Agro Megoldások Iparági elemzések Szántóföldi növénytermesztés Termékpályák, vertikumok Az alábbi ábra szemlélteti az élelmiszergazdaság egyes vertikumait, termékpályáit. Termelés Forrás: EBH Agrár Kompetencia Központ A hazai 9,3 millió hektáros hazai összterület 79%-a (7,4 millió hektár) termőterület, ezen belül 5,3 millió hektár mezőgazdasági és 1,9 millió hektár erdőterület. A földhasználati kategóriákat, illetve azok 2015. évi területét mutatja be a KSH nómenklatúrája alapján a következő diagram: 1
A KSH elmúlt 25 éves adatsora szerint a gabonafélék betakarított területe évente 2,8-3,0 millió hektár között ingadozik (2014: 2,82 millió ha), amiből jellemzően 1,0-1,1 millió ha búza, 1,1-1,3 millió ha kukorica, 250-300 ezer ha árpa, továbbá napraforgó 5-600 ezer ha, repce 150-250 ezer ha. Gabonamérleg, külkereskedelem A hazai gabonatermelés éves szinten 10-16 millió tonna között ingadozik, melynek mintegy fele kukorica, harmada búza, a maradék pedig egyéb kalászos termény. A belföldi gabonafelhasználás 8-9 millió tonna között alakul, melynek kicsivel több mint fele (4,7-5,0 millió tonna) takarmánycélú, 1,4 millió tonna őrlés, 1,1-1,5 millió tonna ipari felhasználás, a maradék vetőmag és veszteség. Az éves gabonaexport 3-5 millió tonna között alakul. A mezőgazdaság, ezen belül a szántóföldi növénytermesztés a hazai külkereskedelem stabil aktívumot hozó tényezője. Az ún. kombinált nómenklatúra (KN) alapú csoportosítás szerint, a növényi termékek éves exportja jellemzően 2-3 milliárd euró körül, aktívuma 1,2-2,0 milliárd euró körül alakul. Öntözés, csapadék A KSH adatai szerint a vízjogilag engedélyezett öntözési terület 168 ezer ha (2013), ami a teljes mezőgazdasági terület mintegy 3-3,5 százaléka. Az elmúlt években ez a terület többé-kevésbé folyamatosan csökkent (2000- ben még 235 ezer ha volt az engedélyezett öntözési terület). A ténylegesen öntözött terület a csapadékmenynyiségtől függően 50-100 ezer hektár körül alakul, ami a mezőgazdasági terület 1-2 százaléka. A termésmennyiség meghatározó tényezői közül a földminőség (AK) és a hosszú távú (30 éves átlag) csapadékeloszlás hatásait mutatja be a következő ábra. 2
Gépesítési mutatók Az alábbi táblázat bemutatja a fajlagos (hektárra vetített) erőgép állományok alakulását országos átlagban, továbbá ezen gépek összetételét és méretét (kw-ban). Megállapítható, hogy az átlagos erőgép ellátottság Magyarországon hektáronként 1-1,5 kw, melynek 60-62%-a traktor, 15-17%-a arató-cséplő gép, 10%-a önjáró rakodó, 5-6% tehergépkocsi. A traktorok átlagos teljesítménye 100 kw. További adattáblák alapján megállapítható, hogy átlagosan mintegy 160 hektár művelt területre jut egy traktor, 1600 hektárra egy arató-cséplő gép. Az erőgépek átlagéletkora a beruházási szempontból kiemelkedően jónak számító 2014. évtől eltekintve a vizsgált időszakban folyamatosan nőtt. A hazai búzatermesztés jellemzői Volumen Az éves hazai búzatermelés az elmúlt 15 évben 3 és 6 millió tonna között alakult, ami az EU-28 össztermelésének 3-4%-át tette ki. Az EU legnagyobb termelői Franciaország (35-40 millió tonna), Németország (22-27 millió tonna), Nagy-Britannia (12-16 millió tonna), Lengyelország (9-11 millió tonna). 3
A búza vetésterülete jellemzően 1,0-1,1 millió hektár, a termésátlag az elmúlt években országos átlagban 4-5 tonna/ha. A termésátlagokat megyei bontásban vizsgálva, megállapítható, hogy az elmúlt 16 évben (2000-2015) két év kivételével Tolna vagy Baranya hozta a legmagasabb átlagot, ami a viszonylag jó termőtalaj és az átlagosnál kedvezőbb csapadékviszonyok kiegyensúlyozott összhatásának köszönhető (ld. fentebb). A leggyengébb búza termésátlagok Nógrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében voltak jellemzőek (átlagosan 3,5-4,0 t/ha). Árak, értékesítés A búza piacát az aratás rendszerint minden évben jelentősen befolyásolja, mivel a termelők többsége azonnal vagy 1-2 hónapon belül piacra viszi a terményt. Az ármozgások elemzésére rendelkezésre áll az AKI termelői ár gyűjtése havi bontásban 2004-ig visszamenőleg. Az alábbi ábrák szemléltetik, hogy a 2004-2015 éveket búza termésátlag alapján négy kategóriába osztva (jó, átlag feletti, átlag alatti, rossz) hogyan alakult az éven belüli termelői ár: 4
Búzatermelés jövedelmezősége Az alábbi ábra a társas vállalkozói formában működő búzatermesztők főbb eredménykategóriáit mutatja folyó áron az 1999-2013 évekre. Megállapítható, hogy az ágazati eredmény (amely az AKI eredménylevezetésében szereplő tételek alapján, jórészt az üzemi-üzleti eredménynek felel meg) hektáronként támogatások nélkül -30 +50 ezer Ft-ra tehető, ami a SAPS-ot és a zöldítési támogatást is figyelembe véve végeredményben 40-120 ezer Ft/ha összeget tesz ki. Jelentős meghatározó tényező még a fizetett földbérleti díj; az AKI adatsorából ezt a tételt ezt kiszűrve (vagyis saját földön gazdálkodva), támogatásokkal együtt 50-150 ezer forint közötti a hektáronkénti éves jövedelem. Utóbbi eredménykategóriát tekintve a 2011-2013 években a sáv felső oldala (100-150 ezer Ft) érvényesült, ami meghaladja a 100 ezer forint körüli (CPI korrigált, 2013. évi árakon számolt) 10 éves átlagértéket. A termelési költségek arányai társas vállalkozásoknál: növényvédőszer- és műtrágyaköltség az összköltség mintegy 30%-a, gépköltség 20%, földbérleti díj 15%, vetőmag ill. bérköltségek 10-10%, egyéb költségek 15%. Az éves termésátlag- és áralakulások vizsgálatával megállapítható, hogy nem determinisztikus, de egyértelmű negatív korrekció mutatkozik a termésátlagok és a (CPI korrigált) felvásárlási árak között. A hazai és az EU szintű termelés a korábban bemutatottak szerint meglehetősen jó együttmozgást mutat (az időjárási viszonyok alapvetően hasonlóak), az árváltozási tendenciák pedig összhangban vannak az uniós ármozgásokkal. Látható az is, hogy a társas vállalkozások érezhetően, közel fél tonnával magasabb hektáronkénti termésátlagot realizálnak, mint az egyéni gazdák, az érvényesített felvásárlási átlagár pedig (vélhetően a kedvezőbb tárolási lehetőségeknek köszönhetően) 2-5 ezer forinttal magasabb tonnánként. A termésátlaggal ellentétes irányú ármozgás eredményeként a termésátlag és az éves realizált árbevétel közötti együttmozgás bár pozitív, de meglehetősen lazának mondható. A társas vállalkozások éves árbevétele (magasabb termésátlag és magasabb átlagár eredményeként) jelentősen, hektáronként akár 20-40 ezer forinttal magasabb az egyéni gazdákhoz képest. 5
Megyei komparatív viszonyok Az alábbi táblázat szemlélteti, hogy az ország egyes megyéiben realizált termésátlagok az egyes kultúrák tekintetében, milyen mértékben térnek el az országos átlagtól: Megállapítható, hogy a legnagyobb termésátlagokat Tolna, Baranya, Fejér és Zala, a leggyengébbeket Nógrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye mutatja. Eltérések mutatkoznak azonban az egyes megyék relatív pozíciójában, ami indukálhat bizonyos komparatív előnyöket-hátrányokat a vetésszerkezet tekintetében (nyilvánvalóan a vetésforgó, illetve az egyéb objektív tényezők figyelembe vétele mellett). Látható pl. hogy Zala repcében jóval nagyobb mértékben áll az országos átlag fölött (+22%), mint más kultúráknál, vagy Jász-Nagykun-Szolnok megyében a kukorica átlagos termésátlaga jóval inkább elmarad az országostól (-28%), mint a többi kultúra esetében. 6