Egységes tájékztató szakdlgzat készítéséhez a Gábr Dénes Főiskla nappali, levelező és távktatási alap-, főisklai és szakmérnöki képzés hallgatói részére a magyar nyelvű képzéseken Elfgadta az Oktatási Bizttság 2012. március 20-án 2.6. verzió
Tartalm 1. A diplmamunka elkészítésének célja... 3 2. Diplmáztatás menete... 3 3. Témaválasztás... 4 Mérnök infrmatikus (BSc) és Műszaki infrmatika szakn... 4 Gazdaságinfrmatika (BSc) szakn... 4 Műszaki menedzser (BSc és hagymánys) szakn... 5 Gazdálkdási és menedzsment (BA) szakn... 5 Gazdasági infrmatika és Infrmatikus közgazdász szakn... 5 4. Diplmamunka-terv készítése... 5 5. A knzulens... 6 6. A diplmamunka elkészítése... 6 A tartalmi felépítés... 6 Frmai követelmények... 7 Diplmamunka szerkezete... 7 Kötés... 7 CD... 7 7. Útmutató az irdalmjegyzék összeállításáhz és a hivatkzáshz... 8 Szövegközi hivatkzás... 9 Szakirdalm feldlgzása... 10 8. Diplmamunka leadása... 11 9. A záróvizsga... 11 Záróvizsgára bcsátás feltétele... 11 Bírálat, értesítés a vizsga időpntjáról... 12 Záróvizsga menete... 12 A prezentáció... 12 Ha nem sikerül a záróvizsgán... 13 2
1. A diplmamunka elkészítésének célja A diplmamunkából (szakdlgzatból) ki kell tűnnie, hgy a hallgató: a diplmamunka megírásáhz szükséges ismereteket főisklai tanulmányai srán kellő alapssággal elsajátíttta, a vnatkzó szakirdalmban jártas és az tt lvasttakat megfelelően alkalmazni képes, a szakmáhz kapcslódó kutatási módszereket ismeri, a megfelelőt kiválasztani és alkalmazni tudja, megfelelő képességgel rendelkezik ahhz, hgy szakmáján belül egy adtt prblémát elméleti és gyakrlati síkn megközelítve kifejtsen, önálló véleményt alkssn, és megldási javaslatt tegyen, alkalmas a főisklán elsajátíttt elméleti ismeretek gyakrlati alkalmazására, képes önálló prblémamegldásra, alkalmas a megismert módszerek, módszertank és egyéb infrmatikai hardver és szftver eszközök célszerű és indklt felhasználásával önálló tervezési feladatk megldására, a szakdlgzattal szemben támaszttt stiláris követelményeknek megfelel; a szakmáhz és annak tudmányterületeihez kapcslódó szakkifejezéseket elsajátíttta, és helyesen alkalmazni tudja. 2. Diplmáztatás menete Az itt leírt általáns eljárás vnatkzik mind a hagymánys, mind a BSc/BA, valamint szakmérnöki képzésben részt vevő hallgatókra. A diplmamunka készítése a témaválasztással indul. Témát választhat a főisklai illetve külső cégek által ajánlttak közül, vagy hzhat saját témát is, amivel már fglalkztt a munkahelyén vagy máshl. A témának lyannak kell lennie, amely alkalmas arra, hgy 50-100 ldalban kerüljön kifejtésre. A kiválaszttt témáról a hallgató Diplmamunka-tervet készít. Ennek az a funkciója, hgy az illetékes szakmai intézet előzetesen jóváhagyja a kiválaszttt témát, a dlgzat szerkezetét, és kijelölje hzzá a knzulenst, vagy jóváhagyja a hallgató által javaslt knzulens személyét. A tervben a hallgató 8-12 mndatban részletezi a dlgzatban megldásra kerülő prblémát és egy vázlatt (tervezett tartalmjegyzéket) ad a dlgzat felépítéséről. Alapképzésben infrmatikai és műszaki szakterületen az aláírás megszerzésének feltétele az elfgadtt diplmamunka-terv! A knzulens segíti a hallgatót a diplmamunka elkészítésben. A knzulens lehet a főiskla ktatója, vagy lyan külsős szakember, akit a hallgató javasl. A javaslt személyt a Diplmamunka-tervhez csatlt dkumentumk (rövid szakmai önéletrajz és klevélmáslat) alapján az illetékes intézet vezetője hagyja jóvá. A diplmamunka írása az anyaggyűjtéssel, annak szelektálásával és feldlgzásával, a dlgzat megfgalmazásával flytatódik. A befejező szakasz a dlgzat szerkesztése és a betördelése a megfelelő frmátumba. A nymtatás után a köttetés és a megfelelő adatlapk kitöltése következik, majd a dlgzat eljuttatása a Záróvizsga csprthz. 3
Záróvizsgára az a hallgató bcsátható, aki a záróvizsga tervezett időpntját megelőző minimum 2 héttel: az összes vizsgáját letette, amivel a végbiznyítványt (abszlutóriumt) megszerezte, a szakdlgzatt idejében benyújttta, és azt a bíráló elfgadta, teljesítette a szakmai gyakrlatt (amennyiben az a képzés része), nincs pénzügyi tartzása. 3. Témaválasztás A különböző szakkn a szaknak megfelelő témát kell választani a hallgatónak. Szerencsés, ha a választtt téma a végzett szakiránynak megfelelő. Témát választhat a főisklai illetve külső cégek által ajánlttak közül, vagy hzhat saját témát is, amivel már fglalkztt a munkahelyén vagy máshl. Milyen jellegű prbléma megldását várjuk a főiskla különböző szakjain? Mérnök infrmatikus (BSc) és Műszaki infrmatika szakn A diplmamunka készítésének célja az, hgy a hallgató biznyítsa: képes infrmatikai tárgyú feladat önálló megldására. Elvárjuk a magas színvnalú, alktókészséget biznyító dlgzatk készítését. A diplmamunka elkészítése fejlesztési munka, melynek srán alkalmazni kell a feladatmegldás általáns, illetve az adtt témára specifikus elveit és eszközeit; ez a tanult vagy önállóan megismert módszerek, módszertank és egyéb infrmatikai hardver és szftver eszközök célszerű és indklt felhasználásában realizálódik. Részletesebben: az infrmatikai módszereket igénylő műszaki alktásk tervezési, fejlesztési és létrehzási feladatai; infrmatikai és infrmációs infrastrukturális rendszerek telepítési és üzemeltetési feladatainak ellátásáhz szükséges mérnöki gyakrlati módszerek alkalmazása; prgramzásra bjektum rientált és vizuális prgramzási környezetben; szftverfejlesztési metdikák alkalmazására, fejlesztési eszközök használata; infrmációs rendszerek mdellezésére, a teljesítmény és megbízhatósági jellemzők szimulációs vizsgálata; krszerű, általáns célú perációs rendszerek telepítésére, knfigurálására, hibaelhárítása, üzemeltetése, tvábbfejlesztése. Gazdaságinfrmatika (BSc) szakn Gazdasági területhez kapcslódó infrmatikai alrendszerek elemzése, tervezése egy ismert és elérhető algritmussal, valamint az elérhető gazdasági előnyök és az alkalmazhatósági krlátk illusztrálása példákkal. Optimalizálási feladatk. A prbléma választásakr az ismert és elérhető módszerek közül egy vagy néhány implementálása, tesztelése, valamint az előnyök és a krlátk bemutatása alkalmas mintafeladatkn. Gazdaságban, iparban felmerülő kérdéshez mdell felállítása, ennek infrmatikai szempntból való vizsgálata, az alkalmazhatóság krlátainak ismertetése. 4
Műszaki menedzser (BSc és hagymánys) szakn Műszaki technlógiai, gyártási, lgisztikai, minőségbiztsítási és infrmatikai flyamatk irányításának, szervezésének, ellenőrzésének megtervezése. Üzleti tervek készítése. Innvációs stratégiák, döntés-előkészítési prjektek tervezése. Termékek és szlgáltatásk anyagi, infrmatikai, pénzügyi és humán flyamatainak integrált megldása. Gazdálkdási és menedzsment (BA) szakn Közgazdasági, társadalmelméleti, alkalmaztt gazdaságtudmányi és módszertani prblémák megldása. Gazdálkdó szervezetek flyamatainak tervezése, elemzése. Gazdasági infrmatika és Infrmatikus közgazdász szakn Szakdlgzatként egy elméleti összefglaló munkát várunk a választtt témában. Nem elegendő valamilyen gazdálkdó egység bemutatása, tevékenységének megújítása. Egyetlen vállalkzás knkrét gazdálkdási ügyei esettanulmányként, példaként szerepelhetnek a szakdlgzatban (max 20 %). Ezt az esettanulmányt egy tágabb összefüggésrendszerbe (ágazati, rszágs, reginális stb.) kell ágyazni. A vizsgált téma elméleti összefüggéseit, módsulásait a szakirdalmi anyagkban össze kell gyűjteni, rendszerezni, feltárni azt, miben különbözik egyes kutatók véleménye. 4. Diplmamunka-terv készítése A diplmamunka-terv funkciója, hgy a munka megkezdése előtt az illetékes szakmai intézet elfgadja diplmamunka témáját, szerkezetét és a knzulens személyét. A diplmamunka-tervet a megfelelő űrlapn kell beadni, ami az ILIAS-ról letölthető. A tervből derüljön ki: a diplmamunkában megldandó prbléma, a diplmamunka szerkezete, felépítése (rövid vázlat). 10 15 mndat terjedelemben írja le a megldandó feladatt, az alkalmazni kívánt módszereket, a témáhz való személyes kapcslatát. Utána meg kell tervezni a dlgzat szerkezetét, az egyes fejezetek címét. Nem célszerű nagyn részletes vázlatt írni, mert a dlgzat készítése srán az alpntk biztsan váltznak és az később gndt kzhat. A géppel kitöltött és kinymtattt tervet a hallgatónak és a knzulensnek is alá kell írnia! A tervet személyesen az Infrmációs Közpntban lehet leadni, vagy pstán a GDF Záróvizsga csprt címére kérjük elküldeni. A tervet az illetékes intézet bírálja el. A tervek elbírálásának ideje váltzó, általában 2-6 hét. Az elutasíttt tervet átdlgzás után újból be kell adni! Az elbírált tervet pstán kapja meg a hallgató. Az elfgadtt tervet gndsan őrizze meg, mert azt be kell kötni a kész diplmamunkába! 5
5. A knzulens A knzulens feladata a diplmamunka elkészítésének szakmai segítése. A Főisklán egy knzulens van. Knzulens lehet a GDF ktatója, vagy lyan külsős, a témában jártas szakember, akit a hallgató választ. Külső knzulens szakirányú, legalább főisklai végzettségű, a témában gyakrlattal rendelkező szakember lehet. A knzulens személyét az illetékes intézetigazgató hagyja jóvá, ezért a diplmamunka-terv mellé csatlni kell a külső knzulens rövid szakmai önéletrajzát és klevele fénymáslatát. A hallgatók lehetőség szerint - a Gábr Dénes Főiskla ktatói közül válasszanak knzulenst. Előzetes választás hiányában az intézet jelöli azt ki. Indklt esetben a hallgatóknak az illetékes intézetigazgató külső knzulenst is engedélyezhet vagy javaslhat. Knzulensi lapn jegyzőkönyvezik a közös munkát. Ezt később a Diplmamunka első példányába bele kell köttetni! Knzulensváltás esetén a diplmamunka-tervet újra be kell adni engedélyeztetésre. Célszerű mellékelni a már elfgadtt terv máslatát. Diplmamunka titksítása A titks ügyiratkezelés feltételeit és a zártkörű védést nem tudjuk biztsítani. Úgy kell megírni a diplmamunkát, hgy abban állam-, szlgálati, bank- és üzleti titkk ne szerepeljenek. Ugyancsak kerülni kell lyan személyes adatk publikálását, amelyek máskra vnatkznak. Indklt esetben a hallgató kérheti, hgy dlgzata ne kerüljön könyvtárba! Kérjük, hgy ezt a záróvizsgára való jelentkezéskr az Adatlapn a megjegyzés rvatban jelezze felénk a hallgató. 6. A diplmamunka elkészítése A diplmamunkának speciális tartalmi és frmai követelményei vannak. A tartalmi felépítés A diplmamunkában a hagymánys hármas felépítést célszerű követnie: Bevezető rész: - a megldásra váró prbléma, a feladat ismertetése, - a témaválasztás indklása, célkitűzések. Téma kifejtése: - a körülmények ismertetése, helyzetfelmérés, - prbléma és annak tágabb összefüggésrendszerének bemutatása, - a prbléma elemzése, részekre bntása, - alkalmazásra kerülő módszertan rövid ismertetése, 6
- megldási alternatívák felvetése, - a kiválasztási kritériumk kidlgzása, - a megldási javaslat kidlgzása. Befejező, záró gndlatk: - az eredményeinek összefglalása, - önálló vélemény, javaslattétel, - tvábbi teendők, amelyek túlmutatnak a dlgzatn. Irdalmjegyzék Mellékletek Frmai követelmények A/4 lapn (nrmál géppapír), ldalszám mellékletek nélkül: minimum 50 maximum 100 ldal, betűtípus: lvasható legyen, javaslt a 10 12 pnts Arial vagy Times New Rman betűtípus, javaslt srköz: 1,5. Diplmamunka szerkezete diplmamunka-terv az intézetvezetők által jóváhagytt eredeti példány, knzulensi lap, nyilatkzat, belső brító, tartalmjegyzék, maga a munka, irdalmjegyzék, mellékletek. Kötés keményfedelű, brítása klasszikusan sötét műbőr, feliratk (Diplmamunka, Név, évszám) egymás alatt, középre igazítva, arany- vagy ezüstszínű nymással, kívülre a könyv gerincére csak a hallgató neve kerüljön. Az első példányba bele kell köttetni a Diplmamunka-tervet, Knzulensi lapt és a Nyilatkzatt. A másdik példányt ezek nélkül kell beköttetni, és a bekötött példány elejére kell beilleszteni e dkumentumk máslatát. Az első példány archiválásra kerül. A másdik példány a védésig a tartalék példány, utána pedig vagy könyvtárba kerül, vagy a hallgató visszakapja. A könyvtárba kerülő példánykban nem szerepelhet a hallgató személyes adatait tartalmazó Diplmamunkaterv vagy a Knzulensi lap. CD Amennyiben a diplmamunkáhz valamilyen elektrnikus melléklet is tartzik (prgram, prezentáció stb.) annak papírtasakját be kell ragasztani a diplmamunka utlsó ldalára. A diplmamunka elektrnikus példánya a diplmamunka teljes szövegét és a mellékleteket tartalmazza PDF frmátumban. A CD-t papírtkban adja be, nevét, DM-terv srszámát írja rá. Ezt ne ragassza bele a diplmamunkába! 7
7. Útmutató az irdalmjegyzék összeállításáhz és a hivatkzáshz Az irdalmjegyzék a diplmamunka esetében kettős funkciót tölt be: bemutatja a hallgató választtt témában való jártasságát: milyen frráskat ismer, mennyire nézett utána a szakirdalmnak; az érdeklődő lvasónak támpntt ad a kérdéskörben való búvárkdáshz. Első lépésben érdemes átnézni a témára vnatkzó irdalmat: a választtt témában másk eddig mit írtak, (pl az idevágó diplmamunkákat is), hl tart a szakma, megldtták-e a felvetett prblémát, ha igen, a gyakrlatban milyen válaszk, megldásk születtek, milyen irányba fejlődik a feldlgztt téma Az egyes frrásk bibligráfiai adatainak közlése az alábbi példák szerint történjen (természetesen a kategóriát nem kell megjelölni). Általáns szabály srszám, szerző: cím, kiadás helye, kiadó neve, kiadás dátuma (esetleg ldalszám) Könyv (jegyzet): 1. A. Einstein: Hgyan látm a világt? Budapest, Gladiátr Kiadó, 1994. 2. Dennis Gabr: Innvatins: Scientific, Technlgical and Scial. Lndn, Oxfrd University Press, 1970. Testületi szerző: 3. Országs Műszaki Infrmációs Közpnt és Könyvtár: Védekezés ipari katasztrófák ellen. Gyakrlati kézikönyv, Budapest, OMIKK, 1990. Közlemény a könyvben: 4. Kindler J.: A kckázat döntéselméleti megközelítése. In: Kckázat és társadalm. Szerk.: Vári A. Budapest, Akadémia Kiadó. 1987. pp. 13-24. Időszaki kiadványk cikkei (pl. flyóiratban megjelent cikk): 5. Izsó L.: Az ember-gép rendszerek megbízhatóságának meghatárzására szlgáló módszerek áttekintése. In: Ergnómia, 1982. XV. évf. 4. sz., pp. 220-228. Szabvány: 6. MSZ ISO 690: Bibligráfiai hivatkzásk, 1994. 8
Cikk az Internetről: 7. Mlnár L.: Infrmációs vagy tudás társadalm? Néhány gndlat a tudásról és az infrmációról In: INCO 2000/01 számából. http://www.inc.hu/inc3/tudas/cikk1h.htm (letöltés dátuma 2008.03.29.) (Tehát nem elég az éppen aktuális elérési cím! Cikkeket archiválják, így törvényszerűen váltzik az elérési lehetőségük is!) Internetről (nem flyóirat): Itt is az alapelv az anyaghz való hzzáférés. Ezért a cím mellé a szerző, főcím és a letöltés dátumát is le kell jegyezni. Kiegészítő szabályk Adathiány esetén a következő rövidítéseket kell alkalmazni: Megjelenési hely ismeretlen: h.n. (azaz "hely nélkül", vagy s.l., azaz sine lc) Kiadó ismeretlen: i.k. (azaz "ismeretlen kiadó") Megjelenési év ismeretlen: é.n. (azaz év nélkül, vagy s.a., azaz sine ann) A tételek rendezésekr (betűrendbe srlásakr) a névelőt nem kell figyelembe venni. A szerző(k) tudmánys fkzatát (pl. Dr.), vagy besrlását (pl. fősztályvezető) nem kell megadni! Szövegközi hivatkzás A hivatkzáskat szögletes zárójelben (azaz [ ] jelekkel) kell megadni, tehát [az irdalm srszáma az irdalmjegyzékben], pl.: [24]. Példa a szövegközi hivatkzásra: Az elkészült prgram alapján az adatbiztnsági előíráskat [19] túlzttnak tartm, míg más szerzők [10, 11, 17] előírását célszerű betartani a rendszer jó működése érdekében. Hivatkzás nélkül a dlgzat nem értékelhető a plágium fegyelmi vétség! A szakdlgzat plágiumnak számít az alábbi esetekben: szó szerinti idézet idézőjel és hivatkzás megjelölése nélkül; tartalmi idézet hivatkzás megjelölése nélkül; más publikált gndlatainak saját gndlatként való feltüntetése. A hivatkzás a szerző érdeke, hgy elkülönüljön a saját munkája máskétól. Ajánlásk a szövegközi hivatkzásra: Lehetőleg a szerző legfrissebb munkáira hivatkzzunk! Pntsan meg kell jelölni az idézett ábra, táblázat frrását. Ha váltztatunk az eredeti ábrán, táblázatn, azt jelölni kell, pl.: [33] p.42 alapján a szerző kiegészítésével. Lábjegyzetben való hivatkzás nem ajánltt! 9
Szakirdalm feldlgzása Elsődleges frrásk az eredeti kiadású szakkönyvek, vagy a kérdéses mű egyik kritikai kiadása, kéziratk, hiteles dkumentumk. Másdlags frrás az intézményekben szerzett tapasztalatk, adatk, amelyekre a kidlgzandó feladatt alapzni kell. Ezek azért döntő fntsságúak, mert a főisklán megtanuljuk a számítógép használatát, alkalmazását a gyakrlatban és az azkat alkalmazó intézményekben jutunk el azkhz a tapasztalataikhz, amelyek a számítógépes rendszerek gyakrlati hasznsítását, alkalmazását jelentik. Egy ilyen diplmamunka értéke önmagáért beszél. Képet kaphatunk a másdlags frráskból a gyakrlatban már elfgadtt feladatmegldáskra is. Első lépés: szerző, cím, kiadó, kiadási idő és hely szerinti kutatás. A kutatómunka első lépése: a frrásk szelektálása. Könyvek, szakkatalógusk, knferencia kiadványk Milyen jellegű szakirdalmi anyagkat, könyveket keressünk a diplmamunka kidlgzásáhz? A kézikönyv egy tématerületet összefglaló mű. A mngráfiák egyetlen témakört tárgyalnak részletesen. A szakkatalógusk - ú.n. termékkatalógusk - részletesen tárgyalják egy-egy intézmény termékeit. Knferencia-kiadványk, hiszen a knferencián elhangzó előadásk a lehető legkrszerűbb technlógiai lépéseket igyekeznek a hallgatóság elé tárni. A fentieken túlmenően jó hasznát vehetjük a lexiknknak, enciklpédiáknak, szótáraknak, statisztikai kimutatásknak, évkönyveknek, jgszabálygyűjteményeknek. A könyvekkel, egyetemi jegyzetekkel kapcslatban megjegyezzük, hgy érdemes figyelmesen áttekinteni azk irdalmjegyzékeit is, mert azk a témában vagy a témáhz közeli tárgykörökben jelenthetnek eligazítást, áttekintést a fellelhető szakirdalmban. Vagyis a szakkönyvek végén található név- és tárgymutató, és bibligráfiai felsrlás jól használható tvábbi irdalm keresésére. Minden nagy könyvtárban igénybe lehet venni Diplmamunkák, szakdlgzatk A legfntsabb szakirdalmi anyagaink a diplmamunka készítéséhez azk, amelyeket nem publikálnak széles körben; dktri, kandidátusi, PhD értekezések, a már elkészült disszertációk és habilitációs munkák, knferencia anyagk, nem publikált tanulmányk stb. A már elkészült dlgzatk adhatják a legtöbb jó ötletet arra, hgyan tudjuk minél alapsabbá, kulturáltabbá, szebbé tenni dlgzatunkat. Felhívjuk a figyelmet arra, hgy diplmamunkák fellelhetők az intézmények tanszéki könyvtáraiban is. A könyvtárakban számítógépes kölcsönzéshez igénybe lehet venni a nemzetközi hálózatkat is, amelyek skszr ingyenesen állnak az érdeklődök rendelkezésére és várják az érdekes témakörök felvetését. Katalógusk általában témakör, illetve szerző szerint készülnek. A nagy budapesti könyvtárakkal Főisklánk hallgatói bármikr, bárhnnan Magyarrszágn felvehetik a kapcslatt. 10
8. Diplmamunka leadása A diplmamunkát két nymattt, bekötött + 1 CD-n PDF frmátumban kell leadni. Az első példány és a CD archiválásra, a másdik könyvtárba kerül vagy visszaadjuk a hallgatónak. A záróvizsgára való jelentkezés az Adatlap a záróvizsgáhz c. űrlap kitöltésével történik, amit a diplmamunka leadásakr annak az első példányába kell beilleszteni. Semmiképp ne köttesse bele a dlgzatba! A diplmamunkát személyesen az Infrmációs Közpntba kérjük leadni vagy pstán a Záróvizsga csprt címére küldjék. A diplmamunkát legkésőbb a tervezett záróvizsga-időpnt előtti másdik hónap 15-ig kell leadni. Ez után történik meg a diplmamunka elbírálása, a leckekönyvek lezárása, az egyéb szervezési és adminisztrációs munkák elvégzése. Amennyiben a hallgató a terv elfgadását követő két naptári éven belül nem adja be a diplmamunkáját, a terv elévül. Ebben az esetben újabb tervet kell készítenie és jóváhagyásra benyújtania 9. A záróvizsga A záróvizsga két részből áll: a diplmamunka megvédéséből, és a két szakmai tételsrból húztt 1 1 tételre adtt válaszból. Záróvizsgát szeptemberben, nvemberben, februárban és májusban tartunk. A vizsgaidőszak általában a hónap utlsó hetében kezdődik. A vizsganapk számát úgy határzzuk meg, hgy az összes, arra a hónapra jelentkezett hallgató le tudjn vizsgázni. Amennyiben a hallgató a szakdlgzat beadását követően egy naptári éven belül nem kezdi meg a záróvizsgát, a szakdlgzat elévül, és újra kezdődik a flyamat a diplmamunka-terv benyújtásával. Záróvizsgára bcsátás feltétele Azk a hallgatók, akik a tanulmányaikat 1998-ban vagy az előtt kezdték, csak érvényes rektri engedéllyel vizsgázhatnak, amit külön kérvényezniük kell. A kérvényt a főiskla rektrának kell címezni, személyesen az Infrmációs Közpntban leadni, vagy pstán a GDF Tanulmányi Hivatalának kell küldeni. Azknak a hallgatóknak, akik 1999-ben vagy később kezdték tanulmányaikat főisklai képzésben, a záróvizsga nincs határidőhöz kötve. A 2006 szeptember 1-je előtti képzések szerinti záróvizsgát és az annak megfelelő, főisklai szintű klevelek kibcsátását váltzatlan feltételek mellett az ktatási intézményeknek 2015. augusztus 31-ig kell biztsítania (2011. évi CCIV. törvény. a nemzeti felsőktatásról 112. (4)). A 2005. évi felsőktatási törvény alapján, a 2006/2007-es tanévtől megkezdett képzésekben a záróvizsga határidő nélkül letehető, de váltzatlan feltételek mellet csak az 11
abszlutórium megszerzésétől számíttt hetedik évig (2011. évi CCIV. törvény. a nemzeti felsőktatásról 112. (2), 2005. évi CXXXIX törvény a felsőktatásról 60. (4)). A 2011. évi nemzeti felsőktatási törvény alapján, a 2012/2013-as tanévben indult képzésekkel kezdődően, a záróvizsga a hallgatói jgviszny megszűnése után két éven belül váltzatlan feltételek mellett letehető, de az ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőktatásról 50. (3)). Bírálat, értesítés a vizsga időpntjáról A diplmamunka bírálóját a főiskla jelöli ki. Amennyiben a bíráló nem fgadja el a diplmamunkát, a hallgatónak azt rögtön jelezzük telefnn, és megbeszéljük vele a tvábbi teendőket. Az elfgadtt diplmamunkák jegy nélküli bírálatát a vizsgaértesítéssel együtt levélben küldjük ki a hallgatónak. Záróvizsga menete A záróvizsga reggel 8-kr kezdődik a kijelölt teremben. A záróvizsga megkezdése előtt, a tételhúzásnál, a hallgató köteles igazlnia személyaznsságát érvényes személyi igazlvány vagy útlevél bemutatásával! A hallgatók maguk között döntik el, hgy milyen srrendben vizsgáznak az adtt napn. A záróvizsga a diplma megvédéséből és a szóbeli vizsgából áll. A diplmavédésre a hallgató 5 perces számítógépes prezentációt köteles bemutatni. A prezentáció bármilyen, erre alkalmas szftverrel készülhet. Utána a hallgató a Záróvizsga Bizttság előtt megvédi a diplmamunkáját, a bíráló által kifgáslt részekre és a Bizttság kérdéseire válaszl. Ezután a kihúztt tételekből felel, a feltett kérdésekre válaszl. Egy vizsgázóra átlagsan 20 perc jut. A záróvizsga eredményét az összes vizsgázó felelete után hirdeti ki a Bizttság. A prezentáció A prezentációban mutassa be szakdlgzata eredményeit, illetve reagáljn a bíráló által megfgalmaztt kritikákra. Ez utóbbi különösen fnts, hiszen a Bizttság azt is vizsgálja, hgy Ön milyen mértékben képes megvédeni véleményét, téziseit, ez a jegyet is jelentősen beflyáslhatja! A prezentációban nem a szakdlgzat tartalmát, hanem a vizsgálati eredményeket, megállapításkat, következtetéseket, javaslatkat, illetve a bíráló kritikájára való válaszait kérjük összegezni. A dlgzat tárgyára térve közöljük, hgy mi vlt a célunk, mennyiben sikerült azt megvalósítani, és mit kívánunk jelen alkalmmal különösen figyelembe ajánlani. Ismertetésünk a dlgzathz mérten nagy léptékű legyen. A prezentációban nincs helye semmilyen részletkérdésnek. Ha ismertetőnk közben kérdéseket tesznek fel, akkr ezeket aznnal válaszljuk meg, majd flytassuk tájékztatónkat, hgy az a feltett kérdések ellenére is kerek egésszé váljn. A befejezés lényeges eleme a bemutatásnak, éppen ezért hangsúlys legyen. Nincs nagybb hiba, mint egyszerűen abbahagyni a szöveget, elbiznytalanítani a bizttságt afelől, hgy szándékunkban áll-e még mást is megemlítenünk. 12
A befejezés legegyszerűbb és egyben talán leghatássabb megldása, amikr egy mndatban összefglaljuk dlgzatunk és munkánk célkitűzését és alapvető eredményét. Nagyn ügyeljünk arra, hgy egész prezentációnk srán, különösen pedig annak befejezésekr negatív megállapításkat, nehézségekre való utalást ne hzzunk fel mentségünkre. A prezentáció elkészítéséhez segítséget talál az ILIAS-n (Taneszköztárló\Záróvizsgáztatás) a letölthető dkumentációk között, Prezentáció-minta néven. A PwerPint-n kívül használhat más szftvert is, de a technikai részleteket egyeztesse velünk, nehgy a védésen kerüljön kellemetlen helyzetbe. A védés előkészítése: A prezentációját legkésőbb a záróvizsga előtti hét péntek délig küldje el a zarvizsga@gdf.hu címre. A prezentációt küldheti.ppt,.pps vagy.pptx, ppsx frmátumban. A fájlnév a saját neve legyen: Gipsz_Jakab.pps. A védés reggelén az aznapi vizsgázók prezentációja a vizsgatermi gépen lesz, az Asztalra kirakva. A záróvizsgára hzza magával a kinymtattt prezentáció egy példányát is. Célszerű lyan nymtatást választani, ahl egy ldaln pl. 6 dia szerepel. Ha nem sikerül a záróvizsgán a szóbeli, az megismételhető a következő záróvizsga-időszakban. a diplmamunka védése (védését nem fgadták el) a dlgzatt nem kell újra írni, de a védés megismételhető a következő záróvizsga-időszakban. Figyelem! Sikertelen záróvizsgát tett hallgatók ismétlési díjat kötelesek fizetni, amely mértékét az aktuális TVSz határzza meg. Ha a diplmamunkát a bíráló nem fgadta el, akkr azt újra meg kell írni. Az átírt diplmamunka leadását követő egy hónaps bírálati idő után amennyiben a bíráló az átdlgztt diplmamunkát elfgadta jelentkezhet a legközelebbi záróvizsgára. 13