E-OLVASÁS VAGY HAGYOMÁNYOS? - KUTATÁS KÖZBEN BÁTFAI ERIKA (DEBRECENI EGYETEM) FEHÉR PÉTER (IKT MasterMinds) Az e-könyvek, elektronikus keretrendszerek, MOOC kurzusok, valamint az okos eszközök terjedése komoly kihívás a köz- és felsőoktatás számára. (Mivel a hazai felsőoktatásban is egyre inkább tért hódítanak ezek a korábban alternatívnak bélyegzett formák, így a Debreceni Egyetemi Kiadó is 2014 őszétől nyílt hozzáférésű e-jegyzeteket ad ki a hallgatóknak.) Nemzetközi kutatások eredményei alapján merült fel az a kérdés, mennyire hatékony olvasás szempontjából az e-könyv, az e-tananyag? Egy 2015 tavaszán kezdett komplex kutatás keretében (interjúk, kérdőíves és empirikus vizsgálatok segítségével) azt vizsgáljuk, van-e szignifikáns különbség a tanulás és ismeretelsajátítás szempontjából a hagyományos és az elektronikus szövegek olvasása és jegyzetelése között, illetve hogyan befolyásolja az olvasás forrása a tanulást. A kutatás legfontosabb kérdése, mennyire hatékony az oktatásban az elektronikus szövegek használata? Részletesebben a következő kérdésekre szeretnénk választ kapni: Van-e lényeges különbség a képernyő, illetve a papír alapú tájékozódás, tanulás, ismeretszerzés között? Milyen szövegek olvasása lehet hatékonyabb elektronikus formában, és melyek papíron? Vannak-e olyan olvasók, akik számára egyik vagy másik mód a preferált? Milyen nemek közötti és életkori különbségeket lehet kimutatni az elektronikus olvasással kapcsolatos attitűdökben? Jegyzetelés: papíron vagy elektronikusan? A kutatás első szakaszában interjúkat (20 darab) készítettünk olyan személyekkel, akik mind hagyományos, mind elektronikus formában nagyon aktívan, sokat olvasnak. Az eddigi eredmények szerint a sokat olvasók inkább a papír alapú könyveket és tananyagokat preferálják, amikor tanulási célzattal kell nagyobb terjedelmű szövegeket olvasniuk. A következő lépésben a netgenerációhoz tartozó korosztályba eső (15 és 25 év közötti) olvasókkal készítünk újabb interjúkat, és azt vizsgáljuk: van-e kimutatható különbség az eddigiekhez képest, amit esetleg az életkorbeli/generációs/szocializációs különbség okozhat. Kulcsszavak: e-könyvek, e-learning, digitális szövegértés, hatékonyság, netgeneráció E-books, e-learning environment, MOOC courses as well as the spreading of "smart devices" are a major challenge to public and higher education. (As in the Hungarian higher education the publishing forms previously considered alternative are becoming more and more widespread, Debrecen University Press has been publishing open access e-notes for students since autumn 2014.) In the framework of a complex research started in spring 2015 (using interviews, questionnaires and empirical research methods) we studied whether there is a significant difference between reading traditional and electronic texts and notes in terms of learning and acquiring knowledge as well as how the reading source affects learning. The main question the study raises is how effective it is to use electronic texts in education. In the first part of the study we conducted interviews (20) with people who actively read a lot both in traditional and electronic forms. According to the results gained so far active readers prefer printed books and teaching materials when reading great volume of texts for learning purposes. In the next step we are going to interview the net generation readers (15 and 25 year-olds) to study whether any significant differences can be detected compared to the past which might cause age, generation or socializing differences. 1
BEVEZETÉS Networkshop 2016 E-könyv alatt sokszor már a pdf formátumú rögzített oldalképeket is érik; mi a sokféle eszközön használható, e-könyv olvasók által kezelhető formátumú produktumot, amelynél követelmény a tipográfiai kidolgozottság, áttördelhetőség és egyre több extra funkció (pl. x-ray, linkelt, avagy logikai tartalomjegyzék); amelyek miatt az e-könyv összességében a könyvolvasás korábbi lineáris, statikus tevékenységét változtatja meg. Az e-olvasás előretörését az e-formájú (tan)anyagok és az ezek olvasását lehetővé tévő eszközök számának növekedése és elérhetősége idézte elő. Vajon maga a formátum változása (és az olvasáshoz szükséges eszközök használata) befolyásolja-e az olvasást, a tanulás hatékonyságát? DUPRESS E-JEGYZETEK Az idén 21 éves Debreceni Egyetemi Kiadó (DUPress) a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja, az OTKA által elismert szakmai színvonallal rendelkezik. 2007 elejétől a Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) része, a Debreceni Egyetem Kiadói Szabályzata alapján működik, tanácsadó és döntéshozó testülete az Egyetemi Könyvtári és Kiadói Bizottság. Feladata az egyetemen folyó kutató és oktató munka támogatása; amit az egyetem polgárainak saját szellemi munkája eredményeként megszülető jegyzetek, szakkönyvek és tudományos folyóiratok kiadásával és terjesztésével jogtisztán és magas színvonalon végez. A kiadó felé több kar felől igény fogalmazódott meg az e-jegyzetek szolgáltatására; illetve elérkezett az idő, hogy a kiadói palettán e-könyv is szerepeljen. A DEENK 2008 óta elkötelezett híve a nyílt hozzáférésű tudományos kommunikációnak. Ezek miatt nem meglepő, hogy az egyetemi elektronikus jegyzetkiadásban az Open Access zöld útját kívánja megvalósítani: azaz a kiadás és a szolgáltatás mögött egyetemi forrás álljon, hogy a felhasználók (hallgatók) térítésmentesen férjenek hozzá az e-jegyzetekhez. 2014 őszétől jelentet meg a kiadó e-jegyzeteket, melyeket kizárólag szabad szoftverek és betűcsaládok használatával állít elő epub, mobi és pdf formátumban és Creative Commons licenc védelemmel szolgáltat. A fájlokat a DEENK katalógusából is el lehet érni. (Akik a hagyományos könyveket részesítik előnyben, természetesen rendelhetnek papír verziót.) A 2015-s letöltési statisztika mutatja, hogy a kínálatra van igény, ám továbbgondolásra késztet a PDF-k nagy aránya, hogy vajon a használat számai miért így alakulnak? 2
AZ E-KÖNYVEK HATÉKONYSÁGA Networkshop 2016 Felmerül az a kérdés, mennyire hatékony az oktatásban az e-könyv? KÉRDŐJELEK Egyes kutatások szerint az aktív olvasók elektronikus és papír alapú szövegeket egyaránt olvasnak (például Pew Research, 2014), ám az olvasással töltött órák száma az átlagnépesség körében csökken. Vannak, akik szerint az elektronikus szövegekre kevésbé emlékeznek az olvasók, mint a hagyományos papír alapúra (Mangen, 2013; Ackerman, 2012), mások szerint az elektronikus szövegek hatékonyabbak a papírnál (Rockinson-Szapkiw, 2013). Ám a hazai Netgenerációs kutatások egyes eredményei szerint nem minden tanuló részesíti előnyben az elektronikus alapanyagokat (Fehér, Hornyák Netgeneráció 2011, 2014; a PISA felmérések (2010-es és 2012-es) az mutatják, hogy a magyar tanulók nagyon gyengén teljesítettek az elektronikus szövegek olvasásával kapcsolatos felméréseken (Lannert, Ostorics). Kérdéses továbbá az is, miként változtatja meg a jegyzetelést az alkalmazott eszköz (tablet, hordozható számítógép stb.) (Chiu, 2013). ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK HASZNÁLATI SZOKÁSAINAK FELMÉRÉSE A DEENK-ben 2016. márc. 9-27. között, az E-könyv Olvasás Hetéhez kapcsolva elektronikus dokumentumok használati szokásainak feltérképezésére megkérdeztük az egyetem 14 karának hallgatóit: elsősorban arra voltunk kíváncsiak, milyen előnyeit-hátrányait látják az elektronikus anyagoknak, mi motiválja őket ezek használatára, mennyire tartják az e-olvasást hatékonynak, ill. milyen eszközeik vannak. Az előadás időpontjára csak a nyers eredmények vannak meg: ezek alapján a közel 500 válaszból az látszik, hogy ugyan a hallgatók bevallásuk szerint kimondottan szeretik az elektronikus formájú oktatási anyagokat (74%), de a papírt hatékonyabbnak tartják. Elsősorban fizikai előnyöket (pl. hordozhatóság, könnyebb hozzáférhetőség), ám hatékonysági hátrányokat soroltak fel. Májusban a DUPress e-jegyzeteket használó karok hallgatóit kérdezzük majd meg. KÉRDÉSEINK A 2015 tavaszán megkezdett kutatásunkban a papír alapú olvasás és az elektronikus szövegek olvasása közötti különbségeket vizsgáljuk a tanulás szempontjából. A következő kérdésekre keresünk választ: Különbség tehető-e a képernyő, illetve a papír alapú tájékozódás, tanulás, ismeretszerzés között? A szövegek tartalma befolyásolja-e, hogy elektronikus vagy papír formában hatékonyabb? Az olvasók szempontjából lehet-e az egyik vagy másik mód preferált? A nemek az életkorok szerint lehet-e szignifikáns különbségeket kimutatni az elektronikus olvasással kapcsolatos attitűdökben? Hogyan jegyzetelünk inkább: papíron vagy elektronikusan? A kutatás első szakaszában interjúkat (20) készítettünk olyan aktív olvasókkal, akik mind hagyományos, mind elektronikus formát nagyon aktívan használják napi szinten. Az eddigi eredmények szerint az olvasók, különösen nagyobb terjedelem esetén előnyben részesítik a papír alapú irodalmat; döntően akkor használnak elektronikus anyagokat, ha nincs választási lehetőség (a DEENK e-használati eredményei is összecsengenek ezzel), ám 3
akkor is többnyire kinyomtatják. Tanulási célra döntő többségük továbbra is a nyomtatott formát preferálja. Szépirodalmat elsősorban e-könyvként keresnek, mert úgy kényelmesebb. Jelenleg, a második szakaszban a netgenerációhoz tartozó korosztályba eső (15 és 25 év közötti) olvasókkal készítünk a korábbival megegyező tartalmú interjúkat, hogy vizsgálhassuk: vannak-e kimutatható különbségek az eddigiekhez képest, amit esetleg az életkorbeli/generációs/szocializációs különbség okozhat. Terveink szerint az interjúkból kirajzolódó attitűdöket nagyobb elemszámú mintán, kérdőíves módszerrel fogjuk vizsgálni. ZÁRSZÓ A megértés folyamata nem a papír vagy elektronikus formátum függvénye azaz vagy értünk egy szöveget, vagy nem. Ám a koncentrált figyelem(hayles, 2009) létrejöttét már befolyásolhatja az adathordozó. A kutatásból reményeink szerint válaszokat kapunk a kérdéseinkre, amelyekből akár az is kiderülhet, miért romlanak a(z elektronikus) szövegértési eredmények. (Ezeknél a válaszoknál azt is figyelembe kell venni, hogy a vizsgált személyek alap olvasás- és tanulásmódszertani szocializációja elsősorban papír alapú oktatásban, környezetben zajlott. ) Az eredmények abban is segíthetnek, hogy miként változtassunk a jelenlegi e-könyveken, elektronikus oktatási anyagokon ahhoz, hogy a tanulás hatékonysága legalább olyan jó legyen, mint a papír alapú párjuk esetében. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Mangen, Anne Walgermo, Bente R. Brønnick, Kolbjørn (2013): Reading linear texts on paper versus computer screen: Effects on reading comprehension. International Journal on Education Research, 58 pp. 61-68. 2. Ackerman, Rakefet - Lauterman, Tirza (2012): Taking reading comprehension exams on screen or on paper? A metacognitive analysis of learning texts under time pressure. Computers in Human Behavior, 28. pp. 1816 1828. 3. Rockinson- Szapkiw, Amanda J. - Courduff, Jennifer - Carter, Kimberly - Benett, David (2013): Electronic versus traditional print textbooks: A comparison study on the influence of university students' learning. Computers & Education, 63 pp. 259 266. 4. Fehér Péter-Hornyák Judit (2011): 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás, avagy a Netgeneráció 2010 kutatás tapasztalatai, In: Ollé János(szerk.): III. Oktatás-Informatikai Konferencia. Tanulmánykötet. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, pp. 101-109. 5. Fehér Péter (2014): A Netgeneráció és e-learning - a Netgeneráció elektronikus tanulási szokásainak elemzése. In: Buda András (szerk.) Oktatás és nevelés - gyakorlat és tudomány. ONK, 2014 Debrecen: Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézete, p. 307. 6. Fehér Péter, Bátfai Erika (2015): Hatékony-e az e-olvasás? - gondolatok egy kutatás kapcsán In: Námesztovszki Zsolt, Vinkó Attila (szerk.): 21. Multimédia az oktatásban és 2. IKT az oktatásban konferencia - 21. Naučna konferenci ja Multimediji u obrazovanju i 2. Naučna k onferencija IKT u obrazovanju. Szabadka: Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, 2015. pp. 226-228. 7. Fehér Péter, Bártfai Erika (2015): Olvassunk! Digitálisan vagy papíron?! Problémák a digitális szövegértés körül. LÉTÜNK (ÚJVIDÉK) Online konferencia kiadványa. 4
http://www.letunk.rs/olvassunk-digitalisan-esvagy-papiron-problemak-a-digitalisszovegertes-korul/. 8. Lannert Judit (2014): A magyar tanulók digitális írástudása a 2012-es PISA adatok alapján, Oktatás-Informatika, 2. sz. pp. 5-18. 9. Yueh-Min Huang, Tsung-Ho Liang, Chiung-Hui Chiu (2013): Gender Differences in the Reading of E-books: Investigating Children's Attitudes, Reading Behaviors and Outcomes. Journal of Educational Technology & Society, 4 pp. 97-110. 10. Hayles, Katherine: Hyper and Deep Attention: The Generational Divide in Cognitive Modes. http://engl449_spring2010_01.commons.yale.edu/files/2009/11/hayles.pdf 5