A lényegi követelményeknek való megfelelőség értékelése a honosított európai szabványok szerint Pacapime Kft. tanfolyam 2015. július 22. Nagy Miklós
1. Gyártás és összetétel 2. Újrahasználat 3. Hasznosítás 1.1. Megelőzés az anyagfelhasználás csökkentésével (MSZ EN 13428) 1.2. A csomagolásban jelen lévő négy nehézfém mérésének és ellenőrzésének a követelményei (MSZ EN 13 428) (MSZ CR 13 695-1) 2. Újrahasználat (MSZ EN 13429) 3.1. Alapanyagkénti hasznosítás (MSZ EN 13430) 3.2. Energetikai hasznosítás (MSZ EN 13431) 1.3. A csomagolásban jelen lévő veszélyes anyagok mérésének és ellenőrzésének a követelményei (MSZ EN 13 428) (MSZ CR-13 695-2) 3.3.Szerves hasznosítás (MSZ EN 13432)
1. Gyártás és összetétel 1.1. Megelőzés az anyagfelhasználás csökkentésével (MSZ EN 13428) Az értékelés végrehajtása Meg kell vizsgálni, hogy legalább az alábbi tíz teljesítmény ismérv közül melyik az a kritikus ismérv, amely alapvetően befolyásolja a csomagolás tömegét és térfogatát, tehát az alkalmazandó csomagolás kiválasztását. Teljesítményismérvek Áruvédelem, A csomagolószer gyártási folyamata, Csomagolási/töltési folyamat, Logisztika (beleértve a szállítást, raktározást és kezelést), Termékbemutatás és marketing, Felhasználó/fogyasztó általi elfogadás, Tájékoztatás, Biztonság, Jogi szabályozás, Egyéb követelmények.
Áruvédelem A terméket a csomagolás helyszínétől a végső felhasználásig védeni kell a sérüléstől és az értékcsökkenéstől. Az igények funkcionális egységenként (fogyasztó, gyűjtő- és szállítási csomagolás) általában eltérőek, ezért ezeket külön-külön kell vizsgálni. Fogyasztói csomagolással szembeni áruvédelmi követelmény lehet pl. a fény-, zsír-, aromazáró csomagolás, a tömörzárás, stb. Szállítási csomagolásoknak pedig a szállítás, tárolás, kezelés során fellépő statikus és dinamikus, valamit klimatikus igénybevételek elviselésére kell alkalmasnak bizonyulniuk (rázó, nyomó, terhelés, a felütközésből eredő hatások, a nedvesség elleni védelem, stb.)
A csomagolószer gyártási folyamata A csomagolószert előállító a tervező számára meghatározza a gyártási folyamat során figyelembe veendő jellemzőket. Az igények a csomagolóeszköz alakjára, vastagsági tűrésekre, méretre, a szerszámozás megvalósíthatóságára, a gyártási hulladék lehető legkisebb mértékűre való csökkentés előírására stb. vonatkozhatnak. Példák: aeroszol palack átmérősor, stancolási minimumtávolság, nyomtatás-technológiai jellemzők, fröccsöntési specialitások, stb.
A csomagolás folyamata A csomagoló/töltő a tervező számára meghatározza az általa működtetett folyamat során a gyártási és csomagolási hulladék lehető legkisebb mértékűre csökkentése érdekében szükséges jellemzőket. Az igények ütközési és húzó erőhatásokkal szembeni ellenállásra, mechanikai szilárdságra, a csomagolóvonal sebességére és hatékonyságára, a szállítópályán való stabilitásra, hőhatással szembeni ellenállásra, hatékony zárásra, legkisebb fejtérfogatra, higiéniára stb. vonatkozhatnak. Példák a gyakran előforduló lényeges követelményekre: - cold seal hegesztőréteg a csomagolóanyagon, - fémdoboz esetén: szállítópályán való stabilitás a töltés és hőkezelés során, - pizza csomagolás - kenyér csomagolás
Logisztika (beleértve a szállítást, tárolást és kezelést) A csomagolás bármely formája legyen alkalmas a szállítási és kezelési rendszereket, a termék megfelelő védelmének fenntartását és a csomagolt termék biztonságos kezelését és használatát magában foglaló logisztikai folyamatokra. A követelmények lehetnek: méretkoordináció az optimális térkihasználás érdekében, kompatibilitás egységrakomány-képző és -bontó rendszerekkel, valamint a kezelési és tárolási rendszerekkel, a csomagolási rendszer sértetlensége a szállítás és kezelés során stb. Példa: toner csomagolása, hűtőszekrények csomagolása
Termékbemutatás és marketing A csomagolástól elvárható (a felhasználó/fogyasztó, valamint az ösztönző vásárlás vonatkozásában) a termék azonosítása. Ezek az igények a márkaképhez, címkézéshez, bemutatáshoz stb. kapcsolódnak. Az igények a termékazonosításra és márkafelismerésre, címkézésre, kiskereskedelmi bemutató rendszerekkel való kompatibilitásra, utántöltő rendszerekkel való kompatibilitásra, dézsmálás elleni védelemre stb. vonatkozhatnak.
Felhasználó/fogyasztó általi elfogadás A csomagolás feleljen meg (adagnagyság és kényelmes kezelés, nyitás, visszazárás, tárolás stb.) a felhasználó/fogyasztó igényeinek és elvárásainak. Az igények az adagnagyságra, csoportcsomagolásra, kezelési ergonómiára, sértetlenségre, tárolási élettartamra, könnyű nyithatóságra, adagolás és kiürítés lehetőségére, vonzó bemutatásra stb. vonatkozhatnak.
Tájékoztatás A csomagolás legyen alkalmas minden szükséges, a termék használatára, továbbá egyéb hasznos tájékoztatás hordozására. Az igények termékinformációkra, tárolási, alkalmazási és használati tájékoztatásra, vonalkódokra, minőségmegőrzési időtartamra stb. vonatkozhatnak (pl. főzésre és tálalásra vonatkozó, könnyen olvasható, részletes utasítások).
Biztonság A csomagolás legyen alkalmas a felhasználó/fogyasztó biztonságával kapcsolatos követelmények (például: veszélyes áruk) stb. teljesítésére. Az igények a biztonságos kezelés tervezésére, gyermekbiztosságra, dézsmálás elleni védelemre, a veszélyesség jelzésére, a tartalom egyértelmű azonosítására, a biztonságos nyitóeszközre, nyomás alatti záróelemre stb. vonatkozhatnak. (bébiétel esetén: dézsmálás elleni védelem (a szennyezés megelőzésére/ felismerésére), ipari termékek esetén: behatárolt méret a kezelő általi biztonságos emelés érdekében, nyomonkövetés, hamisítás elleni védelem nyomtatási kérdései, LOT szám, áruvédelmi jelzések, stb)
Jogi szabályozás A csomagolás feleljen meg az előírásoknak, szabályoknak és nemzetközi kereskedelmi megállapodásoknak. A csomagolásokkal kapcsolatos számos követelményt a nemzeti és nemzetközi jogszabályok, szabványok tartalmazzák. Ezek az előírások számos fontos csomagolási területet (mint élelmiszerek, gyógyszerek, veszélyes áruk és vegyi anyagok csomagolása) érintenek. Csomagolásra vonatkozó további szabályozások is vannak, amelyeket a szállítás különböző területein (mint légi, vasúti vagy tengeri szállításban) alkalmaznak.
Egyéb követelmények Ha a kritikus terület nem szerepel az előző kilenc követelmény között, de az a csomagolásra vonatkozóan létező minőségi követelmény, akkor annak érdekében, hogy a csomagolás legkisebb megfelelő tömegének/ térfogatának elérése kimutatható legyen azokat az egyéb követelmények közé kell sorolni. Az egyéb követelmények gazdasági, társadalmi vagy környezeti tényezőket tartalmazhatnak (hibás termékek lehetséges mennyiségének előírása).
CSOMAGOLÁS Megelőzés anyagfelhasználás csökkentéssel Ellenőrző jegyzék az értékeléshez Csomagolás: hullámpapírlemez doboz + hpl. párnázat számítógép képernyőhöz és tartozékaihoz Ellenőrzőjegyzék-hivatkozás: 970127 Teljesítményismérvek Legfontosabb/vonatkozó követelmények Kritikus területek Hivatkozások Termékvédelem Nedvesség elleni védelem Nem A csomagolóeszköz gyártási folyamata Nem A csomagolás/töltés folyamata A párnázat szerepe a szerelés során Nem Logisztika Szállításra és kezelésre való alkalmasság Igen XX Laboratórium 1996.09.11-i jelentése Termékbemutatás és marketing Márkanév legyen ól látható Nem Felhasználó/fogyasztó általi elfogadás Tájékoztatás A csomagoláson ne legyen látható sérülés Nem Nem Biztonság Fogóelem szükséges Nem Szabályozás Nem Egyéb követelmények 4 ppm-nél kevesebb hibás csomagolás Nem
CSOMAGOLÁS Megelőzés anyagfelhasználás-csökkentéssel Ellenőrző jegyzék az értékeléshez Csomagolás: 1 literes egyutas üvegpalack Termékhivatkozás: friss gyümölcslé 026 Csomagoláshivatkozás: BPSC/1L Ellenőrzőjegyzék-hivatkozás: 970117 Teljesítményismérvek Legfontosabb/vonatkozó követelmények Kritikus területek Hivatkozások Termékvédelem UV- és oxigénállóság Nem A csomagolóanyag gyártási folyamata Üvegelosztás homogenitása Nem Csomagolási/töltési folyamat Ütésállóság/mechanikai stabilitás Igen Stabilitási vizsgálat és számítás Logisztika Ütésállóság/mechanikai stabilitás Nem Termékbemutatás és marketing Modulméret/jellegzetes alak Nem Felhasználó/fogyasztó általi elfogadás Tájékoztatás Dézsmálásbiztos zárás/könnyű nyithatóság és visszazárhatóság Nem Nem Biztonság Dézsmálásbiztos zárás Nem Műszaki és jogi szabályozás Nem vonatkozik rá Nem Egyéb követelmény Nincs Nem Aláírás: Kelt: 1998. 11. 27.
A négy nehézfémtartalom meghatározása A négy nehézfém (ólom, kadmium, higany és hatértékű króm) koncentrációja (összesítve) a csomagolás egyetlen összetevőjében sem haladhatja meg a 0,01 %-ot. Ha a csomagolás-összetevő nehézfém tartalma meghaladja az előírt határértéket, meg kell vizsgálni a kibocsátott nehézfém jelenlétét a hamuban és a csurgalékvízben és meg kell állapítani a hatályos szabályozásoknak való megfelelést. Ha ez nem valósul meg, az adott csomagolás-összetevő nem hozható forgalomba, a szabályozás szerinti kivételektől eltekintve. A csomagolás-összetevőknek lehetnek olyan alkotóelemei (pl. az acéllemez hordónak a bevonat vagy a nyomdafesték), amelynek nehézfém tartalma meghaladja a határértéket, azonban a nehézfém tartalmat a csomagolás-összetevő teljes tömegéhez viszonyítva kell megállapítani, így a határértékeknek való megfelelés elérhető.
Dioxinnal és nehézfémekkel terhes gőzök gomolyognak a számítógépből kioperált, füstölgő kábelkupacok fölött Accrában, Ghána fővárosában. A fémkereskedő csak akkor hajlandó átvenni a rézkábeleket, ha az eladó előbb leégeti róluk a szigetelést. Fényképezte: Peter Essick
Az indiai Újdelhi szegénynegyedében sok nincstelen család megélhetése alapul illegális e- hulladékon. Ez a férfi áramköri lapokból kiolvasztott ólmot önt egyik edényből a másikba. Felesége ugyanezekben főz, mit sem tudva a halálos veszélyről. Fényképezte: Peter Essick
Nehézfém határértékeknek való megfelelés bemutatása minden egyes csomagolás-összetevő nehézfém tartalmát meg kell vizsgálni a megfelelő analitikai vizsgálati módszerekkel; a gyártó ezeket a vizsgálati információkat a csomagolás-összetevők előállítóitól összegyűjti; ezen adatok alapján a csomagolás-összetevők súlyozott részarányával kiszámítja a teljes csomagolás nehézfém tartalmát. Példa: a csomagolás 3 (A, B,C) összetevőből áll, ezek részaránya a csomagolásban a következő: A = 20% (0,2 súlyrész) B = 40% (0,4 súlyrész) C = 40% (0,4 súlyrész) A csomagolás-összetevő előállítóktól a nehézfém tartalomra (NT) a következő, hiteles adatokat kapta: NT ( A ) = 0,005% NT ( B ) = 0,003% NT ( C ) = nincs mérhető mennyiségben. Tehát az összetevők nehézfém tartalma nem éri el a 0,01%-os határértéket. A teljes csomagolás nehézfém tartalma a súlyozott részarány figyelembe vételével: NT = 0,005 x 0,2 + 0,003 x 0,4 + 0 = 0,001 + 0,0012 = 0,0022% Tehát a csomagolás nehézfém tartalma az előírt 0,01 %-os határértéknél kisebb.
Nehézfémek előfordulása a csomagolás-összetevőkben Csomagolásösszetevő vagy alkotóelem Természetes előfordulás Rendeltetésszerű használat miatt hozzáadott Feldúsulás anyagában hasznosítás miatt Alumínium Cr (VI) nem kimutatható Pb 10-80 ppm között lehet Megjegyzések Cd és Hg<10 ppm összes nehézfém < 100 ppm Üveg -díszítés nélküli Ólom szennyeződések, okai: -borosüveg zárókupak -ólomüvegek -kerámia bevonatok 30 % alatti másodnyersanyag bedolgozás esetén Pb<100 ppm Nagyobb visszadolgozási aránynál a Pb koncentráció 100-250 ppm-et elérheti, de erre a szabályozás felmentést ad Üveg zománcfestéssel díszített PbO-t tartalmaz, de ez nagy kémiai ellenálló képességű és nem helyettesíthető. A Cd-t a vörös és sárga zománcokhoz kis mennyiségben használnak. Csak kis hatása lehet a hasznosításra. Kioldódás nem mutatható ki. Ólomkristály üveg A PbO alapvető alkotóelem, részaránya 30 %-ot is elérhet Inkább csak luxuscsomagolásoknál használják és nem vezetik be a hasznosítási folyamatba. A szabályozás a határérték alól felmentést ad. Karton Természetes eredetű töltőanyagokat tartalmazhat Pb<15 ppm A nehézfém tartalom kissé növekedik. Pb 15-50 ppm között Összes nehézfém tartalom <100 ppm. Műanyagok -élelmiszerekkel érintkező Töltő és adalékanyagokból kisebb szennyeződések Szándékosan nem adnak hozzá nehézfémet Az élelmiszerrel érintkező műanyag csomagolásra vonatkozó szabályozás a mérvadó. Műanyagok - élelmiszerrel nem érintkező (ládák, rekeszek, rakodólapok) Lásd az előző rovatot Csak 1994 előtt használtak Cd-tartalmú színezékeket. A Pb, Cr(VI) és a Hg tartalom 100 ppm alatti Újrahasználati rendszerekben anyagában hasznosítással többször használják. A szabályozás szerint mentesítés adható a határérték alól, feltételekkel.
Nehézfémek előfordulása a csomagolás-összetevőkben Egyéb műanyagok Az előzőek szerint. Főleg festékek,hőstabilizátorok, kenőanyagok. Nyomdafestékből eredő szennyeződések előfordulhatnak. Acélcsomagolások (hordók kivételével) Ólom, mint szennyezőanyag előfordulhat. A forrasztás helyett beve-zetett hegesztés a forraszanyagokat kiküszöbölte. Cd és Hg nincs az acélban, Cr (VI) nem kimutatható. Pb 0,5 3 ppm között. Összes nehézfém < 100 ppm Acélhordók A lakkok és festékek 40 %-a nehézfém-mentes, 60 %-a max. 15 % nehéz-fémet, főként Pb-t és cink-kromátot tartalmazhat. Az acéllemez jóval 100 ppm alatti nehézfém tartalmú. A határértékek betartása a bevonóanyagtól függ. Fa Az alapanyag nehézfém tartalma: Cr < 3 ppm Pb < 10 ppm Cd < 1 ppm Hg < 10 ppm Fém szögek és kapcsok 100 ppm alatti nehézfém tartalmúak. Favédő anyagokat külön követelmények szerint használnak. Hg+Pb+Cr(VI)+Cd < 100 ppm tiszta fa esetén. Festék elhanyagolhatóan kis mértékű. Favédő anyag mérgező is lehet! Festékek, bevonatok A fémhordó bevonatok nehézfém-tartalma a hordókhoz képest egyes esetekben meghaladja a 100 ppm-et. Rekondicionáláskor a bevonatot is felújítják. Végül a hordók újraolvasztásra kerülnek. A kromát alapú festékek és az ólom-sók mással helyettesíthetők, de ezek rendszerint költségesebbek. Nyomdafestékek Ma már szándékosan nem adnak a fóliák és fémdobozok nyomdafestékeihez nehézfémet. Hordók szita-nyomtatásához még használnak Cr (VI) tartalmú festéket, de ennek mennyisége 100 ppm alatt tartható. Lásd mint az előző rovaton Az európai festékgyártók szövetségének (CEPE) tagjai nem használnak nehézfémet a festékgyártáshoz, kivéve néhány speciális szitanyomó festéket. Parafa dugó Pb < 10 ppm Cd < 10 ppm Hg < 10 ppm Cr(VI) < 10 ppm A természetes nehézfém tartalmat a felületlezáró bevonatok (szilikonok, parafinok) nem növelik. Pb+Cd+Hg+Cr(VI) < 100 ppm
A veszélyes anyag vagy készítmény jelenlétének meghatározása A csomagolás-összetevő szállítójának nyilatkoznia kell arról, hogy felhasznált-e a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően környezetre veszélyes N jelű anyago(ka)t az összetevő előállításához és arról, hogy ezek jelen vannak-e a forgalomba hozott összetevőben. Ha igen, be kell mutatnia, hogy ezeket az anyagokat csak a lehető legkisebb mértékben használta fel, továbbá azt is, hogy ezek az anyagok vagy készítmények megjelenhetnek-e a környezetben A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet 2. sz. mellékletének C pontja írja le a környezeti veszélyek meghatározásának menetét, D pontja pedig a koncentrációs határértékeket tartalmazza a környezetre veszélyes, N betűvel jelölt anyagokra és készítményekre.
2. Újrahasználat AZ MSZ EN 13429:2004 Csomagolás. Újrahasználat c. szabvány szerinti értékelés: Az újrahasználati rendszerben ugyanarra a célra újrahasznált (újratöltött) csomagolások fizikai tulajdonságainak és jellemzőinek lehetővé kell tenniük több fordulót (rotációt) a felhasználás rendes körülményei között előre látható feltételek mellett, Az újrahasznált csomagolás (csomagolás-összetevő) életútja végén, amikor már nem lehet újrakondicionálni és újrahasználni, hulladékká válik, ezért az újrahasználat követelményein túl ki kell elégítenie a minden csomagolásra vonatkozó lényegi követelményeket is.
Az értékelés szempontjai Annak megítélésére, hogy a csomagolás a tervezett használati körülmények között megfelel-e az újrahasználhatóság követelményének, a csomagolónak/ töltőnek az alkalmazhatóságot az alábbiakkal bizonyítania kell azzal hogy: a csomagolás újrahasználhatósága a kinyilvánított szándéka; a csomagolás tervezése alkalmassá teszi a fő összetevőket arra, hogy a szokásos előrelátható használati feltételek mellett több kiszállítást vagy körforgást teljesítenek; a csomagolás sikeresen újrakondicionálható-e; a csomagolás újratöltésre/újraberakásra alkalmas-e; az újrahasználatot támogató, megfelelő újrahasználati rendszer rendelkezésre áll-e a piacon, ahol a csomagolt termék forgalomba hozásáért a csomagoló/töltő felelős.
Igazolási eljárás A csomagolónak az összes forgalomba hozott csomagolt termék esetében a folyamat lehetséges legkorábbi szakaszában meg kell határoznia és fel kell jegyeznie a következőket: a csomagolás újrahasználhatóságára vonatkozó szándékot (megadva azokat a sajátos körülményeket, amelyek között az újrahasználat elvégezhető); azt, hogy a csomagolás tervezése alkalmassá teszi a fő összetevőket arra, hogy a szokásos, előrelátható használati feltételek mellett több körforgást teljesítenek. azt, hogy a csomagolást jelentős károsodás nélkül lehet kiüríteni/kirakni, ezen túlmenően azt is, hogy melyik lehet előreláthatóan javított; azt, hogy a csomagolás valamilyen módszerrel és valamely meghatározott szinten újrakondicionálható (tisztított, mosott, javított), megtartva a képességét a tervezett funkciója teljesítésére, az elvégzéséért felelősök egészségének és biztonságának veszélyeztetése nélkül; azt, hogy bármilyen újrakondicionálási eljárást úgy szabályoznak és hajtanak végre, hogy a lehető legkisebb legyen a környezet terhelése; azt, hogy a csomagolás a termék károsodása nélkül vagy az elvégzéséért felelősök egészségének és biztonságának kockáztatása nélkül újratölthető/újrarakható; azt, hogy az újrahasználhatóság megvalósulása érdekében az újrahasználati rendszer rendelkezésre áll azokon a piacokon, ahol a csomagolt termék forgalomba hozásáért a gyártó a felelős; azt, hogy a megfelelőként azonosított újrahasználati rendszer, a felhasználás tényleges körülményei között a műszaki előírások valamelyikének megfelel.
A jelenleg ismert újrahasználati rendszerek a következők: Zárt láncú rendszer Az a rendszer, amelyben az újrahasználható csomagolást valamely társaság vagy társaságok kooperáló csoportja tartja körforgásban. Nyitott rendszer Az a rendszer, amelyben az újrahasználható csomagolás nem meghatározott társaságok között végez körforgást. Hibrid rendszer Két részből álló rendszer: a) újrahasználható csomagolás, amely a végfelhasználónál marad és nem kerül a kereskedelmi újratöltést eredményező újraelosztási rendszerbe; b) egyutas csomagolás, amelyet a tartalom (töltet) újrahasználható csomagolásba való áttöltése céljából kiegészítő termékként használnak.
GYÁRTÓ (csomagoló/töltő) ÚJRAKONDICIONÁLÁS ELOSZTÓ (elosztó/újraelosztó) Csomagolás újrahasználatra FELHASZNÁLÓ (ürítő/szállító) Zártláncú rendszer folyamatábrája
A GYÁRTÓ (csomagoló/töltő) MÁSIK gyártó (csomagoló/töltő) ÚJRAKONDICIONÁLÁS FELHASZNÁLÓ (ürítő/felhasználó) Jelmagyarázat Első körforgás Az elsőt követő körforgás Nyitott rendszer folyamatábrája
Újrahasználható csomagolás Kiegészítő termék GYÁRTÓ (csomagoló/töltő) ELOSZTÓ FELHASZNÁLÓ (ürítő) A rendszert elhagyja és hulladékká válik Az ürítő visszatartja a következő újratöltéshez a további kiegészítő termékből Hibrid rendszer folyamatábrája
www.csaosz.hu Köszönöm figyelmüket!