Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március
Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika és a környezet
A logisztikai szolgáltatás alapja: a raktár A raktár a logisztikai szolgáltatás egyik legfontosabb infrastrukturális tényezője
Infrastruktúra A. Idegen szavak szótára: A gazdaság működésének üzemen kívüli előfeltételeit biztosító álló- és forgóeszközök (pl. közlekedés, távközlés, boltok stb.) és ezek hálózata B. Főbb jellemzők: Többtényezős gazdasági feltételrendszer egyenszilárdsági követelménnyel a gazdasági tevékenységgel és a környezettel Meglétük, kialakításuk jelentősen befolyásolhatja az logisztikai folyamatok kialakítását, hatékonyságát, környezeti hatásait
Raktártípusok Egy megbízót kiszolgáló raktárak: Vállalati ellátó raktárak gyártás kiszolgálás Elosztó raktárak késztermék tárolás: termelőnél, és/vagy kereskedőnél (Hamburger Hungária raktár) Gyűjtő-elosztó raktárak (értékesítői) (Axiál raktár Baja) Hulladékdepók (Intermetál) Több megbízót kiszolgáló raktárak: Szolgáltatói raktárbázisok (Ghibli raktár) Ipari és/vagy logisztikai parkok (Szolnoki Ipari Park) Intermodális Logisztikai Szolgáltató Központok (Záhony)
Hamburger Hungária Kft Axiál Kft Baja Ghibli Kft Szolnoki Ipari Park
Raktárbázisok létesítésének problémái Főváros centrikus létesítés (Az elmúlt években mintegy 250 000-300 000 m2 alapterületű raktár létesült Budapest körül) Kevés vasúti kapcsolat Zöld területek elfoglalása Beépített területek növekedése, nincs fásítás, beültetés CÉL: Összhang kialakítása Gazdaság infrastruktúra természetes környezet között az emberi élet minőségének javítása érdekében
Jövőkép Vállalatok Természet Ember Infrastruktúra Szolgáltatás (Ellátási lánc)
Közlekedési kapcsolatok Közút Egy-két száz km főleg belföldi végpontokkal (minden raktárnál adottság, áruterítés, city logisztika) Vasút több száz km pl. egyik oldalon külföldi végponttal, meghatározott áruvolumen és lassabb fuvarsebesség (csak néhány raktárnál, LSZK-ban van vasúti kapcsolat, az ipari parkoknál elvétve) (Víziút speciális igények, meghatározott termékféleségek (kevés logisztikai szolgáltató nyújt ilyen megoldást) Légi kapcsolat speciális igények: kis tömeg, gyors kézbesítés)
Kombinált szállítás Követelmények: árak versenyképessége komplex szolgáltatás fuvarozási idő csökkentés jó közúti megközelítés jó információs kapcsolat
Inverz logisztika
Az inverz logisztika kialakulása Külföldön: Nyugat-Európában és USA-ban kezdődött Fő okok: Környezetvédelmi problémák megerősödése, Környezettudatos gondolkodásmód terjedése Hulladékok mennyiségének növekedése, Hulladékok elhelyezésének problematikája Logisztikai célok, szolgáltatások bővülése Nemzetközi együttműködési megállapodások (pl. EU direktívák kidolgozása)
Inverz logisztika fogalma, területei Fogalom: A használaton kívülre kerülő áruk, termékek, erőforrások és az ezekhez kapcsolódó információk hálózatokon belüli és hálózatok közötti áramlásának koordinálására, figyelembe véve a környezetvédelmi követelményeket Célja: A újrahasznosítható hulladékok visszagyűjtése és hasznosítása, hogy azok ne váljanak környezetterhelővé, és pótlólagos alapanyagforrást biztosítsanak Folyamat: Hulladékok begyűjtése lakosságtól, vállalatoktól Szállítás Tárolás Minősítés, Bontás, Feldolgozás, Szelektív tárolás Szelektív elszállítás Újrahasznosítás Megsemmisítés
Bővített ellátási lánc
Főbb termékcsoportok Háztartási csomagolások (pl. műanyag palackok, alumínium dobozok, papírhulladék, üvegek), Elektromos és elektronikai készülékek hulladékai, Gumiabroncsok, Kiselejtezett gépjárművek, roncsautók, Elhasznált elemek és akkumulátorok, Lejárt, fel nem használt gyógyszerek, Elhasznált sütőolajok és sütőzsiradékok, Építési és bontási hulladékok, Növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyagok.. A begyűjtést, hasznosítást a főbb termékcsoportokként alakult közhasznú vállalatok szervezik, melyek létrehozták a RECOMPLEX Kezelést Koordináló Szervezetek Egyesülését.
Hulladékok hasznosítása Az újrahasznosítás fokozatai: - eredeti funkcióban való felhasználás (pl. raklap) - más funkcióban való újrafelhasználás (pl. PET palackok) - alapanyagként való újrahasznosítás (pl. elektronikai hulladékok műanyag elemei) - nyersanyagként való hasznosítás, - energianyerésre való felhasználás
Szemléletformálás
Mikor kezdjük hasznosítani a hulladékot