Dunaújvárosi Főiskola



Hasonló dokumentumok
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA CSILLAGÁSZATI ÉS FÖLDTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT SOPRON BIZONYLATI REND 2012.

A bizonylati rend kialakítása szintén az alapítás utáni feladatok közé tartozik.

A TÖRÖK-MAGYAR KULTURÁLIS, INFORMÁCIÓS MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY BIZONYLATI RENDJE

S Z F / / BIZONYLATI SZABÁLYZAT

FELCSÚTI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

Alapvető pénzügyi és számviteli ismeretek a gyakorlatban

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati és Kistérségi Társulás Bizonylati szabályzat

S Z Á M V I T E L P O L I T I K A É R T É K E L É S I S Z A B Á L Y Z A T

Leltározási és leltárkészítési szabályzat

Pénzkezelési szabályzat

P É N Z K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T. Érvényes: tól (előterjesztés)

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM BIZONYLATI SZABÁLYZAT

Magyar Triatlon Szövetség Bizonylati Rend

SZF/. /2015. Pénzkezelési Szabályzat

ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG

Pénzkezelési Szabályzat az alapszervezetek és a középszervezetek részére

PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Veszprémi Tiszti Kaszinó Hagyományőrző egyesület

Ásotthalom Község Polgármesteri Hivatal PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

Teljesítménytúrázók Társasága. Számviteli politika

PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT

PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT

Beszerzési és Anyaggazdálkodási Szabályzat. Anyaggazdálkodás Működési Szabályzata

SZEKSZÁRDI I. BÉLA GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZATA

PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

ELEKTRONIKUS SZÁMLA JOGI KÖRNYEZET:

LIBRA KÖNYVELŐ IRODA ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

elfogadott Intézkedési terv végrehajtása 1. Az Áht ában foglaltaknak megfelelően a rendeletet-tervezet jelen előterjesztés mellékletét képezi.

Ikt. sz.: PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

DUNAÚJVÁROSI EGYETEM PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PÉNZ- ÉS ÉRTÉKKEZELÉSI SZABÁLYZAT

SZF/ /2015. Szolnoki Főiskola. Leltározási és Leltárkészítési Szabályzat

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

BIZONYLAT. Rezsabek Angéla 1

Magyar Evezős Szövetség Budapest, Istvánmezei út 1-3 PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Pénzkezelési Szabályzat 1. Magyar Evezős Szövetség

JELENTÉS. a MIÉP - Jobbik a Harmadik Út Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről május

2.9.) A pénztári ellenőr feladatait a felügyelő bizottság elnöke látja el.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület Budapest, Istvánmezei út 1-3. PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: február 27.

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA PÉNZ- ÉS ÉRTÉKKEZELÉSI SZABÁLYZATA. BUDAPEST 2015 (2015. december 12. napjától hatályos változat)

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

Bevezetés A szabályzatot a kapcsolódó a szabályzat hatályba lépésének időpontjában, azaz án

Magyar Nőorvos Társaság 1082 Budapest Üllői út 78/a. LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT. Érvényes: szeptember 8-tól (előterjesztés)

Kivonat Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének szeptember 13-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

343 Jelentés a FIDESZ - Magyar Polgári Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

a számlavezetett Hitelintézetek részére, külföldi konvertibilis pénznemben nyilvántartott, kamatozó pénzforgalmi és lekötött számla vezetéséhez

Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Gazdasági Igazgatóság Ügyrendje

A Kerékpáros Miskolc Egyesület számviteli politikája, értékelési, pénzkezelési, leltározási és selejtezési szabályzata

K I V O N A T. Tiszacsege Város Önkormányzat Képviselő-testületének január 30-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

(4) A hivatal jogi személy, a saját költségvetési előirányzata körében önálló költségvetési szerv.

Hatályos: től. Készítette: Szivák Ildikó gazdasági igazgató. Budapest

37/2003. (X. 29.) IM rendelet. a közjegyzői ügyvitel szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya

4. ELSZÁMOLÁS SORÁN BENYÚJTANDÓ DOKUMENTUMOK KÖRE KÖLTSÉGENKÉNT...16

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZATA

Pályázati Útmutató. az Európai Területi Társulások évi támogatására. (A pályázat kódja: ETT-15)

370 Jelentés a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

Ellenőrző kérdések és feladatok... 53

: Az Ör. 7. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. : Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetve:

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Városi Művelődési Központ Veszprém

ÉRTESÍTŐ. magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság. Utasítások. 7. szám 128. évfolyam március 1. TARTALOM

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Szenátus /2013. ( ) sz. határozatával án elfogadta. Hatályba lépés:

Egységes elszámolási útmutató. a Nemzeti Tehetség Program évi forrásból meghirdetésre került pályázataihoz

A Semmelweis Egyetem Kancellárjának K/2/2016. (I.05.) határozata a Pénzkezelési Szabályzat elfogadásáról

VALLALKOZASI SZERZODES (száma: 28/ /2011)

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A MAGYAR POSTA ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A POSTAI SZÁMLABEFIZETÉSI MEGBÍZÁS SZOLGÁLTATÁS ÜZLETFÉL MEGBÍZÁSÁBÓL TÖRTÉNŐ NYÚJTÁSÁRA VONATKOZÓAN

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA VAGYONGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA

LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT 2016

CSENGELE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ÉS CSENGELEI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL GAZDASÁGI SZERVEZETÉNEK ÜGYRENDJE Hatályos: 2015.

Pénzügyi projekt előrehaladási jelentés összeállítása és a támogatás folyósítása. Budapest, március 5.

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

Medgyesegyháza Nagyközségi Önkormányzat 3/2000. (III.1.) Ök. rendelete. az adatvédelemről. A rendelet célja. A rendelet hatálya

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ VÁLTOZÁSOK Sike Olga. Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A pályázati kód: MMA-16-P. Pályázati Útmutató

E L Ő T E R J E S Z T É S

1. A finanszírozás formái: 9. sz. melléklet TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSHOZ

KISLÉPTÉKŰ TERMÉKELŐÁLLÍTÓK ÉS SZOLGÁLTATÓK ORSZÁGOS ÉRDEKKÉPVISELETÉNEK EGYESÜLET ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK LELTÁROZÁSI SZABÁLYZATA

LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

Csengele Községi Önkormányzat házipénztári pénzkezelési szabályzata

ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben)

Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA ALAPFELADATOKON KIVÜLI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYZATA

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1.

JELENTÉS a Munkáspárt évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről

AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE 4. számú mellékletének, a Gazdálkodási Szabályzatnak II. számú melléklete

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA

PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

SZABOLCS-SZATMÁR-MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKÉNEK ÉS JEGYZŐJÉNEK 1/2013. (X.15.) MKE-MJ együttes utasítása

KASZPER Felhasználói dokumentáció

1.1 DEVIZÁS SZÁMLA KIEGYENLÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ AUTOMATIKUS ÁRFOLYAM KÜLÖNBÖZET KÖNYVELÉS

HÁZIPÉNZTÁR KEZELÉSI SZABÁLYZAT

Átírás:

Dunaújvárosi Főiskola Bizonylati szabályzat Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa 4-2010/2011. (2010.11.30.) számú határozatával 2010.11.30-án elfogadta, hatályos 2010. 12. 01. napjától 2010. Dunaújváros

1. kiadás 0. módosítás 2 (51). oldal TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 3 1. A bizonylati szabályzat célja, tartalma... 3 2. Bizonylati elv, bizonylati fegyelem... 3 3. A számviteli bizonylat fogalma, alaki és tartalmi kellékei... 4 4. Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás... 8 5. A bizonylatok kiállítása, helyesbítése... 11 6. A bizonylatok feldolgozása és ellenőrzése... 13 7. A bizonylatok szállítása... 16 8. A bizonylatok tárolása... 16 9. A bizonylatok őrzése... 16 10 A bizonylatok megőrzésének rendje... 17 11. Bizonylati elv és a bizonylati fegyelem jogkövetkezményei... 18 II. GAZDASÁGI ESEMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ BIZONYLATOK... 19 12. A számlaigazoló lap... 19 13. Befektetett eszközök állományváltozásának bizonylatolása... 20 14. A készletnyilvántartás bizonylatai... 26 15. A keretrendszer bizonylatai... 31 16. Pénz- és értékkezelés bizonylatolása... 33 17. A devizás, valutás pénzmozgással járó forgalom lebonyolításának bizonylatai... 36 18. Beérkező és kimenő számlák nyilvántartása és bizonylatolása... 38 19. Hivatali céges autók használatának bizonylata... 39 1. számú melléklet Bizonylati album... 40 2. számú melléklet Bizonylati album alkalmazott bizonylatok és a feldolgozás útja... 43 2.

1. kiadás 0. módosítás 3 (51). oldal A Dunaújvárosi Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) bizonylati rendjét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól intézkedő módosított 249/2000. (XII.24.) számú Kormányrendelet alapján a következők szerint határozom meg. I. Általános rész 1. A bizonylati szabályzat célja, tartalma A bizonylati szabályzat célja, hogy biztosítsa a Főiskolán a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódó bizonylatok kiállításának, ellenőrzésének, továbbításának, felhasználásának, megőrzésének és kezelésének rendjét. A szabályzat a következő feladatok ellátásához tartalmaz kötelező előírásokat: a., Az egyes gazdasági eseményekhez milyen bizonylatot kell használni, b., Kinek kell a bizonylatot kiállítani, az abban szereplő adatokat kinek kell ellenőrizni, c., Milyen felelőssége van a bizonylatot kiállítónak és az azt ellenőrzőnek, d., Hány példányban kell a bizonylatot kiállítani, mi az egyes példányok szerepe az adatfeldolgozásban, e., Hogyan kell a bizonylatot továbbítani, miként kell az átvételt igazolni, f., Kinek és milyen módon kell a bizonylati példányokat megőrizni, mikor lehet azokat selejtezni, g., Miként kell kezelni a rontott bizonylati példányokat, illetve a tévesen kiállított bizonylat esetén milyen eljárást kell követni. 2. Bizonylati elv, bizonylati fegyelem Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. 3.

1. kiadás 0. módosítás 4 (51). oldal A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén- előírásszerűen javítottak. A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor a következők (Áhsz. 51 ) szerint kell eljárni: a., b., c., a pénzforgalmat érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, bankszámla, előirányzat-felhasználási keretszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés, illetve a Kincstár értesítésének megérkezésekor a könyvekben rögzíteni kell, az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait, illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) adatait a gazdasági művelet, esemény megtörténte után, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell a könyvekben rögzíteni. amennyiben az egyéb gazdasági műveletek, események hatását a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján kell rögzíteni, akkor a bizonylati szabályzatban kell rögzíteni az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit. A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, - függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától -, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell. 3. A számviteli bizonylat fogalma, alaki és tartalmi kellékei Számviteli bizonylat (továbbiakban: bizonylat) minden olyan a Főiskola által kiállított, készített, illetve a Főiskolával üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, számlát helyettesítő 4.

1. kiadás 0. módosítás 5 (51). oldal okmány, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. A törvény értelmében tehát bizonylatnak minősülnek mindazok az adathordozók és minden számviteli, könyvviteli nyilvántartások, amelyek adatait közvetve vagy közvetlenül az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban rögzítésre kerülnek. Bizonylat jelleggel bírnak - és ennek megfelelően kezelendők (irattározás, őrzés) - az elektronikus adatfeldolgozásnak a könyvvitellel közvetlenül vagy közvetve összefüggő kódrendszerei és gépi programjai is. A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani. A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, általában magyar nyelven kell kiállítani. (Külföldi megrendelőnek küldött és magyar nyelven kiállított számlán az adatok a külföldi megrendelő nyelvén is feltüntethetők.) A külföldi szállító, szolgáltató számláján azokat az adatokat, megjelöléseket kell - a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően - magyarul is feltüntetni, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez, az utólagos ellenőrzéshez feltétlenül szükségesek. A számviteli bizonylatokon az adatok időtállóságát a jelen szabályzat 9. -ában meghatározott megőrzési időn belül biztosítani kell. A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők: a., a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója, b., a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése, 5.

1. kiadás 0. módosítás 6 (51). oldal c., d., e., f., g., h., i., j., k., a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása, a bizonylat címzettjének neve, címe, a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell, a számviteli elszámolás alapja változatlanul a Ptk. szerinti teljesítés időpontja. Egyes ügyleteknél az áfa tv. előírásai szerint eltérő a teljesítés időpontjának a megítélése. Emiatt a könyvviteli elszámoláshoz ezekben az esetekben mind a két teljesítési időpontot (időszakot) tartalmazni kell, a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai, s - a fentieken túl tartalmaznia kell a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét, külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét, adóazonosító számát, a bizonylat címzettjének nevét, címét, a kapcsolódó adó (előleg) alapját és összegét, felvásárlási bizonylatnál a bizonylatot kibocsátó és a felvásárolt terméket átadó aláírását is, bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik, a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás (kontírozás) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása, továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír 6.

1. kiadás 0. módosítás 7 (51). oldal Az általános kellékeken kívül a technikai, optikai módon előállított bizonylatok esetében a kódolt megnevezésekről, jelölő adatokról kódolt jegyzéket kell készíteni. Az azonosíthatóság céljából minden kimutatásnak tartalmaznia kell: a., a gazdálkodó egység megjelölését, kódjelét, b., a feldolgozott adatállomány megnevezését, kódját, c., a feldolgozó program azonosító jelét, d., a feldolgozási időszakot, e., a feldolgozott tételek számát, f., a feldolgozás befejezésének időpontját, g., a feldolgozás teljességének és az előírt egyeztetések végrehajtásának igazolását. A technikai, optikai adathordozón tárolt adatokat úgy kell elhatárolni, hogy azok kiíratása, azonosítása és védelme mindenkor biztosított, vizuálisan is megjeleníthető legyen. A technikai, optikai, stb. módon előállított adathordozóknál az előbbiekben foglaltakon kívül alaki és tartalmi kellék még: a., a feldolgozási programok azonosító jelzése, b., az adatállományt azonosító jelzés. Ha a bizonylat technikai, optikai módon előállított adathordozó, biztosítani kell: a., az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak - szükség esetén - a késedelem nélküli kiíratását, b., az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzéket. A számla, az egyszerűsített számla, a számlát helyettesítő okmány alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a gazdálkodó képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is) a gazdálkodó azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja. Mentesül az általa kiállított számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány aláírási kötelezettsége alól az a vállalkozó, amelyik főtevékenységként olyan szolgáltatást végez, amelynél a szolgáltatásról számítógépes úton zárt rendszerben, a 7.

1. kiadás 0. módosítás 8 (51). oldal számlázási rendszer által mért adatok alapján, emberi beavatkozás nélkül, folyamatosan és nagy tömegben állítja ki a számlát, az egyszerűsített számlát, a számlát helyettesítő okmányt. 4. Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás A jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást - ideértve a mágneses adathordozón rögzített adatokat is - úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére az elévülési időn belül alkalmas legyen. A könyveket, nyilvántartásokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - úgy kell vezetni, hogy: a., a bennük foglalt feljegyzések, illetve a számviteli bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak, b., adónként és költségvetési támogatásonként, folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adót, illetve költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait, c., azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve támogatás alapja, d., az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék. Bizonylatok csoportosítása A bizonylatok keletkezési helyük szerint lehetnek: a., Belső bizonylatok: mindazok az okmányok, melyek elsődleges kiállítása a Főiskolán történik, b., Külső bizonylatok: mindazon bizonylatok, melyek kiállítása nem a Főiskolán, hanem az érintett bizonylatot kezdeményező külső szervnél történik. Kezelésük módja szerint a bizonylatok: a., Szigorú számadású bizonylatok, b., Szigorú számadás alá nem vont bizonylatok. 8.

1. kiadás 0. módosítás 9 (51). oldal Gazdálkodási szakterületük szerint lehetnek: a., Befektetett eszközök létesítésével, átvételével, átadásával, selejtezésével és azok nyilvántartásával kapcsolatos bizonylatok, b., Készletekkel kapcsolatos bizonylatok, c., Pénzforgalmi bizonylatok, d., Számlázási bizonylatok (beérkező, kimenő), e., Személyi jellegű kifizetések bizonylatai, f., Leltározási bizonylatok. Könyvviteli nyilvántartásban, feldolgozásban betöltött szerepük szerint lehetnek: a., Alapbizonylatok, amelyek lehetnek elsődleges bizonylatok (eredeti feljegyzések) és lehetnek másodlagos bizonylatok (eredeti alapján készült), b., Összesítő vagy gyűjtő bizonylatok, amelyek az alapbizonylatok felhasználásával keletkeznek. c., Hiteles másolatok és hiteles kivonatok. A bizonylat céljára használt nyomtatványok szerint: a., kereskedelmi forgalomban beszerezhető nyomtatványok, b., államháztartási szervezeteire vonatkozó nyomtatványok: kormányrendeletekben, különadó ágazati jogszabályokban előírt, kötelezően alkalmazandó nyomtatványok, c., saját tervezésű nyomtatványok. Szigorú számadási kötelezettség A Főiskolán szigorú számadás alá kell vonni a Szvtv. 168 (1) bekezdés alapján: a., a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ide értve a számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugtát is), b., minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni. Ilyen nyomtatványok a készpénzfelvételi utalványok, a bevételi- és kiadási 9.

1. kiadás 0. módosítás 10 (51). oldal c., pénztárbizonylatok, a számlák, az étkezési utalványok, pénztárjelentés, gépkocsi menetlevél, stb. minden olyan okmányt, nyomtatványt, amelynek illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat. Ilyenek például a leltárfelvételi bizonylatok. A szigorú számadású kötelezettség alá vont nyomtatványokat a gazdasági főigazgató határozza meg, a Gazdasági Hivatal kezeli és tartja nyilván. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadású nyomtatványokat a használatba vétel előtt meg kell vizsgálni, hogy a nyomtatványtömbökben az űrlapok teljes számban megvannak-e, továbbá az űrlapokon a sorszámok és esetleges egyéb jelzések helyesek-e. Ezután a szigorú számadású nyomtatványokat bizonylattípusonként nyilvántartásba kell venni. A szigorú számadású nyomtatványokat az egyéb nyomtatványoktól elkülönítetten kell tárolni és nyilvántartani. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, mely biztosítja azok elszámoltatását. A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmazni: a., Nyomtatvány megnevezése, b., Beszerzett bizonylat sorszámát, tömb esetén -tól -ig sorszámot, c., Beszerzés idejét, a beszerzést igazoló számla számát, nyilvántartásba vételének idejét, d., A felhasználás kezdő időpontját, e., A felhasználás befejező időpontját, f., A felhasználásra átvevő aláírását, g., A felhasználatlan bizonylatokat visszavevő aláírását. A felülvizsgált, hiánytalannak menősített, nyilvántartásba vett szigorú számadású nyomtatványokat a használatba vételig zárt szekrényben úgy kell megőrizni, hogy azokhoz illetéktelen személy ne tudjon hozzáférni. A nyilvántartásnak naprakésznek kell lennie. 10.

1. kiadás 0. módosítás 11 (51). oldal A szigorú számadású nyomtatványok átvétele és nyilvántartása: A szigorú számadású nyomtatványokat a bizonylati felelős részére (a szigorú számadású nyomtatványok kezelésével megbízott személynek) nyilvántartásba vétel, illetve kezelés és megőrzés végett jegyzékkel együtt átadni. Az átadási jegyzékben a nyomtatványokat fajtánként elkülönítve, ezen belül füzetenként, űrlaponként emelkedő számsorrendben kell felsorolni. Ez a jegyzék egyúttal az átvevő dolgozó nyilvántartása az állományba vett nyomtatványokról. 5. A bizonylatok kiállítása, helyesbítése A bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában kell kiállítani. A bizonylaton az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók (olvasható alakra hozhatók), továbbá az esetlegessé váló utólagos változások felismerhetők, illetve kimutathatók legyenek. Bizonylat kiállítható: a., kézírással, írógéppel vagy bármilyen technikai eszközzel, kódolatlan vagy kódolt formában, b., automatikus adatrögzítés útján, illetve az adatfeldolgozás eredményeként kapott adathordozók, jegyzékek kimutatások, stb. formájában. A bizonylatra úgy kell rávezetni a szükséges adatokat, hogy azok olvashatók, időtállók és megmásíthatatlanok legyenek. Az esetleges változás tényét azon feltűnő módon kell jelölni. A bizonylatra adatokat tintával, írógéppel (egészen kivételes esetben tintaceruzával) lehet feljegyezni. Grafit ceruzával arra érdemi adatot feljegyezni tilos. A bizonylaton feltüntetett adatokért az azt kiállított dolgozó, valamint a kijelölt egység vezetője a felelős. Hiányosan kiállított, szabálytalan, vagy az olvashatatlan bizonylatokat könyvelési célra felhasználni nem szabad. 11.

1. kiadás 0. módosítás 12 (51). oldal Pénzösszegről szóló, vagy más értékkezelési bizonylaton az összeget számmal is és betűvel is fel kell tüntetni. A több tétel elszámolására alkalmas bizonylatokon az esetleges üresen maradó sorokat és rovatokat áthúzással meg kell semmisíteni. A bizonylatok példányszámát az ügyviteli eljárás gazdaságosságának szem előtt tartásával úgy kell meghatározni, hogy a kibocsátón kívül csak annál a részlegnél maradjon példány, ahol arra a belső információs igények kielégítése, vagy az utólagos ellenőrzés (és az őrzés) céljából feltétlenül szükség van. A kitöltött és az adózó által aláírt nyomtatvány, továbbá a gépi adathordozóról készült aláírt irat magánokiratnak minősül. Az eredeti okiratéval azonos bizonyító ereje van az okiratról - műszaki vagy vegyi úton - készült felvételnek (fénykép, film, hang stb.), úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó (mágneslap, mágnesszalag stb.) útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetőleg az adathordozóról az okiratot az adóhatóság vagy az ellenőrzése mellett más szerv készítette. A bizonylaton javítani csak szabályszerűen lehet. A szabályszerű javításokat a következők szerint kell elvégezni: a., b., c., d., e., f., g., A bizonylatra helytelenül bejegyzett adatok javítása során az eredeti bejegyzést át kell húzni, úgy, hogy az eredeti bejegyzés (szám vagy szöveg) olvasható maradjon. A helyesbített adatokat az áthúzott szám vagy szöveg fölé kell írni. A hibás bejegyzést a bizonylat minden példányán javítani kell. Fel kel tüntetni továbbá a helyesbítés keltét és a bizonylatot helyesbítő személy aláírását. Pénztári és bank bizonylatokat JAVÍTANI NEM SZABAD! A rontott pénztári bizonylat, készpénzcsekk, stb. helyett új bizonylatot kell kiállítani és a rontott, stornírozott bizonylatot (annak összes példányát) meg kell őrizni. A külső szervektől beérkezett bizonylatokat alaki és tartalmi szempontból ellenőrizni kell. Az ellenőrzés során talált hibákról a bizonylat kiállítóját értesíteni kell és fel kell szólítani a hibás bejegyzés helyesbítésére, külső partnertől érkezett bizonylat nem lehet javítani! 12.

1. kiadás 0. módosítás 13 (51). oldal h., i., A hibásan, más szerv részére megküldött bizonylatot a Főiskola köteles javítani. A javítás történhet az eredeti - hibás - bizonylat érvénytelenítésével és új bizonylat kiállításával, vagy helyesbítő bizonylat kiállításával. A helyesbítő bizonylatnak tartalmaznia kell: - Az eredeti bizonylat azonosításához szükséges adatokat, - A módosításnak megfelelő új tételeket. Számítógéppel előállított számlát javítani nem szabad! Hiányosan kiállított, szabálytalanul javított vagy olvashatatlan bizonylatot feldolgozni nem szabad, az ilyen bizonylatot a kiállítóhoz vissza kell küldeni. A kiállított hibás bizonylatot a kibocsátó köteles kijavítani. A javítás történhet az eredeti - hibás - bizonylat érvénytelenítésével és új bizonylat kibocsátásával, vagy helyesbítő bizonylat kiállításával és megküldésével. A hibás bizonylat javítását az azt kibocsátó, a hiba tudomására jutásának időpontját követő 8 munkanapon belül köteles elvégezni, és az érintett részére megküldeni. Gépi adathordozón lévő adatok helyesbítéséről, javításáról jegyzéket kell vezetni. Ez gépi tabló is lehet. A helyesbítésekről, javításokról készített jegyzéket a javító bizonylatokkal együtt kell megőrizni. A bizonylatok, nyomtatványok alaki és tartalmi szempontból történő szabályszerű kitöltéséért, valamint ellenőrzéséért a jelen szabályzatban megjelölt személyek a felelősek. 6. A bizonylatok feldolgozása és ellenőrzése 1., Általános követelmények Az egyeztetés során arról kell meggyőződni, hogy egy adat azonos-e a másikkal: pl. a pénztárbizonylatok és a pénztárkönyv összevetését, főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatainak számszerű összehasonlításával. Az ellenőrzés alkalmával meg kell győződni a bizonylaton vagy a feldolgozott összesítőn lévő adatok, információk és igazolások hitelességéről, szabályszerűségéről és pontosságáról, pl. a pénztárbizonylaton rögzített esemény (kiadás) jogosságának, szabályszerűségének, a szükséges aláírások meglétének 13.

1. kiadás 0. módosítás 14 (51). oldal vizsgálatával, vagy a főkönyvi könyvelés helyességének (kontírozásának) revíziójával stb. A feldolgozás során ellenőrizni kell az aláírók jogosultságát, a bizonylat alaki, tartalmi és számszaki helyességét, valamint azt, hogy a könyveléshez minden bizonylat megérkezett-e, továbbá, hogy az adatok feldolgozása teljeskörűen megtörtént-e. A Főiskolán a bizonylatok csoportosítása a következő: - Pénztárbizonylatok, - Banki bizonylatok, - Beérkező számlák, - Kimenő számlák, - Vegyes bizonylatok, - Munkaügyi és bérszámfejtési bizonylatok. A csoportosítás az előbbieken túl időrendi sorrendben történik. A bizonylatok feldolgozása során ellenőrizni kell: - Az aláírások jogosultságát, - A bizonylatok alaki, tartalmi és számszaki helyességét, - A teljes körűséget, azt, hogy rendelkezésre áll-e minden bizonylat, - Az adatok feldolgozásának teljes körű megtörténtét, - A munkafolyamatba épített ellenőrzés megtörténtét. A bizonylatok feldolgozásának teljes körűségét belső bizonylatok esetében sorszámnyilvántartások ellenőrzésével (tombolázással), szigorú számadású nyomtatványok esetében a nyilvántartásokkal való egybevetéssel kell biztosítani. Külső bizonylatok esetében olyan nyilvántartási rendszert kell használni, amely biztosítja, hogy minden beérkező bizonylat feldolgozásra kerüljön a megfelelő igazolás, ellenőrzés elvégzését követően. A feldolgozás során a következő feladatokat kell elvégezni: - Ki kell jelölni azokat a főkönyvi számlákat (analitikus nyilvántartó lapot), amelyeken a gazdasági művelet hatásának értékét, illetve mennyiségi adatait rögzíteni kell, (számlakijelölés, gépi adatfeldolgozás során az előírt kódolás). 14.

1. kiadás 0. módosítás 15 (51). oldal - A számlakijelölést, kódolást végző személynek a bizonylatot kézjegyével el kell látnia. - Rögzíteni kell a könyvelés megtörténtét, időpontját és az egyeztetés tényét. - Biztosítani kell megfelelő hivatkozással a visszakeresés lehetőségét. 2., A bizonylatokat kiállításuk után, de az érvényesítés előtt - alaki, - számszerű és - tartalmi szempontból kell ellenőrizni és egyeztetni. 3., A bizonylatok alaki ellenőrzése Ennek keretében a következőket kell vizsgálni: - A gazdasági esemény bizonylatolása az előírt bizonylati nyomtatványon, bizonylaton történt-e, - A bizonylati űrlapot sorszám szerint vették-e használatba (szigorú számadású nyomtatványoknál), - A bizonylatok kitöltése teljes körűen megtörtént-e, minden adat szerepel-e, - Az aláírások eredetiek-e és az arra jogosultaktól, kötelezettektől származik-e - A kiállító, az érvényesítő és az utalványozó (eseménytől függően az ellenőr), valamint a gazdasági eseményben érintett dolgozók aláírása szerepel-e a bizonylaton, - A bizonylat kiállítása megfelelő-e, a javítások szabályszerűek-e, nincsenek rajta törlések, - A szükséges mellékletek hiánytalanul csatolva vannak-e. 4., A bizonylatok számszaki ellenőrzése A számszaki vizsgálat során meg kell győződni arról, hogy a mennyiségi és értékadatok, a számolási műveletek helyesen kerültek-e rögzítésre. A megállapított számszaki hibát a bizonylaton a kiállítási színtől eltérő színű tollal, a korábban leírt szabályok betartásával kell javítani. 5., A bizonylatok tartalmi ellenőrzése 15.

1. kiadás 0. módosítás 16 (51). oldal Vizsgálni kell a gazdasági esemény szükségességét, indokoltságát, az alkalmazott árak helyességét, a vonatkozó jogszabályi előírások betartását. A külső szervektől beérkező bizonylatok alaki, tartalmi és számszaki szempontból történő ellenőrzéséért a Számviteli és pénzügyi csoport számlakezeléssel megbízott dolgozója a felelős. 7. A bizonylatok szállítása A bizonylatok szállításánál kézbesítésénél minden szükséges intézkedést meg kell tenni, hogy azokba illetéktelen személyek ne tekinthessenek be, külső károsodás ne érje, és hiánytalanul eljussanak a rendeltetési helyre. A bizonylatok elhelyezésére és szállítására szolgáló eszköz megválasztásakor figyelembe kell venni tartalmuk fontosságát, a szállításukra vonatkozó technikai előírásokat. A bizonylatot küldőnek minden bizonylatküldeménnyel kapcsolatban kísérőjegyet vagy olyan jegyzéket kell kiállítania, amelyből kitűnik a küldött bizonylatok fajtája, darabszáma, tartalma és eredete. 8. A bizonylatok tárolása A bizonylatok tárolása, megőrzése során biztosítani kell, hogy azok könnyen hozzáférhetők, visszakereshetők legyenek és a tárolás alatt károsodást ne szenvedjenek. A könyvelési bizonylatok időrendi sorrendbeli, illetve évenkénti tárolásáról a Számviteli és pénzügyi csoport gondoskodik. 9. A bizonylatok őrzése A Főiskola a költségvetési évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, valamint más, e törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában, valamint az adatok feldolgozásánál alkalmazott, működőképes állapotban tárolt számítógépes programot legalább 10 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján 16.

1. kiadás 0. módosítás 17 (51). oldal visszakereshető módon megőrizni. A folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a megőrzési kötelezettség. A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, így a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell. Az elektronikus formában kiállított bizonylatot elektronikus formában kell megőrizni oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. Bizonylatot a megőrzési helyről elvinni csak elismervény ellenében szabad. A hatósági intézkedésre - a megőrzés helyéről kiadott eredeti bizonylatok tartalmáról kivonatot vagy a bizonylatról bármilyen módszerrel előállított másolatot kell készíteni, és azt az eredeti bizonylat visszahelyezéséig bizonylatként kell megőrizni. Az elismervénynek tartalmaznia kell a bizonylat azonosító számát, a bizonylatfajta megnevezését, a kiadás és a visszaadás időpontját, valamint az átvevő olvasható aláírását. A 9. -ban foglalt előírások betartásáért a számviteli és pénzügyi csoportvezető felelős. 10. A bizonylatok megőrzésének rendje A bizonylatok megőrzése átmeneti (munkahelyi) vagy tartós irattári megőrzés lehet, a kezelési folyamatokon belüli munkaütemektől függően. Átmeneti megőrzést kell biztosítani azokra a bizonylatokra vonatkozóan, amelyek hosszabb ideig a kiállító munkahelyeken maradnak, mint pl. a nyilvántartó kartonok, a több évre alkalmas felhasználású bizonylatok, betelt tömbök a tőpéldányokkal. Tartós megőrzést kell előírni az adóhatóságokkal, egészségbiztosítással, vámmal stb. kapcsolatos bizonylatokra a hatósági ellenőrzési vagy elévülési időtartamig. 17.

1. kiadás 0. módosítás 18 (51). oldal A beszámolót, illetve a kötelezően előírt mellékleteit (a leltárt és annak értékelését, valamint a kapcsolódó nyilvántartásokat) legalább 10 évig, míg a könyvviteli, számviteli bizonylatokat legalább az adók megállapításához való jog elévüléséig kell olvasható formában megőrizni. A bizonylatokat a megőrzés helyéről csak elismervény ellenében és engedélyezett céllal szabad kiszolgáltatni. A munkajogviszonyban és a korkedvezményre jogosító munkaköröknél keletkezett bizonylatok nem évülnek el. A korkedvezményes és egyéb munkajogi bizonylatokat nem szabad leselejtezni. Az esetleges megszűnésekor ezeket a bizonylatokat a felügyeletet gyakorló szervnél letétbe kell helyezni, vagy át kell adni a felszámolónak. A bejövő külső bizonylatoknál az iktatástól kezdve a megőrzésig biztosítani kell, hogy a vonatkozó iratügyviteli nyilvántartásokból az ügyirat intézésének menete valamennyi végrehajtási ponton nyomon követhető legyen. A bizonylatok iktatási és ügyviteli folyamatát, a benne foglalt feladatok végrehajtásának ellenőrzését, illetve a tartós iratmegőrzés részletesebb szabályait külön, Iratkezelési Szabályzatba kell foglalni. 11. Bizonylati elv és a bizonylati fegyelem jogkövetkezményei A számviteli törvényben a bizonylatokra vonatkozó szabályok megtartásáért való felelőségre a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) általános felelősségi szabályait kell alkalmazni. Ezen túlmenően a Dunaújvárosi Főiskola a törvényben előírtak megsértése esetén a külön törvényekben, mint a Btk., illetve a Szabálysértésekről szóló törvény szerinti felelősséggel tartozik. A bizonylatokon hamis adatok rögzítése és ebből eredően a könyvviteli számlákon hamis adatok szerepeltetése a számviteli rend megsértésének minősül és a cselekmény súlyától függően az előző bekezdésben ismertetett büntetőjogi következményekkel jár. A Dunaújvárosi Főiskola anyagi felelősséggel, illetve aláírási és utalványozási joggal rendelkező vezetői és munkatársai a maguk területén felelősek a bizonylati és okmányfegyelem megteremtéséért, fenntartásának biztosításáért és ellenőrzéséért. 18.

1. kiadás 0. módosítás 19 (51). oldal Ez a felelősség terheli mindazokat a munkaköröket, ahonnan olyan adatszolgáltatás folyik, amely adatok a későbbiek során közvetve vagy közvetlenül a könyvelés alapjául szolgálnak. A jogkövetkezmények miatt minden bizonylatot kezelő helyen biztosítani kell a jelen szabályzat meglétét. II. Gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatok 12. A számlaigazoló lap A számlaigazoló lap főkönyvi, pénzügyi és keret adatokat egyaránt tartalmaz. Adattartalma: a., a számla beérkezésének időpontja, b., a rögzítés időpontja c., a szállító kódja, neve (amennyiben még nem létező szállító, akkor új szállító kódot kell felvinni), d., fizetési határidő, e., igazolási határidő (a fizetési határidő előtt 3 munkanap), f., szállító pénzintézeti számlaszáma, g., számla száma, h., fizetendő összeg, i., számlát igazoló szervezeti egység kódja. A számlát igazolás céljából továbbítani kell a szervezeti egység felé, az átadást regisztrálni kell. A megrendelést kibocsátó szervezeti egység tölti ki: A keretrendszerben bejegyzett kötelezettségvállalás számát rá kell vezetni a számlaigazoló lapra, illetve igazolni kell, hogy az áru, a szolgáltatás a megrendelésnek 19.

1. kiadás 0. módosítás 20 (51). oldal megfelelő. A kötelezettségvállalás azonosító számát is itt kell feltűntetni a hozzá kapcsolódó összeggel. A terhelendő témaszámot is fel kell tűntetni. Számviteli ügyintéző tölti ki: a., Főkönyvi szám: a funkcionális osztályozás szerinti könyveléshez szükséges főkönyvi számlák jelölésére, valamint a pénzforgalmi tételekhez kapcsolódó állományváltozások főkönyvi számának kijelölésére szolgál. b., Az okmányok ellenőrzését követően a kontírozó aláírása. c., Rögzítést követően a rögzítő aláírása (amennyiben nem azonos a kontírozóval). Utalványozta, ellenjegyezte: a., A banknál bejelentett aláírásra jogosultak. Bankkivonatot feldolgozó pénzügyi ügyintéző tölti ki: a., Pénzügyi teljesítés dátuma. b., Számla kivonat, bankkivonat száma. c., Pénzügyi kivezetés sorszáma. Pénztáros tölti ki: a., b., c., Pénzügyi teljesítés dátuma: pénztári ki/befizetés dátuma. Pénztárnapló száma. Pénztáros aláírása. 13. Befektetett eszközök állományváltozásának bizonylatolása 1., A befektetett eszközök nyilvántartásának általános szabályai A befektetett eszközökről a főkönyvi számlákkal bruttó értékben megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni. A befektetett eszközök analitikus nyilvántartásának biztosítani kell, hogy a Főiskola befektetett eszközeinek állománya bármely időpontban ellenőrizhető legyen és a bekövetkezett változások adatai a számlaosztály számláinál előírt csoportok szerint a következő tagolásban rendelkezésre álljanak: 20.

1. kiadás 0. módosítás 21 (51). oldal A befektetett eszközök állományváltozásának követése számítógépes programmal történik. Állománynövekedés Új befektetett eszköz beszerzése és létesítése, használt eszköz beszerzése térítés ellenében, használt eszköz átvétele térítés nélkül, eszköz átvétele átszervezés miatt, átminősítés, egyéb növekedések. Állománycsökkenés Befektetett eszközök értékesítése, selejtezése, értékvesztése, megsemmisülése, használt eszközök átadása térítés nélkül, átadás átszervezés miatt, átminősítés, egyéb csökkenések. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a következő adatokat: - Intézmény megnevezése, - Befektetett eszköz megnevezése, - Főkönyvi számla száma (számlarend szerint), - Leltári szám, - Termék jegyzék (VTSZ) szám, - A raktár vagy munkahely megnevezése, - Az állományba vétel illetve egyéb állományváltozás kelte, - A bevételezés alapjául szolgáló bizonylat, okmány száma, - A készítő, szállító megnevezése, - A várható használati idő, - A leírás módja, a leírási kulcs %-a, - A könyvelés kelte, - A bizonylat száma, - Az állományváltozás megnevezése (növekedés, csökkenés pontos jogcíme), - Bruttó értéke Ft-ban (növekedés, csökkenés, egyenleg), - Értékcsökkenés Ft-ban (növekedés, csökkenés, egyenleg), - Nettó érték, - Napló hivatkozás. 21.

1. kiadás 0. módosítás 22 (51). oldal 2., Immateriális javak nyilvántartása A következőkben felsorolt immateriális javak megszerzéséért fizetett ellenértékről nyilvántartást kell vezetni: - Alapítás-átszervezés értéke - Vagyoni értékű jogok (az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével), - Szellemi termékek, - Egyéb immateriális javak, - Immateriális javakra adott előlegek. Az immateriális javak könyvelésének alapja a részletező analitikus nyilvántartás, amit tételesen, immateriális javanként kell felfektetni, illetve folyamatosan vezetni azokról az alapbizonylatokról, melyek a változásokat igazolják. A kis értékű (100 000,- Ft egyedi beszerzési érték alatti) vagyoni értékű jogokról és szellemi termékekről csoportos mennyiségi nyilvántartást kell felfektetni. A nyilvántartásnak olyannak kell lennie, hogy abból megállapítható legyen az immateriális dolog azonosító adata, a felhasználás helye és a használatért felelős személy neve. Az immateriális javak nyilvántartásba vételét a számla, adásvételi szerződés, illetve egyéb okmány alapján kell elvégezni. Ugyancsak a számlának, illetve az egyéb okmánynak megfelelően kell a nyilvántartásban a bruttó (beszerzési) értéket szerepeltetni. A bruttó érték megállapításánál a számlában (okmányban) szereplő és visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét figyelmen kívül kell hagyni. Az egyedi nyilvántartásba adatot feljegyezni csak bizonylat alapján lehet. A naplót főkönyvi számlánként kell megnyitni, hogy a főkönyvi könyvelés adataival egyeztethető legyen. Az egyedi nyilvántartó lapokat minden év december 31-én le kell zárni, de a következő évben a könyvelés folytatható. A naplót minden év végén le kell zárni és minden évben új naplót kell nyitni. 22.

1. kiadás 0. módosítás 23 (51). oldal 3., Tárgyi eszközök nyilvántartása A tárgyi eszközök nyilvántartásba vételéről a szabályzatban meghatározott bizonylatok felhasználásával kell gondoskodni. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Itt tartja nyilván a Főiskola ingatlanainak állományi értékét értékhatártól függetlenül. Ide soroljuk a földterületet, a telket, épületeket, építményeket az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat. Az épületek, építmények egyedi nyilvántartásához az Épületek és egyéb építmények egyedi nyilvántartó lapja elnevezésű nyomtatványt kell használni. Az egyedi nyilvántartó lapot az üzembe helyezés időpontjában, a rendszeres használatba vételkor kell kiállítani. A kiállítás alapját az Állományba vételi bizonylat épületekről és egyéb építményekről elnevezésű bizonylat adatai képezik. Ha az épületek, építmények esetében csökkenés áll be, akkor annak bizonylatolása a Tárgyi eszközök állománycsökkenési bizonylata értékesítés és hiány elszámolására jelű nyomtatványt kell használni. Az épületek tartozékait az egyedi nyilvántartó laphoz kapcsolódóan a Betétlap a tartozékok felsorolására elnevezésű nyomtatványon kell nyilvántartásba venni. A földterületről, telkesítésről a Földterület nyilvántartó lap elnevezésű nyomtatványt kell kiállítani. A nyilvántartó lapon szereplő adatokat a telekkönyvi nyilvántartás adataival egyező módon kell feltüntetni. Biztosítani kell a főkönyvi könyveléssel való egyeztetést. Az analitikus nyilvántartáson fel kell tüntetni, hogy az eszköz a törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes) vagy nem törzsvagyon része. Gépek, berendezések és felszerelések, járművek A gépek, berendezések, felszerelések és járművek nyilvántartásához a Beruházások, tárgyi eszközök egyedi nyilvántartó lapja (műszaki és egyéb berendezések, gépek, felszerelések, járművek) megnevezésű nyomtatványt kell alkalmazni. 23.

1. kiadás 0. módosítás 24 (51). oldal A nyilvántartó lapot a tárgyi eszköz aktiválásakor, a rendszeres használatba vételkor kell kiállítani, az Állományba vételi bizonylat műszaki és egyéb berendezésekről, gépekről, felszerelésekről és járművekről adatai alapján. A leltárkészítési és leltározási szabályzatban meghatározott leltározási körzetenként a tárgyi eszközökről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen a tárgyi eszköz elhelyezésének helye. A tárgyi eszközök, átadás-átvétele történhet gazdálkodó szervezeten (intézményen, hivatalon) belül, vagy gazdálkodó szervezetek között. A Dunaújvárosi Főiskolán belüli mozgás esetében az átadás-átvétel megtörténtének bizonylatolására a Tárgyi eszközök átadás-átvételi bizonylata gazdálkodó szervezeten belül elnevezésű bizonylatot kell használni. A bizonylat előoldalán pontosan fel kell tűntetni az átadó és átvevő hely megjelölését, valamint a tárgyi eszköz azonosító adatait. A változás tényét rögzíteni kell az átadás-átvétel bizonylata alapján a tárgyi eszközök leltározási körzetenkénti nyilvántartásában. A változást keresztül kell vezetni a következő nyilvántartásokon: - A tárgyi eszközök egyedi nyilvántartása. - A tárgyi eszközök leltározási körzetenkénti nyilvántartásán, valamint - A főkönyvi könyvelésben. Az egyedi nyilvántartásba adatot feljegyezni csak bizonylat alapján lehet. A naplót főkönyvi számlánként kell megnyitni, hogy a főkönyvi könyvelés adataival egyeztethető legyen. Az egyedi nyilvántartó lapokat minden év december 31-én le kell zárni, de a következő évben a könyvelés folytatható. A naplót minden év végén le kell zárni és minden évben új naplót kell nyitni. 24.

1. kiadás 0. módosítás 25 (51). oldal Beruházások, beruházásokra adott előlegek A beruházásokról, beruházásokra adott előlegekről beruházásonként elkülönítve egyedi nyilvántartást kell vezetni. Az egyedi nyilvántartó lapon fel kell tűntetni a következőket: - A beruházás megnevezését. - A beruházás jelzőszámát. - A kiadások keltét, hivatkozási számát. - A kiadások összegét. - A szállító megnevezését. - A számla keltét. - A főkönyvi számla számát. - Előleg esetén az előleg elszámolásának időpontját, összegét. - Az előleg állományát. Beruházások nyilvántartására a Beruházások, tárgyi eszközök egyedi nyilvántartó lapja elnevezésű nyomtatványt kell használni. Felújítások A felújítások főkönyvi számlákhoz analitikus nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásból a felújításra került tárgyi eszközönként felmerült felújítási kiadások összege megállapítható kell legyen. A nyilvántartó lapon fel kell tűntetni a következő adatokat: - A tárgyi eszköz egyedi azonosítóját. - A tárgyi eszköz megnevezését. - A tárgyi eszköz bruttó és nettó értékét. - A felújítási munkát végző kivitelező megnevezését. - A számla keltét. - A számla számát. - A kiadás összegét. - A felújítás aktiválásának időpontját. 25.

1. kiadás 0. módosítás 26 (51). oldal A felújítások nyilvántartására a Beruházások, tárgyi eszközök egyedi nyilvántartó lapját használjuk. A kis értékű (100 000,- Ft egyedi beszerzési érték alatti) tárgyi eszközökről használatba vételkor csoportos mennyiségi nyilvántartást kell felfektetni. A nyilvántartásnak olyannak kell lennie, hogy abból megállapítható legyen a tárgyi eszköz azonosító adata, a felhasználási helye és a használatáért felelős személy neve. Gépjárművek törzskönyvi nyilvántartása A Főiskolán valamennyi gépjárműről törzskönyvi nyilvántartást kell vezetni. A törzskönyvet az állományba vételi bizonylat, valamint a gépjármű műszaki könyve és a forgalmi engedély alapján kell kiállítani. A törzskönyvbe be kell jegyezni: - A gépjármú azonosító adatait - A főjavítások időpontját, átalakítások leírását - A gépjármű km-teljesítményét negyedévenként és éves összesen, - A baleseti sérülések rövid leírását. A tárgyi eszközök állományának, mennyiségének értékére, összetételére vonatkozó bármely időpontban történő ellenőrzését az analitikus nyilvántartás vezetésével kell biztosítani. A tárgyi eszközállományt, valamint az állományban bekövetkezett változásokat az analitikus nyilvántartásban a főkönyvi könyvelés tagolása szerint kell kimutatni. 14. A készletnyilvántartás bizonylatai A készletek nyilvántartásba vételéről e szabályzatban meghatározott bizonylatok felhasználásával kell gondoskodni. A nyilvántartásnak ki kell terjednie: a., Vásárolt anyagokra, b., Betétdíjas göngyölegekre c., Áruk, közvetített szolgáltatások és követelés fejében átvett eszközökre, készletekre d., Késztermékekre Befejezetlen termelés és félkész termékekre. 26.

1. kiadás 0. módosítás 27 (51). oldal A nyilvántartásban elkülönítetten kell kezelni: a., Raktári új készleteket b., Használt készleteket. A Dunaújvárosi Főiskola központi raktárral rendelkező költségvetési szerv. A raktári készletmozgás követése számítógépes programmal történik. 1., A készletbeszerzés bizonylatolása A vásárolt vagy saját előállítású készletekről beszerzés vagy előállítás után bevételi bizonylatot kell kiállítani. A bevételezéskor a számítógépes programmal előállított anyagforgalmi bizonylatot kell kiállítani, melyen ez esetben a mozgás iránya növekedés. A bevételezési bizonylatok elsősorban a vásárlásokból származó készletnövekedések elszámolására szolgálnak, de ezt kell használni egyéb raktári bevételt jelentő tételek bevételezésére (pl.: leltári többletből, átminősítésből származó készletnövekedések) során is. A vásárlásból származó készlet beérkezésekor a bevételezési bizonylatot a mennyiségi és minőségi átvétel után a raktáros köteles kiállítani. A bevételi bizonylatot számla, vagy szállítólevél alapján kell kiállítani. A bizonylat fejrészében a szállító megnevezését és a szállítmánnyal kapcsolatos egyéb azonosító adatokat (szállítólevél száma, szállítás módja, rendelési szám) kell feljegyezni. A bizonylat táblázatos részének soraiba az átvett anyagok azonosító adatait (cikkszám, megnevezés, méret, mennyiségi egység, mennyiség) kell bejegyezni. Az egységár rovatba tényleges beszerzési árat a beérkező számla alapján kell rögzíteni. Az értékadat számítását a mennyiség és az egységár szorzataként a program automatikusan számolja. 27.

1. kiadás 0. módosítás 28 (51). oldal 2., A készlet-kivételezés bizonylatolása Anyagforgalmi bizonylatot kell kiállítani a raktárak készletét csökkentő készletváltozásokról, ez esetben a mozgás iránya csökkenés. A kiadási bizonylat elsősorban a felhasználásra kiadott anyagok elszámolására szolgál, de felhasználható az egyéb raktári kiadást jelentő tételek rögzítésére is. Ilyenek lehetnek a leltári hiányból, értékesítésből származó készletcsökkenések. Az anyagot igénylő szervezeti egységnek a Raktárhoz eljuttatott megrendelése alapján a raktáros kiadási bizonylatot állít ki. Ezt minden esetben alá kell írnia az áru átvevőjének is. Az anyag kiadása a raktárban történik. A készlet kiadására vonatkozó utasításnak tartalmazni kell: - Az anyag (készlet) pontos meghatározását, - A kiadandó mennyiséget, - A kivételező szervezeti egységnek megnevezését, - A terhelendő keret megnevezését. A készlet kiadása során tételesen rögzítésre kerül a kiadott áru cikkszáma, megnevezése, mennyisége, mennyiségi egysége, egységára, nettó és bruttó értéke. 3., A készlet visszavételezésének bizonylatolása A visszavételezés mindig annak a szakfeladatnak, illetve költséghelynek a javára történik, amelynek terhelésével a készlet kiadásra került. A visszavételezési bizonylat kiállítása és kezelése a készlet kivételezési bizonylatnál leírt módon történik. 4., A munkaruha nyilvántartása A Főiskolán a közalkalmazotti jogviszonyban álló személy részére a Kollektív Szerződésben rögzítettek szerinti munkaruha nyilvántartására az alábbi bizonylatok szolgálnak. 28.

1. kiadás 0. módosítás 29 (51). oldal Munkaruha juttatási idő nyilvántartása A dolgozók részére kiadott munkaruhák juttatási idejének nyilvántartására a B.Sz.ny. 12-179. r.sz. jelű Munkaruha Nyilvántartó Lap elnevezésű nyomtatványt kell használni. A nyilvántartó lapot személyre szólóan a szervezeti egységnél kell vezetni. A nyomtatvány fejrészében fel kell tüntetni a következő adatokat: - A dolgozó törzsszámát, - A dolgozó nevét, - A beosztását, - Munkahelyét, költséghely számát. A nyomtatvány táblázatos részében soronként kell feljegyezni - a munkaruhák kiadásának időrendi sorrendjében - a munkaruha adatait. A juttatási idő lejárata két oszlopot tartalmaz eredeti és módosított. A módosított oszlop a lejárati időpont esetleges megváltozásának feljegyzésére (pl.: tartós távollét, betegség, stb. miatt a juttatási idő meghosszabbodik) szolgál. A nyomtatvány utolsó két oszlopa a dolgozó kilépése esetén térítendő összeg feltüntetésére szolgál. A térítendő összeg kiszámítása a Kollektív Szerződésben előírtak szerint történik. Ide kell bevezetni továbbá annak a selejtezési vagy egyéb bizonylatnak a számát, amelynek alapján a munkaruha lejárat alkalmával, vagy a dolgozó kilépése esetén a munkahelyi nyilvántartásból törlésre kerül. A dolgozó munkaruházati jegyzéke Erre a célra az Egyéni Munkaruházati Jegyzék elnevezésű nyomtatványt kell használni. A nyilvántartást a dolgozó kapja meg, mely tartalmazza a nála lévő munkaruhák mennyiségét. A jegyzéket a B.Sz.ny. 12-179. r.sz. Munkaruha Nyilvántartó Lap elnevezésű nyomtatvánnyal együtt kell alkalmazni. A nyomtatvány fejrészében fel kell tűntetni: - A dolgozó törzsszámát és - Nevét. 29.

1. kiadás 0. módosítás 30 (51). oldal Első oldalának táblázatos részében, valamint a hátoldalán a kiadott munkaruházat megnevezését, az átvétel keltét, a juttatási idő kezdetét, a lejárati időt kell rögzíteni. A bejegyzett adatokat a munkaruha-nyilvántartó aláírásával kell igazolni. 5., Szállítólevél Az értékesített termék kiszállításakor, vagy a vevő részére történő átadáskor, amennyiben számla nem készül az átadás alkalmával, szállítólevelet kell kiállítani. Erre a célra a B.10-70/A/V.r.sz. jelű szállítólevél elnevezésű nyomtatványt kell használni. A szállítólevélen a következő adatokat kell feltűntetni: - Az intézmény neve, címe, bankszámla száma, - A vevő neve, címe, bankszámla száma, - Megrendelés száma, - Az átvevő megnevezése, - A termék VTSZ száma, - A termék mennyiségi egysége, - A termék mennyisége, - A termék általános forgalmi adóval növelt egységára, - Általános forgalmi adót is tartalmazó érték, - A kiállítás keltét és a kiállító aláírása, - A termék átvevőjének aláírása. 6., Eszközök munkahelyi, egyéni nyilvántartása A használatra kiadott eszközöket ki kell mutatni az eszközökért felelős személyek szerint. A nyilvántartás szempontjából meg kell különböztetni a: - A kizárólagos személyi használatra kiadott eszközöket, - A leltári körzetek részére, közös használatra kiadott eszközöket, és - A kihordási időre kiadott munkaruhákat. 30.

1. kiadás 0. módosítás 31 (51). oldal Kizárólagos személyi használatra kiadott eszközök nyilvántartása A nyomtatvány a dolgozónál lévő különféle eszközök mennyiségi nyilvántartására szolgál. A nyilvántartás céljára az Értékhatáros eszközök munkahelyi (munkavállalói) nyilvántartása elnevezésű nyomtatványt használjuk. A nyomtatványt két példányban kell vezetni: - 1 példány a központi nyilvántartásé, - 1 példány a dolgozóé. A nyilvántartásba a készletváltozásokat csak szabályszerűen kiállított és aláírt bizonylatok alapján lehet feljegyezni. Leltári körzetek részére, közös használatra kiadott eszközök nyilvántartása A nyilvántartás céljára az Értékhatáros eszközök munkahelyi (munkavállalói) nyilvántartása elnevezésű nyomtatványt használjuk. A nyomtatvány a leltári körzetek részére, közös használatra kiadott különféle eszközök féleségenkénti mennyiségi nyilvántartásra szolgál. A nyomtatványt két példányban kell vezetni: - 1 példány a központi nyilvántartásé, - 1 példányát a közös használatra kiadott eszközöknél a leltárfelelős kapja. 15. A keretrendszer bizonylatai 1., Témaszám nyitásának kezdeményezése Új témaszám nyitása a Témaszám megkérése elnevezésű nyomtatvány kitöltésével kezdeményezhető. A témaszám megnyitásának feltétele az érvényes előkalkuláció vagy támogatási szerződés. A témaszámot a Gazdasági Hivatal Közgazdasági Csoportja nyitja meg. A kitöltött, és a témaszám igénylőjének aláírásával ellátott bizonylatot a Közgazdasági Csoporthoz kell eljuttatni két példányban. Az ügyintéző az adatokat és a témaszámot rögzíti a TÜSZ rendszerben, és a témaszámot rögzíti a nyomtatványon is, majd az így kitöltött nyomtatvány egy 31.