Az FGSZ Zrt. gázipari létesítményei megvalósulási dokumentációjának készítése

Az FGSZ Zrt. gázipari létesítményei megvalósulási dokumentációjának Operatív szabályzat Szabályzat készítéséért és kiadásáért felelős: Simon Gyula geodézia vezető Jóváhagyta: Kreszné Meggyes Noémi üzemeltetés igazgató Jóváhagyás dátuma:... Hatályon kívül helyezések Az adott szabályzat kiadásával más szabályzat nem került hatályon kívül helyezésre. Oldal: 1 / 29

Tartalomjegyzék FGSZ Zrt. 1. Hatály és felelősség meghatározása...3 1.1. A szabályzat célja... 3 1.2. A szabályzat hatálya... 3 1.2.1. A szabályzat személyi hatálya... 3 1.2.2. A szabályzat időbeli hatálya... 3 1.2.3. A szabályzat tárgyi hatálya... 3 1.3. Hozzáférés... 3 2. A szabályzat leírása...3 2.1. Általános szabályok... 3 2.1.1. Vállalkozóval kapcsolatos előírások... 3 2.1.2. Megvalósulási dokumentációval kapcsolatos előírások... 3 2.2. Tevékenységek áttekintése... 4 2.3. Felelősségi mátrix... 5 2.4. A szabályzat részletes leírása... 5 2.4.1. A megvalósult állapot dokumentálása... 5 2.4.1.1. Nyomvonalas létesítmények megvalósulási dokumentációjának... 5 2.4.1.1.1. Újonnan épített szénhidrogén szállítóvezetékek megvalósulási dokumentációjának, távvezetéki térképének... 6 2.4.1.1.2. Szénhidrogén szállítóvezetékek kiváltásáról készítendő megvalósulási dokumentáció...15 2.4.1.2. Területigényes létesítmények megvalósulási térképének...21 2.4.2. Az elkészült megvalósulási dokumentáció üzemeltetői zsűrije...27 2.4.2.1. Munkarészek zsűrizése... 27 2.4.2.2. Javítás... 27 2.4.2.3. Munkarészek elfogadása, záró-geodéziai dokumentáció megkérése... 28 2.4.3. Záró-geodéziai munkarészek el/leadása...28 3. Kapcsolódó jogszabályok, szabályzatok... 28 4. Mellékletek... 29 Oldal: 2 / 29

1. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 1.1. A szabályzat célja A szabályzat célja az FGSZ Földgázszállító Zrt. (továbbiakban: FGSZ Zrt., vagy Társaság) által üzemeltetett földgázszállító távvezetékek és azok tartozékai megvalósulási térképeinek készítésére vonatkozó általános műszaki irányelvek meghatározása. 1.2. A szabályzat hatálya 1.2.1. A szabályzat személyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed a szabályzat Felelősségi Mátrixában rögzített szereplőkre. 1.2.2. A szabályzat időbeli hatálya A szabályzat hatálybalépésének dátuma: 2016.03.10 Ettől a naptól a szabályzat rendelkezései kötelezőek. 1.2.3. A szabályzat tárgyi hatálya A szabályzatban előírtakat kötelező érvénnyel be kell tartani és tarttatni az FGSZ Zrt. valamennyi földgázszállító üzeme érintett munkaszervezetének, valamint az FGSZ Zrt. részére külső vállalkozó által végzett geodéziai bemérések és azok alapján történő, szintén külső vállalkozó által végzendő megvalósulási dokumentáció során. 1.3. Hozzáférés Jelen szabályzathoz a Társaságon belüli hozzáférés nem korlátozott. Jelen szabályzathoz a külső fél általi hozzáférés nem korlátozott. 2. A SZABÁLYZAT LEÍRÁSA 2.1. Általános szabályok 2.1.1. Vállalkozóval kapcsolatos előírások Megvalósulási dokumentációt kizárólag megfelelő szakmai jogosultságokkal rendelkező szakember készíthet. 2.1.2. Megvalósulási dokumentációval kapcsolatos előírások Csak a jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően elkészített megvalósulási dokumentáció tekinthető elfogadhatónak, amely alapján a szállítóvezeték-rendszeren végzett munka bedolgozásával naprakész, aktuális adatok állhatnak rendelkezésre a Távvezetéki Térinformatikai Rendszerben. Oldal: 3 / 29

2.2. Tevékenységek áttekintése a terepen megvalósult állapot geodéziai bemérése, dokumentálása a munkarészek megküldése zsűrizésre (Siófok) véleményezés (Üzem + Siófok) zsűri jegyzőkönyv alapján javítás megfelelő nem megfelelő megvalósulási dokumentáció, záró-geodéziai munkarészek végleges leadása Oldal: 4 / 29

2.3. Felelősségi mátrix Felelősségek: V végrehajtásért felelős KF végrehajtásért kiemelten felelős K közreműködik I tájékoztatást kap a tevékenység eredményéről D dönt Külső vállalkozó Geodézia Földgázszállító Üzem/Geodézia csoport Hírközlés Üzemeltetés Földgázszállító Üzem/Hírközlés csoport Beruházás Azonosító Tevékenység / lépés 2.4.1 A megvalósult állapot dokumentálása 2.4.1.1 2.4.1.1.1 2.4.1.1.2 2.4.1.2 2.4.2 Nyomvonalas létesítmények megvalósulási dokumentációjának Újonnan épített szénhidrogén szállítóvezetékek megvalósulási dokumentációjának Szénhidrogén szállítóvezetékek kiváltásáról készítendő megvalósulási dokumentáció Területigényes létesítmények megvalósulási térképének Az elkészült megvalósulási dokumentáció üzemeltetői zsűrije V I I V I I V I I 2.4.2.1 Munkarészek zsűrizése I KF V K K I 2.4.2.2 Javítás V I I 2.4.2.3 Munkarészek elfogadása, záró-geodéziai dokumentáció megkérése I D I I 2.4.3 Záró-geodéziai munkarészek el/leadása V I I I I I 2.4. A szabályzat részletes leírása 2.4.1. A megvalósult állapot dokumentálása 2.4.1.1. Nyomvonalas létesítmények megvalósulási dokumentációjának Az 1993. évi XLVIII. törvény 33. -a, valamint a 10/2010 (II.26) KHEM rendelet a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzat szerint a szénhidrogén szállítóvezetékekről és tartozékairól távvezetéki térképi dokumentációt kell készíteni nyíltárkos felmérés alapján. A dokumentáció készítésénél figyelembe kell venni a távvezetéki térkép készítésére vonatkozó szabályzatokat és az FGSZ Zrt.-nél kidolgozott Távvezetéki Térinformatikai Rendszer (TTR) előírásait. Oldal: 5 / 29

2.4.1.1.1. Újonnan épített szénhidrogén szállítóvezetékek megvalósulási dokumentációjának, távvezetéki térképének Nyílt árkos felmérés során bemérendő minden töréspont, varrat és szerelvény 3D-s koordinátákkal (EOV: Y,X,Z Balti). Felmérendő továbbá a szállítóvezetéket keresztező valamennyi létesítmény (műtárgy, vízfolyás, közmű), a szállítóvezeték biztonsági övezetében észlelt egyéb létesítmény (pl. kerítés, oszlop, párhuzamos létesítmény, stb.), illetve a szállítóvezeték takarása után kihelyezett valamennyi felszíni tartozéka. Be kell szerezni az állami digitális ingatlan-nyilvántartási alaptérkép aktuális érvényben lévő másolatát és annak felhasználásával kell elkészíteni a távvezetéki térkép dokumentációt. A felmérés befejezése után a vállalkozó elkészíti a távvezetéki térkép dokumentációt, melynek 2 példányát ellenőrzésre, zsűrizésre átad az Üzemeltetés-Geodézia osztálynak elektronikus (vektoros és *.pdf) és nyomtatott formában. Az ellenőrzött és megfelelt dokumentáció alapfeltétele a munkafolyamat lezárásának. A 10/2010 (II.26) KHEM rendelet hites bányamérő által hitelesített térképek készítését írja elő, ezért csak hitelesített térképek kerülhetnek leszállításra az üzemeltető részére. A dokumentáció részét képezi a zsűri jegyzőkönyv a vállalkozó javítást igazoló záradékával. A megvalósulási dokumentáció az alábbi munkarészekből áll: - Műszaki leírás A műszaki leírás előlapjának tartalmaznia kell: az üzemeltető nevét a szállítóvezeték megnevezését és átmérőjét a készítés dátumát a készítő cég nevét és címét a megrendelő vagy kivitelező cég nevét és címét A műszaki leírás tartalmazza: a szénhidrogén szállítóvezeték és a bányaüzemi hírközlő- vagy optikai kábel geodéziai felmérésének leírását (irányított fúrás esetén a fúrást végző cég adataira való hivatkozást) a felhasznált földmérési alaptérképek megnevezését (fekvés, méretarány, vetület) az alkalmazott magassági alapszint megjelölését a szállítóvezeték kezdő- és végpontjának, valamint a vezetéken található elzáró szerelvény, gázátadó állomások, stb. szelvényszámainak (a megfelelő elzáró szerelvények) megírásával, a település megjelölésével a szállítóvezeték nyomvonala által érintett települések felsorolását a községhatárok szelvényezésével a szállítóvezeték nyomvonala és biztonsági övezete által érintett, a bányateleknyilvántartásból nem törölt bányatelek(-ek) megnevezését a szállítóvezeték nyomvonala és biztonsági övezete által érintett koncessziós terület(-ek) megnevezését Oldal: 6 / 29

a vezetéken található irányjelző táblák szelvényszám szerinti felsorolását, az irányjelző táblák számának megírásával a szállítóvezetéken található katódállomások és potenciál mérőhelyek szelvényszám szerinti felsorolását, az azonosító számaik megírásával a szállítóvezetéket keresztező műutak szelvényszám szerinti felsorolását, a műút számával, megnevezésével (ha nincs, akkor település+hrsz.) és KM szelvényszám megírásával a szállítóvezetéket keresztező földutak szelvényszám szerinti felsorolását, település+hrsz. megírásával a szállítóvezetéket keresztező vasutak szelvényszám szerinti felsorolását, a vasútvonal megnevezésével és MÁV szelvényének megírásával a szállítóvezetéket keresztező vízfolyások szelvényszám szerinti felsorolását (árok, patak, csatorna, folyó, folyam), a vízfolyás megnevezésével és a VIZIG (kezelésében) szelvényszámok megírásával a szállítóvezetéket keresztező elektromos légvezetékek szelvényszám szerinti felsorolását, a V, kv értékek megírásával a szállítóvezetéket keresztező telefon légvezetékek szelvényszám szerinti felsorolását a szállítóvezetéket keresztező egyéb közművek szelvényszám szerinti felsorolását, jellegének, átmérőjének, darabszámának megírásával (pl: vízvezeték, szennyvízvezeték, alagcső, stb.) egyéb (csőlebukás, cső elágazás, kerítés, teherelosztó lemez, erózió elleni gallér, stb.) létesítmények szelvényszám szerinti felsorolását a bányaüzemi hírközlő- vagy optikai kábelen lévő kötések, kábelkövek, egyéb szerelvények (pl: bálvány, szekrény, stb.) és tartozékok (pl: irányjelző, kotrástiltó tábla, marker, védőcső, alépítmény esetén LPE/HDPE toldó idom, stb.) szelvényszám szerinti felsorolását, azonosítójuk megírásával. - Átnézeti térkép Az átnézeti térkép az 1:10 000 vagy 1:25 000 méretarányú állami topográfiai térkép alapjára készül sávtérkép szélességben. Az előlap tartalmazza: az üzemeltető nevét a szállítóvezeték megnevezését és átmérőjét (ez alá kerül az Átnézeti térkép felirat) az ábrázolt vezetékszakasz elején és végén lévő település megnevezését a méretarányt, a vetületet, a magassági alapszint megnevezését a készítés dátumát a készítő cég nevét és címét, a Felmérő, Szerkesztő, Ellenőrző nevét és aláírásait a rajzszámot, a lapok számát és az összlapszámot a jelmagyarázatot, melyen fel kell tüntetni az átnézeti térképen alkalmazott összes jelkulcsot, vonalstílust a megnevezésükkel együtt (egységes jelmagyarázat az összes térképlapon) Oldal: 7 / 29

Az átnézeti térkép tartalmazza: a szénhidrogén szállítóvezeték (tárgyi és meglévő), bányaüzemi hírközlő- vagy optikai kábel (tárgyi és meglévő) nyomvonalát és szerelvényeit, azok számát területigényes létesítmények megnevezését (szakaszoló-, gázátadó állomások) a szállítóvezeték kezdő- és végpont szelvényezését km+m.cm formában és pontossággal, a kettő közötti szakaszon a szerelvények és tartozékok, valamint az 1 vagy 5 kilométerenkénti (méretaránytól függően) kerek szelvényszámok megírását vízszintes vetületi értelemben a területigényes létesítmények leágazási pontjainak szelvényezését (elzáró szerelvény szelvényszám) vízszintes vetületi értelemben km+m.cm formában és pontossággal katód-állomásokat számuk megírásával a szállítóvezeték nyomvonala által keresztezett vagy annak védősávjában levő utakat, vasutakat, vízfolyások és a 110 kv vagy ennél nagyobb üzemi feszültségű villamos távvezetékeket az erre a méretarányra vonatkozó jelkulcs használatával az észak jel feltüntetését a tárgyi szállítóvezeték nyomvonalát 0.6 mm-es vonalvastagsággal, míg a meglévő szállítóvezeték(ek) nyomvonalát 0.3 mm-es vonalvastagsággal a tárgyi bányaüzemi hírközlő- vagy optikai kábel nyomvonalát 0.25 mm-es vonalvastagsággal, míg a meglévő hírközlőkábel nyomvonalát 0.18 mm-es vonalvastagsággal a szerelvények számozását, valamint a területigényes létesítmények megnevezését 3 mm-es betűnagysággal kell megírni a kezdő- és végpont szelvényszámát, valamint az 1 vagy 5 km-es kerek szelvényszámot szintén 3 mm-es (félkövér) betűnagysággal kell megírni a területigényes létesítmények leágazási pontjainak, valamint az egyéb szerelvények és tartozékok szelvényezését 2.5 mm-es betűnagysággal kell megírni utak, vasutak (számmal ellátva) vonatkozásában a lapszélen a legközelebbi helység megnevezését meg kell írni a szállítóvezeték védelmére kijelölt védőpilléreket az erre vonatkozó jelkulcs szerint kell ábrázolni a szállítóvezeték nyomvonalát és biztonsági övezetét érintő, a bányateleknyilvántartásból nem törölt bányatelek(-ek) határvonalát 0.35 mm-es vastag szaggatott vonallal kell ábrázolni, és a megnevezését fel kell tüntetni a vezeték nyomvonalát és biztonsági övezetét érintő koncessziós terület(-ek) határvonalát szintén 0.35 mm-es vastag szaggatott vonallal kell ábrázolni, a megnevezésének megírásával - Távvezetéki térkép: A távvezetéki térképet az állami digitális ingatlan-nyilvántartási térkép teljes tartalmának felhasználásával kell készíteni 1:2000 vagy ennél nagyobb (1:1000 a bemért részletpontok sűrűségétől függően) méretarányban, sávtérkép szélességében és településenkénti bontásban. Oldal: 8 / 29

Az előlap tartalmazza: az üzemeltető nevét a szállítóvezeték megnevezését és átmérőjét (ez alá kerül a Távvezetéki térkép felirat) a település megnevezését és a szállítóvezeték -tól, -ig szelvényszámait a méretarányt, a vetületet, a magassági alapszint megnevezését a készítés dátumát a készítő cég nevét és címét, a Felmérő, Szerkesztő, Ellenőrző nevét és aláírásait a rajzszámot, a lapok számát és az összlapszámot a jelmagyarázatot, melyen fel kell tüntetni a távvezetéki térképen alkalmazott összes jelkulcsot, vonalstílust a megnevezésükkel együtt (egységes jelmagyarázat az összes térképlapon) irányított fúrás esetén a végző cég adataira való hivatkozást A távvezetéki térkép tartalmazza: az észak jel feltüntetését az őrkereszt hálózatot ábrázolni kell és a koordináta hálózat értékét két őrkeresztnél meg kell írni a szelvényezést vízszintes vetületi értelemben, amelyet a szállítóvezeték indító szerelvényétől kell kezdeni, és a végponti szerelvény szelvényezésével (főelzárótól-főelzáróig) kell befejezni az egy-egy térképlapra eső szállítóvezeték szakasz végeinél a kezdő és végpont felé mutató, ezek megnevezésével megírt irányultsági nyilakat a szállítóvezeték(-ek) valamennyi földalatti és föld feletti szerelvényeit, azok számát és km+m.cm szelvényszámait vízszintes vetületi értelemben (2 mm-es betűnagysággal) a biztonsági övezet méretváltozási helyeinek szelvényszámos megírását (2.5 mm-es betűnagysággal) a bányaüzemi hírközlő- vagy optikai kábel nyomvonalát, szerelvényeit és tartozékait, számuk és típusuk megírásával a területigényes létesítmények (szakaszoló áll., gázátadó áll., kompresszor áll., csőgörény indító és fogadó áll., fáklya, stb. kisajátítási határvonalán kívül) kerítéseit, bekötőútjait, épületeit és a fáklyavezetékeket, továbbá az azokhoz kapcsolódó egyéb közműveket (víz, villany, stb.) a területigényes létesítmények megnevezését katódállomásokat, potenciál mérőhelyeket, katód-anódkábeleket, és vezetékeket, anódágyakat, cinkszalagokat, katód- és cinkszalag rákötési pontokat, azok típus és azonosító számának megírásával (Katódállomás, potenciál mérőhely száma!) a szállítóvezeték és a területigényes létesítmények Bányahatóság által jóváhagyott biztonsági övezetét (kitöltő színnel, a határvonalát 0.18 mm-es szaggatott vonallal), valamint az övezet szélességének a megírását a szállítóvezeték nyomvonalak, szerelvényeik és tartozékainak ábrázolásánál az üzemeltetőnél érvényben lévő jelkulcskészletet is figyelembe kell venni Oldal: 9 / 29

a szállítóvezeték és a területigényes létesítmények biztonsági övezetén belül található összes földalatti és föld feletti létesítményt a szállítóvezetéket keresztező földalatti és föld feletti létesítményeket jellegüknek megfelelően ábrázolva és szelvényezve a műutat (+Km+m szelvény, útszám, megnevezése) min. 50 50 m hosszban, a tereptárgyait (burkolat, rézsű, árok, stb.) vonalstílussal megkülönböztetően ábrázolva földutat min. 30-30 m hosszban megkülönböztetően ábrázolva vasutat (+ MÁV szelvény, vasútvonal megnevezése) min. 50 50 m hosszban, a tereptárgyait (rézsű, árok, stb.) vonalstílussal megkülönböztetően ábrázolva elektromos vezetéket (feszültségérték megírása, megnevezése- légvezetéknél a keresztezés közelében lévő oszlop számának megírása, biztonsági övezeten belül feltétlenül) telefon vezetéket (légvezetéknél ugyanaz, mint az elektromos légvezetéknél) vízfolyások (árok, patak, csatorna, folyó, folyam) medervonalát folyásirány megjelölésével (+VIZIG szelvényszáma, ha van) vízvezeték, csapadék-, szennyvízcsatorna, alagcső stb. esetében anyagának, átmérőjének megírását az állandó állóvizeket és árasztásos öntözésű területek határvonalát 0.2 mm-es szaggatott vonallal (vonalhossz 3 mm, vonalköz 1 mm) ha egy árokban több vezeték került lefektetésre (pl: 2 db telefonkábel), akkor a darabszámot is meg kell írni amennyiben a földhivatali alaptérkép tartalma nem egyezik meg a tereppel (pl. közút, földút, árok nyomvonal stb.), ebben az esetben az alaptérképen lévőt X áthúzással kell jelölni a biztonsági övezeten kívül, és a tényleges helyén kell ábrázolni szaggatott vonallal a szállítóvezeték szelvényezésénél a kezdő- és végszelvényt, valamint az egész km szelvényeket 3 mm-es félkövér betűnagysággal kell megírni a szállítóvezeték további szelvényezését 2 mm-es betűnagysággal kell megírni, szelvényezni kell a szállítóvezeték szerelvényeit, tartozékait (irányjelző, szaglócső, tiltó táblák, leágazás, védőcső eleje-vége, katódvédelmi tartozék katódállomás, potenciál mérőhely, katódvédelmi rákötés, cinkszalag rákötés, keresztező létesítmények műtárgy, vízfolyás, közmű) ugyancsak 3 mm-es félkövér betűnagysággal kell megírni a szerelvények (irj., katódállomás, pot. mérőhely, kábelkötések) számát, valamint a területigényes létesítmények megnevezését a szénhidrogén-szállító vezeték(-ek) és a tartozékát képező hírközlő- vagy optikai kábel bemért pontjait 1.0 mm-es nullkörrel kell ábrázolni a geodéziai felmérés pontszámait (ami a koordinátajegyzékben szerepel), valamint a keresztező légvezetékek oszlopszámait 1.8 mm-es betűnagysággal kell megírni a varratszámokat 2 mm-es betűnagysággal kell megírni (szelvényfeliratozni nem kell) a szállítóvezeték nyomvonalát 0.6 mm-es vonalvastagsággal és folyamatos vonallal kell kirajzoltatni a szállítóvezeték irányjelzőinek ábrázolásánál a zászlórészt ki kell tölteni Oldal: 10 / 29

a bányaüzemi hírközlő-, vagy optikai kábelt 0.25 mm-es szaggatott vonallal és T ill. Ok beírásával kell ábrázolni (1.8 mm betűnagysággal) a bányaüzemi hírközlő- vagy optikai kábel nyomvonalát jelölő irányjelzőknél a zászlórészt üresen kell hagyni (nem kitöltött) párhuzamos szénhidrogén szállítóvezetékek esetében a már meglévő üzemelő vezeték(-ek) nyomvonalát 0.35 mm-es vastagságú folyamatos vonallal kell ábrázolni, annak neve és névleges átmérője megírásával amennyiben a párhuzamos szénhidrogén szállítóvezetékek az FGSZ Zrt. tulajdonában vannak, a biztonsági övezeteiket szintén fel kell tüntetni, de nem összevontan az új vezeték biztonsági övezetével a szállítóvezeték nyomvonalát és biztonsági övezetét érintő, a bányateleknyilvántartásból nem törölt bányatel(k)ek határvonalát 0.3 mm-es szaggatott vonallal kell ábrázolni, a bányatelek felirat a határvonal felett helyezendő el, megnevezése 3 mm-es betűnagysággal megírandó. a vezeték nyomvonalát és biztonsági övezetét érintő koncessziós terület(-ek) határvonalát 0.2 mm-es szaggatott vonallal kell ábrázolni, a koncessziós terület felirat a határvonal felett kerül elhelyezésre, megnevezése 3 mm-es betűnagysággal megírandó A szállítóvezeték tartozékaként, vagy önálló nyomvonalon megépülő bányaüzemi hírközlő- vagy optikai kábelt külön kell dokumentálni (műszaki leírás, koordinátajegyzék, távvezetéki térkép, hossz-szelvény, keresztezési helyszínrajz). Átnézeti térképet nem kell külön készíteni. A szállítóvezeték átnézeti térképét kell kiegészíteni a bányaüzemi hírközlő- vagy optikai kábel szerelvényeivel, tartozékaival (kötés, kábelkő, kotrástiltó tábla, stb.) de a markereket nem kell feltüntetni. ha a kábel ekés fektetéssel lett megépítve (a valós mélységet nem lehet mérni), akkor hossz-szelvényt nem kell készíteni, helyette inkább a számozott műtárgykeresztezésekről (U-út, V-vasút, Vf-vízfolyás) kérünk keresztezési helyszínrajzokat készíteni a keresztezési helyszínrajz készítésénél leírtak alapján. Az ekés fektetés esetén takarási mélységként a legalább elérhető értéket kell figyelembe venni. Az optikai kábelek LPE/HDPE csöveinek csatlakozó pontjait (toldóidomokat), és a kábelkötéseket nyílt árkosan be kell mérni! a bányaüzemi hírközlő- vagy optikai kábelt szintén szelvényezni kell. A koordinátajegyzékben a vetületi- és a kábelhossz adatokat is kérjük megadni, míg a távvezetéki térképen csak a vetületi hosszakat kell feltüntetni. A keresztezési helyszínrajzokon mindkét szelvényezést fel kell tüntetni, úgy, mint a szállítóvezeték esetében. A kábel koordinátajegyzékét ki kell egészíteni WGS84 koordináta adatokkal is. A kábel távvezetéki térképén fel kell tüntetni a szállítóvezeték nyomvonalát, felszíni szerelvényeit (irányjelző+száma), területigényes létesítményeit és a biztonsági övezetét. A kábel távvezetéki térképen a kábel szerelvényeinek és tartozékainak (kötés, kotrástiltó tábla, szekrény, kábelmarker, stb.), a kerek km-eknek és a műtárgykeresztezéseknek a szelvényszámait és magának a műtárgynak a szelvényszámát is fel kell tüntetni. Oldal: 11 / 29

A kábel távvezetéki térképen a bemért pontok számait kérjük feltüntetni, ami a koordinátajegyzékben is szerepel. A marker-azonosító számokat nem kell feltüntetni a távvezetéki térképen, elegendő, ha a koordinátajegyzék tartalmazza azokat. A kábel távvezetéki térképen kérjük még feltüntetni és megírni a kábelen elhelyezett védőcsöveket, azok térbeli hosszával, anyag- és méretadataival. - Hossz-szelvény A nyíltárkos felmérés feldolgozott és dokumentált adatai alapján folytonos szelvényszámozással készítendő (amelyik szelvényszámban végződik az egyik rajz, ugyanazzal a szelvényszámmal kezdődik a következő rajz). Méretaránya 1:1000/100 vagy ennél nagyobb (1:500/100) a bemért részletpontok sűrűségétől függően. Az előlap tartalmazza: az üzemeltető nevét a szállítóvezeték megnevezését és átmérőjét (ez alá kerül a Hossz-szelvény felirat) a település(-ek) megnevezését és a szállítóvezeték -tól, -ig szelvényszámait a méretarányt, a vetületet, a magassági alapszint megnevezését a készítés dátumát a készítő cég nevét és címét, a Felmérő, Szerkesztő, Ellenőrző nevét és aláírásait a rajzszámot, a lapok számát és az összlapszámot a jelmagyarázatot, melyen fel kell tüntetni a hossz-szelvényeken alkalmazott összes jelkulcsot, vonalstílust a megnevezésükkel együtt (egységes jelmagyarázat az összes hossz-szelvény lapon) irányított fúrás esetén a végző cég adataira való hivatkozást A hossz-szelvény tartalmazza: a szállítóvezetéket az átmérőjének megfelelő méretarányos ábrázolással a keresztezett földalatti közműveket átmérőjüknek megfelelő méretarányos ábrázolással a terepszintet takarási magasságot terepszint magasságot csőtető magasságot keresztező magasságot vetületi- és csőhossznak megfelelő szelvényezést, a szállítóvezetékre vonatkozó összes bemért pontra (varratok, vezetékpontok, keresztezett tereptárgyakközművek, szerelvények, tartozékok, stb.) a bemért pontok azonosítóját és szelvényezését, valamint az összes keresztező földalatti és föld feletti létesítmény megírását a települések közigazgatási határvonalát jelkulcsi jellel, két oldalán a településnevek megírásával Oldal: 12 / 29

egy-egy rajzon a szállítóvezeték szakasz végeinél a kezdő és végpont felé mutató, ezek megnevezésével megírt irányultsági nyilakat ha egy műtárgykeresztezésről külön keresztezési helyszínrajz készült, akkor a hossz-szelvényen ezt egy utaló felirattal kell külön jelölni (pl: U1, V2, Vf3, stb.) - Keresztezési helyszínrajz A szállítóvezeték által keresztezett összes, a tervezés során előre számozott műtárgykeresztezésekről (U-út, V-vasút, Vf-vízfolyás) helyszínrajzot kell készíteni a jobb áttekinthetőség miatt, illetve a keresztezett műtárgy üzemeltetőjével kötendő műszaki biztonsági megállapodás mellékletét is képezi az adott keresztezési helyszínrajz. Az előlap tartalmazza: az üzemeltető nevét a szállítóvezeték megnevezését és átmérőjét (ez alá kerül a Keresztezési helyszínrajz felirat) és a keresztezett műtárgy (út, vasút, vízfolyás,) megnevezését a település megnevezését és a szállítóvezeték -tól, -ig szelvényszámait a méretarányt, a vetületet, a magassági alapszint megnevezését a készítés dátumát a készítő cég nevét és címét, a Felmérő, Szerkesztő, Ellenőrző nevét és aláírásait a rajzszámot, a lapok számát és az összlapszámot a jelmagyarázatot, melyen fel kell tüntetni a keresztezési helyszínrajzokon alkalmazott összes jelkulcsot, vonalstílust a megnevezésükkel együtt (egységes jelmagyarázat az összes keresztezési helyszínrajzon) A keresztezési helyszínrajz tartalmazza: a keresztezett műtárgy keresztszelvényét (a szállítóvezetékre nézve ez hosszszelvény) és helyszínrajzrészletét (a szállítóvezeték nagyított távvezetéki térképkivágata, legalább 1:500) a keresztszelvény 1:100/100 vagy 1:200/100 méretarányban készítendő a keresztezett létesítmény nagyságától függően a keresztszelvény tartalma megegyezik a hossz-szelvénynél leírtakkal a helyszínrajzrészlet tartalma megegyezik a távvezetéki térképnél leírtakkal - Koordinátajegyzék A szállítóvezeték kezdő-, törés- és végpontjainak, szerelvényeinek, tartozékainak és a keresztezett létesítmények (műtárgyak, közművek) koordinátáit (EOV: Y, X, Zcső Balti, Zterep Balti, Zker Balti) tartalmazza, sorszámuk szerinti nyomvonal-folytonos sorrendben táblázatba foglalva. Minden dokumentált pont esetében a mintakoordinátajegyzék (jelen szabályzat 3. sz. mellékletében szereplő táblázat) alapján a Megnevezés oszlop előre definiált, a legördülő menüben szereplő megfelelő megnevezést kell kiválasztani. Így biztosítható, hogy a TTR helyesen ismerje fel a bedolgozandó elemeket. Az elkészült koordinátajegyzék ellenőrzése a Bővítmények fül TTR vizsgálat gombjára kattintva végezhető el. A hibás és javítandó megnevezések piros színnel kerülnek megjelölésre a vizsgálat után. Csak hibátlan megnevezésekkel Oldal: 13 / 29

kerülhet leadásra a koordinátajegyzék. Amennyiben olyan elem/tereptárgy kerül bemérésre és dokumentálásra a koordinátajegyzékbe amely nem szerepel a mintakoordinátajegyzék TTR makrójában definiált elnevezések között, azt a műszaki leírásban jelezni kell. Ezen új elem/tereptárgy piros színnel marad a koordinátajegyzékben, a TTR adatbázisba történő felvétele/besorolása az Üzemeltetés- Geodézia osztály feladata. A koordinátajegyzék egymás után következő soraiban szereplő pontokat a TTR egy folytonos vezetékszakasz egymás után következő vezetékpontjainak értelmez mindaddig, amíg a pontok rendelkeznek csőmagassággal (Zcső). A megnevezés oszlopban választható elemek között vannak olyanok, amik nem vezetékpontok, tehát nem köthetők be töréspontként a vezeték nyomvonalába. Ezen megnevezések kiválasztásakor a Megjegyzés Zcső oszlopban megjelenik egy figyelmeztetés, miszerint ez nem csővezetékpont, ezért a csőmagasság oszlop adott sorba eső értékét üresen kell hagyni. Így a csőmagasság nélküli pont nem kerül vezetékpontként bekötésre a nyomvonalba, csak a koordinátajegyzékben előtte és utána lévő pontok. Olyan esetekben, amikor a vezeték/egyéb létesítmény nyomvonalát meg kívánjuk szakítani (kiváltás végénél, egyéb létesítmény, pl.: keresztező kerítés szakasz végénél), egy üres sort kell hagyni a végpont után a koordinátajegyzékben. Betöltéskor ezzel jelezzük a TTR-nek, hogy más vonalas létesítmény szerkesztése következik. A koordinátajegyzék ezt a Megjegyzés Sorszám oszlopban jelzi, ha a Sorszám oszlop üres. Ekkor viszont ügyelni kell arra, hogy az egész sor üres legyen (a sorszám oszloptól az azonosítóig). Amennyiben a szállítóvezeték nagyon hosszú (több településen halad keresztül) úgy a koordinátajegyzéket településenkénti bontásban is el lehet készíteni. Az előlap tartalmazza: az üzemeltető nevét a szállítóvezeték megnevezését és átmérőjét (ez alá kerül a Nyomvonalfolytonos koordinátajegyzék felirat) a Megye: a Község: megnevezését a szállítóvezeték -tól, -ig szelvényszámait a vetületet és a magassági alapszint megnevezését a készítés dátumát a készítő cég nevét és címét, az Összeállította, Vizsgálta nevét és aláírásait A koordinátajegyzék tartalmazza: a felhasznált országos alappontokat (számát, koordinátáit, vetületi rendszert, helységneveket) az újonnan meghatározott felmérési alappontokat (számát, jellegét, koordinátáit,) nyomvonal folytonosan a bemért részletpontokat (sorszámát, felmérési pontszámát, 3D koordinátáit, vetületi- és csőhosszt, terepmagasságot, keresztezési magasságot, megnevezésük és azonosító számuk megírásával) - Pontleírás Az újonnan meghatározott felmérési alappontokról pontleírást kell készíteni. Oldal: 14 / 29

- Meghatározási és számítási terv A geodéziai felméréshez szükséges alappont-sűrítésről meghatározási és számítási tervet kell készíteni az érvényben lévő rendeletek és szabályzatok szerint. A műholdas helymeghatározáson alapuló mérések esetében a globális műholdas helymeghatározó rendszerek alkalmazásával végzett pontmeghatározásokról szóló 15/2013. (III.11.) VM rendelet előírásait kell alkalmazni. - A földhivatali adatszolgáltatásról kiállított számla másolata 2.4.1.1.2. Szénhidrogén szállítóvezetékek kiváltásáról készítendő megvalósulási dokumentáció Az alábbi előírások érvényesek bármilyen kiváltás, vezeték-rehabilitáció, vezetéksüllyesztés, diagnosztikai vizsgálat, stb., a vezetéken és/vagy a tartozékain - a fent felsorolt munkák során - bekövetkezett változás esetében, ahol a vezeték/bányaüzemi hírközlő kábel/bányaüzemi optikai kábel feltárásra kerül (lehetőség van nyíltárkos felmérésre). Irányított fúrás esetében a fúrást végző cég adatai alapján kell a munkarészeket elkészíteni. A földmérési vállalkozó - megbízása után - adatszolgáltatást kap a kiváltandó szállítóvezeték- és bányaüzemi hírközlő-, vagy optikai kábelszakasz nyomvonaláról és térségéről (min. élőrekötés eleje-vége szakasz + TTR rendszer szerinti maradandó pontok) elektronikus formában (nyomvonal ITR.ibn, vagy CAD.dwg, hossz-szelvény ITR.ibn, vagy CAD.dwg, koordinátajegyzék, a TTR D-tervi interfész leírása. Nyílt árkos felmérés során bemérendő minden töréspont, varrat és szerelvény 3D-s koordinátákkal (EOV: Y,X,Z Balti). Felmérendő továbbá az adatszolgáltatásra átadott nyomvonali térképrészleten nem szereplő, de a szállítóvezetéket és bányaüzemi hírközlővagy optikai kábelt keresztező, vagy a biztonsági övezetükben észlelt egyéb létesítmény (pl. kerítés, oszlop, párhuzamos létesítmény, stb.), illetve a szállítóvezeték és bányaüzemi hírközlő-, vagy optikai kábel takarása után kihelyezett valamennyi felszíni szerelvény. A TTR rendszerben meglévő alaptérképi tartalomtól függetlenül be kell szerezni az állami digitális ingatlan-nyilvántartási alaptérkép másolatát és annak felhasználásával kell elkészíteni a megvalósulási térképi dokumentációt. A felmérés befejezése után a vállalkozó elkészíti a megvalósulási dokumentációt, melynek 2 példányát ellenőrzésre zsűrizésre átad az FGSZ Zrt. Siófoki Üzemeltetés-Geodézia osztályának elektronikus (vektoros és *.pdf) és nyomtatott formában. Az ellenőrzött, és zsűrizés után javított megvalósulási dokumentációból a vállalkozó elkészíti a TTR D-tervi előírásainak megfelelő térinformatikai importállományt a 3. számú melléklet alapján, melyet konzisztencia-vizsgálatra átad az FGSZ Zrt. Siófoki Üzemeltetés-Geodézia osztálynak. A konzisztencia-vizsgálatnak megfelelt importállományok után lehet a munkafolyamatot lezártnak tekinteni. Az ellenőrzött és megfelelt dokumentáció alapfeltétele a munkafolyamat lezárásának Oldal: 15 / 29

A dokumentáció részét képezi a zsűri jegyzőkönyv is a vállalkozó javítást igazoló záradékkal. A megvalósulási dokumentáció az alábbi munkarészekből áll: - Műszaki leírás Az előlap tartalmazza: az üzemeltető nevét a kiváltási helyszín megnevezését a kiváltott létesítmény (gázvezeték v. kábel) megnevezésével a kiváltott létesítmény kiváltásának tól, -ig szelvényszámát a készítés dátumát a készítő cég nevét és címét a megrendelő vagy kivitelező cég nevét és címét A műszaki leírás tartalmazza: a kiváltás geodéziai felmérésének és feldolgozásának leírását (irányított fúrás esetén a fúrást végző cég adataira való hivatkozást) a felhasznált földmérési alaptérképek megnevezését (méretarány, vetület) az alkalmazott magassági alapszint megjelölését a kiváltás kezdő- és végpontjának szelvényszám megírásával, település megjelölésével a hibaszelvény mértékét (előjel helyesen) a kiváltott nyomvonal által érintett községek felsorolását, a községhatárok szelvényezésével a kiváltott nyomvonal és biztonsági övezete által érintett, a bányateleknyilvántartásból nem törölt bányatelek(-ek) megnevezését a kiváltott nyomvonal és biztonsági övezete által érintett koncessziós terület(-ek) megnevezését a kiváltott szakaszon található irányjelző táblák szelvényszám szerinti felsorolását, az irányjelző táblák számának megírásával a kiváltott szakaszon található védőcsövek (kezdete, vége) szelvényszám szerinti felsorolását, a keresztezett műtárgy megnevezésének megírásával a kiváltott szakaszon található katódállomások és potenciál mérőhelyek szelvényszám szerinti felsorolását, az azonosító számaik megírásával a szállítóvezetéket keresztező műutak szelvényszám szerinti felsorolását, a műút számával, megnevezésével (ha nincs, akkor település+hrsz.) és KM szelvényszám megírásával a szállítóvezetéket keresztező földutak szelvényszám szerinti felsorolását, település+hrsz. megírásával a szállítóvezetéket keresztező vasutak szelvényszám szerinti felsorolását, a vasútvonal megnevezésével és MÁV szelvényének megírásával Oldal: 16 / 29

a szállítóvezetéket keresztező vízfolyások szelvényszám szerinti felsorolását (árok, patak, csatorna, folyó, folyam), a vízfolyás megnevezésével és a VIZIG (kezelésében) szelvényszámok megírásával a kiváltott nyomvonalat keresztező elektromos légvezetékek szelvényszám szerinti felsorolását, a V, kv értékek megírásával a kiváltott nyomvonalat keresztező telefon légvezetékek szelvényszám szerinti felsorolását a kiváltott nyomvonalat keresztező egyéb közművek szelvényszám szerinti felsorolását, jellegének, átmérőjének, darabszámának megírásával (pl: vízvezeték, szennyvízvez., alagcső, stb.) egyéb (csőlebukás, cső elágazás, kerítés, teherelosztó lemez, eróziós gallér, stb.) létesítmények szelvényszám szerinti felsorolását a bányaüzemi hírközlő- vagy optikai kábelen lévő kötések, kábelkövek, egyéb szerelvények (pl: bálvány, szekrény, stb.) és tartozékok (pl: irányjelző, kotrástiltó tábla, marker, védőcső, alépítmény esetén LPE toldó idom, stb.) szelvényszám szerinti felsorolását, azonosítójuk megírásával. - Megvalósulási térkép (helyszínrajz és pontvázlat egyben) A megvalósulási térképet az állami digitális ingatlan-nyilvántartási térkép teljes tartalmának felhasználásával és a távvezetéki térkép tartalmára vonatkozó előírások alapján kell készíteni 1:1000 vagy ennél nagyobb (1:500; 1:200 a bemért részletpontok sűrűségétől függően) méretarányban, sávtérkép szélességében. Az előlap tartalmazza: az üzemeltető nevét a kiváltási helyszín megnevezését a kiváltott létesítmény (szállítóvezeték v. kábel) megnevezésével a kiváltott létesítmény kiváltásának tól, -ig szelvényszámát és a hibaszelvény mértékét a település(-ek) megnevezését (ez alá kerül a Megvalósulási térkép felirat) a méretarányt, a vetületet, a magassági alapszint megnevezését a készítés dátumát a készítő cég nevét és címét, a Felmérő, Szerkesztő, Ellenőrző nevét és aláírásait a rajzszámot, a lapok számát és az összlapszámot a jelmagyarázatot, melyen fel kell tüntetni a megvalósulási térképen alkalmazott összes jelkulcsot, vonalstílust a megnevezésükkel együtt (egységes jelmagyarázat az összes megvalósulási térkép lapon) A megvalósulási térkép tartalmazza: az észak jel feltüntetését az őrkereszt hálózatot és a koordináta hálózat értékét két őrkeresztnél a szelvényezést a kiváltás elejétől a kiváltás végéig vízszintes vetületi értelemben a kiváltás végénél a hibaszelvény mértékét Oldal: 17 / 29

a térképlapra eső nyomvonal szakasz végeinél a kezdő és végpont felé mutató, ezek megnevezésével megírt irányultsági nyilakat (az adott létesítményre vonatkozóan) a kiváltott létesítmény valamennyi földalatti és föld feletti szerelvényeit, azok számát, azonosítóját és szelvényszámait a biztonsági övezet nagyságát megírva és a mérete változási helyeinek szelvényszámos megírását (2 mm-es betűnagysággal) katódállomásokat, potenciál mérőhelyeket, katód- és anódvezetékeket, anódágyakat, cinkszalagokat, katód- és cinkszalag rákötési pontokat, azok típus és azonosító számának megírásával (Katódállomás, potenciál mérőhely száma!) a szállítóvezeték nyomvonalak, szerelvényeik és tartozékainak ábrázolásánál az üzemeltetőnél érvényben lévő jelkulcskészletet is figyelembe kell venni a kiváltott nyomvonalat keresztező földalatti és föld feletti létesítményeket jellegüknek megfelelően ábrázolva és szelvényezve a műutat (+KM szelvény, útszám, megnevezése) min. 50 50 m hosszban, a tereptárgyait (burkolat, rézsű, árok, stb.) vonalstílussal megkülönböztetve földutat min. 30-30 m hosszban vonalstílussal megkülönböztetve vasutat (+ MÁV szelvény, vasútvonal megnevezése) min. 50 50 m hosszban, a tereptárgyait (burkolat, rézsű, árok, stb.) vonalstílussal megkülönböztetve elektromos vezetéket (feszültségérték megírása, megnevezése- légvezetéknél a keresztezés közelében lévő oszlop számának megírása, biztonsági övezeten belül feltétlenül) telefon vezetéket (légvezetéknél ugyanaz, mint az elektromos légvezetéknél) vízfolyások (árok, patak, csatorna, folyó, folyam) folyásirány megjelölését (+VIZIG szelvényszámát, ha van) vízvezeték, csapadék-, szennyvízcsatorna, alagcső stb. esetében anyagának, átmérőjének megírását ha egy keresztezett közműnél több vezeték is található egymás mellett (pl: 2 db telefonkábel), akkor a darabszámot is meg kell írni amennyiben a földhivatali alaptérkép tartalma nem egyezik meg a tereppel (pld. közút, földút, árok nyomvonal stb.), ebben az esetben az alaptérképen lévőt X áthúzással kell jelölni a biztonsági övezeten kívül, és a tényleges helyén kell ábrázolni szaggatott vonallal a szelvényezést 2.5 mm-es betűnagysággal kell megírni a szállítóvezeték és a tartozékát képező bányaüzemi hírközlő- vagy optikai kábel bemért pontjait 1.0 mm-es null körrel a geodéziai felmérés pontszámait (ami a koordinátajegyzékben szerepel), valamint a keresztező légvezetékek oszlopszámait 1.8 mm-es betűnagysággal a varratszámokat 2 mm-es betűnagysággal (szelvényfeliratozni nem kell) a szállítóvezeték nyomvonalát 0.6 mm-es vonalvastagsággal és folyamatos vonallal a szállítóvezeték irányjelzőinek ábrázolásánál a zászlórészt ki kell tölteni a bányaüzemi hírközlő-, vagy optikai kábelt 0.25 mm-es szaggatott vonallal és T ill. Ok beírásával kell ábrázolni (1.8 mm betűnagysággal) a bányaüzemi hírközlő- vagy optikai kábel nyomvonalát jelölő irányjelzőknél a zászlórészt üresen kell hagyni (nem kitöltött) Oldal: 18 / 29

párhuzamos szállítóvezetékek esetében a már meglévő üzemelő vezeték(-ek) nyomvonalát 0.35 mm-es vastagságú folyamatos vonallal a megnevezésük megírásával amennyiben a párhuzamos szállítóvezetékek az FGSZ Zrt. tulajdonában vannak, a biztonsági övezeteiket szintén fel kell tüntetni, de nem összevontan a kiváltott vezeték biztonsági övezetével A szállítóvezetékkel együtt kiváltott bányaüzemi hírközlő- vagy optikai kábel kiváltását külön kell dokumentálni (műszaki leírás, koordinátajegyzék, megvalósulási térkép, hossz-szelvény). a bányaüzemi hírközlő- vagy optikai kábelt szintén szelvényezni kell. A koordinátajegyzékben a vetületi- és a kábelhossz adatokat is kérjük megadni, míg a megvalósulási térképen csak a vetületi hosszakat kell feltüntetni. A kábel koordinátajegyzékét ki kell kiegészíteni a WGS84 koordináta adatokkal is. A kábel megvalósulási térképén fel kell tüntetni a szállítóvezeték nyomvonalát, felszíni szerelvényeit (irányjelző+száma), területigényes létesítményeit és a biztonsági övezetét. A kábel megvalósulási térképen a kábel szerelvényeinek, tartozékainak (bálvány, szekrény, kötés, kotrástiltó tábla, marker, védőcső, alépítmény esetén LPE toldó idom, stb.) és a műtárgykeresztezéseknek a szelvényszámait és magának a műtárgynak a szelvényszámát is fel kell tüntetni. A kábel megvalósulási térképen a bemért pontok számait kérjük feltüntetni, ami a koordinátajegyzékben is szerepel. A kihelyezett markerek azonosító számait is fel kell tüntetni. A kábel megvalósulási térképen kérjük feltüntetni és megírni a kábelen elhelyezett védőcsöveket, azok térbeli hosszával, anyag- és méretadataival. - Hossz-szelvény A nyíltárkos felmérés feldolgozott és dokumentált adatai alapján folytonos szelvényszámozással készítendő (amelyik szelvényszámban végződik az egyik rajz, ugyanazzal a szelvényszámmal kezdődik a következő rajz). Méretaránya 1:500/100 vagy ennél nagyobb (1:200/100) a bemért részletpontok sűrűségétől függően. A hossz-szelvény előlapja tartalmazza: az üzemeltető nevét a kiváltási helyszín megnevezését a kiváltott létesítmény (szállítóvezeték v. kábel) megnevezésével a kiváltott létesítmény kiváltásának tól, -ig szelvényszámát és a hibaszelvény mértékét a település(-ek) megnevezését (ez alá kerül a Hossz-szelvény felirat) a méretarányt, a vetületet, a magassági alapszint megnevezését a készítés dátumát a készítő cég nevét és címét, a Felmérő, Szerkesztő, Ellenőrző nevét és aláírásait a rajzszámot, a lapok számát és az összlapszámot Oldal: 19 / 29

a jelmagyarázatot, melyen fel kell tüntetni a hossz-szelvényeken alkalmazott összes jelkulcsot, vonalstílust a megnevezésükkel együtt (egységes jelmagyarázat az összes hossz-szelvény lapon) A hossz-szelvény tartalmazza: a kiváltott szállítóvezetéket az átmérőjének megfelelő méretarányos ábrázolással a keresztezett földalatti közműveket átmérőjüknek megfelelő méretarányos ábrázolással a terepszintet takarási magasságot terepszint magasságot csőtető magasságot keresztező magasságot vetületi- és csőhossznak megfelelő szelvényezést, a kiváltott létesítményre vonatkozó összes bemért pontra (varratok, vezetékpontok, kábelpontok keresztezett tereptárgyak-közművek, szerelvények, tartozékok, stb.) a bemért pontok megnevezését, számát vagy azonosítóját és az összes keresztező földalatti és föld feletti létesítmény megírását a települések közigazgatási határvonalát jelkulcsi jellel, két oldalán a településnevek megírásával jelölni kell a rajzra eső nyomvonal szakasz végeinél a kezdő és végpont felé mutató, ezek megnevezésével megírt nyilakat kell elhelyezni (az adott létesítményre vonatkozóan) - Koordinátajegyzék A szállítóvezeték kezdő-, törés- és végpontjainak, szerelvényeinek, tartozékainak és a keresztezett létesítmények (műtárgyak, közművek) koordinátáit (EOV: Y, X, Zcső Balti, Zterep Balti, Zker Balti) tartalmazza, sorszámuk szerinti nyomvonal-folytonos sorrendben táblázatba foglalva. Minden dokumentált pont esetében a mintakoordinátajegyzék (jelen szabályzat 3. sz. mellékletében szereplő táblázat) alapján a Megnevezés oszlop előre definiált, a legördülő menüben szereplő megfelelő megnevezést kell kiválasztani. Így biztosítható, hogy a TTR helyesen ismerje fel a bedolgozandó elemeket. Az elkészült koordinátajegyzék ellenőrzése a Bővítmények fül TTR vizsgálat gombjára kattintva végezhető el. A hibás és javítandó megnevezések piros színnel kerülnek megjelölésre a vizsgálat után. Csak hibátlan megnevezésekkel kerülhet leadásra a koordinátajegyzék. Amennyiben olyan elem/tereptárgy kerül bemérésre és dokumentálásra a koordinátajegyzékbe, amely nem szerepel a mintakoordinátajegyzék TTR makrójában definiált elnevezések között, azt a műszaki leírásban jelezni kell. Ezen új elem/tereptárgy piros színnel marad a koordinátajegyzékben, a TTR adatbázisba történő felvétele/besorolása az Üzemeltetés- Geodézia osztály feladata. Amennyiben a szállítóvezeték nagyon hosszú (több településen halad keresztül) úgy a koordinátajegyzéket településenkénti bontásban is el lehet készíteni. Az előlap tartalmazza: az üzemeltető nevét Oldal: 20 / 29

a kiváltási helyszín megnevezését a kiváltott létesítmény (szállítóvezeték v. kábel) megnevezésével (ez alá kerül a Nyomvonalfolytonos koordinátajegyzék felirat) a kiváltott létesítmény kiváltásának tól, -ig szelvényszámát a Megye: a Község: megnevezését a vetületet és a magassági alapszintet a készítés dátumát a készítő cég nevét és címét, az Összeállította, Vizsgálta nevét és aláírásait A koordinátajegyzék tartalmazza: a felhasznált országos alappontokat (számát, koordinátáit, vetületi rendszert, helységneveket) az újonnan meghatározott felmérési alappontokat (számát, jellegét, koordinátáit,) nyomvonal folytonosan a bemért részletpontokat (sorszámát, felmérési pontszámát, 3D koordinátáit, vetületi- és csőhosszt, terepmagasságot, keresztezési magasságot, megnevezésük és azonosító számuk megírásával) - Pontleírás Az újonnan meghatározott felmérési alappontokról pontleírást kell készíteni - Meghatározási és számítási terv A geodéziai felméréshez szükséges alappontsűrítésről meghatározási és számítási tervet kell készíteni az érvényben lévő rendeletek és szabályzatok szerint. A műholdas helymeghatározáson alapuló mérések esetében a 15/2013. (III.11.) VM rendelet előírásait kell alkalmazni. - A földhivatali adatszolgáltatásról kiállított számla másolata 2.4.1.2. Területigényes létesítmények megvalósulási térképének A szállítóvezeték tartozékát képező állomások, az állomásokhoz tartozó fáklyakertek és az állomásokat ellátó közművek (állomáson belül és kívül) nyíltárkos felmérése (EOV: Y, X, Zcső Balti, Zterep Balti) alapján megvalósulási dokumentációt kell készíteni az alábbi előírások, az M.1. mérnökgeodéziai szabályzat és az olajipari jelkulcsok használatának figyelembe vételével. Az új állomásról, vagy a meglévő állomás változással érintett részéről nyílt árkos felmérés során bemérendő minden (meglévő állomáson az adott munkával kapcsolatosan) újonnan beépített, felszín alatt és felett elhelyezett létesítmény, annak minden tartozékával. A megvalósulási dokumentáció az alábbi munkarészekből áll: - Műszaki leírás Az előlap tartalmazza: az üzemeltető nevét Oldal: 21 / 29

az objektum megnevezését a készítés dátumát a készítő cég nevét és címét a megrendelő vagy kivitelező cég nevét és címét A műszaki leírás tartalmazza: az üzemeltető nevét és címét objektum nevét az állomás, mely szállítóvezetékről ágazik le, annak milyen km+m szelvényében található és melyik település(-ek) közigazgatási területén van a geodéziai felmérés során alkalmazott mérési módszerek rövid leírását a felméréshez használt műszerek típusának megnevezését a vetületi rendszer megnevezését a magassági alapszint megnevezését a földhivatali alaptérkép méretarányának megnevezése a feldolgozás során alkalmazott szoftverek megnevezését a belső vizsgálatra, és az üzemeltetői zsűrire vonatkozó megjegyzést az állomás területi adatait táblázatos formában és az alábbi bontásban kell megadni: - Átnézeti térkép o kezelőterek m2 összesen o burkolt közlekedési utak m2 kerítésen belül és kerítésen kívül (saját ingatlanon belül) o kőszórásos közlekedési utak m2 kerítésen belül és kerítésen kívül (saját ingatlanon belül) o járólapos gyalogjárók kerítésen belül m2 o beton gyalogjárók kerítésen belül m2 o gyalogjárók (járdák) m2 összesen o burkolt árkok m2 összesen o burkolt árkok kerítésen belül és kívül m2 o burkolt parkolók m2 kerítésen belül és kerítésen kívül o kőszórásos parkolók m2 kerítésen kívül és kerítésen kívül o épületek m2 összesen o konténerek m2 összesen o átereszek hossza összesen m o burkolt és burkolatlan árkok hossza m o kerítések hossza anyaguk szerint csoportosításban m o füves/füvesített területek m2 kerítésen belül és kerítésen kívül (saját ingatlanon belül) Az átnézeti térképet az állami digitális ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmának és az állomáshoz kapcsolódó távvezetéki térképi tartalom felhasználásával kell készíteni 1:4000 méretarányban. Az átnézeti térkép tartalmazza: Oldal: 22 / 29

az északjelet őrkereszt hálózatot illetve az EOV koordinátaérték két helyen történő megírását a fő szállítóvezeték(-ek) és/vagy leágazó vezeték nyomvonalát (0.6 mm vastag folyamatos vonal), szerelvényeit és azok számát (4.0 mm betűnagyság) a bányaüzemi hírközlő- vagy optikai kábel nyomvonalát, szerelvényeit és azok számát (4.0 mm betűnagyság, 0.18 mm vastag szaggatott vonal T vagy Ok felirattal) ki kell emelni az állomás birtokjogi határvonalát (0.3mm vonalvastagság) és a hrsz-t (3.0mm betűnagyság, 0.25mm vonalvastagság) fáklya elhelyezése esetén a fáklyavezeték nyomvonalát (0.3 mm vastag folyamatos vonal) a fáklyakert jogi határvonalát és a hrsz-t szintén ki kell emelni kerítések (állomás, fáklya) nyomvonalát üzemi utat (méretarány függvénye) üzemi épületet, konténer (méretarány függvénye) az állomás, a fáklyavezeték, fáklya és a főszállító- és leágazó-vezeték biztonsági övezetét (0.2 mm vastag szaggatott vonal) az állomásra bejövő- és kimenő egyéb vezetékek (elektromos vezetékek, hírközlőkábel, fogyasztó felé menő vezeték, anód-, katódvezetékek, anódágy, trafó, stb.) nyomvonalát. - Megvalósulási (állomás) térkép Az állomástérképet 1:200 méretarányban digitálisan szerkesztve kell készíteni, EOV rendszerben. Minden földalatti és föld feletti létesítményt tartalmaznia kell, ami az állomás és fáklya kerítésén (a birtokjogi határvonalán) belül, valamint az állomás és fáklya közvetlen környezetében (bejövő- és kimenő vezetékek, stb.) van. A jelkulcsok alkalmazásánál az érvényben lévő szakmai utasításokat és az ágazati (szénhidrogén ipari) szabályzatokat, előírásokat kell figyelembe venni. Az előlap tartalmazza: az üzemeltető nevét az objektum megnevezését (ez alá kerül a Megvalósulási térkép felirat) a település megnevezését a méretarányt, a vetületet, az alapmagasságot a készítés dátumát a készítő cég nevét és címét, a Felmérő, Szerkesztő, Ellenőrző nevét és aláírásait a rajzszámot, a lapok számát és az összlapszámot a jelmagyarázatot, melyen fel kell tüntetni az állomástérképen alkalmazott összes jelkulcsot, színkulcsot, vonalstílust a megnevezésükkel együtt A megvalósulási térkép tartalmazza: őrkereszt hálózatot, a koordináta értékek két helyen történő megírásával az állomás birtokjogi határvonalát (0.6 mm-es vonallal kiemelten ábrázolva) és az ingatlan-nyilvántartási területét a helyrajzi számmal együtt Oldal: 23 / 29