BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert dr. Vámosi Tamás Szerkesztette: Dr. László Gyula egyetemi tanár Felelős kiadó: Nagy Csaba, a Közgyűlés elnöke Készült: példányban Nyomda:

Tartalom BEVEZETÉS... 2 1. HELYZETÉRTÉKELÉS... 3 1.1 Baranya megye... 3 1.2 Oktatási helyzetkép... 10 1.3 Bővebben a szakképzésről... 15 1.4 SWOT-analízis... 21 2. A SZAKKÉPZÉSI POLITIKA STRATÉGIA-ALKOTÁSI SZINTJEI, A SZINTEK EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE... 22 2.1 Európai Unió... 23 2.2 Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020 közötti időszakra és a szakképzés általános helyzete... 24 2.3 Megyei fejlesztési célok... 29 2.4 Pécs Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) 2014-2020... 29 2.5 A régió, a megye és Pécs fejlesztési prioritásainak összevetése... 30 3. A FOGLALKOZTATÁSI ÉS KÉPZÉSI STRATÉGIA A MEGYE STRATÉGIAI CÉLRENDSZERÉBEN... 31 3.1 A megye hatásköre és feladatai... 31 3.2 Integrált lokális fejlesztéspolitika... 34 4. ALAPVETŐ CÉLOK... 35 5. STRATÉGIAI ELVEK ÉS FEJLESZTÉSI CÉLOK... 38 5.1 A demográfiai csökkenésből fakadó rendszerszintű problémák kezelése... 38 5.2 A képzési intézményrendszerre gyakorolt hatások és a szakképzési rendszerben tanulók létszámának növelése... 39 5.3 A köznevelési funkció fejlesztése és a pedagógusképzés megújítása... 41 5.4 A szakképzés tartalmi kérdései, a duális jelleg erősítése... 42 5.5 A hátrányos helyzetű tanulók szakképzési rendszerben való tartása: a felzárkóztatási és szociális funkció érvényesítése... 44 5.6 Tanulók becsatornázása a szakképzési folyamatokba: pályaorientáció és pályakövetés... 46 5.7 A felsőoktatás bevonása a szakképzési folyamatokba, együttműködés kialakítása... 47 5.8 Felnőttképzési szegmens... 49 5.9 Partnerségi elv érvényesülése a stratégiai tervezés szintjén... 51 6. KITÖRÉSI PONTOK, A MEGYEI KÉPZÉSI RENDSZER KONKRÉT FEJLESZTÉSI TERÜLETEI... 51 6.1 A demográfiai és társadalmi okokból fakadó problémakörök kezelése... 53 6.2 Az alapfokú oktatás problémakörei és fejlesztése... 54 6.3 A szakképzést támogató területek... 55 6.4 Intézményi együttműködés, a gazdasági szereplők bevonása... 56 6.5 Pályaorientáció, pályakövetés... 57 6.6 Felsőoktatás... 59 6.7 Felnőttképzés... 60 6.8 Kapcsolódási pontok a megyei szakképzés-fejlesztési stratégiához... 61

2 BEVEZETÉS Az európai, hazai, illetve lokális munkaerőpiacok (foglalkoztatási és képzési politikák) teljesítménye elég hullámzó volt az elmúlt időszakban. Ebből már az is következik, hogy a munkaerőpiac szereplői minden szinten külön-külön is igen jelentős változások és kihívások előtt állnak. Az EU az első lisszaboni stratégiában, majd a második EU-2020 stratégiában is igen nagyra törő célokat fogalmazott meg, és ezt követte a hazai fejlesztéspolitika is. Integrált stratégiai célrendszert fogalmazott meg, amelynek lényege az Uniós törekvésekkel összhangban a növekedés és a foglalkoztatás együttes megvalósítása. Ehhez igazodik az oktatási/nevelési politika eszközrendszere is: alapvető változtatásokat hozott létre az elmúlt években a köznevelés rendszerében, az irányításban és a képzés tartalmában, a fenntartók szervezeti struktúrájában és a képző intézményekben egyaránt. Az integrált fejlesztéspolitika ugyanakkor nemcsak azt feltételezi, hogy a gazdasági (növekedési, munkaerő-piaci) és szociális (társadalmi, foglalkoztatási) célok és eszközök egymást erősítve működjenek, hanem a horizontális összehangolás mellett a vertikális egymásra épülést is igényli. Vagyis azt, hogy az uniós és hazai szintek alatt hasonló ugyancsak szinergiákra törekvő kapcsolat és összhang alakuljon ki a nemzeti és az azt követő regionális és lokális szinteken (és szintek között) is. Ezért szükségesek az ezekbe a rendszerekbe illeszkedő lokális, helyi stratégiák. A Baranya Paktum 2007-ben fogadta el Baranya megye képzési stratégiáját. Azóta viszont nagyon lényeges változások történtek mind a megye munkaerő-piaci, oktatási helyzetében, mind az oktatás-politika cél- és eszközrendszerében, jogszabályi és intézményi hátterében, de a megyei önkormányzatok, a lokális intézmények feladat- és hatásköri rendszerében is. Ezek a változások tették szükségessé a 2007-es stratégia felülvizsgálatát, aktualizálását. Erre a feladatra a Pécsi Tudományegyetem szakértői csoportja kapott megbízást. A szakértői csoport tagjai voltak: dr. Ásványi Zsófia, dr. Barakonyi Eszter, Galambosné dr. Tiszberger Mónika, dr. László Gyula, Sipos Norbert, dr. Vámosi Tamás A képzési stratégia 2015. évi aktualizálása során értelemszerűen támaszkodtunk a korábbi, 2007-es stratégiára, igyekeztünk megőrizni annak ma is érvényes szellemiségét, értékeit, stratégiai irányait. Az aktualizáláshoz felhasználtuk a 2015-ös helyzetet tükröző új statisztikai adatokat. Támaszkodtunk az érintett megyei intézmények vezetőinek véleményére, megyei szakértők javaslataira, az aktuális EU-s, nemzeti, megyei és városi fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott stratégiai elvekre és irányokra. Nagy segítségünkre volt, hogy rendelkezésünkre állhatott a Baranya Megyei Képzési és Fejlesztési Bizottság 2015- ben aktualizált Szakképzés-fejlesztési stratégiája: egyrészt forrásként használhattuk, másrészt értelemszerűen fontosnak tartottuk azt, hogy ne legyen két különböző stratégia a megyében. Összességében úgy látjuk, hogy a két stratégia bár nem feltétlen ugyanazon az úton indult el, de ugyanarra az eredményre jutott: a célok és eszközök alapvetően azonosak. Bízunk abban, hogy az érintett munkaerő-piaci szereplők, megyei szintű és megyén belüli intézmények és szervezetek befogadják ennek a képzési stratégiának a céljait, és a következő évek során összefogással, közös aktivitással eredményes is lesz annak megvalósítása.

3 Településszerkezet 1. HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1 Baranya megye A megye településszerkezete sajátos. Itt található egész Dunántúl legnépesebb városa: Pécs, amely a régió gazdasági, oktatási és kulturális centruma. Emellett további 13 várost találunk. A teljes városi népesség a megye lakóinak 65%-át koncentrálja. Ugyanakkor a térség egészében a sok aprófalu, kistelepülés következtében az erősen falusias jelleg a meghatározó. A településhálózat csaknem egyharmadát 200 fő alatti lélekszámú aprófalvak alkotják. Az 500 főt el nem érő települések aránya majdnem 70%. (KSH Tájékoztatási adatbázis) 1. ábra: Baranya megye városain kívüli települések átlagéletkor és népsűrűség szerint, 2015 60 50 Átlagéletkor (év) 40 30 20 10 0 0 50 100 150 200 Népsűrűség (fő/km 2 ) Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis 1, Letöltés dátuma: 2015. november 3. A népsűrűség (1. ábra) alakulásából is az elaprózott jelleg köszön vissza. Az egy km 2 -re jutó népesség a települések több mint kétharmadában 10 és 40 fő között mozog (az országra 106 fő/km 2 jellemző). A városok esetében 55-900 közötti értékeket találunk. A kormány által megfogalmazott, a hátrányos helyzetű kistérségekről készített elemzésből kiderül az is, hogy az ország 33 leghátrányosabb kistérségéből 8 található Dél-Dunántúlon, ebből 3 Baranya megyében. (105/2015. (IV. 23.) Korm. r.; http://palyazat.gov.hu/lhh) Népesség Baranya 2014 év eleji 373 984 fős lélekszáma az ország lakosságának 3,8%-át teszi ki. Hosszabb ideje megfigyelhető népességének fogyó tendenciája. 2000-2010 között átlagosan évente 0,4%-os csökkenés volt jellemző, míg az utóbbi három évben már évi átlagos 1,5%-os népességfogyásról beszélhetünk. (KSH Tájékoztatási adatbázis, T-Star 2013) A megye korszerkezetére továbbra is az elöregedés a jellemző, a 14 év alatti népesség 2001. évi 15,9%-os részaránya 13,9%-ra süllyedt 2015-re. A 2. ábra Baranya megye korfáját mutatja be. A korfa természetes mértékben gyarapodó népességet tükröz, ha fenyőfa/piramis alakú. Magyarországon ez az 1900-as évek első felében volt jellemző. Az azóta fennálló urna alak egyértelműen fogyó népességre utal. Nincs ez másképpen Baranyában sem. Hosszabb távon a középen kiszélesedő urna alak egy keskenyedő tömbbé alakul, akár feje 1 Az átlagéletkor közelítéséhez az állandó népesség részletesebb korcsoportos eloszlását használtuk fel.

4 tetején álló piramissá torzulhat. A korfáról azt is látjuk, hogy az elmúlt 15 év alatt a 35-39 éves korosztály kivételével bővülés csak az idősebb (54 év feletti) korcsoportokban ment végbe. 2. ábra: Baranya megye korfája (2001. népszámlálás, 2015. január 1.) 80- felett 75-79 éves 70-74 éves 65-69 éves 60-64 éves 55-59 éves 50-54 éves 45-49 éves 40-44 éves 35-39 éves 30-34 éves 25-29 éves 20-24 éves 15-19 éves 10-14 éves 5-9 éves - 4 éves Nők (fő) 2001. népsz. 2015.01.01. Férfiak (fő) 2001.népsz. 2015. 01.01. 15000 10000 5000 0 5000 10000 15000 Forrás: KSH.HU, Interaktív megyei korfák Az öregedési index azt mutatja, hogy egy gyermekre (0-14 éves) 1,338 időskorú (64 év feletti) jut, ami szintén a népesség elöregedő jellegét jelzi, ráadásul átlag feletti mértékben, hiszen az országos öregedési index 1,236. A nemek arányát, az átlagéletkort tekintve az egész országra, sőt a legtöbb fejlett országra is hasonló jellegzetességek mutathatóak ki, mint Baranyában. A természetes fogyás mértékét enyhíthetné a pozitív vándorlási egyenleg, de az elvándorlások a természetes fogyás kb. negyedével meghaladják az odavándorlások számát, így ez is tovább erősíti a fogyó tendenciát. Némi reményre adhat okot, hogy a házasságkötések száma 2 növekedést mutat 2011-2014 között (1 353-ról 1 600-ra emelkedett). Ez 1 000 lakosra jutva még jelentősebb javulás (3,5-ről 4,3-ra). Jelentős kihívást jelenet az egyre népesedő roma lakosság. Becslések szerint számuk országosan már meghaladta a 600 ezret. Számuk a régióban is jelentős. A népszámlálás adatai alapján az ország lakosságának 3,1%-a tartozott valamilyen nemzetiséghez. Ettől lényegesen eltérnek a Dél-Dunántúl adatai, ahol a nemzetiségek aránya 16,6%-os. A Dél-Dunántúl három legmeghatározóbb nemzetisége az összes nemzetiség 96%-át teszi ki és ez a következőképp oszlik meg: roma: 43,8%; német: 42,0%; horvát: 10,4%. A roma népesség közel 12%-a él a Dél-Dunántúlon, ennek döntő többsége Baranya és Tolna megyében. Döntő részük hátrányos helyzetű, főleg a Dráva-, illetve a határ menti kistérségekben él. A gazdaság fejlődése nem kedvez ennek a népcsoportnak, hiszen a kutatások szerint a régióban élő roma családok jelentős részében mindkét szülő és a nagykorú gyerekek többsége is munkanélküli. A segélyezési rendszer és a gazdaság gyengesége miatt elhelyezkedni nem tudnak, illetve nem is akarnak. (Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Dél-dunántúli régióban 2025-ig Kutatási zárótanulmány, 2014) 2 Baranya megye számokban, 2014 (KSH)

5 Gazdaság Pécs Európa Kulturális Fővárosa lett 2010-ben, melynek kapcsán késésekkel ugyan, de sok beruházás, fejlesztés valósult meg (Kodály Központ, Tudásközpont, Zsolnay negyed, közterek, stb.), de a fenntarthatósággal, kihasználtsággal gondok vannak. Az M6-os autópálya Bólyig terjedő szakaszának 2010. márciusi átadása is ígéretes előrelépésnek tűnt, de az elérhetőség javulásával sem sikerült jelentős eredményeket elérni. A déli határhoz vezető szakasz megépítése pedig még csak a tervek között szerepel. A tömeg-, illetve távolsági közlekedés alakulása kihat a munkába járás feltételeire településen belül is, de elsősorban az ingázók esetében. Pécs esetében a tömegközlekedést folyamatosan fejlesztik, ugyanakkor a távolsági közlekedés terén szinte semmiféle előrelépés nem látható, ami megnehezíti a megyeszékhelyre, a megye városaiba való mindennapi eljutást. 1. tábla: Gazdasági teljesítménymutatók összehasonlítása (2014. I-IV. negyedév) 3 Baranya Somogy Tolna Dél- Dunántúl Ország Gazdasági aktivitás Aktivitási arány, % 56,5 53,0 57,1 55,5 59,0 Foglalkoztatási arány, % 52,6 48,2 53,6 51,3 54,8 Munkanélküliségi ráta, % 7,0 9,1 6,2 7,5 7,1 Alkalmazásban állók száma és keresete Alkalmazásban állók száma, ezer fő 81,8 68,5 47,8 198,1 2 823,1 számának indexe 101,3 100,3 105,4 101,9 104,6 havi bruttó átlagkeresete, Ft 194 190 196 599 212 559 199 432 237 736 havi bruttó átlagkeresetének indexe 102,5 106,5 102,2 103,9 103,0 havi nettó átlagkeresete, Ft 127 195 128 772 139 226 130 628 155 717 havi nettó átlagkeresetének indexe 102,5 106,5 102,2 103,9 103,0 Regisztrált vállalkozások Regisztrált vállalkozások száma 57 577 55 808 34 797 148 182 1 703 726 Regisztrált vállalkozások számának indexe 100,3 99,3 101,0 100,1 100,9 1000 lakosra jutó vállalkozás 156 179 154 163 173 Beruházás Teljesítményérték, millió Ft 99 832 67 228 64 538 231 598 4 469 648 Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft 268,4 214,1 284,3 253,7 453,2 Ipar Termelés volumenindexe 104,1 104,5 102,2 103,5 107,8 Egy lakosra jutó termelési érték, ezer Ft 949,7 1 018,4 1 759,2 1 174,6 2 597,1 Termelés volumenindexe 98,9 125,9 102,9 112,4 108,4 Értékesítés volumenindexe 98,5 125,6 102,8 112,1 107,9 Ezen belül: belföldi 94,5 132,5 99,7 103,3 101,8 export 102,3 124,5 111,3 118,0 111,0 Értékesítésből az export aránya, % 53,1 85,0 29,1 62,6 68,2 Építőipar Építőipari termelés volumenindexe 109,9 101,5 128,9 111,5 118,8 Egy lakosra jutó termelési érték, ezer Ft 84,4 103,5 120,7 100,0 153,6 Forrás: KSH.HU A gazdaság főbb jellemzőit az 1. táblában foglaltuk össze. A gazdaság teljesítményét a bruttó hazai érték alakulásával szokás érzékeltetni. A GDP 2010-es ágazatonkénti megoszlása azt mutatja, hogy a legerősebb hozzáadott érték teremtő ágazattá a mezőgazdaság vált. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat 6%-át reprezentálja az országos eredménynek. Ugyanakkor az ipar tekintetében a megye részaránya az országos 2,1%-a, tehát alig fele a népesség részesedésének megfelelő arányszámnak. Ennél is alacsonyabb, 1,8% a 3 Forrás: ksh.hu; A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai.

6 feldolgozó ipar, jól mutatva azt a hosszú ideje tartó, s mára kifejezetten súlyos leépülést, amelyet a megye ipara elszenvedett. Még a Pécs súlya miatt kiemelkedőnek tartott szolgáltatások (közigazgatás, oktatás, és humán-egészségügyi szolgáltatás) aránya sem éri el az országon belül a megye népességarányát (3,6%), ahogy a művészet és a szabadidő szolgáltatásoké sem (3,2%). (KSH Baranya megyei évkönyve, 2011). A működő társas vállalkozások létszám kategória szerinti megoszlása azt mutatja, hogy döntő (92%) az 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások jelenléte, 4% a 10-19 főt foglalkoztatók aránya, és mindössze 16 a 250 fő fölötti nagyvállalatok száma. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma a 2000-ben fennálló 779-ről 2010- re 557-re csökkent, ugyanakkor az egy vállalkozásra jutó saját tőke folyamatosan növekszik és nő e vállalkozásokon belül a külföldi részesedés is. A baranyai mutatók jelentősen az országos átlag alatt voltak, a vállalkozásra vetített értékek az időszakban átlagosan az országos érték kb. 27%-át, a lakosságra vetített érték átlagosan kb. 15%-át tették ki. A külföldi érdekeltségű vállalkozások negyede az iparban, negyede a kereskedelemben, s mintegy 10%-a a mezőgazdaságban jelenik meg. A többi arányos eloszlásban az építőiparban, illetve a különböző szolgáltatásokban tevékenykedik. A szolgáltatók közül kiemelkedik az ingatlan-forgalmi vállalkozások 16%-os aránya. Az elsősorban a feldolgozóiparhoz kapcsolódó, kedvezőnek tűnő exportképességi adatokkal szemben országos összehasonlításban lényegesen kedvezőtlenebb a megye helyzete. Az ország öt nagy vidéki agglomerációja közül, ahol a fővároson kívüli gazdaságfejlesztés koncentrálódik, Pécs a bruttó hozzáadott érték, a vállalkozások nettó értékesítési árbevétele és az export tekintetében is az utolsó helyen áll; a legexportképesebb Győrhöz képest Pécs exportja szinte jelzésértékűnek tűnik. A növekedést a beruházások hozta fejlesztések indíthatnák be, de sajnos a beruházások teljesítményértékének 2011-ig jellemző enyhe növekedése (közel 150 milliárd Ft-ra) jelentős csökkenésbe csapott át (elsősorban az EU-s pályázati ciklusváltás miatt). Tekintettel a felsőfokú végzettségűek nagy arányára, illetve a jövőbeli kutatás-fejlesztési tevékenységnek kitörési pontként azonosítható lehetőségére, nagyon fontos a K+F terület alakulásának megismerése. 3. ábra: Kutató-fejlesztő helyek száma (db), 2005-2014 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Baranya Somogy Tolna Forrás: KSH.HU, Stadat táblák, Letöltés dátuma: 2015. október 31. A Baranya megyei kutató-fejlesztő helyek száma messze meghaladja a régió másik két megyéjének adatait, ugyanakkor az országos értékeknek csupán töredékét teszik ki (3. ábra). A K+F helyek száma a 2005-2014- es időszakban az országos növekvő a 2005-ös 2 516 db-ról 2013-ra 3 159 db-ra nőtt, ugyanakkor 2014-re 2 994 db-ra csökkent tendenciával ellentétben Baranya megyében szinte folyamatos csökkenést mutatott 2007-től, és az országos hányad is csökkent: az országos hányad 2005-ben 6,4% volt, ez 2014-ben már csak 3,9%. A K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányát tekintve viszont a 2011-2013-as időszakban Baranya megye helyzete nem is rossz az országoshoz képest (4. ábra). Kiváltképp a 2012-es év, amikor kimagasló pénzmennyiség került elköltésre a kutatás-fejlesztés területén. Az Európa 2020 stratégia pedig azt irányozta

7 elő, hogy a K+F kiadások érjék el a GDP 3%-át a stratégiai időszak végére. Ettől még mind országos, mind megyei szinten messze vagyunk. 4. ábra: A kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP százalékában 2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 1,85 1,41 1,27 1,3 1,14 1,15 1,14 1,2 0,75 0,76 2009 2010 2011 2012 2013 Baranya Országos Forrás: Baranya megye számokban 2014 Összességében elmondható, hogy Baranya megye gazdasági helyzet az országos átlagnál rosszabb pozíciót mutat, ami kihat a munkaerő-piaci helyzetre is. A pozitív irányú változtatásokhoz a képzési rendszer fejlesztése és kihasználása hosszú távon jelentősen hozzájárulhat. Munkaerőpiac A munkaerőpiac legfontosabb jellemző adatait tartalmazza a következő (2.) táblázat, az országos értékek tükrében. Összefoglalóan elmondható, hogy a Baranya megyei körkép az országos átlagnál csaknem minden szempontból, ha nem is jelentős eltérésekkel, de kedvezőtlenebb képet mutat. A diplomás foglalkoztatottak aránya sajnálatos módon csökkenést mutat, ugyanakkor az inaktív népességen belül növekszik a nappali tagozatos hallgatók aránya. A gyengébb foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok mellett bizakodásra adhat okot az álláskeresők munkavállalási kedve, hiszen ez az egyetlen arány (szeretne dolgozni), amiben Baranya kedvezőbb képet mutat. A munkaerő-piaci részvételnek jelentős szeletét adja a közfoglalkoztatási rendszerben részt vevők száma. Baranyában 2014-ben a foglalkoztatottak tömegének mintegy 7,6%-át teszi ki a közfoglalkoztatottak átlagos éves létszáma. 2. tábla: A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása Megnevezés Baranya Ország 2012 2014 2012 2014 Foglalkoztatott, ezer fő 130,4 145,3 3 827,2 4 100,8 Ebből: középfokú végzettségű ezer fő (%) 85,9 (65,9) 95,7 (65,9) 2 400,4 (62,7) 2 549,4 (62,2) diplomás ezer fő (%) 29,6 (22,7) 30,6 (21,1) 1 013,5 (26,5) 1 090,7 (26,6) férfi ezer fő (%) 70,3 (53,9) 76 (52,3) 2 048,80 (53,5) 2 220,5 (54,1) Munkanélküli, ezer fő 21,9 13,4 473,2 343,3 Ebből: >1 éve munkát keres ezer fő (%) 11 (50,2) 5,5 (41,0) 219,1 (46,3) 166 (48,4) férfi ezer fő (%) 11,6 (53,0) 7,8 (58,2) 262,1 (55,4) 181,7 (52,9) Gazdaságilag nem aktív, ezer fő 140,3 127,7 3 335,40 3 129,1 Ebből: szeretne dolgozni ezer fő (%) 21,5 (15,3) 19 (14,9) 384 (11,5) 336 (10,7) nappali tagozatos tanuló 30,3 (21,6) 28,6 (22,4).... Aktivitási arány, % 52,0 55,4 56,3 58,7 Foglalkoztatási ráta, % 44,6 50,7 50,1 54,1 Munkanélküliségi ráta, % 14,4 8,4 11 7,7 Forrás: Baranya megye számokban 2014; KSH.HU Stadat táblák, Letöltés dátuma: 2015. október 31.

8 A munkaerőpiacról kiszorulók tekintetében (5. ábra) Baranya megye rendre elmarad az országos arányokhoz képest (kivéve 2013-at). Az elmaradás mértéke jelenleg 10%-os, de a válságot követő években átlagosan több mint 20%-kal volt rosszabb a Baranya megyére jellemző munkanélküliségi ráta, mint az országos. A 2013-as év kivételt képez, hiszen abban az esztendőben az országos aránnyal megegyező volt a baranyai érték. 5. ábra: A 15-74 éves népesség munkanélküliségi rátájának alakulása 16,0 14,0 13,4 14,4 14,4 12,0 10,0 8,0 6,0 7,1 6,4 11,2 11,0 11,0 10,2 8,4 7,7 Baranya Ország 4,0 2,0 0,0 2000 2010 2011 2012 2013 2014 Forrás: KSH.HU, Stadat táblák, Letöltés dátuma: 2015. október 31. Az álláskeresők nagyon fontos szegmensét képezik a pályakezdők. Számukra akár hosszú távon meghatározó lehet az első munkahely, illetve az első munkanap és az iskolai képzés befejezése között eltelt idő hosszúsága. Baranyában népességarányosan az országos átlaghoz képest jóval magasabb a pályakezdő álláskeresők száma, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a képzési rendszer kimenete az országos átlaghoz képest vagy nem megfelelő minőségben, vagy nem megfelelő összetételben áll rendelkezésre. 3. tábla: Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma éves átlagban (fő) Területi egység 2009 2010 2011 2012 2013 2013/2009 2013-as adat ezer (%) lakosra (fő) Baranya 2 556 2 665 2 769 3 182 3 354 131,2 8,9 Somogy 2 186 2 312 2 261 2 633 2 855 130,6 9,0 Tolna 1 523 1 562 1 542 1 826 1 957 128,5 8,5 Dél-Dunántúl 6 266 6 539 6 572 7 641 8 166 130,3 8,8 Ország 49 329 52 637 25 943 61 454 66 025 133,8 6,7 Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal A PTE FEEK által végzett felmérés 4 alapján a munkáltatók és a pályakezdők véleménye a legfontosabb munkavállalói tulajdonságokról alapvetően hasonlóságokat mutat. Az első hat helyen ugyanazok a készségek szerepelnek, csak más sorrendben: elméleti, szakmai jártasság, képesség az önálló munkavégzésre, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, precíz munkavégzés, nagy munkabírás, gyakorlati szakmai jártasság. A munkáltatók oldaláról többen is jelezték, hogy a fiataloknak alacsony szinten áll az önértékelésük, szociális fejlettségük (erre utal a kérdőíven felsorolt készségek és képességek megítélése is). Nem ismerik a munkahelyeken rájuk váró körülményeket, követelményeket, a munkaadók jogait és saját jogaikat, a munkába állással vállalt felelősséget. Kevéssé érzékenyek azokra a minőségbiztosítási feltételekre, 4 Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Dél-dunántúli régióban 2025-ig Kutatási zárótanulmány

9 amelyeknek a munkájuk során meg kell felelniük. Ez utóbbi tényezőket lenne fontos a képzésekbe közvetlenül vagy közvetett módon beépíteni, és felkészíteni a pályakezdésre a fiatalokat. 4. tábla: Foglalkoztatottak megoszlása iskolai végzettség szerint 2008 2014 Iskolai végzettség Dél- Dél- Baranya Ország Baranya Dunántúl Dunántúl Ország Legfeljebb alapfokú 12,2 15,1 12,5 13,1 13,2 11,2 Középfokú érettségi nélkül 36,4 34,4 30,6 33,2 34,0 28,3 Középfokú érettségivel 30,7 31,9 33,7 32,6 31,5 33,9 Felsőfokú 20,7 18,7 23,2 21,1 21,2 26,6 Forrás: KSH.HU, Tájékoztatási adatbázis, Munkaerő, Letöltés dátuma: 2015. október 31. Baranyában, csakúgy, mint az ország egészének átlagában a legalacsonyabb (legfeljebb alapfokú) végzettségűek részaránya a legalacsonyabb a foglalkoztatottak körében, 11,2% (4. tábla). Ez nem jelenti azt, hogy ők lennének a legrosszabb helyzetben az elhelyezkedés szempontjából, inkább azt, hogy a népességen belül is ők vannak a legkevesebben. A megyében a középfokú végzettségűek dominálnak (csakúgy, mint a népességen belül). A foglalkoztatottak mintegy 65,8%-át teszik ki. A különböző végzettségekhez tartozó elhelyezkedési arányok becsült értékeit az 5. tábla tartalmazza. Ebből jól látszanak a megyei sajátosságok. A magasabb (legalább érettségi) végzettséggel rendelkezők kihasználtsága a munkaerőpiacon jelentősebb az országos átlaghoz képest, ugyanakkor az érettségivel nem rendelkezők kiemelkedően magas arányban vannak jelen a munkaerőpiacon. Ezt a helyzetet a magasabb végzettséget igénylő munkahelyteremtéssel kellene orvosolni. Jobban ki kellene használni a képzettebb rendelkezésre álló népességet. Illetve másik olvasatban az is lehet az üzenete az adatoknak, hogy a munkaerő-piaci igényeket jobban szem előtt tartó képzési formák felé kellene terelni a gyerekeket, a fiatalokat, azért, hogy jobb elhelyezkedési esélyeik legyenek, és ne töltsenek felesleges éveket az iskolapadban. 5. tábla: Foglalkoztatottak becsült aránya a 17 év feletti népességen belül iskolai végzettség szerint, 2011 Iskolai végzettség Baranya Ország Legfeljebb középfokú érettségi nélkül 87,0 39,3 Középfokú érettségivel 50,1 53,2 Felsőfokú 61,7 78,9 Forrás: KSH.HU és PBKIK: Baranya megye erőforrástérképe 2015 alapján saját számítás Magyarországon a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2013 év átlagában 66 025 fő volt. Az összes regisztrált pályakezdő álláskeresőnek 35%-a nyolc általános iskolával és alacsonyabb végzettséggel rendelkezik; szakmunkásképzőt és szakiskolát 20,9%-uk végzett; középiskolai, szakközépiskolai végzettsége volt 39,3 százalékának; míg a diplomások 5,8%-ot képviseltek. A Dél-dunántúli régióban a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma ugyanezen időszakban 8 169 főt tett ki, ha azonban az összes 25 év alatti regisztrált álláskereső fiatalt vizsgáljuk, akkor ez a szám nagyobb, megközelíti a 12 000 főt. 5 Az előbb idézett kutatás szerint a munkáltatók és a pályakezdők véleménye a legfontosabb munkavállalói tulajdonságokról alapvetően hasonlóságokat mutat. Az első hat helyen ugyanazok a készségek szerepelnek, csak más sorrendben: elméleti, szakmai jártasság, képesség az önálló munkavégzésre, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, precíz munkavégzés, nagy munkabírás, gyakorlati szakmai jártasság. A munkáltatók oldaláról többen is jelezték, hogy a fiataloknak alacsony szinten áll az önértékelésük, szociális fejlettségük (erre utal a kérdőíven felsorolt készségek és képességek megítélése is). Nem ismerik a munkahelyeken rájuk váró körülményeket, követelményeket, a munkaadók jogait és saját jogaikat, a munkába állással vállalt felelősséget. Kevéssé érzékenyek azokra a minőségbiztosítási feltételekre, amelyeknek a munkájuk során meg kell felelniük. Ez utóbbi tényezőket lenne fontos a képzésekbe közvetlenül vagy közvetett módon beépíteni, és felkészíteni a pályakezdésre a fiatalokat. Az iskolai végzettség szempontjából a felsőfokú végzettség tekinthető az elhelyezkedés legbiztosabb zálogának (6. ábra). Nyilvánvalóan ez is oka annak, hogy nagyon népszerű valamilyen felsőfokú intézményben továbbtanulni. A legalacsonyabb végzettség a másik végleten pedig a szakképesítés, általános 5 Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Dél-dunántúli régióban 2025-ig Kutatási zárótanulmány

10 képzettség hiánya miatt van jelen jelentős arányban a pályakezdők között. A szakiskola és a középiskola elvégzése után is gondok vannak az elhelyezkedéssel. Ennek elsősorban a munkaerőpiac keresletének és kínálatának összehangolatlansága lehet az oka. 6. ábra: A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Dél- Dunántúlon (2013 decembere) Főiskola, egyetem 1% Legfeljebb 8 általános 36% Középiskola 40% Szakiskola 23% Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Iskolai létszám-arányok 1.2 Oktatási helyzetkép Az oktatás tervezése szükségessé teszi a lakosság számában és korösszetételében bekövetkező változok figyelését csakúgy, mint a gazdaság átalakulási folyamatának vizsgálatát. 6. tábla: Az iskoláskorúak létszámának várható alakulása Baranya megyében Év 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 1990 24 653 26 056 33 476 31 519 28 781 1995 23 861 24 588 26 059 34 344 30 748 2000 21 685 23 774 24 581 26 604 33 716 2002 18 325 21 791 24 462 26 543 31 899 2005 20 896 21 615 23 765 24 942 26 064 2010 20 548 20 913 21 601 23 996 24 481 2015 19 504 20 533 20 930 21 738 23 673 2020 18 118 19 476 20 548 21 028 21 502 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága 2005. Baranya megye lakosságának lassú, de várhatóan folyamatos csökkenése mellett az urbanizációs folyamat erősödött. Az iskoláskorúak létszámcsökkenése tartós tendencia. Az iskoláztatás szempontjából releváns korosztályra 2020-ig a csökkenő létszám lesz a jellemző (6. tábla). Kivételt ez alól egyes, Pécs körzetébe tartozó települések képeznek. Folytatódik a kistelepülések, aprófalvak elnéptelenedése. Hosszabb távon a reurbanizáció, a nagyobb városokba visszaköltözés felerősödése várható. Mindez kihat az oktatási szolgáltatások minőségére és költséghatékonyságára. Ennek együtt kellene járnia az alapfokú oktatás intézményrendszerének átszervezésével, a feladatoknak a települési önkormányzatok együttműködési megállapodása keretében, valamint társulás formájában történő ellátásával. Az iskolarendszer tanulók szerinti megoszlásának változásait a 7. ábra szemlélteti. Az elmúlt 15 év során az arányok alapvetően nem változtak. A középiskolák tekintetében a gimnáziumok felé történő némi elmozdulás tapasztalható, és az óvodai nevelés bővülése látszik. Ez utóbbi alapvetően az óvodai nevelésben való részvétel szabályainak átalakulásából fakad és nem a növekvő kisgyermek létszámból.

11 7. ábra: A közoktatási intézményekben tanulók megoszlása Baranyában Szakközépiskola 11% Gimnázium 11% 2001 Óvoda 18% Szakközépiskola 10% Gimnázium 13% 2014 Óvoda 21% Szakiskola, speciális szakiskola 8% Általános iskola 52% Szakiskola, speciális szakiskola 7% Általános iskola 49% Forrás: KSH Stadat táblák, Letöltés dátuma: 2015. október 28. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok száma és aránya tekintetében a régió nem tartozik a legveszélyeztetettebb régiók közé, azonban sajnálatos módon a második veszélyeztetettségi szintet éri el, ami azt jelenti, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja a 30%-ot. Figyelemmel arra, hogy a települések nagysága és a veszélyeztetettek aránya között negatív a korreláció mivel a 3 000 fő alatti községekben a legmagasabb a hátrányos helyzet kialakulásának a veszélye, a Dél-dunántúli régióban annak aprófalvas településszerkezete miatt különös figyelmet kell e körülményre fordítani. Úgyszintén komoly problémákat okozhat az iskolai lemorzsolódás veszélye, mivel ezekben a csoportokban nagy az átfedés. A tankötelezettség korhatárának leszállítása pedig fokozhatja ennek kockázatát. 6 A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulók tanulmányi, szociális és kulturális képességeinek, valamint személyiségének fejlesztésében, a képzettség nélküli lemorzsolódás megakadályozása érdekében. A Köznevelési Hídprogramok 2013. szeptember 1-jétől indultak el. A megyében hat tankerületben található a Köznevelési Hídprogramokban közreműködő intézmény. Bóly, Pécsvárad, Sásd és Siklós tankerületekben nincs Köznevelési Hídprogramot ellátó intézmény. Az iskola-rendszer jellemzői A következő táblázatok (7-9.) két dimenzióban nyújtanak átfogó képet a képzés Baranya megyei helyzetéről: a legfontosabb mutatószámokat kiemelve egyrészt bemutatják a közelmúlt (2011-2013) változásait, másrészt elhelyezik a megye érték-számait a régiós és országos egészhez viszonyítva is, érzékeltetve az ebben a dimenzióban bekövetkezett változásokat is. 7. tábla: A köznevelési intézmények feladat-ellátási helyeinek száma Területi egység 2001 2012 2013 2014 2014/2000 (%) Óvodai Baranya 205 187 189 188 91,71 Dél-Dunántúl 576 487 511 508 88,19 Ország összesen 4 633 4 321 4 532 4 544 98,08 Baranya/ország (%) 4,42 4,33 4,17 4,14 93,50 Általános iskolai Baranya 177 145 147 147 83,05 Dél-Dunántúl 466 370 398 400 85,84 Ország összesen 3 852 3 251 3 605 3 621 94,00 Baranya/ország (%) 4,60 4,46 4,08 4,06 88,35 6 Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Déldunántúli régióban 2025-ig Kutatási zárótanulmány

12 Területi egység 2001 2012 2013 2014 2014/2000 (%) Szakiskolai és speciális szakiskolai Baranya 26 40 39 37 142,31 Dél-Dunántúl 69 89 91 89 128,99 Ország összesen 619 843 877 838 135,38 Baranya/ország (%) 4,20 4,74 4,45 4,42 105,12 Gimnáziumi Baranya 20 38 36 36 180,00 Dél-Dunántúl 58 79 72 68 117,24 Ország összesen 685 877 869 882 128,76 Baranya/ország (%) 2,92 4,33 4,14 4,08 139,80 Szakközépiskolai Baranya 31 31 35 34 109,68 Dél-Dunántúl 86 77 81 77 89,53 Ország összesen 891 921 979 941 105,61 Baranya/ország (%) 3,48 3,37 3,58 3,61 103,85 Forrás: KSH Stadat táblák, Letöltés dátuma: 2015. október 28. A feladat-ellátási helyek száma önmagában inkább stabil-stagnáló képet mutat (nem utolsó sorban figyelembe véve az egyes érintett korosztályok csökkenő létszámát) régiós összevetésben ez mégis az óvodai és általános iskolai kört érintve inkább csökkenést, a gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben inkább erősödést jelent. Az ország egészén belüli súlyunk pedig 2012 és 2014 között egyedül a szakközépiskolai feladatellátó helyekben nőtt, minden egyéb területen jelentősen csökkent. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük a 2001-hez képest bekövetkező változásokat, akkor kissé árnyaltabb képet kapunk. A közel 15 éves periódus alatt a középfokú oktatási helyek száma az országos változásokat meghaladó mértékben tudott növekedni. Az óvodai és általános iskolai feladat-ellátási helyek száma azonban az országos, átlagos csökkenéshez képest jelentősebb visszaesést mutat. Óvodai 8. tábla: A pedagógusok száma Területi egység 2001 2012 2013 2014 2014/2000 (%) Baranya 1 262 1 107 1 133 1 154 91,44 Dél-Dunántúl 3 205 2 729 2 766 2 789 87,02 Ország összesen 32 327 30 449 30 873 31 234 96,62 Baranya/ország (%) 3,90 3,64 3,67 3,69 94,64 Általános iskolai Baranya 3 692 2 805 2 824 2 916 78,98 Dél-Dunántúl 9 351 7 018 7 116 7 284 77,90 Ország összesen 90 294 72 048 73 906 75 704 83,84 Baranya/ország (%) 4,09 3,89 3,82 3,85 94,20 Szakiskolai és speciális szakiskolai Baranya 341 385 407 334 97,95 Dél-Dunántúl 1 007 1 105 1 146 1 080 107,25 Ország összesen 8 783 10 447 10 129 9 707 110,52 Baranya/ország (%) 3,88 3,69 4,02 3,44 88,62 Gimnáziumi Baranya 724 754 721 750 103,59 Dél-Dunántúl 1 545 1 530 1 500 1 560 100,97 Ország összesen 16 845 17 851 17 680 17 884 106,17 Baranya/ország (%) 4,30 4,22 4,08 4,19 97,57

13 Szakközépiskolai Baranya 693 659 618 582 83,98 Dél-Dunántúl 1 624 1 543 1 523 1 450 89,29 Ország összesen 19 450 18 983 18 619 18 613 95,70 Baranya/ország (%) 3,56 3,47 3,32 3,13 87,76 Forrás: KSH Stadat táblák, Letöltés dátuma: 2015. október 28. Az óvodai és általános iskolai képzés pedagógusainak létszáma 2012 és 2014 között országosan emelkedett, amit a baranyai adatok is többé-kevésbé követtek (az óvodai nevelésben inkább, az általános iskolákban kevésbé), a természetesnek mondható demográfiai folyamatok következtében. A középszintű oktatás pedagógusellátottsága a gimnáziumok esetében erősödött az országos tendenciához hasonlóan, meghaladva a 2001-es szintet is. A szakiskolai és középiskolai pedagógusok száma viszont komoly visszaesést mutat. 2001-hez képest a középiskolákban közel 17%-kal alacsonyabb tantestületi létszám látszik, és a szakiskolák, speciális szakiskolák oktatói állománya sem éri el a 2001-es szintet. 9. tábla: A köznevelésben tanulók száma Területi egység 2011 2012 2013 2014 2014/2001 (%) Óvodai Baranya 13 080 12 812 12 223 11 911 91,06 Dél-Dunántúl 33 486 30 303 28 878 27 903 83,33 Ország összesen 342 285 340 204 330 184 321 489 93,92 Baranya/ország (%) 3,82 3,77 3,70 3,70 96,95 Általános iskolai Baranya 37 228 27 357 27 205 27 072 72,72 Dél-Dunántúl 92 457 68 014 67 568 66 883 72,34 Ország összesen 944 244 742 931 747 746 748 486 79,27 Baranya/ország % 3,94 3,68 3,64 3,62 91,74 Szakiskolai és speciális szakiskolai Baranya 5 383 5 259 4 583 3 993 74,18 Dél-Dunántúl 15 160 14 532 12 931 11 549 76,18 Ország összesen 130 545 126 677 113 466 100 032 76,63 Baranya/ország (%) 4,12 4,15 4,04 3,99 96,80 Gimnáziumi Baranya 8 030 7 687 7 397 7 076 88,12 Dél-Dunántúl 16 983 16 925 16 386 15 787 92,96 Ország összesen 182 267 189 526 185 440 182 228 99,98 Baranya/ország (%) 4,41 4,06 3,99 3,88 88,14 Szakközépiskolai Baranya 7 657 6 786 6 330 5 651 73,80 Dél-Dunántúl 19 721 17 296 16 068 14 397 73,00 Ország összesen 238 622 224 214 203 515 188 762 79,11 Baranya/ország (%) 3,21 3,03 3,11 2,99 93,30 Forrás: KSH Stadat táblák, Letöltés dátuma: 2015. október 28. A tanuló-létszám mindenhol és minden képzési szinten egyértelműen csökkent. Ennek mértéke, aránya Baranyában meghaladta az országos értékeket. Baranya súlya 2014-re határozottan csökkent minden intézménytípusban. Ugyanakkor, az egy pedagógusra jutó tanulói létszámokat megvizsgálva azt is látnunk kell, hogy az országos hatékonyságjavulás a megyében is megfigyelhető, közel azonos mértékben. A legjelentősebb javulás a szakiskolák, speciális szakiskolák esetében figyelhető meg, ahol a 2014-re a többi intézménytípusra jellemző, 9-10 tanuló jut egy pedagógusra, a korábbi 15 fős létszám helyett. Ez hosszabb távon már önmagában is egyfajta minőségjavulást vetít előre az oktatás hatékonysága szempontjából, ami kihathat a munkaerőpiacra megérkező pályakezdők képességeinek, készségeinek javulására is.

14 A PISA vizsgálatok hívták fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon a mért államok között a legmagasabb az összefüggés a család szociális helyzete, az apa végzettsége és a gyerek elért eredménye között. Ezt erősíti meg az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2014. évi felmérése, amely szerint, ha az apa nyolc általánost vagy még azt sem végzett, akkor a gyereke tanulmányi átlaga 3,2-3,3 közötti, míg ugyanez gimnáziumot és egyetemet végzett apák esetében 3,6-3,8. Hasonló összefüggés látható, ha az apa végzettségét vetjük össze a gyerek munkaerő-piaci státuszával. 8 általános és az alatti végzettségű apák gyerekei 33-42% között, míg az érettségizett, felsőfokú végzettségű apáknál 10-13% között van a gyerekek aránya a munkanélküliek között. A felmérés azt is megerősítette, hogy összefüggés mutatható ki a szakmát tanult gyerekek tanulmányi eredménye és az azt követő munkaerő-piaci helyzete között: 3,3-as eredményűek már jelentős számban munkanélküliek, alkalmi munkások, a 3,5-nél jobban teljesítők alkalmazottak vagy tanulnak. Felsőoktatás A felsőoktatás tekintetében Baranya megye erős pozíciót foglal el, köszönhetően a Pécsi Tudományegyetemnek (PTE), mely a vidéki egyetemek között az egyik legnagyobb és falai között 9 karon a tudományok és művészetek szinte teljes spektrumát lefedő oktatás zajlik. A PTE-nek képzőhelyei vannak Szombathelyen és Zalaegerszegen. A PTE mellett a Pécsi Hittudományi Főiskola képviseli a felsőoktatást a megyében. 10. tábla: A Pécsi Tudományegyetem jellemzőinek alakulása PTE 2001 2005 2010 2012 2013 2014 Nappali 14 385 17 855 19 467 17 235 16 245 15 594 Levelező (és egyéb) 12 628 16 900 8 496 6 796 5 571 5 030 Ezekből külföldi 868 1 762 1 842 2 104 2 380 Hallgatók Nappali 53,25% 51,37% 69,62% 71,72% 74,46% 75,61% Levelező (és egyéb) 46,75% 48,63% 30,38% 28,28% 25,54% 24,39% Ezekből külföldi 2,50% 6,30% 7,67% 9,64% 11,54% Összesen 27 013 34 755 27 963 24 031 21 816 20 624 Jelentkezések 16 223 20 350 17 308 14 559 11 526 12 312 Általános Első helyes jelentkezések 9 553 11 922 9 139 7 147 5 684 6 157 Felvettek 7 081 9 076 7 425 5 742 4 730 4 834 Forrás: Pécsi Tudományegyetem Oktatási Igazgatóság hallgatói létszám statisztika A demográfiai folyamatokat követve mind a PTE-re jelentkezők létszáma, mind a teljes hallgatói létszám 2005-től mutat csökkenő tendenciát (10. tábla). A levelező képzésben résztvevők aránya mintegy felére esett vissza az elmúlt 15 évben, számossága pedig közel kétharmaddal csappant meg az elmúlt 10 év alatt. Ennek a folyamatnak a megállítása és megfordítása reális célkitűzés lehet, hiszen a részmunkaidős képzések elsősorban a munkaerőpiacon már jelen lévők számára nyújtanak továbbképzési, fejlődési lehetőségeket. Az élethosszig történő tanulás, a növekvő munkáltatói igények pedig megkövetelik a folyamatos fejlődést, és ez a jövőben még fokozottabban lesz jellemző. A fővárostól távolabb elhelyezkedő felsőoktatási intézmények külföldi hallgatókat vonzó képessége rendszerint alacsonyabb. Ebből a szempontból ugyanakkor pozitív folyamatok elindulásának lehetünk tanúi. Az elmúlt 10 évben a PTE külföldi hallgatói aránya és létszáma megtöbbszöröződött. A hozzájuk kapcsolható egyetemi, térségi bevételek pedig vélhetően ennél is magasabb ütemben bővültek a magasabb költségtérítési díjak, jelentősebb fogyasztói erő révén. További lehetőség ebben, hogy ez a folyamat önmagát gerjesztve is erősödhet, amennyiben a PTE híre nemzetközi szinten is jobban elterjed. Ezt tovább lehet erősíteni a már említett K+F tevékenység fejlesztésével, láthatóságának erősítésével, nemzetközi együttműködések kialakításával. A PTE, és így a megye szempontjából versenytársnak tekinthető felsőoktatási intézményekkel összehasonlítva (8. ábra) sajnos azt a következtetést kell levonnunk, hogy a demográfiai folyamatok ellenére a hallgatói létszám csökkenése a többi intézményhez képest sokkal jelentősebb ütemben zajlik. Az ország többi részén helyenként növekedést, több helyen inkább stagnálást figyelhetünk meg. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy nem feltétlenül természetes jelenség a hallgatói létszám csökkenése, vagyis hathatós intézkedésekkel ezt meg lehetne állítani, esetleg meg lehetne fordítani.

15 8. ábra: A legnagyobb magyarországi egyetemek hallgatói létszámának alakulása, 2001-2014 (fő) 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 BME DE ELTE PTE SE SZTE 10 000 5 000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Forrás: PTE Rektori Hivatal Marketing Osztályának adatközlése A fiatal diplomás pályakezdők munkaerő-piaci helyzetének megítélésekor nem feledkezhetünk meg arról, hogy a munkaerőpiac úgy képes csak felszívni a felsőoktatás által kibocsátott diplomás fiatalok egy részét, hogy a fiatalok olyan munkakörbe kényszerülnek elhelyezkedni, ami nem a végzettségi szintjüknek megfelelő, kiszorítva ezzel az alacsonyabb végzettségű, de a munkakörnek megfelelő szinten végzetteket. Erre utal, ha a pályakezdő diplomás álláskeresők által keresett foglalkozásokat valamint szakképzettségeiket vizsgáljuk meg. A 2012-es körkép pontosan erre a jelenségre mutat rá. (11. tábla) Zömében a szakképzettségükhöz sem területben, sem szintben nem illeszkedő állásokat keresnek a fiatal diplomások. Ez abból fakadhat, hogy a pályaválasztás során rossz, vagy nem átgondolt döntést hoztak, illetve a felsőfokú tanulmányok felé kényszerítő társadalmi nyomás túlságosan erős. Mindennek az lehet a nagyon fontos üzenete, hogy nem kell feltétlenül minél magasabb szintű iskolai végzettségre törekedni, mert kevesebb tanulással végezhető munkakörökre, foglalkozásokra is van igény. Ennek a gondolatnak az elterjedéséhez azonban arra is szükség van, hogy javuljon az ilyen típusú szakmák társadalmi megítélése, megbecsülése, elfogadottsága, hiszen ez terelhetné hatékonyabb döntés felé az általános iskolát elvégzett diákokat és a mögöttük álló családokat. 11. tábla: A diplomás pályakezdő álláskereső fiatalok által keresett TOP 10 foglalkozás és a TOP 10 végzettség 2012-ben a Dél-Dunántúlon Felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők FEOR 08 szerint keresések száma (db) szakképzettségük szerint létszáma, fő Általános irodai adminisztrátor 312 Közgazdász, gazdálkodási szakon 204 Általános iskolai tanár, tanító 186 Jogász 100 Középiskolai tanár 138 Kommunikáció szakos előadó 83 Elemző közgazdász 132 Geográfus 82 Környezetfelmérő-tanácsadó 121 Környezetmérnök 82 Mezőgazdasági mérnök 121 Tanító 81 Jogász, jogtanácsos 101 Művelődésszervező 72 Piackutató, marketingtevékenység 86 Biológus 61 Utazásszervező, tanácsadó 83 Szociálpedagógus 59 Egyéb ügyviteli, irodai foglalkozású 77 Okleveles közgazdász 55 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 1.3 Bővebben a szakképzésről Szakképzésen a továbbiakban olyan meghatározott szakmára, foglalkozásra, hivatásra - vagyis életpályára - előkészítő elméleti és gyakorlati tanítást értünk, amely elsősorban a felnövekvő nemzedéket teszi képessé hasznos tevékenységre. Az élethosszig tartó tanulás koncepciója szerint a változó gazdasági, szakmai

16 követelményeknek megfelelően a népesség egésze valamilyen formában egy életen keresztül tanul, ismereteket és tapasztalatokat halmoz fel, hogy feladatait mind jobban el tudja végezni. Az oktatási rendszer egyik fő feladata az, hogy a folyamatos tanulásra és önképzésre (személyes fejlődésre) alkalmassá tegye az egyént, illetve igény szerint lehetőséget adjon neki a képzési rendszerekbe történő újbóli becsatlakozásra 7. Az intézményes tanulási kínálathoz való egyéni alkalmazkodás helyett egyre növekvő igényként van jelen a tanulást, a tudás megosztását segítő intézményrendszernek az egyéni és közösségi elvárásokhoz való alkalmazkodása, mely révén folyamatos fejlődési lehetőségeket biztosítsanak mindenki számára tanulási képességeik és igényeik dinamikus bővüléséhez, a munkaerőpiacon történő hathatós szerepléshez, a versenyképesség javításához. Ahhoz, hogy az egyén számára a tanulás az élet bármelyik szakaszában és pillanatában, bármelyik élethelyzetben valós és elérhető lehetőség legyen, elengedhetetlen az oktatás és képzés, illetve az intézményes kereteken kívül zajló tanulás rendszerként való értelmezése. Ez egyebek mellett azt igényli, hogy a különböző oktatási és képzési formák és szintek szervesen egymásra épülve mindenkor olyan készségek és tartalmak elsajátítását biztosítsák, amelyek az egyént nem csak a rendszerben való lineáris előrehaladásra teszik alkalmassá, hanem lehetővé teszik a különböző tanulási formák közötti rugalmas átjárást is. 8 A szakképzés alapvető célja a munkaerő-piaci igények kielégítése. Ez korántsem egyszerű feladat, mert sok munkáltató elvárása a felvett - akár pályakezdő - munkaerővel szemben, hogy több szakterületen (munkakörben) rendelkezzen azonnali és teljes értékű munkavégzést lehetővé tevő szakmai ismeretekkel és kompetenciákkal. A Dél-dunántúli régió iskolaszerkezete alapvetően nem különbözik az országos szerkezeti jellemzőktől, így a szakközépiskolák és a gimnáziumok térnyerése itt is jellemző, bár ebből a szempontból a Dél-Dunántúl szerencsésebb helyzetben van, mivel ebben a térségben a szakiskolák bár arányukat tekintve szintén kisebbségben vannak, mégis növekedés volt megfigyelhető azok számában az utóbbi két évtizedben. Mindazonáltal az elmúlt húsz év tendenciáinak vizsgálata egyértelműen azt mutatja, hogy az érettségi megszerzése mára elfogadott és általános igénnyé vált a családok többségében. 2012-ben a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók aránya az összes középiskolai tanulók között 67%, míg 1990-ben mindösszesen 43% volt. Ez azt jelenti, hogy a szakiskolai tanulók aránya 57%-ról 33%-ra csökkent két évtized leforgása alatt. Mindebből következően tehát önmagában a szakiskolák számának növekedése nem jelent feltétlenül több szakmunkást, és ezáltal nem jelent feltétlen előnyt sem. A szakképzési funkció az oktatási rendszer részét képezi, és két fő területre oszthatjuk; az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésre. Az iskolarendszerű szakképzés fő feladata, hogy lehetővé tegye a munkaerőpiacra történő belépést (az első szakképesítés megszerzése, a munkaerőpiac számára az utánpótlás biztosítása), továbbá egy adott gazdasági ágazat (pl. gépipar, kereskedelem, mezőgazdaság, informatika) tekintetében biztosítsa széleskörű, megalapozott ismeretek megszerzését, amely biztos alapot nyújthat a későbbi át- és továbbképzésekhez. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés biztosítja a folyamatos, továbbképzések révén megvalósuló, egész életen át tartó szakmai fejlődés lehetőségét, illetve az eredeti szakmai profiltól eltérő területekre történő átképzéseket, illetve nem egyszer eleve az első szakképesítés megszerzését. Az Európai Unióban három meghatározó szakképzési modell figyelhető meg, földrajzilag eltérő dominanciával 9. A piaci modell lényege az intézmények fokozottabb önállósága, központi finanszírozással és szabványosítással, monitoring rendszerrel, jogosítványok delegálásával, tartalmát tekintve főleg munka és szakmai gyakorlat melletti tanulással. Ez a modell az angolszász országokban a legelterjedtebb. A tanoncmodell a tradicionálisabb, konzervatívabb munkaerőpiaccal rendelkező országokra jellemző inkább, ilyen figyelhető meg Németországban és Ausztriában, ahol a szakmai elméleti 7 Derényi, Mártonfi, Sinka és Tót, 2007 8 Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra. Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest, 2013. december 4. 9 Szép és Vámosi 2007, Farkas 2011

17 oktatás az állam, a gyakorlati képzés pedig a gazdasági szféra feladata, nyilván bonyolult kapcsolódási rendszerrel. Az iskolai képzés modellje főleg a skandináv országokra jellemző, itt viszont kiemelendő a szakmai gyakorlat évfolyamonként felfelé haladva elég magas óraszáma. Franciaországban és Hollandiában a rendszer működése elmozdult a hálózati modell irányába, az iskolák mellett ott vannak pl. a szakszervezetek, amiknek egyik fő feladata a szakképzett utánpótlás biztosítása a képzési rendszerekben való szerepvállaláson keresztül. Az iskolarendszerű középfokú szakképzést és a duális felsőoktatást tekintve Magyarország az elmúlt két évben visszakanyarodott a német duális jellegű megoldás irányába. A KIR (köznevelés információs rendszer) adatbázis 2014.10.29-i állapota szerint az országos átlagnál magasabb a régióban a hátrányos helyzetű tanulók száma, és ezek jelentős számban a szakképzésben jelennek meg. Ez jelenti azt, hogy ezeknek a tanulóknak a családi háttere kevés támogatást nyújt a képzéshez, gyengébbek a képességeik, kevésbé motiváltak, s közülük sok a problémás magatartású, deviáns fiatal. Az ő képzésük, iskolában tartásuk külön kihívást jelent a pedagógusok számára. A régió aprófalvas településszerkezete is magyarázza, hogy a tanulók több mint fele bejáró (a szakiskolai tanulóknál az állami iskolában 62%, a nem államiaknál 54%, a szakközépiskolánál az állami intézményekben 52%, a más fenntartásúaknál 45% ez az arány). A kormányprogram kiemelten kezeli a duális képzés elterjesztését, melyben a gyakorlati oktatás a vállalkozásoknál történik. Ennek megvalósításához a tanuló és cég tanulószerződést köt egymással. Amennyiben a gyakorlati óraszám nem éri el a 40%-ot, illetve a költségvetési szerveknél megoldható úgy is a gyakorlat, hogy az iskola és a cég együttműködési megállapodást kötnek. A kötések száma nem tükrözi a tanulószámot, mert az együttműködések mögött a legtöbb esetben egy szakmai csoport létszáma van. A Déldunántúli régióban az érvényes tanulószerződések száma 6 079, az együttműködések száma 295. A gyakorlati képzésbe 921 céget vontak be. Egy cégnek több képzőhelye is lehet, így a képzőhelyek száma 1 199 db. 12. tábla: Gyakorlati képzésre vonatkozó adatok Baranyában, 2014 Baranya megye 2014 (év vége) Tanulószerződések száma Együttműködések száma Képző cégek száma Képzőhelyek száma Forrás: Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2 354 db 235 db 386 db 505 db A megfelelő szakmunkás létszám biztosítása a középfokú beiskolázás szempontjából demográfiai hullámvölgy mélypontja felé tartó időszakban csak úgy lehetséges, ha más szakirányokban illetve iskolatípusokban kisebb létszám kerül beiskolázásra. Elsősorban azokban a szakirányokban, szakmákban javasolt a létszámcsökkentés, amelyekben mennyiségi túlképzés van. Az úgynevezett divatszakmákban 50, de akár 70%-kal kevesebb tanuló beiskolázása sem eretnek javaslat. Természetesen ügyelve arra, hogy a középfokú szakképzési iskolarendszer eleget tudjon tenni törvényi kötelezettségének, azaz biztosítsa minden általános iskolából kikerülő fiatal számára - és itt elsősorban leányokra kell gondolni - a tanulás lehetőségét. További létszámcsökkentés lehetséges a szakközépiskolákba történő beiskolázásnál, illetve a gimnáziumi létszámarány csökkentésével. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérései alapján pontosan tudjuk, hogy a gazdaság számára a gépészet, az építőipar és a kereskedelem-vendéglátás szakterületeken az eddigieknél magasabb létszám, illetve felkészültebb szakember kibocsátás szükséges. Ahogy több elemzés is rámutat, csak látszólagos ellentét van a szakmunkás végzettség értékvesztését jelző munkaerő-piaci adatok (kereset, foglalkoztatás) és a közbeszédben (média, kamara, politikusok) folyamatosan megfogalmazódó szakmunkáshiány között. Sok esetben a jelenség a szó szoros értelmében látszólagos, és kevés köze van a munkaerő-piaci valósághoz, miután módszertanilag problematikus számításokra támaszkodik. Létezik persze valós hiány is, ez azonban alapvetően minőségi, nem mennyiségi, mert a megfelelően képzett a gazdasági-technológiai változásokhoz alkalmazkodni tudó szakmunkásokból nincs elég 10. 10 Kézdi, Köllő és Varga, 2008