyeket a projekt keretében elvégzett felmérések alapján határoztunk meg. A cél annak megvilágítása a bányavállalkozók, helyi hatóságok és közösségek számára, hogy Délkelet-Európában intézkedések szükségesek e problémák fenntartható kezeléséhez. Példaként itt is a projektben bemutatott esettanulmányokból kiemelt adatokat mutatunk be. A 4. fejezet bevált gyakorlatokat mutat be és javasol, az 5. ajánlásokat fogalmaz meg az ipari szereplők és helyi érdekeltek felé. Ezek a javaslatok, ajánlások Délkelet- Európa országaiból vett követendő példák, tapasztalatból szerzett ismeretek és széles körben elfogadott európai gyakorlatok szintézise. A Kézikönyv tartalmához kapcsolódó, válogatott kifejezéseket és definíciókat magyaráz meg a 6. fejezet. Ezt fontosnak éreztük ahhoz, hogy a Kézikönyvet könnyebb legyen olvasni, illetve hogy az olvasó számára, ha szükséges, az alapvető kifejezéseket jelentését egyértelművé tegyük. A 6. fejezet forrásait megadtuk, azok további használatra elérhetőek. Végül, a 7. fejezet a Kézikönyvben hivatkozott valamennyi dokumentumot megnevezi abc-sorrendben. 8 O l d a l

2. Hogyan elégítjük ki az aggregátumok iránti igényeket? Jelenleg, az összes európai építőipari ásványtermelésnek mintegy 90 %-a természetes előfordulásokból származik, azaz kőbányákból és külszíni bányákból. A többi 10 %-a az európai építőipari ásványtermelésnek tengeri lelőhelyekből, ipari hulladékok újrafeldolgozásából mint a salakok, hamuk és építőipari törmelékek és bontási maradékok - származnak. A tengerből és újrahasznosítási tevékenységből származó építőipari ásványok mennyisége folyamatosan növekedni fog, hosszabb távon azonban mintegy 85 %-át az igényeknek továbbra is külszíni bányákból teremtik elő. Az újrahasznosításból származó építőipari ásványok termelése nem tekinthető versenytársnak a külszíni bányákból származó építőipari ásványok termelési mennyiségének, inkább az együttes alkalmazás a stratégiai jelentőségű a Fenntartható Kínálati Mix (SSM) céljának elérése érdekében. O l d a l 9

Recycled from Construction & Demolition Materials 6% Marine Aggregates (Sea or Lake Dredged) 2% Manufactured Aggregates (Crushed Slag, Fly-Ash) 2% Crushed Rock from Quarries 49% Sand & Gravel from Pits 41% 3. Ábra: Az aggregátumok termelésének eloszlása Európában a kitermelés helye szerint (49 % Zúzott kő kőbányákból, 41 % Homok és kavics külszíni bányákból, 6 % Újrahasznosítás építőiparból és bontásból, 2 % Tengeri aggregát (kotrásból), 2 % Gyártott aggregát (zúzott salak vagy pernye) Diagram: F. Chalkiopoulou-től, a lelőhelyek ábrái és kategorizálása alapján, Forrás: Tervezési stratégiák és engedélyezési eljárások a fenntartható ellátás biztosítása érdekében Európában az építőipari ásványok terén, University of Leoben (2010), Zárójelentés: UEPG (European Aggregates Association), 9. old. Megjegyzés: Aggregátumokat termelnek kitermelőipari (vagy bányászati) hulladékokból is, Lásd: 2.1. Fejezet. Az építőipari ásványok ezen típusát nem kezelik külön a fentebb hivatkozott jelentésben. Feltehetően az építőipari ásványok e típusát a Zúzott kő kőbányákból kategóriában tárgyalják. 10 O l d a l

2.1 Az aggregátumok jelentősége a mindennapjainkban Az aggregátumok szemcsés vagy részecskékből álló anyagok, természetesen előforduló (homok, kavics) vagy töréssel előállított (zúzott kő), melyek kötőanyaggal egybekötve (cementtel, mésszel vagy bitumennel) vagy kötőanyag nélküli formában építéshez használatosak, részben vagy egészben építményeket vagy általános célú létesítményeket alkotnak. Hivatkoznak rájuk, mint építőipari aggregátokra is, alkalmazásuk szerint lehet beton, habarcs, útépítőkő, aszfalt, szivárgóréteg, építési töltőanyag, vasúti ágyazat. [Lásd: Alkalmazott fogalmak és definíciók, a Brosúra 6. fejezete] Új fogalmak is megjelentek újrahasznosításból származó és gyártásból származó aggregátumok, amelyek nem hagyományos eredetű aggregátok, nem kőbányákból származnak. Az Újrahasznosítási aggregátok építési és bontási hulladékok (Construction and Demolition Waste - C&DW), mint például a hulladéktégla, bontási beton a tégla és kőművesiparból, a Gyártott aggregátumok pedig az ipari hulladékok, a melléktermékek és maradékok feldolgozása és újrafeldolgozása során keletkeznek. A Gyártott aggregátumokat nevezik másodlagos aggregátumoknak is. A fentieken túl léteznek a kitermelőipari hulladékok (vagy bányászati hulladékok), melyek ásványi nyersanyagok feldolgozásának, kitermelésének, kezelésének vagy tárolásának melléktermékei, amelyekből aggregátumok is előállíthatók. [Lásd: Alkalmazott fogalmak és definíciók, a Brosúra 6. fejezete] Európában az aggregátumok majd 65 %-át építési célokra használják. Különösen így van ez a nagy szeizmicitású országokban, ahol az épületeknek különösen erőseknek kell lenni és a beton az általánosan alkalmazott építőanyag. Egy görög 120 m 2 -es lakás például ha az magas szeizmicitású területen fekszik 180 m 3 (illetve több mint 400 tonna) betont igényel a felépítésekor. Ennek a betonmennyiségnek a 70-80 %-át aggregátumok teszik ki. A közcélú épületek iskolák, kórházak és sportstadionok tekintélyes mennyiségű aggregátumok igényelnek. Az Európai Aggregátum Szövetség adatai alapján (2010), mintegy 3000 tonna aggregátumot igényel egy átlagos iskolaépület, az új sportstadionok igénye a 300 000 tonnát is elérheti. Ezekre a célokra az aggregátumokat közvetett módon, cement, mész (a mészkő égetett-oltott formájában) vagy közvetlenül beton és habarcs formájában használják fel. [Forrás: Annual Review 2010-2011, UEPG, http://www.uepg.eu/] Az aggregátumok infrastrukturális célokból is nagyon fontosak, például az útépítéseknél. Körülbelül 30 000 tonna aggregátum szükséges 1 km országos jelentőségű útszakasz teljes kiépítéséhez. Ezen alkalmazás révén az aggregátumok jelen vannak az útalapban vagy az útfelület bitumenes vagy betonos anyagkeverékében. Az építőipari ásványok európai felhasználásának 20 %-os mennyisége útvonalak, kifutópályák, vasútvonalak és vízfolyások medreinek építéséhez szükséges. A fentebb említett felhasználási módokon túlmenően az őrölt mészkőszármazékok speciális minőségű aggregátumait alkalmazzák granulált vagy porított formában O l d a l 11

különböző területeken: állati takarmánynak, a cukoriparban, az üvegiparban és a vegyiparban (festékek, műanyagok) stb. Az aggregátumok iránti igény szintén nagyon függ a meglévő épületek fenntartásának és javításának szintjétől és a mérnöki létesítményi projektek méretétől. Az aggregátumok árát jelentősen növelheti a szállítási költség, mert az aggregátumok súlyosak és nagy kiterjedésűek. Ezért a legtöbb értékesítés helyi vagy regionális, és kicsi a nemzetközi kereskedelem. A kőbányák megfelelő hálózatának kifejlesztése szükséges a helyi és regionális igények kielégítése érdekében, és a szállítási költségek valamint a kapcsolódó környezeti hatások csökkentéséért, mint pl. a CO 2 kibocsátás. A teljes európai aggregátum igény 3 milliárd t/év az UEPG statisztikai adatai alapján a 2010-2011. évi jelentés szerint. Az aggregátumipari pénzügyi forgalom kb. 20 milliárd, és az átlagos fogyasztás 5,5 t/fő évente. Eme adatforrás szerint az aggregátumipar mintegy 16 000 céget képvisel (többnyire Kis- és Középvállalkozásokat KKV), 24 000 kőbányát és külszíni bányát üzemeltet Európa-szerte, 300 000 főt foglakoztat közvetlenül vagy közvetve. Mindezen tények miatt az aggregátumipart magasan a legnagyobbnak ítélik a nem-energetikai kitermelőipari ágazatok között. A gyakorlati tapasztalatok szerint a fejlett gazdaságokban, egyes európai országokban az éves aggregátum-igény elérheti a 12 t/fő-t. Ugyanakkor az ágazatot a jelenlegi gazdasági válság következményeként súlyos veszteség érte, átlagosan kb. 20 %-al csökkentek a 2009. évi mutatók 2008-hoz képest. Több országban további csökkenés mutatkozik a termelési adatokban 2010-ben is a recesszió miatt. Az előrejelzések szerint az aggregátum-igény hamarosan újra elérheti a 2008. évi 3,5 milliárd tonnás szintet és középtávon a 4 milliárd tonna termelést is, főként Közép- és Délkelet-Európa (SEE) gazdasági növekedésének köszönhetően. Az aggregátumok iránti növekedő igény kielégítését a nemzeti Ásványstratégiákban és Tervezési Rendszerekben kell rendezni. [Forrás: Tervezési stratégiák és engedélyezési eljárások az aggregátumokkal való fenntartható ellátás biztosítása érdekében Európában, University of Leoben (2010), Final report commisioned by UEPG, p.p. 6,7] 2.2. A délkelet-európai országok aggregátum-termelési módszerei Európa viszonylatában (3. Ábra) a teljes aggregátum-termelés mintegy 90 %-a kőbányákból és külszíni homok és kavics bányákból származik. Az európai aggregátum-termelés többi 10 %-a tengeri eredetű vagy újrahasznosított ipari hulladék, salak és hamu, valamint építési és bontási hulladékok (C&DW). A SARMa projekt eredményeri szerint az SEE országokban alkalmazott aggregátumtermelési eljárások a következők: i) kőbányák és homok-kavics külszíni bányák anyagának kitermelése és feldolgozása, ii) a kitermelőipari (vagy bányászati) hulladékok (meddők), valamint építkezéseknél kitermelt talaj és kőzet, továbbá az ipari hulladék vagy C&DW feldolgozása. Ugyanakkor a SEE országokban alkalmazott legfontosabb aggregátum-termelési forrás továbbra is a külszíni kőbányászat 12 O l d a l

termelése marad. A sajátos tevékenység révén a termékek széles skáláját állítják elő, melyek a tulajdonságaiknak megfelelően különböző célokra alkalmasak. A külszíni bányászati eljárásoktól különböző források helyettesíthetik a bányászati eredetű aggregátumokat pl. az útépítéseknél és beton előállításánál, mindig szem előtt tartva, hogy a minőségi követelmények teljesüljenek. Ami a C&DW anyagok újrahasznosításából származó aggregátum-termelést illeti, az SEE országokban jelenleg korlátozott ennek a volumene. 2.2.1. A zúzottkő, és a homok, kavics aggregátumok Számos esettanulmányt ismertetünk a kő ill. homok-kavics külszíni bányászatának bemutatására (1. Táblázat). Ezek az esetek példával szolgálnak a környezetbarát kitermelési eljárásokra az SEE országokban. Az adatokat öt külszíni bányától kaptuk és értékelésük tipikus például szolgál az SEE országok aggregátum-termelési tevékenységére. A bányák közül kettő homokot és kavicsot termel (Trstenik - Horvátország és Lanca dei Francesi - Olaszország), a többi három pedig (Araxos - Görögország, Revarsarea - Románia és Kovilovaca - Szerbia) kőbányászati tevékenységet képvisel. [Forrás: Összefoglaló alapjelentés a SARMa modelek helyszíneiről; Activity 3.1 (Best practices). http://www.sarmaproject.eu/] SEE ország 1. Táblázat: SARMa esettanulmányok a környezetbarát kitermelési eljárások gyakorlatára SARMa partner Esettanulmány (Külszíni bánya neve) Kitermelt nyersanyag Horvátország MINGORP Trstenik Homok, Kavics Görögország IGME Araxos Mészkő Olaszország ER & Parma Lanca dei Francesi Homok, Kavics Románia FGG Revarsarea Diabáz kő Szerbia RGF Kovilovača Mészkő Az általában alkalmazott kitermelési eljárás a külszíni kőbányászat (4. Ábra) A zúzottkő aggregátum-termelés feltételezi az infrastrukturális létesítményeket a helyszínen és annak környezetében (pl. bekötőút / teherszállító utak), a kőbányafal alakítását, a kőzetjövesztés módját (szükség esetén, robbantás után), a kijövesztett anyag kezelését töréssel és rostálással (5. Ábra), a késztermékek tárolását és szállítását a vevőhöz. A homok- és kavicslelőhelyeket hidraulikus jövesztőkkel termelik ki (a fedőréteg eltávolítása után) és kotrókkal a vízfelület alól. A nyersanyag szemcseeloszlásától függően, a kitermelt homok és kavics további osztályozást O l d a l 13

igényelhet a szükséges frakció előállítása érdekében a kereskedelmi aggregátumtermék igénye szerint. 4. Ábra : Az Araxos külszíni mészkőbánya Görögországban [Forrás: Az Araxos kőbánya előkészítő helyszíni jelentése; Activity 3.1. http://www.sarmaproject.eu/] 14 O l d a l 5. Ábra: Mobil törő és osztályozó üzemegység, Araxos kőbánya [Forrás: Az Araxos kőbánya előkészítő helyszíni jelentése; Activity 3.1. http://www.sarmaproject.eu/]

6. Ábra: Homok és kavics kitermelése kotróval a Lanca dei Francesi tavon Olaszországban [Forrás: Pilot helyszíni jelentés Lanca dei Francesi; Activity 3.1. http://www.sarmaproject.eu/] 7. Ábra: A Trstenik homok- és kavicsbánya Horvátországban Úszókotró szállítószalagokkal [Forrás: IGM Sljuncara Trstenik d.d., Horvátország; Fotó: B. Kruk] A Lanca dei Francesi homok- és kavicsbánya Olaszországban (6. Ábra) kőzetlisztet, agyagot és homokos agyagot termel. A Trstenik bánya (7. Ábra) a Sava folyó áradási területén helyezkedik el a zágrábi régióban, Horvátországban. Itt a bányák kőzetlisztet, agyagot, kavicsot, homokot és tőzeget termelnek. Görögországban az Araxos kőbánya (4. Ábra) főleg zúzott követ termel kalcitos mészkőből. Romániában a Revarsarea diabáz kőbánya zúzott követ, tömbkövet, törmeléket és csiszolóhomokot termel. A Kovilovača mészkőbánya (8. Ábra) termelése főként zúzottkő aggregát. A vizsgált bányák átlagos termelése kb. 400 000 tonnától 850 000 tonnáig terjed évente. A késztermék aggregátumokat különböző területeken alkalmazzák, O l d a l 15

útépítésnél és épületlétesítésnél, vasúti töltéseknél, az üvegiparban, a kohászatban és az állattakarmány ágazatban töltőanyagként (2. Táblázat). 2. Táblázat: A bányákból származó aggregátumok alkalmazásai az SEE országokban Bánya Trstenik, Horvátország Araxos, Görögország Lanca dei Francesi, Olaszország Revarsarea, Románia Fő felhasználás és /vagy alkalmazási terület Út- és épületlétesítés Út- és épületlétesítés Cementhabarcsok, beton, üvegipar, téglaipar és úttöltések Út- és gátépítés, vasúti töltés Kovilovača, Szerbia Út- és épületlétesítés (80%), kohászat (10%), töltőanyag az állattakarmányokban (10%) 8. Ábra: A Kovilovača mészkőbánya Szerbiában [Forrás: Előkészítő helyszíni tanulmány, Kovilovača quarry; Activity 3.1. http://www.sarmaproject.eu/] 16 O l d a l

2.2.2. Az újrafeldolgozási tevékenységgel előállított aggregátumok Az újrafeldolgozott aggregátumok kifejezést azokra az aggregátum termékekre alkalmazzuk, amelyek újrahasznosítási műveletek és tevékenységek eredményei és nem kőbányákból származnak. Az ásványbányászat melléktermék hulladékai és maradványai több típusából lehet előállítani másodlagos termékeket az újrafeldolgozás révén. Ezeket a termékeket helyettesítőként vagy természetes aggregátumokkal való keverés révén többféle használati célra lehet alkalmazni és így takarékoskodni a nem-megújuló erőforrásokkal, csökkentve ezzel a terület felhasználást és a környezeti hatásokat. Ebben az értelemben az újrafeldolgozási aggregátumok tartalmaznak kitermelő ipari (vagy bányászati) hulladékot is. Az újrafeldolgozási tevékenységek osztályozása szerint - javaslatok, amelyekben R3: Építési munkák kitermelt talajának és megegyeztek a SARMa kőzeteinek újrafeldolgozása partnerek - e tevékenységek 4 típusát tekintik az aggregátumok R4: Ipari hulladékok (pl. salakok a fémkohászatból, települési szilárd hulladék lehetséges forrásainak (3. elégetése, szénsalakok) táblázat). Az itt felsorolt újrafeldolgozása újrafeldolgozási tevékenységek számos EU Direktíva és Közlemény keretében vonatkoznak az ilyen típusú hulladékokkal való gazdálkodásra. [Forrás: A SARMa modellhelyek alaptanulmányainak összegző jelentése; Activity 3.3 (Recycling). http://www.sarmaproject.eu/] Sok különbség van az SEE országok között az újrahasznosított anyagok mint a C&DW-k vagy hulladékok egyéb típusai alkalmazásának fejlődésében az aggregátumok előállításának terén. Főként a C&DW anyagok újrahasznosítása terén a vonatkozó nemzeti jogi szabályozások kialakítása és bevezetése valamint a C&DW újrahasznosítási célok elérése lassú folyamat a legtöbb SEE országban. Az alábbiakban következő információkat kérdőívek segítségével gyűjtötték az újrafeldolgozásról és azt a projekt partnerek töltötték ki. 3. Táblázat: Az újrafeldolgozási tevékenységek osztályozása aggregátum eredete szerint R1: Melléktermékek újrafeldolgozása, kitermelőipari hulladékok és maradványok R2: Építési és Bontási Hulladékok (C&DW) újrafeldolgozása Albániában a krómvasércet feldolgozó ipar hulladéktermékeinek egy részét aggregátumok termelésére használják fel az építőipar számára. Nincsenek újrahasznosító üzemek Hercegovinában, Boszniában pedig nagyon kevés ilyen üzem létezik. Görögországban a C&DW anyagok újrahasznosításának jogszabálya mostanában lett hatályos. Az R1 jelű (kitermelési hulladék) és az R4 jelű O l d a l 17

hulladékokat (salak) aggregátumok előállítására alkalmazzák útépítésekhez. Az R1 hulladékokat és az R3 hulladékokat (kitermelt talajok és építkezési kitermelések) gyakran alkalmazzák feltöltésre, de nincs mennyiségi adat. Szerbiában jelenleg a C&DW anyagokat kis mennyiségben hasznosítják újra. Az elégetésből származó ipari hulladékot, mint a salak és hamu az aggregátum előállítás forrásaként alkalmazzák, de csak esetenként. Szlovéniában vannak újrahasznosító üzemek, melyek R2 hulladékot (C&DW), R1 hulladékot (bányászati hulladék meddő) és R4 hulladékot dolgoznak fel. Ausztriában az R1 hulladékot (bányászati hulladék - meddő) leginkább feltöltési anyagként használják a kőbányákban. A hulladékok egyéb típusainak magas százalékát feldolgozzák: 83 %-ot (5 millió tonna a 6 millió tonnából) az R2 hulladékból (C&DW), 72 %-ot (15,9 millió tonna a 22 millió tonnából) az R3 hulladékból (kitermelt talaj vagy kőzet) és 69 %-ot (1,1 millió tonnát az 1,57 millió tonnából) az R4 hulladékból (ipari hulladék). Az aszfalt (R2 hulladék) közel 100%-át újrahasznosítják és a bontott beton (R2 hulladék) 90-95 %-át is újrahasznosítják. A 4. táblázatban felsorolt esettanulmányok példaként szolgálnak az újrahasznosítási tevékenységekből származó aggregátumok termelésére az SEE országokban. Ezek az esetek heterogének, azaz különböznek a bányászati hulladék feldolgozástól a C&DW anyagok kezeléséig, a kitermelt talajok vagy kőzetek és ipari hulladékok (pl. zagy vagy pernye) feldolgozásáig. [Forrás: A SARMa modellhelyek alaptanulmányainak összegző jelentése; Activity 3.3 (Recycling). http://www.sarmaproject.eu/] 4. táblázat: A SARMa keretében újrafeldolgozási esettanulmánynak tekintett esetek Ország SARMa Partner Esettanulmány neve Kapcsolódó kitermelő tevék. Újrafeldolg. típusa Albánia METE Bulqiza Chromite bánya R1 Görögo. IGME Gerakini Magnezitbánya R1 Olaszo. ER & Parma Madregolo (Collecchio) - R2 Olaszo. ER & Parma Castellarano Sand & gravel R1,R2,R3,R4 Románia FGG&IGR Deva Ruschita Márvány R1 Szlovén. GeoZS Velica Piresica - R2,R3 Szlovén. GeoZS Sezana - R2,R3 Szlovén. GeoZS Dogose - R2,R3 18 O l d a l