Lábmasszázs Lábmasszázs A lábmasszázs más néven reflexológia egy õsi gyógymód, ami azon az elven alapul, hogy a test összes szerve energiacsatornákon keresztül össze van kötve úgynevezett "kioldópontokkal", amelyek lefedik a lábfej egész területét. hirdetés Lábunkban állitólag 7,000 idegvégzõdés található. A keleti terapeuták tudják, hogy melyik pont milyen testrész állapotát tükrözi. 1. A láb anatómiája A láb feladata a test alátámasztása, a földön történõ járás biztosítása, a mechanikai hatások felvétele és csillapítása. A láb részei: lábtõ, lábközép és lábujjak. Kattintson a képre! A lábtõ (tarsus) hét csontból áll, ezek szabálytalanul fûzõdnek egymáshoz. A lábtõcsontok a legfejlettebbek, mert erre nehezedik a test súlya. A lábközép (metatarsus) csontjainak száma öt. A lábtõcsontokkal együtt boltozatot képeznek. A lábujjak száma szintén öt, csontjai száma 14. A láb izületei közül a bokaizület a két lábszárcsont végén található U alakú bokavillából és az ebbe illeszkedõ ugrócsont henger alakú izületébõl áll, amit erõs oldalszalagok rögzítenek. Mozgása hajlítás és feszítés. A boka oldalirányú mozgását az alsó ugróizület biztosítja, melyet az ugrócsont és a sarokcsont, valamint a sajkacsont ízfelszínei képeznek. A láb többi izülete feszes izület, melyeknek minimális az elmozdulási lehetõségük. A lábujjaknál hajlítás és feszítés lehetséges, kivéve az öregujjat, amely oldalirányba is mozog. A lábboltozat a test statikáját biztosítja, tompítja a rázkódásokat, a járást simává, egyenletessé teszi. Egyúttal védi a talpi ereket és idegeket az összenyomódástól. Alkotói az erõs és feszes talpi szalagok és a lábizmok. Homorulatot
képez hosszában és keresztben. 2. A láb reflexzónák elhelyezkedésének alapelvei Az övezeti felosztás megkönnyíti a szervek beazonosítását a lábon. Függõleges övezetek a fejtõl lefelé átvonulnak a testen és a Kattintson a képre! lábon. Számuk egyformán 5-5 a test két oldalán, a lábon és a kézen. A függõleges felosztás megfelel a tal ujjainak, segít a tájékozódásban, mert testen található szerv ugyanabban a hosszanti zónában van a lábon is. A vízszintes övezetek száma három, azaz két vonallal osztjuk fel a testet és a lábat. Az elsõ vonal a vállöv felsõ területén húzódik, a második az öv derék vonalán. I. övezet: a lábon a jobb és bal láb alapízületei és a lábujjak: ide tartozik a fej, a fejen levõ szervek. Itt hasonlóan a piramis pályához keresztezõdés tapasztalható. II. övezet: a vállöv alatt és a derék öv feletti rész szervei, ez a lábon a lábközépcsontoknak felel meg: mellüreg, gyomortáj, tüdõ, szív, máj, stb. III. övezet: a gyomor öv alatti rész, ami a lábon a lábtõ csontok területe: hasi medence szervei, nemi szervek. A jobb testfélen levõ szervek zónái a jobb lábon, a bal testfélen levõ szervek zónái a bal lábon találhatók. A középen elhelyezkedõ szervek zónái a talp belsõ oldalán, illetve mindkét talpon helyzetüknek megfelelõen megtalálhatók. Kattintson a képre! Például a felszálló vastagbél a bal lábon, a haránt vastagbél mindkét lábon, a leszálló vastagbél a jobb lábon található meg. Kivételt képez a szív, amely a bal talpon található, de kiegészítõ zónája a jobb talpon van. A páros szervek mindkét talpon megtalálhatók: vese, szem, petefészek. Vannak mélyebben fekvõ és a felszínhez közelebbi zónák, így alakulnak ki a zóna átfedések. A fejen levõ szervek zónái keresztezõdnek a talpon is. A reflexzónák a bokacsont fölött négy harántujjnyira húzódnak föl a lábszáron: alsó végtagok reflex zónái találhatók itt. 3. Elváltozások a lábon A láb elváltozásainak oka legtöbbször a cipõben keresendõ, amihez hozzájárul, hogy keveset járunk mezítláb. A cipõ jól szellõzõ, kényelmes, rugalmas talpú legyen, természetes anyagból készüljön. Az elváltozást okozó tényezõk: - A magas sarok deformitást okoz a lábcsontokban és a gerincben, izületi betegségekhez vezet. - Bõrkeményedés oka: kemény, szûk cipõ, hibás lábtartás. Lábat jól kiáztatjuk, habkõvel megdörzsöljük, bekrémezzük és cérna zoknit húzunk rá. - Bütyök oka: szûk cipõ nyomja az I. lábközépcsont fejecsét, a nyomás miatt ismétlõdõ csonthártya-gyulladás,
elcsontosodás, harántsüllyedés alakul ki. Meg kell elõzni. - Tyúkszem oka: rossz cipõ, vitamin és ásványianyag hiányos táplálkozás, szaru felhalmozódásból a szarucsap nyomja a csonthártya idegvégzõdését. Fokhagyma kezelés, tapasz. - Lábgomba oka: rossz anyagcsere, méreganyag felhalmozódás a szervezetben, rossz cipõ, rosszul szellõzõ, mûszálas zokni, fertõzés, energia hiány a meridiánban. Tölgyfakéreg és üröm fõzettel naponta háromszor bedörzsöljük a lábat. Propoliszos kenõcs, svéd csepp. - A lúdtalp oka: a lábközépcsontok és a láb szalagjainak megnyúlása, a lábszárizmok gyengesége, ennek következtében az egész test statikája meg fog változni, ami elsõsorban a gerincoszlop ferdülésében, a derékfájásban fog jelentkezni. Kezelésére nagyon jól alkalmazható a lábujjhegyen való járás, a mezítláb járás, a harmatos fûben járás. 4. A masszázsfogások elméleti tudnivalói alapfogások Simító masszázs: a leggyakoribb fogás. A bemelegítés, a kezelés és a levezetés során is használatos, de alkalmazzuk a relaxáló kezelés közben is. A nagy simítások a test felé irányulnak. Hatásuk lazító, levezetõ, harmonizáló. Az érzékenyebb zónák masszírozása után is mintegy levezetésként alkalmazzuk. Váltott fogás: a két hüvelykujjal felváltva masszírozunk, mint például a vese zónánál. Szembe fogás: hüvelyk-, vagy mutatóujj begyével végezzük. A többi ujj a lábat alátámasztja, míg szembõl apró kis mozgásokkal masszírozunk. Általában kis területû zónáknál alkalmazzuk, mint például epehólyag. Körkörös-masszázs: az ujjbegy körkörös mozgást végez a kezelendõ területen, például méh, prosztata. Kihúzó masszázs: a hüvelykujj oldalával egy folyamatos mozdulattal húzunk végig a zónán, például húgyvezeték, nyelõcsõ, csuklyásizom. Vízszintes oda-vissza irányú masszázs: hüvelyk-, vagy mutatóujjal masszírozzuk, például a torok, szem, fül. Oldalfogás: hüvelykujjunk a talpra merõleges, széles, nagy felületû zónáknál alkalmazzuk, mint például tüdõ, vékonybél. A mozgás a nagy felület miatt lehet egymás melletti, mint a gyomornál is. de így masszírozzuk a szívet, a májat. 5. A masszázsfogások elméleti tudnivalói speciálisfogások Rezegtetõ masszázs: mindkét mutatóujjunkat a kezelendõ zónára tesszük és rezegtetjük. Az altaest nyirok területeinél lehet alkalmazni. Csípõ fogás: a mutató és hüvelykujj közé fogjuk a fej nyirokutainak területét, és csípésszerû mozdulattal jobbra-balra elmozdulva kezeljük. Morzsolgatás: a homloküreg zónáinál alkalmazzuk az ujjhegyeken. Lépegetõ masszázs: a vastagbél felszálló ágát szoktuk így masszírozni. Az ujjbeggyel egy kicsit felfelé lépünk, lefelé nyomunk. A gerinc zónájánál is alkalmazható a farokcsonttól indulva fölfelé. Nyomófogás: erõs fájdalomnál, görcsnél a fájó részre rányomunk a hüvelykujjunkkal. Fejõ masszázs: a mutatóujjunk be van húzva, míg a hüvelykujjunk nyújtva. A láb külsõ oldalán levõ zónákat (izületek) tudjuk így kezelni egyszerre alulról és felülrõl. 6. A masszázs sorrendje 2. alapszervrendszerek sorrendje: vizeletkiválasztó, emésztõ, nyirok 3. láb oldalak sorrendje: talpi zónák, belsõ oldal, külsõ oldal, lábfej lábhát 4. kezelendõ zónák sorrendje: 4.1. napfonat, vagy mellékvese zónája 4.2. vizeletkiválasztó rendszer 4.3. emésztõ rendszer, vagy az agy zónái 4.4. érzékeny zónák, cél-zónák 4.5. nyirokrendszer 5. befejezés: simítás, energia-átadás
7. A masszázs iránya, erõssége, idõtartama A masszírozás iránya: általánosságban mindig a test felé irányuló mozgással masszírozunk, azaz a lábujjaktól a sarok felé, lábfejen a boka felé. A felszálló vastagbélnél viszont ellenkezõleg lentrõl fölfelé. A gerincet is masszírozhatjuk a farokcsonttól fölfelé haladva. A masszírozás erõsségét befolyásolja a láb állapota, a masszírozott zóna mélysége. Alapszabály, hogy a fájdalomküszöböt enyhén meghaladó masszírozás a megengedett. De nem minden zónánál kell elérni a fájdalomküszöböt: halánték, kisagy, szív, máj, gerinc, nyirok, vérnyomáscsökkentõ zóna. A masszírozás ritmusa: szintén a láb állapotától függ. Túlmûködésnél lassú nyugtató masszírozás simítások, 30 mp-tõl egészen 2 perces rányomások alkalmazhatók. Alulmûködésnél, energiahiánynál gyorsabb ritmusú a masszázs. A masszírozás idõtartama: szintén a beteg állapota szabja meg. Egy zóna masszírozása a perc táblázatból olvasható le: általában fél és 1-5 perc között mozog. A kezelés idõtartama általában 40-60 perc. A kezelés sorozat legalább 4-5 alkalomból álljon. Naponta egy kezelést végezzünk, vagy többszöri, de nagyon rövid célzott kezelés egy adott területre. 8. Önmasszázs elõnyei, hátrányai Elõnyei: 1. Az önmasszázst reggel, vagy bármikor napközben végezhetjük, amikor egy kis idõnk van rá. 2. Nem kell alkalmazkodni a kezelõhöz. 3. Saját magunkat gyógyíthatjuk, megelõzhetjük a nagyobb problémákat. 4. Érezzük a masszírozás erõsségét, így a megfelelõ erõt tudjuk kifejteni. Hátrányai: 1. Nem érvényesül a gyógyító személyisége. 2. A szükséges ellazulás nehezebben valósul meg, mert kényelmetlenebb a helyzet. 3. Bizonyos helyek nehezen hozzáférhetõek és kezelhetõek. 4. Nem tudunk olyan intenzitással rányomni egyes helyekre, mint ahogy azt kellene. 9. Partnermasszázs elõnyei, hátrányai Elõnyei: 1. Ha a családban többen is ismerik a masszírozást, tudnak egymásnak segíteni, ami erõsíti az összetartozás érzést. 2. Természetes gyógymód, ezért, ha megfelelõen végezzük, nincsen káros mellékhatása. Jobb, mint a gyógyszer. 3. A masszõrnek megfelelõ elméleti és gyakorlati tudással kell rendelkeznie, legyen empátiás készsége, így tud segíteni a páciensnek. 4. Széleskörû ismereteivel az otthoni gyógyuláshoz is tud tanácsot adni: gyógyteák, illóolaj, fürdõk, ásványvizek, borogatások, stb. 5. Energetikailag ki tudja egészíteni a masszírozást, ezzel gyorsítva a kezelést, hatékonyabbá is téve azt. Hátrányai: 1. Nem megfelelõ elméleti és gyakorlati tudás esetén súlyosbodhatnak a tünetek, esetleg a fájdalmak is erõsödhetnek. 2. Amennyiben a kezelõ szakmai kompetenciáján túllép a betegen nem tud segíteni, csak áltatja azt. Ezzel egyrészt önmagának, másrészt minden természetgyógyásznak árt. 10. Bevezetõ masszázsprogram A bemelegítés célja a pácienssel való érintéses kapcsolatfelvétel, benyomások szerzése a lábról, az esetleges feszültségek oldása, a problémás pontok és zónák megtalálása (lerakódások, fájdalmas pontok, bõrkeményedések). Ezért a bemelegítésnek határozottnak és mégis finomnak kell lennie, hogy érezze a páciens teljes odafigyelésünket és meg is bízzon bennünk. A kezelés idõtartama 5-10 perc a láb állapotától függõen (hideg lábnál a hosszabb). Fontos odafigyelni, hogy a masszõr kezén a köröm rövid, a keze puha és legyen. A kezelés sorrendje: 1. elõször a jobb, majd a bal lábat melegítjük be, a nem kezelt lábat letakarjuk, hogy ne fázzon 2. a tenyerünkre kenjük a krémet, majd ha felmelegedett a lábfejre kenjük hosszú, simító mozdulatokkal 3. a lábujjak átmorzsolgatása 4. a lábujjak oldalainak átmasszírozása 5. a lábujjak hajlítgatása és kimozgatása, meghúzása 6. a lábujjak tövének átdörzsölése
7. a lábfej széthúzása alulról és felülrõl 8. a láb éleinek átdörzsölése 9. lábfej csavarása 10. sarokpárnák átdörzsölése 11. a talp átgyúrása 12. a sarokcsont külsõ és belsõ oldalának átsimítása 13. lábfej torna: lábfejkörzés, integetés a lábfejjel 11. Levezetõ masszázsprogram A masszázst simításokkal fejezzük be. 1. általában a vizeletkiválasztó szervrendszer zónáival, de például légúti megbetegedéseknél a nyirokrendszerrel zárunk. 2. a napfonat átfogása 3. energia átadás, vagy csere 4. a lábak letörlése a felesleges krémtõl, majd a beteg önállóan felöltözik 5. a masszírozó kezet mos, ujjait kirázza, lazítja 6. kezeit és önmagát, valamint a helyiséget energetikailag megtisztítja 12. Relaxáló masszázsprogram Ennél a masszázsnál lágy, hosszú simításokat végzünk, éppen csak érintve a lábfejet, annak zónáit. Leginkább a szeretetmasszázsra hasonlít, amikor a páciens energia testével dolgozunk. 1. kapcsolat kialakítása a páciens lábaival, szeretetteljes érintéssel 2. a lábfej simító masszázsa 3. a gerinc reflexzónáinak masszázsa, kb 5 percig 4. a talp simító masszázsa 5. a rekeszizom zónáinak masszázsa 6. a napfonat zónájának masszírozása 7. a medence nyirokmirigy zónáinak lassú masszírozása 8. a nyak, a tarkó és a vállöv lazítása 9. a lábujjak finom, lágy simogatása 10. az egész láb simító, levezetõ masszázsa 13. Méregtelenítõ masszázsprogram A méregtelenítés az egész szervezet egészséges mûködésének az alapja, ezért elengedhetetlenül fontos, szinte minden betegség kezelésénél valamilyen szintû elvégzése. 2. a vizeletkiválasztó rendszer zónáinak masszírozása 3. a tüdõ zónájának masszírozása 4. a máj és epe szerveinek masszírozása 5. a vékony és a vastagbél rendszer masszírozása, hangsúlyozottan a leszálló vastagbél és a szigmabél 6. befejezésként újból a vizeletkiválasztó rendszer átmasszírozása 14. Immunmûködésre ható masszázsprogram Az immunrendszer mûködése az egész szervezet védekezõképességétõl függ, ami szoros összefüggésben van a táplálkozással, a mozgással, a méregtelenítéssel. A kezelés menete: 2. a vizeletkiválasztó rendszer zónáinak masszírozása 3. a szív és vérkeringés zónájának kezelése 4. a nyirokrendszer masszázsa 5. a vékony és a vastagbél rendszer masszírozása, hangsúlyozottan a leszálló vastagbél és a szigmabél 6. befejezés 15. Harmonizáló masszázsprogram
Ezt a programot akkor végezzük, ha a páciensnek nincsen panasza, és mi sem találunk semmilyen nagyobb eltérést a zónákban. Ilyenkor az egész szervrendszert kezeljük. Menete: 2. a vizeletkiválasztó rendszer zónáinak masszírozása 3. emésztõrendszer 4. légzõrendszer 5. szív és vérkeringési rendszer 6. fej és idegrendszer 7. nyirokrendszer 8. hormonrendszer 9. a gerinc és az izületi rendszer 10. a vizeletkiválasztó rendszer zónáinak masszírozása 11. befejezés