KAPUVÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2013. ( ) önkormányzati rendelete az Önkormányzat, valamint szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet Általános rendelkezések Az önkormányzat neve, jelképei 1. (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Kapuvár Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat), székhelye: 9330. KAPUVÁR, Fő tér 1. működési területe: Kapuvár város. (2) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése: Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselőtestülete (3) Az Önkormányzat hivatalának elnevezése: Kapuvári Polgármesteri Hivatal. székhely: 9330. Kapuvár, Fő tér 1. Az 1. számú függelék tartalmazza az Önkormányzat működési területére vonatkozó legfontosabb adatokat. (1) Az Önkormányzat jelképei: a város címere zászlója a város pecsétje a polgármesteri lánc 2. (2) A város címerének és zászlójának leírását és használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza. (3) Az önkormányzat, polgármester és a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjén a Magyarország hivatalos címerét kell használni. (4) A település címerével ellátott polgármesteri láncot a város polgármestere az ünnepi üléseken és a város kiemelkedő jelentőségű ünnepségein viselheti.
3. Az Önkormányzat által adományozott elismerések: az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címeket és egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. A díszpolgári cím, PRO URBE Kapuvár, Kapuvár Város Tiszteletbeli Polgára, Kapuvár Városáért Emlékérem, valamint a Kiváló Munkáért kitüntetés adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza. 4. Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat és hatásköröket. A kötelező és önként vállalt feladatok felsorolását a 1. számú melléklet tartalmazza. Az önkormányzat államháztartási szakágazati besorolását és az alaptevékenységek államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolását a 2. melléklet tartalmazza. II. fejezet A képviselő-testület megalakulása Az alakuló ülés 5. A Képviselő-testület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv) 43. (1) - (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell összehívni. 6. (1) A Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők választásának eredményéről. (2) A polgármester és az önkormányzati képviselők esküjének szövegét a HVB elnök olvassa elő. Az alakuló ülést követő ülés 7. (1)A polgármester az alakuló ülést követő ülésen előterjesztést nyújt be: a) az alpolgármesteri tisztségre javasolt személy vagy személyek kiválasztásáról, b) illetmények, tiszteletdíjak megállapításáról, c) a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatáról d) a bizottságok tagjainak, megválasztásáról, illetményéről, (2) Az alpolgármester/ek választás eredményét a szavazatszámlálási feladatokat ellátó Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság hirdeti ki.
(3) Az alpolgármester/ek és a nem képviselő bizottsági tagok esküjének szövegét a polgármester olvassa elő. III. Fejezet A Képviselő-testület tagjai 8. Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a polgármesterrel együtt 12 főből áll. A Képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. számú függelék tartalmazza. 9. Az önkormányzati képviselő jogszabályban meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit. Az önkormányzati képviselő köteles előzetesen telefonon vagy e mail-en bejelenteni a polgármesternek, ha az ülésen való megjelenésben akadályozva van. 10. A képviselők és a bizottsági tagok juttatásait külön rendelet szabályozza. 11. (1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság elé terjeszti kivizsgálásra, amely 8 napon belül javaslatot tesz a Képviselő-testület számára. (2) A vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos szabályokat a 6. számú melléklet tartalmazza. (3) A vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek körét a 7. számú melléklet tartalmazza. IV. Fejezet A Képviselő-testület működése A képviselő-testület munkaterve 12. (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkatervben rögzíti az ülések számát és azok tervezhető napirendjét. (2) A tervezet elkészítése a polgármester feladata, amelyről a jegyző útján gondoskodik. A tervezetet a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. Gondoskodik arról, hogy a Képviselő-testület és a bizottságok munkaterv tervezetei között összhang legyen.
(3) A munkaterv előkészítésénél javaslatot kell kérni: a) a bizottsági elnököktől; b) a képviselőktől. c) a jegyzőtől A munkaterv előkészítésénél javaslatot lehet kérni: a) a társadalmi szervezetektől (pártok, egyesületek, érdekképviseleti szervek, egyházak képviselőitől, a lakossági önszerveződési közösségeitől); b) az önkormányzati intézmények vezetőitől; c) a közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől. (4) A munkaterv tartalmazza: a) a fő feladatokat; b) az ülések tervezett időpontját, napirendjét; c) az egyes napirendi pontok előadóit; d) az egyes napirendek előkészítésében résztvevőket; e) azokat a napirendi pontokat, amelyeknél közmeghallgatást kell tartani; f) azokat a témákat, amelyeket valamelyik bizottság nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni; g) a jelentések, előterjesztések elkészítésének határidejét; h) az egyéb szervezési feladatokat. (5) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet a város honlapján közzé kell tenni. A képviselő-testület ülésének összehívása 13. (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester és a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság elnöke hívja össze. (2) A Képviselő-testület munkatervben tervezett üléseit a polgármester az ülés előtt legalább 5 nappal korábban kiküldött meghívóval hívja össze. Az alakuló ülés kivételével a képviselő-testületi ülés meghívóját és tárgyalandó előterjesztéseket - az ülés előtt, amennyiben az lehetséges, legalább 5 nappal korábban írásban vagy elektronikus formában (pendrive-on, e mail-en, vagy más elektronikus adathordozón) ki kell küldeni, illetve Kapuvár város honlapján közzé kell tenni legkésőbb a képviselő-testületi ülés előtti munkanapon. A kiküldés után aktuálissá váló napirendeket az ülést megelőző napig kell eljuttatni. A havi gyakoriságnál rövidebb időn belül összehívott képviselő-testületi ülés esetében a kiküldési idő legkésőbb az ülést megelőző nap. (3) A polgármester által aláírt meghívó tartalmazza: az ülés helyét és kezdési időpontját; a javasolt napirendeket; a javasolt napirendi pontok előterjesztőit; szóbeli előterjesztés esetén az erre való utalást; kötelezően zárt ülés esetén az erre való utalást.
(4) A Képviselő-testület ülésére a szavazati joggal rendelkező képviselők mellett meg kell hívni a.) állandó jelleggel tanácskozási joggal meg kell hívni: a jegyzőt, az aljegyzőt; a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit; a napirendi pontok előadóit; az országgyűlési képviselőt; a nemzeti kisebbségi önkormányzat elnökét. Kapuvári Civil Fórum önszerveződő szervezet képviselőjét b.) az ülésre állandó jelleggel a meghívó megküldésével meg kell hívni: az önkormányzati intézmények vezetőit, az önkormányzat 100 %-os tulajdonú gazdasági társaságainak ügyvezetőit, a helyben működő tömegkommunikációs szervezetek képviselőit. önszerveződő közösségeket, szervezeteket, referenseket akinek az ülésen való jelenlétét a polgármester indokoltnak tartja. (5) A szavazati joggal meghívottak részére, valamint a jegyző, aljegyző, a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői részére a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket és a határozati javaslatokat írásban vagy a hivatal belső elektronikus rendszerén elektronikus formában mellékelni kell. Az esetenként meghívottak részére a meghívóhoz csak az őket érintő előterjesztéseket és határozati javaslatokat kell mellékelni írásban vagy elektronikus formában (e mail-en, vagy más elektronikus adathordozón) (6) Zárt ülés előterjesztését kizárólag a következő személyeknek kell megküldeni: a képviselő-testület tagjainak; nem képviselők közül választott alpolgármesternek a napirendi pontot tárgyaló bizottsági tagoknak; a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott személyeknek; a megyei kormányhivatal vezetőjének; a napirendi pontot előkészítő, valamint végrehajtó köztisztviselőknek; Az elektronikuson formában megküldött zárt ülési anyagokat a zárt ülést követően az adathordozóról törölni kell oly módon, hogy az adattartalom visszaállítására ne legyen mód. (7) A zárt ülés dokumentumaival rendelkezőknek gondoskodniuk kell arról, hogy azokba illetéktelen személyek ne tekinthessenek be. A zárt ülést követően a zárt ülés előterjesztései, illetve az azokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumok visszaszolgáltatását a polgármester kezdeményezi és a visszaszolgáltatás után gondoskodik azok megsemmisítéséről. Zárt ülésen a Mötv. 46. (3) bekezdésben meghatározottak lehetnek jelen. (8) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról és helyéről, napirendjéről a lakosságot az ülés meghívójának a város honlapján való megjelentetésével, valamint az elektronikus és írott médián keresztül történő megjelentetésével tájékoztatni kell.
(9) A választópolgárok - az adatvédelmi szabályok betartásával - a Polgármesteri Hivatal titkárságán az ülés előterjesztéseibe betekinthetnek és térítési díj ellenében azokról másolatot kaphatnak, illetve az előterjesztéseket a város honlapján megtekinthetik, a zárt ülés napirendi pontjainak kivételével (10) A Képviselő-testület üléseit általában hétfői napon, 15 00 órai kezdettel tartja. 14. (1) A rendes ülést általában a munkatervben rögzített időpontra kell összehívni, de ettől a polgármester indokolt esetben eltérhet. (2) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülésszünetet minden év július 1-jétől július 31-ig állapítja meg. (3) A polgármester önállóan is jogosult rendkívüli ülés összehívására. (4) A rendkívüli ülésre meg kell hívni a képviselő-testületi tagokat, a nem képviselők közül választott alpolgármestert, a jegyzőt, aljegyzőt, a hivatal szervezeti egységeinek vezetőit, a napirendi pontok előterjesztőit, valamint a polgármester által szakértőként megjelölt személyeket. (5) A polgármesteri és a képviselő-testületből választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését az Ügyrendi és Kommunikációs bizottság elnöke hívja össze és vezeti. (6) A képviselő-testületi ülés napirendjeinek az alaposabb előkészítése érdekében a polgármester szükség esetén szakértő bevonásával a képviselőket konzultációs megbeszélésre hívhatja össze. (7) Amennyiben a polgármester indokoltnak tartja, a testületi ülést megelőző héten a képviselőtestület bizottságainak elnökei munkaértekezleten (az egyes témák előzetes véleményezése, alaposabb előkészítése érdekéhen) megtárgyalják azokat a napirendeket, amelyek előzetes megtárgyalását a polgármester indokoltnak tartja. Az ülés vezetése 15. (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester és a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság elnöke vezeti. (2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületi ülést 5. napon belül újra össze kell hívni. (3) A polgármester a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a napirend előtt írásban, az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről pedig szóban vagy írásban tájékoztatást ad, és ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket, valamint a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő és egyéb fontosabb jogszabályokat.
16. (1) Napirend előtti megtárgyalásra írásban sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, alpolgármesterek, a választott bizottságok elnökei, bármelyik képviselő, a jegyző, a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke. (2) A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 10 00 óráig nyújtható be a polgármesternél írásban. (3) Az indítványozónak a sürgősség tényét röviden indokolni kell. (4) A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. (5) Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozik, akkor a Képviselő-testületnek döntenie kell, hogy magához vonja-e az ügyet. (6) Ha a Képviselő-testület a sürgősségi indítványt elfogadja, akkor az indítványt első napirendi pontként tárgyalja. (7) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni, hányadik napirendként kerül megtárgyalásra. 17. (1) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz. (2) Új napirendi pont felvételét, illetve törlését bármelyik képviselő kezdeményezheti. (3) Az összefüggő napirendi pontok együttes tárgyalását bármelyik képviselő kezdeményezheti. (4) A Képviselő-testület az interpellációkat, kérdéseket külön napirendi pontként a testületi ülés nyilvános részének végén tárgyalja. (5) A Képviselő-testület zárt ülésen hozott határozatát a zárt ülés bezárását követően, továbbá a következő képviselő-testületi ülésen, napirend előtt ismertetni kell. 18. (1) A polgármester biztosítja a tanácskozás rendjének fenntartását: a) Gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról. b) Figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása. c) Rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít. d) Az egész tanácskozás ideje alatt egyperces személyes megjegyzésnek van helye. (2) A képviselő-testületi ülésre meghívottak ülésrendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat függeléke tartalmazza. A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a részükre kijelölt helyet
foglalhatják el. A tanácskozás rendjének zavarása esetén a polgármester rendre utasítja a megjelenteket. Ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására. Erre az időre az ülést felfüggesztheti. Az előterjesztések megtárgyalása 19. (1) A napirendi pont előterjesztője az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti. (2) Az előadói kiegészítés után a polgármester az előterjesztés felett megnyitja a vitát. Először a bizottsági elnököknek majd a képviselőknek adja meg a szót. A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor. (3) Az előadóhoz először a képviselők, utána a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a kérdezett köteles röviden válaszolni. (4) A képviselő-testületi ülés során a képviselők rövid, lényegre törő hozzászólásaikat 4 percben tehetik meg. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama sem haladhatja meg a 2 percet. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. (5) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatokról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja. (6) A hozzászólások elhangzása után a polgármester a vitát lezárja. (7) Ügyrendi kérdésben a képviselőknek soron kívül legfeljebb egy percben hozzászólási lehetőséget kell biztosítani. (8) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. A szavazás 20. (1) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni, a jegyző a jogszabálysértést köteles jelezni. (2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról dönt a testület.
(3) A képviselők ha technikai feltételek adottak számítógépes rendszer alkalmazásával, amennyiben ehhez a technikai feltételek nem adottak kézfelemeléssel szavaznak. Támogató szavazatokkal vagy ellenszavazatokkal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. (4) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. (2) bekezdésében foglalt ügyekben. (5) A titkos szavazás lebonyolítását 3 tagú szavazatszámláló bizottság látja el. A szavazatszámláló bizottság tagjai: az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság képviselő tagjai és az Egészségügyi és Oktatási Bizottság elnöke. Amennyiben az ekként felálló szavazatszámláló bizottság tagjai nincsenek jelen ilyen létszámban az ülésen, illetve ha bármelyikük érintettség okán nem járhat el, helyette a Gazdasági Bizottság elnöke lesz a szavazatszámláló bizottság tagja. Amennyiben ilyen módon sem biztosítható a 3 tagú szavazatszámláló bizottság, a képviselő-testület a tagjai sorából a szavazatszámlálói feladatok eseti ellátására szükséges számban választ szavazatszámláló bizottsági tagot. A szavazatszámláló bizottság elnöke az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság elnöke, amennyiben a poszt betöltetlen, érintettség áll fenn, vagy nincs jelen, a képviselő-testület által a szavazatszámláló bizottság tagjai közül megválasztott képviselő. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, amit a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell rögzíteni. A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz. (6) Név szerinti szavazást kell elrendelni a Mötv. 48. (3) bekezdésében meghatározott esetben, valamint a) a polgármester indítványára b) 150 millió Ft feletti bekerülési költségű beruházások esetén; c) a település jogi státuszát érintő ügyeknél; d) 100 millió Ft feletti hitelfelvétel esetén. (7) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor igen -nel vagy nem -mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól. A név szerinti szavazást a képviselői névsoron rögzíteni kell. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. 21. Minősített többség szükséges a Mötv. 50. -ában meghatározott eseteken kívül az alábbi esetekben: a) Fegyelmi eljárás során hozott határozat b) 100 millió forintot meghaladó hitelfelvétel c) 150 millió Ft feletti bekerülési költségű beruházások esetén; d) az önkormányzat tulajdonában álló 50 millió forintot meghaladó vagyontárgy feletti rendelkezés esetén e) kitüntetés adományozás f) polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendelése g.)helyi népszavazás
22. (1) A Képviselő köteles a Mötv.-ben meghatározott személyes érintettségét a polgármesternek a napirend tárgyalása előtt bejelenteni. (2) A személyes érintettség bejelentési kötelezettségének elmulasztása esetén a mulasztó a tiszteletdíja, polgármester, alpolgármester az illetménye 10 %-ának megfelelő összeg fizetésére köteles. Kérdés, interpelláció 23. (1) Kérdés: Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. (2) A kérdésre a Képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett, kivéve, ha az, akihez a kérdést intézik, úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, illetve bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Ez esetben a következő képviselő-testületi ülésen kell választ adni. (3) Interpelláció: Az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben. (4) Az önkormányzati képviselő a városi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz, aljegyzőhöz és az állandó bizottságok elnökeihez, intézményvezetőkhöz interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 órájáig a polgármesternél kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén a benyújtó képviselő választása szerint vagy kérdésként nyújtható be vagy interpellációként olyan képviselő-testületi ülésen adható elő, amellyel kapcsolatban a benyújtási határidő teljesült. (5) Az önkormányzati képviselők által írásban beterjesztett interpelláció másolatát a polgármester legkésőbb a képviselő-testületi ülés megkezdéséig köteles eljuttatni valamennyi önkormányzati képviselőhöz. (6) A polgármester a Képviselő-testület nyílt ülésének végén bejelenti a beterjesztett interpellációkat. (7) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. (8) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 3 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. A képviselő-testületi ülésen előterjesztett interpelláció azonban nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. (9) Az interpellációra az azt tárgyaló képviselő-testületi ülésen választ kell adni, kivéve, ha az, akihez az interpellációt intézik, úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, illetve bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Az utóbbi esetben, az interpelláló 7 napon belül írásban
kap választ az interpellációra. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Ilyenkor a válasz elfogadása tárgyában az interpelláló a következő képviselő-testületi ülésen nyilatkozik. (10) A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő képviselő nyilatkozik. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a Képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a képviselő-testületi ülés nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza. Ha a válaszadás vizsgálatot tesz szükségessé, akkor az interpelláció tárgyának kivizsgálásába be kell vonni az indítványt tevőt is. A vizsgálat lezárása után a Képviselő-testület a bizottság előterjesztése alapján vita nélkül dönt az interpellációra adott válasz elfogadásáról. (11) A Képviselő-testület az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján a jelentést követő rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő véleményének meghallgatása után vita nélkül szavaz. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve 24. (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyv elkészítésének alapjául hangfelvétel szolgál. A Képviselő-testület tagjának előzetes kérésére a hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni. (2) A jegyzőkönyv egy példányát a zárt ülés kivételével el kell helyezni a városi könyvtárban. (3) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről. (4) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv a zárt ülésről készített jegyzőkönyv kivételével Kapuvár város honlapján és a városi könyvtárban is megtekinthető. 25. (1) A Képviselő-testület rendelkezéseinek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. (2) A Képviselő-testület határozatait külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, valamint a határozat meghozatalának időpontjára való utalással és megkülönböztető jelzéssel kell ellátni. A határozat jelölése: Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testületének........./20... ( ) ÖKT. határozata A normatív határozat jelölése: Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testületének /20.. ( ) határozata
a -ról (cím) (3) A határozatokat jegyzőkönyvi kivonattal a jegyzőkönyv polgármester és jegyző által történt aláírása után 2 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek. A Képviselő-testület rendelkezéseinek végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése 26. (1) A konkrét határidővel ellátott képviselő-testületi rendelkezések végrehajtásáról a rendelkezésben megjelölt felelős írásban számol be a határidő lejártát követő 8 napon belül. (2) A lejárt határidejű rendelkezések végrehajtásáról a polgármester a legközelebbi képviselőtestületi ülésen ad számot. (3) A képviselői választási ciklus végére határidőzött rendelkezések végrehajtásáról legalább egy alkalommal a Képviselő-testületnek jelentést kell adni. (4) A Képviselő-testület rendelkezései végrehajtásának ellenőrzésére jogosult a Képviselő-testület tagja, a bizottsági elnök, a szakmai bizottság, vagy az e célból létrehozott ideiglenes bizottság. (1) A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai: a) a rendeletalkotás kezdeményezése V. fejezet Az önkormányzati rendelet-alkotás 27. Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: a települési képviselők az önkormányzati bizottságok elnökei a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői a nemzetiségi önkormányzat testületei önkormányzati társulás tagjai lakosság erre irányuló népi kezdeményezéssel önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetői közüzemi szolgáltatást nyújtó szervezetek vezetői mindazok a központi szervek, amelyeknek a törvény értelmében a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatai és hatásköre vannak. b) a rendelet-tervezet elkészítése
a Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg; a tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik el, megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértői is; szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot; a Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el. c) a tervezet véleményezése Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Az önkormányzati rendelet-tervezeteket az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság megtárgyalja. A polgármester a jegyző véleményének meghallgatása után egyes rendelet-tervezeteket érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat, valamint a város honlapján véleményezés céljából megjelentethet. d) a tervezet Képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása a jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti; a tervezet megtárgyalása a testület döntése szerint lehet egyfordulós és kétfordulós; a tervezethez csatolni kell a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény szerinti előzetes hatásvizsgálatról szóló tájékoztatót e) az önkormányzati rendelet kihirdetése Az önkormányzati rendeletet a Városháza hirdetőtábláján kell kihirdetni 15 napig tartó kifüggesztéssel. A hirdetményen fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés napja a kifüggesztés első napja. A kifüggesztés megtörténtét rá kell vezetni a rendelet eredeti példányára. A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez a rendelet 1 példányát meg kell küldeni. A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről. f) az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról. Az önkormányzati rendeletek jelentős vagy többszöri módosítása esetén a jegyző a Polgármesteri Hivatal titkársága útján gondoskodik a rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról és közzétételéről.
A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét a szabályzat mellékleteként naprakész állapotban vezetni. VI. Fejezet Közmeghallgatás 28. (1) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Városháza hirdetőtábláján, a város honlapján, a helyi tömegkommunikációs eszközök útján és egyéb módon (plakát, szórólap, stb.) kell tájékoztatót közzé tenni a rendezvény előtt legalább 5 nappal. (2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. (3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik. (4) A közmeghallgatáson tájékoztatni kell a jelen levőket a város anyagi helyzetéről, valamint az adóbevételek alakulásáról. A város költségvetési koncepcióját a közmeghallgatás tárgyává kell tenni. (5) A közmeghallgatás képviselő-testületi ülés keretében is megtartható. VII. Fejezet Lakossági fórumok 29. (1) A lakossági fórumok a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a legfontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. (2) Várospolitikai fórumot hívhat össze a polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörbe, illetőleg a jelentősebb önkormányzati döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása és véleményének megismerése céljából. Fontosabb szabályai: A várospolitikai fórum tartásának helyéről, idejéről, az ismertetésre kerülő tárgykör(ök)ről a lakosságot a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a város honlapján és a helyi tömegkommunikációs eszközök útján legalább 5 nappal a fórum megtartása előtt tájékoztatni kell. A fórumra meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt és a Polgármesteri Hivatal tárgyban érintett köztisztviselőit. A fórumot a polgármester vezeti, a jegyző gondoskodik jegyzőkönyv készítéséről. (3) Városrészi tanácskozást hívhat össze a települési képviselő vagy több képviselő együtt, egyes, összefüggő területen élő állampolgárokat érintő, kiemelkedően fontos településfejlesztési és közszolgáltatási ügy(ek)ben az ott élő lakosok közvetlen tájékoztatása és véleményének megismerése céljából.
Fontosabb szabályai: A városrészi tanácskozás összehívásának kezdeményezését a javasolt tárgykör megjelölésével és rövid indokolásával közölni kell a polgármesterrel. A városrészi tanácskozás helyéről, idejéről, az ismertetésre kerülő tárgykör(ök)ről az érintett lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a város honlapján és a helyi tömegkommunikációs eszközök útján legalább 5 nappal a tanácskozás megtartása előtt tájékoztatni kell. A tanácskozásra meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestereket, a tárgyban érintett bizottság(ok) elnökét, a jegyzőt és a Polgármesteri Hivatal tárgyban érintett köztisztviselőjét. A tanácskozást a kezdeményező(k) képviselő(je) vezeti, a kezdeményező gondoskodik emlékeztető készítéséről. (4) Képviselői fórumot hívhat össze a települési képviselő saját elhatározása szerint, képviselői munkájáról való tájékoztatás és a választók véleményének megismerése céljából. A képviselők képviselői fórumot együtt is összehívhatnak. (5) Képviselői fogadóórát a Polgármesteri Hivatalban a települési képviselők előzetes egyeztetést követően - saját belátásuk szerint, hivatali időben bármikor tarthatnak. (6) A lakossági fórumok előkészítéséhez és lebonyolításához a Polgármesteri Hivatalnak a fórum témájában illetékes köztisztviselői segítséget nyújtanak, a képviselői fórum és fogadóóra esetében azonban csak a meghívók elkészítésében és a helyiség biztosításában kötelesek közreműködni. VIII. Fejezet A Képviselő-testület szervei A Bizottságok 30. (1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre az alábbi létszámmal: Gazdasági Bizottság: 4 képviselő + 3 nem képviselő taggal Egészségügyi és Oktatási Bizottság: 4 képviselő + 3 nem képviselő taggal Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság: 2 képviselő + 1 nem képviselő taggal Közbeszerzési Bizottság: 3 képviselő taggal (2) A polgármester és alpolgármesterek illetményemelésére a Gazdasági Bizottság tesz javaslatot. A képviselők vagyonnyilatkozatával és összeférhetetlenségének vizsgálatával kapcsolatos ügyekben az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság jár el. A bizottságok tagjainak névsorát, lakcímét a 2. számú függelék tartalmazza. (3) A bizottságok működésére a Mötv. 60. rendelkezései az irányadók. A bizottságok működési szabályzatot készítenek. A bizottsági munkában az elnököt az általa felkért bizottsági tag önkormányzati képviselő helyettesíti.
A bizottságok feladat és hatáskörét az 5. számú melléklet tartalmazza. 31. (1) A bizottságok tagjainak a számát a Képviselő-testület határozza meg. (2) Bármelyik képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. (3) Egy képviselő legfeljebb 2 állandó bizottságnak lehet a tagja. (4) A bizottságok a Polgármesteri Hivatal dolgozóit és külső szakembereket bevonhatják szakértőként. A bevont szakemberek tanácskozási joggal vesznek részt a bizottság ülésén. (5) A Kapuvári Civil Fórum képviselője Közbeszerzési Bizottság kivételével - bizottsági üléseken tanácskozási joggal részt vehet. 32. (1) A bizottságok a Közbeszerzési Bizottság kivételével éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. A Közbeszerzési Bizottság tevékenysége az éves közbeszerzési tervben szereplő közbeszerzések előkészítéséhez, végrehajtásához igazodik. (2) Az önkormányzat költségvetési koncepcióját, a költségvetést és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót a Gazdasági Bizottság, Egészségügyi és Oktatási Bizottság és az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság írásbeli állásfoglalásának csatolásával kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. A Gazdasági Bizottság a koncepció, költségvetés és beszámoló egészéről alkot állásfoglalást, a többi bizottság a saját szakterületéhez kapcsolódóan foglal állást. (3) A Képviselő-testület munkatervében meghatározhat olyan napirendi pontokat, amelyek a Képviselő-testület által megjelölt bizottság előterjesztésében nyújthatók be. (4) A bizottság a tevékenységéről évenként beszámol a Képviselő-testületnek. 33.. A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra eseti bizottságokat hozhat létre, amelyekre az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. Az önkormányzat tisztségviselői 34. (1) A polgármester megbízatást főállásban látja el. (2) A polgármester átruházott hatáskörben dönt a 3. számú mellékletben meghatározott ügyekben.
(3) A polgármester a Mötv. 68. (3) bekezdése alapján dönthet az Önkormányzat vagy intézményei által benyújtandó pályázatokkal kapcsolatos ügyekben. (4) A polgármester az átruházott jogkörben hozott döntéseiről a Képviselő-testületet a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja. (5) A polgármester átruházott jogkörben hozott döntéseit a Jegyző által kijelölt ügyintéző tartja nyilván. 35. (1) A Képviselő-testület által választott alpolgármesterek száma kettő. A Képviselő-testület egy alpolgármestert tagjai sorából választ, egy alpolgármester pedig a nem képviselők közül. (2) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladatukat, munkarendjüket a polgármester határozza meg. (3) Az alpolgármesterek önállóan döntenek a polgármester által meghatározott feladataik ellátása során 36. (1)A jegyző átruházott hatáskörben dönt a 4. számú mellékletben rendeletben meghatározott ügyekben. (2)A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásáról a Humán Iroda Vezetője gondoskodik. 37. (1) A polgármester a jegyző javaslata alapján egy aljegyzőt nevez ki. (2) Az aljegyző feladatkörét és a jegyző és az aljegyző közötti munkamegosztást a jegyző határozza meg. IX. Fejezet A Polgármesteri Hivatal (1) A Polgármesteri Hivatal elnevezése: Kapuvári Polgármesteri Hivatal székhelye: 9330. kapuvár, Fő tér 1. (2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, a Hivatal feladat- és hatásköri jegyzékét a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (HSZMSZ) tartalmazza.
X. Fejezet Az Önkormányzat gazdálkodása, vagyona 38. (1) A Mötv. 116. (5) bekezdése alapján a képviselő-testület megbízatásának időszakára vonatkozó gazdasági programot, fejlesztési tervet terjeszt a Képviselő-testület elé. (2)Az Önkormányzat tulajdonára és a vagyongazdálkodására vonatkozó szabályokat a Képviselőtestület külön rendeletben határozza meg. (3) Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzéséről a jegyző megbízás útján gondoskodik. (4) Az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, valamint az önkormányzati intézmények gazdálkodását a Gazdasági Bizottság felügyeli. 39. (1) Ha a Képviselő-testület a költségvetési rendeletet azon év január 1-jéig, amelyre az vonatkozik, nem állapította meg, akkor felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat bevételeit folytatólagosan beszedje és kiadásait fedezze a Képviselő-testület által elfogadott költségvetési koncepció figyelembe-vételével. A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatályba lépésének napján megszűnik. (2) Kapuvár város polgármestere a hivatalán keresztül köteles biztosítani az intézmények működéséhez szükséges finanszírozási összegeket a vonatkozó hatályos jogszabályok és a költségvetési koncepció figyelembevételével. (3) Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza az intézmények vezetőit, hogy az intézmények rendelkezésére bocsátott finanszírozási összeg, valamint az általuk beszedett saját bevétel erejéig az előző évi kiadási szinten folytathatják gazdálkodásukat az új költségvetési rendelet hatályba lépéséig. (4) Az átmeneti gazdálkodásról a Képviselő-testület előtt be kell számolni és a beszedett bevételeket és a teljesített kiadásokat a költségvetési rendeletbe be kell illeszteni. XI. Fejezet A nemzetiségi önkormányzat 40. (1) Kapuvár Városi Önkormányzat a 8. számú mellékletben meghatározza a nemzetiségi önkormányzat számára használatra átengedett vagyont.
Kapuvár Városi Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat irodahelyiséget biztosít működésükhöz. A helyiséghasználatot külön szerződés alapján kell rendezni. (2) A nemzetiségi önkormányzat részére a rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrás mértékét az önkormányzat mindenkori költségvetési rendelet határozza meg. 41. Kapuvár Városi Önkormányzat a Polgármesteri Hivatalon keresztül biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket, így különösen a nemzetiségi önkormányzat testületi működési rendjéhez igazodó ingyenes helyiséghasználatot biztosít, elvégzi a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos jegyzőkönyvezést és adminisztrációt. Biztosítja a postázási, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, hivatalos iratok telefaxon való továbbítását, ingyenes papír és írószerellátást, nagyobb rendezvényük megtartásaihoz igény szerint a művelődési központ előterét. 42. A kölcsönös együttműködés és információszerzés érdekében a nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal meghívást kap a Képviselő-testület ülésére. XII. Fejezet A helyi népszavazás, népi kezdeményezés 43. (1) A Képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha a város választópolgárainak 25%- a írásban kezdeményezi. (2) Népi kezdeményezésnél a kötelező tárgyalás feltétele a város választópolgárai 10%-ának egybehangzó kezdeményezése. (3) Népi kezdeményezés tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a helyi képviselő-testületnek nincs hatásköre vagy illetékessége, megtárgyalás olvashatatlanság, név vagy adat azonosíthatatlanság okából vagy önellentmondás miatt nem lehetséges. A visszautasítás indokát írásban közölni kell. (4) Mind a népszavazásnál, mind a népi kezdeményezésnél egyértelműen meg kell fogalmazni a kezdeményezés tárgyát. (5) A helyi népszavazás és a népi kezdeményezés eljárási szabályai tekintetében a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény XV-XVI. fejezetében foglaltak az irányadók.
XIII. fejezet Záró rendelkezések 44. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatályba lépésével az önkormányzat, valamint szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 10/2007.(III.27.) valamint az ezt módosító 2/2008 (I.29), a 17/2008 (V.27.) 17/2008.(V.27.), 24/2008.(X.28.), 18/2010.(X.26.), 20/2010. (XI.30.) ÖKT. rendelet, továbbá a Képviselő-testület bizottságai feladatok hatásköri jegyzékéről szóló 29/2006. (XI.28.) ÖKT. rendelet és az ezt módosító 11/2007. (III.27.), a 25/2008.(X.28.), 21/2010. (XI.30.) ÖKT. rendelet hatályát veszti. (2) Az SZMSZ mellékletét képezi: 1. Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak jegyzéke 2. Az önkormányzat államháztartási szakágazati besorolását és az alaptevékenységek államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása 3. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök 4. A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök 5. A bizottságok feladat és hatáskörei 6. Az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos részletes feladatai és a bizottsági eljárásra vonatkozó részletszabályok. 7. Vagyonnyilatkozat tételére köteles személyek köre 8. A Kapuvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat számára használatra biztosított önkormányzati vagyoni kör (3) Függelékek: 1. Település főbb adatai 2. A Képviselők névsora, lakcíme 3. Bizottsági tagok névsora 4. Hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke 5. Nemzetiségi önkormányzat elnökének és tagjainak neve 6. A Képviselő-testület által kötött társulási megállapodások címe 7. A polgármester, alpolgármesterek, jegyző, aljegyző, a Kapuvári Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje 8. A képviselő-testületi ülésen résztvevők ülésrendje KAPUVÁR, 2013. január 23. Hámori György polgármester Borsodi Tamás címzetes főjegyző
Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak jegyzéke 1. Egészségügyi ellátás 1. számú melléklet: A. Kötelező feladat B. Önként vállalt feladat C. Jogszabályhely megjelölése vagy a feladatellátás alapja 1. háziorvosi ellátás ellátási szerződéssel) 2. házi gyermekorvosi ellátás ellátási szerződéssel 3. fogorvosi alapellátás (ellátási szerződéssel és a Lumniczer Sándor kórházon keresztül 4. alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás (együttműködési megállapodással) 5. védőnői ellátás (a Lumniczer Sándor kórházon keresztül 6. iskola-egészségügyi ellátás a gyermekorvosokkal kötött szerződés alapján 2. Szociális ellátás 1997. évi CLIV. törvény 152. 1997. évi CLIV. törvény 152. 1997. évi CLIV. törvény 152. 1997. évi CLIV. törvény 152. 1997. évi CLIV. törvény 152. 1997. évi CLIV. törvény 152. A. Kötelező feladat B. Önként vállalt feladat C. Jogszabályhely megjelölése vagy a feladatellátás alapja 1. Egyéb pénzbeli ellátások 1993. évi III. törvény 26.. 14/2007.(IV.27.) ÖKT. 2. átmeneti segéllyel kapcsolatos feladatok 3. temetési segéllyel kapcsolatos feladatok rendelet 1993. évi III. törvény 25. (3) bekezdés b) pont bb) alpont 14/2007.(IV.27.) ÖKT. rendelet 1993. évi III. törvény 25. alpont (3) bekezdés b) pont bc) alpont 14/2007.(IV.27.) ÖKT. rendelet 4. köztemetéssel kapcsolatos 1993. évi III. tv. 48. (1) feladatok bekezdés 14/2007.(IV.27.) ÖKT. rendelet 5. kedvezményes Éves költségvetési
gyermekétkeztetéssel törvényben előírtak szerint kapcsolatos feladatok (nyári pályázat alapján étkeztetés) 6. szociális étkeztetés Nyitott 1993. évi III. törvény 62. Kapu-Vár Térségi Szociális (1) bekezdés, 86. (1) Szolgáltató Központon bekezdés b) pont keresztül (társulás) 14/2007.(IV.27.) ÖKT. rendelet 7. házi segítségnyújtás (Nyitott 1993. évi III. törvény 86. Kapu-Vár Térségi Szociális (1) bekezdés c) pont, Szolgáltató Központon 14/2007.(IV.27.) ÖKT. keresztül (társulás) rendelet 8. családsegítés Nyitott Kapu-Vár Térségi Szociális Központon 1993. évi III. törvény 86. (1) bekezdés e) pont, 64. keresztül (társulás) 14/2007.(IV.27.) ÖKT. rendelet 9. jelzőrendszeres házi 1993. évi III. törvény 65. segítségnyújtás/idősek, Nyitott (1) bekezdés Kapu-Vár Térségi Szociális 14/2007. (IV.27.) ÖKT. Központon keresztül (társulás) rendelet 10. Idősek nappali ellátása a 1993. évi III. törvény 86. Nyitott Kapu-Vár (1) bekezdés b) pont Térségi Szociális Központon 14/2007. (IV.27.) ÖKT. keresztül rendelet 11. Pszichiátriai betegek közösségi 1993. évi III. törvény 65/A. ellátása 14/2007. (IV.27.) ÖKT. Nyitott Kapu-Vár Térségi rendelet Szociális Központon keresztül 12. nappali ellátás (fogyatékos személyek) Nyitott-Kapu-Vár Térségi Szociális Központon keresztül (társulás) (társulás) 1993. évi III. törvény 86. (1) bekezdés c) pont 14/2007. (IV.27.) ÖKT. rendelet 13. támogató szolgáltatás, ellátási Önkormányzati szerződéssel rendelet alapján: 14/2007. (IV.27.) ÖKT. rendelet 3. Gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok A. Kötelező feladat B. Önként vállalt feladat C. Jogszabályhely megjelölése vagy a feladatellátás alapja 1. gyermekjóléti szolgálat működtetése a Nyitott Kapu- Vár Szociális Szolgáltató Központon keresztül (társulás) 2. bölcsődék működtetése a Király-tó Óvoda és Bölcsőde intézményen keresztül 1997. évi XXXI. törvény 94. (2.a) bekezdés, 40. 1997. XXXI. törvény, 42.
3 gyermek napközbeni ellátása, különösen a gyermekétkeztetés: Király-tó Óvoda és Bölcsőde intézményen keresztül 1997. évi XXXI. törvény 94. (1) bekezdés, 41. 7/2006(II.17.) ÖKT rendelet 4. Kulturális, előadó-művészeti, közművelődési és közgyűjteményi feladatok A. Kötelező feladat B. Önként vállalt feladat C. Jogszabályhely megjelölése vagy a feladatellátás alapja 1. Nyilvános közkönyvtári ellátás A Rábaközi Művelődési Központ és Muzeális Kiállítóhely keresztül 2. Közművelődési tevékenységek és szolgáltatások, közösségi tér biztosítása, A Rábaközi Művelődési Központ és Muzeális Kiállítóhely intézményen keresztül ; intézményen 3. Muzeális intézmények működtetése Rábaközi Művelődési Központ és Muzeális Kiállítóhelyen keresztül Kulturális rendezvények, állami és önkormányzati ünnepségek 1997. évi CXL. törvény 53-55., 64-72. 4/2002(III.26.) ÖKT. rendelet 1997. CXL. törvény 73-81. ; 2011. évi CLXXXIX. törvény 6. 4/2002.(III:26.)ÖKT. rendelet 1997. évi CXL. törvény 37/A- 51. 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.. (1) 7. pont
5. Helyi környezet- és természetvédelmi feladatok (2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 11. pont) Kötelező feladat Önként vállalt feladat Jogszabályhely megjelölése vagy a feladatellátás alapja 1. környezeti állapot figyelemmel kísérése, adatnyilvántartás és szolgáltatás teljesítése 2. környezetvédelmi program kidolgozása, jóváhagyása, az illetékességi terület környezeti állapotának elemzése, értékelése, a lakosság tájékoztatása; a környezetvédelmi programban foglaltak végrehajtása, folyamatos felülvizsgálata 3. helyi jelentőségű természeti terület védetté nyilvánítása, valamint helyi jelentőségű védett természetű terület fenntartására terv készítése 4. helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartása, állapotának fejlesztése, őrzése 5. a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny terület kijelölésében való közreműködés 6. avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályozás 7. Környezetvédelmi Alap létrehozása 1. egészséges ivóvízellátás (a többségi tulajdonú Pannon-Víz Zrt-n keresztül) 6. Kommunális feladatok 1995. évi LIII. törvény 12. (3) bekezdés 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bekezdés b) és e) pont, 48/E. 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés b) pont, 55. (1) bekezdés 1996. évi LIII. törvény 62. (2) bekezdés 1995. LIII. tv. 48. (4) bekezdés c) pont 1995. LIII. törvény 48. (4) bekezdés b) pont 36/2004. (VI. 29.) ÖKT. rendelet 1995. évi LIII. törvény 58. Kötelező feladat Önként vállalt feladat Jogszabályhely megjelölése vagy a feladatellátás alapja 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 21. pont 2011. évi CCIX. törvény 1. (1) bekezdés c) pont 2. vizek kártételei elleni védelem 1995. évi LVII. tv. 16. (1) és (5) bekezdés 3. helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, árvíz- és belvízelvezetés 1995. évi LVII. törvény 17. (4) bekezdés
4. csatornázás 1995. évi LVII. törvény 4. (2) bekezdés b) pont 5. Közvilágítás külső szerveken keresztül 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 2. pont 6. köztemető fenntartása és üzemeltetése Jószív Temetkezési Kft-n keresztül (önkormányzati tulajdonrésszel) 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 2. pont 1999. évi XLIII. törvény 5. (3) bekezdés 16/2004. (IV. 16.) Ök. rendelet 3. (2) bekezdés 7. helyi közúton, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem 2011. évi CLXXXIX. törvény zárt magánúton, valamint 13. (1) bekezdés 2. pont téren, parkban és egyéb 1988. évi I. törvény 8. (1) közterületen közúti járművel bekezdés c) pont történő várakozás (parkolás) biztosítása a Kapukom Kft-n keresztül 8. gyalogos-átkelőhely megvilágítása a település belterületén, a gyalogosátkelőhelyhez vezető szilárd burkolatú járda, gyalogút, kerékpárút és gyalogos felállóhely, a kiemelt szegélyen vagy padkán kívüli 1988. évi I. törvény 9. (2) gyalogos korlátok, egyéb bekezdés gyalogos biztonsági berendezések létesítéséről és fenntartása, valamint a gyalogosok részére szolgáló vasúti gyalogos-átkelőhely és a kizárólag kerékpárosok közlekedését szolgáló vasúti átjárók létesítése és fenntartása 9. helyi közterületek fenntartása, köztisztaság, településtisztaság biztosítása az önkormányzati 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 5. pont tulajdonú Kapukom. Kft.-n 10/2004.(III.30.) ÖKT.rendelet keresztül 10. hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása 2012. évi CLXXXV. törvény Soproni Térségi Hulladékgazd. 33. (1) bekezdés Társuláson keresztül 11. Közterületen elhagyott hulladék elszállítása, kezelése Soproni Térségi Hulladékgazd. 2012. évi CLXXXV. törvény 61. (4) bekezdés Társuláson keresztül 12. kéményseprő-ipari 2011. évi CLXXXIX. törvény
közszolgáltatás- Megyei Önkormányzaton keresztül 13. közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban (távhő- és melegvíz-szolgáltatás: önkormányzati tulajdonú Kapuvári Hőszolgáltató Kft-n keresztül, villamosenergia ellátás: szerződéssel) 14. házszámozással kapcsolatos 13. (1) bekezdés 2. pont 2012. évi XC. törvény 2. a) pont 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 20. pont 2005. évi XVIII. törvény 6. (1) és (2) bekezdés 14/2008. (V.27.) ÖKT. feladatok ellátása rendelet 15. közparkok és egyéb 2011. évi CLXXXIX. törvény közterületek kialakítása és 13. (1) bekezdés 2. pont fenntartása 23/2006(IX.19.) ÖKT. rendelet 16. helyi építészeti örökség 1997. évi LXXVIII. törvény értékeinek védelme 6/A. a) pont aa) alpont 17. településfejlesztés és településrendezés 18. helyi tömegközlekedés (megállapodással) 1. 7. Köznevelés 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 1. pont 1997. évi LXXVII. törvény 6. (1) bekezdés 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 18. pont 2012. évi XLI. törvény 4. (4) bekezdés A. Kötelező feladat B. Önként vállalt feladat Jogszabályhely megjelölése vagy a feladatellátás alapja 2011. évi CXC. törvény 74. óvodai nevelés (1) bekezdés 2011. évi CLXXXIX törvény 2. többi gyermekkel együtt nevelhető, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 3. nemzetiséghez tartozók nevelése az óvodai nevelésen belül 4. gyermektábor működtetése- Kapukom Kft.-n keresztül a Balatonakali tábor 5. az önkormányzat illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ Király-tó óvoda és Bölcsőde intézményen keresztül 13. (1) bekezdés 6. pont 2011. évi CXC. törvény 74. (1) bekezdés 2011. évi CLXXXIX törvény 13. (1) bekezdés 6. pont 2011. évi CXC. törvény 74. (1) bekezdés 2011. évi CLXXXIX törvény 13. (1) bekezdés 6. pont 77/2011. (IV.28.) ÖKT. határozat 2011. évi CXC. törvény 74. (4) bekezdés, 76. (1) bekezdés