HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZMÛVELÕDÉSI ÉS KÖNYVTÁRI TÉKA

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZMÛVELÕDÉSI ÉS KÖNYVTÁRI TÉKA A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Mûvelõdési Központ tájékoztatója Szerkesztõ bizottság Angyal László Dr. Bényei Miklós Csikai Elvira Dr. Csontosné Skara Ilona Jantyik Zsolt Felelõs kiadó Szilágyi Irén megbízott igazgató HU ISSN 2060-1050 Készült a Kaligráf Nyomdában 320 példányban 1 2

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZMÛVELÕDÉSI ÉS KÖNYVTÁRI Támogatók TÉKA Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 3 4

TARTALOM KÖZMŰVELŐDÉS Dr. FÜLEPNÉ SIPOS Ilona Eszter: Királyok, fejedelmek útja program bemutatása... 7 TÓTH János: A Kadarcs Napforduló 2011... 13 SZABÓ Lajosné: Nemzetközi Jubileumi Kórustalálkozó Sárrétudvariban... 21 Dr. CS. TÓTH János: Hét-fő. Művészi csoport a Tiszántúlon... 25 KÖNYVTÁRAK SZABÓ Eszter: Együtt értük, együtt velük. TÁMOP-pályázattal az olvasáskultúra fejlesztéséért... 29 VEZENDINÉ BORBÉLY Margit: Mese Zene Játék. A Sinka István Városi Könyvtár szabadidős tevékenységei... 35 ESZENYINÉ Dr. BORBÉLY Mária: A könyvtárhasználók információkeresési attitűdjei. Használói típusok... 43 SZATMÁRI Alexandra: Nyelvi játékok játékos nyelvek napja... 53 MÉSZÁROS Eszter: Gyermek-könyvtári-tükör. Emlékképek a püspökladányi Tündérkönyvtár életéből... 57 Dr. JUHÁSZNÉ BELLE Zsuzsanna: A könyvtárostanárok kompetenciája... 63 GÁBORIK Judit: Könyvtárismereti órák a Református Kollégium Nagykönyvtárában... 69 PORTRÉ SZABÓ Eszter: Könyvtárak menedzsere könyvtárosok segítőtársa. Interjú Szilágyi Irénnel... 73 5 6

Királyok, fejedelmek útja program bemutatása Közösségi művelődési munkánk során a partnerség, egymás melletiség, a célok kölcsönös megértése és elfogadása dominált és közben világossá vált, amit egy kérdésbe tudnék belesűríteni: Mi tartson össze 15 millió magyart? A kétségbeesés? Talán a pénz? Véleményem az itt a világgazdasági válság kellős közepén ez a kettő biztosan nem. Ellenben a saját nemzeti identitásunk megerősítése nemzeti jövőnk alapfeltétele. A magyar nemzetközösség identitása pedig a magyar közösségek önazonosságának minőségétől függ. Közösségeken én itt egy adott településen, tájban élők összességét értem, s ezek az összességek is közösségekre bonthatók társadalmi szerepek, tevékenységek, kor, vagy érdeklődés szerint. (Jantyik Zsolt) A mi programunk, a fentiekből kiindulva, a kultúra sajátos eszközrendszerével egy fajta társadalom rehabilitációt kísérel meg, hiszen a helyi közösség értékeinek felmutatása, öröme és tudata átélhetővé, megélhetővé és természetessé teszi a nagyobb táji, megyei, nemzeti közösséghez tartozás élményét is. A Királyok, Fejedelmek Útja program a Hajdú- Bihar Megyei Önkormányzat által három éve elfogadott kulturális koncepció alapján elindított Közös Jövőnk Hajdú-Bihar program része. A határ menti kulturális kapcsolatokat elősegítő Partium programon belül indult el. A megyei módszertani központ, a Méliusz Központ a program koordinációjával, előkészítésével bennünket, a Derecskei Városi Művelődési Központot kérte fel. A program elindításának tartalmaznia kellett a két megye szakembereinek összeismertetését, képzését, közös programok, rendezvények, lebonyolítását, a testvérvárosi kapcsolatok további bővítését. A Királyok, Fejedelmek Útja programról bővebben: 2010 novemberében Szentjobbon indítottuk útjára azt a kezdeményezést, amely a Királyok, fejedelmek útja nevet viseli. A program alapvetően azokat a Hajdú-Bihar bihari szakembereket, polgármestereket, civil szervezeteket, magán személyeket, vállalkozókat szerette volna megszólítani a határ mindkét oldalán, akik hajlandóak saját és egymás helyi értékeit összegyűjtve, egymást segítve nem feltétlenül elérhetetlen pályázati források megérkezésére várva egy működő, élő, szervezett rendszert felépíteni és működtetni és az összefogás segítségével közösen gyarapodni. A program kezdeményezői egyetértettek abban, hogy a lassan- lassan régi határaitól megszabaduló Partium, mely megyénk nagy részét is magába foglalja, sem gazdaságilag, sem társadalmilag, sem kulturálisan nincs felkészülve a következő évek változásaira, arra az új helyzetre, amely pedig már nem az elszigeteltségről, hanem az integrációról kell, hogy szóljon. Fontos célunk volt, hogy a Bihar-Hajdú-Bihar együttműködés keretében Debrecen és Nagyvárad központtal létrehozni, és működtetni kell egy olyan humán infrastrukturális hálót, mely az abban résztvevő szereplők munkássága révén a két nagyváros vonzáskörzetében lévő települések és közösségek számára korszerű formában tárják fel és aktivizálják közös kulturális kincseinket, történelmi emlékeinket. A két nagyváros által fémjelzett földrajzi területet egy olyan kulturális térnek is kellett tekintenünk, ahol rengeteg a megismerésre való közös érték, legyen az 7 8

épített örökség, kulturális program, vagy közösségi alkotó tevékenység. Ezeknek az értékeknek a feltárása és megőrzése érdekében lehetővé kell tenni a jövőben a közös projektek, pályázatok kidolgozását és megvalósítását. Így reméltük azt is, hogy a megyék településeinek diákjai (ami azóta már megvalósult), és nem utolsó sorban(!) felnőtt korosztályai közös kirándulásokon, programokon vehetnek majd részt, ahol eljuthatnak olyan helyekre, amelyekről eddig csak irodalmi, történelmi tanulmányaik során hallhattak (Nagyszalonta, Nagyvárad, Arad, Debrecen, Hajdúszoboszló, stb..). A Királyok, Fejedelmek Útja program tehát a régió kulturális és idegenforgalmi összekapcsolódását segítheti elő. A projektünket az NKA támogatásra alkalmasnak ítélte. A program gyakorlati folytatásaként, konferenciákat, fórumokat tartottunk Debrecenben a Méliusz Központban, Nagyváradon, Nagyszalontán, Szentimrén, Derecskén, Árpádon, Élesden, Hajdúnánáson, Hajdúböszörményben és Balmazújvároson. Közös megegyezéssel 11 szekciót alakítottunk ki, mely területeken a munkánkat végeztük és végezzük: 1. Épített és természeti örökség szekció 2. Irodalmi, történelmi utak szekciója 3. Civil kapcsolatok, képzés, pályázat szekció 4. Művészeti csoportok szekciója 5. Rendezvény szekció 6. Szállás, táborok és turisztika szekció 7. Testvértelepülések szekciója 8. Jó gyakorlatok szekciója 9. Hasznos Ötletek Háza szekció 10. Önkéntes segítők szekciója 11. Lovas turizmus szekció Majd 2011 február közepétől beindítottunk egy weboldalt (www. fejedelmekutja.hu), amelyet közösségi portállá akarunk fejleszteni. A fejlesztést a program és a webes felület népszerűsítésével, konferenciák, fórumok megszervezésével kívántuk és kívánjuk elérni. Komoly hangsúlyt kapott a programunk népszerűsítése a médiában a határ mindkét oldalán. Az optimális eredmény elérése érdekében a program természetesen túl nyúlik Hajdú-Bihar megye határain, közös egyeztetés alapján a Belényesi medencétől a Báthorik ősi fészkéig, Nyírbátorig tart. A projekt eredménye: harminchét határon innen és határon túli település képviselőit, vállalkozóit, civiljeit és közművelődési szakembereit ismertettük meg a programmal és egymással, tematikus utakat alakítottunk ki a Partiumban, kiépítettünk egy weblapot, melyet tartalommal a projektben résztvevő települések töltenek meg, kiadtunk egy kiadvány a programról, a projekt folytatásához közösen pályázunk 2012-ben. A program modell értékű. Felhalmozott értékei, tapasztalatai más régiók hasonló elképzelésének, kezdeményezéseinek megvalósításánál hasznos segítség lehet. Illeszkedik a megye kulturális koncepciójához. Megvalósításában segítséget nyújt a megyei közművelődési módszertani központ, a Méliusz Központ. Lényege a régió közösségeinek megerősítése az önkéntesség, összefogás, az információk társadalmasítása, a közös jó szándék és a szakmai tudás segítségével. Dr. Fülepné Sipos Ilona Eszter igazgató Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár 9 10

Forrás az alábbi URL cím: http://www.fejedelmekutja.hu/index.php? option=com_phocagallery&view=category&id=12:nagyvarad&itemi d=29 (első képhez) Forrás az alábbi URL cím: http://www.fejedelmekutja.hu/index.php?option=com_phocagallery&vi ew=category&id=6:balmazujvaros&itemid=29 A nagyváradi konferencia résztvevői Értékleltár készítés a gyakorlatban 11 12

A KADARCS NAPFORDULÓ 2011 A 2011. június 18-19-én megrendezett Kadarcs Napforduló Nap kereke pörög fordul, örök korok köre újul című rendezvénysorozat a várakozásoknak megfelelően az idén is kimagasló kulturális élményekkel töltötte meg a kilátogatók többségét. A debreceni Méliusz Központtal közös szervezésben, a közös Jövőnk Hajdú Bihar program keretei között valósítottuk meg a rendezvényünket. Az évek óta kialakított minta eredményeként mozgattuk meg a helyi közösségeket, immár két napos rendezvényen. A program lényege, hogy olyan együttműködési formákat alkalmazzon, melyek a helyi erőforrásokat veszi igénybe. De miket is értünk helyi erőforrásokon? Melyek azok az erőforrások, melyek a kultúra területén fellelhetők? Az erőforrást magát igen nehéz definiálni, mivel egy állandóan változó, külső tényezők által meghatározott fogalomról beszélünk, így erőforrássá válhatnak olyan környezetünkben lévő tárgyi és szellemi, természeti elemek, melyekről ma még nem gondolkodunk így (pl.: globális szinten az ivóvíz). Talán a legmeghatározóbb és rövid összegzése, hogy az értékek mentén kialakult igény - mely pozitív előjelű - teremtésére, kielégítésére adott válaszok, melyek alkalmasak a helyi gazdaság élénkítésére, és az életminőség javítására. A kulturális életben több olyan elem van, amely erőforrásként szerepelhet helyi szinten. Lehet épített, vagy természeti örökség, szellemi örökség, lehet egy most regnáló előbb említett érték. Ami a jelen minta, illetve beszámoló tárgya az a helyi közösségi kohéziók (közösségen belüli és közösségek közötti) által értékek mentén megteremtett erőforrás. Természetesen használva azokat a természeti és épített értékeket, melyek területileg koncentráltan megtalálhatók voltak. Ez fontos volt a rendezvény megvalósíthatósága szempontjából. A terület, melyet a rendezvény színhelyéül választottunk több szempontból is szimbolikus elemeket hordoz. A terület a Veres Péter Emlékpark (a Kadarcs folyó egykori ártere) egy tizenkét hektáros terület, melynek jó részét ma már erdő borítja. 2008-tól egy környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet, a Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport önerőből fejleszteni kezdett, mely fejlesztésekbe több magánszemély és intézmény is csatlakozott. Az együttműködések eredményeként mára több tematikus tanösvény lett kialakítva, az erdő faállományában az őshonos fajok kezdenek lélegzethez jutni. Ezek a munkák több alkalommal, több közösséget voltak egy-egy cél érdekében megmozgatni. Szimbolikus a tér, mert Veres Péter itt élte le balmazújvárosi életének legjelentősebb részét, és emlékháza a terület melletti utcán található, így azt is bevontuk a programokba. A koncepció az volt, hogy a résztvevő csoportok mind hordozzanak a helyi hagyományos értékekből valamit, amelyet meg tudnak mutatni. Legyen az zene, tánc, szellemi értékek. A hagyományőrző csoportok koronként más bemutatókkal rendelkeztek, így a tematikusan szerkesztett programot úgy állítottuk össze, hogy mindenki a tudásának legjavát adhassa, hogy a program egy kerek egész legyen. A legfontosabb, hogy a hasonló kezdeményezések alkalmával a lakosok széles rétege is megismerhesse saját kultúránk mélyebb rétegeit. Sajnos már ezzel is foglalkoznunk kell, hiszen teljesen hiányzik az oktatásunk rendszeréből ezek megismertetése. Beigazolódott, hogy a lakosság egyre szélesebb köre tudja értékelni a kultúránk hagyományosnak mondható elemeit, valamint, hogy felismeri a népünk történelmével ránk örökül hagyott értékeket. Sejtéseinkhez hűen nagy arányban voltak jelen a gyermekes és kisgyermekes családok. Épp ezért megpróbáltunk kiállítani minél több foglalkoztató jellegű programot. A Szürke Falka Hagyományőrző Egyesület a kelta világot idézve számos kézműves foglalkozással, különféle vívóleckékkel, harci játékokkal és 13 14

életmód bemutatókkal várta a kíváncsiskodókat. Emellett a Szatmári Lovasíjászok jóvoltából ingyenesen lovagolhattak kicsik és nagyok egyaránt. A Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport aktivistái túravezetéseket tartottak a területen kialakított tanösvényeken, a felállított jurtákban tartottak előadásokat, illetve kutatóbázisokon segítettek bepillantani a természet rejtett zugaiba, rétegeibe. A Kadarcs Hagyományőrző Gazdakör népi játékokkal szórakoztatta a gyerekeket. A Méliusz Központ karöltve a Veres Péter Általános Művelődési Központ és Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel, valamint a Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoporttal számos szervezetet vont be a munkába. Csak felsorolásszerűen ezek a következők: Himes Néptáncegyüttes Egyesület, Kadarcs Hagyományőrző Gazdakör, Forgórózsa Néptáncegyüttes, Szürke Falka Hagyományőrző Egyesület, Szatmári Lovasíjászok, Crux Alba Vívóiskola, Zsongvölgyi Hagyományőrző Haditorna Egylet, Kuckó Művésztanya, Egri Vitézlő Oskola, Kishimes Néptánccsoport, Füzes Néptánccsoport, Kadarcs Népzenei Együttes, Füstifecskék-, Rózsaliliom citeracsoportok, Veréce Hagyományőrző Egyesület, Balmazújvárosi Versmondó Klub, Tiszántúli Történész Társaság, Balmazújvárosi Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Kft, Balmazújvárosi Polgárőr Egyesület. Az első nap megrendezett íjászverseny a körülményekhez képest sikeresnek mondható, hiszen az erdő tanösvényein kialakított pályán jó hangulatban telt el, ügyesebbje szép kézműves holmikkal térhetett haza. Szombat koradélután, kettő órakor indult a rendezvénysátorban tartott előadások sora. Elsőként Sárközi Zoltán a nagyváradi vár régésze mesélt munkájáról, őt követte dr. Kun Péter etnográfus előadása, majd Pozsonyi József, a Tiszántúli Történész Társaság elnöke folytatta a sort. A tapasztalat az volt, hogy aki kilátogatott hozzánk, többnyire szívesen fogadta a tudományos jellegű előadásokat is, így mindenképp sikeres elemeként foghatjuk fel a rendezvénynek. Általában azt gondoljuk, hogy egy közösségi rendezvénynek, mely széles összefogással valósul meg, része kell legyen a szellemi tőke bemutatása is a többi tartalmas, de inkább fizikailag pallérozó programok mellett. Ezért minden közösségi rendezvényünk alkalmával működtetünk előadósátrakat is. Délután a színpadon két vidám előadást láthattunk a Kuckó Művésztanya színészeitől, őket követte Kátai Zoltán énekmondó zenés időutazása, s végül a nap szervezett programjait a Folk Error zenekar koncertje zárta. A koncert után viszont nem ürült ki a tér. Szervezők, résztvevők, fellépők és látogatók családias légkörben mulattak tovább, átbeszélve a tapasztalatokat, ismerkedve egymással és jókat énekelve. A hangulatról a Kadarcs Napforduló fesztiválzenekara a Bakator Népzenei Együttes gondoskodott. Egy rendezvénynek talán ezek az egyik leglényegesebb elemei. Amikor a csoportok, azok vezetői kötetlenül, de mégis az emberi keretek között tudják megvitatni az eseményeket, melyben tere van az értékelésnek is. A rendezvény főnapjának szánt vasárnapi napot részben beárnyékolta a reggeli és délelőtti időjárás, ugyanakkor, mivel az előadásokat, foglalkozásokat elhelyeztük egy nagy rendezvénysátor alá, körülötte több kisebb sátor alatt pedig, kisebb-nagyobb erőfeszítések árán ugyan, de sikerült megvalósítani a történelmi korok főzőversenyét, összességében jó hangulat alakult ki. Délutánra aztán a kollektív akarat, vagy a Jóisten jóvoltából, ki tudja, annyi bizonyos viszont, hogy kiderült az ég, vele pedig a szervezők jókedve is megjött. Újra szabadtérivé tudtuk nyújtóztatni rendezvényünket. Megállapíthatjuk, hogy egyik gyengeségünk, amin a jövőben (még kérdéses, miként, de) megpróbálunk javítani, az az időjárás befolyásolása. Viccet félretéve, ami valódi gyengeség volt az idei évben, az az anyagi források csekélysége, ennek okán aztán szerényebb propagálást, illetve hírverést tudtunk csak megvalósítani. Talán ami költ- 15 16

ségtakarékos lehetőség volna, egy, vagy több kedvcsináló felvonulás a rendezvényt megelőzően és/vagy közben. A rendezvényre adott anyagi támogatás jócskán alulmaradt az elvártnál, mindenki, aki szervezőként lépett be a programba pár százezer forintnyi ráfordítással tudott számolni, így összességében egymillió háromszázezer forintot tudtunk a rendezvényre fordítani, melynek csak egy része volt a programra fordított költség, a jó része a terület infrastruktúrájának megteremtésére lett költve. Az anyagi ráfordítást azonban valamelyest kompenzálta a rengeteg önkéntes munka, és természetbeni felajánlás (étel, a megvalósításhoz szükséges anyagok, szállítások, a terület vagyon- és rendvédelmi biztosítása, stb.). A leírtak mintaként alkalmazhatóak a hasonló tematikájú rendezvények megszervezéséhez, megvalósításához. Úgy gondolom, hogy ha van egy olyan szervezői apparátus, aki nem sajnálja a befektetett munkát a szervezésbe, mindenképp ezen az úton kell elinduljon. A pályázati források, melyek a hasonló rendezvények megszervezéséhez adnak támogatást esetlegesek, rendszeres, minden évben megrendezendő fesztiváloknál az erre történő alapozás veszélyezteti a fenntartást. Ezért kell inkább úgy működni, hogy azokat a tevékeny civil szervezeteket, melyek a helyi értékek hordozói is egyben össze kell fogni, munkájukat nemcsak az ilyen konkrét együttműködések alkalmával, hanem folyamatosan segíteni kell nap mint nap. Egy közművelődési intézménynek ezt fel lehet és kell vállalnia sikeressége érdekében, ennek az együttműködési formának viszont alapja a bizalom. Összességében elmondható, hogy az adódó nehézségek dacára, de véleményünk szerint szükség van az ilyen jellegű, emberi léptékű rendezvényekre, illetve összefogásokra, hiszen mint a nagyüzemű földművelésnél tudjuk, hogy az rövidtávon nagyobb hasznot hozhat, viszont hosszútávon kimeríti a föld tápanyagtartalmát, ezzel szemben az extenzív termeléssel hosszútávon is sikereket lehet elérni. Felvetődik a kérdés, hogy melyik lehet járhatóbb út a népművelés terén, egy inkább szórakoztató jellegű, sok mesterséges adalékot használó, túlgerjesztett, rövid távú sikereket célzó, vagy egy a hagyományokra épülő, alulról építkező, de alapvetően több munkával járó, mégis egészségesebb gyümölcsöt termő stratégia. Tóth János, igazgató Veres Péter Általános Művelődési Központ és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Balmazújváros Táncosok 17 18

Érdeklődő közönség Lovas hagyományőrzők Mikroszkóp alatt 19 20

NEMZETKÖZI JUBILEUMI KÓRUSTALÁLKOZÓ SÁRRÉTUDVARIBAN A Sárrétudvari Zagyva László Vegyes Kar 2011. szeptember 17-én Nemzetközi Jubileumi Kórustalálkozót szervezett, amelynek megvalósításában a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ társrendezőként vett részt. A kórusunk a Szentmihályi Vegyes Dalkörrel 10 éve ápol barátságot, aminek megünneplése, a további együttműködések megbeszélése, fejlesztése, a két község kulturális, idegenforgalmi kapcsolatainak bővítése szerepel a céljaink között. A Sárrétudvari Zagyva László Vegyes Kar már hat alkalommal mutatkozott be Szentmihályon a Református templomban, és a Művelődési házban. Egy alkalommal a szomszédos Torda-szentlászlón a Szent László napi megemlékezésen. Kórusunk tagjai már eddig is több alkalommal ismerkedtek a Tordai sóbánya, a tordai hasadék környékével, a jövőben szeretnénk kapcsolatot kiépíteni a Torda-szentlászlói, az Aranyosgyéresi kórusokkal, hogy az ő kultúrájukkal, természeti értékeikkel is megismerkedhessünk. A Szentmihályról érkező kórusnak mi is bemutattuk a községben található nevezetességeket, a környező települések Püspökladány látványosságait, a Hortobágy tájegységét, a Hajdúszoboszlói gyógyfürdőt, Debrecen nevezetességeit. Nagy örömünkre szolgál, hogy visszajelzések érkeztek, hogy a kórustagok, és hozzátartozóik, ismerőseik már több alkalommal is felkeresték ezeket a helyeket üdülés, kikapcsolódás céljából. A jelenleg megrendezésre kerülő találkozóra Erdélyi vendégeink szeptember 16-án este érkeztek meg, a vendéglátó családokhoz. 17-én délelőtt a Művelődési Ház nagytermében baráti összejövetelre került sor, ahol a tíz év alatt összegyűlt fotókat, rendezvényekről készült felvételeket néztük meg. Itt került átadásra az a kiadvány, amely elkészüléséhez hathatós segítséget kaptunk a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ dolgozóitól. Segítségünkre voltak az anyag összeállításában, az anyag kinyomtatásához a nyomdai költségek fedezésével. Ezen a délelőtti találkozón a két kórus átadta az egymás részére készített ajándékokat, közösen elfogyasztottuk a helyben készült ebédet. Délután 17.30 perckor kezdődött a találkozó, amelyet a rendezvény védnöke, Kiss Tibor polgármester nyitott meg. Ezután Dimény József a Szentmihályi kórus elnöke köszöntötte a megjelenteket. A műsor kezdetén Csíbi Sándorné dalostársunk saját versével köszöntötte a két kórust. Ezután a Sárrétudvari Jókai Mór Általános és Alapfokú Művészeti Iskola tanulóinak Vadvirág tánccsoportja fergeteges táncával bűvölte el a találkozó nagyszámú érdeklődő közönségét.. A kórusok közül elsőként a Püspökladányi ÁFÉSZ Énekkari Egyesület adta elő műsorát Pintér Éva karnagy vezetésével. Változatos, szép műsorral emelték a találkozó színvonalát. A következő előadó a Sárrétudvari Nyugdíjas Népdalköri Egyesület volt, Györfi Gyula vezénylésével, műsorukon két népdalcsokor szerepelt, és ráadásként előadták Az Isten áldja meg a magyart című népdalt is. 21 22

A Szentmihályi Vegyes Dalkör Szabó Zsombor karnagy vezetésével egyházi, világi, és népdalfeldolgozásokat adott elő. A műsor utolsó fellépője a Zagyva László Vegyes Kar volt, Pintér Éva karnagy vezetésével. Szintén egyházi, világi és népdalfeldolgozások szerepeltek a műsorunkon. A találkozó befejezése képen a kórusok közösen énekelték el Várnai Ferenc: Esti búcsúzó ének című kánonját Szabó Zsombor vezetésével. Megható volt, ahogy a kórusok egymástól átvéve a szólamot közösen fejezték be a művet. A találkozót Bodó Sándor a Hajdú- Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, a találkozó fővédnöke zárta be, elmondta, hogy bízik abban, hogy tovább is töretlen marad a két kórus, a két község barátsága, és hogy még sok-sok alkalom lesz arra, hogy találkozhassunk. A találkozó után közös vacsorára került sor. Vacsora után a jó hangulat fokozására kórusunk tagjai három kis tréfás jelenettel szórakoztatták a vendégeket. Közös tánccal, énekléssel zártuk hajnal felé a napot. 18-án reggel a vendégeinkkel ellátogattunk Debrecenbe, ahol a Művelődési Központ dolgozói segítségével bemutattuk a vendégeinknek Debrecen főterét, a Református nagytemplomot, az Egyetemet. Ezután ellátogattunk Erdőspusztára, ahol néhány dalos már elkészítette a finom ebédet, amit közösen elfogyasztottunk. Vendégeink, bár nehéz szívvel, de búcsút intettek a vendéglátó kórus tagjainak, és feltöltődve a találkozás örömével elindultak haza, tervezve a legközelebbi találkozást. A találkozó megrendezéséhez a kórus tagjai a családoknál történő elhelyezés alkalmával szállás, vacsora, reggeli biztosításával, a rendezvény utáni vacsora felszolgálásával járultak hozzá. A rendezvény megtartásához pályázaton a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságától vissza nem térítendő támogatást nyertünk. Bodó Sándor a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke szintén támogatást biztosított a rendezvény méltó megtartásához. Természetesen a kórus a tagdíjakból, egyéni támogatóktól kapott összeggel pótolta a megvalósításhoz szükséges anyagiakat. A tevékenység erősségének tartom, hogy bizalommal fordulhattunk bármilyen problémánkkal a rendező társainkhoz, a szükséges segítséget igyekeztek megadni. Támogatásukat élveztük a kiadványkészítés, a vendéglátás, a város bemutatása kapcsán. Szabó Lajosné kóruselnök 23 24

HÉT-FŐ MŰVÉSZI CSOPORT A TISZÁNTÚLON Aki Kelet-Magyarország képzőművészetéről komoly információt kíván szerezni, nem kerülheti meg a Debreceni Hetek csoportosulás ismeretét. Hét Debrecenhez és Hajdú-Biharhoz kötődő alkotó: Burai István, Fátyol Zoltán, Lukács Gábor, Subicz István, Tamus István, Varga József képzőművészek és Máthé András fotóművész arra vállalkoztak, hogy a multikulturális tendenciákkal szemben felmutatják ennek a régiónak képzőművészetét. Ernst M. Gombrich világhírű kötetének kezdőmondata lehetett az inspiráció -. Művészet valójában nem létezik, csak művészek vannak. A rendszerváltoztatás után hatványozottan alakultak és máig szoporodnak a képző- és iparművészeket rendszerint szakmai, műfaji, területi vagy hagyományőrző alapon összefogó egyesületek, szimpóziumok és társaságok. A világ támasztotta újabb és újabb felvetésekre az alkotóművész nem kerülheti meg a válaszadást. A képzőművész hiteles létrehozója mindazon alkotásoknak, melyeket egy civilizáció jelen esetben a 21. századelő - felmutat. A Debreceni Hetek csoportosulás művészi örökséghez kapcsolódik és komoly értékorientáció jellemzi a tagok életútját, munkásságát. A megyéhez és Debrecenhez való kötődés, mint első meghatározó tényező ezen a tájon éri őket. A hortobágyi sík táj, benne geometrikus gémes kutakkal, a debreceni Nagytemplom tekintélyt parancsoló architektúrája, a Nagyerdő hangulatos sétányai, a Guti erdő sűrű természeti képe, mind-mind egy vizuális alkotónak teremtett közeg. A Debrecent körül ölelő bevásárló áruházak sora egy új kihívás a képi gondolkodó számára, amit csak egy szóval tudunk jellemezni: közöny. Talán Marcel Duchamp, és az ő talált tárgyai árasztanak magukból olyan közönyt, mint ezek a bolti hálózatok. Annak ellenére, hogy reklámozóik a tiri-tarka színek minden keverékét bevetik, hogy magukra vonják a látogatók tekintetét. Jeles festőelődök munkásságát kísérhették figyelemmel ifjúkorukban a társaság tagjai. Ezen a Hortobágy mellyéki tájon ahogy Veres Péter jellemezte a vidéket - alkotott Bíró Lajos, Holló László, Félegyházi László, Gáborjáni Szabó Kálmán, Káplár Miklós, Maghy Zoltán, Móré Mihály, Vadász Endre és még sorolhatnánk a kitűnő festő- és grafikus elődöket. Évszázados a debreceni grafikai hagyomány. Öt nemzetközi művésztelep teremt alkotási lehetőséget a megyében. A Debreceni Hetek tagjai ezeken az alkotótelepeken a zászlóshajó szerepét töltik be. Burai István a több évtizedes múlttal rendelkező Hortobágyi és Hajdúböszörményi Művésztelepek vezetője, Máthé András a fotográfusok számára adott útmutatást, szervezett alkotótábort Hortobágyon. Derecskén Tamus István, míg Vámospércsen Fátyol Zoltán vezet nemzetközi tábort. Nyíradonyban a képzőművészek házigazdája Lukács Gábor és Subicz István. A csoport minden tagja, így Varga József is a debreceni Medgyessy Kör szabadiskolájához kötődik, mint egykori tanuló, vagy tanár. Pedagógiai munkásságuk meghatározza Hajdú-Bihar megye felnövekvő művésznemzedékének vizuális kultúráját. Közép és főiskolai tanárok, szabadiskolák vezetői mindannyian. A minőséget, az igényességet, a képzőművészeti szakma alapját jelentő rajztudást tartják mindenek előttinek. Ezt műveik is visszaigazolják. Nem sokkal a II. világháború után született nemzedék tagjai ők, ezért közel esik egymáshoz életkoruk, világlátásuk. A Kádár korszak szürke és színtelen éveiben tanulták a szakma alapjait, szocializálódtak a zsűrizések 25 26

kemény világában. Mégis, a sors fintora, hogy a rendszerváltozásra érett alkotóként érkeztek, mert az alkotómunkát mindennapjaik részévé tették. Egyre több kollektív és egyéni tárlaton vettek részt és megnyílt a nemzetközi porond is számukra: az Atlanti-óceántól a Japán-tengerig sorolhatók városok, ahol megjelentek műveik. Önálló, szuverén alkotók ők, mert műfaji sokféleség, egyedi motívum-kincs jellemzi munkásságukat. A közös vonások sem hanyagolhatók el, mint pl. a táblakép lehetőségeinek figyelembe vétele az alkotómunkában. A táblakép műfaját mostanság szitokszónak tartják némelyek, főleg azok, akik rajztudás híján vannak. Az alkotás technikája és a szakmai fogásuk különböznek, de a táblakép tisztelete és az azon belül lévő művészi üzenet közel esik egymáshoz. Fotók: varga-jozsef.jpg tamus-istván.jpj Az emelkedett szépség és esztétikum tisztelete jellemzi őket. A Debreceni Hetek csoportosulás aktívan ható szellemiségével részese és továbbvivője Kelet- Magyarország egyre színesebben rétegződő tárgyi és szellemi kultúrájának. Dr. Cs. Tóth János művészeti író Sokszínűség jellemzi a művészeti csoportot: Varga József, Tamus István, Fátyol Zoltán 27 28

EGYÜTT ÉRTÜK, EGYÜTT VELÜK TÁMOP-PÁLYÁZATTAL AZ OLVASÁSKULTÚRA FEJLESZTÉSÉÉRT A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ 2011. őszén kezdődő, új módszereket is alkalmazó programsorozatának fő célja az olvasáskultúra fejlesztése. A kitűzött célt az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.2.11/10 2010-0165 sz. pályázatának keretében elnyert 19 millió forint pályázati támogatással fogjuk majd megvalósítani. A tervezett események - 5 havi és 6 heti szakkör, 4 témanap, és 4 verseny - tíz hónapon át nyújtanak majd szórakoztató módon fejlődési lehetőséget az ifjúság különböző korosztályai számára a megyében. Az Együtt értük, együtt velük elnevezésű projekt célja elsősorban az óvodás és iskolás gyerekek nevelésének és oktatásának támogatása. A projekt a sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztatását, számukra ép társaikkal egyenlő esélyek biztosítását, továbbá a tehetségek képességeinek kibontakoztatását egyaránt szolgálja. A csoportos foglalkozások tevékenységei hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekekben, fiatalokban korán kialakuljon a kulturális érzékenység. Ezek az ifjúságfejlesztő szabadidős alkalmak - a Méliusz Központtal hosszú távú együttműködésben a nevelési-oktatási intézmények aktív részvételével valósulnak meg. A kulturális ismeretterjesztő programok elősegítik a gyermekek személyiségfejlődését, művészeti és kreatív képességeik kibontakoztatását, hátrányaik kompenzálását. A projekt révén a folyamatosan növekvő olvasói létszámot biztosító Gyermekkönyvtár partneri kapcsolatai szorosabbá válnak a nevelési-ok- tatási intézményekkel is. Ez a részleg már korábban is bővítette kapcsolatát a civil szféra képviselőivel, valamint a sérülteket ellátó intézmények és alapítványok munkatársaival. A már meglevő partnerkapcsolatok további bővítése, elmélyítése valósulhat meg a projekt realizálása során. 2011 őszétől kezdve rendszeresen tartanak óvodás és iskolás csoportoknak értékközvetítő, ismereteket elmélyítő gyermekfoglakozásokat. A megyei könyvtár a nevelőtestületekkel együttműködve tevékenyen részt vállal a tanulási módszerek és a kommunikációs képességek fejlesztésében is. Az ismeretterjesztő délutáni szakköri foglalkozások hozzájárulnak az érdeklődő tanulók tehetségének kibontakoztatásához, a logikus gondolkodás fejlesztéséhez. A projekt céljai között szerepel még az érzékszervi fogyatékosságból adódó beszédkészség fejlesztése, a koncentrációs zavarok javítása, a közösségbe való beilleszkedés segítése, kudarcok oldása, az önbizalom erősítése és a képességfejlesztés. Az említett projektcélok megvalósítása a középiskolás korosztály számára is nélkülözhetetlen. A 15-16 éves tanulóknak nagyon fontos a közösségbe való beilleszkedés, a társakkal együtt végzett munka sikere, a tanórán kívüli, közös élmények átélése, az érdeklődési kör bővítése, a stresszoldás és az önbizalom erősítése. A projekt megvalósításába a könyvtár egésze bekapcsolódik, egyrészt azért, mert a középiskolások olvasmányigényét a Gyermekkönyvtár már nem elégíttheti ki, másrészt a könyvtár egyéb részlegei például a felnőtt Olvasószolgálat, Infotéka, Nyelvi részleg, Helyismereti részleg, Olvasóterem szintén részt vesznek a projektcélok megvalósításában. Csapatmunkával, a könyvtár egésze szolgáltatásainak biztosításával lehet csak elérni a projekt fő célját, az olvasáskultúra fejlesztését, ezért csaknem minden olvasószolgálatban dolgozó könyvtáros részt vesz a tervezett események szervezésében és lebonyolításában. 29 30

A projekt keretében mintegy 260 rendezvény valósul meg 2012 nyaráig hét helyszínen, tapasztalt könyvtárosok és pedagógusok részvételével. A rendezvények amint azt már említettük rendkívül változatosak és igazodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz, fejlesztési igényeihez. A projektben az alábbi intézmények vesznek részt: Abigél Többcélú Intézmény, Bolyai János Általános Iskola, Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Hallássérültek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, a hajdúbagosi Irinyi József Általános Iskola Sinay Miklós Tagintézménye és a Nagyerdei Óvoda. Az intézmények felsorolása is mutatja, mennyire sokféle környezetből, más-más képességekkel, előismeretekkel kerülnek könyvtárközelbe a gyermekek, fiatalok. A Bolyai János Általános Iskola diákjai többségükben lakótelepen élnek. Számukra a szabadidő eltöltése változatos lehetőségeinek felvillantása is cél, ezért a könyvtár filmklubot is biztosít. Ennek keretében a diákok a nekik tetsző filmeken keresztül juthatnak el a könyvekhez, az olvasáshoz. A témanap keretében először a könyvtárban való eligazodást, majd a továbbtanuláshoz is nélkülözhetetlen kézikönyv-használatot gyakorolják a tanulók, miközben a középiskolai felvételi vizsgákon nélkülözhetetlen szövegértési feladatokból is elsajátítanak néhányat játékos formában. Az óvodások felfedezhetik közvetlen környezetüket és a természetet a könyvtáros és az óvodapedagógus által közösen vezetett erdei sétákon, kirándulásokon. Már ekkor tapasztalják, mennyire fontos szerepet játszik a könyv az életünkben, hiszen a sétán növény- és állathatározókat forgat a könyvtáros. Az óvodások az őszhöz kapcsolódó mondókákkal, versekkel, rövid történetekkel, mesékkel ismerkednek. A Gyermekkönyvtárban azt is megtudhatják, hogy hol laknak ezek a könyvek. Egészen más részcélokat valósítanak meg a középiskolásokkal foglalkozó kollégák. Az érdeklődésük alapján szakkörökbe járó diákoknak tudásuk elmélyítését, tehetségük felfedezését és kibontakoztatását nyújthatja a könyvtár. A hallásérült gyerekeknek jelentheti a könyvtár talán a legnagyobb élményt, hiszen nekik ritkábban van alkalmuk kimozdulni otthonról. A fogyatékkal élő gyermekeknél különösen fontos az önbizalom erősítése. Hogyan valósul meg az egy teljes tanévre kiterjedő projekt? A projekt menedzsere Nagy Erzsébet Viktória a gyermekkönyvtár vezetője, aki a gyermekkönyvtári munka területén több mint tíz éves munkatapasztalattal rendelkezik. A projekt menedzseléséhez szükséges erőforrással rendelkezik a Méliusz Központ. A projektben dolgozó könyvtárosok magasan képzett, szakmailag innovatív, kreatív tevékenységek végzésére vállalkozó szakemberek. A pályázati program megvalósításába az együttműködő partner intézmények tapasztalt pedagógusainak bevonása nélkülözhetetlen, mivel ők ismerik legjobban a gyermekek érdeklődését, motivációit, képességeit, tudásszintjét. A könyvtárosok abban segíthetik leginkább a pedagógust, hogy a tanórán kimaradt ismereteket nyújtsanak, illetve olyan jártasságokat gyakoroltathassanak a tanulókkal, amelyek elsajátíttatására a tanórán nem jut idő, vagy az iskolában nincs olyan mértékben lehetőség, mint egy nagyobb könyvtárban. A Méliusz Központ olyan intézmény, ahol a könyvtárhasználati ismeretek elmélyítéséhez a feltételek optimálisak. Az olvasáskultúra fejlesztésének alapvető feltétele a gyerekek, fiatalok igényeihez igazodó, széles könyvválaszték, de napjainkban már a gyors Internet-kapcsolatot és egyéb, korszerű technikai eszközöket is ide sorolhatjuk, amelyekkel rendelkezik, vagy rendelkezni fog a könyvtár. Az elmúlt három hónapban már szereztünk némi tapasztalatot a projekt megvalósításából. Először mindenki megismerkedett a projektcélokkal és a projektbe bekapcsolódó intézményekkel, pedagógusokkal. Az időpontok egyeztetése után elkezdődhetett a konkrét munka. Egyegy témanapot, szakkört, klubot a pedagógus és a gyerekek munkáját 31 32

egyaránt segítő témabibliográfiák, ajánló jegyzékek összeállításával készítettünk elő. Ezt követte a szakköri látogatás tematikájának részletes megbeszélése, azaz az igények, elvárások meghallgatása, majd ennek alapján a szakköri foglalkozás, témanap, verseny, klubfoglalkozás előzetes tervének módosítása, a foglalkozás tervének kidolgozása. Az első könyvtárlátogatás alkalmával minden részlegünket bemutattuk, amelyik a gyerekek számára fontos lehet. A projekt fontos eleme a dokumentáció és a környezettudatosság. Minden látogatásról jelenléti ívet vezetünk, 5-10 mondatos feljegyzést és három fotót készítünk. Az írásbeli dokumentációt környezetbarát technológiával előállított papírra nyomtatjuk. A környezettudatosságnak a foglalkozásokhoz szükséges anyag- és eszközhasználatban is érvényesülnie kell. A projekt mindenkinek hasznos, mert a gyerekek több és egy fokkal színvonalasabb könyveket, újságokat olvasnak majd, mint eddig. A Google internetkeresőn kívül más keresőket, érdekes oldalakat fedeznek fel majd a web beláthatatlan világában. A kézikönyvhasználattal újabb és gyorsabb tanulási technikákat sajátíthatnak el. Új barátokra lelhetnek a közös rendezvényeken és erősödhet az önbizalmuk. A hallássérült gyermekek számára különösen sokat jelent a projekt: új dimenziókat tár fel számukra a könyvtár, miközben hozzájárul hátrányaik csökkentéséhez. A projektben dolgozó pedagógusok több sikerélménnyel gazdagodva folytathatják oktató-nevelő munkájukat. Végül utoljára hagytam magunkat, könyvtárosokat, akik újra örülhetünk annak, hogy segíthetünk másoknak, na és végre megcsillanthatjuk kreativitásunkat is, mozgósítva rejtett erőforrásainkat. Pályázattal vagy anélkül, de nagy szükség lesz hasonló projektekre később is. 2. Nagy Erzsébet Viktória: Együtt értük, együtt velük : Sajtóinformáció. - Debrecen, 2011. november 4. 3.Szilágyi Irén: Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.2.11/10 2010-0165 : Együtt értük, együtt velük Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidõs tevékenységeinek támogatása a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Mûvelõdési Központ vezetésével. In: http://www.hbmk.hu/tamop3211/tamop3211.html Szabó Eszter szaktájékoztató Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ Jegyzetek: 1. A Gyermekkönyvtár partnerkapcsolatai és a projektcélok ismertetésénél az alábbi dokumentumra támaszkodtam: Siketek Világnapja: témanap 33 34

MESE ZENE JÁTÉK A SINKA ISTVÁN VÁROSI KÖNYVTÁR SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEI A berettyóújfalui Sinka István Városi Könyvtár a TÁMOP Nevelési-oktatási intézmények tanórai és tanórán kívüli szabadidős tevékenységeinek támogatása című pályázatán sikeresen szerepelt. A TÁMOP 3.2.11/10-1-2010-0216. számú MESE ZENE JÁTÉK című pályázatban az elnyert összeg 5.197.000,- Ft. A 2010. áprilisában beadott pályázatot első körben forráshiányra hivatkozva elutasították, majd 2011. elején a benyújtott pályázat mégis elfogadásra került. Éppen ezért a projekt megvalósításának ideje egy tanévvel tolódott: 2011. szeptember 1 től 2012. augusztus 31- ig tart. A pályázatot a Sinka István Városi Könyvtár volt dolgozója, Szabó Istvánné és Ulicsné Erdős Erzsébet, a KÖSZI intézményvezetője pályázatíró cég segítsége nélkül készítették el. A projekt szakmai megvalósításának feladatát e tanév kezdetétől Vezendiné Borbély Margit végzi a könyvtár munkatársainak segítségével, a pályázat pénzügyi lebonyolításában pedig Ulicsné Erdős Erzsébet közreműködik. A tematikák kidolgozása után öt oktatási-nevelési intézménnyel kötöttünk megállapodást: Berettyóújfaluból a Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde két tagóvodájával, a Rákóczi Tagóvodával és a Gyermekkert Tagóvodával; két általános iskolával, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolával és a Hunyadi Mátyás Tagiskolával; és a bihari kistérségből a magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola és Óvoda intézménnyel. (Magyarhomorog az egyik olyan település, amellyel a települési önkormányzatok együttműködési megállapodást kötöttek mozgókönyvtári feladatellátásra.) Az intézmények közül egy óvodában és egy általános iskolában a hátrányos helyzetű tanulók száma meghaladja a 30 %-ot. A projektnyitó rendezvényünk 2011. szeptember 14-én volt, ahol Dr. Balázs Géza professzor úrnak, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának Nyelvi hagyományaink: Az álmok és a mesék nyelve c. igen élvezetes, interaktív előadását hallgatták meg az együttműködő intézmények vezetői, munkatársai ill. az érdeklődő pedagógusok. MESE-ZENE-JÁTÉK 1 A projekt előkészítése az igényfelmérésekkel kezdődött, amikor az általános iskolák és óvodák intézményvezetőit, pedagógusait megkerestük, és az intézmények pedagógiai programjait figyelembe véve, a felmerülő igényeket beépítve dolgoztuk ki a tematikákat. 35 36

6-féle tevékenységhez készítettünk tematikát, melynek során óvodai és iskolai oktatáson kívül szervezett programok - szakkör, témanap, tábor, vetélkedő formájában foglalkoznak a gyermekek a készségfejlesztő szakkörökön, továbbá a tehetséggondozásra és a kreatív képességek fejlesztésére is gondoltunk. A tanév során intézményenként összesen 10 alkalommal 5-10 éves gyermekeknek, csoportonként minimum 10 fő részvételével hagyományőrző szakkört indítottunk. Szeretnénk, ha a gyermekek megismerkednének a hagyományos kézműves technikákkal, anyagokkal, azok tulajdonságaival, azzal, hogy mire használták régen ezeket az anyagokat, majd ezekből az anyagokból eszközöket, játékokat készítenek. A foglalkozásokon ötféle kézműves technikával ismerkednek meg a gyermekek: csuhé- és kórójátékok készítését és a gyékényfonást Fekete Sándorné Bojton élő játszóház-vezető irányítja, a szalmafonás technikáját Pelbártné Zöld Klára középiskolai tanártól sajátíthatják el. A gyöngyfűzés rejtelmeibe Ertsey Zsigmondné pedagógus vezeti be a gyermekeket, a mézeskalács-készítés fortélyait pedig Kolozsvári István néprajzostól tanulhatják. A szakkörvezetők mindannyian a Bihari Népművészeti Egyesület tagjai. MESE-ZENE-JÁTÉK 2, 3 Könyvtári rendhagyó órák keretében 10 alkalmas havi szakkörben 5-10 éves gyermekeknek csoportonként minimum 10 fő részvételével szervezünk mesefoglalkozást, ahol a már hallott mesék felelevenítésére, újbóli átélésére és az egyéni mesealkotásra nyílik lehetőség a bábozás és dramatizálás során. A szakkört Rácz Anikó festőművész, rajztanár vezeti. MESE-ZENE-JÁTÉK 4, 5 37 38

Az első ilyen témanapra november 18-án kerül sor, ahol a zenepedagógusok egy magyar népmesét dolgoznak fel. A foglakozáson a mesehallgatáson túl lehetőség nyílik a megszólaló hangszerek megismerésére és közös éneklésre is. MESE-ZENE-JÁTÉK 6 A szakköri foglalkozásokat szeptember közepétől indítottuk, eddig három rendhagyó óra jellegű foglalkozást mesefoglalkozást és három hagyományőrző szakköri foglalkozást tartottak meg a szakkörvezetők. A gyermekek örömmel vesznek részt mindkét szakkörön, szívesen készítik el a szakkörvezetők irányításával a különböző bábokat, ill. nyitottak a hagyományok megismerésére, a kézműves technikák elsajátítására. Félévente 3-3 alkalommal intézményenként 20 fő részvételével szervezett művészeti élményt nyújtó óra jellegű foglalkozásra hívjuk az óvodásokat, iskolásokat. A Mese a zenében zene a mesében címet viselő foglalkozások során egy-egy mesét mutatnak be a Városi Zeneiskola művésztanárai az ének és a hangszerek segítségével. A célunk, hogy felkeltsük a gyermekek zenei érdeklődését, érzékennyé tegyük őket a környezet hangjai iránt, ezáltal formáljuk ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. 2012 júliusában egy-egy héten keresztül 20 alsó tagozatos és 20 felső tagozatos tanuló részvételével olvasótábort szervezünk a földesi szabadidőközpontban, bentlakásos formában. Ehhez a programhoz a magyarhomorogi általános iskolával kötöttünk együttműködési megállapodást. A táborban a hangos olvasás gyakorlásával a tanulók beszédértésének, nyelvi képességeinek fejlesztésén túl az olvasás, a könyvek megszerettetése, az olvasóvá nevelés a célunk. A tábor során a részt- 39 40

vevő gyermekek elolvasnak és feldolgoznak egy magyar író ifjúsági regényét. Természetesen különböző szabadidős tevékenységek is gazdagítják a tábor programját, úgymint akadályversenyek, hagyományőrző és csapatépítő foglalkozások. A tábor vezetője Szabó Istvánné lesz, aki már hét alkalommal szervezett olvasótábort Földesen. Állandó segítője Gombos Irén, a Gróf Tisza István Kórház egészségügyi dolgozója. A pályázat keretében a tanév első félévében szavalóversenyt szervezünk felső tagozatos tanulók részére. A szavalatok értékelésére olyan irodalomszerető és értő pedagógusokat, szakembereket kérünk fel, akik már eddig is segítették munkájukkal a hasonló jellegű rendezvényeinket. A projekt feltétele, hogy a megvalósítási időszak után öt évig, a fenntartási időszakban is kínáljuk ezeket a tevékenységeket az együttműködést kötött intézményeknek, de reméljük, hogy a többi oktatási-nevelési intézményben is meg tudjuk valósítani ezeket a programokat. Vezendiné Borbély Margit tájékoztató könyvtáros Sinka István Városi Könyvtár, Berettyóújfalu A tanév második félévének elején rajzpályázatot hirdetünk 3 korcsoportban óvodások, 1-2. osztályosok és 3-4. osztályosok részére, intézményenként minimum húsz fő részvételével. A pályázatra egy általunk kiválasztott mese részletének bármilyen rajztechnikával történő ábrázolásával nevezhetnek. A beadott pályamunkákat Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa grafikus, rajztanár fogja értékelni. A projekt célja, hogy felhívjuk a figyelmet a hagyományőrzésre, ugyanakkor bontakoztassuk ki a gyermekek különböző képességeit, valamint erősítsük meg a Sinka István Városi Könyvtár és a város oktatási-nevelési intézményei ill. a mozgókönyvtári feladatellátásban részesülő települések oktatási-nevelési intézményei közötti együttműködést. Szeretnénk, ha a nagyszüleink, dédszüleink játékai, környezetünk múltjának, értékeinek megismerése és megőrzése a foglalkozásokon úgy valósulna meg, hogy a szerzett információk beépülnének a formális oktatásban elsajátított ismereteikbe. Ezekkel a foglalkozásokkal, programokkal a Sinka István Városi Könyvtár szolgáltatásai is bővülnek. 41 42

A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK INFORMÁCIÓKERESÉSI ATTITŰDJEI HASZNÁLÓI TÍPUSOK Könyvtári környezetben használt szoftvertermékek használat közbeni minőségének tanulmányozásához különösképpen elengedhetetlen a használói csoportok definiálása, hiszen a könyvtári közeg ebből a szempontból is nagyon összetett. A használók sajátságos jellemzőit, és a használói típusokat azonosítanunk kell, mert ezek a jellemzők befolyásolhatják a szoftverhasználat során nyújtott teljesítményüket. A használók, illetve a használói típusok eltéréseit eredményezheti a tudásukban, készségeikben, tapasztalataikban, képzettségükben, a gyakorlottságuk mértékében és egyéb képességeikben meglévő, adottságaikból eredeztethető különbségek. Az előbbiekben ismertetett megfontolások vezettek arra, hogy az elmúlt években olyan vizsgálatokat végeztem, amelyek kifejezetten annak feltárására irányultak, hogy az egyes könyvtártípusokban milyen használói típusok vannak jelen, ugyanazokkal a használói típusokkal találkozunk-e eltérő könyvtári környezetben, ezek a használói típusok mennyire eredményesek könyvtári szoftverhasználat közben, és mutatkozik-e eltérés az egyes csoportok eredményessége között. A vizsgálatok alapját a könyvtárak számítógépes katalógus felületein megfogalmazott és végrehajtott keresések naplófájljai jelentették. Ezek a naplófájlok tulajdonképpen úgy is értelmezhetők, mint a használók rendszerben hagyott ujjlenyomatai, melyek rendkívüli módon sajátságosak. Ahogyan azt Denise Troll Covey 2002-ben írt munkájában is olvashatjuk (Troll Covey, 2002) a naplófájlok elemzése már több mint negyed százada használatos módszer az online információs rendszerek és használóik közötti interakciók vizsgálatához. A naplófájlok tanulmányozása hozzájárul annak megértéséhez, hogy az emberek hogyan használják az online információs rendszereket, segíti annak a jobbító szándéknak a megvalósítását, hogy a rendszerek kivitelezése, funkcionalitása minél inkább megfeleljen a használók szükségleteinek és elvárásainak. A naplófájlokból nyert információt felhasználhatjuk a használói motivációk és tendenciák megismeréséhez, a várható igények előrejelzéséhez, kielégítéséhez. A naplófájlok elemzése diszkrét módja a használói viselkedés tanulmányozásának, eredményes útja a hosszú távú adatgyűjtésnek. A naplófájlok elemzése jó megoldás lehet ahhoz is, hogy teszteljük arra irányuló feltételezéseinket, hogy milyen hatások befolyásolják a használói viselkedést könyvtári környezetben. Vizsgálataimban a könyvtári online katalógusokban végzett, elsősorban témára irányuló keresések naplófájljait elemeztem. Döntésemet az indokolta, hogy a tárgyi keresések tudják leginkább felszínre hozni az egyes használók között meglévő különbségeket a következő területeken: a témára vonatkozó és könyvtár szakmai előismeretek, tudás, képzettség, gyakorlottság online keresőrendszerek használatában, és egyéb személyiségjegyek. A témában az első vizsgálat 2007/2008-ban, egy nagy használói létszámú, és heterogén használói körrel bíró közkönyvtár (Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár, Debrecen) használóinak információkeresési szokásait, keresési technikáit térképezte fel, és ennek eredményeként sikerült használói típusokat definiálni a keresés során megmutatkozó használói attitűdök alapján. 43 44

A felhasználói attitűdök vizsgálatához a könyvtár által használt rendszer 2007 második félévének WEB-OPAC naplófájljai szolgáltattak kiindulási alapot. A vizsgált könyvtár közkönyvtári funkciója mellett ellátja az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerben szolgáltató könyvtárként rá háruló feladatokat is, amely meghatározza természetszerűleg a könyvtárban elérhető információk körét, a feldolgozás módját és mélységét. Elmondható, hogy az információs apparátus összetétele, feltártsága elméletileg az ebben a könyvtártípusban megjelenő legdifferenciáltabb használói igény kielégítésére is alkalmas. Vagyis a valós és valószínűsíthető információs igények maradéktalanul kielégíthetők a megyei könyvtár információs apparátusára támaszkodva. A közkönyvtári naplófájl elemzés a keresések során megnyilvánuló használói attitűdök alapján négy használói csoport egyértelmű definiálását eredményezte. A feltárt típusokat le tudtuk írni jellemző keresési megoldásaikkal, és az ezekből levezethető típusjegyeikkel. Jellemző típus volt ebben a könyvtári környezetben a Túlbonyolító és az Internet-függő. Szokásos keresési megoldásaik és típusjegyeik a következők: A Túlbonyolítóra jellemző keresési megoldások: AU: Mogyorossy István TI: A word alapjai SU: informatika AU: Diószeginé Nanszák Tímea TI: Játékszertár SU: játék A Túlbonyolítóra jellemző jegyek: Indokolatlanul sok mező elemére indított összetett keresés. Bizonytalan keresőelem beemelése az egyébként biztos elemeket tartalmazó keresőkérdésbe. Az Internet-függőre jellemző keresési megoldások: SU: euro szerepe a magyar gazdaság SU: euro szerepe SU: euro SU: euro and pénz SU: bank Az Internet-függőre jellemző jegyek: A keresőkérdés az internet-keresőkben történő keresésre jellemző jegyeket viseli: szabadon megválasztott kifejezések, rövidítések használata, amelyek könyvtári környezetben eredménytelen keresési tranzakciót eredményeznek. A keresés finomítása a kereső által ellenőrizetlen tárgyszó alakkal. A vizsgálat eredményei alapján azonnal megfogalmazódott egy újabb vizsgálat gondolata, annak feltárására, hogy egyetemi könyvtári környezetben vajon melyek a domináns típusok, és ezek megegyeznek-e a közkönyvtárban feltárt használói típusokkal. A használói típusok definiálásra irányuló második vizsgálat 2008-ban történt, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára által használt Corvina rendszer WEB-OPAC naplófájljainak felhasználásával. A vizsgálati cél ebben az esetben már nem csak a használói típusok feltárása volt a keresési attitűdök alapján, hanem annak felderítése is, hogy milyen mértékű az egyes használói csoportok keresési eredményessége közötti különbség. Az egyetemi könyvtár keresési naplófájljainak elemzése, a már közkönyvtári környezetben feltárt négy típus mellett további három, újabb hasz- 45 46