Egy országos gazdasági kamarát javasol a VOSZ 2011.05.05 A Szövetség nem tartja indokoltnak a különálló agrár-, illetve kereskedelmi és iparkamara fenntartását Megismerve a "Vidékfejlesztési, agrár - és élelmiszergazdasági kamarákról", valamint a "Kereskedelmi és iparkamarákról" szóló - szakmai vitára bocsátott - törvénytervezetek tartalmát a VOSZ új szempontok mérlegelését és új irány választását javasolja az előterjesztőknek, jogalkotóknak. A "Vidékfejlesztési, agrár - és élelmiszergazdasági kamarákról" szóló törvénytervezetben leírt tagszervezeti besorolási rendszert (az élelmiszeripar, a nagy -és kiskereskedelem ágazatok csaknem teljes körű "bekényszerítését" az agrárkamarába) valamint az árbevétel alapú és rendkívül magas, eltúlzott mértékű tagdíjfizetési kötelezettséget megállapító szabályok érvényesítését nem támogatja a VOSZ, azok alkalmazása helyett más konstrukció megfontolására kéri a döntéshozókat. A két törvénytervezet ismeretében a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) javasolja, hogy 2012. január 1. napjától egyetlen közjogi kamara működjék Magyarországon, Magyar Gazdasági Kamara (MGK) néven. Az erős közjogi felhatalmazással rendelkező MGK létrehozása révén a területi kamarák ma még meglévő kettőssége (területi kereskedelmi és iparkamara, illetve területi agrárkamara) megszüntethető, így jelentősen egyszerűbbé és olcsóbbá válhatna a gazdasági önkormányzat működtetése. A széles jogosítványi körrel rendelkező egységes köztestületi kamara (MGK) szervezeti felépítésében az ipari, a kereskedelmi, a mezőgazdasági és a szolgáltatási szektor elkülönített alelnöki irányítás alá tartozhat, tehát a meghatározó nemzetgazdasági ágak súlyuknak megfelelő képviselete megnyugtató módon rendeződhet. A központi kamara (MGK) szervezeti struktúráját a területi gazdasági kamarák szabadon átvehetnék. A Magyar Gazdasági Kamara megalakítása esetén egységes kamarai tagdíj (regisztrációs díj) fizetés érvényesíthető, amely minden regisztrált vállalkozás esetében 5.000,--Ft/év. Ezzel a megoldással elkerülhetővé válik "tagdíjmentes" vállalkozások nyilvántartásba vétele és az agrárkamara valamint az iparkamara indokolatlanul eltérő alapú és mértékű tagdíjfizetési gyakorlatának törvénybe iktatása. Az új kamara kibővült közfeladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezet döntő többségét az állami költségvetésnek kell biztosítania. 1
A VOSZ javaslata azért is ésszerű, mert az integrált Magyar Gazdasági Kamara létrehozásával egy intézményi struktúrán belül hangolható össze a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-feldolgozás és a kereskedelem vertikumának bonyolult - egymásra épülő - rendszere. Az újonnan ajánlott szisztémában hatékonyabban működhet a nemzetgazdaság fejlődése érdekében kifejtett kamarai gazdaságszervezési tevékenység. Új ÁFA-irányelv: változhat a cég székhelye júliustól Az Európai Unió Tanácsa nemrégiben elfogadta az ÁFA-Irányelv végrehajtási intézkedéseit megállapító 282/2011/EU rendeletet ( Rendelet ). A rendelet legtöbb rendelkezése 2011. július 1-jén lép hatályba. Ez azért fontos, mert a rendelet előírásait a hatálybalépés napjától kötelezően és közvetlenül alkalmazni kell Magyarországon külön parlamenti jóváhagyás nélkül. Az új rendelet célja, hogy biztosítsa az áfa-irányelv egységes alkalmazását, illetve fontos értelmező rendelkezéseket tartalmaz az áfa-irányelv 2010. január 1. óta hatályos szabályaihoz kapcsolódóan is - mutat rá Veszprémi István, a Deloitte adópartnere. Az adóalanyok gazdasági tevékenysége székhelyének meghatározására vonatkozóan a rendelet új eljárást, feltételrendszert vezet be. Ennek értelmében az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a vállalkozás központi ügyvezetésének helye. Ennek meghatározása során a következő tényezőket kell figyelembe venni: hol hozzák meg a vállalkozás irányítására vonatkozó alapvető döntéseket hol van a vállalkozás létesítő okirat szerinti székhelye; hol van a vállalkozás ügyvezetése üléseinek helye. Amennyiben a fenti szempontok figyelembevételével nem határozható meg egyértelműen a gazdasági tevékenység székhelye, akkor annak van döntő szerepe, hogy hol hozzák a vállalkozás irányítására vonatkozó alapvető döntéseket. Fontos előírás, hogy a gazdasági tevékenység székhelye eltérhet a társasági adó törvény szerinti üzletvezetés helyétől, valamint a cégjogi értelemben vett bejegyzett székhelytől. Az adott új rendelkezések főként azon társaságok tekintetében relevánsak, amelyek szolgáltatást nyújtanak egy olyan cégnek, a. melynek bejegyzett székhelye külföldön van, b. de a rendelet szerinti gazdasági tevékenység székhelye Magyarországon van, 2
mivel ebben az esetben könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatást áfásan kell számlázni, szolgáltatást vesznek igénybe egy olyan cégtől, a. melynek bejegyzett székhelye belföldön van, b. és áfát számít fel a társaság felé, mivel ebben az esetben vizsgálni kell, hogy a szolgáltatónak a Rendelet szerinti gazdasági tevékenység székhelye valóban Magyarországon van-e, illetve ha azon cégcsoportban, amelyhez a társaság tartozik, van olyan Magyarországra szolgáltatást nyújtó a. külföldi bejegyzésű cég, b. amelynek a Rendelet szerinti gazdasági tevékenység székhelye Magyarországon van, mivel ebben az esetben a szolgáltatónak magyar áfát kell felszámítania a számlán. Amennyiben tehát valamely társaság külföldi bejegyzésű társaságnak nyújt, vagy ilyentől vesz igénybe szolgáltatást, akkor azt is vizsgálnia kell, hogy a másik félnek hol van a rendelet szerinti gazdasági tevékenysége székhelye. (A VOSZ Pénzügyi Szekciójának ajánlása Forrás: adozona.hu) 30 százalékos adóteher lepheti meg a cégeket Noha a külföldi szervezetek 30 százalékos forrásadó kötelezettsége 2011. január elsejétől megszűnt, az elmúlt évben külföldi társaságok részére kifizetett kamatok, jogdíjak és egyes szolgáltatások ellenértéke után a 2010. évi társaságiadó-bevallás benyújtásáig még keletkezhetnek adókötelezettségek. Amennyiben az illetőségi igazolás nincs a vállalat birtokában május 31-ig, fizetheti a forrásadót is a royalty, vagy az anyavállalati kölcsön kamatai után. A kereskedelmi, valamint egyes termék-előállító szektorokban, a regionális és multinacionális társaságok között is gyakori működési modell, hogy a cégcsoport tagjai a számukra nélkülözhetetlen speciális tudásért, technológiáért cserébe jogdíjat fizetnek az anyavállalatnak. Az sem a valóságtól elrugaszkodott eshetőség, hogy egy fejlesztés finanszírozásához a forrás a cégcsoporton belülről, de külföldről érkezett kölcsön formájában, melyet az adós folyamatosan törleszt. Természetes jelenség, hogy magyar 3
társaságok üzletviteli tanácsadási, reklám, és piac-kutatási vagy üzleti ügynöki szolgáltatásokat vesznek igénybe külföldi partnereiktől. E kifizetéseket 2011-től ugyan már nem terheli forrásadó, de nem árt odafigyelni a 2010. évi társasági adóbevallásnál ennek kezelésére. A belföldi vállalkozásnak ugyanis meg kell fizetnie a 30 százalékos forrásadót a külföldi személyek, vagy külföldi illetőségű cégek számára 2010-ben kifizetett kamatból, jogdíjból, tanácsadási, vagy ügynöki szolgáltatás ellenértékéből, ha nincs a kettős adóztatás elkerülésére egyezmény a külföldi illetősége szerinti állam és Magyarország között. Ez a felállás pedig nem ritka a külföldi anyavállalattal rendelkező társaságok körében. A felsorolt tételekre pedig nem csupán a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek során kell figyelemmel lenni, ugyanez a kötelezettség merül fel független cégek felé irányuló kifizetésekhez kapcsolódóan is - mutatott rá Hegedüs Sándor az RSM DTM Zrt. adópartnere. A teljes cikk itt olvasható. (A VOSZ Pénzügyi Szekciójának ajánlása Forrás: vg.hu) K&H Piac&Profit Üzleti tippek konferencia A kormányzat stratégiai szerepet szán a kkv-knak a magyar gazdaság fellendítésében, a munkahely-teremtésben, a hazai gazdaság versenyképességének növelésében. Ennek a szerepkörnek a betöltéséhez megfelelő támogatási, szabályozási környezet kialakítását is ígéri. 2011-ben elindul az új Széchenyi Terv, melynek keretében az EU-s pályázati források kkv-knak kedvezőbb konstrukcióit ígérik, a Széchenyi Kártya kibővült választékot kínál, valamint a kkv-k támogatott, kedvezményes hitelkonstrukciók között válogathatnak. A szabályozási, adminisztrációs környezet kedvezőbbé tételével, könnyítésével is számolhatnak a kkv-k. A versenyképesség növeléséhez természetesen elsősorban pénz, likviditás, s hitelfelvevő-képesség és pályázóképesség szükségeltetik. De ugyanilyen fontos az is, hogy jó döntéseket hozzunk a cég fejlesztési irányairól. A K&H Bank Zrt. és a Piac & Profit üzleti magazin országos konferenciasorozata (roadshow) a kis- és középvállalatok döntéshozói számára utolsó állomására várják jelentkezését! 4
Helyszín: Budapest, Best Western Hotel Hungária, (Rákóczi út 90.) Időpont: 2011. május 26. 9.00-15.50 óra A konzultációval egybekötött konferenciára regisztrálni szükséges. A regisztrálók számára a rendezvény ingyenes. TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: Telefon: 06 (1) 239-9597, e-mail: konferencia@piacesprofit.hu Pályázati ajánló Szeretnénk felhívni figyelmüket az Új Széchenyi Terv alábbi pályázataira: EMVA: mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére 2011-től nyújtandó támogatások (33/2011. (IV.28.) VM rendelet) Környezeti célú fejlesztések (GOP-2011-2.1.4) Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása (GOP-2011-2.1.1.) Vállalati SaaS központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása (GOP-2011-3.4.1) Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása (GOP-2011-2.2.1 és KMOP-2011-1.2.5) További információ: Goodwill Consulting Kft. 1162 Budapest, Timur utca 74. Tel.: 1/321-1173; Fax: 1/413-1461 www.gwconsulting.hu, info@gwconsulting.hu 5
A VOSZ Hírlevél a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ingyenes szolgáltatása - kötelezettség-vállalásunk nélkül. Az információ-forrásokat nagy körültekintéssel választjuk ki és a legmegbízhatóbb módon kommunikáljuk Önök felé, mégsem kezeskedhetünk az információk célbajutásáért, teljeskörűségéért és valóságtartalmáért. Véleményét kérjük és várjuk a center@vosz.hu címen. Ha továbbiakban nem tart igényt a Hírlevélre, kérjük azt is jelezze felénk! Reméljük hasznos információkkal szolgáltunk Önnek és kedvét lelte Hírlevelünkben. VOSZ 1107 Budapest Mázsa tér 2-6. Tel.: +361-4142181, -82 Fax:+361-4142180 e-mail: center@vosz.hu www.vosz.hu 6