Diplomás pályakövetési adatok 2012

Átírás

1 Diplomás pályakövetési adatok 2012 Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály

2 Készült a Társadalmi Megújulás Operatív Program A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése kiemelt projekt intézkedési keretében a Diplomás Pályakövető Rendszer megvalósítása során. A kiadvány az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával valósult meg. Kiadja az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor Szerkesztők: Garai Orsolya, Veroszta Zsuzsanna Szerző: Veroszta Zsuzsanna Minden jog fenntartva Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Szöveggondozás, előkészítés: PC-Szabóság Kft., Nyerges Andrea Tördelés: Professional Publishing Hungary Kft. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft kiadványa az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben használható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. A felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja. ISSN: X Nyomás és kötés: Printer-Partner Kft.

3 Tartalom Frissdiplomások 2012 Kutatási zárótanulmány Módszertani összefoglaló Kutatási kérdőív

4

5 Frissdiplomások 2012 Kutatási zárótanulmány

6 6

7 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 7 TarTalomJEGYZÉK Ábrák jegyzéke A kutatásról Az adatok forrása Főbb megállapítások Tanulmányi életút Külföldi tapasztalatok A nyelvismeret Külföldi tanulmányok Átmenet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között Az abszolutórium és a diplomaszerzés közötti időszak kitolódása Munkatapasztalat a diplomázás előtt Az első munkahely A frissdiplomás munkahely A frissdiplomás munka Munkanélküliség A foglalkoztatás formái Illeszkedés Mellékállás Frissdiplomások jövedelme Elégedettség

8 8 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y ÁBrÁK JEGYZÉKE 1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása ábra. A felsőfokú tanulmányi életút ábra. A diplomázás óta egyéb felsőfokú végzettséget szerzettek aránya képzési területenként ábra. A felsőoktatásban részt vevők jelenlegi képzési formája ábra. A felsőoktatásban részt vevők korábbi képzési formája ábra. A továbbtanulási tervek aránya és irányultsága ábra. MA-/MSc-végzettek doktori képzési továbbtanulási tervei néhány képzési területen ábra. A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében ábra. Nyelvismeret képzési területi bontásban ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a végzés éve szerint ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a tanulmányok munkarendje szerint ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya nemek szerint ábra. A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai táblázat. A nemzetközi tanulmányok leggyakoribb célországai ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési szinteken ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya a végzés éve szerint ábra. A diplomázás után külföldi munkát vállalók aránya képzési területenként táblázat. A diplomázás utáni külföldi munkavégzés célországai ábra. A külföldi munka szakterületi illeszkedése ábra. Végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként

9 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y ábra. Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diploma-szerzés között eltelt idő szerint ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázók képzési területi aránya ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázók aránya képzési szintenként ábra. A diplomaszerzés kitolódásának oka képzési területenként ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési szintenként ábra. Kilépett-e a munkaerő-piacra diploma nélkül? ábra. Érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? ábra. A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya képzési terület szerint ábra. A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya az abszolutóriumszerzés éve szerint ábra. A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés ábra. A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnya rendelkezők aránya munkarend szerinti bontásban ábra. A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya képzési területi bontásban ábra. A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya képzési szint szerinti bontásban ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban ábra. Továbbfoglalkoztatás a szakmai gyakorlat helyszínén képzési terület szerinti bontásban ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési területi bontásban ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma képzési szint szerinti bontásban ábra. Az álláskeresési célból kezdeményezett és a megvalósult kapcsolatfelvételek átlagos száma a végzés éve szerinti bontásban ábra. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje a végzettség éve szerinti bontásban ábra. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési terület szerinti bontásban

10 10 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 39. ábra. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje képzési szint szerinti bontásban ábra. A diploma utáni első munkába állás átlagos ideje nemek szerinti bontásban ábra. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? ábra. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? ábra. Az első diplomás munkahely szakterületi kapcsolódása ábra. Az első diplomás foglalkoztatás jogviszonya ábra. Köz- és magántulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén ábra. Magántulajdonú cégnél dolgozók aránya képzési területi bontásban ábra. Magyar és külföldi tulajdon aránya a végzettek aktuális munkahelyén ábra. A teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban ábra. A végzetteket foglalkoztató cég létszáma ábra. Az 1000 fő feletti foglalkoztatott-létszámú cégeknél dolgozók aránya képzési területi bontásban ábra. A végzettek megoszlása a foglalkoztató ágazata szerint ábra. A végzettek aktuális munkaerő-piaci státusza ábra. A megkereséskor munkanélküliek aránya képzési területi bontásban ábra. A megkereséskor munkanélküliek aránya a végzés éve szerinti bontásban ábra. A munkaviszony formája ábra. Az alkalmazás formája képzési területenként ábra. Az alkalmazás formája a végzés éve szerint ábra. A foglalkoztatás típusa ábra. Közalkalmazottak/köztisztviselők aránya képzési területenként ábra. Vezetőként dolgozók aránya ábra. Vezető pozícióban dolgozók aránya a végzés éve szerint ábra. Vezető pozícióban dolgozók aránya nemek szerint ábra. Alkalmazottak, beosztottak száma ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma képzési területenként ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma a végzés éve szerint

11 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y ábra. Alkalmazottak/beosztottak száma nemek szerint ábra. A megkereséskor külföldön dolgozók aránya képzési területi bontásban ábra. A külföldön dolgozók aránya képzési szint szerinti bontásban ábra. A végzett munka illeszkedése a tanulmányok szakterületéhez ábra. Nem felsőfokú tanulmányai szakterületén dolgozók aránya képzési területek szerint ábra. Nem felsőfokú tanulmányai szakterületén dolgozók aránya képzési szintek szerint ábra. Nem felsőfokú tanulmányai szakterületén dolgozók aránya a végzés éve szerint ábra. Nem felsőfokú tanulmányai szakterületén dolgozók aránya nemek szerint ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési területek szerint ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya képzési szintek szerint ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya a végzés éve szerint ábra. Felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya nemek szerint ábra. A mellékállás és a végzettség szakterületének illeszkedése ábra. A mellékállással rendelkezők aránya képzési területi bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési terület szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek képzési szint szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettség éve szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak ágazata szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató tulajdonviszonya szerinti bontásban

12 12 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 86. ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munkáltató foglalkoztatott-létszáma szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatási forma szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak munkaviszonya szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a foglalkoztatottak pozíciója szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző külföldi tanulmányok szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a végzettséget megelőző szakmai munkatapasztalat szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a többiekhez viszonyított tanulmányi eredmény szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek nemek szerinti bontásban, az egyes képzési területeken ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek az apa legmagasabb iskolai végzettsége szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a kibocsátó család anyagi helyzete szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munka összességével való elégedettség szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a munka tartalmával való elégedettség szerinti bontásban ábra. Frissdiplomás havi nettó átlagjövedelmek a jövedelemmel való elégedettség szerinti bontásban ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival ábra. Elégedettség a végzett munkával (összességében) képzési területenként ábra. Elégedettség a végzett munkával (összességében) képzési szintenként ábra. Elégedettség a végzett munka egyes aspektusaival nemek szerint

13 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 13 a KUTaTÁSrÓl Az adatok forrása A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretein belül 2012 tavaszán 32 felsőoktatási intézmény gyűjtött adatokat végzettjeiről és hallgatóiról. A hazai pályakövetési rendszer harmadik évében zajlott adatfelvételek köre az egy és a három éve diplomázottak mellett már az öt éve végzettekre is kiterjedt. A programban részt vevő intézmények a 2007-ben, a 2009-ben, illetve a 2011-ben abszolutóriumot szerzett végzettjeik teljes körét keresték meg online kérdőívek segítségével. Az országos DPR-adatbázis az intézményi megkeresésre válaszoló végzettek adataiból épült fel. Az átlagos válaszadási ráta 15,04 százalékos. A válaszadók teljes létszáma fő. Az intézményi adatokból összeálló országos adatbázison az egyes intézmények alappopulációs megoszlásai alapján súlyozási eljárást végeztünk, amelynek eredményeképpen a későbbi feldolgozás alapját képező adatbázis a válaszadók neme, végzési éve, képzési területe, képzési szintje és munkarendje szerint reprezentatív az alapsokaságra nézve. 1. táblázat. A válaszadók intézményi megoszlása Eredeti, nem súlyozott adatbázis alapján Intézmény neve Minta esetszáma Alapsokaság esetszáma Válaszadási ráta ÁVF ,21% ANNYE ,38% AVKF ,11% BCE ,83% BGF ,77% BKF ,50% BME ,70% DE ,31% DF ,87% EDUTUS ,67% EJF ,30% EKF ,49%

14 14 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y Intézmény neve Minta esetszáma Alapsokaság esetszáma Válaszadási ráta ELTE ,24% GDF ,43% KE ,79% KF ,31% KJF ,59% ME ,87% NKE ,91% NYF ,81% NYME ,70% OE ,87% PE ,40% PPKE ,98% PTE ,93% SE ,47% SZE ,15% SZF ,79% SZIE ,47% SZTE ,81% WJLF ,29% ZSKF ,31% ,04% Főbb megállapítások Kutatási zárótanulmányunk a Diplomás Pályakövető Rendszer 2012-es intézményi adatfelvételeiből összeálló országos frissdiplomás adatbázis főbb eredményeit mutatja be. A vizsgálatban egységes módszertannal és kérdőívvel 32 felsőoktatási intézmény vett részt, a megkeresettek körét a 2007-ben, a 2009-ben, illetve

15 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 15 a 2011-ben abszolutóriumot szerzett végzettek alkották. A kutatási adatbázis esetszáma 15,04 százalékos válaszadási ráta mellett megközelíti a 25 ezer főt. Jóllehet a kutatási zárótanulmány alapvető funkciójánál fogva elsősorban a számszerű adatok megismertetésére fókuszálva a végzettek által adott válaszok főbb megoszlásait tartalmazza, a frissdiplomások válaszai alapján kialakuló képet néhány általános következtetésben az alábbiakban összegezzük. A diplomaszerzés pozitív hozadéka A pályakövetési vizsgálatok eredményei rendre alátámasztják a felsőfokú végzettség munkaerő-piaci megóvó hatását és a diplomában rejlő további fejlődési lehetőségeket. Előbbit jól mutatják a frissdiplomások körében mért, országos átlag alatti munkanélküliségi arányok. A diploma mindemellett jövedelmi előnyt is jelent a munkaerőpiacon, ami már a végzés utáni korai években mérhető. Nem csak egy statikus kilépési előnyről van azonban szó. A diploma munkaerőpiaci hasznosulásának megítélésében ugyanis döntő szempont kell, hogy legyen az időbeliség, a jövedelmek, vagy a karrier szempontjából mérhető fejlődési potenciál. A vizsgálat azzal, hogy az éve végzettek munkaerő-piaci mutatóit egymás mellé tudja állítani, arra is rávilágít, hogy azonosítható-e fejlődési tendencia e tekintetben már a frissdiplomás karrier első éveiben. Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a felsőfokú végzettség nemcsak a munkaerő-piaci betagozódásnál jelent előnyt, hanem az évről évre emelkedő fizetések és javuló pozíciók tanúsága szerint magában foglalja a fejlődés, a munkaerő-piaci előrejutás lehetőségét is. Az egyéni hozzáadott érték fontossága A pályakövetési kutatás eredményei alapján másik fontos tanulságként a hallgatók cselekvési terének, végzés előtti stratégiáinak fontosságára irányítanánk a figyelmet. A frissdiplomások munkaerő-piaci sikerességének olyan objektív mutatói, mint például a jövedelem, tisztán visszatükrözik a tanulmányok ideje alatt befektetett egyéni energiák pozitív megtérülését. Azok az eredmények, amelyek a tanulmányok alatti szakmai munkatapasztalat-szerzéshez, a külföldi képzéseken való részvételhez, vagy az átlagnál jobb tanulmányi eredményhez társuló magasabb átlagjövedelmeket mutatják, a felsőfokú képzési időszak tudatos tervezésére, a munkaerő-piaci kilépés előkészítésére hívhatják fel a figyelmet. Mozdíthatatlan egyenlőtlenségek A pályakövetési eredmények előző két következtetésbe sűrített pozitív képe mellett az adatok a végzettek közti strukturális (képzési) és szociodemográfiai egyenlőtlenségek meghatározó voltát is egyértelműen tükrözik. A vizsgálat során alkalmazott munkaerő-piaci mutatók mindegyike igen jelentős különbségeket tár

16 16 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y fel a felsőoktatási rendszer egyes képzési szintjein, képzési területein végzettek között. Ezek mellett azonban még érzékenyebb probléma a társadalmi különbségek leképeződése a frissdiplomások munkaerő-piaci sikerességi mutatóiban. Jól látszik ez abban, ahogy a jövedelmek alakulását a származási háttér befolyásolja, és több esetben szemléletesen megmutatkozik a nemek közti éles különbségekben. A férfi és női frissdiplomások között éles a határvonal nemcsak a minden egyes szakterületen belül visszajelzett átlagjövedelmek tekintetében, hanem a munkaerő-piaci átmenet és a korai karrierút szempontjából is. E tények alapján úgy tűnik, a diploma fentebb említett pozitív hozadékaiban nem egyformán részesülhet minden frissdiplomás csoport. TaNUlmÁNYI ÉlETÚT A felsőoktatásból kikerülő frissdiplomások esetében a munkaerő-piaci jellemzők vizsgálata mellett nagy hangsúllyal kell a felsőoktatás és a munka világának kapcsolata, összefonódása felé fordulnunk. A pályakövetési kutatások adatai rendre azt tükrözik, hogy a felsőoktatási kilépés jellemzően nem egy konkrét időponthoz (pl. diploma átvétele) köthető életesemény, hanem folyamatosságot mutat, amely a két szféra kapcsolódási pontjainak feltárásában ragadható meg. Maga a felsőfokú tanulmányok lezárása is bajosan értelmezhető a képzési életút tényleges lezárulásaként. Ennek fontos empirikus bizonyítéka lehet az az eredmény, amely szerint a vizsgált frissdiplomások 18 százaléka a megkeresésekor is a felsőoktatásban tanult még (második, vagy azt is meghaladó végzettség szerzésére törekedve). A vizsgálatba bekerült frissdiplomások már a kutatás során kiindulási pontnak tekintett végzettség előtt is kapcsolódhattak a felsőoktatáshoz: 15 százalékuk másik diplomát is szerzett (a vizsgálttal párhuzamosan, vagy azt követően), míg 23 százalékuk már felsőfokú végzettséggel kezdte meg újabb tanulmányait (bizonyos képzési szinten ez evidencia, lásd mesterképzések). A felsőfokú képzési aktivitás különösen a természet- és bölcsészettudományi területek egykori hallgatóit jellemzi, akiknek csaknem egynegyede a vizsgált végzettsége után más diplomát is szerzett nyilvánvalóan itt is a mesterképzésben továbbtanulókról van döntően szó.

17 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y ábra. A felsőfokú tanulmányi életút Az egyes képzéseken részt vettek aránya (%) N = ; ; ,2% 15,2% 23,1% 2. ábra. A diplomázás óta egyéb felsőfokú végzettséget szerzettek aránya képzési területenként (%) N = Agrár 13,4% 25,6% Gazdaságtudományi 12,1% 10,5% Jogi 11,8% 9,6% 12,7% 18,1% Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés 9,9% 14,5% 14,7% Társadalomtudományi 16,0% 23,1% 15,3%

18 18 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y A megkereséskor is a felsőoktatásban tanulók (mint láthattuk, a végzettek 18 százaléka) többnyire mesterképzéseken vesznek részt. A második legnagyobb arányú továbbtanulási út a doktori képzések irányába vezet. 3. ábra. A felsőoktatásban részt vevők jelenlegi képzési formája (%) N = 4204 Míg az előző ábrából a képzésben maradás iránya látszik, addig a következő ábra e továbbtanuló csoport képzési hátterét mutatja be. Jól látszik, hogy a legnagyobb továbbtanulási hajlandóság a BA-/BSc-végzetteket jellemzi, az újabb diplomát megcélzók fele kerül ki e képzési szintről. Ugyanakkor ezt a továbbtanuló csoportot a hagyományos egyetemi és főiskolai képzéseken diplomát szerzettek is nagymértékben táplálják (egyenként kb. egyötödös arányban).

19 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y ábra. A felsőoktatásban részt vevők korábbi képzési formája (Esetszám, %) N = 4335 Tekintettel arra, hogy a vizsgált csoport időben meglehetősen közel van még a felsőoktatási tanulmányokhoz (1-3-5 évvel a végzés után, vagy sokan még mindig a képzésben), a tanulmányok folytonosságát a továbbtanulási tervek kontextusában is értelmeznünk szükséges. A diplomaszerzés után is fennmaradó képzési motivációkat az adatok is alátámasztják. Összesített, minden képzési szint végzettjeire vonatkoztatott adataink alapján főként a mesterképzések felé irányuló továbbtanulási terveket azonosíthatjuk. A végzettek közel 30 százaléka fontolgatja az ilyen irányú továbbtanulást, amelynek során az esetek felében abban az intézményben maradna, ahol az előző végzettségét szerezte. Felsőfokú szakképzést vagy szakirányú továbbképzést, rezidensképzést a végzettek kb százaléka tervez. Bekapcsolódását a doktori képzésbe a frissdiplomások 17 százaléka nem zárja ki a későbbiekben.

20 20 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 5. ábra. A továbbtanulási tervek aránya és irányultsága A további felsőfokú tanulmányokat tervezők aránya (%) N = ; ; ; Doktori képzés 9,9% 7,0% 83,0% Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés 11,0% 10,0% 79,9% MA-/MSc-képzés 15,5% 13,4% 71,1% 8,7% 11,8% 79,4% A doktori képzési terveket kissé részletesebb képzési területi bontásban, az MA-/MSc-képzéseken végzettek körében vizsgálva a természet- és a társadalomtudomány mesterképzéseinek frissdiplomásai mutatják a legnagyobb motivációt. Közülük kb. 42 százaléknyian tervezik, hogy doktori tanulmányokat is folytatnak majd. A természettudományi területen végzettek közt e tervek erősebben kötődnek a mesterképzési tanulmányok helyszíneként szolgáló intézményhez, a társadalomtudományi mesterdiplomások körében nagyobb az intézményi mobilitás tervezett aránya.

21 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y ábra. MA-/MSc-végzettek doktori képzési továbbtanulási tervei néhány képzési területen (%) N = ,7% 11,1% 64,1% Gazdaságtudományi 12,0% 6,1% 81,9% 16,7% 11,1% 72,2% 12,5% 12,5% 75,0% 23,9% 9,0% 67,1% Pedagógusképzés 15,7% 9,2% 75,1% 10,0% 4,3% 85,7% Társadalomtudományi 20,7% 21,8% 57,5% 28,6% 13,4% 58,0% Tervezi, intézményváltás nélkül Tervezi, intézményváltással Nem tervezi KÜlFÖlDI TaPaSZTalaToK A nyelvismeret A végzettek nyelvtudását egy olyan hatértékű skálával mértük, amelyen a nyelvismeret szintje mellett (4 fokozat) lehetőség nyílt annak jelölésére is, hogy valaki az adott nyelvet anyanyelvként definiálja, vagy egyáltalán nem ismeri. A nyelvismeretre vonatkozó adattáblákban az előbbi öt kategóriát összevontan kezeljük nyelvtudásként. Az így létrehozott mutató szerint a frissdiplomások között az angol nyelv ismerete dominál (92 százalék), ezt követi a német nyelvet ismerők 70 százalékos aránya. A többi (francia, olasz, spanyol, orosz) felkínált idegen nyelvet ismerők aránya rendre 20 százalék alatti.

22 22 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 7. ábra. A nyelvismeret gyakorisága a végzettek körében Az egyes idegen nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya (%) N = ; ; ; ; ; Orosz 19,1% Spanyol Olasz Francia 10,5% 13,0% 17,3% Német 70,0% Angol 92,4% Az egyes képzési területek végzettjeinek nyelvtudását három nyelv angol, német és francia esetében vetjük össze. Összességében az átlagnál némileg magasabb gyakoriságú nyelvismeretet a gazdaság-, a bölcsészet- és a természettudományi végzettek körében találtunk, míg e tekintetben a pedagógiai, a jogi, a társadalom- és a sporttudományi diplomások mutatják a legalacsonyabb arányokat. Az egyes nyelvekre külön fókuszálva emellett feltűnő a francia nyelv ismeretének átlagot meghaladó aránya a művészeti és a bölcsészettudományi képzések diplomásainál és alulreprezentáltsága a műszaki és az informatikai területek végzettjei körében. A német nyelv ismerete az átlagot meghaladó arányban kötődik a gazdaságtudományi frissdiplomásokhoz, míg a közigazgatási és a társadalomtudományi diplomásoknál ritkábban fordul elő.

23 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y ábra. Nyelvismeret képzési területi bontásban Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya (%) N = ; ; Agrár Gazdaságtudományi Jogi Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés Társadalomtudományi 12,3% 23,3% 19,1% 10,1% 19,9% 14,2% 11,7% 23,0% 14,9% 14,0% 14,7% 20,0% 18,3% 17,3% 70,1% 93,7% 72,0% 94,9% 75,0% 95,5% 66,8% 67,5% 62,0% 70,1% 72,0% 70,6% 66,4% 68,5% 62,9% 71,2% 70,1% 97,4% 88,5% 84,2% 93,5% 86,7% 92,4% 84,9% 86,5% 88,4% 96,2% 92,5% Francia Német Angol A nyelvismeret mindemellett némileg a végzettség megszerzésének idejéhez is kötődik. Biztató tendenciának tűnhet, hogy a felsőoktatásból frissen kikerülő végzettévfolyamokban egyre magasabb az idegen nyelveket ismerők aránya. Ugyancsak lényegesen gyakoribb nyelvismeret kötődik a felsőoktatás nappali munkarendű képzésein végzettek köréhez mindhárom vizsgált nyelv esetében, mint a levelező, az esti és a távoktatási munkarendeken szerzett diplomákhoz. Nyilván ez is tükrözheti a fentebb azonosított időbeli hatást (a nappali munkarendű képzésekről kikerülők jellemzően fiatalabbak). A nyelvtudás nemek között mért különbségei mögött az időbeliség helyett alapvetően képzési területi meghatározottságokat sejthetünk. Az angol nyelvet a férfiak, míg a franciát a nők beszélik az átlagot meghaladó arányban. A német nyelv esetében lényegében nincs eltérés a két nem végzettjei között.

24 24 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 9. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a végzés éve szerint (%) N = ; ; ,8% 69,7% 90,3% ,5% 70,6% 92,9% ,5% 72,9% 94,6% 17,6% 70,4% 92,7% Francia Német Angol 10. ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya a tanulmányok munkarendje szerint (%) N = ; ; Nappali munkarend 20,0% 75,5% 97,1% Nem nappali munkarend 12,2% 60,6% 85,0% 17,1% 69,8% 92,4% Francia Német Angol

25 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y ábra. Az egyes nyelveket legalább alapszinten ismerők aránya nemek szerint (%) N = ; ; ,1% 69,3% 90,5% 15,9% 70,0% 95,7% 17,3% 69,9% 92,4% Francia Német Angol Külföldi tanulmányok A vizsgált frissdiplomások 9,5 százaléka számolt be arról, hogy diplomájának megszerzése előtt, a felsőoktatásban töltött évek alatt hosszabb-rövidebb ideig külföldi tanulmányokat is folytatott. E csoportot részletesebben vizsgálva azt látjuk, hogy a nemzetközi mobilitást egyrészt a Tempus/Erasmus ösztöndíj, másrészt a családi háttértámogatás teszi leginkább lehetővé. Utóbbi szempont észrevétele nyilván szelekciós szempontból sem elhanyagolható: a külföldi tanulmányok folytatásához az esetek egyharmadában a család anyagi erőforrásainak mozgósítására is szükség volt. A tanulmányi célú nemzetközi mobilitás a magyar felsőoktatásból főként Németország felsőoktatási intézményei felé irányul.

26 26 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 12. ábra. A külföldi tanulmányok finanszírozási forrásai Külföldi tanulmányokat végzettek körében Az egyes források említési gyakorisága (%) N = 2308 Párhuzamos külföldi munkavállalá s 6,9% 31,0% Egyéb külföldi/nemzetközi ösztöndíj Hazai ösztöndíj, pályázat 11,3% 10,6% intézmény ösztöndíja 8,4% Tempus/Erasmus ösztöndíj 46,0% 2. táblázat. A nemzetközi tanulmányok leggyakoribb célországai Említések száma a legtöbb hallgatót fogadó országok körében. Célország Említések száma Németország 552 Egyesült Királyság 223 Franciaország 200 Olaszország 179 Ausztria 175 Finnország 151 Hollandia 145 USA 130 A nemzetközi tanulmányi mobilitást háttérváltozók szerint vizsgálva képzési területenként a bölcsészettudományi, a jogi és a gazdaságtudományi képzések végzettjei közt találunk kiugró, 10 százalék feletti értékeket. Az átlagnál ritkábban vettek részt nemzetközi tanulmányi mobilitásban a közigazgatási, a sporttudományi, a pedagógusképzési és az informatika szakterületek egykori hallgatói.

27 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési területeken (%) N = Agrár 8,4% 14,0% Gazdaságtudományi 11,4% 5,5% Jogi 11,0% 4,2% 8,0% 9,6% Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés 8,4% 5,4% 5,8% Társadalomtudományi 8,9% 7,4% 9,5% Fontos jelzés lehet, hogy a nemzetközi tanulmányi mobilitás az egységes és osztatlan képzések mellett inkább a hagyományos egyetemi képzési formához kötődik (17-17%). Már a mesterképzésben is ennél kisebb (jóllehet átlagot meghaladó, 12,3 százalék) a mobilak aránya, de a bachelordiplomások esetében határozottan alacsony, 6,8 százalékot ér el csupán, ami inkább a hagyományos főiskolai szinten végzettek adataihoz hasonlít.

28 28 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 14. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya az egyes képzési szinteken (%) N = BA/BSc MA/MSc Egységes, osztatlan Hagyományos egyetemi 6,8% 12,3% 17,1% 17,2% 5,5% 9,6% A nyelvismerethez hasonlóan pozitív tendencia mutatkozik a külföldi tanulmányok alakulásában is az egyes kibocsátási években. A 2007-ben végzettek 8,6 százalékos részvételi arányához képest 2011-ben már 10,8 százalékos volt azoknak a végzetteknek az aránya, akik külföldi tanulmányokat is folytattak a felsőoktatási évek alatt. 15. ábra. A diplomázás előtt külföldi tanulmányokat folytató végzettek aránya a végzés éve szerint (%) N = ,6% 9,7% 10,8% 9,7%

29 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 29 A tanulmányok nemzetközi vonatkozásai után itt mutatunk be néhány külföldi munkavállalással kapcsolatos adatot is. Azt az időszakot vizsgáljuk e szempontból, amely az abszolutórium megszerzése és a megkeresés időpontja közt eltelt (az esetleges külföldi aktuális munkavégzést a munkaerő-piaci helyzetet feltáró fejezet tárgyalja). A végzettség megszerzése utáni időszakban 10,6 százalékos azok aránya, akik külföldön (is) vállaltak munkát. Főként a műszaki, az informatikai képzési területek diplomáival nyílt erre lehetőség. Pedagógusképzési, közigazgatási vagy jogi (friss)diplomával jóval átlagos szint alatt marad a nemzetközi munkavállalási célú mobilitás előfordulása. A munkavégzés leggyakoribb célországai Németország és az Egyesült Királyság. 16. ábra. A diplomázás után külföldi munkát vállalók aránya képzési területenként (%) N = Agrár 10,0% 11,2% Gazdaságtudományi 11,8% 14,1% Jogi 4,7% 6,5% 14,0% 12,9% Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés 5,4% 11,7% 12,5% Társadalomtudományi 9,0% 11,5% 10,6%

30 30 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 3. táblázat. A diplomázás utáni külföldi munkavégzés célországai Említések száma a legtöbb hallgatót fogadó országok körében. Célország Említések száma Németország 640 Egyesült Királyság 412 Ausztria 297 USA 185 Franciaország 115 Olaszország 105 A külföldi munkavégzés előfordulásának gyakorisága mellett azt is érdemes figyelembe vennünk, hogy szakterülethez kapcsolódó, vagy diplomához kötődő szakképzettséget nem igénylő munkáról van-e szó. E tekintetben meglehetősen kiegyenlített arányokat találunk a külföldön munkát vállalók között: egyaránt egyharmad azok aránya, akik szakterületükön, azoké, akik egy ehhez közeli szakmában, és ugyanennyi azoké, akik nem szakmai munka ellátásán dolgoztak a vizsgált időszakban. 17. ábra. A külföldi munka szakterületi illeszkedése A végzettség óta külföldi munkát vállalók körében (esetszám, %) N = ; 32% 943; 37% Igen, teljes mértékben Részben Nem 767; 31%

31 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 31 Amennyiben a külföldi munkavégzést visszajelzők körében a többé-kevésbé szakmai munkát végzők arányát képzési területi bontásban szemléljük, beszédes a kép. Bizonyos szakterületek végzettjei orvos- és egészségtudományi, műszaki, informatikai külföldön is döntően szakmai munkát tudnak végezni. Ugyanakkor például pedagógus-, jogi, bölcsész- vagy társadalomtudományi diplomával jóval nagyobb a valószínűsége annak, hogy a külföldi munka nem szakmai tevékenységet jelent. 18. ábra. Végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya képzési területenként A végzettség óta külföldi munkát vállalók körében (%) N = 2505 Agrár 69,9% 50,8% Gazdaságtudományi 68,7% 89,9% Jogi 57,3% 59,6% 82,9% 63,0% Orvos- és egészségtudományi 86,9% Pedagógusképzés 42,3% 62,2% Társadalomtudományi 54,7% 67,4% 67,7%

32 32 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y ÁTmENET a FElSŐoKTaTÁS ÉS a munka- ErŐPIaC KÖZÖTT Az abszolutórium és a diplomaszerzés közötti időszak kitolódása A pályakövetési kutatások hazai gyakorlatában a képzés és munkaerőpiac közti átmeneti időszakot kiemelt figyelem övezi. Az átmenet sikerességének, folytonosságának megragadása mellett (lásd alább) ennek még hazai viszonyok között is nagyon fontos területe van: a diplomaszerzés kitolódása (elsősorban, mint az alábbiakban kiderül majd) a nyelvvizsga-kritérium teljesülésének hiánya miatt. E probléma vizsgálata olyannyira indokolt, hogy a hazai pályakövetési rendszer kutatási programja épp emiatt tekinti kiindulópontjának a diplomaszerzés helyett az abszolutóriumszerzés idejét, lehetővé téve a két időszak közti folyamatok vizsgálatát is. Az abszolutórium megszerzése utáni diplomaszerzési időszak kitolódása a végzettek 32 százalékát érintette. E csoporton belül minden második esetben még a megkeresés időpontjában is nyitott a diploma megszerzésének kérdése. 19. ábra. Végzettek megoszlása az abszolutórium és a diplomaszerzés között eltelt idő szerint Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében (%) N = ,4 13,8 49,4 16,1 11,7 5,6 A diplomaszerzés abszolutórium utáni kitolódása a fenti 32 százalékos átlaghoz képest jelentősebb arányú a bölcsész, a gazdaságtudományi, a művészeti és a jogi területen. Ritkább azonban az orvos- és egészségtudományi és a természettudományi végzettségűek körében.

33 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 33 Képzési formák szerinti bontásban úgy tűnik, hogy az egységes és osztatlan képzések, valamint a mesterképzések végzettjeinek helyzete a leginkább kedvező e tekintetben. Közülük kb. minden ötödik végzettet érint az abszolutórium és a diplomázás közti időeltolódás. A probléma a hagyományos főiskolai szinten diplomázókat érinti leginkább. 20. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázók képzési területi aránya (%) N = Agrár 29,2% 35,9% Gazdaságtudományi 35,0% 28,3% Jogi 35,2% 29,7% 28,2% 36,9% Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés 20,7% 31,1% 31,3% Társadalomtudományi 34,6% 24,6% 32,0%

34 34 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 21. ábra. Közvetlenül az abszolutórium után nem diplomázók aránya képzési szintenként (%) N = BA/BSc 33,3% MA/MSc Egységes, osztatlan 20,8% 19,9% Hagyományos egyetemi 31,0% 35,5% 32,0% A két időpont abszolutórium és diplomaszerzés eltolódásában az esetek közel háromnegyedében (73,5 százalék) a nyelvvizsga hiánya jelenik meg okként. Az egyéb okok között a válaszadók többnyire képzési sajátosságokat vagy egyéni élethelyzetük különböző eseményeit említik. Képzési területenként vizsgálva a nyelvvizsga hiánya a pedagógus, a közigazgatási, a művészeti, az agrár és a gazdaságtudományi képzésben jelentkezik az átlagosnál is gyakoribb okként. A jogi, az informatikai és a bölcsészettudományi terület végzettjeinek esetében ez az ok kevésbé áll a halasztás hátterében.

35 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y ábra. A diplomaszerzés kitolódásának oka képzési területenként Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók körében (%) N = 7675 Agrár 87,6% 12,4% 58,5% 41,5% Gazdaságtudományi 83,0% 17,0% Jogi 41,0% 55,9% 59,0% 44,1% Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés Társadalomtudományi 91,3% 79,5% 87,8% 73,8% 89,8% 75,7% 81,5% 70,0% 73,6% 8,7% 20,5% 12,2% 26,2% 10,2% 24,3% 18,5% 30,0% 26,4% Nyelvvizsga hiánya Más ok Az abszolutórium után közvetlenül nem diplomázó végzetteket képzési szint szerint vizsgálva azt találjuk, hogy a nyelvvizsgaprobléma alapvetően a főiskolai és BA-/BSc-szintekről kilépők körében meghatározó. Az egyetemi és főként az osztatlan képzések végzettjei inkább más okok miatt halasztják a diplomaszerzést.

36 36 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 23. ábra. A diplomaszerzés kitolódása a nyelvvizsga hiánya miatt képzési szintenként Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók körében (%) N = 7543 BA/BSc 81,1% MA/MSc 70,5% Egységes, osztatlan 20,8% Hagyományos egyetemi 53,7% 81,5% 73,1% Az előzőekben elemzett jelenség a diplomaszerzés kitolódása a képzési viszszacsatolás mellett munkaerő-piaci következményeit tekintve is érdemes a vizsgálatra. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók ugyanis nem ritkán az esetek 80 százalékában diploma nélkül is kilépnek a munkaerőpiacra (36 százalék), vagy már eleve foglalkoztatottak (45 százalék). 24. ábra. Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül? Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében (esetszám, %) N = ; 45% 2805; 36% Igen Nem Már akkor is dolgoztam 1464; 19%

37 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 37 Összességében a diploma megszerzését elhalasztó végzettek egyharmada nem érzékelte e kitolódás negatív munkaerő-piaci következményeit. Komoly problémával emiatt a munka világában mindössze a halasztók egynegyede szembesült. 25. ábra. Érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem diplomázók körében (%) N = ,8% 32,2% problémát Kismértékben problémának éreztem 43,9% A diplomaszerzés elhalasztódásának munkaerő-piaci következményeit képzési területenként vizsgálva azt találjuk, hogy e probléma a művészeti, az informatikai vagy a gazdaságtudományi képzésen végzetteket kevésbé érinti. Az átlagnál nagyobb arányban okozott azonban gondot a pedagógus, jogi, agrár vagy közigazgatási frissdiplomás pályákon. Úgy tűnik, a munkaerőpiac fogadókészsége a diplomával nem rendelkező végzettek iránt idővel csökkent, hiszen a régebben (2007-ben) végzettek közül (a későbbi évek kilépőihez képest) többen jelezték, hogy a diploma hiánya nem okozott gondot a munkaerőpiacon.

38 38 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 26. ábra. A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya képzési terület szerint Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók körében (%) N = 7501 Agrár 24,9% 34,6% Gazdaságtudományi 38,7% 40,8% Jogi 26,7% 24,8% 28,8% 46,9% Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés 27,8% 22,9% 29,4% Társadalomtudományi 28,9% 27,3% 32,2%

39 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y ábra. A diplomaszerzés kitolódásának hatását a munkaerő-piaci érvényesülésben nem érzékelők aránya az abszolutóriumszerzés éve szerint Az abszolutóriumszerzés után közvetlenül nem diplomázók körében (%) N = ,9% ,9% ,1% 32,8% Munkatapasztalat a diplomázás előtt A felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolódási pontjait már a tanulmányok időszakában fontos lehet azonosítanunk. Egyfelől azért, hogy a tanulmányok alatti szakmai munkavégzésnek munkaerő-piaci hozadékait vizsgálhassuk, másfelől pedig azért, hogy tisztábban láthassuk a két rendszer kapcsolatának jellegét, alakulását. A tanulmányok alatti munkavégzés kapcsán azt találjuk, hogy a végzettek 45 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is rendelkezett főállású munkaviszonnyal (mint alább elemezzük, ez főként a nem nappali munkarendben tanulókat érinti). A végzettek 60 százaléka végzett nem szakmai jellegű munkát felsőfokú tanulmányai alatt, ugyanakkor közel ennyi (57,7 százalék) azok aránya, akik szakterületükhöz kapcsolódó munkatapasztalatot szereztek már a felsőfokú évek alatt. A szakmai gyakorlat elterjedtsége jelentős, 70 százalék feletti a vizsgált végzettcsoportokban.

40 40 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 28. ábra. A diplomázás előtti munkatapasztalat-szerzés Az egyes munkaerő-piaci tapasztalatszerzési formák gyakorisága a végzettek körében (%) N = ; ; ; ,0% 60,5% 57,7% részt 71,8% Az abszolutórium idején főállásban dolgozók munkarend szerinti vizsgálata jól mutatja, hogy a tanulás és munkavégzés ilyen jellegű összekapcsolása főként a nem nappali munkarendben tanulókat jellemzi. A nappali tagozatos végzettek 16,5 százalékos tanulmányok alatt főállású munkavállalási arányához képest a távoktatásban tanulók közt szinte teljes körű (93 százalék), de az esti (85,7 százalék) és a levelező (87,9 százalék) tagozaton is rendkívül magas e kettős hallgatói és munkavállalói státusz gyakorisága. 29. ábra. A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya munkarend szerinti bontásban (%) N = Nappali 16,5% 85,7% 89,4% Távoktatás 93,1% 45,0%

41 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y 41 A felsőfokú tanulmányok melletti főállású munkavállalás képzési területi bontásban az átlagnál jobban jellemzi a sporttudományi, a közigazgatási és a pedagógusképzési hallgatókat. Ugyanakkor az átlagnál lényegesen csekélyebb arányban találunk tanulás mellett főállásban dolgozókat az orvos- és egészségtudományi, a természettudományi és az agrár képzési területeken. 30. ábra. A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya képzési területi bontásban (%) N = Agrár 32,3% 41,8% Gazdaságtudományi 47,3% 51,3% Jogi 49,4% 66,5% 39,3% 40,5% Orvos- és egészségtudományi 31,1% Pedagógusképzés 58,3% 60,8% Társadalomtudományi 47,8% 23,2% 44,8%

42 42 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y A tanulmányok alatti főállású munkavállalás képzési szintek szerinti vizsgálata alapján a munkaerőpiactól legtávolabb az egységes és osztatlan képzések hallgatói állnak, míg a legtöbb kapcsolódás a munka világához a főiskolai és az MA-/MSc-képzések hallgatói esetében jön létre. 31. ábra. A végzettség megszerzésekor főállású munkaviszonnyal rendelkezők aránya képzési szint szerinti bontásban (%) N = BA/BSc 38,2% MA/MSc 59,1% Egységes, osztatlan 17,4% Hagyományos egyetemi 38,6% 54,9% 44,3% Az abszolutórium megszerzésének idején betöltött főállású munkaviszony mellett azokat a kevésbé kötött, vagy rövidebb idejű, akár eseti jellegű munkaepizódokat is vizsgáljuk, amelyek lehetővé teszik a tanulmányok alatti munkatapasztalatszerzést. Fontos itt a szakmai és nem szakmai jellegű munka elkülönítése, hiszen ebből lesz vizsgálható és értelmezhető később a korai munkaerő-piaci bekapcsolódás esetleges hozadéka. A képzési területek közül nem szakmai munkavégzésre az agrár-, a sporttudományi és a társadalomtudományi hallgatók vállalkoznak az átlagnál nagyobb arányban. Ugyanakkor a szakmai jellegű munka a művészeti, a műszaki és az informatikai hallgatók között a legjellemzőbb. Úgy tűnik, e területek tudják leginkább hatékonyan hasznosítani a már a végzés előtt szakmai tapasztalatot szerezni kívánók munkáját.

43 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y ábra. Munkavégzés a tanulmányok alatt képzési területi bontásban (%) N = Agrár Gazdaságtudományi Jogi Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés Társadalomtudományi 68,6% 58,4% 61,4% 51,4% 62,1% 58,2% 59,3% 67,6% 57,6% 60,9% 56,8% 58,2% 62,8% 64,8% 48,2% 67,6% 47,9% 55,5% 56,7% 54,9% 65,7% 58,0% 67,9% 56,1% 56,1% 48,6% 60,6% 57,6% A tanulmányok alatti szakmai tapasztalatszerzés (és kapcsolatépítés) formalizált kerete a szakmai gyakorlat, amelyen a végzettek közel 72 százaléka vett részt a felsőfokú évek alatt. A szakmai gyakorlatnak előbbi fontos funkciói mellett akár közvetlen munkaerő-piaci becsatornázó szerepe is lehet, amennyiben a gyakorlati helyen megtörténik a frissdiplomás továbbfoglalkoztatása. Ez a kimenet a végzettek visszajelzése szerint a gyakorlaton részt vettek 28,4 százalékával történt meg. Úgy tűnik, hogy főként a közigazgatási és a gazdaságtudományi területen

44 44 F R I S S D I P L O M Á S O K K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y valósul meg nagyobb eséllyel ez a toborzási gyakorlat, míg például a művészeti, a bölcsész- vagy az agrárszakterületen kimondottan ritka a gyakornokok továbbfoglalkoztatása. 33. ábra. Továbbfoglalkoztatás a szakmai gyakorlat helyszínén képzési terület szerinti bontásban A gyakorlaton részt vevők körében (%) N = Agrár 19,2% 19,0% Gazdaságtudományi 38,8% 29,4% Jogi 32,4% 18,4% 37,5% 31,9% Orvos- és egészségtudományi Pedagógusképzés 30,9% 28,7% 13,5% Társadalomtudományi 22,4% 19,4% 28,4% Az első munkahely A munkaerő-piaci kilépés vizsgálata során láthattuk, hogy az esetek kb. 40 százalékában nincs szó éles váltásról, hiszen a végzettség megszerzése már főállású munkaviszony mellett történik. Az alábbiakban az abszolutórium után a munkaerőpiacra kilépő és ott állást kereső frissdiplomások adatait elemezzük annak érdekében, hogy a kilépés körülményeit, nehézségeit feltárjuk. A végzettek visszajelzései alapján egy átlagos frissdiplomás az első diplomás munka betöltéséig átlagosan 32 kapcsolatfelvételt kezdeményez (ebben benne van az önéletrajz küldése, telefonos kapcsolatfelvétel, vagy a hirdetésekre adott válaszok) amelyből azután alig 5 realizálódik (ennyi esetben veszi fel a kapcsolatot a jelölttel a munkáltató, és kerül sor bármilyen jellegű kontaktusra). Ezek az átlagok és arányok képzési területenként nem alakulnak egy-