NAGYHEGYES KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM



Hasonló dokumentumok
MEZŐKÖVESD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Litér Község Önkormányzatának Képviselő-testületének 19/2001. (VI. 29.) sz. rendelete a környezetvédelemről

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

J a v a s l a t a évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására

Településszerkezeti terv módosításának leírása I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK

Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/1999. /I.28. / önkormányzati-rendelete a környezetvédelem helyi szabályozásáról

Tahitótfalu Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 23/2000. (XII.08.) sz. rendelete a környezetvédelemről (egységes szerkezetben)

BALATONHENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2008. (V.13.) ÖK számú rendelete a helyi környezet védelméről

RÉPCELAK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLAT 2016.

Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 20/2009.(XII. 10.) önkormányzati rendelete a helyi környezet és természet védeleméről

Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015.(III.26.) számú rendelete a helyi környezet és a természet védelméről I.

A Zagyvaszántói Önkormányzat 13/2004.(IV.30.)rendelete a környezetvédelemről és a köztisztaságról

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

Bogyiszló Község Önkormányzatának. 13/2007. (XII.29.) számú. r e n d e l e t e. Hulladék gazdálkodásról

A június 1-én hatályba lépő rendelkezésekkel egységes szerkezetbe foglalt rendelet.

IBRÁNY VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 1/2009. (II. 06.)KT. r e n d e l e t e G1. a köztisztaság fenntartásáról és környezetvédelemről

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1. FEJEZET: ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének október 26-i ülésére

Ezen rendelet augusztus 30. napján lépett hatályba Kihirdetése augusztus 30. napján megtörtént. Dr. Szántó Mária jegyző

Tahitótfalu Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 23/2000. (XII.08.) sz. rendelete a környezetvédelemről (egységes szerkezetben

Zalacsány község Önkormányzatának. 16 /2004.(IX.20.) számú rendelete

Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. (..) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról

Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 6/2015. (IV.10.) önkormányzati rendelete. a köztisztaságról. / egységes szerkezetben /

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

I. fejezet Általános rendelkezések

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1..

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

Tolmács Község Önkormányzat Képviselő testületének../2010. (...) Önkormányzati RENDELETE

A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 35. és 36..-aiban foglalt felhatalmazás alapján:

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

Algyő Község Önkormányzat. Képviselő-testületének. 7/1998. (II.27.) Kt. sz. rendelete. a köztisztaságról. / egységes szerkezetben /

H e g y e s d község Önkormányzata Képviselőtestületének 15/2000./XII.21./ r e n d e l e t e. a környezetvédelemről.

H:\gizike\egységes ör 2005\a hulladékgazdálkodásról szóló ör.doc

BUZSÁK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2011. ( XII.15.) számú. r e n d e l e t e

46/2001.(12.18.) Kgy. sz. rendelet 1

2.. 1 Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya és alkalmazása 1.

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, KÖZTISZTASÁG ÉS AZ AVAR VALAMINT A KERTI HULLADÉKOK NYÍLTTÉRI ÉGETÉSÉNEK HELYI SZABÁLYAIRÓL

ZALAHALÁP KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA RÉSZTERÜLETEKRE

J a v a s l a t a évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására

I.fejezet. Bevezető rendelkezések

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének../2011.(..) önkormányzati rendelete. a környezetvédelem részleges helyi szabályozásáról

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET

1. Az alaprendelet (továbbiakban R ) 2.. (2) és (3) bekezdése hatályát veszti.

Ráckeve Város Önkormányzatának. Környezeti Fenntarthatósági Terve május

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ŐR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Többször módosított

A helyi környezetvédelemről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, valamint a település tisztaságáról

Tüskevár Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (.) önkormányzati rendelete

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Földeák község Önkormányzati Képviselő-testületének 25/2004. (XII.16.) rendelete a helyi építési szabályzatról

Szentes Város Önkormányzata Jegyzője Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/

I. FEJEZET. Általános rendelkezések. A rendelet célja. A rendelet hatálya. Fogalom-meghatározások

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.

Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról

Nikla Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 10/2014. (IV.30.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemről és a közterületek használatáról

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE PÁPA, Fő utca 12. Tel.: 89/ Fax.: 89/

A kapuvári Berg Gusztáv Szakiskola egészségterve

GESZT ÖNKORMÁNYZAT 21/2007 (X.03.) SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás március Véleményezési tervdokumentáció TH

GŐSFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 9/2002. (XI.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a helyi környezet védelméről, a település tisztaságáról szóló 10/2006. (VI. 2.

I. Fejezet Általános rendelkezések

SZENTKIRÁLYSZABADJA KÖZSÉG Településszerkezeti terve

ABA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

30 / (XII. 15.) RENDELETE

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet. A törvény célja. A törvény hatálya

az azt módosító 15/2007. (XII. 27.) rendelettel egységes szerkezetben

HAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

Algyő Község Önkormányzat. Képviselő-testületének. 2/2014. (II.28.) Kt. sz. rendelete. a köztisztaságról. / egységes szerkezetben /

ORCI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007.(X.11.) SZ. RENDELETE

I. Fejezet. Általános rendelkezések

TARTALOMJEGYZÉK A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI I. FEJEZET 1. RENDELET

1/2006. (01.20.) Kgy. számú rendelet 1 A NÉPKERT ÉS KÖRNYÉKE RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült február 27. napján Hunya Község Önkormányzata Képviselő-testületének rendkívüli üléséről.

Bóly Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (X.3.) önkormányzati rendelete

I. FEJEZET. 1. A település tisztaságáról

( ) Valkó Nagyközségi Önkormányzat. Helyi Hulladékgazdálkodási Terv

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Remeteszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2006. (XII.18.) számú rendelete Remeteszőlős Község környezetvédelméről

ÖNKORMÁNYZATI RENDELET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Településszerkezeti terv Határozattal jóváhagyandó munkarész (tervezet)

SZÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/2007. (VI.26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E

a módosításáról szóló 13/2010. (IX. 28.), 7/2012. (III. 20.) rendelettel egységes szerkezetben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: január 27.

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda. Javaslat

Balatonhenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 14/2013. (XI. 19.) önkormányzati rendelete

Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás december Véleményezési tervdokumentáció TH

1. Értelmező rendelkezések. 1. (1) E rendelet alkalmazásában:

Tárgy: KÜJ: KTJ: HATÁROZAT

M E G H Í V Ó április 15. napjára (szerda) órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

Hásságy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2010. (XII.15.) számú rendelete

MŰSZAKI LEÍRÁS TENK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁHOZ 1. ELŐZMÉNYEK

Átírás:

NAGYHEGYES KÖZSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA (LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ) 2014 2015. március Készítette: Cseke Tamás Vezető-tanácsos műszaki ügyintéző Berecz Ákos Elfogadta Nagyhegyes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 107/2015. (IV. 20.) Öh határozatával Oldal 1 / 29

Bevezetés Hazánkban a környezetvédelem jogi szabályozását a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban Kvt.) alapozza meg, amely rendelkezik a Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban NKP.) kidolgozásának részletes előírásairól. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 96/2009. (XII. 9.) Ogy. határozatával elfogadta a 2009-2014 közötti időszakra szóló NKP-t, mely a Kvt. megalkotása óta a harmadik program, ami meghatározza Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek 6 évre szóló átfogó kereteit. A Kvt. 46. -a rendelkezik arról, hogy a településeknek környezetvédelmi programot kell készíteniük, a programnak összhangban kell lennie az NKP-ban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével. Nagyhegyes Község első környezetvédelmi programja 2001-ben készült el, melyet a Település Képviselő-testülete a 92/2001. (V. 23.) számú Önkormányzati határozatával hagyta jóvá és az akkor készülő rendezési terv környezetvédelmi fejezete megalapozását is szolgálta. A Képviselő-testület 19/2010. (II. 10.) Öh. határozatával fogadta el a település 2010-2016. közötti időszakra szóló jelenleg hatályos Környezetvédelmi Programját, melyet 2012-ben felülvizsgált 67/2012. (III. 21.) Önkormányzati határozatával. A Ktv. 46. (1) e) pontja alapján: A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A felülvizsgálat célja, hogy e törvényi előírásnak megfeleltessük a település Környezetvédelmi Programját. A lakosság tájékoztatását is célzó felülvizsgálatot az alapprogram szerkezeti felépítése szerinti tematikára alapozva az elért eredmények bemutatásával és a feladatok számbavételével kívánjuk elvégezni az alábbi szakáganként: Levegőtisztaság védelem, Talajvédelem, Vízvédelem, Csapadékvíz elvezetés, Természetvédelem, Állatvédelem, Köztisztaság, Közlekedésszervezés, Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés, Zajvédelem, Környezeti ismeretek, környezettudatosság közvetítése a lakosság részére, Települési és épített környezet védelme, Energiagazdálkodás. Oldal 2 / 29

1.1. LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM Háttér Nagyhegyes Község levegőminőségének állapotát továbbra is a motorizált közlekedés légszennyező hatása, a Nagyhegyesen található ipari üzemek működése, az időszakokhoz köthető kommunális tevékenységek, valamint a meteorológiai körülmények befolyásolják. A legjelentősebb kommunális légszennyezés a téli időszakban a fűtési tevékenység, melyben az elmúlt években az energiaárak drasztikus emelkedése, illetve az elszegényedés következtében jelentősen nőtt a fa fűtési célú felhasználása. A tavasztól őszig tartó időszakban a tiltás ellenére végzett kerti hulladékok égetése befolyásolja a levegő minőségét. Légszennyező hatást jelentenek még a mezőgazdasági üzemek (állattartási tevékenységgel összefüggő bűzhatások) kibocsátásai. A jelentős mezőgazdasági területekkel összefüggésben továbbra is jelentős a pollenszennyezés. A program célja: Az ipari és kommunális tevékenységek eredményeként kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségének csökkentése, alacsonyabb környezeti kockázatot jelentő lakókörnyezet biztosítása. Megvalósítandó feladatok: 1. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia elveinek figyelembe vétele Az elmúlt két évben az uniós ok követelményrendszereként vállaltuk a CO 2 kibocsájtás néhány százalékos csökkentését. Ezt a célt a hatékonyabb közlekedésszervezéssel, az energiák hatékonyabb felhasználásával, az újrahasznosított anyagok beszerzésének előtérbe helyezésével, valamint környezetvédelmi beruházások végrehajtásával értük el. A nevelési, oktatási illetve közintézményeink a klímatudatos szemléletformálás előtérbe helyezésével továbbra is tevékenyen részt vesznek a szemlélet formálásában. Közintézményeink energiahatékonyságot segítő fejlesztési lehetőségeinek felkutatása, a megvalósított beruházásokon keresztül a helyi közösségek tudatformálása. 2. A lakossági gumi, műanyag és egyéb hulladékok égetéséből származó légszennyezés csökkentése (a helyi levegőtisztaság-védelmi rendelet megfelelő kommunikációja) A Kvt 48. (4) bekezdés b) pontja felhatalmazást ad és a települési önkormányzat hatáskörébe utalja, hogy a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó helyi szabályokat rendeletben állapítsa meg. Önkormányzatunk nem él a szabályozás lehetőségével, azaz a levegőtisztaság védelmet helyezi előtérbe. A település honlapján a katasztrófavédelmi igazgatósággal közösen lakossági tájékoztató kerül már publikálásra a szabadtéri tüzek megelőzésére. A lakosság széles körű rendszeres tájékoztatása a helyi csatornákon keresztül (internet, Nagyhegyes újság). Az új tűzvédelmi rendelet előírásinak kommunikálása. A 2010-ben történ immissziós vizsgálatok során feltárt benzol légszennyezés forrásának meghatározása a Felügyelőség bevonásával. Mezőgazdasági eredetű időszakos bűzszennyezések (hígtrágya kijuttatás) feltárása kezelése a mezőőrök bevonásával. Oldal 3 / 29

3. A kerti hulladékok komposztálásának elősegítése Az önkormányzat ebben a kérdésben annyit lépett előre, hogy a szilárdhulladék-lerakó rekultivációjával a területen a zöldhulladék elhelyezésére már nincs lehetőség, ezért a lakosságnak saját magának kell megoldania a zöldhulladék elhelyezést. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének apropójaként a hulladék, e fajtájára is komolyabb hangsúlyt kell fektetni a lakossági tájékoztató kiadványokban. A megfelelő méretű kertekkel rendelkező ingatlanok elég helyet biztosítanak a zöldhulladékok komposztálására. A fák gallyazásából származó hulladék problémáját egy gyűjtő feldolgozótelep létesítésével lehet kezelni. 4. Az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések A lakossági bejelentések alapján a belterületi gyommentesítés az önkormányzat felszólítására az ingatlantulajdonosok rendszeresen elvégzik. Ez idáig kényszerkaszálásra nem kerül sor. A megelőzés fontosságáról az állam által nyújtott szórólapok, plakátok helyben szokásos terjesztésével tájékoztatást kapnak a település lakói. A külterületi szennyező források feltárásában, megszűntetésében emberi és anyagi erőforrás hiányában nem tudunk hatékonyan részt venni, annak feladata nem is önkormányzatunkra, hanem az illetékes földhivatalra hárul. A lakossági bejelentéseket természetesen továbbítjuk az illetékes szervek részére. Az önkormányzati belterületi földek hasznosításának is többek között az volt a célja, hogy az allergéneket visszaszorítsuk. A közterületi ellenőrzések gyakoriságával, vagy esetleg külön kistérségi közterület felügyelet létrehozásával lehet az allergén növények (elsősorban a parlagfű) belterületi virágzását hatékonyabban visszaszorítani. A rendszeres lakossági tájékoztatás kell a megelőzés érdekében. 5. Utak pormentesítése A belterületi belvízrendezés során okozott szennyezés eltávolítását végezte a vállalkozó az utakról. Önkormányzati célzott úttakarítás csak a Kossuth utcán történt meg a közfoglalkoztatottak bevonásával. A telkekről és a településszéli földutakról esős időben felhordott szennyezés visszaszorítására a helyi körzeti megbízott figyelmét felhívtuk, hogy fokozottan ellenőrizze, e szennyezéseket, valamint a lakosság is tájékoztatva lett a helyi sajtóban. A burkolatlan belterületi utak aszfaltozásával, meliorációs út útalapjának elkészítése, tudatos forgalomszervezés (behajtás megtiltása). Oldal 4 / 29

Srsz Program Határidő 1. 2. 3. 4. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia elveinek figyelembe vétele A lakossági gumi, műanyag és egyéb hulladékok égetéséből származó légszennyezés csökkentése A kerti hulladékok komposztálásának elősegítése Az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM Felelős/együttm űködő Önkormányzat Környezetvédel mi Felügyelőség /Környezetvédel mi Felügyelőség/ Becsült költség (millió Ft) Részletes elemzést igényel 0,1 1,5 Forrás Önkormányzat 3 Önkormányzat 5. Utak pormentesítése Önkormányzat 50 1.2. TALAJVÉDELEM Háttér A talajok minőségi állapotváltozásának észlelésére országos megfigyelő rendszer került kiépítésre. A mérőhálózatot a Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága működteti. A talajok állapotát elsősorban a túlzott mértékű műtrágyázás veszélyezteti. Ennek mértéke várhatóan lényegesen csökkeni fog a műtrágyák árának lényeges emelkedése miatt. Meghatározó terhelést jelentenek a község talajaira nézve a szabálytalanul elhelyezett különféle hulladékok (szilárd, folyékony, kommunális, állati, veszélyes) általi szennyeződések. Az Önkormányzat adatai szerint jelenleg Nagyhegyes Község területén illegális hulladéklerakás nem történik. A program célja: A meglévő talajszennyezések mértékének csökkentése és megszüntetése. További talajszennyezések kialakulásának megakadályozása. A talaj termőképességét és állapotát megóvó területhasználat biztosítása. Megvalósítandó feladatok: 1. Talajszennyezések megelőzése A szennyvízberuházás végrehajtásával és a lakosság tudatos tájékoztatása és hozzáállása alapján elmondható, hogy 95%-ot meghaladó az ingatlan rákötések aránya, mely jelentősen hozzájárult a belterületi talajszennyezés csökkenéséhez. Lakossági tájékoztatás és szemléletformálás a talajvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban. A lakossági tudatformálás során a földhasználókat felvilágosítani és ösztönözni kell a műtrágyák használatának csökkentésére, a természetes trágyák alkalmazásának növelésére. Oldal 5 / 29

2. Egyéb szennyezett területek kármentesítése A szennyvízleürítő rekultivációját követően 2014-ben zárult a szeméttelep rekultivációja is, mellyel jelentős lépést tettünk előre a szennyezett területeink kármentesítésében. Az önkormányzat feladata, hogy további területek ne kerüljenek illegális szennyezésre, melyek elsősorban a külterületen jellemző. Az önkormányzat külterületi szemeként funkcionáló mezei őrszolgálat fenntartásával lehet az illegális lerakók kialakulásának elejét venni. 3. Talaj és termőföldvédelmi szempontok figyelembevétele Az Önkormányzat a beruházásainál mindig a termőföldek minimális igénybevételét tartotta szem előtt annál is inkább, mivel a kivonások így is jelentős költségkiadást jelentettek. A beruházásoknál minimalizálni kell a zöldmezős beruházásokat, lényegesen nagyobb hangsúlyt kell fektetni barnamezős területek hasznosítására. 4. Az illegális hulladéklerakással és szennyvíz elhelyezéssel kapcsolatos ellenőrzések folytatása A szennyvízberuházással és a korábbi leürítő felszámolásával a megfelelő jogi szabályozással (talajterhelési díj stb.) szennyvízelhelyezés lehetőségét maradéktalanul megteremtette az önkormányzat. Az illegális hulladéklerakás településünkön korábban sem volt jellemző, de az esetleges bejelentéseket minden esetben kivizsgáltuk és intézkedtünk azok felszámolásáról. Az illegális hulladéklerakással, szennyvíz elhelyezéssel és a kapcsolatos ellenőrzéseket a továbbiakban is folytatni kell. A szennyvíz esetében a meglévő rendszerek működésének védelmére kell a továbbiakban az ellenőrzésnek irányulnia. A külterületen előforduló elhagyott szilárdhulladékok begyűjtésére rendszeres programokat kell szervezni, hogy azok mérete kezelhető maradjon, és ne alakuljanak ki fertőzött területek 5. A deflációval veszélyeztetett területeken erdők, erdősávok létesítése Az Önkormányzat a saját tulajdonú területein a szél káros hatásait fasorok telepítésével oldotta meg. Ez elsősorban a belterületre korlátozódott, illetve külterületen az önkormányzati beruházásban a kerékpárutak mentén. A község külterületén fel kell mérni a deflációval leginkább veszélyeztetett területeket és ösztönözni kell a földtulajdonosokat erdők, illetve erdősávok telepítésére, illetve olyan agrotechnika alkalmazására, amely kellően véd a defláció és az erózió ellen. Oldal 6 / 29

Srsz Program Határidő 1. 2. 3. 4. 5. Talajszennyezések megelőzése Egyéb szennyezett területek kármentesítése Talaj és termőföldvédelmi szempontok figyelembevétele Az illegális hulladéklerakással és szennyvíz elhelyezéssel kapcsolatos ellenőrzések folytatása A deflációval veszélyeztetett területeken erdők, erdősávok létesítése TALAJVÉDELEM Felelős/ együttműködő Környezetvédel mi Felügyelőség/ talajvédelmi hatóság terület tulajdonosok befektetők Becsült költség (millió Ft) 0,1. Forrás - - - - Önkormányzat 1 önkormányzat terület tulajdonosok 1 terület tulajdonosok 1.3. VÍZVÉDELEM Háttér A közég területén az ivóvíz ellátást a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. biztosítja. A szolgáltatott ivóvíz bázisa a Keleti-főcsatorna felszíni víztisztító művéből származó, vásárolt víz, amely távvezetéken jut el a település lakosaihoz. A külterületi majorok, állattartó telepek, stb. saját vízellátó rendszerrel rendelkeztek. A program célja: A felszín alatti vízkészletek utánpótlással arányos igénybevétele, a jó minőségű ivóvíz és a szennyvíztisztítás biztosítása a község valamennyi lakójának részére. A felszín alatti vizek minőségének védelme. A vízkészleteket veszélyeztető tényezők megszüntetése. Megvalósítandó feladatok: 1. A takarékos vízhasználat lehetőségének, alternatíváinak megteremtése és ösztönzése a lakosság és a közületi fogyasztók számára Az önkormányzat saját intézményei esetében mindig törekedett a vízfogyasztás racionális felhasználásának elterjesztésében. Ennek eredményeként több intézményben is felszerelésre kerültek perlátorok, melyek levegővel dúsítják a csapból kifolyó vizet. Oldal 7 / 29

A vízkészletek mennyiségi védelmének leghatékonyabb eszköze a vízfogyasztás racionalizálása. Ez egyrészt történhet víztakarékos berendezések, szerelvények alkalmazásával, másrészt esővíz, ill. csapadékvíz felhasználásával a nem ivóvíz minőségű vizet igénylő szükségletek ellátására. Ennek ösztönzése érdekében tájékoztató füzeteket, propagandaanyagokat kell létrehozni és a háztartásokba eljuttatni. Ki kell dolgozni és alkalmazni a szemléletformálás egyéb módszereit is a különböző korcsoportok környezettudatos vízhasználatának javítása érdekében. 2. Vízbázis védelmi program végrehajtása Eredmény: A felszín alatti vízbázisok védelmének leghatékonyabb módja azok felhasználásának kerülése. Településünk vízellátása közel két évtizede felszíni víz felhasználásával történik. A vízbázis védelemmel kapcsolatos feladatok végzése. 3. A Nagyhegyes szennyvíz-csatornázási és szennyvíztisztítási program megvalósítása 2012 áprilisa óta élesben üzemel a település szennyvízhálózat és a szennyvíztelep. A megépített rendszer hosszú távú hatékony, gazdaságos, önfenntartó üzemeltetése. 4. A kiépített csatornákra való rákötések kikényszerítése Az eredményes tájékoztatásának a kedvező lakossági hozzájárulásnak, valamin a lakossági tudatos elkötelezettségnek köszönhetően a rákötési arány a ban vállalt 95% rákötési arányt is meghaladja. A még rá nem kötött ingatlanok tulajdonosainak meggyőzése. 5. A felszíni vizekbe történő illegális szennyvízbevezetések feltárása és visszaszorítása A megvalósított szennyvízberuházás megteremtette a lehetőséget valamennyi belterületi lakos számára, hogy az ingatlanán keletkező folyékony hulladékot biztonságosan elvezesse. A rendelettel megállapított ösztönző (talajterhelési díj) pénzügyi, környezetvédelmi szempontból egyértelművé tette a lakosok választási lehetőségeit. Az elmúlt két évben illegális feltárásra nem került sor. Fel kell tárni és meg kell szüntetni a község és környezetében található felszíni vizeibe (állóvizek vagy folyóvizek) történő közvetlen szennyvízbevezetéseket (szabálytalan hígtrágya tárolókat is). Szükséges azonosítani azokat a szennyező forrásokat is, amelyek a csapadékcsatornákon keresztül terhelik ezeket a vizeket. Oldal 8 / 29

6. A felszíni és felszín alatti vizeket szennyező illegális hulladékok eltávolítása Az elmúlt két évben egy alaklommal kellett a Hivatalnak intézkedni egy bejelentett illegális hulladéklerakás felszámolásáról, melyet önkormányzati területen helyeztek el. A rendőrségi nyomozás az ügyben eredménytelenül zárult. Az önkormányzati területeke a szennyezések megszűntetése az észlelést követően, valamint a szennyezéssel érintett ingatlantulajdonosok felszólítása a hulladékok eltávolítására. Srsz Program Határidő 1. 2. 3. 4. 5. 6. A takarékos vízhasználat lehetőségének, alternatíváinak megteremtése és ösztönzése a lakosság és a közületi fogyasztók számára Vízbázis védelmi program végrehajtása A Nagyhegyes szennyvízcsatornázási és szennyvíztisztítási program fenntartása A kiépített csatornákra való rákötések kikényszerítése A felszíni vizekbe történő illegális szennyvízbevezetések feltárása és visszaszorítása A felszíni és felszín alatti vizeket szennyező illegális hulladékok eltávolítása VÍZVÉDELEM Felelős/ együttműködő Önkormányzat /helyi újság Tiszamenti Regionális Vízmű Zrt. Tiszamenti Regionális Vízmű Zrt. Becsült költség (millió Ft) Forrás 0 Önkormányzat N. A. Tiszamenti Regionális Vízmű Zrt. 18. lakosság Önkormányzat - - Tiszamenti Regionális Vízmű Zrt. Környezetvédel mi Felügyelőség 0,5 0,5 Tiszamenti Regionális Vízmű Zrt./ 1.4. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS Háttér Nagyhegyes település csapadékvíz elvezetése a vízellátáshoz és a szennyvíz csatornázottsághoz képest nagyon jónak mondható. Az önkormányzat 2005 óta V. ütemben megterveztette és engedélyeztette a település belterületeinek (ELEP is) valamennyi csapadékvíz elvezető hálózata teljes rendszerét. A már megépített burkolt árkok esetében megkérte és megkapta a fennmaradási engedélyt, a burkolatlan és hiányzó árkok esetében megkérte azok megvalósítási vízjogi engedélyét. A magas beruházási költségek miatt két alkalommal pályázott a megvalósításukra, ez idáig sikertelenül. Oldal 9 / 29

A program célja: A községben keletkező csapadékvíz elvezetésére vonatkozó rendszer teljes kiépítése, a hiányzó árokszakaszok pótlásával és burkolásával. Megvalósítandó feladatok: 1. A hiányzó csapadékvíz elvezető hálózat kiépítése 2014-ben lezárult az ÉAOP-5.1.2/D2-11 i projektben a település jelentős részét érintő csapadékvíz-hálózat fejlesztése. A korábban megépült és a most felújított rendszer üzemelésének fenntartása a lakosság bevonásával. A korábban épült, de működő rendszer hibáinak a kijavítása és a hiányzó szakaszok elkészítése esetlegesen a közfoglalkoztatotti humánerőforrás felhasználásával. 2. A csapadékvíz elvezető hálózat felülvizsgálata és a szükséges tervek elkészítése A projekt elkészültével a település belterületén a csapadékvíz hálózat 98%-ban lefedi a település utcáit. A települési belvízvédelmi terv elkészítése, amely az esetleges haváriák esetén is iránymutatást ad a védekezésben résztvevőknek, valamint a hiányzó szakaszok elkészítése az utak felújításához kapcsolódóan. 3. A csapadékvíz elvezető hálózat rekonstrukciója 2014-ben lezárult a település jelentős részét érintő csapadékvíz-hálózat fejlesztése. A korábbi beruházások során megépített működő szakaszok hibáinak a javítását, karbantartását el kell végezni. 4. A csapadékvíz elvezető rendszer nyílt árkainak rendszeres tisztítása A közfoglalkoztatás keretében a lehetőségekhez mérten rendszeresen tisztításra kerülnek a fő csatornaszakaszok. Az ingatlana előtti árkok karbantartása az 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. -a alapján az ingatlan tulajdonosának a feladata,mely kötelezettségről a lakosságot a helyi újságban tájékoztattuk. Az önkormányzati kezelésű szakaszok rendszeres karbantartásával példát kell mutatni a lakosság részére, valamint an tájékoztatni kell őket jogszabályi kötelezettségükről, ellenőrzésekkel kell kikényszeríteni a hanyag hozzáállás megváltoztatását. Oldal 10 / 29

Srsz Program Határidő 1. 2. 3. 4. A hiányzó csapadékvíz elvezető hálózat kiépítése A csapadékvíz elvezető hálózat felülvizsgálata és a szükséges tervek elkészítése A csapadékvíz elvezető hálózat rekonstrukciója A csapadékvíz elvezető rendszer nyílt árkainak rendszeres tisztítása CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS Felelős/ együttműködő Becsült költség (millió Ft) Önkormányzat 2 Önkormányzat 0,8 Önkormányzat 5 lakosság 1.5. ÉLŐVILÁG, TERMÉSZETVÉDELEM Háttér Forrás lakosok/ 0,5 Önkormányzat A Község területén természetvédelmi besorolással a Magyar Állam Természetvédelmi hivatalos honlapja szerint igen sok hrsz. érintett. A Községtől Ny-ra ökológiai folyosó és egy nagy kiterjedésű puffer terület található, valamint NATURA 2000 területek és a Hortobágyi Nemzeti Park területe. A program célja: A település természeti értékeinek védelme, hosszú távú fenntartása, a jelenlegi viszonyok javítása, a jelenleg védelemre tervezett területek védetté nyilvánítási eljárásának lefolytatása. Azon területek védetté nyilvánítási eljárásának előkészítése, melyek erre alkalmasak, de a védetté nyilvánítási eljárás még nincs folyamatban. A község természeti/táji elemeinek természet közeli állapot fenntartása. Megvalósítandó feladatok: 1. Helyi jelentőségű, védett természeti értékek kezelése Helyi jelentőségű védett természeti területek a HÉSZ 5. mellékeltében javaslatként szerepelnek, de azok védelem alá helyezése önálló rendeletben nem került megfogalmazásra és ilyen irányú döntés egyelőre nincs napirenden. A természeti értékeink megőrzése, fenntartása. 2. A védelemre tervezett területek védetté nyilvánítási eljárásának lefolytatása és kezelése Elep belterületén valamennyi ingatlan esetében sikerült a védelmet feloldani, ezért a belterületbe vonása megtörténhetett. A védelemre tervezett területek esetében a szükséges lépések nem történtek meg. A védelemre tervezett terület védelembe vételi okának felülvizsgálata. A vizsgálat alapján megalapozott védettség érvényesítése a helyi tervek, programok tartalmában. El kell látni a védetté nyilvánítási eljárás alatt álló területek kezelését. Oldal 11 / 29

3. Tájsebek feltérképezése és helyreállítása A szennyvízleürítőt követően a szilárdhulladék-lerakó rekultivációja is megtörtént. A terület továbbra is bekerített a helyreállítás megőrzése érdekében. A rekultivált területek állapotának a megőrzése a fenntartással. 4. Tájvédelmi tevékenység A 2013 januárjában jóváhagyott rendezési terv a zöldfelületek arányát a magasabb jogszabályokhoz és a helyi sajátosságokhoz igazodva rögzíti. Településfásítási koncepcióterv elkészítése a belterületi tájvédelmi tevékenység elősegítése érdekében. 5. Oktatás, szemléletformálás Az oktatási intézményeink mindig nagy hangsúlyt helyeznek a természeti és táji értékeink megőrzésére. Játékos programokkal mélyítik a gyermekek ez irányú ismereteit. Az önkormányzatnak oktatási és kulturális intézményi hálózaton, illetve a médián keresztül lehetőség van a természeti és táji értékek védelmét szolgáló nevelési és szemléletformálási tevékenység ellátására. 6. A mezőőri szolgálat működtetése Az Önkormányzat 2009. január 01-i hatállyal vezette be a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló 21/2008. (XII. 18.) Ör rendeletével a szolgálat jogi és pénzügyi alapjait. A szolgálat a korlátozott létszám ellenére továbbra is próbálja a feladatait a leghatékonyabb módon ellátni. A természeti értékek megóvása érdekében szükséges a mezőőri szolgálat természeti területeken történő minél sűrűbb járőrözése a természetrongálások megelőzésre. A hatékonyabb munkavégzés elérése érdekében a rendszer időnként érdemes felülvizsgálni és az eredmények alapján a szükséges lépéseket megtenni. 7. Az Országos Ökológiai hálózatba tartozó területek használatának korlátozása Az országos ökológiai hálózatba tartozó övezetek használatának korlátozását önkormányzatunk az elmúlt két évben egyszer sem rendelte el. Az esetleges beruházások esetében ebben a témában a magasabb hatósági szervek jártak el, a 2013-januárjában elfogadott HÉSZ 1. függeléke 3 pontja térképszerűen ábrázolja az ökológiai hálózat övezeteit. A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket ha azt táj- és természetvédelmi igények indokoljak földkábelben kell elhelyezni. Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minősíthető beépítésre szánt területté. Oldal 12 / 29

ÉLŐVILÁG, TERMÉSZETVÉDELEM Srsz Program Határidő Felelős/együttmű Becsült költség ködő (millió Ft) Forrás 1. Helyi jelentőségű, védett Részletes természeti értékek kezelése Önkormányzat vizsgálatot igényel A védelemre tervezett 2. területek védetté Részletes Folyamatos, nyilvánítási eljárásának Önkormányzat vizsgálatot igény szerint lefolytatása és igényel kezelése 3. Tájsebek feltérképezése és helyreállítása Önkormányzat 0,5 Önkormányzat 4. Tájvédelmi tevékenység Önkormányzat 1,6 Önkormányzat 5. Oktatás, szemléletformálás Önkormányzat N. A. 6. földtulajdonosok A mezőőri szolgálat Önkormányzat 0 / állami működtetése hozzájárulás 7. Az Országos Ökológiai hálózatba tartozó területek használatának korlátozása Önkormányzat - - 1.6. ÁLLATVÉDELEM Háttér Nagyhegyes területén, mivel falusias településről révén szó viszonylag jelentős mind a haszonállatok tenyésztése, mind a hobbiállatok tartása. A kontrollálatlan és kulturálatlan állattartás jelentős egészségügyi kockázatokat is okoz, amivel nem szívesen élnek együtt a lakók. A program célja: A kulturált állattartás feltételeinek javítása, az állattartásból származó közegészségügyi, morális és etikai problémák, konfliktusok csökkentése. Megvalósítandó feladatok: 1. Állatvédelmi járőr alkalmazása Az állatvédelmi járőri eseti feladatokat többnyire a mezőőrök látták el többnyire lakossági bejelentések alapján. Az állatvédelmi törvény 2012. január 01-i módosításával megteremtették a pénzügyi finanszírozásának feltételeit a járőr bevezetéséhez. A Képviselő-testület az elmúlt években sem kívánta bevezetni az ebadót. Annak vizsgálata, hogy az újonnan bevezethető adóforma a helyi szinten eléri e a jogalkotói szándékot. 2. Ivartalanítási kampány Az önkormányzat az elmúlt két évben ilyen kampányt nem folytatott. Oldal 13 / 29

Kutya- és macskaivartalanítási akciót minden évben egy alkalommal, tavasszal lehetne rendezni, ennek segítségével nagymértékben csökkenthető a település területén a kóbor kutyák és macskák száma. 3. Állatvédelmi szemléletformálás A helyi állattartási rendelet 2012 szeptemberében hatályon kívül lett helyezve az új állatvédelmi törvény változásai kapcsán, melyről a lakosság a helyi újságban tájékozódhatott. Szemléletformálás a környezeti nevelési program keretén belül a házi- és hobby állattartás módjairól, valamint ennek közösségi igényeiről, állattartási kultúra fejlesztéséről szól: sétáltatás, ürülék összegyűjtés, megfelelő tartási és állategészségügyi szabályok, ivartalanítás fontossága, stb. ÁLLATVÉDELEM Srsz Program Határidő Felelős/együttm Becsült költség űködő (millió Ft) Forrás 1. Részletes Állatvédelmi járőr Önkormányzat vizsgálatot lakossági alkalmazása igényel adóbevétel 2. Ivartalanítási kampány Önkormányzat 0,1 Önkormányzat 3. Állatvédelmi szemléletformálás Önkormányzat 0,1 Önkormányzat 1.7. KÖZTISZTASÁG Háttér Nagyhegyesen az önkormányzat és a lakosság erőfeszítéseinek eredményeként elmondhatjuk, hogy a községben a köztisztaság helyzete az átlagostól jobb. A program célja: A program célja, hogy a településen lakók egy tiszta, egészséges településen élhessenek és maguk is szívügyüknek tartsák a község tisztaságának elérését és megőrzését. Megvalósítandó feladatok: A program során megvalósítandó célok legtöbbje szerepel valamely másik programfejezetben is. 1. A hulladék gyűjtőedényből való kikerülésének megakadályozása 2013. vizsgálat kerül lefolytatásra arról, hogy ki nem veszik igénybe a kötelező közszolgáltatást. Az elkerülőket felszólítottuk, a nem együttműködők virtuálisan felvételt nyertek a rendszerbe és kiszámlázásra kerül a szolgáltatás. A szolgáltató bevonásával szúrópróbaszerű vizsgálatok lefolytatása a szolgáltatás igénybevételéről. A lomtalanítás során rendszeresen járőröző guberálók elleni jogi fellépés. Oldal 14 / 29

2. A hulladék gyűjtésére szolgáló utcai hulladékgyűjtő edényzet igényének felmérése Az önkormányzat évtizedek óta figyelemmel kíséri a frekventált helyeken fellépő utca edényzet igényeket. Pályázati források bevonásával hosszú évekig karbantartástól mentes, esztétikus edényzetek beszerzése. Az ürítés gyakoriságának az igényekhez igazítása a köztisztasági rend fenntartása érdekében. Az edényzetek környezetének hulladékmentesítése a szemléletformálás érdekében. 3. A lakossági gumi, műanyag és egyéb hulladékok égetéséből származó légszennyezés csökkentése (a helyi levegőtisztaság-védelmi rendelet megfelelő kommunikációja) 2013 októberében kerül sor a legutóbbi veszélyes hulladék begyűjtési akcióra a településen. Feladat: Az önkormányzat anyagi helyzetére tekintettel évente legalább egyszer kell veszélyes hulladék begyűjtési akciót szervezni. Az önkormányzat által finanszírozott akció esetében a begyűjtésből ki kell zárni a vállalkozásokat (traktorgumik, nagy mennyiségű fárad olajok stb.) és korlátozni kell a háztartásonként befogadott hulladékok mennyiségét. A rendszerességgel a begyűjtött mennyiségek éves szinten kalkulálhatóak és finanszírozhatóak maradnak. 4. Az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések A lakossági bejelentések alapján a belterületi gyommentesítés az önkormányzat felszólítására az ingatlantulajdonosok rendszeresen elvégzik. Ez idáig kényszerkaszálásra nem kerül sor. A megelőzés fontosságáról az állam által nyújtott szórólapok, plakátok helyben szokásos terjesztésével tájékoztatást kapnak a település lakói. A külterületi szennyező források feltárásában, megszűntetésében emberi és anyagi erőforrás hiányában nem tudunk hatékonyan részt venni, annak feladata nem is önkormányzatunkra, hanem az illetékes földhivatalra hárul. A lakossági bejelentéseket természetesen továbbítjuk az illetékes szervek részére. Az önkormányzati belterületi földek hasznosításának is többek között az volt a célja, hogy az allergéneket visszaszorítsuk. A közterületi ellenőrzések gyakoriságával, vagy esetleg külön kistérségi közterület felügyelet létrehozásával lehet az allergén növények (elsősorban a parlagfű) belterületi virágzását hatékonyabban visszaszorítani. A rendszeres lakossági tájékoztatás kell a megelőzés érdekében. 5. Az illegális hulladéklerakással és szennyvíz elhelyezéssel kapcsolatos ellenőrzések folytatása A szennyvízberuházással és a korábbi leürítő felszámolásával a megfelelő jogi szabályozással (talajterhelési díj stb.) szennyvízelhelyezés lehetőségét maradéktalanul megteremtette az önkormányzat. Az illegális hulladéklerakás településünkön korábban sem volt jellemző, de az esetleges bejelentéseket minden esetben kivizsgáltuk és intézkedtünk azok felszámolásáról. Az illegális hulladéklerakással, szennyvíz elhelyezéssel és a kapcsolatos ellenőrzéseket a továbbiakban is folytatni kell. A szennyvíz esetében a meglévő rendszerek működésének védelmére kell a továbbiakban az ellenőrzésnek irányulnia. A külterületen előforduló elhagyott szilárdhulladékok begyűjtésére rendszeres programokat kell szervezni, hogy azok mérete kezelhető maradjon, és ne alakuljanak ki fertőzött területek. Oldal 15 / 29

6. Tájsebek feltérképezése és helyreállítása A szennyvízleürítőt követően a szilárdhulladék-lerakó rekultivációja is megtörtént. A terület továbbra is bekerített a helyreállítás megőrzése érdekében. A rekultivált területek állapotának a megőrzése a fenntartással. 7. Illegális szennyvízürítés és illegális hulladéklerakás megakadályozása Eredmény: Illegális szennyvízleürítés feltárásra az elmúlt időszakban nem volt példa. A mezőőrök bevonásával a lehetséges gócpontok ellenőrzése. Srsz Program Határidő 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. A hulladék gyűjtőedényből való kikerülésének megakadályozása A hulladék gyűjtésére szolgáló utcai hulladékgyűjtő edényzet igényének felmérése, számuk növelése. A lakossági gumi, műanyag és egyéb hulladékok égetéséből származó légszennyezés csökkentése Az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések Az illegális hulladéklerakással és szennyvíz elhelyezéssel kapcsolatos ellenőrzések folytatása Tájsebek feltérképezése és helyreállítása Illegális szennyvízürítés és hulladéklerakások megakadályozása KÖZTISZTASÁG Felelős/együttm űködő Becsült költség (millió Ft) Forrás an Önkormányzat 0,1 Önkormányzat an Önkormányzat 1 Önkormányzat közszolgáltató 0,6 Önkormányzat Önkormányzat 3 Önkormányzat Önkormányzat 1 önkormányzat Önkormányzat 0,5 Önkormányzat 1.8. KÖZLEKEDÉSSZERVEZÉS Háttér l akosság bevonásával - - Nagyhegyes Önkormányzata gondoskodik az utak, kerékpárutak, járdák fenntartásáról, kezeléséről és környezetvédelméről. A program célja: Oldal 16 / 29

A program célja, hogy a településen lakók egy tiszta, egészséges településen élhessenek és maguk is szívügyüknek tartsák a község tisztaságának elérését és megőrzését. Megvalósítandó feladatok: 1. Fenntartás keretében történő környezetvédelmi feladatok A közterületek tisztántartását az önkormányzat megszervezett módon látja el. Az erőforrások korlátozott rendelkezésre állása ellenére a külső szemlélő számára rendezett tiszta település képét mutatja. Helyi szemmel vizsgálva még mindig van hova fejlődni. A település belterületén lévő utak portalanítása, megóvása és javítása. Az útburkolati jelek, táblák, korlátok esztétikus karbantartása, szükség esetén cseréje, pótlása. A burkolt és a burkolatlan utak padkájának, árkoknak, zöld területeknek a tisztántartása. Az utak és járdák (önkormányzati fenntartású) téli síktalanításának megszervezése, az utak melletti fák, fasorok rendszeres karbantartása. Lakosság tájékoztatása a közterület fenntartásával összefüggő feladatairól. 2. Úthálózat fejlesztése Az elmúlt két évben jelentős beruházásokat hajtott végre az önkormányzat. Megépült a Nagyhegyes- Balmazújvárosi kerékpárút és több belterületi utcaszakasz is megújult (Tulipán utca, Ipari út, Bocskai utca, Nyugati utca eleje, Alkotmány utca, Zrínyi utca, Ady utca eleje). Az önkormányzat anyagi erőforrásaira figyelemmel an fel kell újítani az utcák útburkolatát. Srsz Program Határidő 1. Fenntartás keretében történő környezetvédelmi feladatok KÖZLEKEDÉS SZERVEZÉS Felelős/együttm űködő 2. Úthálózat fejlesztés Önkormányzat Becsült költség (millió Ft) Forrás Önkormányzat 4 Önkormányzat Részletes költségelemzés szerint Oldal 17 / 29

1.9. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVÍZKEZELÉS Háttér Nagyhegyes Község rendelkezett elfogadott helyi hulladékgazdálkodási tervvel a 2004-2008 közötti időszakra. A hulladékgazdálkodási terv az önkormányzati hatáskörbe tartozó hulladékok körével kapcsolatos tevékenységeket tartalmazta. Nagyhegyes tagja a Hajdú-Bihar Megyei hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítására létrejött Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulásnak. A program keretében került megvalósításra Hajdú-Bihar megye 78 településének egy korszerű, EU konform, regionális hulladékgazdálkodási rendszere, mely magába foglalja a hulladék gyűjtését, válogatását, újrahasznosítását illetve a válogatási maradványok korszerű EU szabályozásnak megfelelő lerakóban való elhelyezését, a kapcsolódó technikai és technológiai módszerek kialakítását az eszközök beszerzését, a szükséges beruházások megvalósítását, az illegális, vagy felhagyott hulladéklerakók rekultivációját. A program célja: Az országos, regionális és helyi hulladékgazdálkodási tervek prioritásainak érvényesítése, a megelőzés szempontú hulladékgazdálkodás kialakítása. Környezetbarát és a szennyező fizet elven alapuló rendszer kialakítása. A termelési és a lakossági hulladékcsökkentés ösztönzése. Lakossági veszélyes hulladékmennyiség csökkentése és szervezett begyűjtés megvalósítása. Az illegális szilárd- és folyékonyhulladék lerakások megakadályozása. Megvalósítandó feladatok: 1. Helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény hatályba lépésével megszűnt a helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatának a kötelezettsége. Az új hulladékról szóló törvény értelmében önkormányzatunkat ilyen irányú kötelezettség nem terheli. 2. Helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtása A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény hatályba lépésével megszűnt a helyi hulladékgazdálkodási tervkészítés kötelezettsége, ezzel annak végrehajtási kötelezettsége is. Helyi terv hiányában annak végrehajtása sem terheli önkormányzatunkat. 3. Helyi hulladékgazdálkodás jogi szabályozása A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény hatályba lépésével megváltozott a jogi környezet, a helyi hulladékgazdálkodás jogi hátterét a szolgáltató által készített közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv képezi. Helyi hulladékgazdálkodási tárgyú jogszabály: - a hulladékgazdálkodás helyi szabályairól szóló2/2014. (II. 21.) rendelete; - a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról szóló 10/2014. (V. 22.) rendelet; Oldal 18 / 29

- a szennyvízközmű-fejlesztési hozzájárulásról szóló 27/2010. (XII. 16.) rendelet; - a talajterhelési díj helyi szabályairól szóló 23/2011. (XI. 24.) rendelet; - az önkormányzati környezetvédelmi alapról szóló 1/2010. (I. 21.) rendelet. A helyi rendeletek napra készen tartása a változó jogszabályi környezetben. 4. Közvetett szabályozás alkalmazása A rendeletek megalkotása során figyelembe vesszük az érintett körök hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeit is. A helyi önkormányzat több közvetett intézkedés révén tudja befolyásolni a helyi hulladékgazdálkodási folyamatokat: helyi adózási szabályozás, gazdaságpolitika, fejlesztési irányelvek. Ezek koncepciója során a hulladékgazdálkodási folyamatokat is figyelembe vesszük. 5. Hulladékhasznosítás és szennyvízkezelés fejlesztése A szennyvízberuházás, a szennyvízleürítő rekultivációja, valamint a szilárdhulladék-lerakó rekultivációja megtörtént. A lakosság tájékoztatása a vízfelhasználás csökkentése érdekében, hogy a 300m3/nap kapacitású szennyvíztelep hosszú távon ki tudja szolgálni a lakosság igényeit. 6. Szelektív hulladékgyűjtés üzemeltetése A megváltozott jogi szabályozás eredményeként 2015. április 01-től háztól történő szelektív hulladékgyűjtési rendszer kerül bevezetésre a településen. A szelektív hulladékgyűjtési rendszer hatékony működése érdekében a lakosság rendszeres tájékoztatása. 7.Építési és bontási hulladék hasznosítása Az önkormányzat a lakosság részére a megbízott szolgáltatón keresztül lehetőséget teremtett az építési bontási hulladékok szakszerű elhelyezésére. A beruházások során a kivitelezők feladatává tesszük a hulladékok szakszerű elhelyezését. A lakosság megfelelő tájékoztatásával el kell érni, hogy a Községben keletkező építési és bontási hulladékokat a hulladékkezelő telepre szállítsák, ne pedig illegális hulladéklerakások keletkezzenek belőlük a község külterületein. Oldal 19 / 29

8. Köztisztaság biztosítása Az önkormányzat hivatala saját technikai eszközeivel közfoglalkoztatottak bevonásával, illetve néhány speciális területen (hótakarítás) külső szerződéses viszonyban látja el a köztisztasági feladatokat. Az elért eredmények szinte tartása, hatékonyságának növelése. 9.Illegális szennyvízürítés és hulladéklerakás megakadályozása Eredmény: Illegális szennyvízleürítés feltárásra az elmúlt időszakban nem volt példa. A mezőőrök bevonásával a lehetséges gócpontok ellenőrzése. 10. Termelési hulladékok keletkezésének csökkentése közvetett eszközök révén Önkormányzatunk ebben a témakörben eredményeket az elmúl két évből nem tud felmutatni. Részvétel a regionális hulladékgazdálkodási terv kialakításában. Hulladékszegény technológiák ösztönzése tervezés elősegítése és kedvező gazdasági környezet megteremtése révén. 11. Veszélyes hulladékok, zöld hulladék, inert hulladék begyűjtési/hasznosítási rendszerének kiépítése 2013 októberében kerül sor a legutóbbi veszélyes hulladék begyűjtési akcióra a településen. Az inert hulladékok elszállítása a szilárdhulladék elszállítását végző szolgáltatáson keresztül legálisan megoldott a településen. A zöldhulladék begyűjtésére/hasznosításában nem történt előrelépés. Az önkormányzat anyagi helyzetére tekintettel évente legalább egy alkalommal kell veszélyes hulladék begyűjtési akciót szervezni. Az önkormányzat által finanszírozott akció esetében a begyűjtésből ki kell zárni a vállalkozásokat (traktorgumik, nagy mennyiségű fárad olajok stb.) és korlátozni kell a háztartásonként befogadott hulladékok mennyiségét. A rendszerességgel a begyűjtött mennyiségek éves szinten kalkulálhatóak és finanszírozhatóak maradnak. Az inert hulladékelszállítási rendszer fenntartása. A zöldhulladék esetében a lakosság tájékoztatása a saját ingatlanon történő komposztálásra. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének apropójaként a zöldhulladék kezelésére komolyabb hangsúlyt kell fektetni a lakossági tájékoztató kiadványokban. A megfelelő méretű kertekkel rendelkező ingatlanok elég helyet biztosítanak a zöldhulladékok komposztálására. A fák gallyazásából származó hulladék problémáját egy gyűjtő feldolgozótelep létesítésével lehet kezelni. 12. Oktatás, szemléletformálás Az oktatási intézményeink sokat tesznek a hulladékgazdálkodás rendszerének megismertetésében. Évente kerül megrendezésre szemétszedési akció a közterületeken, illetve papírgyűjtés. A gyerekek rendszeresen használhatják az intézményekben kihelyezet szelektív hulladékgyűjtőket (papír, üveg, műanyag PET), valamint az akkumulátor és szárazelem gyűjtő edényeket. Oldal 20 / 29

Fogyasztói magatartás befolyásolása: közterületi és önkormányzati médiában szereplő reklámok környezettudatos kezelése. Intézményi hulladékcsökkentő megoldások bevezetése. Alternatívák alkalmazása. Az önkormányzati oktatási és kulturális intézményi hálózaton keresztül lehetőség van a keletkező hulladékmennyiség csökkentését szolgáló, a helyi hulladékgazdálkodási tervben részletezett nevelési és szemléletformálási programok teljesítésére. 13. Zöldhulladék újrahasznosítása Az elmúlt két évben nem tett lépéseket az önkormányzat a zöldhulladékok újrahasznosítása érdekében. Az önkormányzat egyedi komposztálás bevezetésével tervezi megoldani, mellyel jelentősen csökkenne a kommunális hulladékok mennyisége is. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVÍZKEZELÉS Srsz Program Határidő Felelős/együttm űködő Becsült költség (millió Ft) Forrás 1. Helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata - - - - 2. Helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtása - - - - 3. Hulladékgazdálkodás jogi szabályozása Önkormányzat - - 4. Közvetett szabályozás alkalmazása Önkormányzat - - 5. Hulladékhasznosítás és szennyvízkezelés fejlesztése civil szervezetek 0,1 Önkormányzat 6. Szelektív hulladékgyűjtés k üzemeltetése, özszolgáltató - lakosság 7. Építési és bontási hulladék hasznosítása közszolgáltató - lakosság 8. Köztisztaság biztosítása Önkormányzat 2 Önkormányzat 9. Illegális szennyvízürítés és Önkormányzat / hulladéklerakás mezőőrség megakadályozása - - Termelési hulladékok 10. keletkezésének csökkentése Önkormányzat - - 11. közvetett eszközök révén Veszélyes hulladékok begyűjtési/hasznosítási rendszerének kiépítése civil szervezetek 0,6 12. Oktatás, szemléletformálás Önkormányzat - - 13. Zöldhulladék újrahasznosítása (egyedi komposztálás) Önkormányzat 0,1 Önkormányzat 1.10. ZAJVÉDELEM Háttér A közlekedésen kívül további terhelési forrást jelentenek a nagyobb üzemekhez/telephelyekhez, illetve a lakóövezetben található kisebb műhelyekhez, szórakozóhelyekhez és egyedi rendezvényekhez kötődő zajhatások. Oldal 21 / 29

A program célja: A lakosság egészségének védelme a zaj- és rezgésterhelés csökkentése révén. Megvalósítandó feladatok: 1. Zaj- és rezgésterhelés megelőzése Az ipartelepi útalap megépítésével csökkent a Kossuth utca mezőgazdasági gépjármű zajterhelése. A szennyvízberuházás megvalósításával a szippantós járművek forgalma lényegében megszűnt a belterületen. A településrendezési tervekben a zaj- és rezgésvédelmi követelmények érvényre juttatása (pl. zajvédelmi távolságok). Telephely engedélyezése során műszeres méréssel kell ellenőrizni, illetve igazolni a megengedett zajterhelési határértékek teljesülését. Közlekedési eredetű fokozott zajterhelés csökkentése érdekében forgalomszervezési, járműkorszerűsítési és útminőségi fejlesztések elvégzése. 2. Lakóövezeti zajforrások megszüntetése 2011-ben megindult az ipari terület kialakítása a település déli oldalán található legelő átminősítésével. Az új területek lehetőséget biztosítanak a település belterületén iparszerű tevékenységet végzők kitelepülésére. A lakóterületek közé ékelődött zajt okozó üzemi létesítmények ipari területekre, illetve ipari parkokba való áttelepítése. 3. Terhelést csökkentő/megszüntető fejlesztések elősegítése A kúria mögötti terület fásításával megkezdtük az elszeparálását a különböző funkciójú területeknek. Zajvédő beruházások kivitelezése (fasorok, zajvédő építmények telepítése, illetve hangszigetelés) áttelepítésre nem alkalmas forgalmas közutak és üzemi létesítmények környezetében. Oldal 22 / 29

Srsz Program Határidő 1. 2. 3. Zaj- és rezgésterhelés megelőzése Lakóövezeti zajforrások megszüntetése Terhelést csökkentő/megszüntető fejlesztések elősegítése ZAJVÉDELEM Felelős/együttm űködő Környezetvédel mi Felügyelőség Környezetvédel mi Felügyelőség/ vállalatok Önkormányzat Becsült költség (millió Ft) Részletes kalkulációt igényel Részletes kalkulációt igényel Részletes kalkulációt igényel Forrás Pályázat/ érintett cégek 1.11. KÖRNYEZETI ISMERETEK, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG KÖZVETÍTÉSE A LAKOSSÁG RÉSZÉRE Háttér A környezeti nevelés tantervi kötelezettség és az ország nemzetközi kötelezettségvállalása is egyben, azonban a legtöbb helyen jóformán csak környezet (természet-) védelem, környezetismeret oktatás folyik. Az oktatási rendszer elsősorban a tudásanyag növelését szolgálja, holott bebizonyosodott, hogy a környezeti nevelésben a több tudás nem vezet felelősebb környezeti cselekvéshez. Vagyis hiába nő a diákok lexikális tudása a témában, ez nem befolyásolja azt, hogy környezettudatosabb viselkedést tanúsítsanak. Szemléletváltozás nélkül az iskolában átadott ismeretek, illetve gyakorlatok később elhalványulnak, feledésbe merülnek. A környezeti nevelési tevékenység során a legfőbb nehézség a pénz, a megfelelő szakmai háttér és segítség (továbbképzés, szaktanácsadó szolgálat) hiánya. A pedagógusok környezeti nevelési továbbképzéseinek tartalmi felülvizsgálata, bővítése, illetve információs hálózat rendszerének kialakítása jelentősen javítaná a környezeti nevelés helyzetét. A gyermekek megfelelő környezeti nevelése mellett elengedhetetlen a felnőtt lakosság megfelelő tájékoztatása, nevelése is, mert a felnőtt lakosság nagy része sincs tisztában a kedvezőtlen környezeti hatásokat okozó tényezőkkel. A fogyasztói társadalomra jellemző fogyasztói szokások átvétele anyagés energiapocsékoláshoz, fokozott hulladéktermeléshez vezetett. Az emberek nem ismerik fel a tetteik, fogyasztásuk, életvitelük környezeti hatásait és összefüggéseit. Kevés információhoz jutnak a környezet állapotáról, ami az ok-okozati összefüggések megértését is megakadályozza. Általánosságban elmondható, hogy a lakosság jelentős része nem tudják, hogy a környezeti ügyeket érintő döntéshozatal során, pontosan mikor, milyen jogokkal élhetnek, mire és milyen részletességgel kellene hivatkozniuk, mit kell tenniük annak érdekében, hogy észrevételeik eredményesen érvényesüljenek a döntéshozatali procedúrában. A hivatali kifüggesztésekkel nem pótolható a széles körű nyilvánosság. A rendeletek nem minden esetben tartalmazzák az érintett nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó követelményeket, a (főként a beruházásokkal kapcsolatos) projektjavaslatok kidolgozása és beadása előtt szükséges tájékoztatási tevékenység és társadalmi érdekegyeztetés módját. Már a tervezés és előkészítés fázisában szükséges a partnerség érvényesítése és a társadalmi érdekegyeztetés, hiszen a nyilvánosság bevonásával a döntéshozó időben megismerheti a mérlegelésben releváns indokokat, a konkrét beruházással szembenálló jogos közösségi, vagy egyéni érdekeket. A lakossági tájékoztatás egyik leghatékonyabb színhelye lehet a település internetes portálja, valamint szórólapok és a település területén megtalálható napi és heti újságok. Oldal 23 / 29

A program célja: Az oktatás minden szintjén a környezetvédelmi tudatformálás integrált megjelenítése. Az oktatás pedagógiai célrendszerében helyet kell adni az aktív állampolgárrá nevelésnek, a környezettudatos gondolkodás kialakításának, a fenntartható fejlődés előmozdításának. Rendkívül fontos a helyi környezeti értékek és problémák megismertetése, illetve ezek kezelése. Cél egy olyan társadalom kialakítása, mely úgy elégíti ki a jelenben élők szükségleteit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk szükségleteinek kielégítését. A környezeti tudatosság társadalmi beágyazódásának elősegítése a szemléletformálás, környezettudatos gondolkodás kialakítása, az ismeretközvetítés, a környezeti információk terjesztése, aktív állampolgárrá nevelés és közösség fejlesztés révén Megvalósítandó feladatok: 1. Nagyhegyes Község környezetvédelmi környezetgazdálkodási tervében meghatározott feladatok maradéktalan teljesítése A településen a szelektív hulladékgyűjtési rendszer igénybe vétele mindenki számára elérhető. 2015. április 01-től háztól történik a szelektív hulladékok elszállítása. Az elmúlt két évben egy alkalommal a háztartásban keletkezett veszélyes hulladékok leadására is lehetősége nyílt a lakosoknak. Az iskola minden éven megrendezte a papírgyűjtési akcióját. A tervben a Környezetvédelmi Alap célfeladatok között szinte kizárólag olyan feladatok szerepelnek, melyek közvetlenül a környezeti tudatformálást szolgálják, illetve teljesítésük nagyban segíti a lakók környezetvédelemmel kapcsolatos pozitív álláspontjának kialakítását. A Környezetvédelmi Alap célfeladatok rendszerint az alábbi feladatok elvégzését jelentik. Szelektív hulladékgyűjtő akciók, Környezetvédelmet népszerűsítő iskola akciók, Családi népszerűsítő akciók. 2. Oktatási segédanyag kidolgozása a környezeti nevelés fejlesztése érdekében A TÁMOP -3.1.4 projekt keretében a 6. osztályos tanulók Szociális életvitel és környezeti kompetencia ismeretanyagot sajátíthattak el a tanáraikkal együtt, illetve az óvodában a tűz, víz, levegő föld projekt keretében mélyíthették kézzelfogható tudásaikat a gyermekek, mely projekt fenntartási időszaka 2016 szeptemberéig tart. Az oktatási intézményekben folyó környezeti nevelési programok fejlesztése és a környezeti tudatosság növelése érdekében olyan oktatási segédanyag kidolgozása, beszerzése melyek megelőző szemléletű, a fenntartható fogyasztói szokások kialakítását segítik elő az intézményben, a közösségben és annak tágabb környezetében is. Az ökológiai szemlélet elsajátítása a pedagógusok körében. 3. Az iskolán kívüli környezeti nevelési támogatása A hulladékgyűjtési akciók a nevelés részét képezik évről-évre. Oldal 24 / 29