A SZERB FELKELfiS T0RTENET15

A SZERB FELKELfiS T0RTENET15 1807-1810. IRTA KALLAY BENI.

A MAGYAR TUDOMANYOS AKADEMIA KONYVKIADO VALLALATA 0J FOLYAM, LXXVII. KOTET 1908 1910. CYCLUS A SZERB FELKELES TORTENETE 1807-1810. trta KALLAY BENI 11. AZ 1909-DIK EVI ILLETMENY MASODIK KOTETE

A SZERB FELKELES TORTENETE 1807-1810. IRTA KALLAY BENI hatrahagyott kezirataib6l KIADTA THALLOCZY LAJOS MASODIK KOTET BUDAPEST A MAGYAR TUDOMANYOS AKADEMIA KIADAsA 1909.

Homyinszky Viktor csasz. es kir. udvaii konyvnyomd&ja, Budapest.

: Kfillay: A szerb felkel s tdrt^nete II. kdtet^hez. SAJTOHIBAK. 82. lap 19. sor. Prdticsot helyett Protiesot 66. 5. Zajecsdr Zajcsdr 80., 2. tdbordba sdtrdba 108. 14. mely a foldesure melyek a foldeshrei 160. 10., mas mds- 190. 13., kdpldn popa 219. 3. 1 Moretich ^ Maretich 220. 6. ^ Paolonak n Pavlemak 250. 35. Hotanj Hrtanj A 312. 1sz. jegyzet a 46. lap alulrol a1. sor^hoz tartozik. A 119. lapon a szerb czim betflszerinti szovege kovetkezokep van Stematografia juze V vjeenuju pamjat Blagopolucnago potverzdenia svjatjejsemu i blazennjejsemu gdinn, gdnu Arseniju Cetvertomu Arhiepiskopu pekskomu, vsjeli Serbov, Bolgarov, Zapadnago Pomoria, Dalmacii, Bosny. Obopodunaja, i cjelago Dlyrika Patriarchu Gdinu, gdnu, Milostivjejsemu Hristofor Zefarovic illyriko, rassianskij obscij i Zograf vsepokorno pripisuet V zalog Synovskago Blagogovjenia daruet V Vjennje 1741 21 okt. Thoma Messmer, Seeec 1741.

ELOSZO. Midon a M. Tud. Akademia kony\^kiad6-vallalata Kallay Beni hatrahagyott munkdj^t Idadvanyai sorozat4ba fdlvette, eleinte az volt a szandeka, hogy 1908-ban a mfi els6 kotetet bocsatja kozre, a masodik kotet pedig majd 1909-ben jut az elofizetdk kezebe. A kezirat azonban oly nagymeretu leven, hogy a szerkesztes tobb id6t vett igenybe, de meg a munka termeszete is a mellett szolott, hogy a ket kotet egyszerre adassek at a nyilvdnossagnak. Igy tdrtent azutan, hogy az els6, mar 1908 vegen kinyomott es megszerkesztett kotet, s a jelen mdsodik kotet megszerkesztese kozott majdnem egy esztendo telt el. Ez a koriilmeny nem valtoztat az elso kotet ele irt eldszo tartalman, mely azt a czelt tartotta szem el6tt, hogy az olvaso ele allitsa a munka letrejdttenek korulmenyeit, megvilagitsa annak kiilonfele tervezeteit, meltassa Kallay Benit, mint tortenetirot, s ezzel kapcsolatban megjelolje munkaja helyet a szakirodalomban. A mi az idokozben megjelent s a szerb felkelesre vonatkozo kdzlemenyeket illeti, azok tartalmilag nem gazdagitjak a targyrol valo ismereteinket. Az els6 kotet bevezeteseben sz6 esett arrol, hogy dr. Oyorgyevics Vladcm, az Obrenovics-korszak ismert

VI el0sz6 miniszterelnoke, nagy szorgalommal kutatta a b6csi cs. es k. titkos dllami leveltdrban a szerb felkelesre vonatkozo anyagot. Kutatdsainak komoly 6sszefoglal4sa, illetoleg pragmatikus feldolgozdsa eleddig meg nem jelent meg. A bosnydk annexio alkalmabol egy terjedelmesebb ropiratot tett kozze : Die Serbische Frage" cz. alatt, (Stuttgart Berlin Leipzig, 1908. 148 1.), melynek 1 18. 11. er6sen megerzik, hogy Gyorgyevics a becsi anyagot hasznalta. Azonban e ropirat alkalmi irdnymunkdlat, mely a jelen muvel kapcsolatban csak, mint bibliographikum johet szamba. Nem reg jelent meg Gavrilovic ]\Iihalynak Ohrenovics MUosrol sz616 ket kotetes mimkaja Belgradban (Obrenovics Milos 1813 1826-ig). Az tro csak az els6 felkeles utani fejlodes es ktilpolitika tortenetet tartvan szem elott, elso kotetenek elejen mintegy bevezetesiil adja az els6 felkeles v4zlatat, de kiilon forrasokat eziittal nem emlit. A testes ket kotet, mely mintegy folytatasa Kallay muvenek, szorgalmas munka eredmenye. Felhasznalta az e korra vonatkozo nyomtatott forrasokon kiviil a szerb es orosz allamleveltarak, nevezetesen Milos kanczellariajanak aktait, tovabbd a becsi udvari es allamleveltar, a hadi-, a beliigyi- es a rend6ri-leveltar anyagat, azonkiviil Vuk Karadzsics hagyatekait. A torok forrasokat azonban teljesen mellozi, a torokokkel valo targyalasokban csak a konstantinapolyi orosz ksvet es Milos miikodeset veszi figyelembe. Forraskritikdja azonban nem all aranyban a szeleskoru kutatassal. Ezeken kiviil egyeb jelentos szerb munkalatrol nines tudomdsunk. A mit azonban kiilon illik megemlitenem, hogy a M.Tudomdnyos Akademia idei, maj.2. tartott unnep61yes

KLftszb vn koziilese napirendjere tuzte ki Kallay Beni emlekezete megiileset. A konyvkiado vallalat szerkesztojenek ohajara az emlekbeszedet e kotet fuggelekeihez illesztve veszi az olvaso. Nem szorul hosszabb indokolasra, hogy Kallay Beninek, iijabb politikai es tudomdnyos fe.jlodestink e maradando emleku exponensenek jellenizese beleillik e hatrahagyott munkaja keretebe, Kegyelet szamba megyen a munka I. kotete ele fuzott autotipikus abrazolat, raely Kallay Beni tervbe vett, de teljesen be nem fejezett emlekermerol vetetett. Kulonos veletlenseg, hogy ezen irodalmi torso ele ugyancsak az egyik legjelesebb muveso utol86, felbenmaradt munkdja kervilt. Kallay Beninek minisztersege huszadik evforduloja leteltekor (1902 jun. 5.) munkatarsai elhataroztak, hogy a magok szamara megorokittetik vezerok arczkepet s e czelbol megbiztdk ScharflF Antalt, a becsi muveso iskola legjobb kepviselojet, hogy valamely modon igyekezzek Kallay kepmasat autopszia alapjan megvazolni. Minthogy Kallay 1878 Ota semmifele modon sem volt rabirhat6, hogy fenykepironak, vagy festonek iiljon, Scharff titokban leutazott az 1902. Budapesten tartott delegationalis tilesekre s a karzatrol tavcsovel nezve az arczot, ligy vetette papirra. Azutdn a mintdzashoz fogott s meg egy alkalomra lett volna szuksege, hogy a vonasokat osszhangba hozza, A sors nem engedte meg a munka befejezeset, Scharflf (-f 1903 Jul. 6.) rahalt a munkara, s nyomon ksvette nagy modellje. A vazlatot halotti maszkja utdn Scharflfnak egy jeles tanitvdnya Pawlik F. fejezte be s ezt a plakkot lehet Kallay Beni leginkdbb elfogadhato masanak tekinteni. Vegezetiil szdmot kell adnom a jelen kdtet beosztasarol. Az I. kijtet a munka I III. fejezetet tartal-

VIII eloszo mazza, a jeleu kotet a IV, cs V. fejezetet adja a hozzavalo jegyzetekkel. A jegyzetek ut4n kovetkezo FUggdek A) alatt a szerz6t61 kivalogatott azon adalekokat tartalmazza, melyeket 6 maga is kozze akart tenni. Bovebben akarta elemezni Paulich Jakab konzul jelenteseit s egybevetni 6hajtotta azokat az orosz jelentesekkel, de erre mar nem jutott ideje. B) alatt kozoljuk Kallay Beni utazasat Szerbiaban (1868 szept. 16 27.) s naplojegyzeteit elso boszniai litjarol. (1871 jiil. 12-t61 aug, 12.) Mar a jelen munka I. kotete bevezeteseben (4. s &. 11.) azzal indokoltam Kallay e ket munkalata kozzetetelet eppen e miivevel kapcsolatban, bogy ezekbol erthetjuk meg igazan az 6 balkanismeretkore fejlodeset s azt a hivatottsagot, melylyel targya minden reszletet iuetoleg rendelkezett. Hozzatehetjiik meg, hogy Szerbia es Bosznia fejl6desenek megismerese annyira erdekeben all az erdeklodo muvelt magyar kozonsegnek, hogy Kallay Beninek, a legjobb Balkanismeronek e ma mar kiitfdi becscsel biro tanulmanyat s naplojegyzeteit ugyszolvan kotelesseg kozrebocsatani. E tanulmanyokat koveti C) alatt a szerzorol tartott akademiai emlekbeszed. A kotetet bezarja a ket kotetben elofordulo nevesebb szerb es egyeb szereplok eletrajzijegyzeke dr. Jungerth Mihalytol; a munka hasznalatat megkonnyitd nev- es targymutato, dr. Szekfu Gyula munkaja. E ket munkatarsam vegezte a korrekturat is. Megjegyezzuk, hogy Szerz6 a szerb s orosz neveket magyar helyesirassal adta vissza, ezen nem tortent valtozas. Budapest, 1909 okt. Thalloczy Lajos.

NEGYEDIK FEJEZET. Belviszalyok. H6si elszantsag s a nep minden reteget ossze- J^^^'J"*^"*! forraszto egyetertes jellemzik a szerbek kiizdelraet, a s okai. forradalom els6 eveiben, De a fenyes kepre, melyet a pusztan onerejeben bizo rajanak egyenetlen harcza a meg mindig hatalmas torok birodalom ellen, tar elenkbe, csakhamar sotet dmyat vet a fdnokok kozott keletkezo visszavonds. A mozgalom terjedtevel, midon a szerencse inkabb kedvezett mar a folkeloknek, sokaknal hatterbe szorult a lelkesedes a koziigyert es annak helyebe irigyseg es nagyravagyas, hiiisag es kapzsi onzes leptek. Igaz, hogy az idonkent feltamado kozos veszely, mindannyiszor egyertelmu ellentallasra birta a versengo vojvodakat. A t5rok tamadasok a legtobb esetben lijbol letrehoztak a meglazult osszetartast a szerbek soraiban. De a mint elharult a kozvetlen veszely, a mint csak nemileg is nyugalmasabb allapotok kovetkeztek be, nagyobb hevvel ebredt fel lijra a szemelyes fondorkodas s a partviszaly, megbenitvan a tarsadalmi es allami elet egeszseges fejlfideset. Vegre pedig dtcsaptak e villongdsok a taborba is s joreszt ezek okoztak a kameniczi es deligradi veresegeket. Kallay : A szerb felkeles tortenete 1807-10. II. 1

KEOTEDIK FEJEZET. Nem veletlenul, nem is mulo koriilnienyek hatdsa alatt keletkeztek e viszdlykodasok. Melyebb jelentoseggel birtak mdr akkor s kihatottak Szerbia kesobbi sors^ra is. Taldn sohasem volt meg forradalom, mely annyira onkent kezdddott, annyira minden eldleges szandek nelkiil, mint a szerb folkeles e szdzad elejen. Szervezett, altaldnos mozgalomr61, mindjdrt kezdetben az akkori viszonyok kozott szo sem lehetett. Az allami eletnek akkorbeli primitiv formai csakis a kozsegekre vagy legfeljebb egyes videkekre vonatkoztak, melyeket nem fflzott szorosabb kapocs egym^slioz. igy tortent, hogy mid6n a dahik evekig tarto zsarol4saikat a knezek kegyetlen lemeszarolasaval teteztek, a megr^mult tartomanyban kozvetlen megtorlasra avagy vedelemre senki sem mert gondolni meg az eletben maradt knezek sem, e termeszetszeru kepvisel6i a laza kozsegi szervezetben el6 rajanak. Mert az osszetartozandosag erzetenek gyongesege miatt az a mely elkeseredes es gyulolet, mely az egesz nepet athata, nem nyilvanulhatott meg egyuttes cselekv6sben. Ily koriilmenyek kozott eroteljes peldara volt szuks6g, mely kiragadvan a nepet a felelem okozta meghunydszkod^sb61, felebreszthete a szunnyado onfentartdsi osztont es vakmero tettekre batorithatott. E peldat Karagyorgye adta meg. Karagyorgye Karagyorgyo nem volt knez s igy kozvetlen befo- BQy6ni 8Z6' repe. Ijast a nepre nem gyakorolt. Mindazaltal ismertek 6t mdr faluja hatdran tiil is, nagyobb teriileten. Reszt vett volt az utolso osztrdk-torok haboriiban, ligyszinte Musztafa pasa vallalatdban, Paszvan Oglu ellen s mindeniitt vit6zttl harczolt. Utdbb szerencses iizletek dltal nemi vagyonra tett szert. Mindenesetre oly egyen volt

BSLVISZlLTOK. 3 tehat, a ki legalabb a rudniki keruletben mar a folkeles elott kivalobb allast foglalt el. Es ezert a dahik 6t is bejegyeztek a kivegzendok nevsoraba. Elso sorban tehdt ketsegkiviil az onvedelem sziiksege s e mellett kivalt a kezdetleges tarsadalmakban oly elenk boszii erzete, magaert a boszii kedveert azonban, minden messzebb terjed6 szandek es terv nelkiil vezereltek Karagyorgyet, mid6n Orasaczban nehany meghitt emberet maga kore gyujtven, fegyvert ragadott. Barmi lett legyen is tettenek kozvetleii indoka, e tett altal megada az elso lokest a mozgalomnak s megalapita egyszersmind sajat f6vezerseget. Karagyorgye tekintelye az elso torok han felegetese ota gyorsan emelkedett. Szemelyes batorsaga, onzetlensege es szukseg eseten a kegyetlensegig fokozodo szigora nagy mervben kepesitek 6t arra, hogy oly zilalt es kedvezotlen viszonyok kozott kezdodo mozgalom vezere legyen, a milyen a szerb folkeles volt. De e tulajdonok inkdbb csak a mar elnyert fovezerseg megtartasat biztositak szamara. Hogy csakhamar a forradalom kitorese utan, onkent, minden osszebeszeles nelkiil, az egesz tartomanyban 6t tekintek fonokiil, azt kiziirolag annak a koriilmenynek koszonhete, hogy 6 volt az elso, a ki az ellenallas zaszlajat kiluzte s igy tette valtoztatta a minden szerb sziveben lappangva 6g6 vagyat. Ehhez jarult, hogy a tartomany kiilonbtizo videkein egymastol teljesen elszigetelve es fiiggetleniil tamado felkelo csapatok mindannyiau csak akkor nyultak fegyverhez, midon hiret vettek, hogy Karagyorgye mar szembeszallt a szubasakkal s a dahikkal. Neve ismertt6 es hangzatossa vdlt az egesz orsz4gban ; hiret nsvelte meg az a kijriilmeny is, hogy az 6 csapatja volt a

4 KEGTEDIE FEJEZET. legnagyobb s hogy nemsokara a Idzadds kezdete uun mdr Belgradot, a fovarost fenyegethete. Ez idotfil fogva mindinkabb eloterbe lep az 6 egyenisege. Hozzd fordullak tandcsert es segitsegert a szerteszet egymdst61 6nall6aii mfikod6 fonokok ; vele kezdtek alkudozni a dahik; az osztrak katonai hatos^gok is vele leptek erintkezesbe ; az elso szkupstinat 6 hivta egybe es azt is, mely 1805-ben a tanacs megalkotas^t hatarozta el. Nem letezett ugyan megallapitott alarendeltsegi viszony a tobbi fonokok es Karagyorgye k(5zott, mindaz^ltal azok engedelmeskedtek neki s 6 rendelkezett velok. Masfelol Karagyorgye miudenkor a legnagyobb keszseggel segilsegere sietett azon fonoktarsanak, a kit az ellenseg leginkabb szorongatott. A buszke es onhitt Milenko 1804 majus vegen Karagyorgyehoz folyamodik tamogatasert, nemsokara pedig Karagyorgyetol nyert megbizatas kovetkezteben oli meg a dahikat. Nenadovics Jakab, az engedetlen Tyurcsijat csak akkor vegezteti ki, midon erre nezve Karagyorgye beleegyezeset megnyerte. Obrenovics Milant Karagyorgye helyezi be Rudnikba vojvodanak. Nenadovics Mate visszaterven Oroszorszagbol, Topolaba siet, bogy Karagyorgyenak litja eredmenyerol jelentest tegyen. A Karanovacz ellen tervezett hadjarat alkalmaval Karagyorgye felszolitasara a legtavolabb videkek vojvodai is megjelennek csapataikkal. A tandcs is csak Karagyorgye utasltasa szerint intezkedik es nem mer felszolalni, midon Karagyorgye csiifosan kiuzi Gyuriczat a szovetbol. Karagyorgye szorgoskodasa folyian alakul zimonyi kereskedokbol egy tarsasag, mely a szerbeknek hadiszereket szallit. Egyszoval ligy a harczteren, mint a beke iigyeiben mindeniitt az 6 akarata dont, az 6 rendelkezesei erve-

nyesiilnek. BBLVISZiLTOK. 5 A nep pedig, mely szabaditojdt Idtta benne, egyszersmind felt tole, mert tudta, hogy Karagyorgye minden gyongeseget es ingadozast kerlelhetetleniil megfenyit, mindazonaltal szerette es tisztelte 6t es bizalomteljesen ragaszkodott hozza. Az a nagy tekintely, melyet Karagyorgye, a ^"e"^^'' nelkiil, liogy kereste volna csakhamar gyakorolt, tekint^iye eleinte neni talalt komoly ellenzesre. Maricsics Teodoz ^"*"- esete, ki nidr az elso osztruzsniczai szkupstindn nyiltan feltamadt a fovezer ellen s ezert eletevel lakolt, vagy a Vracsaron, a vdljevoi es a sumadiai csapatok kdzott kitiirt viszaly, mely ha csirajaban el nem fojtatik, vegzetes polgarhaborura vezethet vala,* meg ekkor elszigetelt jelensegek maradtak, melyeknek azonban, ha magukban veve nem is volt kivalo fontossagok, megis mar nemi ellentetekre vallottak. De mindez a forradalom elso eveben nem bonta fel az altalanos egyertelmuseget es nem ingata meg Karagyorgye allasat. A zavartalan egyetertes azonban a vojvoddk es Karagyorgye, mint fovezer kozijtt, nem tartott sokaig. Nyilt (isszezordiilesre meg hosszasabban nem keriilt ng>'an a dolog. De mindinkabb vilagosabban kitunt, hogy nemely fonokok, kik magukat kiilonboknek tartak Karagyorgyenal, csak nehezen turik az 6 fens6seget s ketsegkiviil minden kedvezo alkalmat meg fognak ragadni, hogy ellene feltamadjanak. Midon a nep fegyvert ragadt, mindeniitt egyes a heiyi vekivalobb egyenisegek koriil sorakozott, vagy a mi meg ^*'^mji.""' gyakrabban tortent, ilyenek buzditasara indita meg a forradalmi mozgalmat. Az ily modon iinkent keletkezo L4sd I. kotet 418. es 425. 1.

NBGTEDIK FEJEZET. nepies vezerek kozott, itt-ott egy-egy felelmes hajdiiharambasdt taldlunk, majd pedig valamely szerencs^s csapatvezetot az utolso torok h^boriibol, avagy a saj4t kerulet6ben tekintelylyel bir6 vagyonos keresked6t. De legtobb esetben a kn^zeket kovette a n6p, kiket mdr az el6bbi idokbol ismert s a kiknek megszokta volt engedelmeskedni. Ekkent tdmadtak egyes videkeken fdiibkok, a kik nemcsak a csatdban rendelkeztek csapatjukkal, hanem azon a teriileten, melynek lakossdga hozzdjok csatlakozott s oket vezer^iil elismerte, a harcz mumval is bizonyos fens6seget es hatalmat gyakoroltak. Az ily foniikok, kiilonosen azok, a kiknek tekintelye sajdt kozsegiik hatdrain tiil, szelesebb korre terjedt ki, lassaiikent ezen videk termeszetszeru es ftiggetlen urai gyandnt kezdtek magukat tekinteni. E felfogds raegszildrduldsdt elomozditd az is, hogy a n6p, mely engedelmesen kovette mar elismert fonoket a harczba, ellenmondds nelkiil meghajolt annak rendelkezesei el6tt a polgari elet viszonyaiban is; megdllapitott kozigazgatasi es birosdgi szervezet kiilonben sem letezven meg akkor Szerbiaban. Minthogy pedig a forradalmi mozgalom nem egysegesen, hanem a kiilonbozd tdjakon, nolia, mint, emlit6k Karagyorgye peldaja kovetkezteben, de m6gis minden osszefiigg^s nelkiil tdmadt es vivta ki elso sikereit, nem csoda, hogy a tekintelyre vergodott vojvoddk teljes ondllosdgot igenyeltek sajat keriileteikben. «zerb parti- Eros particularistikus vonas nyilvdnul az alakulasban. A szerb nep 61eteben ez alkalommal nem eldszor jelenik meg e fejlodes es irany. A bevandorlas idopontjdtol, a Vll-ik szdzadban, a Nemanjdk uralkodo csalddjanak foltiin^seig, a szerbek tdrtenete nem egyeb,

belviszalyok. 7 mint az apr6, egym4st61 fiiggetlen torzsfonokok kiizdelmeinek folytonos Idnczolata. Egys6ges dllamalkotdsra e korban senki sem gondol. A Nemanjdk idej6- ben pedig, kik gyakran erds k6zzel iparkodtak megalapitani a kozponti uralmat, mds formdban ugyan, de tovdbb folyik a particularismus harcza a fejedelem ^s az orszdg nagyjai k{)z5tt, de meg a kirdlyi csaldd k6r6ben is, es a fejedelem, engedve a hagyomdnyos 6rzesnek, kenytelen olykor ism6t osztozni a mdr-mdr egys6gess6 vdlt hatalomban. Hogy majdnem 6t szizad leforgdsa utdn ugyanazt az irdnyt Idtjuk a szerbekn61 ujb61 feliilkerekedni, annak okdt taldn ama korulm^nyben kereshetjtik, hogy a szerb n6p oly tisztdn is vdltozatlanul megsrze 6si saj&tos egy6nis6g6t, mint alig valamely mas nemzet. A megteleped6s utdn a Balkan -felszigeten, az li. n. dslak6k reszint kipusztultak, reszint a rengeteg hegyek koze vonultak el, nagyobb idegen bevdndorldsok nem tsrt6ntek s igy a szerb nep, eltekintve egyes elszlivosodott pdsztorcsoportoktol, nem vegyiilt 5ssze oly jelentekenyen mds fajokkal, melyektol lij jellemvondsokat, lij felfog^st es gondolkozdsmodot kolcsonszhetett volna. E tekintetben a tsrok hodoltsdg sem id^zett el6 vdltozdst. Az ozm^noknak nem adatott meg az dtalakitds k6pessege. Uralmuk csak ktilsoleg ereztet6 siilydt, de a megh6ditott n6pek bels6 61etere igen csekely befolydst gyakorolt. Igy vdlt lehetsegess6, hogy middn a forradalom gyfizelmeinek kovetkezteben megsziint a kiilss nyomas s a szerbek Sntudatra ebredvon, ismet sajdt felfogdsuk es tetsz6siik szerint int6zhettek sorsnkat, ugysz61v4n 6ppen ott kezdt^k a politikai elet tov4bbfejleszt6set, a hoi az egykor a Rig6mez6n, illet61eg Szendr6 eleste (1459) utdn megszakadt. Mikent

8 VfEOTEDIK FBJEZET. hajdan, ligy e sz4zad elejen is a keletkezo belviszalyban, termeszeteseii megfeleloleg a sokkal kicsinyesebb viszonyoknak, mindeniitt a szem61yes hatalmi erdekek leptek el6t6rbe. Nyugot-Europa allamaiban is feltalaljuk regebben a hatalmi kerdesekeii alapulo belversenges tuneteit. De ott e kiizdelem csakhamar a dynastia es egyes osztalyok, vagy osztaly es oszt^ly kozott fenforgo harczcza vdltozott s igy a szemelyes mozzanatok mellett melyebb ertelmii elvi nyert, mely aztan ut6bb a szorosaii koriilirt jelentoseget jogi alakzatokban mozgo lijkori allam kepzodesere vezetett. A szerbeknel ellenben tiilnyomo maradt a tisztan szemelyes jelleg, mely meggatolta a hasonerdekiieknek egyeni korlatozast igenylo partta vagy oszt41ylya valo tomortileset, fentarta ekkent a szethiizast es visszavondst azok kozt, kik leginkabb voltak hivatva befolydst gyakoroini a kozugyekre, Karaeyorgye, ^ kicsinyes, szetdgazo torekvesekkel szemben Karamint a J T n kozponti hataiom gyorgye volt az onzetlen kozponti hatalom eszmejenek szemfiiyesi- S7^emelyesit6je. Ot egyetlen videkhez sem kote kiilonos 6rdek, mint a vojvodak legnagyobb reszet, kik ama teriiletet, melyen parancsnokoltak, mintegy termeszetszerii es jogos birtokok gyanant tekintek. A mig a tobbi fonokok mindegyike csak sajat keriiletevel toro-,dott, Karagyorgye kezdettsl fogva az osszes keresztyen raja megszabaditasara gondolt. Mar e korulmenynel fogva is ellenkezesbe kelle jutiiia legalabb a vojvodak egy reszevel. Eleinte azonban, midon mindnyajan csak kozvetlen harczaikkal valanak elfoglalva s az egyik f6lkel6 csapat sikereibdl a tobbiek is mind lijabb batorsdgot es lelkesedest meritettek, kolcsonos feltekenysegre meg nem volt ok, es hianyzott az alkalom a viszalykodds megkezdesere. De a mint Karagyorgye

belviszalyok. 9 tekint^lye es nepszerflsege mindink^bb novekedett, s m&v nemcsak a nep s a kisebb fonokok ismertek el 6t fovezeriil, hanem 6 maga is emelkedo befolydsa es hatalma erzeteben tenyleg, mint fovezer kezdett viselkedni, a nagyobb vojvodak megdobbentek es tobben koziilok aggodalommal szemleltek, hogy a sumadiai folkel6 csapat vezere, ki soha meg knez sem volt, miudnydjok folibe emelkedik s mar valamenynyioknek parancsokat osztogat. Nem csoda tehat, hogy ama nagyravagyo fonokbk, kik a sajdt keruleteikben gyakorolt korlatlan uralmat feltettek oly fdvezertol, kinek hatalma az egesz tartomanyra kiterjedt voliia, Karagyorgye eilensegeiv6 vdltak. Azok kozott, a kik nemsokara a folkeles kezdete utan feltekenyseggel tekintettek Karagyorgyera, a legkivalobb ketsegkiviil Nenadovics Jakab volt. A Nenadovicsok csaladja mdr a forradalom elott Nenidovics tobb evtizeden at bizonyos tekintelynek orvendett a ^^^ ^j.^. valjevoi keriiletben s altalaban a Kolubara s a Drina repe;jakab kozt elteriilo videken. Emlekeziink meg, mily jelen- nl'egza'boiiz'- tekeny szerepet jatszott e tajekon Aleksza knez, Jakab tawsa. batyja. Meg a belgradi pasak is hozzafordultak tanacs^rt es kozbenjarasert, mid6n szepszerivel ohajtottak valamit elerni a rajatol. Aleksza megoletese utan, befolyasa es tekintelye onkent occsere, Jakabra szallott at, mint a legidosebbre a csaladban. Midon tehdt a nep, hiret veveu a'. Orasaczndl tortenteknek, hasonldkep fegyveresen gyiilekezni kezdett, e csapat vezere nem lehetett m4s, mint Jakab, ki aztan e pillanattol kezdve, tenyleg a vdljevoi keriilet vojvodaja volt. Nenadovics Jakab iigyes, ertelmes ferfiii vala, bator a harczban, beke idejen azonban inkdbb ovatos, ki v4gyai es szenvedelyei altal nem egykonnyen ragad-

10 NBOTEDIK FEJSZBT. tati magat meggondolatlan tettre. Nagyravdgyisa ekkor m6g nem terjedt azon a videken tiil, hoi csalddja m4r r6g6ta befolydst gyakorolt s melynek 6 most fonfikeve lett. l>e czen miade^g^ben hwits^ga es becsvdgya hatdrt nem ismert. A hatalom gyakorlataban csak nehezen turte a korldtozdst s igyekezett meg kuls61eg is kitiinni mdsok fqlqtt Mindeg drdga 3ltozetben jdrt s gyakran rendezett vend6geskedest, nem ugyan a maga kedv6ert, mert igen mertekletesen elt, hanem hogy ezaltal is kimutassa vagyonossdgdt 6s fels6s6get. Tagadhatatlanul bizonyos aristokratikus vonds vonul vegig Nenddovics Jakab jellem^n. Feltaldljuk benne azon hajlamokat es tulajdonokat, melyek az oligarcmkat mindenkor es mindeniitt megkiilonbcztetik. A szerencse is kedvezett neki. Sikerrel harczolt a torokok ellen es nemsokdra jelent^keny vivmdnyokkal dicsekedhetett. Az els6 agyut, melynek aztdn oly jo hasznat vettek a felkelok, <5 szerezte meg Ausztriab61 ; 6 foglalt el Iegel6sz5r egy torok vdrat, az d penzen utazott ocscse Mate Oroszorszdgba s t6rt onnet meg lijabb remenyekkel. Mindez hirt s nevet szerzett a vojvoddnak, de meginkdbb novelte sajdt becserzetet. Nem csoda tehdt, hogy Nenddovics Jakab csakhamar teljesen onallo es fuggetlen lirnak v61te magdt a Kolubara s a Drina kozt, s mint ilyen 6hajtott elismertetest mdsok resz6r61 is. Es e felfogas annyival inkdbb termeszetesnek latszott, mert annak jogosultsagdt legaldbb eleinte senki sem vonta kets6gbe, senki sem ellenezte. A ffinokok koziil, kik a kiilonbozo tdjakon, a majdnem egyidejuleg fegyverkez6 n6p el6re dllottak, egyik sem tartd magdt az egesz tartomdny f6vez6reul, meg Karagyorgye sem. Mint emlitfik, Karagyorgye tekintelye magokbol a viszonyokb61 fejl6dv6n,

BBLVISZlLTOK. 11 csak lassankent szdrnyalta till fondktdrsaiet. Nenddovics Jakab kezdetben nem is igen torodott Karagyorgye novekvo hirevel es befolyasaval, mindaddig mig sajdt keruleteben haborithatatlanul int^zkedhetett es hiusdgdt nem 6rte serelem. E ket eroteljes egyeniseg kozstt azonban az dsszezordiilesnek el6bb-ut6bb kenyszerflleg be kellett kovetkeznie. Nem bizonyos, vajjon Nenddovies Jakabot a Karagyorgye ellen tdplalt feltekenyseg inditotta-e arra, hogy 1805. nyaran szkupstinat hivjon egybe Bogovigydra, melyen Qcscsenek, Mdtenak, kedvencz eszmeje, t. i. az egesz tartomdny iigyeire kiterjeszkedo senatus lett volna megvalositando. Jakab, valamint a fsbbi vojvoddk s maga Karagyorgye is, nem tulajdonitottak kiilonss fontossagot a tervezett intezmenynek, melynek czeljat es jelentfiseg^t nem fogtak fel kelloen. Semmi esetre sem ohajtottak azonban oly testuletet, mely az hataskoriiket egesz tartomanyt kormanyozvdn, az 6 egyeni esorbitotta volna. Legfeljebb azon elonyt remeltek a tandcstol, hogy az majd egy csomo aprobb iigyet elintez, melyekkel a fonokok ligy sem bajlodtak szivesen. Valoszinii tehat, hogy Jakab ekkor meg nem gondolt arra, hogy a megalapitand6 tandcs altal ellensiilyozza Karagyorgye novekvo hatalmat. Hiszen Mdte csak hosszasabb rabesz61es utdn tudta megnyemi bdtyjat a szovet tervenek. Masr6szr61 azonban alig szenved ketseget, hogy az els6 szkupstindnak a mult evben Karagyorgye dltal tortent egybehivasa, a hiii Nenddovicsot arra osztonszte. hogy 6 is szkupstindt hivjon dssze, mely czelra a tandcs szervezetenek kerdese csak iiriigytil szolgalt s igy bizonyitsa az egesz n6p el(3tt, hogy az 6 dllasa semmivel sem csekelyebb, mint a Karagyorgyee. Ez ut6bbi legaldbb igy fogta

12 NEGTEDIK FEJBZET. fel a dolgot. Nem merit el Bogovdgydra, sot figyelembe sem v6v6n a Nenddovicst61 eredo kezdem6nyez6st, maga hivott egybe szkupstindt Borakra. Jakab nem mert nyiltan ellenkezni, Mate pedig, ki kulonben is mindig elismerte Karagyorgye fovezerseg6t, megjelent a kijelolt helyen. Ketsegtelen, hogy a buszke Nenddovics Jakabot melyen serte Karagyorgye magatartdsa s hogy ez id6t61 fogva feltekenysege teljes ontudatra ebredt. De lekiizdte bossziisdgdt s igyekezett legaldbb azon a videken oregbiteni es terjeszteni tekintelyet, melynek fouoke volt. Most mdr a valjev6i, szabacsi, uzsiczai es szokoli nahidk parancsnokdnak neyezte magdt s irasban is e czimet haszndlta, noha mint tudjuk, Karagyorgye Obrenovics Milant tette meg Uzsicza vojvodajava. Karagyorgye pedig, kit gyakran liajdiinak szidalmazott, nem kozvetlenul ugyan, de megis eleg erthetoen arra figyelmeztete, hogy a Kolubaran innen, nines mit keresnie.^^^ Azonban nemcsak a ktilso szint iparkodott megszerezni sajat uralmanak, hanem annak mind eroteljesebb ervenyesitesere is torekedett, A kerulet iigyeinek elintezeseben tobbnyire Onkenyesen jdrt el, knezeket nevezett ki s mozditott el tetszese szerint, egyaltalaban a kisebb fonokoktsl felt6tlen engedelmesseget kovetelt s elbizakodottsagdban gyakran sert6 modon ereztete velok fensdseget ; kiilonssen azokkal, kik tole elfordulvdn, Karagyorgye fele hajoltak. Mert a kisebb fonokok es knezek, kik szfik hatdskoriikben szinte bizonyos bnallosagot igenyeltek, sajat vojvodajuk kozvetlen es ezert nyomaszt6bb onkenye ellen, a Karagyorgye szemelyeben nyilv^nul6 tavolabb eso kozponti hatalomnal kerestek menedeket s inkabb annak, mint a vojvod^nak rendeleteit fogadtdk meg. Igy tortent aztan, hogy Karagyorgye

mindeniitt, BELVISZiLYOK. 13 hoi a viszonyok hasonl6 m6don fejlodtek, mint Vdljevoban, a nelkiil, hogy kereste volna, hivekre talalt, kik egyfel61 odaaddssal kovettek 6t, m4sfel61 pedig Snkenteleniil is hozzdjarultak nepszerusegenek es befolyasdnak megszildrditasahoz. A becsvagy6 Nenadovics azonban ily dllapotot nem tfirhetett s ezert mdr az 1805 ev vege fele folytonos czivodasban elt a vele ellenkezo kisebb fonokokkel. E viszalykodas a tel folyaman oly fokra hagott, hogy Jakab tartvan tekintelyenek lehanyatlasatol, mar a foldtt tepelodott, vajon nem lenne-e czelszerubb, ha idejekordn j6szdntab61 letenne a parancsnoksagot. Eire azonban nem kertilt a dolog. Matenak, ki mar tobb izben eredmenynyel muksdott volt mint kszvetito, sikerult helyreallitania az egyetertest, batyja es legal^bb a valjevoi f6n5k0k k6z8tt, kik aztan irasban kertek Jakabot, hogy gyakorolja tovabbra is a parancsnoksagot ugy mint eddig s megbanolag igertek, hogy mindenben szo nelkiil engedelmeskednek neki.^^" Jakab tehat megmaradt vojvodanak, de a kerulet bizalmat nem nyerte vissza teljesen. S6t az 1806. nydr derekan mar altalanosan felhangzott a vad, hogy Nenadovicsek el akarjdk ragadni Karagyorgyetol a fdhatalmat. Sztratimirovics metropolitahoz intezett hosszii levelben vedekezik e gyanusitas ellen Jakab. Hatarozottan tagadja, hogy 6 Karagyorgye ellen fondorkodnek, kit rendkivtil tisztel es tagadja azt is, hogy a fovezersegre vagyik. Mindenki tudja, hogy mily regi es tekintelyes az 6 csaladja (t. i. a Nenadovicsoke) es ez6rt nines szilkseg arra, hogy a hazaszereteten kiviil, meg mas ok altal is vezereltesse magat cselekedeteiben. Hiszen mdr a mult t^l folyamdn is szabadulni ohajtott a rek nehezedd tehertol es szivesen megvilnek most is ^a-

14 NEGYEDIK FEJEZET. sdt61, csakhogy bebizonyitsa huseget a haza irant es azt, hogy nemcsak Karagyorgye fens(5segere nem tftrekszik, haiiem meg a sajat tisztsegerol is kesz lemondani.^'^^ Nenddovics Jakab azonban nem gondolt komolyan lemonddsra. Onzetlensegenek hangoztatdsa altal csak Sztratimirovicsot 6hajtotta megnyerni, remelven, liogy az ersek, ki irdnt a szerbek oly nagy tisztelettel viseltettek, majd elhdritja felole Karagyorgye haragjat, kinek mar szinte tudomasa volt a vadrol, mely ellen Jakab oly erelyesen, de egyszersmind oly ontelt buszkeseggel tiltakozott. Pedig eppen ekkor nagy sziikseg volt Karagyorgyera a Drina menten, mert a Bosznidb61 mind nagyobb tomegekben beozonld torok csapatok mar-mar vegpusztulassal fenyegettek az egesz videket. A bosnyakok elonyomulasa es a szerb nep remulete oly helyzetet teremtett, liogy ha gyorsan segely nem erkezik, a fdnokok s ezek kozott elsosorban Jakab, vagy a tiilpartra kenytelenek menekulni, vagy a ketsegbeesett nep duhenek esnek aldozatul.^^^ Az alkalom kedvez6 lett volna tehat a Nenadovicsok teljes megsemmisitesere es pedig annyival inkabb, mert a kbzvelemeny meg arulassal is gyanusitotta oket a torbkok javdra. Karagyorgye azonban nem habozott, raidon Mdte surget61eg tdmogatasert fordult hozza. A mint ugyanis elhagyhata a Morava volgyet, seregevel a nyugoti tajakra sietett es 1806. augusztus 9-en megvivta a misdri f6nyes gyozelmet, az ellenseget visszavonulasra kenyszerite. Ismet Mate volt az, ki meg a esata elott az aruldsnak kulonben is alaptalan gyaniija alol tisztazta onmagdt es bdtyjat s lijbol megnyerte, legalabb szemelyesen, Karagyorgye bizalmdt. A mdsik vddr61, t. i.