K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYSÉGES SZERKEZETBEN TERVEZET (segédanyag a véleményezéshez, végleges formázást a módosítás elfogadása után kap!)
2 Simontornya Város Önkormányzata Képviselõ-testületének 22/2005.(Xll.19.) számú rendelete a 17/2009. (IX.29.) számú és a. számú rendelet módosítással egységes szerkezetben a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Simontornya Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. - ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelõen, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fûzõdõ sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg: A rendelet hatálya 1. (1)A rendelet hatálya Simontornya közigazgatási területére terjed ki. (2)A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bõvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerûsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényû elõírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad. (3)A rendelet területi és tárgyi hatályát érintõen minden természetes és jogi személyre nézve kötelezõ elõírásokat tartalmaz. (1)E rendelet alkalmazásában: A szabályozási elemek értelmezése 2. a)épületszélesség: aa)négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret. ab)épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete. b)utcai épület: az építési telek elõkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti elõírások szerinti fõ funkciójú épület. c)udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fõ funkcióját kiegészítõ, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület. d)építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendõ építmény kontúrvonalára állított függõleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületifelület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredõ érték. Az megállapítása során: da)az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelsõ teljes építményszint záró szerkezetének felsõ síkjának metszésvonala
3 vagy érintõvonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak, db)az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani a kémény, a tetõszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületû padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületû reklámhordozók kivételével mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tetõ, tetõrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintõvonalra az építmény irányában emelkedõ 45 fok alatt vont az elõzõvel párhuzamos síkkal történõ vetítéssel meghatározott magasságával, dc)a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belsõ udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belsõ oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni, dd)az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani. (2)Értelmezõ rendelkezések a)e rendelet elõírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelezõ érvényûek. Az ezektõl való eltérés csak e rendelet módosításával történhet. b)az (a) pontban meghatározott elõírás nem vonatkozik a szabályozási terv következõ elemeire: ba)irányadó telekhatár bb)megszüntetõ jel bc)tervezett utak tengelyvonala c)a tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendõ. Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévõ telket keresztez, a telket érintõ telekalakítás, új építés, illetve 25 m2-nél nagyobb épületbõvítés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követõen történhet. d)az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén da)észak-déli, vagy ahhoz közelítõ irányú közterületre fûzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként. db)kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítõ irányú közterületre fûzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon. e)az építési övezeti vagy övezeti elõírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti elõírásnak nem megfelelõ állapot e rendelet hatálybalépését megelõzõen keletkezett, a következõk szerint kell eljárni: ea)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legkisebb értéket el nem érõ telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb elõírás betarthatósága esetén beépíthetõ eb)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legkisebb értéket el nem érõ utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb elõírás és a tûzrendészeti elõírások betarthatósága esetén beépíthetõ ec)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ beépítési módtól eltérõ beépítési módú építmény megtartható, a az övezeti elõírások betartásával növelhetõ, de egyéb bõvítése, bontást követõ átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési
4 övezeti vagy övezeti elõírások szerinti beépítési móddal történhet. ed)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem növelhetõ. Bontásból eredõ új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ értéket kell figyelembe venni. ee)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legkisebb értéket el nem érõ, vagy legnagyobb értéket meghaladó ú építmény átalakítás esetén megtartható, de bõvítése, bontást követõ átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti elõírások szerinti gal történhet. f)az OTÉK elõírásaira való hivatkozáskor fa)az OTÉK I. és II. fejezetében szereplõ rendelkezések kivételével az OTÉK aktuális elõírásait, fb)az OTÉK I. és II. fejezetében szereplõ rendelkezések esetében az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos elõírásait kell alapul venni. l. Fejezet Építési engedélyezés általános szabályai 3. (1)Továbbtervezéshez kötött telekalakítási és építési munkák a)részletes szabályozási terv készítendõ a szabályozási terven jelölt gazdasági területekre javasoltan az ott jelölt ütemezés szerint. A célzott területfelhasználás kereskedelmi, szolgáltató gazdasági és egyéb ipari terület. A tervezés elõkészítõ szakaszában a területet érintõ ökológiai hálózat (lehatárolás V-2 tervlapon) miatt a beépítésre szánt nem szánt területrészek elkülönítése érdekében az illetékes szakhatóságok bevonásával vizsgálni kell a terület természeti állapotát, esetleges ilyen irányú bolygatottságát. A tervben a konkrét igények ismeretében határozandók meg a telekalakítás és az építés szabályai. A tervezés során figyelemmel kell lenni a terület földtani és hidrogeológiai viszonyaira, a meglévõ közmûhálózatra, valamint a terület egy részét érintõ árvizi öblözetre. Mindezekhez a szükséges szakági alátámasztó munkarészeket el kell készíteni. b)részletes szabályozási terv (iparterületi rehabilitációs terv) készítendõ a volt Bõrgyár területére (lehatárolás a szabályozási terven). A célzott területfelhasználás kereskedelmi, szolgáltató gazdasági és egyéb ipari terület a jelenleg gimnáziumi tantermekként mûködõ épület oktatási funkciójának figyelembevételével. A tervezés során vizsgálandó a meglévõ épületállomány (megtartandó, illetve bontandó épületek), a belsõ közmû- és úthálózat, a terület esetleges szennyezettsége. A tervben a részletes vizsgálatok alapján határozandók meg a telekalakítás és az építés szabályai. Elkészítendõk az ehhez szükséges szakági alátámasztó munkarészek. c) d)részletes szabályozási terv készítendõ a szõlõhegy V-1 szabályozási tervlapon jelölt részére. A célzott területfelhasználás kertes mezõgazdasági terület és kertvárosias lakóterület. A tervben vizsgálandók a terepviszonyok (ehhez geodéziai felmérés készítendõ), a jelenlegi épületállomány, a meglévõ közmû- és úthálózat. A vizsgálat eredményeként határozandó meg a mezõgazdasági és a lakóterület aránya, a tervezett belterületi határvonal, a telekalakítás és az építés szabályai. A tervezés során figyelemmel kell lenni az esetleges csúszásveszélyre, az alápincézettségre, a
5 tájképvédelmi szempontok maximális betartására (Tolna megye TRT szerinti tájképvédelmi övezet). Elkészítendõk a szükséges szakági alátámasztó munkarészek. e)tájrendezési terv készítendõ a várostól délre található volt homokbánya területére (lehatárolás a szabályozási terven). A tervben határozandó meg a rekultiváció módja, a terület távlati hasznosításának (gyep) megfelelõ belsõ kialakítás és növényesítés lehetõségei. (2) 4. (1)A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terven jelölt területek, továbbá a 15 foknál meredekebb dõlésû, vagy 2 m-nél magasabb nyitott kõzetfal (nyitott kõzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcsõ) 10 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minõsül. Az építészeti-mûszaki dokumentáció részét képezõ geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mozgás, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével. (2)A Sió-csatorna, a Bozót-patak és az 1429-1383-1348-1684-0330/2 hrsz. árok partéleitõl számított 50 m-es területsáv, a Kk-id és a V-id övezet területe, továbbá a szabályozási terven lehatárolt rendszeresen belvízjárta terület és árvizi öblözet területe jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minõsül. Az építészeti-mûszaki dokumentáció részét képezõ geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével. (3)A tájképi értékek védelme érdekében a)kk-id és V-id övezetben az építésügyi hatósági engedélykérelmekhez minden esetben b)kk-id és V-id övezetet nem érintõ tájképvédelmi területen az építésügyi hatósági engedélykérelmekhez a tájképet jelentõsen megváltoztató (100 m2 beépített alapterületet, és/vagy 4,50 m lejtõ felõli homlokzatmagasságot meghaladó) építmények építészeti-mûszaki terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4)Gazdasági és általános mezõgazdasági területen technológiai jellegû építmény a technológiai és mûszaki indoklás alapján az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb ot legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja. (1) (2) (3) Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai 5. (4)Közmûvesítettséggel kapcsolatos elõírások
6 A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közmûellátás legalább a következõ: a)villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással b)ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással c)szennyvízcsatornával rendelkezõ területen a szennyvízelvezetés és tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkezõ területen egyedileg, szakszerû közmûpótló alkalmazásával d)közterületi csapadékvíz elvezetõ hálózattal rendelkezõ területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezetõ hálózattal nem rendelkezõ területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve. Az a)-d) pontokban elõírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetõk. (5) (6) ll. Fejezet Településszerkezet, terület-felhasználás 6. (1)A belterületi határvonalat a szabályozási tervek tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonását a belterületi építési lehetõségek kimerülése után, a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani. (2) (3)A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre szánt területek a következõk: a)lakóterület aa)kisvárosias lakóterület, ab)kertvárosias lakóterület, ac)falusias lakóterület, b)vegyes terület ba)településközpont vegyes terület, c)gazdasági terület ca)kereskedelmi, szolgáltató terület, cb)ipari terület, d)különleges terület da)temetõ céljára, db)sportolási célra, dc)nagykiterjedésû kereskedelmi, szolgáltató funkciók céljára, dd)idegenforgalmat vonzó funkciók céljára, de)ménesbirtok céljára, df)kertészet céljára, dg)hulladékgazdálkodási célra.
7 (4)A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre nem szánt területek a következõk: a)közlekedési és közmûterület, b)zöldterület, c)erdõterület, d)mezõgazdasági terület, e)vízgazdálkodási terület, f)különleges beépítésre nem szánt terület. (5)A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a szabályozási tervek mutatják be. (1) (2)A terepszint alatti építmények BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Általános elõírások 7. a)beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a megfelelõ mûszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthetõ. b)pince csak épített szerkezettel alakítható ki. c)terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül építhetõ. Kisvárosias lakóterület 8. (1)A területen az OTÉK 12. szerinti építmények helyezhetõk el. (2)A kisvárosias lakóterület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírásokat a 6. melléklet tartalmazza. (3)Épületekre vonatkozó megkötések a)tetõidom és hajlásszög aa)lk-1-8 építési övezetekben 30-45 fokos, ezen belül a kialakult utcaképhez igazodó hajlásszöggel nyeregtetõ építendõ, a tetõidom formája és a tetõgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában a fõ tetõgerinc az oldalhatárral párhuzamos legyen ab)lk-9 építési övezetben nincs megkötve b)tetõhéjalás hagyományos színezésû égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag legyen c)a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni d)épületszélesség da) Lk-1 jelû építési övezetben legfeljebb 8,5 m, db) Lk-2 jelû építési övezetben legfeljebb 8,0 m, dc) Lk-3-9 építési övezetekben nincs megkötve. (4)Udvari épületek elhelyezése:
8 a)oldalhatáron álló utcai épület esetén azzal azonos oldalhatárra, építészeti egységet alkotva építendõ. Az olyan saroktelkek esetében, ahol az utcai épület az utca felé nézõ oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendõ, a szomszéd telken létesítendõ hasonló funkcióval ikresítve. Gazdasági épület gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg. b)szabadonálló utcai épület esetén vagy a 2. (8) bekezdés szerinti oldalhatárra, vagy az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendõ. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg. c)ikresen csatlakozó utcai épületek esetén a közös telekhatárra építendõk egymáshoz tûzfallal csatlakozva. d)újonnan épülõ gazdasági épület és a lakóépülettõl különálló garázs az utcafrontra nem építhetõ. e) (5)Kisvárosias lakóterületen a gáznemû égéstermékek homlokzati kivezetése a mûemléki környezetbe tartozó, illetve a helyi egyedi és területi védelem alatt álló épületek homlokzatain tilos. (6)A területen napkollektor, parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetõfelületen nem helyezhetõ el. Kertvárosias lakóterület 9. (1)A területen az OTÉK 13. szerinti építmények helyezhetõk el. (2)A kertvárosias lakóterület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírásokat a 7. melléklet tartalmazza. (3)Épületekre vonatkozó megkötések a)tetõidom és hajlásszög Nyeregtetõ építendõ 30-45 fokos, ezen belül a kialakult utcaképhez igazodó hajlásszöggel, a tetõidom formája és a tetõgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában az oldalhatárral párhuzamos legyen. b)tetõhéjalás hagyományos színezésû égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag legyen c)a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni d)épületszélesség legfeljebb 8,5 m lehet. (4)Udvari épületek elhelyezése: a)oldalhatáron álló utcai épület esetén azzal azonos oldalhatárra, építészeti egységet alkotva építendõ. Az olyan saroktelkek esetében, ahol az utcai épület az utca felé nézõ oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendõ, a szomszéd telken létesítendõ hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg. b)szabadonálló utcai épület esetén vagy a 2. (8) bekezdés szerinti oldalhatárra, vagy az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendõ. Gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.
9 c)ikresen csatlakozó utcai épületek esetén a közös telekhatárra építendõk egymáshoz tûzfallal csatlakozva. d)újonnan épülõ gazdasági épület és a lakóépülettõl különálló garázs az utcafrontra nem építhetõ. (5)Kertvárosias lakóterületen a gáznemû égéstermékek homlokzati kivezetése a helyi egyedi védelem alatt álló épületek homlokzatain tilos. (6)A területen napkollektor, parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetõfelületen nem helyezhetõ el. Falusias lakóterület 10. (1)A területen az OTÉK 14. (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetõk el üzemanyagtöltõ kivételével. (2)A falusias lakóterület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírásokat a 8. melléklet tartalmazza. (3)Udvari épületek elhelyezése: (4) a)oldalhatáron álló utcai épület esetén azzal azonos oldalhatárra és építészeti egységet alkotva építendõ. Gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg. b)szabadonálló utcai épület esetén vagy a 2. (8) bekezdés szerinti oldalhatárra, vagy az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendõ. Gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg. c)újonnan épülõ gazdasági épület és a lakóépülettõl különálló garázs az utcafrontra nem építhetõ. d) (5)A területen napkollektor, parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetõfelületen nem helyezhetõ el. Vegyes terület Településközpont vegyes terület 11. (1)A területen az OTÉK 16. szerinti építmények helyezhetõk el parkolóház és üzemanyagtöltõ kivételével. (2)A településközpont vegyes terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírásokat a 9. melléklet tartalmazza. (3)Udvari épületek, épületszárnyak elhelyezése zártsorú beépítési mód esetén: a)az utcai épületek zártsorúsításának elõsegítése érdekében az utcafronttól számított 13 m-es területsávban zártsorú csatlakozási lehetõséget kell biztosítani (tûzfalas
10 záródás). b)az utcafronttól számított 13 m-t meghaladó távolságra tervezett udvari épületek, épületszárnyak az északi oldalhatárra épüljenek az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint. (4)Településközpont vegyes területen a gáznemû égéstermékek homlokzati kivezetése az országos és helyi egyedi védelem alatt álló épületek valamennyi homlokzatán, valamint a mûemléki környezetbe tartozó, de egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzatain tilos. (5)A területen napkollektor, parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetõfelületen nem helyezhetõ el. Gazdasági terület Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 12. (1)A terület elsõsorban nem jelentõs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2)A területen az OTÉK 19. szerinti építmények helyezhetõk el. (3)A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírásokat a 10. melléklet tartalmazza. (4)Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet 28. -ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, a szabályozási terven jelölt esetekben az ott jelölt szélességû, három lombkorona-szintû, szaktervezõ által kiválasztott, õshonos fafajokból álló védõfásítás telepítendõ és tartandó fenn. Ugyancsak a 28. szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belsõ növényesítésére, ami szaktervezõ által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belsõ zöldfelületek legalább 40%-át õshonos fafajokkal fásítani kell. (5) Ipari gazdasági terület 13. (1)A terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetõk el. (2)Az ipari gazdasági terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírásokat a 11. melléklet tartalmazza. (3)Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása a)általános elõírások aa)az építési telkek növényesítése szaktervezõ által készített kertépítészeti terv alapján történhet, amelyet az építésügyi hatósági eljárástól függetlenül,
11 de legkésõbb annak megindításáig kell elkészíteni. ab)a belsõ zöldfelületek legalább 50%-át õshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell. b)gip-e építési övezetben az örökségvédelmi érdekek figyelembevételével az oldalsó és a hátsó telekhatárok mellett a szabályozási terven jelölt szélességû, ennek hiányában legalább 1 sor, õshonos, vagy honos fafajokból álló védõfásítás telepítendõ és tartandó fenn. c)gip-z építési övezetben az örökségvédelmi érdekek figyelembevételével a szabályozási terven jelölt szélességû, ennek hiányában legalább 10 m széles, három lombkorona-szintû növényállomány telepítendõ és tartandó fenn. (4) Különleges területek 14. (1)A különleges területek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A különleges területeken betartandó telekalakítási és építési elõírásokat a 12. melléklet tartalmazza. (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közmûterület 15. (1)A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közlekedési hálózat elemeinek felsorolását a 13. melléklet tartalmazza. (2)A közlekedési területen az OTÉK 26. (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetõk el. (3)Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhetõ el. (4)Közforgalmú vasútvonal melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhetõ el. (5)A 18 m közterületi szélességet elérõ közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny
12 irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. (6) (7)Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra elõírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni. (8)Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetõleg kétszer iskolázott sorfa minõségû faiskolai anyag telepíthetõ. Fasoroknál a minimális telepítési tõtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenõen épületek homlokzata elõtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni. (9) (10) (11)Közmûlétesítmény építményei (pl. szennyvíz-átemelõ, vízmû kút, gázfogadó állomás stb.) az illetékes szakhatóságok beleegyezõ véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védõtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhetõk, azok számára a technológiai elõírásoknak megfelelõ, az adott építési övezeti, illetve övezeti elõírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható. Zöldterület 16. A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. -ban foglaltakon túlmenõen a következõ elõírásokat kell megtartani: (1)A Z-1 jelû övezet a településen található közparkok, játszóterek területe. a)a meglévõ közparkok felújítása kertépítészeti terv alapján történjen. b)a tervezett közparkok belsõ elrendezését, növényesítését táj- és kertépítész által készített szaktervek alapján kell kialakítani. c)az övezetben csak a strand és a Vár tér között a Sió-partra tervezett közpark területén helyezhetõ el legfeljebb 1db épület a következõ elõírások betartásával: ca)legfeljebb 200 m2 beépített alapterület cb)legfeljebb 4,0 m cc)10-10 m-es elõ-, oldal- és hátsókert cd)legfeljebb 8,5 m épületszélesség ce)35-45 fok hajlásszögû magastetõvel fedett épület égetett agyagcserép héjalással cf)az épület tömegarányai, anyaghasználata és színezése a település építési hagyományait kövesse cg)a tervezésnél a magas talajvízállást figyelembe kell venni. (2)A Z-2 jelû övezet a településen kialakítandó parkerdõk területe. a)a tervezett parkerdõk belsõ elrendezését, növényesítését táj- és kertépítész által készített szaktervek alapján kell kialakítani és fenntartani. b)az övezetben épület legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetõ el a következõ
13 elõírások betartása mellett: ba)legfeljebb 200 m2 beépített alapterület bb)legfeljebb 4,0 m bc)5-5 m-es elõ-, oldal- és hátsókert bd)legfeljebb 8,5 m épületszélesség be)35-45 fok hajlásszögû magastetõ bf)az épület tömegarányai, anyaghasználata és színezése a település építési hagyományait kövesse bg)a tervezésnél a magas talajvízállást figyelembe kell venni. Erdõterület 17. (1)A település erdõterületeinek lehatárolását a szabályozási tervek tüntetik fel. (2)A településen található erdõterületek az erdõ rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésû Eg, védelmi rendeltetésû Ev-1 (védett) és Ev-2 (védõ) jelû erdõk. (3)Építési lehetõségek gazdasági erdõben A területen bármilyen építmény csak az erdõ rendeltetésének megfelelõ funkcióval, az OTÉK 28. szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33. figyelembevételével helyezhetõ el a következõ elõírások betartása mellett: a)a beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elõ-, i oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni. b)az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse c)gazdasági épület kialakításának feltételei: ca)az épület földszintes legyen cb)legnagyobb 7,0 m d)a fõ funkcióhoz kötõdõ lakó-, vagy egyéb szállásjellegû épület kialakításának feltételei: da)legnagyobb 5,0 m, a lejtõ felõli homlokzat magassága legfeljebb 5,5 m db)épületszélesség legfeljebb 9,0 m Tájképvédelmi területen található erdõben csak az erdõ- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetõk el a természeti értékek sérelme nélkül. (4)Építési lehetõségek védelmi erdõben (5) (6) (7) a)épületnek nem minõsülõ építmény csak a fõ funkcióhoz köthetõ funkcióval, környezetvédelmi, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhetõ el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.
14 Mezõgazdasági terület 18. (1)A mezõgazdasági terület a település mezõgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az i építmények helyezhetõk el (2)Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók. (3)A telekalakítás, területhasználat és mûvelés során a meglévõ vízelvezetõ rendszerek szakszerû fenntartására ügyelni kell. Kertes mezõgazdasági terület 19. (1)A terület lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. (2)Az Mk jelû övezet a)az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 720 m2, tájképvédelmi területen legalább 1500 m2, de a teljes övezetben legfeljebb 4000 m2, szélessége legalább 12 m legyen. b)az övezetben építmény az OTÉK 29. -ban foglaltak alapján, és az OTÉK 33. -ban foglaltakat figyelembe véve építhetõ a következõ elõírások betartásával: ba)az épületeket szabadonálló beépítési móddal, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában 5 m-es elõkert, i oldalkert, az illeszkedés szabályai szerinti, ennek hiányában 6 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni. bb)az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse. bc)gazdasági épület földszintes, legfeljebb 4,5 m ú legyen. bd)lakóépület legfeljebb 5,0 m ú legyen, az épület szélességi mérete legfeljebb 8,0 m lehet. (3)Kertes mezõgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki. Általános mezõgazdasági terület 20. (1)Az általános mezõgazdasági területek ( Má ) lehatárolását és mûvelési águk jelölését a szabályozási terv tartalmazza. (2)Szántó mûvelési ágú területen betartandó elõírások a)a kialakítható telek legkisebb területe 1500 m2, legkisebb szélessége 18 m. b)a terület aktív felszínmozgásos részén (lehatárolás V-1 tervlapon) építmény nem helyezhetõ el. c)aktív felszínmozgással nem érintett területen található szántókon bármilyen építmény csak az ingatlan mûvelési ágához köthetõ funkcióval, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, az OTÉK 33. -ban felsoroltak figyelembevételével helyezhetõ el a következõ elõírások szerint:
15 ca)az épületeket szabadonállóan, legalább 10 m-es elõ-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni. cb)az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse. cc)gazdasági épület földszintes, legfeljebb 7,5 m ú lehet jelen rendelet 4. (4) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével. cd)lakóépület a legfeljebb 5,0 m, szélességi mérete legfeljebb 8,5 m lehet. (d)vízeróziónak erõsen kitett lejtõkön (lehatárolás a szabályozási terven) az erózió elleni védelem érdekében a szántóterületek gyepesítése, erdõsítése javasolt. Azokon a szántókon, ahol nincs lehetõség a mûvelési ág megváltoztatására, jó talajvédõ növények termesztésével, valamint megfelelõ agrotechnika alkalmazásával csökkentendõ az erózióveszély. (3)Gyep, rét, legelõ mûvelési ágú területen betartandó elõírások a) b)a területen telekalakítás a (2) bekezdés a) pontja szerint történhet. c)a terület aktív felszínmozgásos részén (lehatárolás V-1 tervlapon) építmény nem helyezhetõ el. d)a területen építmény a (2) bekezdés c) pontja szerint helyezhetõ el. (4)Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítõ központ kialakításának feltételei: a)természeti értéket képviselõ területen (ld. 5. sz. melléklet) birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítõ központ nem alakítható ki. b)természeti értéket nem képviselõ területen birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítõ központ az OTÉK 29. (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 20. (2) bekezdés c) pont ca)-cd) alpontja elõírásai szerint alakítható ki. c)a birtokközpont határai mentén a jelen rendelet 28. -ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervezõ által kiválasztott, õshonos vagy honos fajokból álló, legalább 10 m széles, többszintes növényállomány telepítendõ és tartandó fenn. (5)Nádas mûvelési ágú területen betartandó elõírások a)a területen a jelenlegi mûvelési ág megváltoztatása tilos. b)a területen semmiféle építmény nem helyezhetõ el. (6)Történetileg kialakult, a szabályozási terven jelölt külterületi lakófunkciójú ingatlanokon betartandó elõírások a)történetileg kialakult külterületi lakófunkció megtartható, a kialakult telken új építés engedélyezhetõ, ha az ingatlan gépjármûvel történõ megközelítése köz-, vagy magánútról, a vízellátás közmûvezetékrõl, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminõséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás biztosított. b)a keletkezõ szennyvíz gyûjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közmûpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
16 c)a megengedett legnagyobb beépítettség a kialakult állapotra való tekintettel 20 %. d)az épületeket a kialakult beépítési mód szabályai szerint, új építés esetén az illeszkedés szabályai szerinti elõ-, i oldal-, és 6 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni. e)az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse. f)gazdasági földszintes, legfeljebb 5,5 m ú legyen. g)lakóépület legfeljebb 5,0 m ú és 8,0 m épületszélességû legyen. h)telekalakítás csak a (2) és (3) bekezdések szerinti mûvelési ágra váltás, vagy birtokközpont kialakítása esetén végezhetõ a vonatkozó elõírások betartásával. Vízgazdálkodási terület 21. (1)A V jelû terület a vízgazdálkodással kapcsolatos területek elhelyezésére szolgál (állandó vízfolyások, jelentõsebb árkok, vízmû területek). (2)A terület lehatárolását a szabályozási terv ábrázolja. (3)A V-1 jelû övezetbe az állandó vízfolyások, jelentõsebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetõk el. (4)A V-2 jelû övezetbe a település területén található vízmû területek tartoznak. A betartandó elõírásokat külön jogszabályok rögzítik. (5)A V-id jelû övezetbe az idegenforgalmi célra szolgáló Pósa-tórendszer területe tartozik. Az övezetben vízkárelhárítási, valamint a terület rendeltetésszerû használatát szolgáló létesítmények és építmények helyezhetõk el a külön jogszabályokban foglaltak figyelembe vételével. Az övezetben a vízisporttal és a sporthorgászattal kapcsolatos építményekre vonatkozó elõírások a következõk: a)szabadonálló beépítési mód b)a megengedett legnagyobb beépítettség 5%, de épületenként legfeljebb 40 m2 c)a megengedett legnagyobb 4,50 m d)épületek kialakítása da)az épületek hagyományos építõanyagok (tégla, kõ, fa) felhasználásával készüljenek db)magastetõs épületek tetõfedõ anyaga hagyományos színezésû égetett agyagcserép, nád vagy fazsindely legyen dc)a homlokzatszínezés során tájbaillõ, tört színeket kell alkalmazni e)a telkeken belüli zöldfelületek kialakítása kert- és tájépítész szaktervezõ bevonásával történhet, a növényesítés során a flóra-járásnak megfelelõ õshonos, vagy honos növényállományt kell alkalmazni. Különleges beépítésre nem szánt terület 21/A. (1)A rendelet hatálya alá tartozó különleges beépítésre nem szánt terület az OTÉK 30/B. (1) h) pontja szerinti egyéb, helyi sajátosságot hordozó, idegenforgalmi célú multikulturális horgász- és szabadidõ központ területe.
17 (2)A területen a terület rendeltetésszerû használatát szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, szociális és sport építmények helyezhetõk el a következõ elõírások betartásával: a)legkisebb telekterület 1000 m2 b)beépítési mód szabadonálló c)legnagyobb beépítettség 5% d)legnagyobb a szabályozási terven külön jelölt építési helyen belül 15 m, az ezen kívüli telekrészeken 4,50 m e)legkisebb elõkert 10 m f)legkisebb oldalkert, a szabályozási terven jelölt be nem építhetõ telekrész figyelembe vételével g)legkisebb hátsókert 10 m, a szabályozási terven jelölt be nem építhetõ telekrész figyelembe vételével h)épületek kialakítása ha)az épületek hagyományos építõanyagok (tégla, kõ, fa) felhasználásával készüljenek hb)magastetõs épületek tetõfedõ anyaga hagyományos színezésû égetett agyagcserép, nád vagy fazsindely legyen hc)a homlokzatszínezés során tájbaillõ, tört színeket kell alkalmazni i)támfal csak hagyományos építõanyagból (terméskõ, tégla) készülhet j)a telkeken belüli zöldfelületek kialakítása kert- és tájépítész szaktervezõ bevonásával történhet, a növényesítés során a flóra-járásnak megfelelõ õshonos, vagy honos növényállományt kell alkalmazni. Közterületek kialakítása és használata 22. (1)A közterületek kialakítását és használatát Simontornya város külön önkormányzati rendeletben szabályozza. (2)A közterületen elhelyezhetõ építményekkel szembeni elvárások a következõk: a)árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,5 m-es gal, magastetõs kialakítással, hagyományos építõanyagok felhasználásával létesíthetõ. b)a közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetõk. Egyedi tervezésû építmény legfeljebb 3,0 m-es gal, hagyományos építõanyagok felhasználásával létesíthetõ. c)zöldterületen épület a 16. szerint helyezhetõ el. (1)Mûemlékek védelmére vonatkozó elõírások lll. Fejezet Kulturális örökségvédelem 23. a)a rendelet hatálya alá tartozó terület országos mûemléki védelem alatt álló értékeinek és az azok mûemléki környezetébe tartozó ingatlanok listáját az 1. melléklet tartalmazza.
18 b)az 1. melléklet szerinti védett épületeket és azok mûemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel. c)a mûemlékek és mûemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelmérõl szóló jogszabályok szerint kell eljárni. (2)Országos mûemléki védelemre elõterjesztett építményekre vonatkozó elõírások a)a rendelet hatálya alá tartozó terület országos mûemléki védelemre elõterjesztett építményeinek listáját a 2. melléklet tartalmazza. b)a 2. melléklet szerinti országos védelemre elõterjesztett építményeket a szabályozási terv tünteti fel. c)az országos védelemre elõterjesztett épületeket országos védettségûvé nyilvánításukig helyi védettségûnek kell tekinteni. Ezen épületek esetében az átmeneti (helyi védettségû) idõszakban a (3) bekezdésben foglaltak, az országos védelem elérése után az (1) bekezdés szerint kell eljárni. (3)Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó elõírások a)a helyi védettségû építmények listáját a 3 melléklet tartalmazza, a 3. melléklet szerinti építményeket a szabályozási terv tünteti fel. b)a helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemrõl szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák. c)helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemû építési munka esetén a következõ elõírásokat kell betartani: ca)helyi védettségû épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megõrzendõk. cb)helyi védettségû épület úgy bõvíthetõ, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje. Az épület bõvítése az épület mögött, fésûs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetõvé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a fõépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögû és anyagú, szimmetrikus nyeregtetõvel fedhetõ. cc)a belsõ átalakításokat az eredeti szerkezet és belsõ értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. cd)védett részérték az új épületbe visszaépítendõ, védett kerítés megtartandó. ce)helyi védettségû épület bontására csak a mûszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követõen. d)helyi védettségû területen álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemû építési munka esetén a következõ elõírásokat kell betartani: da)a területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megõrzendõk. db)az épületek tömegaránya, tetõformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévõ hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakul mértéket ne haladja meg. (4) Régészeti lelõhelyek védelmére vonatkozó elõírások
19 a)a település nyilvántartott régészeti lelõhelyeinek listáját a 4. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le. b)régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelmérõl szóló törvény, és az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni. lv. Fejezet Az élõvilág, a táj és a természet védelme 24. (1)A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: (2) a)a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megõrzésére. b)a vadon élõ szervezetek élõhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni, illetve a természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élõhely típusára, a jellemzõ vadon élõ szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. c)gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükrõl, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illõ rendezésérõl. (3)A település területén található védett természeti értékek listáját a HÉSZ 5.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel. a) b)az országos ökológiai hálózattal érintett területen az Országos Területrendezési Tervben elõírtak szerint kell eljárni. c)a NATURA 2000 hálózathoz tartozó területeken az Élõhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvet alapul véve a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó általános területi elõírásokat kell betartani. d)tájképvédelmi övezetbe tartozó területen a vonatkozó övezeti elõírások szerint kell eljárni. A környezet védelme 25. (a vonatkozó jogszabályok listáját a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza) (1)Általános követelmények a)a beruházások megvalósítása, meglévõ tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenõrzése, a környezetvédelmi elõírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok elõírása szerint.
20 b)az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének elõfeltétele a közmûvesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezetõ hálózat kiépítésére, illetve a meglévõ övezetek területein a közmûvek megvalósításáig szakszerû közmûpótló (pl. zárt gyûjtõ) betervezése és kivitelezése kötelezõ. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetõsége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelõségi jelöléssel rendelkezõ szennyvízkezelõ berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet. c)a csapadékvíz elvezetésérõl vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az elsõ fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. d)a nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az elõírásoknak megfelelõ védõsáv fennmaradását biztosítani kell. e)tilos a környezeti levegõ olyan mértékû terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegõ bûzzel való terhelése. f)a telkek területének az övezeti elõírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani. (2)Környezetterhelési határértékek a)az új létesítmény kialakításánál, a meglévõ, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegõ, élõvíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés). (3)Speciális eljárási szabályok a)a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhetõ legjobb technikán alapuló intézkedéseket. b)erdõterületeket érintõ beruházások során az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni. c)beruházások megvalósítása során a termõföldrõl és a termõföld védelmérõl szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni. d)a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelmérõl szóló jogszabályoknak megfelelõen kell a vízügyi hatóság elõírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni. Tûzvédelmi rendelkezések 26. (1)Az épületek közötti tûztávolság megfelelõségének szabályozását, a tûzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetõségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik. (2)Az építmények építészeti-mûszaki tervezése során a tûzvédelmi mûszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelõ jogosultsággal rendelkezõ természetes személy által készített tûzvédelmi mûszaki leírásba, tûzvédelmi dokumentációba kell foglalni.
21 Ásványvagyon gazdálkodási követelmények 27. Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban elõírtak szerint végezhetõ. V. Fejezet Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere 28. (1)A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében, a HÉSZ keretein belül az építési törvényben felsorolt sajátos jogintézmények mûködtethetõk. (2)E rendelettel egyidejûleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él: Településrendezési kötelezések a)beépítési kötelezettség Az önkormányzat külön képviselõ-testületi határozatban a tervszerû telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép elõnyösebb kialakítása érdekében a 2. függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt idõtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg. b)beültetési kötelezettség Az önkormányzat külön képviselõ-testületi határozatban a közérdekû környezetalakítás céljából a 2. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti elõírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendõ beültetési kötelezettséget ír elõ. Vl. Fejezet Záró rendelkezések 29. (1)Ez a rendelet a kihirdetésétõl számított második hónap 1. napján lép hatályba, egyidejûleg a 11/1997.(Xl.5.) sz. rendelettel módosított 3/1988.(Xl.29.) sz. tanácsi rendelet hatályát veszti. (2)Jelen rendelet elõírásait a hatálybalépést követõen keletkezett ügyekben kell alkalmazni. (3)A rendelet kihirdetésérõl a jegyzõ gondoskodik. 1 (4) E rendelet a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Simontornya, 2005. december 19. Csõszné Kacz Edit polgármester Bárdos László címzetes fõjegyzõ 1 Beiktatta a 17/2009. (IX.29.) számú ÖR rendelet Hatályos: 2009. szeptember 29.
22 Záradék: A jelen rendelet Simontornya városában 2005. december 30. napján kihirdetésre került. Simontornya, 2005. december 30. Bárdos László címzetes fõjegyzõ 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MÛEMLÉKI VÉDETTSÉGÛ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MÛEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK R.k., volt ferences templom Szt. István u. 4. 30 hrsz. M 4258 M l. Kollégium, volt ferences rendház Szt. István u. 3. - 29/1,2 hrsz. M 4259 M l. Szentháromság-szobor Vár tér 1445/2 hrsz. M 4260 M lll. Vár, ma múzeum Vár tér 1447 hrsz. M 4261 M l. Vár tér 1445/1 hrsz. mûemlék ingatlan MÛEMLÉKI KÖRNYEZETBE TARTOZÓ INGATLANOK a Vár mûemléki környezete MK 6639 24, 26/1-2, 31/1-2, 789/1, 790/1, 791/1-2, 793-796, 797/3-14, 798, 799/1, 1439-1444/1-2, 1448-1452, 1454/2, 1455, 1456/1-9, 1457-1460, 1462-1467 hrsz., valamint a szabályozási terven jelölt közterületek 2.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MÛEMLÉKI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÍTMÉNYEK ORSZÁGOS MÛEMLÉKI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÍTMÉNYEK volt általános iskola Beszédes F. u. 2. - hrsz.: 1467 HELYI TERÜLETI VÉDELEM 3.SZ. MELLÉKLET: HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK a Könyök utca környéke (lehatárolás a szabályozási terven) HELYI EGYEDI VÉDELEM H1 (az építmény, vagy együttes egészére vonatkozó) védettség Szent István u. 1. hrsz.: 1/1 Városháza
23 Vár tér 3-4. hrsz.: 793 Gondozási központ (volt szakközépiskola) Petõfi Sándor u. 1-2. hrsz.: 1442 általános iskola Sió balpart u. 5. hrsz.: 5/3 volt malom Beszédes Ferenc u. 41. hrsz.: 44/5 üzlet Beszédes Ferenc u. 42. hrsz.: 12 lakóház Beszédes Ferenc u. 5. hrsz.: 1506 lakóház (volt községháza) Kálvin u. hrsz.: 592 Református templom Iskola u. 9. hrsz.: 591 vendégház (volt ref. Iskola) Óvoda u. 4. hrsz.: 304/2 lakóház Tükör u. 6. hrsz.: 463 lakóház Malom u. 33. hrsz.: 644/2 Piros villa Temetõ u. hrsz.: 194 Izraelita temetõ Temetõ u. 32. hrsz.: 366 kovácsoltvas kerítés Derék-hegy hrsz.: 3211/1 présház Derék-hegy hrsz.: 3209/6 présház Derék-hegy hrsz.: 3298/3 présház Mózsé-hegy hrsz.: 3231 kápolna Derék-hegy hrsz.: 3296 kõkereszt Malom u. 26. hrsz.: 685 kõkereszt Felszabadulás u. 1. hrsz.: 1315 kõkereszt Szent István u. 4. elõtt hrsz.: 1461/2 kõkereszt Petõfi Sándor u. hrsz.: 1413/1? szobor Mészáros u. eleje hrsz.: 27 Szent István szobor Szent István u. melletti park hrsz.: 1449 Petõfi szobor Szent István u. melletti park hrsz.: 1452 II. vh. emlékmû Vár tér hrsz.: 1445/1 Egressy Béni szobor Szent István u. hrsz.: 1/2 I. vh. emlékmû 4.SZ. MELLÉKLET: RÉGÉSZETI VÉDELEM NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELÕHELY ÉS KÖRNYEZETE 1.) 1/1-2; 2; 10/1-3; 11-12; 13/1; 14-25; 26/1-2; 27; 29/1-2; 31/1-2; 35-42; 124; 789/2; 790/1; 791/1; 792/1; 793-794; 1413/1, 5; 1441-1443; 1444/1-2; 1445/1; 1446-1453; 1454/2; 1455; 1456/1-9; 1457-1460; 1461/6; 1462-1467; 1468/2-4; 1469/1-2; 1470/2; 1472/1-2; 1474-1475; 1476/1-2; 1477-1481; 1484-1490; 1494/3; 1496/1-2; 1497/1; 1499-1504; 1506-1507; 1512. 2.) 1442-1443; 1444/1-2; 1445/1; 1446-1447; 1454/2; 1445; 1456/1, 7; 1457-1458. 3.) 1468/4; 1500-1501; 42. 4.) 1506; 42. 5.) 0249; 0250/3; 0258/2; 0263/6-9.