SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG várossá nyilvánításának kezdeményezése Sülysáp, 2008
TARTALOMJEGYZÉK 1. SÜLYSÁP FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI...6 1. SÜLYSÁP FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSAI...6 1.1. SÜLYSÁP HELYE A MAGYAR TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 6 1.2. A KEZDEMÉNYEZÉS INDOKAI... 8 2. A TELEPÜLÉS MÚLTJA... 10 2.1. A KEZDETEK... 10 2.2. A HÓDOLTSÁG ÉVSZÁZADAI... 11 2.3. A FELLENDÜLÉS IDŐSZAKA... 12 2.4. AZ IPAR TÉRHÓDÍTÁSA... 14 2.5. SÜLYSÁP A XX. SZÁZADBAN ÉS NAPJAINKBAN... 15 3. SÜLYSÁP NÉPESSÉGÉNEK, TÁRSADALMI SZERKEZETÉNEK, KÉPZETTSÉGÉNEK JELLEMZŐI... 16 3.1. A NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA ÉS A NÉPMOZGALOM JELLEMZŐI... 16 3.2. TÁRSADALMI SZERKEZET... 20 3.2.1 A népesség nemek és korcsoportok szerinti megoszlása... 20 3.2.2. A lakosság iskolázottsága... 21 3.2.3. Nemzetiségi és vallási összetétel... 22 3.2.4 Gazdasági aktivitás... 23 4. GAZDASÁG...25 4.1. ÁLTALÁNOS JELLEMVONÁSOK... 25 4.2. SÜLYSÁP GAZDASÁGÁNAK SZEREPLŐI... 26 4.2.1. Mezőgazdaság... 29 4.2.2. Ipar... 30 4.2.3. Kereskedelem, szolgáltatások... 34 4.2.4. Vendéglátás... 43 5. A TELEPÜLÉS SZERKEZETE, ÉPÍTÉSZETI ARCULATA...46 5.1. A KETTŐS SZERKEZETŰ SÜLYSÁP... 46 5.2. A TELEPÜLÉS LAKÁSÁLLOMÁNYA... 53 5.2.1. A lakások alapterülete... 54 5.2.2. A lakások komfortfokozata... 55 5.3. ZÖLDTERÜLETEK... 56 5.4. A TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZET... 57 5.5 A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME... 59 5.5.1.Táji és természeti értékvédelem... 59 5.5.2. Művi értékvédelem... 61 5.6. KÖRNYEZETVÉDELEM... 63 5.6.1. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme... 63 5.6.2. A termőföld védelme... 64 5.6.3. A levegő tisztaságának védelme... 64 5.6.4. A települési környezet védelme... 64 5.6.5.Tájvédelem... 65 6. SÜLYSÁP INFRASTRUKTÚRÁJA...66 6.1. VÍZELLÁTÁS... 67 6.2. SZENNYVÍZ-ELVEZETÉS... 68 6.3. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS... 68 6.4. GÁZELLÁTÁS... 69 6.5. VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS... 69 6.6. HULLADÉKKEZELÉS... 70 6.7. HÍRKÖZLÉS, KÁBELTELEVÍZIÓS HÁLÓZAT... 70 6.8. KÖZLEKEDÉS... 71 2
6.8.1. Külső közlekedési kapcsolatok... 72 6.8.2. Belső úthálózat... 73 6.8.3. Tömegközlekedés... 74 7. A NAGYKÖZSÉG INTÉZMÉNYEI...76 7.1. AZ INTÉZMÉNYHÁLÓZAT KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE... 77 7.2. OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK... 78 7.2.1. Óvodák... 79 7.2.2. Általános iskolák... 80 7.2.3. Középfokú oktatási intézmény... 83 7.3. KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK... 84 7.3.1. Wass Albert Művelődési Központ és Könyvtár... 84 7.3.2. Nagyközségi Könyvtár... 84 7.3.3. Múzeum, galéria... 86 7.4. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYEI... 87 7.4.1. Egészségügyi alapellátás... 87 7.5. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS INTÉZMÉNYEI... 89 Az Estikék Idősek Ápoló-Gondozó Otthona... 89 Gondozási Központ... 90 Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat... 91 7.6. KÖZBIZTONSÁG... 91 7.6.1. Rendőrség... 91 7.6.2. Polgárőrség... 92 7.6.3. Bogdán Flórián Önkéntes Tűzoltó Egyesület... 92 8. SÜLYSÁP SZELLEMI, KULTURÁLIS, HIT- ÉS SPORTÉLETE...92 8.1. A TÁRSADALMI ÉS A KULTURÁLIS ÉLET MŰHELYEI, CIVIL SZERVEZŐDÉSEK... 92 8.1.1. Sülysápi egyesületek... 94 8.1.2. Alapítványok... 99 8.2. HITÉLET... 100 8.2.1. Tápiósülyi Kisboldogasszony Egyházközség... 100 8.2.2. Tápiósápi Szent István Egyházközség... 100 8.2.3. Evangéliumi Pünkösdi Közösség Sülysápi Gyülekezete... 101 8.2.4. Baptista Gyülekezet... 101 8.3. SÜLYSÁP SPORTÉLETE... 102 8.3.1. Községi Sportkör Sülysáp... 102 8.3.2. Tápiómente Ökölvívó Egylet... 103 8.3.3. Sülysáp Szabadidő SE... 104 8.4. SÜLYSÁP RENDEZVÉNYEI... 104 Tavaszi Fesztivál... 105 Kézműves tábor... 105 9. A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA... 106 9.1. AZ ÖNKORMÁNYZAT HIVATALÁNAK MŰKÖDÉSE, FELÉPÍTÉSE... 106 9.2. AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLET BIZOTTSÁGAI ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRÜK... 107 9.3. A TELEPÜLÉS JELKÉPEI... 112 9.4. ÖNKORMÁNYZATI NYILVÁNTARTÁSOK... 112 9.5. ÖNKORMÁNYZATI TÁJÉKOZTATÁS... 113 9.6. ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK... 113 Tápiómenti Területfejlesztési Társulás... 113 Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás... 114 9.7. SÜLYSÁP TERVELLÁTOTTSÁGA... 114 9.8. ÖNKORMÁNYZATI ELISMERÉSEK, KITÜNTETÉSEK... 115 9.9. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA... 116 9.9.1. Az önkormányzat költségvetésének bevételi és kiadási oldala... 116 9.9.2. Sülysáp önkormányzatának adópolitikája... 120 9.9.3. Sülysáp nagyközség vagyongazdálkodása... 122 10. SÜLYSÁP TÉRSÉGI SZEREPE... 124 3
Ábrák jegyzéke 1. ábra: Sülysáp helyzete...6 2. ábra: Sülysáp helye a budapesti agglomerációban...7 3. ábra: Sülysáp népességszámának alakulása 1870-2001-ig...17 4. ábra: A lakónépesség alakulása Sülysápon 2001-2006 között...18 5. ábra: Népszaporodás 1970-2006...20 6. ábra: Sülysáp lakosságának korfája...21 7. ábra: Sülysáp beépítettségi térképe...48 8. ábra: Sülysáp utcahálózati képe...49 9. ábra: Tipikus telekszerkezet, sápi településrész (részlet)...50 10. ábra: Sülysáp területi megoszlása...52 11. ábra: A nagyközség területének művelési ágak szerinti megoszlása...52 12. ábra: Az épített lakások számának változása a nagyközségben...53 13. ábra: A lakások megoszlása alapterületük alapján...54 14. ábra: Sülysáp közlekedésföldrajzi helyzete...72 15. ábra: Az önkormányzat költségvetési bevételei 1998-2006 között...116 16. ábra: Az önkormányzat részére érkező központi támogatás 1999-2006 között...117 17. ábra: A kiadásból fejlesztésre, felújításra fordított összeg 1999-2006 között...119 18. ábra: Sülysáp vonzáskörzet-térkép...125 Képek jegyzéke 1. kép: Tápiósüly XIII. századi római katolikus temploma és plébániája...11 2. kép: Sőtér-kastély (v. Reusz-kastély) régen és ma...13 3. kép: Hevesy-kastély klasszikus vonásaival és romantikus főhomlokzattal; háttérben a Szent István templom és a Kálvária kápolna 1716-ból...13 4. kép: Az egykori honvédtábor múlt század eleji képeslapról...14 5. kép: A Szóró Ipari Kereskedelmi Kft. telephelye Sülysápon...32 6. kép: A Jász Plasztik Kft. termékei...33 7. kép: Valcol buszmegálló...34 8. kép: A takarékszövetkezet épülete...37 9. kép: Szolgáltató üzletek a nagyközségben...42 10. kép: A tápiósápi településrész és a Sápi-patak völgye...46 11. kép: Sülysáp fő központjának épületállománya...50 12. kép: Tipikus kertvárosias épületállomány a Sülysáp különböző településrészeiről (központ, Szőlősnyaraló, Almáskert, Kiskókai út)...51 13. kép: Zöldterület a település szívében...56 14. kép: Játszótér...57 15. kép: A Sápi-patak-Aranyos (Hrabinai)-völgyi víztározó rendszere...60 16. kép: Nepomuki Szent János, illetve a Szentháromság-szobor...61 17. kép: A Sőtér-kastély...61 20. kép: Csapadékvíz elvezető építés...69 21. kép: Mobilszolgáltató átjátszó tornya Sülysápon...71 22. kép: A sülysápi vasútállomás és a szőlőstelepi megálló...73 23. kép: A felújított ravatalozó épülete...75 24. kép: Az óvoda udvara...80 25. kép: A központi iskola és tagintézménye...81 26. kép: A Szent István Általános Iskola beltéri környezete...82 27. kép: Az Estikék Idősek Otthonának főbejárata és étkezője...90 4
28. kép: A rendőrség épülete Sülysápon...91 29. kép: A Szent István templom...101 30. kép: A nagyközség sportcsarnoka...102 31. kép: Sportpályák Sülysápon...103 Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A nagyközség főbb területi és népességi adatai...16 2. táblázat: A nagyközség népmozgalmának jellemzői 1970-2001 között...17 3. táblázat: A népességszám változása Budapesten és az agglomerációban (1990-2000)...18 4. táblázat: Sülysáp népmozgalmi adatai 1990-2001 között...19 5. táblázat: Sülysáp lakosságának korcsoportok szerinti megoszlása...20 6. táblázat: A település lakóinak iskolai végzettsége a megfelelő korúak %-ában...21 7. táblázat: Sülysáp nemzetiségi összetétele (2001)...22 8. táblázat: A nagyközség lakosságának vallási összetétele...23 9. táblázat: A nagyközség lakosságának gazdasági aktivitás szerinti megoszlása...23 10. táblázat: A lakosság foglalkoztatási főcsoportok szerint 2001-ben...24 11. táblázat: Az ingázás időbeni alakulása...24 12. táblázat: Sülysáp legjelentősebb foglalkoztatói...27 13. táblázat: A posta működésének adatai: felvételi szolgálat...38 14. táblázat: A posta működésének adatai: kézbesítő szolgálat...39 15. táblázat: A nagyközségben működő kiskereskedelmi üzletek tevékenységi kör szerint...39 16. táblázat: A nagyközségben található nagyobb kereskedelmi egységek jellemző adatai...41 17. táblázat: A vendéglátóhelyek megoszlása az eltérő kategóriák között...44 18. táblázat: A nagyközségben található nagyobb vendéglátóhelyek területe és befogadóképessége...44 19. táblázat: A nagyközség lakásállománya...54 20. táblázat: A nagyközségi lakásállomány komfortfokozatának alakulása...55 21. táblázat: A közműhálózat kiépítettsége a nagyközségben...66 22. táblázat: A nagyközség úthálózatának jellemzői...74 23. táblázat: A nagyközségi önkormányzat pályázatai az infrastruktúra területén (2001-től)...74 24. táblázat: A nagyközség önkormányzati intézményeinek összefoglaló adatai...76 25. táblázat: Az oktatási intézmények összefoglaló adatai...78 26. táblázat: A nagyközség könyvtári állományának jellemző adatai...86 27. táblázat: A nagyközség egészségügyi alapellátásának összefoglaló adatai...87 28. táblázat: Civil szervezetek Sülysápon...93 29. táblázat: A nagyközség rendezvényei 2007-ben...104 30. táblázat: A választott képviselőtestület összetétele 2007-ben...107 31. táblázat: A költségvetés bevételi oldala részletes bontásban 1999-2005 között...117 32. táblázat: A költségvetés kiadási oldala részletes bontásban 1999-2006 között...118 33. táblázat: Az önkormányzat kiadásai ágazati bontásban 1999-2006 között...118 34. táblázat: A helyi adók fajtái és mértéke...122 35. táblázat: Sülysáp önkormányzatának egyszerűsített mérlege (adatok E Ft-ban)...123 5
1. Sülysáp földrajzi környezete és általános jellemvonásai 1.1. Sülysáp helye a magyar településhálózatban A 2007-ban 8205 lakosú Sülysáp nagyközség a Nagykátai kistérség részeként Pest megye, és egyúttal a Közép-Magyarországi régió keleti részén helyezkedik el, a kistérségi központtól, mindössze 20 km-nyire. Sülysáp speciális helyzetben van, mivel a legerősebb vonzást a főváros gyakorolja rá, hiszen a fővárosi agglomeráció délkeleti szektorába, tehát annak külső övezetébe tartozik. Mindemellett mikrotérségi központként, a Tápió-mente északnyugati részén, annak legjelentősebb településeként sajátos vonzó hatást gyakorol a környező térségre, leginkább Kóka, Mende, Úri, és Tápiószecső községekre. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján Sülysáp Pest megye és egyben az ország hatodik, legnépesebb nagyközsége, míg a kistérség második legnagyobb településeként jelentős mikrotérségi funkciókat, vállal fel, illetve lát el. 1. ábra: Sülysáp helyzete A budapesti agglomeráció fejlődése az elmúlt évtizedek alatt a térszerkezeti nagytengelyek mentén volt a legintenzívebb, amelyek a térségben az M5-ös autópálya, 4-es út, M3-as autópálya vonalával egyeznek meg. A fenti pályák tekintetében árnyékhelyzetben lévő település szempontjából (is) a 6
vasút csak egy másodlagos térszerkezeti tengelyt jelent, így ebben az irányában a városodás, majd szuburbanizáció csak lassabban nyerhetett teret. Mindazonáltal Sülysáp rokonítható az alföldi kis mezővárosokkal is abban az értelemben, hogy a kedvező mezőgazdasági adottságok jelentős népességkoncentráció életre hívói voltak, így az urbanizáció itt sokkal inkább következménye, nem pedig oka lesz a népesség növekedésének. A felsorolt tényezők hatására, illetve mindezek ellenére Magyarország 298 városa közül 109 népességszáma alacsonyabb Sülysápénál, ezzel a nagyközség e pályázat kedvező elbírálása esetén a városállomány középmezőnyében foglalhat helyet. 2. ábra: Sülysáp helye a budapesti agglomerációban (Városok a várossá nyilvánítás éve szerint feltüntetve) Forrás: saját szerkesztés A nagyközség annak a Pest megyének része, amely Budapesttel együtt az ország lakosságának egyharmadát, és az országban előállított javak mintegy 40%-át is koncentrálja, az egyetlen olyan régiónkként, ahol az egy főre jutó GDP értéke meghaladja az Európai Unió átlagát. A fejlettség együtt jár az urbanizáltság magas fokával is: Pest megye az ország legsűrűbben lakott tája (180 fő/km 2 -es értékével messze kiemelkedve a mezőnyből), és a leginkább városodott is: 187 településéből egy megyei jogú városi, 42 városi rangot visel. Az urbanizációs folyamat az elmúlt közel két évtized utolsó harmadában gyorsult fel igazán, hiszen míg az 1980-as években mindössze nyolc település rendelkezett városi címmel, e szám 1990-ig 14-re emelkedett, 2000-ben már 22 7
település büszkélkedhetett a városi jogállással, ehhez képest az elmúlt hét évben további 20 település nyerte el a rangot, nagyrészük a budapesti agglomeráció részeként. Döntő hányaduk csak lakófunkciókkal rendelkezik, de lélekszámuk alapján az új városok legnagyobbjai közé tartoznak. Az agglomeráció délkeleti szektorában a várossá nyilvánítás két jelentősebb hullámban ment végbe. Az 1986-89-es időszakban a járási-kistérségi központi feladatot ellátó, jelentős középfokú intézményhálózattal rendelkező települések nyerték el a városi címet, majd az 1990-es éveket követően csak 1997-ben nyert városi jogállást ebbe a térségbe tartozó település. Az ezredfordulón vett nagyobb lendületet a folyamat, ennek következtében ma már az agglomeráció belső gyűrűjének városai csaknem összefüggő zónát rajzolnak ki, így a külső gyűrű nagyközségei mindezidáig háttérbe szorultak, annak ellenére, hogy fejlődésük dinamikus mind népességszám, mind gazdasági mutatók tekintetében. Sülysáp mikrotérségi szerepét erősíti, hogy a Tápió-vidék, mint kistáj mindezidáig nem rendelkezik városi központtal. Ugyan Pest megye az ország legerőteljesebben urbanizált megyéje, de ez a délkeleti irányban hosszan elnyúló térség már kevéssé emlékeztet csak az agglomeráció zsúfoltságára. Kifejezetten rurális táj, ahol viszonylag nagyméretű falvak ellenére mindezidáig egyetlen település sem érte el az urbanizációnak azt a küszöbét, hogy várossá nyilvánítása bekövetkezett volna. A központi funkciók részben meg is oszlanak, egyetlen mikrotérségi központ (Sülysáp mellett ilyennek tekinthető Tápiószentmárton és Tápiószele is) sem képes vonzása alá vonni a táj egészét. Sülysáp előnye, hogy mind méretében, mind gazdasági és demográfiai dinamizmusában felülmúlja a másik két települést, illetve részben központosult térkapcsolatainak struktúrája alapján is átmenetet (fringe) képez az agglomeráció és az alföldi jellegű tértípus között. Ebből a szempontból azonban hátránynak számít, hogy közel fekszik Budapesthez, így vonzáskörzete szerkezetében és térben is csak korlátozottan fejlődhetett ki, de szemben más agglomerációs településekkel, mégis egyértelműen leírható. Sülysáp a városhiányos, nagyfalvas térségben lakó- és munkahely funkciókkal egyaránt rendelkező urbanizálódó nagyközség, amely lélekszámát tekintve 2008. január 1-jén a nem városi jogállású települések között az előkelő hatodik helyet (öt másik Pest megyei település mögött) foglalta el, így népessége alapján régen és jóval túlhaladta a városodás alsó határát jelentő küszöböt Magyarországon. 1.2. A kezdeményezés indokai Sülysáp polgárai azért kezdeményezik a településük várossá nyilvánítását, mert így kívánják megszüntetni a közigazgatási jogállás és a hétköznapi gyakorlat között tapasztalható ellentmondást. A nagyközség, nem csak a vezetése, hanem lakosságának elsöprő többsége szerint is valójá- 8
ban már város. Elsősorban azért, mert népességszámát tekintve egyértelműen a kisvárosi kategóriába esik napjaink Magyarországán. Másodsorban azért, mert az itt élő emberek életformája városias. Az urbanitásnak ez igen fontos kritériuma, nem kevesebbet jelent, mint hogy munkavállalásában, fogyasztásában, szabadidő-eltöltésében egyaránt a városi polgárokhoz hasonlatosan él. Ezt a tényt megerősíti, hogy Sülysáp része a budapesti agglomerációnak, számos szállal kötődik a fővároshoz, intenzív, napi kapcsolatokat alakítva ki. Az agglomerációban található hasonló, még népességszámukat tekintve is többnyire Sülysáppal egy kategóriába eső települések az utóbbi évtizedben, éppen e logika mentén, a népesség és az urbánus életforma városképző erejét is elismerve nyerték el városi címüket. E két tekintetben Sülysáp sem marad el tőlük. A jelentős népességszám már önmagában is városivá teszi a települést, magában hordozza a lakosság egyre nagyobb mértékben differenciálódó igényeit, amelyekre a piac vagy a közszolgáltatások szervezői a kínálat sokszínűvé tételével reagáltak. Ezért mind az oktatást, mind a kulturális életet, mind pedig a kereskedelmi-pénzügyi szolgáltatásokat tekintve Sülysáp képes kisvárosi szinten ellátni saját és vonzáskörzetének lakosait. Több, az agglomerációban fekvő várossal ellentétben, Sülysáp rendelkezik saját vonzáskörzettel. A budapesti városgyűrű peremén elhelyezkedve, a külső zónában, annak is a fő térszerkezeti tengelyekhez képest némileg félreeső szektorában a főváros jelenléte már nem olyan markáns, hogy a nagyközség ne válhatna mikrotérségi központtá. Sülysáp számos tekintetben centruma a Tápió-vidéknek, annak is elsősorban északnyugati részének, amely egyike a megye rurálisabb, kevésbé intenzívebben fejlődő térségeinek. Ennek a vidéknek a legfontosabb központja Sülysáp, vonzáskörzetébe elsősorban Úri, Kóka, Mende és Tápiószecső települések tartoznak. A vonzás leginkább a foglalkoztatás és a kereskedelem, kisebb részben az intézmények szempontjából nyilvánul meg. Sülysáp hosszú utat járt be, amíg a várossá nyilvánítás kezdeményezéséig eljutott. A település több részből egyesült, ezek mára morfológiai egységgé forrtak össze, az egykori agrártelepülésen egyre inkább az ipar és a szolgáltatások, valamint a budapesti szuburbanizáció jelentették a legfontosabb fejlődési tényezőt. Mindezek közepette összekovácsolódott egy olyan közösség, amely jelentős, és a településért tenni akaró civil szférával rendelkezik, és amely a fenti okok miatt felsorakozott a település vezetése mögött a várossá nyilvánítás kezdeményezése mellett. 9
2. A település múltja 2.1. A kezdetek A Gödöllői-dombság délkeleti lankáin elhelyezkedő, a Tápió vízfolyásai által közrezárt területen, annak felső szakaszán alakult ki Sülysáp. A település a Tápió-vidék, mint történeti és természetföldrajzi kistáj része, múltja ötvözi az eredetileg két különálló falu Tápiósüly és Tápiósáp történetét. A Tápió-vidék már több ezer éve lakott terület, az ősi kultúrák hagyatékai (mezőgazdasági szerszámok, bronzművesek, kovácsok művei, a Leányvár) a környék számos pontján, így Sülysápon is nyomozhatók. Az eddig előkerült régészeti leletek alapján az emberi tevékenység első nyomai kb. 6000-6500 évesek. A táj természetföldrajzi adottságaiból fakadóan kiváló lehetőségeket teremtett a megtelepedésre, több alkalmas ponton földvárak és erődítmények épültek jóval időszámításunk előtt. A területen található épület maradványok a bronzkorban épülhettek. A honfoglalás idejéből származó, a magyarság jelenlétére utaló régészeti leletek Sülysápon is előkerültek. A források szerint honfoglaló törzseink közül Tarján törzse telepedett le ezen a területen (egy honfoglalás kori magyar sírban lószerszámokat, zabla- és kengyel maradványokat tártak fel), míg Szent István korában már egy átlagos népsűrűségű terület. A XIII. században említik írásos források a mai Sülysáp korai elődjeinek nevét, ugyanis három kisebb falu alakult ki egymástól nem messze: Tápiósáp, Tápiósüly és Oszlár, ez utóbbi a középkorban nagyobb falu volt, mint Süly és Sáp. A település történelmében az első biztos dátum 1252, amikor IV. Béla Oszlár egy részét a Péterieknek, illetve a Margit-szigeti (ekkor Nyulaksziget) apácáknak adományozta. A XIV. században az Ákos nemzetség tulajdonában jegyzik, majd a következő évszázadban a Rozgonyiakhoz kerül. 1562-63-ban jövedelmező faluként tartják számon, de a falu a török és Habsburg uralom alatt pusztulásnak indul. A Rozgonyi család 1848- ig birtokolja, pusztaként még a Haader család tulajdona lesz, de hamarosan teljesen elpusztul. Az egykoron virágzó patakparti település nyomai a múlt század elején még láthatóak voltak, de ma már semmilyen műemlék nem található. Tápiósápot az 1200-as évek elején már említik írott források, de a következő bő kétszáz évéről nagyon keveset tudunk. Tápiósüly neve IV. Béla uralkodása alatt kerül először említésre, amikor Oszlárral együtt a Nyulak-szigeti apácáknak adományozta itteni birtokait. A sülyi templom több kor épített örökségének nyomait viseli magán: bizonytalan források alapján a XIII. század közepén már volt temploma Sülynek, de a biztos adatok alapján 1498-ban Szűz Mária tisz- 10
teletére szentelt új templom épült, ez már a ma is látható formajegyeket viseli, többszöri felújítás után napjainkban is híven őrzi gótikus és román stílusát. 1. kép: Tápiósüly XIII. századi római katolikus temploma és plébániája 2.2. A hódoltság évszázadai A tatárjárás (1241-42) következtében az itt élő lakosság többsége meghalt, vagy elmenekült, de a veszély elvonultával lassan megkezdődött a népesség visszatelepülése, növekedése, a későbbi falvak és a jobbágyság kialakulása. Süly és Sáp már a középkorban is jelentős kereskedelmi és hadi útvonal (a mai 31-es főút) mellett feküdt, emiatt a későbbiekben a lakosság több alkalommal kényszerült elhagyni lakóhelyét a rájuk törő idegen hadak pusztításának, fenyegetésének következtében. A XVI-XVII. században nagy pusztítások érték e vidéket. 1526 és 1546 között még nem érik károk a két falut: az 1546-os összeírásokból a török hódítások előtti középkori gazdasági állapot rajzolódik ki. Elsőként a török vonulások következtében néptelenedett el majdnem teljesen Süly és Sáp. Tápiósüly egy időre pusztává is vált, ide nem tértek vissza azonnal az elmenekülni kényszerülő lakosok. Az 1570-es évektől kezdődik a népesség lassú visszaáramlása, 1576-ban a jegyzékekben ismét szerepel a két falu. Az 1591-ben kirobbanó tizenöt éves háború viszont sokkal nagyobb pusztulást hozott, a teljes vidék elnéptelenedését eredményezte. A háborút lezáró bécsi béke (1606) után újra benépesül Süly. Ebben nagy szerepe van az akkori földbirtokos Bosnyák Juditnak, aki különböző esz- 11
közökkel segítette a letelepedést. Sáp csupán az 1700-as évek elején nyeri vissza korábbi lakosságszámát. Sülyben és Sápon a török hódoltság kiteljesedéséig, azaz a XVI. század végéig követhetők biztosan nyomon a tősgyökeres helyi családok leszármazottai. A betelepülések alkalmával jelentős számú kisebbség (főleg az észak-magyarországi szlovákok) érkezik ide, és nemsokára külön falurészt alakítanak ki maguknak, melynek nyomai a XX. század közepéig láthatók voltak. A Rákóczi szabadságharcban kettészakadt megyében biztosan tudjuk, hogy a sápi birtokos, Sőtér Tamás generális kapitányként a fejedelem oldalán harcolt. Sokadjára vált hátránnyá a települések fontos kereskedelmi és hadi út melletti elhelyezkedése, mert 1705 júliusában német és rácz csapatok megrohanták Kókát, Szecsőt, Sülyt és Sápot. Ismét pusztává váltak, a helyzetet tovább rontotta egy pestis járvány is, így az elnéptelenedés miatt elvadultak a földek. 2.3. A fellendülés időszaka Békés fejlődés csak az 1711-es szatmári béke után indulhatott meg: az 1728-as összeírás említi lakott településként ismét a két falut, és megjelenik az első földesúri kúria is. A sülyi családok számának alakulása jól mutatja a pusztítás mértékét: 1696-ban 27 családot tartottak itt számon, majd 1703-ra megduplázódott a számuk (65), de a szabadságharc után (1715-ben) csupán 30 itt élő családról tudunk. Az újratelepülés az 1750-es évekig tartott. Jelentős szlovák kisebbség települt a faluba (főleg Sápra), és ugyancsak számottevő zsidó közösségről van tudomásunk, akik fontos szerepet töltöttek be a település fejlődésének megindulásában. Jelenlétükről a ma is megtalálható zsidó temető, valamint a múlt században átépített, majd lebontott zsinagóga maradványai tanúskodnak. Mellettük jelentős számú jobbágy is élt a községben, az 1726-os összeírás alapján 84 jobbágyból 39 már 1700 előtt is Sülyben lakott. Ekkortájt a hizlalt marha a legfontosabb kiviteli cikk, a szentistváni, mendei, billei pusztákat bérelték a sülyiek legeltetésre. Mivel a XVI-XVII. században nincs vásártartási joga a két falunak, a mezőgazdasági termékeket Gyöngyös, Jászberény, Cegléd és Nagykőrös piacain értékesítették. 12
2. kép: Sőtér-kastély (v. Reusz-kastély) régen és ma Tápiósáp 1700-as évekbeli virágzását az akkoriban épült számos műemlék bizonyítja: a Sőtérek kastélya, a Grassalkovich-ok vadászlaka, a Hevesy-kastély, szobrok, a Kálvária-kápolna. 1716-ban épült a ma is fennálló kőtemplom, amelyet Sőtér Gábor generális épített Szent István tiszteletére. A XVIII. századig a dokumentumok alapján szalagtelkes, halmazos jellegű, utcás falu képe rajzolódik ki. Az 1808-as földkönyv megemlíti, hogy minden sülyi jobbágynak volt szérűskertje, úgymond a földbőség jellemezte őket. Ekkor már a zsellériparosok is megjelentek: volt már kovács, mészáros, molnár és kocsmáros is a településen. Az 1750-es évektől tudunk a működő majorsági gazdálkodásról, hiszen Sápon a Sőtér, Sülyben a Bosnyák családok voltak nagybirtokosok. 3. kép: Hevesy-kastély klasszikus vonásaival és romantikus főhomlokzattal; háttérben a Szent István templom és a Kálvária kápolna 1716-ból 13
A benépesedéssel és a lélekszám növekedésével párhuzamosan beindul a céhesedés is, majd száz évvel később, 1872-ben eltörlik a céheket, helyettük úgynevezett ipartestületek jöttek létre. Eleinte a törpebirtokok magas száma határozta meg a mezőgazdasági termelés elemi feltételeit, majd az 1850-es, 1860-es évektől önálló parasztbirtokok alakultak, jellemzően a fertályos (12 hold) és félfertályos földek álltak művelés alatt. 2.4. Az ipar térhódítása Az iparban féloldalas fejlődés alakult ki több történelmi tényező miatt. Míg Süly egy fontos kereskedelmi út mentén fekszik, addig Sáp zártabb, távolabb fekszik ettől az úttól. Ezt a féloldalas fejlődést tovább erősítette az 1882-ben átadott Kőbánya Szolnok vasútvonal is, amely pálya elsősorban Sülynek jelentett előnyt, hiszen ösztönzően hatott annak iparára. Két malomról tudunk a községben, de 1910 után már bank is található a faluban, és említésre méltó az állomás mellett épült szálloda és vendéglő, amelynek épülete ma is fellelhető. Tápiósápon ugyanakkor a mezőgazdaság volt ebben az időben a meghatározó ágazat, ezt a tényt bizonyítja, hogy 1910-ben nagybirtokról csupán ezen a településen tudunk. A község életében meghatározó szerepet töltött be az 1880-as évek elején épült a Budapesti Honvéd Helyőrség katonai tábora, amely az első világháborúig a honvédek szálláshelyéül szolgált, majd fogolytáborrá szervezték, és az 1930-as években már a leventék kiképzőközpontjaként működött. 1942-től zsidókat és más, a fegyveres szolgálattól eltiltott személyeket hoztak ide, majd innen munkaszolgálatra szállították őket tovább. 4. kép: Az egykori honvédtábor múlt század eleji képeslapról 14
2.5. Sülysáp a XX. században és napjainkban A két falu először 1950-ben egyesült Sülysáp néven, de a fennálló lakossági feszültség miatt négy évvel később szétvált, majd 1970-ben (újra)egyesítették végérvényesen a két települést. A közös közművek megépítésének hatására mára teljesen egybeolvadt az egykori két különálló falu. Fejlődésében a termelőszövetkezet és állami gazdaság megalakulásának, valamint a maglódi és sülysápi ÁFÉSZ összevonásából megalakuló Alsó-Tápió menti ÁFÉSZ-nek kiemelkedő szerep jutott, hiszen Sülysáp kereskedelmi funkciói által térségi szerepet töltött be már ebben az időben is. Ezzel párhuzamosan infrastrukturális fejlesztések indultak a településen, az oktatási intézmények bővítésével, a közművelődés iránti igények kielégítésével járult hozzá a község lakóinak könnyebb boldogulásához. 1977-től 1988-ig Úri községgel együtt Sülysápról látták el a két község irányítását közös tanács által. Az ezt követő időszakra jellemző történéseket úgy jellemezhetjük, mint a település folyamatos bővülése, fejlődése, mind belterületi, mind gazdasági szempontból. A lakosságszám dinamikus növekedése főleg a rendszerváltást követő években is jelzi a település Budapest agglomerációjában és a megyében elfoglalt szerepét, valamint az ebből adódó egyéb hatásokat. Ma Sülysáp népességszáma meghaladja a 8000 főt és a fővárost övező szuburbanizációs folyamatok eredményeképpen további lakosságszám növekedés prognosztizálható. 15
3. Sülysáp népességének, társadalmi szerkezetének, képzettségének jellemzői 3.1. A népességszám alakulása és a népmozgalom jellemzői 1. táblázat: A nagyközség főbb területi és népességi adatai Megnevezés 1990 2001 2006/2007 A nagyközség területe (km 2 ) 47,33 47,33 47,33 Ebből: belterület (km 2 ) 5,52 5,52 5,52 - külterület (km 2 ) 41,81 41,81 41,81 Lakónépesség száma (fő) 6513 7674 8072 Ebből: belterületi népesség (fő) 6306 7309 7879 - külterületi népesség (fő) 207 284 193 Népsűrűség (fő/km 2 ) 137,6 162,1 170,6 Ebből: belterületi (fő/km 2 ) 1142,4 1324,1 1427,3 - külterületi (fő/km 2 ) 4,9 6,0 3,6 Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001. Nagyközségi önkormányzat Sülysáp lélekszámában intenzíven gyarapodó település, és mint a hasonló dinamikát mutató hazai településeknél, ebben az esetben is a folyamat az évről évre tapasztalható bevándorlási többletre vezethető vissza. A nagyközség népességszáma egy rövid idejű, országosan jelentkező megtorpanástól eltekintve folyamatosan növekszik, az első és legutóbbi népszámlálás között eltelt időben háromszorosára gyarapodott. 16
3. ábra: Sülysáp népességszámának alakulása 1870-2001-ig 9000 8000 7000 Népességszám 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1870 1880 Forrás: KSH, Népszámlálás 2001 1890 1900 1910 1920 1930 1941 Év 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2006 Ez a kedvező tendencia a szuburbanizációs folyamatra vezethető vissza, amely a budapesti agglomerációban fekvő valamennyi település esetén tapasztalható a rendszerváltozást és a gazdasági szerkezetátalakítás követő időszakban. Ennek hatására az agglomerációban fekvő települések népességszáma 1980 és 1990 között 4,6, míg 1990-2000 között 13%-kal növekedett. Az utolsó két népszámlálás között eltelt időben Sülysáp népessége ennél nagyobb arányban növekedett, 17,8%-kal éltek itt többen 2001-ben, mint 1990-ben. 2. táblázat: A nagyközség népmozgalmának jellemzői 1970-2001 között Megnevezés 1970-1979 között 1980-1989 között 1990-2001 között Lakónépesség változása 33-498 1161 Természetes szaporodás/fogyás 224-204 -227 Vándorlási különbözet -191-294 1388 Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001. 17
A lélekszám természetes változása kapcsán az országos trendeknek megfelelően természetes fogyásról kell beszélnünk, azonban ez az érték a hasonló népességkategóriájú kisvárosok országos átlagánál (-50,6) jóval kedvezőbb (-40,5). A természetes szaporodás az utóbbi népszámlálások alkalmával a következőképpen alakult: 1990-ben -204, 2000-ben -227, 2006-ban azonban már csak 70 fő. 3. táblázat: A népességszám változása Budapesten és az agglomerációban (1990-2000) Területi egység Népesség az 1990 és 2000 közti változás 1990 2000 szám szerint százalékban Budapest 2 016 774 1 811 552-205 222-10,2 Agglomeráció 566 861 640 509 73 648 13,0 Sülysáp 6513 7674 1161 17,8 Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. Az ezredfordulón jelentkező mélypontot követően állandósulni látszik a természetes fogyás üteme, ezzel együtt a bevándorlás következtében évente átlagosan 100 fővel gyarapszik a település lakóinak száma. 4. ábra: A lakónépesség alakulása Sülysápon 2001-2006 között 8300 8200 8205 Lakosságszám 8100 8000 7900 7800 7700 7600 7674 7798 7807 7880 8075 7500 7400 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Év Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. 18
A vándorlási különbözet 1990-től pozitív értéket mutat, a népszámlálások adatai alapján világosan kirajzolódik, hogy a település népességszámának emelkedését az elvándorlások és odavándorlások számának kedvező alakulása határozza meg. A bevándorlási hullám csúcspontját 2003- ban érte el, amikor csaknem 400 lakossal gyarapodott a nagyközségben élők száma. A vándorlási különbözet 1990-ben -294 fő, 2001-ben 1388 fő, 2006-an már 660 fő volt, így egyértelműen látszik, hogy még mindig sokan és szívesen választják lakóhelyül a települést a fővárosból kiköltözni vágyók. A hasonló népességkategóriájú városok országos átlagához viszonyítva (3,2) sokkalta kedvezőbb mutatókkal rendelkezik Sülysáp (209,8) az 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet tekintetében, ennek következményeként értelmezhető, hogy a népességváltozás 1990-2006 között 25,97% növekedést mutatott, ami szintén a hasonló népességszámú városok átlagához képest (0,6%) kiugró eredménynek tekinthető. Természetesen a felsorolt adatokhoz hozzájárul Budapest közelsége, az agglomerációban történő elhelyezkedés is, amely együttesen vonzó környezetet biztosít a település a fővárosból ki-, valamint az ország központjához közelebb költözni vágyók számára is. 4. táblázat: Sülysáp népmozgalmi adatai 1990-2001 között Terület, igazgatási rang Lakónépesség 1990 Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve születés Halálozás Vándorlási különbözet Lakónépesség 2001 1990 2001 Sülysáp 6513-227 885 1112 1388 7674 19
5. ábra: Népszaporodás 1970-2006 Fő 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0-200 -400 1970-1979 1980-1989 1990-2001 2001-2006 Évek Természetes szap/fogyás Vándorlási különbözet 3.2. Társadalmi szerkezet 3.2.1 A népesség nemek és korcsoportok szerinti megoszlása Korcsoportok 5. táblázat: Sülysáp lakosságának korcsoportok szerinti megoszlása 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 Nők 210 245 227 232 294 297 277 241 278 304 Férfiak 238 239 242 269 272 321 292 252 277 320 Összesen 448 484 469 501 566 618 569 493 555 624 Korcsoport 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-X Nők 287 237 203 219 189 132 65 46 Férfiak 276 168 179 130 102 68 27 19 Összesen 563 405 382 349 291 200 92 65 Forrás: Népszámlálás 2001 A népesség nemek és korcsoportok szerinti megoszlása alapján Sülysápon enyhe nőtöbblet jellemző. Ugyanakkor férfitöbblet mutatkozik néhány kivételtől eltekintve (5-9 éves korosztály, 20-20
24 éves korosztály, 40-44 éves korosztály) egészen az 50-54 éves korcsoportig, ez követően azonban egyre jelentősebb nőtöbbletet regisztrálhatunk. A különbség az országos trendnek megfelelően alakul, hiszen mintegy nyolcéves különbség jellemző a születéskor várható élettartam tekintetében a nők javára, amely különbség 55 éves kortól mutat markáns emelkedést. 6. ábra: Sülysáp lakosságának korfája 85 X 80 84 75 79 70 74 65 69 60 64 55 59 50 54 45 49 40 44 35 39 30 34 25 29 20 24 15 19 10 14 5 9 0 4 férfiak nők 3.2.2. A lakosság iskolázottsága 6. táblázat: A település lakóinak iskolai végzettsége a megfelelő korúak %-ában Év 15-X éves, legalább az általá- 10-X éves, az 18-X éves, legalább középiskotemet, főiskolát 25-X éves, egye- általános iskola nos iskola 8. első évfolyamát lai érettségivel végezettek (oklevéllel) évfolyamát végezettek sem végezettek rendelkező fő % fő % fő % fő % 1990 51 0,9 3 663 70,80 683 14 123 2,8 2001 18 0,3 5 417 86,4 1 503 25,2 251 4,8 Forrás: KSH Népszámlálás, 1990, 2001. 21
Sülysáp lakosságának iskolázottsági képe jelentős javulást tükröz a legutóbbi két népszámlálás között eltelt időben és azóta is. A középiskolai végzettséggel, érettségivel rendelkezők száma több mint duplájára emelkedett, lakosságon belüli arányuk 14%-ról 25,2%-ra nőtt, tehát a lakosság egynegyede rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal. A diplomások száma is megduplázódott az eltelt 10-15 évben, lakosságon belüli arányuk 2,8%-ról 4,8%-ra ugrott. Az iskolai végzettség átlagos szintjének ilyen mértékű emelkedése a polgárosodás jele és egyben motorja is. 3.2.3. Nemzetiségi és vallási összetétel Hazai kisebbséghez tartozó együtt 119 7. táblázat: Sülysáp nemzetiségi összetétele (2001) A nemzetiség, a kulturális értékhez, a hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint magyar afrikai arab bolgár cigány görög horvát kínai lengyel 7467 0 0 1 76 3 0 0 5 héber német örmény román szlovák szlovén ukrán ruszin szerb 0 15 0 7 9 2 1 0 0 Forrás: KSH népszámlálás 2001 A település az etnikai viszonyok tekintetében gyakorlatilag homogénnek tekinthető. A nemzetiségi hovatartozást vizsgálva elmondható, hogy legnagyobb számban a németség képviselteti magát a településen, etnikai csoportok közül pedig a cigányságot érdemes megemlíteni, amely korábban kisebbségi önkormányzattal is rendelkezett a nagyközségben. A történelem folyamán a településkép kialakításában meghatározó szerep jutott a szlovákságnak és a németségnek egyaránt, a hozzájuk kapcsolódó építkezési mód és hagyományok máig nyomon követhetők. A nemzetiségi mellett a vallási összetétel is viszonylag homogén képet mutat. A legnagyobb felekezet a településen napjainkban a római katolikus 5611 fővel, ezt követi a református vallás híveinek csoportja 547, majd az evangélikus egyház 69 fővel. Nem tartozik egyházhoz, felekezethez a 661 fő, valamint nem kívánt válaszolni erre a kérdésre a népszámlálás alkalmával 481 fő. Ezek az adatok az országos átlagnak megfelelő arányokat tükröznek. 22
8. táblázat: A nagyközség lakosságának vallási összetétele Ebből: Katolikus együtt római görög Református Evangélikus katolikus 5658 5611 47 547 69 Baptista Adventista Többi protestáns Többi keresztény Izraelita 32 3 163 6 4 Forrás: KSH Népszámlálás 2001 3.2.4 Gazdasági aktivitás A településen a munkaképes korú lakosság száma dinamikus növekedést mutat, 1990-ben a 15-54 éves kor közötti nők és a 15-59 éves kor közötti férfiak száma 3896 fő, ez az érték 2001-re 4938 főre gyarapodott, napjainkban pedig elérte az 5470 főt. 9. táblázat: A nagyközség lakosságának gazdasági aktivitás szerinti megoszlása Megnevezés 1990 2001 fő % fő % Aktív keresők száma 2 872 44,1 2 921 38,1 Inaktív keresők száma 1 802 27,7 2 407 31,4 Eltartottak száma 1 751 26,9 2 115 27,6 Munkanélküliek száma 88 1,4 231 3,0 Lakónépesség összesen 6513 100,0 7674 100,0 Forrás: KSH, Népszámlálás, 2001. A helyben lakó aktív keresők, azaz a foglalkoztatottak száma is növekedést mutat, hiszen míg 1990-en 2872 fő, addig 2001-ben már 2921 fő tartozik ebbe a csoportba. Ebből az iparban és építőiparban foglalkoztatottak aránya 38,1%, a mező- és erdőgazdaságban csupán a helyben lakó aktív keresők 2,7%-a tevékenykedik, a legnagyobb az egyéb foglalkoztatottak aránya, amely az 1990-es 47,8ről 2001-re 59,2%-ra nőtt. A fenti tendencia a tercializáció, azaz a szolgáltatói szektor gyors ütemben történő bővüléséről tanúskodik. 23
10. táblázat: A lakosság foglalkoztatási főcsoportok szerint 2001-ben Foglalkozások csoportja Vezető értelmiség Egyéb szellemi Szolgáltatási Mezőgazdasági Ipari, építőipari Egyéb Foglalkoztatottak száma (fő) 302 502 544 43 1167 363 Foglalkoztatottak aránya (%) 10,3 17,1 18,6 1,5 40 12,4 Forrás: Népszámlálás 2001. A táblázatból jól kitűnik, hogy a településen az iparban és a szolgáltató szektorban tevékenykedik a lakosság több mint fele. A vezető értelmiség aránya is 10% feletti, illetve az egyéb szellemi tevékenységet folytatók aránya is meghaladja a 17%-ot, összességében tehát ezek az értékek hűen tükrözik az értelmiség meghatározó arányú jelenlétét a településen, akiknek döntő szerep jut a település polgárosodott arculatának kialakításában. Az inaktív keresők száma 2001-re 2407 főre duzzadt, illetve az eltartottak száma 2115 főre emelkedett. A regisztrált munkanélküliek számában is kisebb mértékű emelkedés tapasztalható, a 2001-es 78 főről 2006-ra számuk 103 főre növekedett. A helyben foglalkoztatott aktív keresők száma 1685 fő, ami a helyben lakó aktív keresők 57,7%-a, amely értékben képviselteti magát a településre bejárók 598 fős népes tábora is. A munkaerő meghatározó hányadát Budapest köti le, a napi ingázók száma ma is meglehetősen magas Sülysápon. Ennek következtében a nagyközségből eljáró napi ingázók száma 1834 fő, míg a nagyközségbe bejáró napi ingázók száma csupán 598 munkavállaló. Az eljárók túlsúlya a budapesti agglomerációs gyűrűben általános jelenségnek tekinthető, a hasonló helyzetben levő települések esetén az aránya eléri a 70%-ot. A lakó- és munkahely szétválasztása az urbanizáció ezen szakaszában elkerülhetetlen, a további fejlődés elősegítheti a helyben foglalkoztatás erősödését, a függés csökkenését. 11. táblázat: Az ingázás időbeni alakulása Megnevezés 1990 2001 fő % fő % Helyben lakó aktív kereső 2856 100 2921 100 Lakóhelyén dolgozó 978 34,2 1087 37,2 Eljáró dolgozó 1878 65,7 1834 62,7 Bejáró 803 28,1 598 20,4 A településen dolgozók 1781 62,3 1685 57,7 Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001. 24
4. Gazdaság 4.1. Általános jellemvonások Sülysáp a Tápió-vidék legfontosabb gazdasági központja. Ebben a nagyközségben találjuk a térség legtöbb prosperáló, versenyképes kis- és középvállalkozását, amelyek jelentős számú embernek adnak munkát a környező települések mindegyikéről. Ipari szférájában megfigyelhetünk egyfajta specializációt, a fémipari tevékenységet folytató végek koncentrálódását. A település kereskedelmi-szolgáltató szektorának szintén van térségi jelentősége, amely a közeljövőben, a tervezett hipermarket megnyitásával számottevően növekedni is fog. Sülysáp gazdasági központi szerepköre történelmileg fokozatosan, több lépésben alakult ki. A két településrész fejlődése eltérő vonásokkal, viszont nagyjából azonos ütemben ment végbe. Sülysáp gazdasága több pilléren nyugszik. A település fontos kereskedelmi és hadiútvonal mentén feküdt a középkorban, amely teljes egészében meghatározta későbbi gazdasági fejlődését is. Emellett a természetföldrajzi környezet is segítette a mezőgazdasági fejlődés kibontakozását, hiszen a Gödöllői-dombság részeként a terület a legjobb minőségű, löszön képződött mezőségi talajjal rendelkezik, amely kitűnő lehetőséget biztosít a mezőgazdasági művelés számára. A tatárjárás és a török pusztítása is érzékenyen érintette az itt élő lakosságot. Nemesi családok birtokaként indult fejlődésnek, a mezőgazdasági tevékenység volt meghatározó már a XVII. században, a gabonatermesztés mellett szarvasmarha-tartással is foglalkoztak az itt élők. A gazdaság felélénkülése azonban csak a szatmári béke (1711) után indulhatott meg, ekkor már a legfontosabb kiviteli cikk a marha, amelynek legeltetése a környező puszták bérlésével történt. 1726-ban már 84 jobbágyot tartottak számon, akik közül 39 fő az 1700 előtt is a településen lakott. A XVIII. században az itt élő jobbágyok közepes méretű földterülettel rendelkeztek, mellettük megjelentek a zsellériparosok is, így rendelkezett a település olyan polgári mesterséget űzőkkel, mint kovács, mészáros, kocsmáros és molnár. A népességszám növekedésével párhuzamosan a céhesedés is megindult, majd 1872-ben már ipartestületek alakultak, amely a gazdasági fejlődés egy újabb szakaszát jelentette. A tanyák nem voltak jellemzőek erre a területre, sokkal inkább a törpebirtokok elterjedése szembetűnő a néhány nagybirtok mellett, valamint az 1850-60-as évektől az önálló paraszti birtokok létrejötte. Az ipar a Kőbánya-Szolnok vasútvonal kiépülésével párhuzamosan indult fejlődésnek, illetve a kereskedelmi útvonal mentén történő elhelyezkedés szintén pozitív irányba befolyásolta a település gazdasági helyzetének változását. Ennek hatására az 1900-as évek elején a két malom mellett már bank, szálloda és vendéglő is üzemelt Sülysápon, tehát a szolgáltató szektor jelenléte már ekkor megfigyelhető a településen. 1960-an a termelőszövetkezet felállításával 25
jól szervezett mezőgazdasági munka indult a nagyközséghez tartozó földeken, ez a növénytermesztés (gabonafélék, szántóföldi növények, repce), állattenyésztés és egyes melléküzemágak hatékony működését hozta el. Emellett a közel 500 alkalmazottal tevékenykedő Alsó Tápió menti ÁFÉSZ sülysápi központtal irányította a környék gazdasági életét, jelentős exportot lebonyolítva Franciaország, az USA és Olaszország irányába. Az 1980-as évekre a helyben foglalkoztatottak döntő többsége a termelőszövetkezet melléküzemágaiban, valamint a helyi ipari üzemekben dolgozott. A rendszerváltozást követően, a termelőszövetkezetek megszűnésével és a földek magánkézbe adásával, lehetőség nyílt az egyéni vállalkozóknak a termelésre, illetve az újonnan alakult Mezőgazdasági Szolgáltató Kisszövetkezet (amely a földterület közel 50%-át bérelte a földtulajdonosoktól) már jelentős létszámú munkaerőt foglalkoztatott. A magas színvonalú mezőgazdaság mellett a szolgáltató szektor megjelenése és térhódítása a XX. század első éveiben kezdődött. A vasút kiépülése és modernizációja nagymértékben hozzájárult a település gazdasági fejlődéséhez. A szocializmusban is a mezőgazdaság, valamint a melléküzemágakban folyó ipari termelés a fő tevékenységi kör a településen, emellett ugyanakkor a kereskedelemi és szolgáltatói funkciók erősödését is tapasztalhattuk. Az ipar térnyerése csupán a rendszerváltást követően vált meghatározóvá, ekkorra már a mezőgazdaság jelentősége lényegesen csökkent. A vállalkozói kedv élénkülésével egyre több ipari és szolgáltató kisvállalkozás jelent meg Sülysápon, számuk évről évre gyarapodott. 1995-ben egy ipari tevékenységet folytató nagyfoglalkoztató is megjelent a településen, új lendületet adva a helyi foglalkoztatásnak. Napjainkban mezőgazdasági tevékenységet mindössze egy jelentősebb cég folytat Sülysápon, ugyanakkor hat kisebb és egy nagyobb ipari vállalkozás működik a nagyközségben. Az infrastruktúra további fejlesztésével, illetve a fővárosból egyre távoldó termelő tevékenység folytatódó telephelykeresésével a helyi közlekedési feltételek minőségi javításával, az elkerülő utak megépülésével még több vállalkozás megtelepedése, esetlegesen új befektetők megjelenése várható. 4.2. Sülysáp gazdaságának szereplői A településen 2006. év végi állapot szerint 449 működő vállalkozás volt bejegyezve, amelyek többsége, 364 jogi személyiség nélküli gazdasági egység. Közülük 275 egyéni vállalkozó folytat gazdasági tevékenységet a nagyközségben. Jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás 85 működik a településen. A jogi személyiségű vállalkozások közül 83 foglalkoztat 50 főnél kevesebb munka- 26
vállalót, míg két vállalatnak fejlettebb középvállalati kategóriát jelentő 50-249 fő közé eső alkalmazottja van. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a rendszerváltás követően nagyjából hatodára csökkent, ugyanakkor az ipari és építőipari tevékenységet folytató munkavállalók aránya 38% feletti értékre növekedett. A nemzetgazdasági ágak közül a modern társadalmakra jellemző struktúra alapján a szolgáltató szektor részesedése a foglalkoztatottak létszámából a legnagyobb arányú, a 2001. évi adat alapján már 59,2%. A helyben lakó aktív keresők száma a településen 2921 fő, míg a helyben foglalkoztatott aktív keresők száma 1685 fő. A település a budapesti agglomeráció külső peremén fekszik, a főváros közelsége következtében még mindig magas az eljárók száma. E jelenség már a szocializmus éveiben is jellemzőnek volt tekinthető, amely a rendszerváltást követően, a piacgazdaságra való áttéréshez köthetően, az urbanizációs fejlődés hatására még dominánsabbá vált. A település gazdasági életében meghatározóak továbbá a szomszédos településekről naponta bejáró dolgozók, akiknek száma 2001-ben 598 fő, így Sülysáp a kistérségben az ingázók második legnépszerűbb célterülete. 12. táblázat: Sülysáp legjelentősebb foglalkoztatói Vállalkozás Tevékenységi kör Foglalkoztatottak száma bejáró Ebből Honnan bejáró Épületgépészet, légtechnikai szerelés, illet- VAS-FA fa és fémfeldolgozó Bt. ve lakatos és asztalos 5 2 Mende munkák Kóka, Mende, Nagykáta, EBM Hungary Motorgyártó és For- 444 304 Tápióbicske, Tápióság, Szentmártonkáta, Ventilátor motorok összeszerelése galmazó Kft. Tápiószecső, Tóalmás, Úri Tápiószecső, Gyömrő, Jász-Plasztik Kft. Műanyag-feldolgozás Kb 60 Kb 40 Tápióság, Tápióbicske, Kóka, Úri DARÁZS Classic típusú Darázs Ipari Szolgáltató és Kereske- 5 3 alumínium radiátorok és Tápiószecső, az ehhez kapcsolódó Szentmártonkáta delmi Kft. kiegészítők gyártása Feroland Kft. Fémmegmunkálás, gépi forgácsolás 72 27
Vállalkozás Tevékenységi kör Foglalkoztatottak száma bejáró Ebből Honnan bejáró Mende, Úri, Kóka, Baromfihús feldolgozá- Tápiószecső, Tápióság, Tápiócsir Kft. BMB Szállítási Fuvarozási Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Puszta Elektronika Kft. Szóró Ipari Kereskedelmi Kft. DELTA Távközléstechnikai Kft. G-NAGY Kft. Alsó-Tápió-Menti ÁFÉSZ Monor és Vidéke Takarékszövetkezet Hasznos Szolgáltató Kft. sa, tartósítása, hús-, Tápióbicske, 73 változó baromfihús készítmény Tápiószentmárton, Buda- gyártása pest, Tura, Ecser, Maglód, Törökszentmiklós Tápióság, Tóalmás, Mélyépítés, földmunkavégzés 11 9 Budapest, Kóka, Kétsoprony Villamos gépek, berendezések Kóka, Tápiószecső, elektromos 10 7 Szentmártonkáta, tekercseinek gyártása Tápiószentmárton Mende, Maglód, Tápiószecső, Úri, Kóka, Könnyűfémöntés, szerszámkészítés Szentlőrinckáta, Nagykáta, 65 10 Szentmártonkáta, Tápiószele, Pécel Dány, Kóka, Távközlési hálózatok Szentmártonkáta, 10 6 építése Jászfényszarú, Monor, Gyömrő Szántóföldi növénytermesztés, takarmánygazdálkodás, erdészeti tevékenység, biomassza értékesítés 12 16 3 Maglód, Románia Üzletek bérbeadása, Kóka, Úri, mende, 35 ipari tevékenység Gyömrő, Maglód, Ecser, Egyéb monetáris közvetítés Gyömrői székhelyű Vashulladék feldolgozás Kókai és nagykereskedelem telephelyű Forrás: Nagyközségi önkormányzat és vállalkozásai, szervezetei által közölt adatok 28
4.2.1. Mezőgazdaság A XIX-XX. század fordulóján a település területén a nagybirtok és törpebirtok egyaránt jellemző volt. A legjelentősebb nemesi családok, akik nagybirtokkal rendelkeztek a településen a Rozgonyi, a Haader, a Hevesy, Sőtér és a Grassalkovich famíliák voltak. A II. világháborút követően a nagybirtokok felosztásra kerültek. Az 1960-as évek erőltetett téeszesítése révén az egyéni gazdák száma minimálisra csökkent, a férfiak döntő többsége a mezőgazdaság kilátástalan helyzetét és a magasabb ipari béreket látva a közeli fővárosba szegődött el betanított, illetve szakmunkásnak. Létrejött a Tápiósápi Petőfi Termelőszövetkezet és a Tápiósülyi Állami Gazdaság, amely az 1970- es településegyesüléssel Sülysápi Tápiógyöngye Mezőgazdasági Termelőszövetkezet néven folytatta tevékenységét. Az üzemméretnek köszönhetően még hatékonyabb termelést tudott folytatni a termelőszövetkezet, amely az 1970-es évek közepétől, melléküzemágakkal kiegészülve növelte termelékenységét. A rendszerváltást követően felszámolásra került, helyette létrejött a Mezőgazdasági Szolgáltató Kisszövetkezet. A mező- és erdőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a gazdasági szerkezetben alacsony arányt képvisel, napjainkban már nem éri el a 3%-ot sem, amely az 1990-es adathoz képest jelentős (12,7%) visszaesésként értékelhető. Jelenleg két mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozás működik a településen, egyrészt a Tápiócsir Kft, amelynek baromfifeldolgozás a fő profilja, másrészt a G-Nagy Kft, amely növény- és takarmánytermesztéssel, biomassza értékesítéssel és erdészeti tevékenységgel igyekszik kielégíteni a vásárlók igényeit. A 2000. évi összeírás alapján a nagyközségben 741 egyéni gazdálkodó folytatott mezőgazdasági tevékenységet, amely érték azóta állandósulni látszik. Tápiócsir Kft. A Tápiócsir Korlátolt Felelősségű Társaságot 1994-ben alapították. A cég fő tevékenységi köre a baromfihús feldolgozása, tartósítása, hús- és baromfihús készítmények gyártása. A sülysápi székhelyű vállalkozás 73 alkalmazottal rendelkezik, 8900 m 2 -en folytatja tevékenységét. A munkavállalók a helyi lakosok mellett Mendéről, Úriból, Kókáról, Tápiószecsőről, Tápióságról, Tápióbicskéről, Tápiószentmártonból, Budapestről, Turáról, Ecserről, Maglódról és Törökszentmiklósról érkeznek. A cég Sülysápon kettő, Gyömrőn további egy baromfiboltot üzemeltet egy-egy alkalmazottal. A vállalkozás beszállítói szanki, fegyverneki, kiskunmajsai, kecskeméti, tiszaföldvári, sárosdi, mezőkeresztesi, illetve sárbogárdi székhellyel rendelkező cégek. A Tápiócsir Kft. legfontosabb kereskedelmi partnerei és vásárlói: a Magyar Hipermarket Kft., a tö- 29