Diplomás pályakövetési adatok 2013. Adminisztratív adatbázisok integrációja

Diplomás pályakövetési adatok 2013 Adminisztratív adatbázisok integrációja

Diplomás pályakövetési adatok 2013 Adminisztratív adatbázisok integrációja Nyüsti Szilvia Veroszta Zsuzsanna Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály

Készült a Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-4.1.3-11/1-2011-0001 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése 2. ütem kiemelt projekt intézkedési keretében a Diplomás Pályakövető Rendszer megvalósítása során. A kiadvány az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával valósult meg. Kiadja az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Felelős kiadó: Kiss József Szerzők: Nyüsti Szilvia, Veroszta Zsuzsanna Tördelés: Szabó Attila ISSN 2064-096X Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft kiadványa az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben használható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. A felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja. Minden jog fenntartva Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2014.

Tartalom 3 Tartalomjegyzék Ábrák jegyzéke... 5 Adatintegráció a diplomás pályakövetésben... 13 Az adatalapú döntéshozás igénye... 13 Pályakövetési célú adatintegráció a nemzetközi gyakorlatban... 14 Pályakövetési célú adatintegráció a hazai gyakorlatban... 15 Röviden az adatintegrációs eljárásról... 16 Az adatintegráció értékelése: lehetőségek és korlátok... 16 Az adatintegráció módszertana... 18 Az adatok forrása... 18 A kutatás célcsoportja... 19 A végzettek szociodemográfiai jellemzői... 19 Képzési életút... 21 A 2009/2010-es végzettség jellemzői... 22 Továbbtanulás... 27 A továbbtanulás időzítése... 29 A továbbtanulás iránya... 31 A végzettek státusza a vizsgálat időpontjában... 35 A frissdiplomásokat foglalkoztató munkáltatók jellemzői... 41 A frissdiplomás munka jellemzői... 45 Az alkalmazás minősége... 46 Munkaidő és mellékállás... 51 A főmunka vertikális illeszkedése... 56 A frissdiplomás jövedelmek jellemzői... 65 Intézményi összevetés... 78 Agrár képzési terület... 79 Bölcsészettudomány képzési terület... 80 Gazdaságtudományok képzési terület... 81 Informatika képzési terület... 83 Jogi képzési terület... 84 Műszaki képzési terület... 85 Orvos- és egészségtudomány képzési terület... 86

4 Tartalom Társadalomtudomány képzési terület... 86 Pedagógusképzés képzési terület... 88 Természettudomány képzési terület... 88 Szakos összevetés... 89 Alapképzés... 89 Egységes osztatlan képzés és mesterképzés... 92 A leggyakoribb frissdiplomás foglalkozások jellemzői... 93 Agrár képzési terület... 93 Bölcsészettudomány képzési terület... 94 Gazdaságtudományok képzési terület... 96 Informatika képzési terület... 99 Jogi képzési terület... 100 Műszaki képzési terület... 100 Orvos- és egészségtudomány képzési terület... 102 Társadalomtudomány képzési terület... 103 Pedagógusképzés képzési terület... 104 Tanári képzés... 105 Sporttudomány képzési terület... 106 Természettudomány képzési terület... 107 Hivatkozások... 108 1. számú melléklet: Az adatintegrációba bevont adatkörök tartalma... 109

Tartalom 5 Ábrák jegyzéke 1. ábra. A végzettek, a 20 29 éves korosztály és a teljes népesség nemek szerinti megoszlása (%)... 19 2. ábra. A végzettek korcsoportok szerinti megoszlása (%)... 20 3. ábra. A végzettek korcsoportok szerinti megoszlása munkarendenként (%)... 20 4. ábra. A végzettek, a 20 29 évesek és a teljes népesség megoszlása állandó lakóhelyük települése szerint (%)... 21 5. ábra. A végzettek képzési életúttípusok szerinti megoszlása (%)... 21 6. ábra. A végzettek megoszlása a vizsgált képzésre való belépés időpontja alapján (%)... 22 7. ábra. A 2009/2010-es tanévben megszerzett végzettség megoszlása képzési típusok szerint (%)... 23 8. ábra. A 2009/2010-es tanévben megszerzett végzettség megoszlása munkarendek szerint (%)... 23 9. ábra. A 2009/2010-es tanévben megszerzett végzettség megoszlása képzési területek szerint (%)... 24 10. ábra. A végzettek nemek szerinti megoszlása képzési területenként (%)... 25 11. ábra. A végzettek képzési típusok szerinti megoszlása képzési területenként (%)... 26 12. ábra. A végzettek munkarendek szerinti megoszlása képzési területenként (%)... 27 13. ábra. Az abszolutóriumot követő továbbtanulási arányok képzési típusonként (%)... 28 14. ábra. Az abszolutóriumot követő továbbtanulási arányok képzési területenként (%)... 28 15. ábra. Az új képzésre való belépés időzítése a továbbtanulók százalékában (%)... 29

6 Tartalom 16. ábra. Az új képzésre való belépés időzítése képzési típusonként a továbbtanulók százalékában (%)... 29 17. ábra. Az új képzésre való belépés időzítése képzési területenként a továbbtanulók százalékában (%)... 30 18. ábra. A továbbtanulás iránya képzési típusok szerint az új képzést kezdők százalékában (%)... 31 19. ábra. A mesterképzésen továbbtanulók megoszlása a vizsgált végzettség képzési típusa szerint (%)... 32 20. ábra. A vizsgált végzettség képzési területéhez képest más továbbtanulási célt választók aránya képzési területenként az új képzést kezdők százalékában (%)... 33 21. ábra. Az új képzésüket nem a vizsgált végzettség intézményében megkezdők aránya a továbbtanulók százalékában (%)... 34 22. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza (%)... 35 23. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza nemek szerint (%)... 36 24. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza korcsoportok szerint (%)... 37 25. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza az állandó lakóhely településének típusa szerint (%)... 37 26. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza képzési típusok szerint (%)... 38 27. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza munkarendek szerint (%)... 38 28. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza képzési területek szerint (%)... 39 29. ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza intézmények szerint (%)... 40 30. ábra. A munkáltató gazdálkodási formája a foglalkoztatottak százalékában (%)... 41 31. ábra. A munkáltató gazdálkodási formája képzési területenként a foglalkoztatottak százalékában (%)... 42

Tartalom 7 32. ábra. A munkáltató gazdasági ágazata a foglalkoztatottak százalékában (%)... 43 33. ábra. A munkáltató alkalmazottainak száma a foglalkoztatottak százalékában (%)... 44 34. ábra. A munkáltató alkalmazottainak száma képzési területek szerint a foglalkoztatottak százalékában (%)... 45 35. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége szerint (%)... 46 36. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége szerint nemenként (%)... 47 37. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége szerint életkori csoportonként (%)... 47 38. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége és az állandó lakóhely településtípusa szerint (%)... 48 39. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége és vizsgált végzettségük képzési típusa szerint (%)... 49 40. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége és vizsgált végzettségük munkarendje szerint (%)... 49 41. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége és vizsgált végzettségük képzési területe szerint (%)... 50 42. ábra. Munkaidő-kombinációk a foglalkoztatottak százalékában (%)... 51 43. ábra. Munkaidő-kombinációk nemenként a foglalkoztatottak százalékában (%)... 52 44. ábra. Munkaidő-kombinációk életkori csoportonként a foglalkoztatottak százalékában (%)... 52 45. ábra. Munkaidő-kombinációk az állandó lakóhely településének típusa szerint a foglalkoztatottak százalékában (%)... 53 46. ábra. Munkaidő-kombinációk a vizsgált képzés típusa szerint a foglalkoztatottak százalékában (%)... 53 47. ábra. Munkaidő-kombinációk a vizsgált képzés munkarendje szerint a foglalkoztatottak százalékában (%)... 54

8 Tartalom 48. ábra. Munkaidő-kombinációk a vizsgált képzés képzési területe szerint a foglalkoztatottak százalékában (%)... 55 49. ábra. Munkaidő-kombinációk a végzett 2012. májusi státusza szerint a foglalkoztatottak százalékában (%)... 56 50. ábra. A frissdiplomás foglalkoztatottak megoszlása FEOR főcsoportok szerint (%)... 56 51. ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya nemenként a foglalkoztatottak százalékában (%)... 57 52. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása nemenként (%)... 57 53. ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya életkori csoportonként a foglalkoztatottak százalékában (%)... 58 54. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása életkori csoportonként (%)... 59 55. ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya az állandó lakóhely településtípusa szerint a foglalkoztatottak százalékában (%)... 59 56. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása az állandó lakóhely településtípusa szerint (%)... 60 57. ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya a vizsgált képzés típusa szerint a foglalkoztatottak százalékában (%)... 60 58. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása a vizsgált képzés típusa szerint (%)... 61 59. ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya a vizsgált képzés munkarendje szerint a foglalkoztatottak százalékában (%)... 61 60. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása a vizsgált képzés munkarendje szerint (%)... 62 61. ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya a vizsgált képzés képzési területe szerint a foglalkoztatottak százalékában (%)... 63 62. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása a vizsgált képzés képzési területe szerint (%)... 64

Tartalom 9 63. ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya a végzett 2012. májusi státusza szerint a foglalkoztatottak százalékában (%)... 65 64. ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása a végzett 2012. májusi státusza szerint (%)... 65 65. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása nemenként (Ft/hó)... 66 66. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga képzési területenként és nemenként (Ft/hó)... 67 67. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása életkori csoportonként (Ft/hó)... 68 68. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása az állandó lakóhely településtípusa szerint (Ft/hó)... 68 69. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga az állandó lakóhely megyéje szerint (Ft/hó)... 69 70. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a vizsgált képzés típusa szerint (Ft/hó)... 70 71. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a vizsgált képzés munkarendje szerint (Ft/hó)... 70 72. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a vizsgált képzés képzési területe szerint (Ft/hó)... 71 73. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a végzett 2012. májusi státusza szerint (Ft/hó)... 72 74. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a végzett képzési életútja szerint (Ft/hó)... 72 75. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a munkáltató gazdálkodási formája szerint (Ft/hó)... 73 76. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a munkáltató főtevékenysége szerint (Ft/hó)... 74 77. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a munkáltató mérete szerint (Ft/hó)... 75

10 Tartalom 78. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása az alkalmazás minősége szerint (Ft/hó)... 76 79. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a foglalkozás minősége szerint (Ft/hó)... 76 80. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása FEOR főcsoportok szerint (Ft/hó)... 77 81. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása munkaidő-kombinációk szerint (Ft/hó)... 78 82. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként az agrár képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)... 79 83. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a bölcsészettudomány képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)... 80 84. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a gazdaságtudományok képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)... 82 85. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként az informatika képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)... 83 86. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a jogi képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)... 84 87. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a műszaki képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)... 85 88. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként az orvos- és egészségtudomány képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)... 86 89. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a társadalomtudomány képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)... 87 90. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a pedagógusképzés képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)... 88

Tartalom 11 91. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a természettudomány képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)... 89 1. táblázat. A legnagyobb kibocsátású alapszakok frissdiplomásainak átlagos havi bruttó összjövedelme és annak szórása a foglalkoztatottak körében (Ft/hó)... 90 2. táblázat. A legnagyobb kibocsátású mesterszakok és egységes osztatlan képzések frissdiplomásainak átlagos havi bruttó összjövedelme és annak szórása a foglalkoztatottak körében (Ft/hó)... 92 3. táblázat. Az agrár képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem... 93 4. táblázat. A bölcsészettudomány képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem... 94 5. táblázat. A gazdaságtudományok képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem... 96 6. táblázat. Az informatika képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem... 99 7. táblázat. A jogi képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem... 100 8. táblázat. A műszaki képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem... 101 9. táblázat. Az orvos- és egészségtudomány képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem... 102 10. táblázat. A társadalomtudomány képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem... 103 11. táblázat. A pedagógusképzés képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem... 105

12 Tartalom 12. táblázat. A tanári képzés frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem... 105 13. táblázat. A sporttudomány képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem... 106 14. táblázat. A természettudomány képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem... 107

Diplomás pályakövetési adatok 2013 13 Adatintegráció a diplomás pályakövetésben Az államigazgatási adatbázisok integrációjának célja az állami adminisztratív adatállomány kiaknázása a rendelkezésre álló adattartalmak elemi szintű, ám anonimizált összekapcsolásával. A frissdiplomásokra vonatkozó állami adatbázisok integrációja az egyéb szférákban zajló hasonló célú törekvéseknek is mintaként szolgálhat. Az adat-összekapcsolás eredményeinek ismertetése előtt épp ezért hasznosnak véljük áttekinteni a téma elméleti és gyakorlati előzményeit, az eljárás lépéseit, valamint az adatkezelés- és felhasználás kritikus pontjait. Az adminisztratív céllal gyűjtött adatok másodlagos, statisztikai célú felhasználására a nemzetközi gyakorlatban számos példa ismert. E folyamatot hivatott erősíteni az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK. számú irányelve is, amely a közigazgatási szervek birtokában lévő adatok és más dokumentumok elsődleges céljukon túli felhasználását szorgalmazza. Magyarországon ezt a módszertant a döntés-előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvény teszi lehetővé, amely preambulumában kimondja, hogy az államnak és az államigazgatási szerveknek kötelessége, hogy a gazdaságra és a társadalmi folyamatokra kiható döntéseiket előzetesen mérlegeljék, eredményüket utólagosan vizsgálják, és ehhez adminisztratív céllal gyűjtött adatokat is felhasználjanak. Fontos tehát látnunk, hogy az államigazgatási adatintegráció során létrejött adatbázisok adattartalmának felhasználásában a társadalomtudományi kutatás mellett elsősorban az adatalapú szakpolitikai döntéshozás számára nyílnak lehetőségek. Az elvi teljes körűséget biztosító adatbázisok már meglévő forrásokra építve alkalmasak az ágazati vezetői információs rendszerek többszintű kiszolgálására, amely egyfelől a költségeket csökkenti, másfelől a ciklikus összevethetőséget biztosítja. Az adatalapú döntéshozás igénye Az evidence based szemlélet terjedésével az adminisztratív adatok szerepe, súlya felértékelődött. A szakpolitika és a közélet adatigénye a nemzetközi adatgyűjtési indikátor programok mellett az államigazgatási adatbázisok összekapcsolásában, újrafelhasználásában is megmutatkozik (Halász, 2010). Az oktatásban mint a modern társadalom egyik alrendszerében bekövetkezett komplexitás-növekedés a tervezhetőség csökkenésével is járt, amely az értékelés, mérés középpontba kerülését eredményezte az új közigazgatás számára, a bizonytalanságok csökkentése érdekében (Halász, 2002). A párhuzamosan zajló decentralizációs tendenciák mindemellett az állami beavatkozások közvetetté válását is jelentették, amely ugyancsak a kimenet verseny, piacorientáció mérésének irányába hat (van Vught, 1993). Az oktatáspolitika irányából tekintve a tényekre alapozott döntéshozás törekvése a kétezres években vált dominánssá, nagyrészt az oktatást is érintő gazdasági jellegű szemléletváltás és az ehhez kapcsolódó megváltozott irányítási technikák következtében (Halász, 2009). Jól példázza ezt a felsőoktatási kibocsátás mérése (diplomás pályakövetés) iránti fokozódó figyelem is, de még inkább a minőségbiztosítási rendszerek egységesítése, és az oktatás területén zajló nemzetközi adatgyűjtési programok életre hívása (pl. a teljesítménymérések, kompetencia-mérések), illetve az oktatási adatok kezelésére, validálására létrejött szervezetek sora (pl. a BERA (British Educational Research Association) az EERA (European Educational Research Association) vagy akár az OECD) (Lásd erről Gáti, 2009).

14 Diplomás pályakövetési adatok 2013 Az adminisztratív adatbázisok integrációjával foglalkozókat, vagyis az adatok előállítóit az adatok iránt mutatkozó fokozott igénynek és figyelemnek arra kell ösztönöznie, hogy a felhasznált adatbázisok kezelésének módját, felhasználásuk korlátait és lehetőségeit kutatói módszerekkel rögzítsék. Nyilvánvalóan ide tartozik magának az adatnak és a ténynek a megkülönböztetése, a felhasznált adatbázisok természetének feltárása, a bevont változók és forrásuk paramétereinek definiálása és az adatkapcsolás révén vizsgálható problémák meghatározása (Veroszta, 2011). A pályakövetési célú adatkapcsolás esetében ez egyfelől a bevont adatbázisok Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megismerését jelenti, másfelől a vizsgálati populáció a 2009/2010-es tanévben hagyományos szakpáros, egyetemi vagy főiskolai képzésben, alap- és mesterszakon vagy egységes, osztatlan képzésben végzettséget szerzett frissdiplomások és a vizsgálati cél(ok) definiálását. Utóbbi kapcsán átfogóan a felsőoktatási életút és a frissdiplomás kibocsátás elemzését tekinthetjük az adatkapcsolás kitűzött céljának, amely szakpolitikai indíttatásból egy diplomás pályakövetési indikátorrendszer irányába mutathat, kutatási megközelítéssel pedig a felsőoktatási kilépés leírására és az azt meghatározó tényezők magyarázatára törekszik. Mindkét igény teljesülésének azonban csak egy pontosan körülhatárolt és részletesen definiált adatkezelés képezheti alapját, amelynek biztosítása feltétlenül kutatás-módszertani feladat. A megvalósult pályakövetési célú adatintegráció kutatási zárótanulmányának célja ezen alapfeltételek biztosítása a későbbi felhasználás érdekében. Pályakövetési célú adatintegráció a nemzetközi gyakorlatban A diplomás kibocsátás mérésében a survey típusú adatfelvételek mellett egyre nő a meglévő államigazgatási adatok felhasználásának jelentősége. Az adminisztratív adatforrások használatának a skandináv országokban különösen kiforrott gyakorlata és kultúrája van. Gál (2013) összegzése alapján az adatintegrációs praxis kiszélesítésében Svédország játszik vezető szerepet, ahol a 2006-tól kiépített LADOK adatbázis mára a végzettek 10 százalékáról tartalmaz információkat, beleértve munkahelyi adataikat is, hosszú távú pályakövetést téve így lehetővé. Az adminisztratív adatok pályakövetési célú felhasználására Svédországban ezen túlmenően is széles körben látunk példákat, tekintettel a skandináv állami statisztikai intézetek kiterjedt hivatalos azonosítási rendszerére. Ezen intézetek már engedélyeztek hivatalos azonosító rendszer felhasználásán alapuló többszörös adminisztratív adatbázis-kapcsolást (Nordbotten, 2010), amelynek köszönhetően számos különböző témát átfogó regiszter, hivatalos adatbázis jött létre. Az adminisztratív adatok gyűjtésének és felhasználásának gyakorlata a skandináv kultúra része. Finnországban és Svédországban az 1700-as évek közepétől léteznek az állampolgárokat felmérő, lakóhelyalapú adatbázisok. Emellett Svédországban igen korán, már 1947-ben bevezették az egységes egyéni azonosító rendszert, amelyet a közszféra minden adminisztratív egysége használ, és a bankok, biztosítótársaságok is átveszik a technika fejlődésének előrehaladtával az 1960-as évek óta elektronikus úton. A regiszterek adattartalma a survey típusú kutatások alappopulációjának meghatározásában, a minta kialakításában is alapvető fontosságú (Wallgren Wallgren, 2011). A diplomás pályakövetés adatintegráción alapuló svéd gyakorlatából a LADOK mellett a svéd felsőoktatási szolgáltatások képviselete (Swedish Agency for Higher Education Services) által működtetett NyA adatbázist fontos kiemelnünk, amely a központosított felsőoktatási jelentkezési és felvételi rendszer adatait tar-

Diplomás pályakövetési adatok 2013 15 talmazza és csatornázza át egyéb adminisztratív rendszerekbe. Kimondottan a felsőoktatási kibocsátás vizsgálatára létrehozott kutatási kezdeményezések közül a Göteborgi Egyetem FUR-kutatócsoportjában zajlik longitudinális, survey és regiszteralapú adatokat egyaránt feldolgozó szisztematikus vizsgálat. 1 Az államigazgatási adatok szervezett, rendszerszerű gyűjtésének Finnországban is több évtizedes hagyománya van. A statisztikai és adminisztratív alapokon nyugvó vizsgálatok többnyire a Finn Statisztikai Hivatal 2 adatállományára támaszkodnak. A Hivatal egyfelől gyűjti és feldolgozza, másfelől publikálja az oktatási szektorra vonatkozó információkat. Törmälehto (2008) összegzése alapján a Finn Statisztikai Hivatal összefüggő statisztikai regiszterek rendszerével rendelkezik, és 1990 óta Finnország népszámlálási és lakóhelyekre vonatkozó felméréseit kizárólag regiszterekből végzi el. A regiszterek adattartalmát survey típusú vizsgálatok adatbázisába is beépítik, csökkentve a válaszadási terheket (pl. LFS, EU SILC). A regiszterek információi emellett felhasználhatóak a survey adatok minőségének ellenőrzésére is. A fentiek mellett a munkaügyi adminisztráció számos regisztere is felhasználható oktatási vonatkozású vizsgálatokban, előrejelzésekben. A felsőoktatási adatkezelés észt gyakorlata a felsőoktatási intézmények teljes körében lehetővé teszi a végzettek pályakövetését. A rendszer a felsőoktatási intézményekben működő hallgatói információs rendszerek adattartalmát integrálja egy nemzeti adatbázisba, a 2005 ben alapított EHIS 3 -be (Eesti Hariduse Infosusteem), amely a hallgatók mellett a teljes tanulói populáció adatait tartalmazza, az alapfokú oktatástól a felsőfokúig az oktatás minden szintjét és formáját lefedve. A rendszer az egyének tanulók, hallgatók, tanárok mellett az intézményekről, képzésekről, kiadott végzettségekről is tartalmaz adatokat. Az EHIS fő célja az adminisztráció és a statisztika biztosítása, a program központi irányítású. A regiszterben tárolt adatok egy része jogi, adminisztratív felhasználás alá is esik. Az EHIS tehát egy integrált adminisztratív oktatási adatbázis, az érintett hatóságok körén kívül korlátozott (engedélyhez kötött) hozzáféréssel. További például munka-, adóügyi adminisztratív adatbázisok integrálására eseti jelleggel került már sor. Pályakövetési célú adatintegráció a hazai gyakorlatban A magyar gyakorlatban az államigazgatási adatbázisok diplomás pályakövetési célú integrációjának első, pilot jellegű megvalósítására 2010/11-ben került sor a hazai Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) keretein belül. A program megvalósítója az Educatio Nonprofit Kft., amely a teljes hazai központi diplomás pályakövetési rendszer számára biztosít szakmai hátteret a TÁMOP 4.1.3. kiemelt projekt révén. A diplomás pályakövetés esetében tehát olyan adminisztratív adatbázisok összekapcsolásáról van szó, amelyek a felsőoktatási tanulmányi életút mellett a diploma utáni munkaerő-piaci eseményeket is regisztrálják. Az integrációs eljárás során ezt megelőzően az alábbi négy államigazgatási adatbázis egyénsoros összekapcsolására került sor: Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR), Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), Foglalkoztatási és Szociális 1 http://www.ips.gu.se/english/research/research_programmes/fur/projects/ 2 http://tilastokeskus.fi/index_en.html 3 http://www.ehis.ee; http://ec.europa.eu/internal_market/imi-net/registers/docs/registers_ee.pdf

16 Diplomás pályakövetési adatok 2013 Hivatal (FSZH). Az adatintegráció alapját a FIR képezte, az alappopulációt a 2009-ben végzettek teljes évfolyama alkotta, amelynek tanulmányi és szocio-demográfiai adatait egységes, ám anonim kódolással egyéni szinten kötötték össze a további három adatbázisban található egyénsoros adatokkal. Az eljárás megvalósítását a Neumann Nonprofit Kft. végezte. (Az eljárásról és eredményekről bővebben lásd: Garai Veroszta, 2013) Röviden az adatintegrációs eljárásról Az adminisztratív adatbázisok integrációjának lényege, hogy már rendelkezésre álló, teljes körű nyilvántartásra épülő adatbázisok információtartalmát egyéni szinten, ám a személyi azonosítást lehetetlenné tévő kódok segítségével a lebonyolításért felelős szervezet, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) egyesíti. A 2013-ban megvalósított adatkapcsolás eljárásának alapját a Felsőoktatási Információs Rendszerből (FIR) kiemelt végzett alappopuláció a felsőoktatásban 2009/2010-ben diplomát szerzettek teljes köre képezte. Ezen alapsokaság adataihoz egyénsorosan rendeltük hozzá a 2012. év tavaszán az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartásaiban rögzített adminisztratív adatokat. Az adatkapcsolás technikai alapja egy kapcsolati kódképző hash algoritmus, amely minden rekordot meghatározott bemeneti adatok alapján hash-azonosítóval lát el. Az algoritmus a kialakításából következően visszafejthetetlen, a jogszabályi előírásoknak és az alkalmazott technológiai megoldásoknak (beépített véletlenszám-generátor stb.) köszönhetően csak az adott adatintegráció lebonyolításához használható fel. (A folyamat részletes leírását lásd: Fodor Veroszta, 2013.) Az adatintegráció révén létrejött végleges adatbázist a létrehozásért felelős szerv, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) a törvényi rendelkezéseknek megfelelően egy adathordozón közadattárba helyezi, ezzel biztosítva az ahhoz való szabad hozzáférést. Az adatintegráció értékelése: lehetőségek és korlátok Az adminisztratív adatbázisok összekapcsolásából fakadó előnyök számba vétele során egyik fontos szempontként a hatékonyság merül fel. Ez egyfelől költséghatékonyságot jelent. Az összekapcsolás költsége az adatkérőt terheli mind az adatszolgáltatók, mind az adatkapcsolást végző szervezet felé. A survey típusú kutatások jelentős anyagi és időbeli adatfelvételi költségei azonban ez esetben nem jelentkeznek, hiszen már meglévő adatállományról van szó. Mindemellett az adatintegráció időben is hatékony lehet. A meghatározott vizsgálati időpont rögzítése után az adminisztratív adatok bármikor hozzáférhetőek, a kutatás elvileg megkezdhető, nem szükséges az adatfelvételi szakasz beiktatása. Felhasználási szempontból az adatintegráció legfőbb hozadékának kétségtelenül a teljes körűséget tekinthetjük. A teljes körűség nyilvánvalóan csak elvi szinten valósul meg, hiszen erősen befolyásolja a bevont adatbázisok feltöltöttsége és adatminősége. Az adatok elvi teljes körűsége nem pusztán mennyiségi előny. Az adminisztratív adatbázissal kiküszöbölhető ugyanis a reprezentativitás (hiányának) kérdése, és főként a válaszadás/válaszmegtagadás esetleges szisztematikus torzító hatásának mérési és korrigálási problémái is megszüntethetők. A teljes körű adatbázisok integrációjával igen jelentős elemszámú adatbázisok létrehozására nyílik lehetőség, szemben a mintavételes kutatások esetszámaival. A nagy elemszám nem-

Diplomás pályakövetési adatok 2013 17 csak az alkalmazható elemzési eljárások körét tágítja ki, hanem az elvileg teljes lefedettséggel (egyenlő bekerülési esélyekkel) kombinálva lehetővé teszi speciális, atipikus élethelyzetek és kis képzési, munkavállalói csoportok elemzését is. Jóllehet az adminisztratív adatbázisok merev kategorizációja a kutatási megközelítés szempontjából nem mindig kedvező, a későbbi összekapcsolhatóság, bővíthetőség tekintetében feltétlenül előnyös. Az integrált adatbázisok ezáltal longitudinális vizsgálatok alapját képezhetik, egyéni szinten rögzítve időbeni változásokat. A survey típusú vizsgálatok esetében ehhez költség- és időigényes hosszú távú panelvizsgálatok szükségeltetnek, amelyek ráadásul igen kitettek a panelkopásnak. Az adminisztratív adatbázisok számos esetben nehezen hozzáférhető vagy megragadható adatok kiaknázására adnak lehetőséget. Az alkalmazott objektív kategorizáció az összevethetőség, összekapcsolhatóság mellett számos besorolási kérdésnél is hasznos lehet. Az olyan nagy kiterjedésű, rögzített kódlistát tartalmazó változók esetében, mint a munkáltató ágazata, a munkaviszony vagy a foglalkozás, lehetőség nyílik közvetlenül a hivatalos kategorizáció alkalmazására. Ezek a besorolások a survey adatfelvételek esetében gyakran nyitott kérdésekre épülő utólagos kódolást igényelnek. Mindemellett az állami adatbázisokba történő adatszolgáltatás kötelező és szankciókhoz kötött jellege révén olyan nehezen mérhető vagy nagy válaszmegtagadással jellemezhető változókhoz férhetünk hozzá, mint a hivatalosan rögzített jövedelmi szint vagy a foglalkoztatási körülmények számos mutatója. Míg a személyes adatfelvételek esetén a szubjektív megítélés mércéje eltérő lehet, az államigazgatási adatbázisok keretfeltételei, jóllehet nem torzításmentesek, de stabilak és egységesek. A 2013-ban megvalósított pályakövetési célú adatintegráció tapasztalatai azt mutatják, hogy az adminisztratív adatbázisok esetében az egyik fő problémát a bevont nyilvántartások által nem lefedett, azokból szisztematikusan kieső alcsoportok jelentik. Számos esetben az adatbázisok természetéből adódóan egyes csoportok nem jelennek meg az adatbázisban. A diplomás kibocsátás esetében ez alapvetően a nem foglalkoztatott, ám hallgatói avagy inaktív státusszal sem rendelkezők körére vonatkozik. Az adatbázisok eltérő funkciójából fakadó hiányok mellett előzetesen nem paraméterezhető adathiányokkal is számolni kell. Ez esetben a fő problémát nem is a rendelkezésre nem álló adatok mennyisége okozza, hanem az a tény, hogy az adathiányok okai a statisztikai nyilvántartás nem ismert jellegéből adódnak, ezáltal az értelmezés során ezekkel nem is kalkulálhatunk. A primer adatfelvételen nyugvó kutatásokhoz képest az adminisztratív adatbázisok kutatási célú feldolgozásának lehetőségeit számos esetben rugalmatlanság korlátozza. Ez egyrészt az előzetesen rögzített kategóriákból adódik. Az adminisztratív (nyilvántartást szolgáló) és a társadalomtudományi (elemzési célú) kategorizáció épp a különböző elvárások miatt eltérő természetű adatstruktúrákat eredményez. Egyes esetekben a statisztikai kategorizáció túlságosan részletező, máskor a kutatás számára diszfunkcionális összevonásokat tartalmaz. (Jól érzékelhető mindez például a végzettek elhelyezkedésére vonatkozó regionális adatok hiányán.) Mindemellett az előbbi okból a rendelkezésre álló változók köre is korlátozott. Az adminisztratív célú adatgyűjtés a hivatalos nyilvántartáson alapuló részleges képet mutathatja, alapvetően objektív adatokra korlátozódva, amelyek nem egészülnek ki a vélekedések, értékelések, motivációk értelmezést segítő kombinációival. E tekintetben (is) kétségbevonhatatlan a survey jellegű adatfelvételek előnye. A változóhiányok esetében a szubjektív változók mellett a társadalomtudományi kutatásban bevett

18 Diplomás pályakövetési adatok 2013 háttérváltozók kiesésével is számolni kell. Így például az adminisztratív nyilvántartásoknak alapvetően nem célja a szociodemográfiai háttér megragadása. A rendelkezésre álló adatok mennyisége és struktúrája mellett azok minősége is problémát okozhat. A szankcióhoz kötött, kötelező adatszolgáltatás növelheti az érvénytelen/nem megbízható adatközlés mértékét. E zavaró tényező korrigálására az adatbázisok összevetése alkalmazható. Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre, az adatminőség becslési eljárással is javítható, más adatbázis adataira támaszkodva helyesbíthetők az esetleges torzítások. A diplomás pályakövetési rendszer programjának megvalósítása során végrehajtott államigazgatási adatintegráció ismertetésével, eredményeinek közreadásával tehát egy olyan példaértékű gyakorlat bemutatására törekszünk, amely a számos nehezítő tényező ellenére eredményesen megvalósult. E megvalósítás lépései, szakmai döntései, nehézségei pedig bizonyára fontos támpontot nyújthatnak a hasonló törekvésekhez a tanulmány szakmai anyaga alapvetően ezt a célt szolgálja. Az adatintegráció módszertana Az Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztálya 2013-ban második alkalommal valósította meg a meglévő állami adminisztratív adatbázisok pályakövetési célú összekapcsolását. Az adatintegráció célja ezúttal is a frissdiplomások munkaerő-piaci kilépésének pontos és minél teljesebb körű megragadása volt, aminek eredményei mind az ágazati döntéshozásban, mind kutatásokban, mind pedig a szélesebb közvélemény tájékoztatásában kamatoztathatók. A megvalósult adatkapcsolás alapját a döntés-előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosítását rendező 2007. évi CI törvény adja, amelynek 4. paragrafusa feljogosítja az állami vezetők meghatározott körét arra, hogy különböző adatkezelők birtokában meglévő adatok egyénsoros, ám anonim összekapcsolását kezdeményezzék. A folyamat pontos végrehajtását a 335/2007. (XII.13.) kormányrendelet taglalja, amely az adatbázis ily módú létrehozásáért felelős szervként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelöli ki. Az adatok forrása A 2013-ban zajlott adatintegráció során a felsőoktatásban 2009/2010-ben végzettek képzési adataihoz rendeltük hozzá a 2012 tavaszára vonatkozó, munkaerő-piaci adminisztratív adatbázisokból rendelkezésre álló adatokat. Az eljárás során anonimizált módon, ám egyéni szinten kapcsolódtak össze a végzettekről a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartásaiban szereplő személysoros adatok. Az első adatbázis a felsőoktatási képzés részletezett adatait, utóbbi kettő a munkaerő-piaci státusz fő mutatóit biztosítja a pályakövetési célú vizsgálat számára. Az adatkapcsolásba bevont adatkörök pontos tartalmát az 1. számú melléklet részletezi.

Diplomás pályakövetési adatok 2013 19 A kutatás célcsoportja A kutatás célcsoportját a 2009/2010-es tanévben hagyományos szakpáros, egyetemi vagy főiskolai képzésben, alap,- és mesterszakon vagy egységes, osztatlan képzésben végzettséget szerzett frissdiplomások adják (N=52 068 fő). Az elemzés céljainak megfelelően e fent lehatárolt célcsoport változhat, amit minden esetben külön jelzünk a zárótanulmány során. Végzettek alatt azokat értjük, akik az adott időszakban (2009. 09. 01. 2010. 08. 31.) abszolutóriumot szereztek. A jogászoknál, általános orvosoknál, fogorvosoknál és gyógyszerészeknél az egyetemi szinten végzettséget szerzőket is az osztatlan képzésekről kikerülők közé soroltuk. A hitéleti képzésben abszolváltak kimaradnak az elemzésből. A végzettek szociodemográfiai jellemzői A 2009/2010-es tanévben abszolváltak túlnyomó többsége (97 százaléka) Magyarországon született, 2 százalékuk szomszédos, 1 százalékuk egyéb országokból származik. Csak minden századik végzett külföldi állampolgár, őket elhagyjuk az elemzés további részéből. A felsőfokú végzettséget szerzők körében jelentősen felülreprezentáltak a nők (63,2%), akár a teljes népességhez, akár a legrelevánsabb korcsoporthoz a 20 29 évesekhez hasonlítjuk arányukat (1. ábra). 1. ábra. A végzettek, a 20 29 éves korosztály és a teljes népesség nemek szerinti megoszlása (%) Teljes népesség 20 29 évesek Frissdiplomások 52,5% 51,0% 63,2% 47,5% 49,0% 36,8% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Nő Férfi Forrás: Adminisztratív adatbázisok integrációja 2013 Educatio Nonprofit Kft. (N = 52 067) és Népszámlálás 2011 Életkorukat tekintve a vizsgált végzettek harmada diplomájuk megszerzésekor még nem töltötte be a 24. életévét, 37 százalékuk 24 26 év közötti, míg az idősebb korosztályok együttesen is csak a végzettek fennmaradó egyharmadát teszik ki (2. ábra).