A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010.

A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010. 1

A Barcsay Jenő Általános Iskola Pedagógiai Programjának módosítása 2010. május Indoklás 2008-ban Szentendre Város Önkormányzata pályázott az óvoda-felújításokra, melynek mint később kiderült hozománya lett a TÁMOP 3.1.4-es pályázat. A 4 felújított óvodát és a Barcsay Jenő Általános Iskolát jelölték ki, hogy a programot megvalósítsa a 2009-2010-es tanévben, majd az azt követő 5 év fenntarthatóság alatt. A Pályázat címe: TÁMOP 3.1.4. kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Szentendre Város Innovatív intézményeiben A Barcsay Iskola által elnyert összeg: 18. 841.500 Ft. Az összeg tartalmazza a bevont kollégák min. 120 órás továbbképzését, a szakértők, mentorok és a menedzsment díjazását, egy Jó gyakorlat megvásárlását, innovációk, saját jó gyakorlat díjazását, taneszközök, tananyagok, és minimális írószer, nyomtatási költségét. A Pályázat tartalma A pályázatban a következő kötelező elemek szerepelnek, melyek kipróbálásra kerültek. Bevezetése szükségessé teszi a Pedagógiai Program és Helyi tanterv módosítását. 1. Kompetencia alapú szövegértés bevezetése A programcsomaggal legalább egy tanulócsoportban Alsó tagozatban, teljes lefedettséggel valósul meg, azaz minden tanórán. A Pedagógiai Program módosítását igényli, mivel más a felépítése, más hangsúlyos területei vannak a kompetencia alapú szövegértés-szövegalkotásnak. A nyelvtan, fogalmazás, olvasás, írás nem különálló tantárgyakként jelennek meg, hanem integráltan, az olvasott és írott szöveg megértése, alkotása és az anyanyelvi tapasztalatszerzés címén minden tanórán. Napi kötelező tevékenységek és az általános alapozás során, 1-4. évfolyamon folyik az alapkészségek fejlesztése. Kidolgozott mérési-értékelési rendszere van, a tanulók szöveges értékelése 1.-2.-3. szinten történik, majd a 4. évfolyam végére fogalmazza meg a követelményeket. A módosítás tartalmazza a célokat, feladatokat, melyek az újfajta oktatás sajtosságaiból adódnak, valamint az Educatio által kidolgozott eszközrendszert, tankönyveket, feladatlapokat, melyek a differenciált oktatást lehetővé teszik. 2. Kompetencia alapú matematika bevezetése A programcsomaggal legalább egy tanulócsoportban Alsó tagozaton, teljes lefedettséggel valósul meg. A módosításba bekerültek az új célok, feladatok, az eszközrendszer, mely tartalmazza a tankönyveket, feladatlapokat, tanulói készleteket, tanári demonstrációs eszközöket. A kerettantervi részhez a gondolkodási műveletek mint új témakör tartalma, tevékenységei és követelményei kerültek. 2

3. Egy szabadon választott kompetencia bevezetése Iskolánk a szociális és életviteli kompetencia B programcsomag bevezetését vállalta alsó és felső tagozat egy-egy osztályában. Tanévenként 30 tanórát kell ezzel a programmal megvalósítani, mindkét tagozaton. Újdonság, fejleszti a gyerekek társas kapcsolatát, kommunikációját, az elfogadást, a beleélési képességet. A Pedagógiai Programban találhatók a célok, feladatok, a kerettantervi részben, hogy mely órák keretében, milyen témakörökben dolgozzák fel. Mindhárom kompetencia alapú programcsomag az Educatio által kidolgozott modulleírások alapján, a hozzárendelt tankönyv- és taneszköz készlettel valósul meg. Elvárás, hogy a konzorcium tankönyveit használjuk, de kiegészíthetjük az általunk választott szintén kompetencia alapú, akkreditált tankönyvekkel. A programcsomagok tankönyv és egyéb eszközigényének költségeit is tartalmazza a Pedagógiai Program módosítása. 4. Moduláris oktatás A fentebb leírt kompetencia alapú programcsomagok oktatása modulokban azaz 2-3-5-8 órát felölelő blokkokban történik így ez 4 tanulócsoportban is megvalósul, a kötelezően előírt 3 helyett. Idegen nyelven olyan modulokat terveztek a kollégák, melyek 7. évfolyamon 10 témakörben témánként 5-5- tanórában az alapszintű nyelvvizsga anyagát dolgozzák fel. Év végén iskolai szintű szóbeli vizsgát tesznek a tanulók kipróbálva a vizsgahelyzetet és előkészülve a felvételi vizsgákra. A Pedagógiai Programban találhatók a témakörök, az értékelési tudnivalók és a módszertan. 5. 3 hetet meghaladó projekt készítése Iskolánkban eddig is működött az Óvodából iskolába való átmenet programja, melyet a pályázat révén aktualizáltunk, projektté alakítottunk. A Pedagógiai Programnak ez a fejezete csak finomult, a kerettantervbe pedig a projektre jellemző leírás és projektháló került. Az 5 év fenntarthatóság költségeit a Pedagógiai Program módosítása szintén tartalmazza. 6. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása A következő tanévtől 7-8. évfolyamon a történelem-etika tantárgyak bontás nélküli oktatását tervezzük. Mivel az etika oktatása eddig az osztályfőnöki órák keretében történt, most némi átcsoportosítás kellett, hogy a történelemhez tudjuk kapcsolni. A Pedagógia Program a leírást, a kerettanterv a témaköröket tartalmazza. 3

7. Témahét megszervezése A pályázat legalább egy témahét megszervezését írja elő tanévenként. A témahét céljait, feladatait, jellemzőit foglaltuk össze a Pedagógiai programban, konkrét témáját mindig az adott tanév munkatervében határozzuk meg. A megvalósulás tanórák keretében, valamint tanórán kívüli tevékenységekben is történik, külső programokat, motiváló és kapcsolódó élménypedagógiával társítva. A témahétről tanulói naplók, leporellók, fotóalbumok, prezentációk azaz produktumok készülnek, melynek minden évben költsége van - ez is megtalálható a Pedagógiai Program módosításában. 8. Tantárgytömbösített oktatás A legnagyobb szervezőmunkát igénylő feladat. A pályázat előírja, hogy az összóraszám 5%-ában kellett megvalósítani a 2009-2010-es tanévben, ami az idén heti 15 óra volt. Jövőre 10, majd 15%-ban kell tömbösítenünk a mostani előírások szerint, ennek kimutatása található a Pedagógiai Programban, valamint, hogy milyen órák keretében tudjuk megszervezni, és ennek milyen költségei vannak. 9. IKT eszközök használata A pályázat előírja, hogy a kompetencia alapú oktatás keretében tartott, valamint az új tanulásszervezési eljárásokkal szervezett órák minimum 25%-ában IKT eszközöket kell használni, azaz digitális taneszközökkel és tananyaggal kell az órákat megtartani. A Közép-Magyarországi régiót az eszközvásárlásból kizárták, nem csak a TÁMOP, hanem egyéb társpályázatok esetében is. Ugyanakkor a kötelezően előírt 25%-ot nem módosították. Olyan méretű iskolában mint a miénk, 10 bevont pedagógussal, azt jelenti, hogy egy időben akár 10 tanórán is szükségünk lehet laptopra, vetítőre, interaktív táblára, melyhez az eszközök nem biztosítottak. A pályázat továbbképzései során megismerkedtünk a tananyagok készítésével, IKT órák módszertanával, a megvásárolt Jó gyakorlat is a pedagógusok felkészítését jelenti a hatékony felhasználásra, de tárgyi feltételeink nincsenek, hogy a programnak ezt a részét maradéktalanul teljesítsük. Ma már tanulói laptop-programmal is tudnánk az óráinkat tartani, differenciált, egyénre szabott feladatokkal. A pedagógusok felkészültsége megvan, de a szükséges eszközök hiányoznak. Ebben kérjük a Képviselő Testület segítségét. A helyi tanterv kiegészítése során a nevelőtestület megőrizte a korábban jóváhagyott hatályos tantervet, az ott rögzített óraszámokat és követelményeket. A módosítás lehetővé tette, hogy a kompetencia alapú oktatás a szövegértésszövegalkotás, matematika, és szociális-életviteli kompetencia területén beépülhessenek a tantárgyi rendszerbe, ezek szabadon választhatók legyenek. A kiegészített és módosított Pedagógiai Programot a Barcsay Iskola tantestülete közösen készítette és egyhangúan szavazással fogadta el, a szülők képviselőivel egyetemben. Szentendre, 2010. június 7. 4

I. Részletek a pályázati útmutatóból: I.1. A pályázat alapvető célja: A pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. A pályázat további célja, hogy a regionális operatív programok keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket összekapcsolja a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel, annak érdekében, hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járuljanak hozzá az oktatás minőségének javulásához. I.2. A pályázat részcélja: A fenti célok megvalósulását az alábbi részcélok támogatják: a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a közoktatási intézmények minél szélesebb körében (ehhez szükséges újszerű tanulásszervezi eljárások bevezetése pl. projektalapú oktatás, kompetenciaalapú tananyagok, taneszközök, egységes oktatási programok alkalmazásának meghonosítása); a pályázó intézményekben szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (oktatási integráció, befogadó pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, lemorzsolódás csökkentése, differenciálás); a digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása (a TIOP pályázatok keretében beszerzett eszközök pedagógiai, szakmai használatára való felkészítés, IKT-eszközökkel támogatott tanórák módszertani támogatása). Jelen pályázati kiírás forrását az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. I.3. A tevékenységet úgy kell megtervezni, hogy az tartalmazza a következő kötelező elemeket: legalább egy tanulócsoportban, a Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása legalább egy tanulócsoportban, a Matematika kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása legalább egy tanulócsoportban, további egy választott kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása; tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban: A Kt. 52. (3) szerint a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5-10-15%-a mértékéig. A minimális célértéket 3 év alatt felmenő rendszerben kell elérni (választott műveltségterület/tantárgy). műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: legalább egy műveltségterületen (választott műveltségterület) Az előző pontban szereplő, oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetését, alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern 5

pedagógiai módszertan alkalmazása (kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, múzeumpedagógia stb.). I.4. A tevékenységet a pályázónak úgy kell megterveznie, hogy annak körében (a tanulásszervezési eljárások bevezetésének keretében) a következő kötelező elemek megvalósuljanak: o Legalább egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként o Legalább egy témahét megszervezése tanévenként o Legalább egy moduláris oktatási program megszervezése (pl. egészséges életmód, környezetvédelem, demokráciára nevelés, játék, érzelmi-erkölcsi nevelés stb. témakörben) tanévenként. Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A tevékenységet úgy kell megtervezni, hogy a programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKT-eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg. 6

II. A pályázat megvalósítása A pályázat keretében 19 pedagógus 62 továbbképzésen vesz részt, melyekről tanúsítványt is szereznek. A pályázatba bevont pedagógusok 120 órát teljesítenek. A pályázat lebonyolításában folyamat-szaktanácsadó 90, egyéb szaktanácsadó 60-60, valamint mentor-szaktanácsadók összesen 140 órában összesen 350 órában segítették munkánkat. A Közép-Magyarország régióban a digitális eszközök beszerzését nem biztosítja a pályázat, sőt hozzá csatlakozó társpályázatok sem. Emiatt nagyon nagy nehézséget jelent az órák 25%-ában megvalósítani, hogy IKT eszközökkel történjen az oktatás. Iskolánk nem rendelkezik elegendő laptoppal, kivetítővel, interaktív táblával. II.1. Kompetencia alapú szövegértés-szövegalkotás Alsó tagozaton egy tanulócsoportban teljes lefedettséggel valósul meg a TÁMOP pályázat fenntarthatóságának következő öt évében. A programcsomaggal haladó pedagógusok a program kerettanterve szerint dolgoznak. II.1.1. Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztésének célja és kiemelt pedagógiai feladatai: A kisiskolás korosztály anyanyelvi nevelésének célja, hogy az iskolába kerülést megelőző nyelvi tapasztalatokra építve megindítsa a gyerekek anyanyelvi tudatosodásának folyamatát, megalapozza annak a későbbiekben kiteljesedő igényes és működőképes eszközi használatát. A fejlesztés eredményeképpen a spontán anyanyelvhasználat a kezdő iskolaszakasz végére egyre tudatosabbá válik. Az új nyelvhasználati módok megtanulásával kiszélesedik a nyelvi tevékenységek köre, gazdagodik eszköztára, pontosabbá válik a megértés és a kifejezés, és differenciálódik az információs forrásokhoz való hozzáférés feltételrendszere. Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése komplex folyamat, mely a speciális műveltségterületi célok megvalósítása során jelentős mértékben hozzájárul többféle kulcskompetencia és a nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok eredményes megvalósulásához is. A fejlesztés eszköze a tanulói aktivitást feltételező, integrált szemléletű változatos tevékenység-rendszer, melynek középpontjában a szóbeli és írásbeli szöveg megértése, valamint a szó-és írásbeli szövegalkotás áll. Ebben a folyamatban - miközben megalapozást nyernek, fejlődnek, tökéletesednek a kommunikáció különféle (verbális, nem verbális, képi, hangzó, elektronikus) módjai célirányosan fejleszthetők az II.1.2. Fejlesztési követelmények A szövegértés-szövegalkotás kompetencia terület többféle anyanyelvi kompetencia fejlesztését foglalja magában. Ezek sok szállal kapcsolódnak egymáshoz, bonyolult rendszert alkotnak. Fejlődésük összefügg, a gyakorlatban elválaszthatatlanok egymástól. 7

Most is csupán csak a könnyebb értelmezhetőség miatt kerül sor az összetevők fejlesztésben betöltött szerepének egymástól elkülönült bemutatására. Napi gyakoriságú fejlesztő tevékenységek Az anyanyelvi képességek fejlesztésének komplex rendszerében tanéveken átívelő, napi rendszerességgel ismétlődő tevékenység a beszélgető kör, a mindennapi mesemondás és a ritmust érzékeltető versmondás. E fontos nevelési eszközök a közös élmény erejével, a csoport és a csoporttagok életével kapcsolatos őszinte beszélgetésekkel alapozzák a szociális kompetenciák fejlődését (közel hozzák egymáshoz a gyerekeket, fokozzák összetartozásuk érzését), oldott légkört teremtenek a tanuláshoz, keretet adnak a szóbeli kommunikáció (a beszéd, a szóbeli szövegértés), a kognitív képességek és az erkölcsi érzék fejlődéséhez. Általános alapozás Ez a fejlesztési terület az írásbeli nyelvhasználat elsajátítását készíti elő, alapozza meg. A fejlesztő munka arra irányul, hogy minél zavartalanabb, minél inkább örömszerző legyen az új nyelvi tevékenységek: az olvasás és az írás elsajátítása. Ez nemcsak az eredményesség, hanem a kezdeti tanulási motiváltság megőrzése és tovább fejlesztése érdekében is elengedhetetlen, hiszen a kezdeti tanulási sikeresség képezi az élethosszig tartó tanulás egyik legfőbb alapját. Az e területen folyó alapozó munka folyamatában különösen kitüntetett szerepe van a differenciálásnak, a személyre szabott fejlesztésnek, mert ez teremti meg a feltételét annak, hogy a gyerekek akkor kezdjék el az olvasás és az írás jelrendszerének elsajátítását, amikor arra már felkészültek, és olyan tempóban haladjanak a tanulás folyamatában, amelyik leginkább megfelel egyéni fejlődésüknek, fejleszthetőségüknek, amelyik igazodik sajátos nevelési igényeikhez. Beszéd beszédértés szóbeli szövegalkotás A fejlesztés középpontjában ezen a területen az igényes szóbeli kommunikáció megalapozása áll: a szóbeli gondolatközlés tartalmának, nyelvi megformáltságának és hangzó oldalának csiszolása, finomítása itt a tanító feladata. Az egyéni, a páros és a csoportos beszédhelyzetekben a gyerekek anyanyelvi tapasztalatok birtokába jutnak, kipróbálhatják alakuló kommunikációs képességeiket, az önkifejezés szóbeli formáit, nyelvhelyességi szabályokat ismernek meg és alkalmaznak, továbbfejlesztik szókincsüket, aktivizálják verbális és nem verbális eszköztárukat. Olvasás - az írott szöveg megértése Az olvasástanulás célja kezdettől fogva az, hogy a gyerekek érdekeltek legyenek az olvasottak megértésében, az első próbálkozásoktól kezdve keressék az elolvasott szó, szókapcsolat, mondat vagy szöveg értelmét. Olvasásuk a fejlesztés eredményeképpen egyre jobban működő eszközzé váljon irodalmi élmények megszerzéséhez, az írásos 8

információhordozók használatához és kiszolgálja önálló tanulási, információszerzési, művelődési igényeiket. Az eszköz szintű olvasás feltétele a jó olvasási technika, melynek fejlesztő eszköze a hangos olvasás, míg a valóságos szövegértéshez a tanulóknak néma olvasás útján kell megismerkedniük a szöveggel. Fontos, hogy a tanulás folyamatában a diákok értelmezzék a szöveget saját olvasatuk szerint, keressenek benne információkat, összefüggéseket, jussanak következtetésekhez, reflektáljanak az olvasottakra, mondjanak véleményt és használják fel a megszerzett információkat új feladathelyzetben is. Az olvasmányok szövegeit használja fel a tanító sokrétű anyanyelvi tapasztalatok szerzéséhez is. Figyeltesse meg a gondolatközlés adekvát módjait, az anyanyelvhasználat könnyen belátható szabályszerűségeit, anyanyelvünk alapvető jellemzőit. A tanulás folyamatában váljon természetes gyakorlattá, hogy a diákok könyvekből, kézikönyvekből, szótárakból, digitális forrásokból kiegészítik tankönyveik információkészletét, rendszeresen használják feladatmegoldásaikhoz a különböző információs forrásokat, és olyan technikákat sajátítanak el, amelyek hozzájárulnak önálló tanulási képességük megalapozásához. Írás íráshasználat- írásbeli szövegalkotás A fejlesztés arra irányul, hogy a jelrendszer biztonságos elsajátítására építve jól működő, lendületes és olvasható, tetszetős kézírás alakuljon ki, tehermentesítve ezzel az értelmi erőket az írás technikai kivitelezésének felügyelete alól. Az írástanulás folyamatában a gyerekeknek: szigorúan kötött szabályokat kell elsajátítaniuk (balról jobbra haladás, az írásmozgás iránya, a betűk magassági kiterjedése, a kis-és nagybetűk alakjának eltérése, az írásminta követése), továbbá jelentős értelmi aktivitással kell kontroll alatt tartaniuk az írással közölt tartalmakat, s az írás helyességét. E rendkívül bonyolult folyamat sikerének feltétele, hogy: kifejlődjenek a gyerekben az írástanulás értelmi, fiziológiai és pszichológiai alapjai, a tanulás irányításához a tanító vegye figyelembe a tanuló vizuális, motorikus és perceptuális adottságait, apró módszertani lépésekkel haladjon, ne siettesse a tanulás folyamatát. 9

Különös figyelmet kell fordítani a sajátos nevelési igényű és a részképesség zavarokkal küzdő gyerekek türelmes alapozó fejlesztésére, és ha szükséges, be kell szerezni az írástanulást támogató speciális segédeszközöket is (pl. látáskárosodott, mozgáskorlátozott tanulók tanításához). Indokolt esetben - megnyújtva az alapozó időszakot - szükség szerinti további késleltetéssel egyedileg kerül-jön meghatározásra a betűírás megkezdésének időpontja. Az írástanítás kétféle írásminta - álló vagy enyhén jobbra dőlő betűk - használatával történhet. A tanulás folyamatát a tanító szabad döntése határozza meg. A betűírás tanulása kezdődhet az olvasás tanulásával párhuzamosan, vagy késleltetett módon követi az olvasás elsajátítását. Kezdődhet kisbetűs programmal, a kis- és nagybetűk párhuzamos tanulásával, valamint nyomtatott nagybetűk írásával. Az a jó, ha a tempó személyre szabott. Az írás eszközzé válásának ideje a legkorábban a harmadik iskolai év végére tehető. Addig szükség van a célirányos és rendszeres írásgyakorlásra. Az írástechnika elsajátítása elsősorban az írásmozgás kiművelését, automatizálódását jelenti, de természetesen kapcsolódik az írás helyességének fejlesztéséhez is, mert jó alkalmat teremt a felismert helyesírási szabályszerűségek, a megszerzett anyanyelvi tapasztalatok hasznosításához, rendszeres alkalmazásához. A helyesírás fejlesztésének lényege, hogy a gyerek minél többször találkozzon a helyes szóalakkal és írja le azt. Ezért az írástevékenységekben elsősorban a másolás és az emlékezetből írás különféle változatai kapjanak elsőbbséget. A tollbamondásra írás nem a helyesírás megtanulásának, sokkal inkább a fejlődés nyomon követésének eszköze legyen, mely átvezető lépcsőfok az akaratlagos írás helyességének kifejlődéséhez. A jól kimunkált írástechnika és helyesírási készültség teremti meg az írásbeli szövegalkotás eszközi alapját. E nélkül a gyerek nem tudja figyelmét a gondolatközlésre, az akaratlagos írás tartalmi kritériumaira irányítani. A diákok lássák, hogy tanítójuk mi mindenre használja az írást. Ők is írjanak kronologikus szöveget, pl. naplót, levelet, mesét, élménybeszámolót, összefoglalót megfigyelésekről, feladatteljesítésről. Szerkesszenek nem kronologikus szövegeket is (meghívókat, feliratokat, címkéket, recepteket, feljegyzéseket). Játsszanak a nyelvvel, írjanak mondókát, verset, szójátékot, találós kérdést. Írjanak olyan szöveget, amit másoknak szánnak elolvasásra (mese, újság, képregény, könyv). Az írásbeli szövegalkotás fejlődését a legjobban a szöveges értékelés támogatja. II.1.3. A fejlesztésre fordítható időkeret felhasználása 10

Tanítási idő: 4 tanévre az összóraszám 32 42%-a (ez kb. 974-1279 óra) Javasolt éves óraszámok: az 1. tanévben: 236 310 óra, a 2. tanévben: 236 310 óra, a 3. tanévben: 236 310 óra, a 4. tanévben: 266 349 óra határértékek között. (A kerettanterv 45 perces tanítási órákkal és/vagy epocha, illetve projekt jellegű tevékenység-szervezéssel működő osztályokban is alkalmazható. Ezért az óraszámoknak nincs meghatározó jelentőségük. Az egyes fejlesztési területek tevékenységeire fordított idő a gyerekek aktuális fej-lettségi szintjétől, érdeklődésétől függ, és a tanító belátása szerint alakítandó. A megadott óraszámok tájékoztató jellegűek.) A tanítási-tanulási idő felhasználásának javasolt belső arányai a kompetenciafejlesztés részterületei szerint Alapozó időszak: szükség szerinti időfelhasználással tervezhető Kompetenciákat fejlesztő tevékenységekre fordítható napi időkeretek az 1-4. évfolyamon: Beszélgető kör, mesehallgatás, ritmikus tevékenységek kb. napi 45 Beszéd, beszédértés, szövegalkotás: a fennmaradó összidő 35%-a Olvasás, az írott szöveg megértése: a fennmaradó összidő 25-40%-a (a választott tanítási stratégia szerint) Írás, íráshasználat, írásbeli szövegalkotás: a fennmaradó összidő 25-40%-a (a választott tanítási stratégia szerint) II.1.4. Eszközrendszer A programcsomag tanórai gyakorlatához évfolyamokon átívelő, a kompetenciaalapú fejlesztést és a differenciált tanulásirányítást ösztönző tanulói és tanítói eszközrendszer készült. Ennek elemei: az alapkészségek és képességek fejlődésének támogatásához játékgyűjtemény, feladatbank, mintamodulok és mozgókép segédanyag (DVD), mesegyűjtemény a mindennapi mesemondáshoz, hangzó anyag (CD) és képsorozat a beszéd fejlődésének támogatásához, szófejlesztő játékokra épülő munkatankönyv a betűk tanulásához, munkafüzet és írólapok az enyhén jobbra dőlő írás megtanulásához, mintamodulok az írástanulással induló betűtanulás metodikájának megismeréséhez, az olvasástanulás fejlődésének folyamatához igazított két irodalmi olvasókönyv, 11

meséskönyvekre emlékeztető, a tanulók különféle olvasási készültségéhez igazodó, több kisebb terjedelmű tematikus olvasmánygyűjtemény, tanulói feladatgyűjtemények, képtárak, munkafüzetek, kiegészítő olvasólapok tanítói feladatbank, mintamodulok, modulleírások (részletesen kidolgozott módszertani megoldásmódokat bemutató tanítási folyamatleírások) az olvasás szövegértés szövegalkotás fejlődésének támogatásához, megfigyelési szempontok a fejlesztő értékelés alkalmazásához, mérőlapok a szövegértés szintjének meghatározásához, képtár a programcsomag egyes elemeinek interaktív táblán történő alkalmazáshoz Ebből az eszközrendszerből a tanító a fejlesztési céljainak megfelelően választhatja ki pedagógiai munkájához a tanulócsoportja, illetve az egyes tanulók fejlettségéhez és fejlesztési igényeihez leginkább illeszkedő tanulói eszközöket és tanítói eljárásokat. 12

II.2. Kompetencia alapú matematika oktatása Iskolánkban a 2009/2010-es tanévben bevezetésre került a kompetenciaalapú matematika A programcsomag egy alsós tanulócsoportban. Ezt a pályázatban kiírtak alapján további öt évig fent kell tartani, mely egy alsós tanulócsoportban fog megvalósulni. A programcsomag bevezetésével új célok és feladatok várnak a megvalósítókra, melyek a következőek: II.2.1. Célok és feladatok A matematikatanítás célja, hogy a gondolkodás örömének és hasznosságának felfedeztetésével párhuzamosan megismertesse a tanulókat környezetük mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozza a korszerű, a mindennapi életben, a többi tantárgy tanulása során és különböző probléma-szituációkban jól használható, továbbfejlesztésre alkalmas matematikai műveltségüket. Ezen cél megvalósításának folyamatában elsősorban a matematikai kompetencia különböző komponenseit fejlesztjük, valamint a matematikai nevelés folyamatában rejlő lehetőségeket kihasználva hozzájárulunk a többi kulcskompetencia (anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, a hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) megerősítéséhez. A fenti célok megvalósításának komplex folyamata biztosítja a kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok (énkép, önismeret, hon- és népismeret, európai azonosságtudat-egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés, környezettudatos nevelés, a tanulás tanítása, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőtt lét szerepeire) megvalósítását is. II.2.2.A kerettanterv a magyar matematikai nevelés jó hagyományait, értékeit megőrizve a következő területeken fogalmaz meg kiemelten hangsúlyos feladatokat: Fejlesztés-központúság megvalósítása két fő területen: a tanulók komplex fejlesztése; valamint a matematikai tartalmak fokozatos felépítése, mélyítése, bővítése. Ez a szemlélet megkívánja, a felépítés lehetővé teszi a tanulók differenciált foglalkoztatását, az egyéni bánásmód megvalósítását is. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése, a különböző adottságú, képességű tanulók felzárkóztatásának illetve tehetségük kibontakoztatásának változatos módszerekkel történő megvalósítása (például a matematikatörténeti érdekességek, a különböző játékok, mint alapvető tevékenységi formák használata a motiváltság erősítésében, stb.). Az inkluzív nevelésben részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók számára ajánlásokat találhatunk a kerettanterv 13. mellékletében. A matematika hasznosságának, gyakorlati hasznosíthatóságának, más műveltségterületeken történő alkalmazásának hangsúlyosabb szerepeltetése a kulcskompetenciák fejlesztése érdekében. A kerettanterv új szemléletét megerősítő tevékenységi formák, módszertani ajánlások megjelenítése (pl.: páros és csoportmunka, kooperatív tanulási eljárások megismertetése). Az értékelési módszerek változatosságának hangsúlyozása (az értékelést is a fejlesztés szolgálatába állítva, például megerősíti az egyén önmagához képesti fejlődésének pozitív értékelését is). A matematikai fogalmak fokozatos fejlesztése, az életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységgel megerősített megjelenítése, a tudatosan átgondolt, spirális tananyag-felépítés. Ezt a kerettantervet mely kis kiegészítéssel helyi tantervként is használható - ajánljuk minden olyan matematika tantárgyi programhoz, amelyik a matematikai nevelőmunka megújítására törekszik. 13

A kerettanterv egy gyakorlati megvalósítását biztosító komplex eszközrendszer készült el a sulinova Kht. keretében lezajlott fejlesztési folyamat során. (Educatio sulinova program HEFOP 3.1.1.) Ezen dokumentumok (feladatlapok, könyvek, tanári segédletek, eszközök, stb.) moduláris építkezése lehetővé teszi az 1-12. évfolyamok bármelyikén való akár önálló alkalmazásukat, és biztosítja azon középiskolák számára is a 9. évfolyam matematikai nevelésének megszervezését, ahol a középiskolai tanulmányokat nyelvi évfolyamok szervezésével kezdik. II.2.3. Pedagógiai-szakmai koncepció A fejlesztés-központúság megvalósítása Kiemelten hat kompetencia-komponens fejlesztését tervezzük meg a természetes fejlődési törvényekkel szinkronban és hozzáillesztjük a matematikai tevékenységekhez. Ezek: a számlálás, számolás; a mennyiségi és valószínűségi következtetés; a mérés, mértékváltás; a rendszerezés, kombinativitás; a szöveges feladatok, problémamegoldás, metakogníció; és az induktív és deduktív folyamatok, induktív és deduktív következtetés. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése Gondot fordítunk a különböző adottságokhoz, képességekhez és nehézségekhez, a különféle tanulási módokhoz, érdeklődéshez való alkalmazkodásra. Különös figyelmet igényel az olyan hiányosságok pótlása, amelyek a megértés és a továbbhaladás lehetőségét korlátozzák. A fogalmi rendszer gazdag valóságtartalommal való kiépítése, megtöltése kiemelten fontos a szegényes szociális hátterű tanulók számára. A gyakorlati problémákban való jobb eligazodás szolgálata Az elméleti ismeretek elsajátíttatása mellett nagy figyelmet szentelünk ezek beágyazására a köznapi élet helyzeteibe, problémáiba, a köznapi és a különféle műveltségterületeken való alkalmazásokra. II.2.4. Tartalom A tartalmi leírás a tanítói munka matematikai tartalmának, ismereteinek, a fejlesztendő képességeknek, kompetenciáknak és a gyerekek tárgyi és szellemi tevékenységeinek átfogó rendszerét tervezi meg. A fogalmi rendszer épülését és a képességek fejlődésének felerősödését, hatékonyságát a tanulás helyes szervezésével, módszereivel szolgálhatjuk, ezért a fejlesztő munkát a matematikai tevékenységek rendszerébe építve tervezzük. II.2.5. Bemenet-vezérlésű építkezés A fejlesztés tartalmát elsődlegesen az határolja körül, hogy ki-ki honnan indul, de nem tévesztjük szem elől, hogy milyen célok felé akarunk haladni. Az irányt tudhatjuk, amerre haladni kívánunk, és a fejlesztés várható (de nem feltétlenül elvárható) eredményeit. Meghagyjuk a pedagógus alapvető felelősségét annak megítélésében, hogy csoportjában és egyénileg tanítványaival honnan indul, milyen tempóban halad, milyen speciális eljárásokat, módszereket követ. Nem fogalmazunk meg egy nagyon határozottan körvonalazott, egységes követelményrendszert, azonban az egyes szakaszok végére kijelöljük az elérendő minimális szinteket ahhoz, hogy a következő szakasz munkája biztonságosan elkezdhető legyen. II.2.6. Módszertani ajánlások 14

A matematikatanulás lényegi összetevői a tartalmak mellett a tanulási módszerek. Ugyanazt a tananyagot sokféleképen fel lehet dolgozni, de a módszerek megválasztásához nagyon fontos néhány alapvetést figyelembe venni. A matematika kettős öröm forrása lehet, ha a gyerekek átélhetik a világ egyre jobb megértésének izgalmát és a saját szellemi gyarapodásuknak élményét. A kisiskolás gyerekek valódi ismeretekhez nem juthatnak elvont közlésekből, magyarázatokból. A matematikatanulás az első szakaszban a cselekvő, személyes tapasztalatszerzéssel kezdődik, és sok esetben még nem is léphet túl rajta. Ha a kisgyerek megtanul helyzeteket, képeket, történéseket megfigyelni, ezeket rekonstruálni, eljátszani, lerajzolni, elmondani, leírni, jelekkel kifejezni, akkor megtette az első lépést a megismerés útján. Az absztrakció alapja a sokszínű, sokféle konkrétum megismerése. Hasonlóan: a problémák manipulatív, tárgyi tevékenységgel való, cselekvő megoldása lesz alapja a gondolati problémamegoldásnak, s ez által a világ megértésének és a gondolkodás fejlődésének is. A cselekvő tapasztalatszerzéshez és problémamegoldáshoz eszközökre van szükség, amelynek egy része a gyerekek saját teste és természetes környezetének tárgyai, más része viszont mesterséges, határozott céllal készített taneszközök. A pedagógus szerepe a tanulási helyzetek megteremtése, megszervezése, a megfelelő problémafelvetés, a megoldásához használható eszközök, és esetenként a megfelelő támogatás biztosítása. Az ő feladata a nyugodt munkalégkör és a megfelelő motiváció kialakítása is. Ehhez járul hozzá a munka szükséges mértékű irányítása, ellenőrzése. A matematikai problémák játékba ágyazása sok esetben alkalmas formája a fejlesztő, nevelő munkának, hiszen a gyerekeknek az egyik leginkább megfelelő tevékenysége a játék. Ezt nem kell a tanítási órán kívülre száműznünk, hanem célszerű a tanulás legszervesebb részévé tennünk. Ugyanakkor, a tanórán kívüli foglalkozásokra tervezett játékok, játékos tevékenységek hatékonyságát növelhetjük, ha ezek kapcsolódnak a tanítási órákra tervezett fejlesztési folyamathoz. Ezek megválasztását támogatják a mellékletben megjelenő (C típusú) javaslatok. Eszközei:az IKT az órák min. 25%-ában valósul meg. A programcsomaghoz tartozó tanulói-tanítói feladatlapok, eszközök, tanítói fóliák Eljárásai: kooperatív módszerek, rétegmunka, differenciált oktatás, csoportmunka, páros munka, egyéni, kutató ill. gyűjtőmunka stb. formájában valósul meg. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program: a matematika programcsomag nagy figyelmet fordít a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatására, melyet a feladattípusokon belül más-más feladatsor megoldatásával, kooperatív tanulásszervezéssel, differenciált rétegmunka alkalmazásával valósíthatunk meg. A szülő, tanuló, iskolai és.együttműködésének formái:a szülők folyamatos tájékoztatása, betekintés lehetősége a tanítási folyamatba (nyílt órák keretében), véleménynyilvánítási lehetőség megteremtése Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái: a programcsomag által összeállított mérőlapok segítségével, ill. a pedagógus által összeállított felmérőlapok segítségével Az iskolai írásbeli beszámoltatás rendje: a programcsomagban leírt ütemterv szerint, ill. a pedagógus által szükségesnek tartott /egy-egy téma lezárása után, diagnosztizáló, szintfelmérő, stb./ 15

II.3. Szociális-életviteli kompetencia bevezetése A szociális-életviteli kompetencia B programcsomagját vezetjük be alsó tagozaton egy tanulócsoportban, valamint 5-6. évfolyamon egy tanulócsoportban. II.3.1.Pedagógiai alapelvek A program során alkalmazott legfontosabbak alapelvek: - a személyes és társas kompetenciák, a szociális kompetenciák fejlesztése - személyközpontúság - élményszerű és tevékenység-alapú tanulás - életszerűség az iskolai munka tartalmaiban és tevékenységeiben - új szereposztás az iskolában partneri viszony gyerek és tanárai között, mint a demokratikus társadalomban szükséges kompetenciák megszerzésének egyik alapfeltétele; facilitáló, támogató, szervező tanári magatartás és toleráns tanári (emberi) attitűd, mint az önálló tanulói tevékenységen alapuló iskolai munkaformák alapfeltétele - szociális esélyegyenlőség - integráció közösségi esély a sajátos nevelési igényű gyerekek számára - módszertani sokféleség. A programcsomag az egységes alapokra épülő differenciálás alapelvét alkalmazza és következetesen épít a diákok sokféle előzetes tudására, informális, nem iskolai tanulási helyzetekben megszerzett tapasztalataira, segítve ezzel társadalmi esélyegyenlőség és az integráció megvalósulását is. A modulokat tevékenységközpontúság, az aktív tanulás lehetőségeinek megteremtése jellemzi, és rendszerint többféle párhuzamos tevékenység lehetőségét kínálják ugyanazon célok eléréséhez, illetve ugyanazon tartalmak különböző megközelítéséhez. A csomagban megjelenő tevékenységrendszer egésze közvetett módon hozzájárul az önművelés igényének, és az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességeknek a kialakításához is. A programban alkalmazott módszerek közös alapelve, hogy interakciókban átélt és feldolgozott saját tapasztalatokra épülnek. Valamennyi módszer épít a tanulók korábban megszerzett tapasztalataira, megszólítja az érzelmeiket, önkifejezésre, alkotásra, véleményalkotásra és véleménynyilvánításra ösztönöz, így teremtve valódi szociális közeget a szociális tanuláshoz. Alapelv, hogy az eltérő szociális-kulturális hátterű, más-más tapasztalatokkal és képességekkel rendelkező tanulók fejlődését saját aktuális állapotukból kiindulva támogassuk. A modulok ezért ugyanahhoz a tanulási folyamathoz különböző utakat, és többféle módszert is kínálnak, amelyek közül a pedagógus diákjai ismeretében válogathat. A módszertani alapelvek érvényesítése a tanártól és a tanulóktól több szempontból is a hagyományostól eltérő magatartást kíván, ami mindkét fél számára tanulási folyamatot jelenthet. A pedagógus szerepei között előtérbe kerül a szervező, moderáló, támogató magatartás, a tanulók pedig az önálló és saját munkájukért felelősséget viselő, egymás szempontjait figyelembe vevő cselekvő ember szerepébe kerülnek. II.3.2. Célok és kiemelt fejlesztési feladatok A kerettanterv stratégiai célja a személyes és társas kompetenciák fejlődésének sokoldalú támogatása a programcsomag révén. Ennek részekén a programcsomag részben az életkori sajátosságok,részben az alkalmazott módszertan lehetőségeinek figyelembevételével az alábbi célok megvalósulásában tudnak részt vállalni. A személyes dimenzióban: a reális önismeret, az önbizalom és az önfegyelem kialakulásának elősegítése, a kreativitás fejlesztése, a személyiség által meghatározott lehetőségek és korlátok közötti előigazodás képességének megalapozása, a személyes célok reális kitűzésének gyakorlása, az egyéni érzések felismerésének és megnevezésének gyakorlása. 16

A társas dimenzióban: a nyitottság és a mások iránti bizalom kialakítása, a véleményalkotási és cselekvési autonómia, valamint a felelősségérzet megalapozása, a konstruktív konfliktusmegoldáshoz szükséges attitűdök és képességek megalapozása, gyakorlat szerzése az életkornak megfelelő hiteles kommunikációban, a hatékony együttműködéshez szükséges attitűdök megalapozása, és az együttműködés alapvető eszköztárának kialakítása. A kognitív dimenzióban: a pozitív kritikai attitűd megalapozása, gyakorlat szerzése a különféle formában megjelenő információk kezelésében, a problémamegoldó gondolkodás technikáinak megalapozása. A szociális kompetenciák fejlesztése a sikeres integráció megvalósításának egyik alapvető célja és eszköze. II.3.3.Témák Én és a másik B típusú programcsomag -1-6. évfolyamon Minden évfolyam témái lazábban vagy szorosabban egy-egy tematikus csomópont köré rendeződnek. Évfolyam Központi témakörök 1. Az együttlét 2. Az együttlét, a bizalom és az elfogadás 3. A csoport és a közösség 4. A barátság 5. A konfliktus 6. Az őszinteség és a hazugság, a bizalom, az önbizalom, a félelem és hitelesség A közös tevékenységek során a gyerekek újra és újra olyan kommunikációs helyzetekbe kerülnek, amelyekben a legegyszerűbb társas érintkezési formák gyakorlásától (üdvözlés, kérés, segítségkérés stb.) a személyes élmények megosztásán keresztül a metakommunikáció felismeréséig jutnak el. Gyakorolhatják az eredményes kommunikációt konfliktushelyzetekben, és visszatérően közösségi helyzetekben és szerepekben (szerepeink a családban, iskolában, barátok között, arcaink sokfélesége, viszonyaink másokhoz). Az alsóbb évfolyamokon a szociális kompetencia fejlődése elsősorban az együttműködési formák gyakorlásában, és a rejtetten beáramló élmények révén, közvetett módon jön létre; a tudatos szembesülés, mérlegelés, általában a tudatos viszonyulás itt még korai feladat lenne a gyerekek számára, nincs összhangban a 6-8 évesek életkori sajátosságaival. Az ötödik-hatodik osztályosok programjában az együttműködés mellett már mód nyílik a problémák tudatosítására, a diákok álláspontjának tudatos kimunkálására, megjelenítésére is. II.3.4. Módszerek és tanulásszervezési eljárások A tevékenység elsődleges célja a szociális kompetencia fejlesztése. Az iskolai tanulás egyben a szociális kompetencia-fejlesztés terepe, eszköze,míg a szociális kompetenciafejlesztés egyben a sikeres tanulás közege és eszköze két egymást támogató folyamat. 17

Hatékony kompetenciafejlesztés csak személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó pedagógiai módszerekkel lehetséges. Az eszköztár, ami ezt a komplex fejlesztést segíti, a kooperatív tanulás módszertana. A tanítás-tanulás klasszikus módszerei Előadás Magyarázat Megbeszélés, beszélgetés Szemléltetés Interaktív, részvételen, személyes tapasztalatokon, saját élményen alapuló módszerek Beszélgetőkör Csoportmunka, párosmunka Kooperatív tanulás Szerepjáték Drámajáték Résztvevő megfigyelés IKT eszközök alkalmazása II.3.5. Az értékelés alapelvei A szociális kompetencia fejlődése érést jelent. Folyamat-jellegéből következik, hogy értékelésének összhangban kell lennie a fejlődés folyamatjellegével, a gyerek, az osztály, egy-egy csoport (esetleg már közösség), önmagához viszonyított fejlődését állítva a középpontba. A szociális kompetencia fejlettségének, állapotának értékelésekor a fejlesztő, minősítés nélküli értékelést alkalmazzuk, amely folyamatos, diák-diák, diák-pedagógus, pedagógus-szülő interakcióban zajlik, épít az önértékelésre és az önreflexióra, az adott teljesítményt értékeli, de tekintettel van a gyerek egyedi személyiségére, aktuális állapotára, fejlettségi állapotot jelez, s egyúttal hozzásegít a tovább-fejlődéshez, személyre szabottan, és a külső követelményrendszer elérésében a diáknak megfelelő módon ad támogatást. A program moduljai általában több helyen is érintik az értékelés témáját, és megoldásokat javasolnak a pedagógusoknak. II.3.6. Illeszkedések A programcsomagok szervesen illeszkednek az alapfokú oktatás érvényben lévő szabályozási rendszeréhez. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósuló központi program részeként vezető szerepet játszottak a kompetencia alapú tanítás/tanulás alapelveinek és módszereinek implementálásában is. Ezért szerves összhangban vannak a velük párhuzamosan korrigált alaptanterv, a NAT 2007 elvárásaival. Kapcsolódás a Nemzeti Alaptantervhez Az Európai Unió ajánlásai nyomán a NAT-ban megjelenő kulcskompetenciák közül a programcsomag középpontjában a személyes és a szociális, valamint a természettudományos kompetencia fejlesztésének célkitűzése áll. Tevékenység- és feladatrendszere révén azonban erőteljesen hozzájárul az alábbi kulcskompetenciák fejlesztéséhez is: Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti kifejezőképesség Kezdeményezőképesség Hatékony, önálló tanulás 18

A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai közül a programcsomag nagymértékben hozzájárul a következő területeken folyó fejlesztéshez: Énkép, önismeret Testi és lelki egészség A fentiek mellett közepes erősséggel támogatja a tanulás tanítását célzó kiemelt fejlesztési feladat megvalósulását is. A programcsomagok moduljaiban megjelenő tartalmak kapcsolódnak az alábbi műveltségterületek képességfejlesztési és ismeretbővítési célkitűzéseihez: Anyanyelv és irodalom Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Művészetek A programcsomag tekintettel van azokra a teendőkre, amelyeket egyetlen életszakaszhoz vagy nevelési területhez nem rendelhető, közös feladatokként határoz meg a Nemzeti Alaptanterv. Ezek közül különösen az alábbiak támogatására alkalmas: A személyiség- és közösségfejlesztés feladatai (családi és kortárs- kapcsolatok elmélyítése, az előítéletek felismerése, a testi és lelki egészség megőrzése, a fogyasztóvédelmi nevelés) Az olyan nyitott iskola megteremtése, amely aktívan együttműködik a szülőkkel. II.3.7.A program végrehajtását, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök - külön hozzáférhető taneszközök a gyerekek számára, és külön tanári munkaeszköz - taneszközök: szövegek, feladatok, képek, ábrák, kártyák - a tanári munkaeszköz: a gyerekeknek szánt taneszközök, kiegészítve a tanár számára készített információkkal, a tanulás megszervezésére vonatkozó konkrét javaslatokkal, általános módszertani ismertetővel és azokkal a sokszorosítható taneszköz-mellékletekkel, amelyeket a gyerekek taneszközei nem tartalmaznak - kooperatív kincsesláda - a taneszközökben megjelenő tartalom, a feldolgozás módja és a fejlesztési célok összhangja - életkorilag is releváns fejlesztési célok - kereszttanterviség: adott együttműködési fókuszok megjelenése több, különböző műveltségterülethez tartozó foglalkozás keretében, adott együttműködési fókusz fejlesztésekor megjelenő, többféle műveltségterülethez is kapcsolódó fejlesztési feladatok 19

II.4. Tantárgytömbösítés A tantárgytömbösítés a közoktatásról szóló törvény 52. -a (3) bekezdése alapján a szakrendszerű oktatás kötelező tanóra foglalkozásaihoz rendelkezésre álló intézményi időkeret 2009/2010. tanévben legalább öt százalékának, a 2010/2011. tanévben legalább tíz százalékának, a 2011/2012. tanévben legalább tizenöt százalékának felhasználásával kell megszervezni a következők szerint: A tanítási ciklusoknak legalább kéthetenként kell váltaniuk egymást. A tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségi területek tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük. A tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie. Az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani. II.4.1. Célok: Oktatási tartalmak koncentrált, alapos és élvezetes tanítása. A sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak lehetőség szerinti egyénre szabott fejlesztése. A kompetencia alapú oktatás segítse a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése. Digitális írástudás elterjesztése. II.4.2. Feladatok: Kompetencia alapú oktatás kiterjesztése. Élet közeli tanulási környezet kialakítása. A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása. A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása II.4.3. A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer. II.4.4. A tanulásszervezés alapelvei: 20

differenciálás egyéni különbségek figyelembevétele tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése. szociális készségek - szociális kompetenciák fejlesztésének elve divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. motiváló módszerek alkalmazása pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. II.4.5. A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, melynek megvalósulási formái: Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása Ajánlott óratípusok: Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok: 21

Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak: az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, e-tanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok Az értékelés formái: önálló munkák (szóbeli, írásbeli) órai munkák bemutatók, kiselőadások értékelése házi dolgozatok Tanév Szakrendszerű óra/hét % Tömbösített időkeret/hét Tömbösítésre javasolt tantárgyak 2009/2010 283 óra 5% 14,5 óra Magyar nyelv és irodalom, történelem, ének, etika, biológia, földrajz 2010/2011 258 óra 10% 25,8 óra Fizika, kémia, biológia, földrajz, történelem 2011/2012 258,5 óra 15% 38,78 óra Fizika, kémia, biológia, földrajz, történelem, magyar irodalom, médiaismeret, rajz, ének 2012/2013 274 óra 15% 41,1 óra Fizika, kémia, 22

biológia, földrajz, történelem, magyar irodalom, médiaismeret, rajz, ének 2013/2014 314,5 óra 15% 47,18 óra Fizika, kémia, biológia, földrajz, történelem, magyar irodalom, médiaismeret, rajz, ének 2014/2015 355 óra 15% 53,25 óra Fizika, kémia, biológia, földrajz, történelem, magyar irodalom, médiaismeret, rajz, ének II.4.7. A megvalósulás formái: 1. Tantárgytömbösítés kéthetes ciklusokban szervezve Természetesen ezeket az órákat többféleképpen is el lehet osztani, a helyi humán erőforrás figyelembevételével. 2. Epochális egységekben megszervezve (egy epocha 3 hét) 23

II.5. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása A történelem valamint ember- és társadalomismeret, etika műveltségterület tantárgyi bontás nélküli bevezetése a 7.-8. évfolyamon. A tantárgy neve: történelem, etika Óraszáma: 2,5 óra/hét 7 8. évfolyamon az egyetemes és a magyar történelem újkori és jelenkori szakaszát tárgyaljuk. Ezen időszakok sok szállal kapcsolódnak jelenünkhöz, ezért a legfontosabb tények megismertetése mellett lényeges a történelmi szemlélet fejlesztése. Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek, összefüggéseinek föltárása a magyar történelem mélyebb megértését segíti elő. Ezt erősíti az is, hogy a tanulók a magyar történelemmel gyakran a kiemelkedő személyiségek életén keresztül ismerkednek meg, így mérlegelhetik azt is, hogy mi a szerepe az egyénnek a történelemben. Az európai történelem kiemelt eseményeinek segítségével elsősorban Európa történelmi szerepének változásairól (vetélkedések és háborúk, diktatúrák és demokráciák, ellentétek és integráció) szereznek benyomásokat a tanulók. Az európai történelem fordulópontjairól szerzett ismereteik mellett tanulmányozzák az újkorban és a jelenkorban élt emberek életmódját, gondolkodásmódját, valláshoz való viszonyát is. Az időszak jó példát kínál arra is, hogy a tanulók megvizsgálhassák az egyenlőtlen fejlődés elvét, hogy érzékeljék a szegény és gazdag országok (gyarmatosítók, gyarmatok; fejlettek, fejlődők) közötti különbségek tényezőit, megértsék annak legfőbb okait. Érzékeljék azt is, hogy a széttartó, negatív tendenciák mellett jelen vannak a kiegyenlítő, konfliktusfeloldó törekvések is (pl. ENSZ, Európai Unió). Mind az egyetemes, mind a magyar történelem bővelkedik olyan konfliktusokban, amelynek feldolgozásával megismerkedhetnek és azonosulhatnak az egyszerű emberek erkölcsi konfliktusaival történelmi döntéshelyzetekben (forradalmak, holokaust, kisebbségi lét). A társadalomismeret hozzásegít ahhoz, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak saját koruk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. Az ismereteken túl ez mindenekelőtt a társadalmi problémák iránti érzékenység növelését, valamint a konfliktusok elemzéséhez szükséges képességek fejlesztését jelenti. Az emberismeret az önismeret elmélyítéséhez járul hozzá. Segíti a tanulók értékek iránti pozitív viszonyulását, a reális énkép, a korszerű emberkép és világkép fontosabb elemeinek kialakítását, a kommunikáció, a tolerancia, az empátia és a humánus életvezetés képességének erősítését. A történelem és etika tantárgy célkitűzései, fejlesztési feladatai átfedik egymást, ezért van arra lehetőség, hogy szorosan egymásra épülve, egy-egy történelmi témára építve fejlesszük a tanulók társadalomismeretét, kritikai gondolkodását, kommunikációs és szociális kompetenciáikat. A tantárgy értékelése a pedagógiai programban leírtak szerint történik. 24