Japán társadalmi és gazdasági átalakulása az elmúlt két évtizedben és hatása a japánok gondolkodására

Japán társadalmi és gazdasági átalakulása az elmúlt két évtizedben és hatása a japánok gondolkodására 1

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Japán világgazdasági szerepváltozása az elmúlt húsz évben... 6 3. A Japán gazdaság jelenlegi kihívásai és azok összefüggése a társadalmi problémákkal... 19 3.1. Alacsony növekedés... 20 3.2. Foglalkoztatás átalakuló szerkezete... 22 3.3. Defláció és hozadékos hatása a társadalomra... 25 3.4. Állandó foglalkoztatás helyett részmunkaidő és hobbi munka... 31 3.5. Hitel problémák... 33 3.6. Szerkezeti és felfogásbeli problémák... 35 4. Japánban végbemenő változások... 40 4.1. Japán kultúrájának vizsgálata, a társadalomra és a gazdaságra gyakorolt hatásainak elemzése, Hofstede kulturális dimenziói tükrében.... 47 5. The Japan Foundation, Japanese Language Institute, Kansai intézményben végzett kutatás eredményeinek ismertetése... 62 5.1. Nők szerepe Japánban a dolgozó anya... 62 5.2. Egyéni kutatás Japán társadalmi változásairól és a generációs különbözőségekről. 66 6. Összefoglalás... 74 Irodalomjegyzék... 78 Mellékletek... 82 Ábrák és táblázatok listája... 82 Japán Alapítványnak készített végső beszámoló Japán társadalmi változásairól... 83 Japán Alapítványnál készített kutatás felépítése... 86 Előadásom szövege a kutatási témámról... 88 Josai International University diákjainak kiadott kérdőív... 90 2

1. Bevezetés A szakdolgozat megírását Japánhoz fűződő személyes kötődésem motiválta. 2006 végén egy business hotelben töltött szakmai gyakorlat keretében látogattam először Japánba. Kint létem nyolc hónapja nagyon meghatározó volt, akkor döntöttem el, hogy szakítva az addig tanult idegenforgalom és turizmus témakörrel a külgazdaság, diplomácia és nemzetközi tanulmányok irányában szeretném tovább folytatni tanulmányaimat. Különösen az ázsiai régió és Japán keltette fel az érdeklődésemet. A Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereseskedelmi Főiskolai Karra való jelentkezésemkor a Nemzetközi Gazdálkodás szak, Gazdaságdiplomácia szakiránya motivált valamint az, hogy a Főiskolán alkalom van japán nyelvet tanulni. Részt vettem a Távol-Keleti Interkulturális Menedzsment másod szakirányos tantárgyi blokk képzésén, melynek tárgyai keretében alkalmam volt részletesen megismerkedni a távol-keleti régió gazdaságával, üzleti életének és kulturális vonásainak jellemzőivel, történelmével, kommunikációs és társadalmi sajátosságaival. A Főiskolán oktatott számos gazdasági, diplomáciai, pénzügyi és interkulturális kommunikáció, menedzsment vonatkozású tárgyának keretében tanultak során sokszor előkerült az ázsiai térség, mely elmélyítette tudásomat. A BGF KKK Japán Alapítvánnyal és a Josai International University-vel ápolt kapcsolatának köszönhetően alkalmam volt visszatérni Japánba, ahol a számomra lehetővé tett ösztöndíjak keretén belül nem csupán nyelvet tanultam, de alaposabban megismerkedtem a japán kultúra sajátosságaival és forráskutatásokat végezhettem tanulmányaimmal kapcsolatban. 2010 februárjától júniusáig Osakában, a The Japan Foundation, Japanese Language Institute Kansai intézményben egy négy hónapos nyelvtanulási, kultúra ismereti és kutatási program keretében a japán társadalom változásait kutattam, melyről több alkalommal tartottam kiselőadást társaim és az alapítvány meghívott vendégei előtt, illetve a kutatás eredményeiről egy jelentés formájában számoltam be. 1 Alkalmam volt látogatást tenni a Josai International University toganei campusában, ahol tíz diákkal készítettem mélyinterjút, melynek eredményét és tanulságait bemutatom a szakdolgozatomban. Kérdőíves felmérésem eredményeit az interjúkkal egy időben tárgyalom. A Japán Alapítványbeli tanulmányaim lezárásaként háromfős csoportokban választanunk kellett egy témát, amellyel kapcsolatban anyaggyűjtést kellett végeznünk. Valamint öt személlyel készítettünk interjút, akik közül négy megkérdezett a környék 1 A kutatásról készített beszámolót a mellékletben közlöm. 3

lakóiból, egy személy pedig a szakterületen jártas szakértőből tevődött össze. Kutatási témánk a japán nők munkavállalásnak helyzete, lehetősége, valamint a nők hozzáállásának kérdése volt. A kutatás és a mélyinterjúk eredményét egy nyilvános záró prezentáció keretében ismertettük. Az eredményeket jelen szakdolgozatom témakörein belül ismertetem. Témaválasztásomat a világrendben jelenleg végbemenő változások iránti érdeklődés motiválta és azok hatása az emberek gondolkodására. Napjainkban a világ átalakulóban van és a tényt, hogy az elmúlt évben Kína megelőzte Japánt, s ezzel Kína lett a világ második gazdasága, nagy jelentőségű eseménynek tartom. Míg korábban a keletázsiai térség főként az USA gazdasága mögött lemaradva inkább támogatta az USA gazdasági és biztonságpolitikai törekvéseit, napjainkra a térség államainak fokozatos megerősödésével bekapcsolódnak nem csupán a világkereskedelembe és világpolitikába, de egyre inkább alakítói annak. Egy új gazdasági struktúra van kialakulóban a térségben, amelyben már nem csak az USA szerepe a domináns. Olyan változások indultak el az elmúlt években a világban, amelyek jelenlegi világrendünk teljes átalakulásához vezetnek. Egy bipoláris világrend kialakulásának lehetünk szemtanúi, ezúttal USA és Kína központtal. Japán éveken át volt a régió vezető országa. Gazdaságával, kultúrájával erős hatást gyakorolt a környező országokra is. Az elmúlt években azonban Kína regionális politikájának és gyors gazdasági fejlődésének köszönhetően immáron Kína lett Ázsia motorja és a világ egyik legnagyobb termelői központja. Japán szerepe egyre inkább a háttérbe szorul, mely nem csak gazdasági, de politikai, biztonságpolitikai és nem utolsó sorban társadalmi fronton is érzékelteti hatását. Nem csupán a döntéshozók fejezik ki aggodalmukat nyilatkozataikban, de ismerőseimmel folytatott beszélgetéseimből is kiderült, hogy a mindennapi élet átlagemberét is foglalkoztatják ezek a változások. Ez indította dolgozatom megválaszolandó kérdéseit: 1. Hogyan változik Japán szerepvállalása a világgazdaságban s ezek a folyamatok milyen hatást gyakorolnak Japán társadalmára és az emberek gondolkodására? 2. Jelenleg melyek azok a társadalmi normák, amelyek átalakuló félben vannak, azok hogyan hatnak Japán gazdaságára? 3. Milyen jellemvonások formálják napjainkban az emberek gondolkodását és az élet mely területein figyelhető meg leginkább változás? A jelenlegi kihívások vizsgálata a március 11.-én lezajlott földrengés és azt követő szökőár hatásainak vizsgálata nélkül nem képzelhető el. Valamint dolgozatom szűkebb témájában a fiatalok hozzáállását vizsgálom és kitérek a nők társadalmi szerepvállalásának kérdésére is. 4

A kérdéseket Japán világgazdaságban betöltött szerepének változás-vizsgálatával kezdem. Azt követi a társadalom átalakulását kifejező mutatók elemzése a gazdasági változások tükrében. Ezen kérdések vizsgálata nem történhet meg az elöregedő társadalom problémáiból adódó feszültség, Japán hagyományos társadalmi szerkezetében történő változás, a defláció és egyéb gazdasági mutatók vizsgálata nélkül. Dolgozatom harmadik részében a Japán Alapítványnál eltöltött négy hónapja alatt végzett kutatásom eredményeit ismertetem. Kutatásom alapját a japán kormány által nyilvánosságra hozott adatok képezték, melyeket az illetékes minisztériumok és statisztikai hivatalok honlapján értem el. Felhasználtam továbbá magyar és nemzetközi újságok, folyóiratok kapcsolódó cikkeit, magyar és külföldi tudósok témába illő kutatásait és könyveit, a legfontosabb nemzetközi intézmények publikációit, és honlapjukon nyilvánosságra hozott adatait. Japánban tartózkodásom alatt készített jegyzeteim, diákokkal készített kérdőíveim és mélyinterjúim, valamint csoportos kutatásom során öt emberrel végzett interjúm fontos részét képezik forrásaimnak. Emellett felhasználtam a youtube internetes oldalon nyilvánosságra hozott video anyagát, valamint a 2011.március 3.-án a Magyar Külügyminisztériumban megrendezésre kerülő Japán-EU szimpóziumon elhangzottakat, melyen alkalmam volt személyesen részt venni. A Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Nemzetközi Tanulmányok Mester képzés lezárására, jelen dolgozattal párhuzamosan írt szakdolgozatom forrásai, táblázatai, egyes számadatai és következtetései a témák kapcsolódásának köszönhetően jelen szakdolgozatomban is előkerülnek egy-két helyen, azonban más kontextusban és más következtetések közé ágyazva. A Mesterképzésre írt szakdolgozatom címe: Japán világgazdasági és külpolitikai szerep-vállalásának néhány kérdése az új, formálódó világrendben. A japán nevek átírásánál a hagyományos japán nevek írás rendjét vettem figyelembe, vagyis először szerepel a személy vezetékneve és azt követően utóneve. A megemlítésre kerülő japán nevek, szavak esetében a nemzetközileg elfogadott, nemzetközi irodalomban és gazdasági nyelvben elterjedt Hepburn-féle átírást használom. Nyomdai probléma miatt Hepburn-féle vízszintes ékezeteket a magyar írásban alkalmazott, függőleges ékezetekkel helyettesítem. 5

2. Japán világgazdasági szerepváltozása az elmúlt húsz évben Japán az elmúlt két évtizedben gyökeres változásokon ment keresztül. A változások gazdasági és politikai fronton erősebben érzékeltették hatásukat, mint társadalmi oldalról, ahol inkább egy hosszan elnyúló folyamatról beszélhetünk. 2 Gazdasági fronton az úgynevezett buborék gazdaság összeomlásával a japán gazdaság egy új fejezete kezdődött. Yoda Mitsuhiko Postwar Japanese Economy: Lessons of Economic Growth and the Bubble Economy című könyvében a gazdasági teljesítményt négy időszakra osztotta. 3 A második világháborút követő időszaktól 1950-ig a gazdaság újjáépítése történt, amelyet az 1950-től az első olajválságig tartó gyors gazdasági növekedés időszaka követett. A gazdaságot a moderált növekedés jellemezte az olajválságot követően, amely a buborék gazdaság összeomlásával zárult 1991-ben. Ezt követően Japán gazdasága belépett második világháborút követő gazdaság történelmének negyedik, jelenkori időszakába, amelyet a stagnálás és a recesszió jellemez. Ezen időszakok bár önmagukban a gazdaságot érintik, erős hatást gyakorolt rájuk a világpolitika és a világgazdasági trendek alakulása, valamint hozományos hatásuk a társadalom mentalitásának megváltozásában is kimutathatók. Ilyen jellegzetes hatása volt példának okáért a koreai-háborúnak, mely az 1950-es években fellendítette a japán exportot és hozzájárult a gazdasági növekedéshez. Az olajváláság 1973-ban megrendítette a gazdaságot és rámutatott arra, hogy Japán nagymértékben függ a természeti-erőforrás utánpótlásától. Lényegében ezután ez határozta meg a japán külpolitika legfontosabb irányvonalát is egyben, egy olyan külkereskedelmi érvek által motivált irányvonalat, mely elsősorban természeti-erőforrás utánpótlás folyamatos biztosítását hivatott kielégíteni. A stagnáló gazdaság eseményei, a buborék gazdaság összeomlása nyitotta meg Japán jelenkori történelmi fejezetét, ahol a gazdaság amellett, hogy lassul, annak hozományos hatása változásokat indított meg a jelenkori fiatal generáció gondolkodásában is. Ők azok a fiatalok, akik az 1980-as és 1990-es években és azután születtek, akik jelenleg érik el a nagykorúságot. Akik csak a szüleik elmeséléséből és a tankönyvekből 2 Dr. Hidasi Judit : Értékválság és értékváltás Japánban. Ezredvég, 12.évf. 2002. 8-9. sz. p. 83-89. 3 Iyoda, Mitsuhiko (2010) Postwar Japanese Economy: Lessons of Economic Growth and the Bubble Economy, By Springer Science Business Media LLC 6

hallottak a japán gazdaság sikertörténetéről, személyesen azonban nem feltétlenül csak a fejlődést tapasztalták. Az elmúlt néhány év nagy tanulságát a gazdasági válság szolgáltatta. A gazdaságot, külkereskedelmet, vállalatokat, termelést és foglalkoztatást a recesszió nehéz próba elé állította. 2009 áprilisára az ipari termelés ismét a növekedés jeleit mutatta, a termelésben 5,2%-os pozitív irányú változást regisztráltak az előző év azonos időszakához képest. Az ehhez hasonló alacsony növekedés csupán a második világháborút követő, újjáépítési időszak során volt tapasztalható. 2009 második negyedévében a japán gazdaság éves szinten 3,7%-kal, az előző negyedévhez képest 0,9%-kal nőtt, ami azt jelzi, hogy a gazdaságélénkítésnek és az erőre kapó exportnak köszönhetően Japán végül sikeresen kezdett kilábalni a recesszióból. 4 A JETRO-Japán Külkereskedelmi Szervezet statisztikája szerint 2008-ban a japán cégek által végrehajtott külföldi beruházások 2007-hez képest 77,1%-kal növekedtek és rekordértéket értek el. 2009-ben azonban a válság hatására a japán cégek külföldi beruházásai (75,1 Mrd USD) 2008-hoz képest 43%-kal, gyakorlatilag a 2007-es szintre estek vissza. Az elmúlt években a zöldmezős beruházások értékét meghaladták a vállalati felvásárlások. 2009-ben a legtöbb japán tőke a pénzügyi szolgáltatás, biztosítás szektorba áramlott, ezt követte az élelmiszeripar, a nagy- és kiskereskedelem, a vegyipar és a bányászat. A célországok közül a Kínába irányuló beruházások kis mértékben, az indiai befektetések 33%-kal csökkentek. Az USA-ban megvalósult japán befektetések értéke 76%-kal zuhant, az EU tagállamaiba 26%-kal esett vissza. 5 A változó világgazdasági trendek hatására az USA és Japán kapcsolatát az átalakulás jellemezte. Magának Japánnak a világpolitikai szerepvállalása is az eddigiektől eltérő irányban alakul. A világgazdaság átalakulásával és a világpolitika agendájának megváltozásával Japán kénytelen alkalmazkodni a jelenlegi kihívásokhoz. Míg a japán külpolitika legnagyobb formálója az USA-val folytatott kapcsolata volt, addig az elmúlt 4 Jetro annual report 2010, http://www.jetro.go.jp/en/reports/white_paper/trade_invest_2010.pdf 5 Jetro annual report 2010, http://www.jetro.go.jp/en/reports/white_paper/trade_invest_2010.pdf 7

húsz évben Japán érezhetően megnyitotta kaput Kelet-Ázsia és elsősorban Kína, valamint Európa felé is. 6 Legjelentősebb partnereit tekintve Kína szerepe a legmeghatározóbb. Jelentős a kínai népesség aránya Japánban és gazdasági szálait tekintve a japán befektetések egyik legfontosabb iránya, emellett legfontosabb külkereskedelmi partnere is egyben, így a vele folytatott viszonya, annak iránya és minősége hat nem csupán a politikára, de a gazdaságra és a társadalomra is egyaránt. A térségben Kína növekvő szerepe által egy újfajta gazdasági irányultság indult meg. Kína és India növekedése, az 1997-es dél-kelet ázsiai pénzügyi válság, Észak-Korea nukleáris felfegyverkezése, a 2008-as világgazdasági válság és hatásai Japán és a régió többi országának gazdaságára csupán néhány példa a megindult változási hullámokra. Legnagyobb sokkot a japánok számára az okozta, hogy idén Kína megelőzte Japán gazdasági teljesítményét és előlépett a világ második gazdaságává. Kína legjelentősebb partnerországai közül az USA-val folytatott kereskedelmi kapcsolatok adják a kínai kereskedelem legnagyobb részét, melyet a Japánnal folytatott kereskedelmi kapcsolatok követnek, azonban jelentős Hong-Kong, Dél-Korea és Tajvan szerepe is (1. sz. ábra). 1. ábra Kína legfontosabb kereskedelmi partner országai 2009-ben. Forrás: China's Customs Statistics, published by PRC General Administration of Customs, 6 A témáról bővebben Japán világgazdasági és külpolitikai szerep-vállalásának néhány kérdése az új, formálódó világrendben elnevezésű munkában írok. 8

Befektetési kapcsolatait vizsgálva Japán a harmadik, Kína legjelentősebb FDI befektetői között. A japán befektetések területén 2008 és 2009 között 12,7%-os növekedés realizálódott és a japán befektetéseket csupán a Tajvanról és Hong Kong-ról származó befektetések előzték meg. (1. sz. táblázat) 1. táblázat: Legfontosabb FDI befektetők Kínában Legfontosabb befektető országok 2008-2009 (billió USD) Származási hely 2008 2009 Változás (%) Hong-Kong 41.0 54.0 31,6 Tajvan 1,9 6,6 25.7 Japán 3,7 4,1 12,7 Szingapúr 4,4 3,9-12.4 USA 2,9 3,6 21,5 Dél-Korea 3,1 2,7-13.8 Egyesült 0.9 1,5 60,7 Királyság Németország 0.9 1,2 36,3 Macao 0.6 1.0 71,9 Kanada 0.5 1.0 76,5 Forrás: The US-China Business Council, http://www.uschina.org/statistics/fdi_cumulative.html Kína külpolitikai és gazdasági szerepvállalásának iránya tekintetében elsősorban az FDI és a kereskedelmi kapcsolatok dominálnak. Kína függ az országa területén megvalósuló befektetésektől és ez határozza meg leginkább a régióbeli kapcsolati hálóját. Japán szerepe meghatározó a Kínai gazdaságban, elsősorban FDI és külkereskedelmi kapcsolati területen, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a szakember és diák-csere fontosságáról sem a térségben. Japán az egyik legjelentősebb és legaktívabb partnere az emberi kapcsolatok területén. A Japánban élő kínaiak száma 1995 és 2004 között megduplázódott, 2004-ben számuk elérte a 488 ezer főt. A Japánba utazók, illetve 9

végző. 7 Japán technológiai fejlettségbeni előnyei azonban még jelentősek. szembe rövidebb időn át Japánban tartózkodó kínaiak száma ennél jóval magasabb. 2005-ben 1,32 millió kínai érkezett Tajvanról, 780 ezer Kínából és 250 ezer Hong Kong-ból, akik nem letelepülés céljából tartózkodtak a szigetországban. Többségük diák, szakmai gyakorlatot állítva Kínával- Az ország előtt most az a stratégiai dilemma van, hogy hagyja-e a belső politikai torzsalkodásokkal tovább relativizálni a helyzetét, vagy a gazdaságra koncentrálva egy megújult feltételrendszert alakít ki, amivel a nemzetközi porondon meg tudja őrizni a 150 év kemény munkájával nehezen elért relatív versenyképességi pozícióját és technológiai vezető szerepét. Netán még pénzügyi központként is fel tud nőni a technológiában már elért szinvonalához. 8 Kiglics István érdekes felvetést tesz könyvében. Japán előnyt élvez technológiai fejlettségben Kínával szemben, azonban kérdés, hogy ez meddig tart. Kína rohamos fejlődése előbb utóbb beéri Japánt, természeti adottságai, fiatal, nagyszámú, egyre képzettebb munkaereje szintén versenyelőnyt jelent. Úgy gondolom, a kérdés feltevése elengedhetetlen: Japán képes mindezekkel lépést tartani a jövőben? Japán többi jelentősebb partnerét tekintve elmondható, hogy Oroszország gazdaságát viselte meg leginkább a recesszió 2009-ben GDP-je 7,9%-kal esett vissza az előző év adataihoz képest (2. sz. táblázat). A visszaesés hátterében a természeti erőforrások árának csökkenése áll, mely az orosz külkereskedelem legerősebb bástyája is egyben. 2010 első negyedévére azonban gazdasága ismét a kilábalás pozitív jeleit mutatta. Az IMF előrejelzése szerint az USA gazdasági kilábalása gyorsabb lesz, mint az EU 27 tagállamaié. 9 2009 márciusában a Dow Jones Ipari Index korábban tizenkét éve nem tapasztalt mélypontra jutott, de ezt követően Obama pénzügyi szektort érintő intézkedéseinek, és 787 billió USD értékű pénzügyi ösztönző csomagjának köszönhetően USA gazdasága is lassú, de folyamatos fejlődésnek indult. 7 Chikako Kashiwazaki (2006) Japanese Immigration Policy: Responding to Conflicting Pressures, published by Keio University Tsuneo Akaha, Monterey Institute of International Studies 8 Dr. Kiglics István (2011) Napkeltétől napnyugtáig - Kísérletek a japán sikergazdasági modell megújítására, ELTE Eötvös Kiadó, a mű a szerző doktori disszertációjának (2009) Paradigmaváltási kísérlet a japán gazdaságban átdolgozott változata, p. 164 9 World Economic Outlook Update, Global Recovery Advances but Remains Uneven, http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2011/update/01/ (Letöltve: 2011.03.20.) 10

A Lehmann shock-ot követő krízis Japán befektetési szerkezetéből adódóan kevésbé érintette a japán gazdaságot, hiszen befektetései nem a pénzügyi intézmények területén realizálódtak. 10 Ez mégsem mentette meg Japánt a recesszió következményeitől, hiszen az USA-tól való erős függősége erősen érzékeltette hatását külkereskedelemi területen. A Világbank statisztikái mutatják (2. sz. táblázat), hogy a térségben Kína és India gazdasága vészelte át a legkönnyebben a recessziót és bár Japán legjelentősebb partnerei között szinte mindenhol lassulás következett be, a két említett ország esetében növekedést regisztráltak. Igaz, a válságot megelőző években a növekedés mértéke nagyobb volt, a válság után a százalékos változások mégsem mentek át negatívba, nem úgy, mint Japán esetén. Kína fejlődő gazdaságának egyik alap pillérét a japán vállalatok beruházásai és Japánnal folytatott aktív gazdasági kapcsolata jelenti, ezért bár Kína gazdasági teljesítményében megelőzte Japánt, a statisztikai számadatok bizonyítják, hogy ezt részben a Japánnal és a kelet ázsiai térséggel folytatott élénkülő kapcsolatának köszönhetően tehette meg. 2. táblázat: Japán és legjelentősebb partnereinek GDP növekedése 2007-2011 (%) Japán és legjelentősebb partnereinek GDP növekedése (%) 2007 2008 2009 2010 2011 előrejelzés USA 2,1 0,4-2,4 3,1 2,6 EU 27 3,1 0,9-4,1 1 1,8 Japán 2,4-1,2-5,2 1,9 2 Kína 13 9,6 8,7 10 9,9 Dél-Korea 5,1 2,3 0,2 4,5 5 ASEAN 6,6 4,4 1,3 5,4 5,6 India 9,4 7,3 5,7 8,8 8,4 Oroszország 8,1 5,6-7,9 4 3,3 Brazília 6,1 5,1-0,2 5,5 4,1 Dél-Afrika 5,5 3,7-1,8 2,6 3,6 Világ 5,2 3-0,6 4,2 4,3 Forrás: World Bank, World Development Indicators, www.worldbank.org 10 BOJ Reports and Research Papers Japan s International Investment Positionat the Year-End 2009, (September 2010) International department, Bank of Japan, http://www.boj.or.jp/en/research/brp/ron_2010/data/ron1009a.pdf (Letöltve: 2011.03.21.) 11

Európa esetében Japán részéről egy tudatos nyitás figyelhető meg. A recesszió súlyosan érintette a két régió gazdasági kapcsolatát, és lassú tendenciájú felzárkózásról beszélhetünk esetükben is. Azonban az ösztönző hitelek és a talpra álló külgazdaságnak köszönhetően a pozitív felzárkózás jeleit mutatják a kapcsolatok. Az EU esetén egyre jelentősebb az ASEM, Ázsia-Europe Meeting során kialakult és folyamatossá vált párbeszéd, amely politikai, gazdasági és társadalmi fronton is érzékelteti hatását. A japán gazdaság egyik legjellemzőbb előmozdítója a japánok fogyasztási hajlandóságában rejlik. A japán fogyasztók nem csupán nagy fizetőképes keresletet képviselnek, de jellemző rájuk, hogy hamar és gyorsan képesek adaptálni az újonnan piacra kerülő termékeket, így a termékek bevezetési szakasza rövid, s maga a termék ciklus élet görbe is gyorsabban játszódik le, mint más országokban. Továbbá nem csupán könnyen adaptálják a piacra kerülő termékeket, de jellemzően könnyen fejlesztik azokat egyéni igényeiknek megfelelően. Így Japán nem csak fogyasztói piac, hanem egyben a legmegfelelőbb piac az újdonságok bevezetésére, legyen az termék vagy szolgáltatás. A diszkrecionális jövedelmek kiadásának legfontosabb iránya az oktatás, a szórakoztatás, a közlekedés és a kommunikáció ágai. Egy két vagy több főből álló háztartás éves szinten átlagosan 297 ezer yent költ (2. sz ábra). A költség megoszlása a következő módon történik. 2. ábra: Japán háztartás éves költekezése két-vagy több személyből álló háztartások esetén (yen) Forrás: Ministry of International Affairs and Communications, Statistics Bureau, Director-General for Policy Planning and Statistical Research and Training Institute, http://www.stat.go.jp/english/data/nenkan/backdata/1431-19.htm 12

Magas a japánok megtakarítási hajlandósága is, valamint Japán elöregedő társadalmából adódóan a fogyasztás szerkezete is átalakuló tendenciát mutat. A babyboom időszaka (1947-1949) alatt születettek napjainkban érik el az ezüst kort és átlépik a nyugdíj korhatárt, többségük felhagy az aktív kereső tevékenységgel. Az ország kiváló egészségügyi ellátásának köszönhetően nagyszámú az aktív, egészséges ezüst korosztályú polgárok száma. A népesség 13,7%-a 15 év alatti, 65,8%-a 15 és 65 év közötti, 20,1%-a 65 év feletti, s évről évre egyre kevesebb gyermek születik. 2000 óta a 15-65 év közöttiek száma 2,5%-kal csökkent, ellenben a 65 év feletti polgárok aránya 16,7%-kal növekedett ugyan azon időszak alatt. 2008-ban a gazdaságilag aktív népesség száma 63,9 millió fő volt, melyből 37,3 millió főt a férfi dolgozók tették ki. 2008-ban a születési ráta 8,7%-os, a halálozási ráta 9,1%-os volt 1000 főhöz viszonyítottan. 11 Japán iparának egyik előmozdítója a hálózatos kiterjedésű multinacionális vállalatok, valamint a kis- és középes méretű vállalatok. 12 Ami az ipar ágazatait illeti, az információs-technológiával és a kommunikációs szolgáltatásokkal kapcsolatos ágazatok szerepe a legjelentősebb. Tudományos és technológia, valamint kutatás-fejlesztés politikája kiemelt szerepet tölt be a gazdaságpolitikai prioritások között. A kutatás-fejlesztés alapjául a Tudományos és Technológiai Alaptörvény (1995) valamint a Tudományos és Technológiai Alapterv (2006-2010) biztosít hátteret. Idén készül el a negyedik alapterv, mely hangsúlyozza az alapkutatások erősítésének fontosságát, szemléletmód váltás szükségességét, a kreatív humán erőforrás biztosítását és a szükséges anyagi háttér megteremtését, mely a mindenkori GDP 1%-át fordítaná K+F tevékenységre. 13 K+F-el kapcsolatos tevékenységet végző cégek számának részaránya és a foglalkoztatottak száma stabilan növekszik. 2009-ben az információs technológiában dolgozottak aránya megközelítőleg 1,1 millió fő volt. 14 Japán versenyelőnnyel rendelkezik a telekommunikációs technológia, az internetes kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltatások, a számos funkcióval bíró telekommunikációs eszközök, elektronikus 11 Ministry of Internal Affairs and Communications, Statistic Bureau, Director-General for Policy Planning and Statistical Research and Training Institute, Population Census, Polpulation by age 12 A téma Japán világgazdasági és külpolitikai szerep-vállalásának néhány kérdése az új, formálódó világrendben elnevezésű munkában is elő kerül. 13 Erdős Attila, tokiói TéT attasé 2010-es éves beszámolója alapján, www.nih.gov.hu/nemzetkozi...beszamolok.../tet-attasei-beszamolo-100806-14 Ministry of Internal Affairs and Communications, Statistic Bureau, Director-General for Policy Planning and Statistical Research and Training Institute, Science and Technology 13

eszközök és szolgáltatások, televíziós és navigációs eszközök és szolgáltatások, valamint az új generációs eszközök piacán. 15 Azonban a hagyományos hálózatos vállalati összefonódások és az erős kis-és közép vállakozási réteg elhatárolt együtt létezése napjainkban átalakuló trendet mutat. Egyre inkább jellemző, hogy a cégek közötti átjárhatatlanság és a cégbirodalmak által teremtett korlátok leépülnek, ezáltal az elmúlt évtizedekben a gazdasági modell egyre inkább a nyugati vállalatokhoz hasonló rendszerben működik tovább. Fontos megjegyezni, hogy az átalakuló vállalati struktúra és a vállalatok gazdaságban betöltött szerepe nem csupán gazdasági vagy szervezeti, de társadalmi és foglalkoztatási területen is érzékelteti hatását. A megváltozott környezet, a növekvő verseny és a nyugati társadalmaktól átvett gyakorlatoknak köszönhetően immáron a japán vállalatokra jellemző hagyományos jegyek, mint az életen tartó foglalkoztatás rendszere megváltozott. Ennek jelentőségére hívja fel a figyelmet Kiglics István Napkeltétől napnyugtáig - Kísérletek a japán sikergazdasági modell megújítására című könyvében. A big-business vs. SME, illetve exportirányultságú és hazai tevékenységen alapuló duális gazdasági modell ma is tettenérhető, de már nem ennyire tiszták a határok. A keiretsuval kialakult erős összefonódásokkal, valamint az utóbbi időben a korlátok lebontásával (holdingtilalom, egyesülések), kapuk nyílásával (liberalizáció), új technikákkal (venture business, IT technológia) létrejött egy korábban nem létező likviditás, átjárhatóság lehetősége is, továbbá nem lehet eltekinteni az időközben felnőtt új generációtól, akik új utakat keresnek. Nem véletlen, hogy először a külföldi tapasztalatokkal, technológiai élvonallal felvértezett és gazdasági erőben is felnőtt, így az állam paternalista mentalitását egyre nehezebben elfogadó Big Business sürgette az elszakadást, modellváltást, érthető önös érdekből. 16 Hidasi Judit Értékválság és értékváltás Japánban című cikkében szintén a változásokra hívja fel a figyelmet, párhuzamot állítva a kapcsolatok átértékelődésére. A személyes kapcsolatok eddig a vállalatok működésének alapját adták. Azzal, hogy ezen a területen átalakulás figyelhető meg, feltehetőleg értékrendbeli változást is eredményez, ami hozzájárulhat a recesszióból való kilábalás elhúzódásához. Japán esetében a társadalmi kölcsönösségre épülő kapcsolatrendszerek mentén strukturált társadalmi tőke - ami egy 15 Nomura Research Institute, Ltd., (2009) Japan s Major IT Markets: Scale and Trends, http://www.nri.co.jp/english/news/2009/091221.html 16 Dr. Kiglics István (2011) Napkeltétől napnyugtáig - Kísérletek a japán sikergazdasági modell megújítására, ELTE Eötvös Kiadó, a mű a szerző doktori disszertációjának (2009) Paradigmaváltási kísérlet a japán gazdaságban átdolgozott változata, p. 163 14

adott történelmi korban a gazdasági fejlődés elősegítője volt - a jelenlegi globalizált haladás gátjává vált. Minthogy ezek a belátható időn belül bekövetkezendő és a jelenleg rendelkezésre álló adatok birtokában prognosztizálható változások a japán értékrend alapjait érintik, bízvást beszélhetünk értékrend váltásról. Az más kérdés, hogy ez a paradigmaváltás Japán és a japán emberek életét hogyan fogja befolyásolni. Annyi máris érezhető, hogy a gazdasági recesszióból való kilábalás elhúzódásának egyik oka alighanem abban a társadalmi értékválságban is keresendő, amit a szociálpszichológusok jeleznek. 17 A környezetvédelem és a kapcsolódó kutatás fejlesztési projektek kiemelt szerepet töltenek be a Japán gazdaság-politikai céljai között. Környezetvédelemmel kapcsolatos piaci tevékenysége gyorsan és lendületesen fejlődik, melynek a japán kormány politikai vezetése is erős hátteret biztosít. Kemény szabályozásokat foganatosítottak a környezetvédelemmel kapcsolatos törvények megalkotásakor, illetve egyre elterjedtebb a környezet barát technológiák alkalmazása. Környezetbarát termékek használatát preferálják mind az ipari, mind a civil fogyasztók. A mindennapi élet területeit is a környezet tudatosság jellemzi, mely új piaci rések felfedezését, illetve a meg lévő piac ágak szolgáltatásának bővülését hozta magával a Japán piacon. Bár a környezet tudatosság a gazdaságban a Kiotói Egyezmény megalkotásával egy időre tehető, mégis a kormányok évről évre nagyobb hangsúlyt fektetnek a kérdésre. A 2009-es választásokat követően Hatoyama miniszterelnök vezetésével egy tudományos kabinet ült az ország élére, mely elsődleges céljaként jelölte meg a széndioxid kibocsájtás 25%-os csökkentését 2020-ig. 18 A kormány által kidolgozott program biztosítja a politikai és jogi hátteret az alternatív energiaforrásokhoz kapcsolódó kutatások támogatására. Japán világ első szerepet kíván betölteni a zöld ipar megteremtésében, exportálásában és a globális környezetvédelmi problémák hosszú távú kezelésében, megoldásában. 19 A program kiemelt figyelmet szentel a vállalati kutatás fejlesztés támogatására, hiszen a környezet védelemmel kapcsolatos iparágak a világgazdasági válságból történ kilábalás húzóágazatai voltak. Ugyanakkor Japán hasonlóan gazdasága 17 Dr. Hidasi Judit : Értékválság és értékváltás Japánban. Ezredvég, 12.évf. 2002. 8-9. sz. p. 83-89. 18 Új Növekedési Stratégia Programja, Ministry of Economy, Trade and Industry, Japan, Economic and Industrial Policy, http://www.meti.go.jp/english/policy/economy/growth/index.html 19 Erdős Attila, tokiói TéT attasé 2010-es éves beszámolója alapján, www.nih.gov.hu/nemzetkozi...beszamolok.../tet-attasei-beszamolo-100806-15

többi területéhez, itt is nagy versenyre számíthat az iparágba folyamatosan bekapcsolódni kívánó kínai vállalatok okozta túlkínálat miatt. Japán társadalma mindig is híres volt arról, hogy könnyen és gyorsan képes alkalmazkodni a helyzetekhez és magas szintű összefogásának köszönhetően hamar talpra áll krízist követően. A március 11.-i katasztrófát követő emberi összefogás ezt jól példázza. Japán történelmének legnagyobb földrengése és az azt követő szökőár következtében tizenháromezer halottat és közel tizenhatezer eltűnt személyt regisztráltak, városok és falvak pusztultak el. A földrengés következtében megsérült a fukushimai atomerőmű, s így a helyzet természeti katasztrófa mellett nukleáris krízissé is alakult. A tsunami szó, melyet nemzetközi szinten is gyakorta használnak a szökőár szinonimájaként, egyértelműen arra utal, hogy Japán a jelenséget történelmi múltjából adódóan jól ismeri. Azonban a márciusi volt nem csupán Japán, de a világtörténelem legkegyetlenebbül pusztító katasztrófája. Városokat söpört el elpusztítva nem csupán az anyagi javakat, cégeket és gyárakat, de teljes közösségeket is. A katasztrófa bár több mint egy hónapja bekövetkezett, az ujjá építési munkálatok már elindultak, stabilizálták az atomerőművet is, azonban annak valódi gazdasági és társadalmi hatásaira még csak következtetni lehet. A The Economist március 17.-i számában a japánok mérhetetlen nyugalmára, konfliktus kezelésére és gyors, példa értékű összefogására hívja fel a figyelmet. 20 Nagy kérdés, hogy a katasztrófa milyen területeken fogja érzékeltetni hatását. Gazdasági fronton a Barclays Capital becslése szerint a Tohoku térségben történt katasztrófa a Japán GDP 6-7%-át érinti. Hosszan elnyúló stabilizációs folyamatokról lehet beszélni, amelyek közül nem csupán a gazdaság, de az energiahiány és a nukleáris katasztrófa hozományos hatásaival is meg kell küzdenie a népnek. A térségben a termelés teljesen szünetel, külkereskedelmet sem realizál nem csupán az infrastruktúra megsérülése miatt, de a térségből származó japán termékek radioktivitása miatt is. Ez oly mértékben tovább rontja a helyzetet, hogy a más országok a csökkenő bizalom hatására nem fognak termékeket importál Japánból, mely nehezíteni fogja a nem csupán a térség, de valószínű egész Japán talpra állását. Nem csak az exportot fenyegeti lassulás. Az import tekintetében is számos problémával kell Japánnak megbirkóznia a súlyosan sérült infrastruktúra miatt. A The 20 Japan's hydra-headed disaster, The fallout, Some natural disasters change history. Japan s tsunami could be one, The Economis, ( 17, March, 2011) 16

Economist felmérése alapján Brunei GDP-nek 28%-a származik a Japánba exportált termékeiből, de Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Szaúd-Arábia is nagymértékben függ Japán gazdaságának alakulásától. Ezek az országok elsősorban kőolajat, földgázt exportálnak a szigetországba, mely a dolgok jelenlegi állása szerint jövedelmező számukra a nukleáris ipar válásága miatt. Malajzia is keresletnövekedésre számíthat az újjáépítések okozta fa iránti megnövekvő kereslet miatt. Szingapúr, Tájföld és Tajvan amellett, hogy ellátói a japán gazdaságnak, függnek is tőle nagyigényű alkatrész behozataluk miatt. A japán termékek iránti csökkenő kereslet negatívan érintheti termelésüket és akadályozza az alkatrészellátást. 21 Mivel jelenleg Japán energia hiányban szenved, azt a magasabb kőolaj és földgáz importtal kompenzálja. A Center for Global Energy Studies in London felmérése alapján jelenleg Japán napi háromszáz ezer hordó kőolajat használ, mely növeli a kőolaj világpiaci árát és drágulást eredményez világ szerte. 22 A tőzsde rohamos romlása rövid ideig tartott. A Bank of Japan gyors intézkedésének eredményeként, amely során jent pumpált a gazdaságba, megmentette Japánt a pénzügyi csődtől. Jelenleg az energia ellátás akadályozása nagy problémát okoz és a kelet-ázsiai erőforrás ellátási csatorna is számos területen nehézségekkel néz szembe a Japánt ért katasztrófa miatt. Pozitív jelét mutatja azonban, hogy a gyors ujjá építési munkálatoknak köszönhetően, az infrastruktúra felújításával a gazdaság könnyebben lábalhat ki a katasztrófából. Azonban a nukleáris krízis számos tanulsággal szolgál nem csupán Japán, de a világ többi országa számára. Kína, a világ legnagyobb energia felhasználója példának okáért egy időre megálljt parancsol a nukleáris reaktorok telepítésének. Németország és az USA is egyelőre szünetelteti az eddigi tervek véghezvitelét. Ez a katasztrófa ráébresztette az embereket a nagy nukleáris dilemmára, vagyis arra, hogy a legjobb nukleáris biztonsághoz nem csupán jó tervezésre és mérnöki megvalósításra van szükség. Olyan társadalom megléte szükséges, amely elszámoltathatóságot és átláthatóságot biztosít, amely intézményeket hoz létre, amik bizalmat kapnak és azok ki is érdemlik azt. 23 21 A témáról bővebben a The Economist 2011 március 22.-i számában, a Who relies on Japan? cikkben olvasható. 22 A téma a Japán világgazdasági és külpolitikai szerep-vállalásának néhány kérdése az új, formálódó világrendben elnevezésű munkámban is megemlítésre kerül. 23 Japan's hydra-headed disaster, The fallout, Some natural disasters change history. Japan s tsunami could be one, The Economis, ( 17, March, 2011) 17

A cikk bírálata, hogy ezzel semelyik nukleáris energiát gyártó nép sem büszkélkedhet és az átláthatatlanság és nem tiszta ügyletek, amelyek a Daichi erőmű kapcsán felszínre kerültek még inkább felhívják a figyelmet a japán kormány nem megfelelő intézkedésére és nem szakszerű konfliktus kezelésére. A nép körében nagy ellenállás jelei mutatkoznak a nukleáris erőművek jövőjét illetően, amelynek nem csupán a jelenlegi problémák az okozói, hanem visszanyúlnak Hiroshima és Nagasaki tragédiájához. Annak ellenére, hogy a társadalom mihamarabbi megoldást vár, a kormány helyzete nem könnyű. Amennyiben Japán energiaproblémájára úgy reagál, hogy fokozatosan csökkenti erőművei számát, nagy mennyiségű szén és gáz behozatalra lesz szüksége, ami függővé fogja tenni a főbb energiaexportőr országoktól és hozzájárulhat egy esetleges Kínával kialakuló versenyhez az erőforrásokért. Az atomerőművek megtartása, még ha komoly érvek is szólnak mellettük, társadalmi szintű ellenálláshoz vezethet, amely egyre fokozódni fog, amint a média elkezdi bemutatni azon munkások és önkéntesek sorsát, akik az életüket áldozzák azért, hogy rendbe hozzák a tsunami és a földrengés által megsérült reaktorokat, valamint a radioaktivitás embereken kimutatható eredményeit. A megtartásuk továbbá növelni fogja az emberekben a bizonytalanság érzetét is, hiszen egy újabb katasztrófa bekövetkezésének esélye fennállhat működő reaktorok meglétekor. További kérdés, hogy a katasztrófa a nukleáris politika iránti ellenszenv kialakulásán túl milyen hatásokkal járhat. Az elmúlt másfél hónap megmutatta a japán társadalom példa értékű összefogását. Az össze fogás és az azt követő látványos eredmények talpra fogják segíteni az országot, ugyanakkor érdekes lehet annak vizsgálata, hogy az össze fogásból táplálkozó társadalom milyen mértékben fogja követelni a kormány határozottabb, jobban strukturált fellépését. A nemzetközi sajtóban nagy port kavart bírálat, mely a japán kormányt értre a katasztrófát követően, magukban a japánokban is megfogalmazódott. A The Economist folyóirat 2011. március. 24.-i számában publikált cikk The many-headed catastrophes points to deeper-seated problems in governing Japan 24 címmel a kormány inkompetenciájára hívja fel a figyelmet. A nem határozott és megfelelő döntéshozás hiánya és a rendszer elégtelen működése évtizedek óta jellemzi a döntéshozatalt. Ahogy a cikk szerzője fogalmazott: a rendszer a polgárokat cserbenhagyta. Elemzi a miniszterelnök, Kan Naoto reagálását az eseményekre. Kan visszafogottan reagált a Fukushima Daichi erőmű kapcsán kialakult veszéllyel kapcsolatban, de összehasonlítva elődjeivel, sokkal inkább 24 A crisis of leadership, too (24 March, 2011), The Economist 18

átláthatóbb volt a kormányzása. Korábban elődjei tehetetlenségének köszönhetően a kóbei földrengés alatt a japán kormány hírneve csorbát szenvedett. Akkoriban a dél-koreai mentő csapatok gyorsabban küldtek megsegítő csapatokat, mint a kormány és a japán maffia, a yakuza gyorsabban állított fel ételosztó sátrakat. Az események rávilágítottak arra, hogy mennyire nem határozott döntéshozók állnak Japán élén, s éppen ezen események miatt is ígérte Kan választási programjában a sokkal inkább felelős politika kialakítását. A közelmúlt eseményei azonban rávilágítottak arra, hogy még milyen sok területen van szükség változtatásra. A szerző szerint többek között a politikai vezetést és a bürokratikus rendszert és törvénykezést illetően. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a japán vezetés nincs felkészülve a krízis szituációk megoldására. 25 Ezek után a szerző kérdése indokoltnak is látszik: Who the hell s in charge? A problémák hátterében az éveken át tartó nem megfelelő kormányzási eljárásokból visszamaradt gondolkodást látja. Ugyanakkor pozitívan ítéli meg annak a lehetőségét, hogy talán ez a katasztrófa alkalmat teremt arra, hogy Kan, a körülménynek által rákényszerítve legyen a változások kikényszerítésére. 3. A Japán gazdaság jelenlegi kihívásai és azok összefüggése a társadalmi problémákkal Bár Japán gazdaság stabilan képes kezelni a világgazdaság folyamatos kihívásait, ingadozásait, mégis a 2008-as világgazdasági és pénzügyi válság, valamint a március 11.-i katasztrófa bebizonyította, hogy a Japán gazdaság sebezhető, és a globalizálódó világban legalább annyira érzékeny a változásokra, mint más nemzetek. Japán számos gazdasági és társadalmi kihívás előtt áll. Említenek strukturális okokra visszavezethető problémákat, illetve makrogazdasági problémákat. 26 Mindezen problémák megléte a növekvő gazdaság időszakában nem volt baj, hiszen gyors gazdasági növekedés mellett a vállalatok teljesítménye is virágzó volt, így hitel visszafizetési problémák sem jelentkeztek. Ugyanezek viszont stagnáló, avagy lassuló gazdaság esetén számos konfliktus pontot rejtenek magukban, hiszen kiéleződik a verseny és nem csupán a hazai vállalatok, de 25 A téma a Japán világgazdasági és külpolitikai szerep-vállalásának néhány kérdése az új, formálódó világrendben elnevezésű munkában is megemlítésre kerül. 26 Hayes, Louis D. (2009) Introduction to Japanese politics, M.E. Sharpe Inc. 19

ugyanúgy a külföldi vállalatok is versenytársként lépnek föl. Valójában ez a két fogalom egymástól nem elválasztható, így azok együttesen jelennek meg a gazdaságban társadalmi problémákkal összefonódva. 3.1. Alacsony növekedés Az 1990-es évekre tehető a buborék gazdaság kipukkadása. Előtte a gazdaság folyamatosan növekedett, majd az 1990-es évek változásai először stagnálást, majd a gazdasági teljesítmény folyamatosan gyengülő teljesítményét hozták magukkal. Az elmúlt húsz évet a gazdaság lassulásával járó elégedetlenség jellemezte a társadalom felfogásában. Először szembesült a háború után született generáció a munkanélküliség kérdésével, s nem csupán a munkanélküliség problémája jelent meg, de azzal egy időben felbomlani látszik az addig jellemzően Japán, életen át tartó foglalkoztatás szokása, avagy a stabil munkahelyek megléte. A fiatalok, akik pedig a 90-es évek stagnáló gazdasági periódusában születtek, már eleve egy megváltozott közhangulatban nőttek fel, részben ezzel magyarázzák a kutatók a mostani fiatalság negatív gondolkodását és ambíció hiányát. A 2008-as válság hozta a legnagyobb fordulatot a japánok gondolkodásában, melynek során japánok százezrei veszítették el állásukat. Bár a helyzet azóta javult, a bizonytalanság gyökeret vetett a társadalmi gondolkodásban, s a helyzetet súlyosbítja, hogy legfőbb versenytársa, Kína nem csak hogy könnyebben vette az akadályokat, de gazdásságát is kevésbé viselte meg a recesszió. (2. sz. táblázat). A helyzetet súlyosbítja, hogy 2010-ben Kína megelőzte Japánt gazdasági teljesítményével, átvéve a régió vezetését, ugyanakkor a kínai-japán kapcsolat szoros együttműködésének következtében Kína fejlődése nem képzelhető el a japán cégek és a japán-kínai külkereskedelem nélkül. Kiglics István, Napkeltétől napnyugtáig - Kísérletek a japán sikergazdasági modell megújítására című munkája összefoglalásában Japán számára olyan reformokat javasol, amelyek képesek gátat vetni az alacsony növekedésnek és a fejlődés pályájára terelni a gazdaságot. Egy fejlesztő célú stratégiai gondolkodás kialakítását javasolja. Ezt a stratégiát úgy is megfogalmazhajuk, mint a hosszú távú fejlődést megalapozó, a rövidtávú profittal szemben a piaci részesedés szélesítését előnyben részesítő fejlesztést. Ehhez a nemzetközi piacokon az export húzóerejének kihasználása társult, amihez a háború utáni vezetés extenzíven alkalmazta a központosított Japan Inc. vezérlést. 20

Az eddigi japán gyakorlat mára kiüresedett és a korábbi gyakorlatok megtartása már nem fog javítani az ország gazdasági helyzetén. A világrend és a világgazdaság átalakulásával a korábbi gyakorlatok megtartása nem elképzelhető. Megváltoztak a viszonyok és a játékosok szerepe is átalakul. Ezért ha Japán meg akarja gátolni a stagnálást, olyan intézkedések és strukturális átalakítások meghozatalára lesz szükség, amely jobban alkalmazkodva mind a nemzetközi viszonyokhoz mind pedig magának a társadalomnak változó igényeihez képes új irányba tovább indulni. Kiglics művében javaslatot tesz egy általa elképzelt új irányvonalra, mely a reformokkal új irányba történő araszolgatás jobban épít a rugalmasabb (kevésbé központilag vezérelt, a vállalkozói, valamint az újonnan induló szektornak több kezdeményezést lehetővé tevő) rendszerelemekre. A növekedés korlátainak belépésével (a háború utáni modell-rendszer növekedéssel ért el volumenjövedelmezőséget) a váltást kikényszerítő, a kisebb növekedési volumen mellett nagyobb hozzáadott értékkel elérhető és így fajlagosan nagyobb jövedelmezőségi szempontokat jobban érvényesítő elemek kerültek előtérbe. A váltás nem feltétlenül jelenti azt, hogy Japán közvetlenül átveszi az angolszász modellt. Jelentheti viszont azt,hogy olyan modell-rendszer elemeket alkalmaz, épít be a konkurrens modell(ek)ből, japán körülményekre átformálva (foglalkoztatás, corporate governance, horizontális kapcsolatok nagyobb szerepe, stb.), amik nagyobb rugalmasságot biztosítanak a versenyképesség fokozása területén. A jelenleg zajló viták és a politikában megfigyelhető mozgások ugyanakkor arra utalnak, hogy a reformerek szeretnék megtartani a társadalmi stabilitást szolgáló érzékenységet és ennek megfelelően átszabni a politika - bürokrácia üzleti élet kötőelemeinek mechanizmusát is. 27 Számomra kérdés, hogy mindezek az átalakulási javaslatok bekövetkezhetnek-e és ha igen mikor. Úgy gondolom, elsőként a 2008-as világgazdasági válság, majd a március 11.-i katasztrófa felébresztette nem csupán a kormányt, de magukat az átlagembereket is, ami magával vonja azt is, hogy ezután az emberek hatékonyabb állásfoglalást, átláthatóságot és határozott növekedést várnak el a kormány döntéshozóitól. Ennek valóra váltása pedig szükségszerűen változásokkal jár. 27 Dr. Kiglics István (2011) Napkeltétől napnyugtáig - Kísérletek a japán sikergazdasági modell megújítására, ELTE Eötvös Kiadó, a mű a szerző doktori disszertációjának (2009) Paradigmaváltási kísérlet a japán gazdaságban átdolgozott változata, p. 168 21

3.2. Foglalkoztatás átalakuló szerkezete Japán a világ rangsorban a 49. helyet foglalja el, a munkanélküliség aránya 5,2%, megközelítőleg 4 millió főt jelent. Ez az érték bár alacsony nemzetközi viszonylatban, mégis összehasonlítva partnereivel és legnagyobb versenytársaival, a két régióbeli partnere, Dél-Korea és Kína ezen a területen is jobb értékeket produkál, felerősítve a japánok gondolkodásában lappangó Kína-szindróma jeleit. A munkanélküliség mögött álló okok között elsődleges, hogy a cég rossz üzleti tevékenység következtében volt kénytelen megválni az alkalmazottól, ez a munkanélküliek közül megközelítőleg 1,5 millió főt érint. Sokra tehetők azok száma, akik személyes, vagy családi okból kifolyólag munkanélküliek. Számuk megközelítőleg 1,1 millió fő. Sokan (0,45 millió fő) a bevétel növekedésért keres munkát és a friss diplomás munkanélküliek száma nagyjából 140-150 ezer fő. 28 3. ábra: Munkanélküliségi rangsor és százalékos aránya a világ néhány országának tekintetében 2010 Forrás: Ministry of Internal Affairs and Communications, Statistic Bureau, Director-General for Policy Planning and Statistical Research and Training Institute, Population Statistics Comparison 28 Ministry of Internal Affairs and Communications, Statistic Bureau, Director-General for Policy Planning and Statistical Research and Training Institute, Population Statistics Comparison 22

Megvizsgálva a foglalkoztatást, Japánban megfigyelhető, hogy bár tudatosan törekszenek annak csökkentésére, mégis 2010-ben a legmagasabb regisztrált munkanélküliség volt Japánban az előző évekkel összehasonlítva. Ezt a csökkenő születések száma és az elöregedő társadalalom jellemvonásából adódó problémák tovább súlyosbítják. Pozitív jelenség azonban, hogy bár a foglalkoztatott férfiak száma csökkent, egyre több nő állt munkába az elmúlt években. Az adatok azt mutatják, hogy a munkaképes életkorú férfiak 72%-a volt alkalmazásban, a foglalkoztatottak száma az előző évhez képest 0,8%-al csökkent. Ugyanez a nők esetében csupán 0,1%-os csökkenés volt tapasztalható, és a munkaképes életkorú nők 48,5%-a volt alkalmazva. 29 A Japán Statisztikai Hivatal 2010-es éves jelentése alapján megállapítható az is, hogy jelenleg több nő van foglalkoztatásban, mint a korábban megelőző években. Azonban a foglalkoztatás jellege a buborék gazdaság idején jellemző sémát követi. Vagyis a nők átlagosan az egyetem elvégzését követően állnak munkába mindaddig, amíg vagy férjhez mennek, vagy életet adnak első gyermeküknek. A munkapiacra gyermekük nagykorúvá válását követően lépnek be ismét. A házasodás ideje azonban eltolódott. Míg korábban a nők jelentős része húszas éveik elején ment férjhez, addig ma ez a harmincas éveik közepére, végére tolódott. Érdekes tény, hogy bár a munkanélküliségi ráta 5,2% átlagosan, a munkanélküli fiatalok aránya mégis 10% körüli, amelynek elsősorban társadalmi probléma az okozója. Mégis mi állhat az adatok mögött? Genda Yuji, a Tokyo Egyetem közgazdásza 2006-ban hozta nyilvánosságra publikációját a fiatalok munkavállalási jellemzőségéről. 30 Véleménye szerint a magas arányú munkanélküliség a fiatalok között nem elsősorban strukturális problémákra vezethető vissza, sokan önkéntesen vállalják ezt az életformát. A probléma okozója a fiatalok attitűd váltásában keresendő. Az értékek napjainkban megváltoztak és a kor fiataljai számára a tradícionális munka etika már nem vonzó körülménynek számít. További okok a fiatalok családalapítási hajlandóságában keresendő. Mivel sokuk nem szeretne családot húszas éveikben, illetve harmincas éveik elején, ezért nem érzik szükségét, hogy olyan teljes foglalkoztatott státuszú munkát végezzenek, amely lehetővé teszi a család egzisztenciájának kialakítását. A tradicionális munkaviszony helyett 29 Ministry of Internal Affairs and Communications, Statistic Bureau, Director-General for Policy Planning and Statistical Research and Training Institute, Labour Statistics 30 Yuji Genda (2006) Jobless Youth in Japan, Intitute of Social Science, University of Tokyo 23