MELLÉKLETEK Melléklet: a normatívák összegéről 2006-ban Melléklet: az ápolási díj jelenlegi szabályozásáról Melléklet: a normatív állami hozzájárulás összegének alakulásáról 2000-2005. között Melléklet: az intézményi bevételek és kiadások belső megoszlásáról Melléklet: Budapest Főváros Önkormányzata költségvetési intézményei 2006. évi tervezett előirányzatairól (millió Ft/év) Melléklet: a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő testületének pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló rendelethez Melléklet: Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének rendelete a szociális szolgáltatásokról Melléklet: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi és szociális ellátásokról Melléklet: A közoktatási irányítás egyes szintjei Melléklet: a területi egységek statisztikai rendszere (NUTS) és a nemzeti közigazgatási egységek közötti kapcsolatról Melléklet: Régiók az Európai Ünióban Melléklet: Svédország önkormányzatiságának múltja, jelene és jövõje Melléklet: Kedves Kollégák
Melléklet a normatívák összegéről 2006-ban Ellátás típusa A normatíva fajlagos összege Vetítési alap Település típusa 11. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai a) Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások 500 forint/fõ lakosság száma 1-2000 fős települési önkormányzat általános feladatai (L/5 000) x 3 950 000 Ft lakosság száma - 70 000 fős települési önkormányzat L = a település lakosságszáma (L/6 000) x 3 950 000 Ft. lakosság száma 70 001-110 000 fős települési önkormányzat (L/7 000) x 3 950 000 Ft lakosság száma 110 000 fős települési önkormányzat b) Gyermekjóléti központ 2 340 000 forint/központ szolgálat száma 40 000 - fős települési önkormányzat c) Szociális étkeztetés 70 800 forint/fõ ellátottak száma d) Házi segítségnyújtás 104 800 forint/fõ ellátottak száma e) Jelzõ rendszeres házi segítségnyújtás 50 000 forint/fõ ellátottak száma 10 000 - fős települési önkormányzat (bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményben is) f) Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás 2 100 000 forint/szolgálat szolgálat száma g) Támogató szolgálat 8 722 000 forint/szolgálat szolgálat száma 10 000 - fős települési önkormányzat (amely 2006-ban mûködtet új támogató szolgálatot) h) Közösségi ellátások 6 200 000 forint/szolgálat szolgálat száma 10 000 - fős települési önkormányzat i) Utcai szociális munka 5 750 000 forint/szolgálat szolgálat száma 50 000 - fős települési önkormányzat j) Idõskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali intézményi ellátása k) Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása 12. Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés a) Fokozott ápolást, gondozást igényl õ ellátás aa) Gyermekvédelmi különleges és speciális ellátás ab) Demens betegek, fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátása b) Átlagos ápolást, gondozást igénylõ ellátás ba) Otthont nyújtó ellátás bb) Utógondozói ellátás bc) Átlagos szintû ápolást, gondozást nyújtó ellátás bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben 197 000 forint/fõ éves átlaglétszám (A hajléktalanok naponként nem lehet több a mûködési engedélyben szerepl õ fér õ helyszám háromszorosánál.) 465 100 forint/fõ ellátottak száma 900 000 forint/fõ ellátottak száma 815 000 forint/fõ ellátottak száma 785 500 forint/fõ ellátottak száma 730 000 forint/fõ ellátottak száma 730 000 forint/fõ ellátottak száma c) Emelt színvonalú bentlakásos ellátás 640 000 forint/fõ ha a személyi térítési díjak éves átlaga - 400 000 Ft, akkor 120 % 400 001-500 000 Ft, akkor 110 % 501 000-700 000 Ft, akkor100 % 701 000-800 000 Ft, akkor 90 % 801 000-900 000 Ft, akkor 80 % 900 000 - Ft, akkor 70 % ellátottak száma 13. Hajléktalanok átmeneti intézményei 548 000 forint/férõhely férőhely 14. Gyermekek napközbeni ellátása a) Bölcsõdei ellátás 460 000 forint/fõ ellátottak száma b) Családi napközi ellátás 152 000 forint/fõ ellátottak száma c) Ingyenes intézményi étkeztetés 50 000 forint/fõ ellátottak száma
Ápolási díj Melléklet az ápolási díj jelenlegi szabályozásáról 1. Az ápolási díj olyan anyagi hozzájárulás, amelyet a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozók vehetnek igénybe. Az ápolási díj három jogcímen vehető igénybe: állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy ápolása, a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása, a 18. évét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása esetén Tartósan betegnek az tekinthető, aki előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb ideig tartó állandó ápolást, gondozást igényel. Ekkor az ápolási díj összege: Önym 100 %-a (25 800 forint) 2. Ezen felül a települési önkormányzatok rendeletben, további meghatározott feltételek alapján is megállapíthatnak ápolási díjat, olyan hozzátartozók részére, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személyek gondozását, ápolását végzik. Az önkormányzat képviselő-testületének azonban ilyen esetekben a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályoznia, hogy az a nem egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél - azaz 25 800 forintnál -, egyedülálló esetén pedig annak 150 %-ánál - azaz 37 700 forintnál - nem lehet alacsonyabb. Ekkor az ápolási díj összege: Önym 80 %-a (20 640 forint) 3. Az, aki fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi, szintén igényelhet ápolási díjat a települési önkormányzat képviselő testületétől. Fokozott ápolást igénylő személynek minősül az, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni. Ezen feltételek fennállásának igazolására a megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleményét kell kérni. A szakvéleményt az önkormányzat szerzi be, és a szakértői díjat is az önkormányzat fizeti meg. Ekkor az ápolási díj összege: Önym 130 %-a (33 540 forint) 1. Milyen módon lehet az ápolási díjat igényelni? Az ápolási díj iránti igényt az ápolást végző hozzátartozó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat által rendeletben meghatározott önkormányzati szervhez kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását, arról, hogy az ápolt személy súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg és szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt személy önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. A háziorvos a fenti igazolást az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának szakvéleménye vagy a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, illetőleg a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki. Abban az esetben, ha az ápoló személy más rendszeres pénzellátásban is részesül, az ápolási díj és a rendszeres pénzellátás havi összegének különbözete kerül megállapításra ápolási díj címén. Érdemes tudni, hogy az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időnek számít és az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és ha a jogosult magán-nyugdíjpénztári tag, akkor magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére is kötelezett. A társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulékát pedig az ápolási díjat folyósító települési önkormányzatnak kell megfizetnie.
Melléklet a normatív állami hozzájárulás összegének alakulásáról 2000-2005. között (Ft) Megnevezés 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Idős 388.000 455.700 539.200 725.000 737.000 769.200 Fogyatékos és pszichiátriai 472.700 537.900 606.380 770.000 780.000 820.600 Nappali ellátás 96.500 118.300 143.300 176.000 177.300 200.000 Utcai 6.300.000 Melléklet az intézményi bevételek és kiadások belső megoszlásáról (Fővárosi Önkormányzat, 2004.) kiadások bevételek 9,3 100% 80% 60% 40% 2,8 9,1 18,8 33,2 100% 80% 60% 5,8 1,3 3 8,8 20% 0% 36,1 40% 64,7 20% normatív hj pályázatok önk.támogatás egyéb 0% bérköltségek élelmezés gyógyszer ingfenntartás közüzemi egyéb
Melléklet Budapest Főváros Önkormányzata költségvetési intézményei 2006. évi tervezett előirányzatairól (millió Ft/év) Idősek otthonai Értelmi fogyatékosok Pszichiátriai betegek Hajléktalanok Mártonhegyi út Baross utca Dózsa György út Rózsa utca Gergely utca Halom utca Kamaraerdei út Kútvölgyi út Pesti út Virág Benedek utca Gödöllő Gyula Polgárdi-Ipartelepek Szombathely Vámosmikola Visegrád Bucsuszentlászló Csákánydoroszló Darvastó Kéthely Tordas Zsira Ráday G. utca Szentgotthárd Tompa Zalaapáti BMSZKI KIADÁSOK Személyi juttatások 192 222 229 175 168 180 540 237 477 199 231 327 173 129 147 99 131 292 309 241 328 344 177 639 167 171 792 Munkaadókat terhelő járulékok 64 0 76 56 54 63 165 75 158 68 77 109 61 44 49 34 46 104 99 85 113 122 57 212 52 61 251 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1 1 1 0 0 1 1 0 1 1 1 2 0 0 1 1 0 1 5 0 0 2 1 4 3 1 0 Dologi kiadások (ÁFA-val) 65 129 112 84 92 81 335 118 285 99 135 191 82 57 81 53 48 109 146 95 164 119 78 309 92 83 366 Működési kiadások összesen 323 426 419 317 315 326 1 042 431 922 367 445 630 317 231 280 189 227 506 560 422 607 588 314 1 165 316 319 1 410 Kiadások összesen 348 435 458 336 327 342 1 101 472 940 381 591 654 320 234 297 191 230 533 572 423 608 616 340 1 267 320 325 1 709 BEVÉTELEK Intézményi működési bevételek 68 117 81 72 128 82 417 168 282 128 136 180 65 57 75 42 45 95 130 82 130 117 62 346 76 72 95 Önk. költs. tám., felügy.szervtől 280 318 376 264 199 260 683 304 657 252 455 473 255 176 221 149 184 428 436 340 478 493 277 921 243 252 1 439 kapott tám. Bevételek összesen 348 435 458 336 327 342 1 101 472 940 381 591 654 320 234 297 191 230 533 572 423 608 616 340 1 267 320 325 1 709 Dolgozói létszámkeret (fő) 96 131 128 104 83 104 285 123 246 110 140 200 91 80 89 54 79 174 170 143 177 196 97 362 104 105 428 Ellátottak száma (fő) 155 223 215 171 160 173 646 210 544 188 244 425 165 140 150 95 100 255 279 330 308 280 140 720 182 172 1460 Fajlagos bérköltség (ezer Ft/fő/év) 1 652 996 1 419 1 351 1 388 1 405 1 091 1 486 1 167 1 420 1 262 1 026 1 418 1 236 1 307 1 400 1 770 1 553 1 462 988 1 432 1 664 1 671 1 182 1 203 1 349 714 Fajlagos bérköltség (ezer Ft/fő/hónap) 137 82 118 112 115 117 90 123 97 118 105 85 118 102 108 116 147 129 121 82 119 138 139 98 100 112 59 Fajlagos dologi költség (ezer Ft/fő/év) 419 578 521 491 575 468 519 562 524 527 553 449 497 407 540 558 480 427 523 288 532 425 557 429 505 483 251 Fajlagos dologi költség (ezer Ft/fő/hónap) 34 48 43 40 47 39 43 46 43 43 46 37 41 33 45 46 40 35 43 23 44 35 46 35 42 40 20 Fajlagos intézeti bevételek (ezer Ft/fő/hónap) Fajlagos támogatás (ezer Ft/fő/hónap) 36 43 31 35 66 39 53 66 43 56 46 35 32 33 41 36 37 31 38 20 35 34 36 40 34 34 5 150 118 145 128 103 125 88 120 100 111 155 92 128 104 122 130 153 139 130 85 129 146 164 106 111 122 82 5
Melléklet a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő testületének pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló rendelethez Besorolási Kategória Szociális étkezés, szállítás és házi gondozás térítési díjai Havi jövedelem Étkezés (Ft/adag) bruttó Szállítás (Ft/adag) bruttó Gondozás (Ft/óra) bruttó 1. - 37 050 0 0 0 2. 37 051-39 650 16 10 26 3. 39 651-42 250 32 16 52 4. 42 251-44 850 48 21 78 5. 44 851-47 450 64 27 104 6. 47 451-50 050 80 35 130 7. 50 051-52 650 96 40 156 8. 52 651-55 250 112 46 182 9. 55 251-57 850 126 51 208 10. 57 851-60 450 186 55 234 11. 60 451-63 050 204 64 260 12. 63 051-65 650 222 70 286 13. 65 651-68 250 240 76 312 14. 68 251-70 850 258 82 338 15. 70 851-73 450 276 88 364 16. 73 451-76 050 294 96 390 17. 76 051-78 650 312 102 416 18. 78 651-81 250 330 108 442 19. 81 251-83 850 348 114 468 20. 83 851-86 450 366 120 494 21. 86 451-379 131 523 Gyógytornáért fizetendő térítési díjak Besorolási kategória Havi jövedelem Ft/óra 1. - 37 050 0 2. 37 051 43 250 137 3. 43 251 49 450 274 4. 49 451 55 650 411 5. 55 651 61 850 548 6. 61 851 68 050 685 7. 68 051 74 100 822 8. 74 101-960 Házi gyermekfelügyeletért fizetendő térítési díjak Besorolási kategória Havi jövedelem Ft/óra 1. - 37 050 0 2. 37 051 43 250 100 3. 43 251 49 450 200 4. 49 451 55 650 300 5. 55 651 61 850 400 6. 61 851 68 050 500 7. 68 051 74 100 600 8. 74 101-700 6
INDOKOLÁS 1. -hoz A 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 20. (1) bekezdésének megfelelően a gondozóházban a napi maximális térítési díj az eddigi 4 187 Ft-ról a szakellátást végző intézménynek a 2005. évi finanszírozási növekedésével megegyező arányban 4 190 Ft-ra módosul. 2.- 3. - 4. -hoz A gondozásért fizetendő térítési díj a 2004. évi 467 Ft-ról 523 Ft-ra módosul, az ellátást végző intézmények 2005. évi finanszírozási növekedésével megegyező arányban. A Budapest Főváros II. ker. Önkormányzat III. sz. Gondozási Központja az arra rászorulók részére gyógytorna lehetőséget biztosít 2001. január 01.-től. A szolgáltatásért fizetendő térítési díj az intézmény 2005. évi finanszírozása egy munkaórára jutó része, 960 Ft. A Szolgálat a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a 348/2002. (IX. 19.) határozata által elfogadott szakmai program keretében gyermekjóléti szolgáltatásként házi gyermekfelügyelet működtet. A szolgáltatás térítési díj köteles, melyet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 149. -a, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet 12. -a szabályoz. A házi gyermekfelügyelet keretében biztosított személyes szolgáltatás intézményi térítési díja az ellátásra tervezett költségek alapján megállapított óradíj. Az óradíj összege nem haladhatja meg az adott évben a házi gyermekfelügyeletre az intézmény költségvetésében szereplő éves kiadásoknak egy munkaórára és egy gondozóra jutó összegét. Ennek alapján kerületünkben a házi gyermekfelügyeletért fizetendő teljes összegű térítési díj 700 Ft/óra. 7
Meléklet: Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének rendelete a szociális szolgáltatásokról (Egységes szerkezet) 2. sz. melléklet Intézményi térítési díjak 2006. Egyesített Szociális Intézményben az intézményi díjak: Platán Gondozási Központ napi: havi: 1 500 Ft 45 000 Ft De a térítési díj nem haladhatja meg az ellátott jövedelmének 60%-át, tartós bentlakás esetén az ellátott jövedelmének 80%-át. Támasz Otthon napi: havi: 1 520 Ft 45 600 Ft De a térítési díj nem haladhatja meg az ellátott jövedelmének 60%-át. Arany-sziget Idősek Otthona általános részleg napi: havi: 1 430 Ft 42 900 Ft hotel szárny napi: havi: 1 630 Ft 48 900 Ft demens részleg napi: havi: 1 430 Ft 42 900 Ft De a térítési díj nem haladhatja meg az ellátott rendszeres havi jövedelmének 80%-át. Hotel részlegben az emelt szintű ellátást (4 férőhelyen, 2 nő, 2 férfi) biztosító elhelyezés esetén az igénybevételkor egyszeri hozzájárulást kell fizetni, melynek összege a bentlakásos intézményi ellátás jogcímén egy ellátott után járó tárgyévi normatív támogatás, amely 2006. évben 730.200 Ft + 200.000 Ft/fő. Idősek Klubja: a szolgáltatásért fizetendő térítési díj napi összege: 680 Ft/fő/nap De a személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott rendszeres havi jövedelmének 30%- át. Szociális étkeztetés: napi intézményi térítési díja (ÁFÁ-val) 320 Ft/fő/nap De a személyi térítési díj nem haladhatja meg a jogosult jövedelmének 25 %-át. Házi segítségnyújtás: tiszteletdíjas gondozóval 340 Ft/óra hivatásos gondozóval 520 Ft/óra De a személyi térítési díj nem haladhatja meg a jogosult jövedelmének 20 %-át. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: 1.200 Ft/év (100 Ft/hó) Ha az ellátott a házi segítségnyújtást és a szociális étkeztetést együtt veszi igénybe, a személyes térítési díj együttes összege nem haladhatja meg az ellátott rendszeres havi jövedelmének 30%-át. 8
Amennyiben az ellátott a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást szociális étkeztetés nélkül veszi igénybe, az ellátás díja: 5.160.-Ft/év (430.- Ft/hó) Kapaszkodó Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ által működtetett támogató szolgáltatás és szociális taxi szolgáltatás intézményi térítési díjai: Szállító szolgálatért: Minden megkezdett km-re számítva 50 Ft/km Rendszeres igénybevétel esetén minimum 15 nap/hó a térítési díjból 50% kedvezmény adható. Személyi segítésért: A gondozási díj 350 Ft/óra. Felszámítandó minimális gondozási idő: 30 perc. A személyi térítési díj nem haladhatja meg a gondozott jövedelmének 20%-át. 9
Melléklet Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi és szociális ellátásokról Egységesítve 2006. március 1-én. Hatályos 2006. március 1-től. Szociális ellátások 9.. Az önkormányzat az alábbi ellátási formákat biztosítja: (1) Szociális alapszolgáltatások: a.) szociális információs szolgáltatás, b.) étkeztetés, c.) házi segítségnyújtás, d.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, e) családsegítés, f.) közösségi pszichiátriai ellátás, g.) szenvedélybetegek közösségi ellátása, h.) támogató szolgáltatás, i.) utcai szociális munka, j.) nappali ellátások: ja.) idősek klubja, jb.) nappali melegedő, jc.) fogyatékosok nappali intézménye. (2) Szakosított ellátások: a.) ápolást-gondozást nyújtó ellátás, aa.) idősek otthona, ezen belül ab.) demens részleg, b.) átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások: ba.) hajléktalanok átmeneti szállása, bb.) éjjeli menedékhely. 10.. (1) A szociális ellátások közül az önkormányzat: a.) az étkeztetést, házi segítségnyújtást, idősek klubját, a közösségi pszichiátriai ellátást a Szociális Gondozási Központ, b.) a szociális információs szolgáltatást, a családsegítést, az utcai szociális munkát, a szenvedélybetegek közösségi ellátását, a nappali melegedőt, az átmeneti szállást, és éjjeli menedékhelyet a Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központ, c.) az ápolást-gondozást nyújtó ellátást, idősek klubját a Liget Időskorúak Otthona, d.) a fogyatékosok nappali ellátását a Gyöngyfa Napközi Otthon működtetésével, e.) a támogató szolgáltatást a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete fenntartásában működő Napsugár Támogató Szolgálat és Önálló Élet Segítő Szolgálat intézményei által, feladat-ellátási szerződés keretében látja el. (2) A gyermekvédelmi és szociális intézmények nevét és címét a 7. számú melléklet tartalmazza. 10/A 10
(1) A szociális étkeztetés kapcsán rászorultnak tekinthető az, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300 %-át, egyedül élő esetén 450 %-át nem haladja meg. (2) Különös méltánylást érdemlő esetben a Polgármester az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatár fölött is engedélyezheti a szociális étkeztetés igénybevételét. Az ápolást-gondozást nyújtó ellátás igénybevétele 11.. (1) Az időskorúak otthona tekintetében Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteréhez (továbbiakban: polgármester) lehet benyújtani az Szt-ben meghatározott mellékletekkel együtt. (2) Az időskorúak otthonában nyújtott ellátás igénybevételét a polgármester határozata, az egyéb ellátások igénybevételét az intézményvezető intézkedése alapozza meg. (3) A tartózkodási engedéllyel rendelkező, külön jogszabályban meghatározott jogosultak a bentlakásos szociális intézménybe a tartózkodási engedély érvényességének időtartamára, határozott időre helyezhetők el. (4) Az intézményvezető a jogosult azonnali ellátásáról gondoskodik, ha annak helyzete a soron kívüli ellátást indokolja. Amennyiben a soron kívüli ellátás nem indokolt az intézményvezető a kérelmet nyilvántartásba veszi. (5) Az időskorúak otthonába a soron kívüli elhelyezést igénylő személy elhelyezésére vonatkozóan a külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni. A soron kívüli elhelyezésről döntő bizottságban a fenntartót a Népjóléti Bizottság tanácsnoka képviseli. A bizottság döntésének végrehajtásához a jegyző ellenjegyzését követően a polgármester egyetértő nyilatkozata szükséges. 12.. (1) Amennyiben az intézményvezető az ellátásról nem intézkedik a kérelmet haladéktalanul köteles megküldeni a polgármesternek. A polgármester elutasító határozata ellen fellebbezni a közgyűléshez lehet. Az intézményi jogviszony megszűnése 13.. A Szt 100. (1) bekezdésében foglaltakon túl a törvényben előírt eljárási rend betartásával az időskorúak otthona kivételével- megszűntethető az intézményi ellátás a házirend ismételt és súlyos megsértése esetén. 13/A.. A jogosultak érdekvédelme A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi intézmény az intézményi jogviszonyban állók, és az ellátásra jogosultak érdekeinek védelmére Érdekképviseleti Fórumot hoz létre. Az Érdekképviseleti Fórum megalakításának és működésének részletes szabályait a külön jogszabályban foglaltak alapján a Házirend tartalmazza. 11
13/B.. (1) A Közgyűlés a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre (a továbbiakban: Kerekasztal). (2) A Kerekasztal feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulását, végrehajtását. (3) A Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. (4) A Kerekasztal tagjai Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának, valamint Sántos Önkormányzatának képviselőjén kívül: -a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete, -a Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezete, -a Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központ, -a Somogy Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, -a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete, -a Borostyánvirág Alapítvány, -a Nagycsaládosok Kaposvári Egyesülete, -a Református Egyház, -a Pannon Mentő Kht., -a Magyar Kolping Szövetség Kaposvár és Kistérsége Támogató Szolgálata, -a Népjóléti Bizottság, -a Népjóléti Igazgatóság, -a Szociális és Gyámügyi Iroda, -az Egészségügyi és Népjóléti Iroda képviselője. Térítési díjak 14.. (1) A szociális intézményekben nyújtott egyes ellátásokért a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - térítési díjat kell fizetni. (2) Térítésmentes a szociális információs szolgáltatás, a népkonyha, a nappali melegedő, az éjjeli menedékhely, a családsegítés, az utcai szociális munka, a szenvedélybetegek közösségi ellátása és a pszichiátriai betegek közösségi ellátásának igénybevétele. (3) A személyi térítési díj csökkentésére vonatkozó kérelmet, azaz ellátott nyújthat be, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg. (4) A személyi térítési díj csökkentésének mértéke abban az esetben ha: a.) a család egy főre jutó havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum 100 %-át nem haladja meg a térítési díj 20 %-a, b.) a család egy főre jutó havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg a térítési díj 10 %-a lehet. (5) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért, és átmeneti gondozásáért térítési díjat kell fizetni. (6) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. (7) A feladatellátás keretében biztosított szolgáltatások esetében támogató szolgáltatás és családok átmeneti otthona térítési díjat a fenntartó szervezet állapítja meg. (8) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás díja: 430 Ft/hó. Az ellátást térítésmentesen kell biztosítani annak a személynek, akinek rendszeres havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb havi összegének 550 %-át nem haladja meg. 12
14/A.. Különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester a 14.. (3)-(4) bekezdésében foglalt feltételektől az ügyfél javára eltérhet. 15.. (1) A gyermekintézmény térítési díját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (2) Az intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A gyermekétkeztetés nyersanyagnormáit e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. (3) A szociális intézményi térítési díjakat e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. (4) A szociális étkeztetés nyersanyagnormáit e rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza. (5) A személyi térítési díjat az adott intézmény vezetője állapítja meg az önkormányzat által megállapított intézményi térítési díj, az igénybevett étkezések száma, továbbá a normatív kedvezmények figyelembevételével, valamint e rendelet 5. sz. melléklete alapján. (6) A szociális intézmények térítési díjait e rendelet 6. számú melléklete alapján az intézményvezető állapítja meg. 13
3. sz. melléklet a 13/2000. (III. 17.) önkormányzati rendelethez Szociális intézményi térítési díjak (ÁFA-t nem tartalmazza) Megnevezés Ft/Nap Ft/Hó Ft/Óra Gondozási Központ 1./ étkeztetés (ebéd) 326 - - 2./ házi segítségnyújtás - hivatásos gondozó - - 200 - tiszteletdíjas gondozó - - 150 3./ Idősek Klubja háromszori étkezés 579 - - Liget Időskorúak Otthona 1.613 48.400 - Gyöngyfa Napközi Otthon (háromszori étkezés) 568 - - Családsegítő Központ 1./ Népkonyhai étkeztetés térítésmentes 2./ Nappali melegedő térítésmentes 3./ Éjjeli menedékhely térítésmentes 4./ Hajléktalanok átmeneti szállása 901 27 030-14
5. sz. melléklet a 13/2000. (III. 17.) önkormányzati rendelethez Szociális és gyermekjóléti intézmények személyi térítési díj mértéke (Az ÁFA- t tartalmazza) Megnevezés I. Szociális Gondozási Központ a. Étkezés (ebéd) jövedelem az öregségi nyugdíjminimum feletti jövedelem az öregségi nyugdíjminimum alatti b. Idősek Klubja (háromszori étkezés) rendszeres havi jövedelem 27 c. Házi segítségnyújtás rendszeres havi jövedelem 14 a térítési díj mértéke % 20 5 II. Liget Időskorúak Otthona rendszeres havi jövedelem III. Gyöngyfa Napközi Otthon Étkeztetés (háromszori étkezés) rendszeres havi jövedelem 80 23 IV. Regionális Családsegítő Központ (hajléktalanok átmeneti szállása) Kötelezett jövedelme Személyi térítési díj Ft/hó Ft/nap Ft/hó 0 6000 térítésmentes 6001 8000 55 1650 8001 14000 85 2550 14001 18000 125 3750 18001-175 5250 V. Helyettes szülői ellátás ( átmeneti gondozás) Ha a család egy főre jutó havi nettó jövedelme Ft/nap Személyi térítési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összege alatti, térítésmentes térítésmentes az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél magasabb, de a minimálbér összegét nem éri el, 116 3480 a minimálbérnél magasabb. 232 6960 VI. Időszakos gyermekfelügyelet gyermekfelügyelet díja 300 Ft/hó Ft/óra 15
6. számú melléklet a 13/2000. (III. 17.) önkormányzati rendelethez Személyi térítési díj mértéke A teljes összegű térítési díj mértéke megegyezik az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott gyermekintézményi térítési díj mértékével. I. Ha a kötelezett egy főre jutó havi jövedelmének összege meghaladja a mindenköri öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegét (továbbiakban: nyugdíjminimum) 100 %-át, de nem éri el a nyugdíjminimum 120 %-át: a teljes összegű személyi térítési díj 80 %-a II. Ha a kötelezett egy főre jutó havi jövedelmének összege meghaladja a nyugdíjminimum 80 %-át, de nem éri el a nyugdíjminimum 100 %-át: a teljes összegű személyi térítési díj 60 %-a III. Ha a kötelezett egy főre jutó havi jövedelmének összege meghaladja a nyugdíjminimum 50 %-át, de nem éri el a nyugdíjminimum 80 %-át: a teljes összegű személyi térítési díj 50 %-a IV. Ha a kötelezett egy főre jutó havi jövedelmének összege nem haladja meg a nyugdíjminimum 50 %-át, a teljes összegű személyi térítési díj 40 %-a feletti részre adható támogatás. 16
Melléklet a területi egységek statisztikai rendszere (NUTS) és a nemzeti közigazgatási egységek közötti kapcsolatról (2003) 1. stat. színt 2. stat. színt 3. stat. színt 1. közig. egység 2. közig. egység CY 0,8 m fő - 1-1 - 1 Eparchies 6 Dimoi, koinotites 614 LU 0,4 m fő - 1-1 - 1 Cantons 13 Communes 118 MT 0,4 m fő - 1-1 Gzejjer 2 Distretti 6 Kunsilli 68 EE 1,4 m fő - 1-1 Groups of Maakond 5 Maakond 15 Vald, Inn 241 SI 2,0 m fő - 1-1 Statistične regije 12 Upravne enote 58 Občine 193 LT 2,4 m fő - 1-1 Apskritys 10 Savivaldybės 60 Seniūnijos 515 IE 3,4 m fő - 1 Regions 2 Regional Authority 8 Counties/County Boroughs 34 DEDs/Wards 3 440 Regions LV 3,7 m fő - 1-1 Reģioni 6 Rajoni, republikas pilsētas 33 Pilsētas, novadi, pagasti 536 DK 5,3 m fő - 1-1 Amter 15 - Kommuner 271 SK 5,4 m fő - 1 Oblasti 4 Kraje 8 Okresy 79 Obce 2 928 FI 5,6 m fő Manner-Suomi, 2 Suuralueet Storområden 5 Maakunnat Landskap 20 Seutukunnat Ekonomiska 82 Kunnat Kommuner 446 Ahvenanmaa/ Fasta Finland, Åland regioner AT 8,0 m fő Gruppen von 3 Bundesländer 9 Gruppen von 35 - Gemeinden 2 381 Bundesländern Politischen Bezirken SE 8,9 m fő - 1 Riksområden 8 Län 21 - Kommuner 290 PT 10,0 m fő Continente 3 Comissões de coordenação 7 Grupos de Concelhos 30 Concelhos Municípios 308 Freguesias 4 257 regional + Regiões autónomas HU 10,1 m fő Statisztikai nagyrégiók 3 Tervezési-statisztikai régiók 7 Megyék + Budapest 20 Statisztikai kistérségek 168 Települések 3 145 BE 10,2 m fő Gewesten/Régions 3 Provincies/Provinces 11 Arrondissementen/ 43 - Gemeenten/Communes 589 Arrondissements CZ 10,3 m fő Území 1 Oblasti 8 Kraje 14 Okresy 77 Obce 6 249 GR 10,5 m fő Groups of development 4 Periferies 13 Nomoi 51 Dimoi/Koinotites 1034 Demotiko diamerisma/ 6 130 regions Koinotiko diamerisma NL 15, 8 m fő Landsdelen 4 Provincies 12 COROP regio's 40 - Gemeenten 489 PL 38,7 m fő Regiony 6 Województwa 16 Podregiony 45 Powiaty i miasta na prawach 379 Gminy 2 478 powiatu ES 39,4 m fő Agrupación de 7 Comunidades y ciudades 19 Provincias 52 - Municipios 8 108 comunidades autónomas autónomas + Ceuta y Melilla IT 57,6 m fő Gruppi di regioni 5 Regioni 21 Provincie 103 - Comuni 8 100 FR 59,0 m fő Z.E.A.T + DOM 9 Régions + DOM 26 Départements + DOM 100 - Communes 36 678 UK 59,2 m fő Government Office 12 Counties (some grouped); Inner 37 Upper tier authorities 133 Lower tier authorities (districts) or 443 Wards (or parts thereof) 10 679 Regions; Country and Outer London; Groups of or groups of lower individual unitary authorities; unitary authorities tier authorities Individual unitary authorities or (unitary authorities or LECs (or parts thereof); Districts districts) DE 82,0 m fő Länder 16 Regierungsbezirke 41 Kreise 439 Verwaltungs-gemeinschaften 539 Gemeinden 13 176 EU-15 72 213 1091 2453 95 152 EU-25 89 254 1214 3334 112 119 Nomenclature of Territorial Units for Statistics (NUTS) is defined and developed according to a number of basic principles which are explained here http://europa.eu.int/comm/eurostat/ramon/nuts/home_regions_en.html 17
Melléklet: RÉGIÓK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ( ) A keynesiánius gazdaságpolitikát folytató államokban, ahol a jóléti konszenzus alkurendszerében a helyi szolgáltatások megszervezésének kitüntetett szerepe volt, a helyi önkormányzatok döntési kompetenciáinak széles körű bővítését a helyi igazgatás területi koncentrációjával kapcsolták össze. A 60-as évtized településirányítási változásai az önkormányzatok számának jelentős mérséklődését eredményezték (Svédországban a tizedére, Dániában, Belgiumban a negyedére, az NSZK-ban a harmadára, Norvégiában a felére csökkent a települési önkormányzatok száma), ezzel párhuzamosan lényegesen megnőtt az önkormányzatok mérete, valamint a hozzá tartozó népességszám is. ( ) A középszintű igazgatás széles körű reformjára a 70-es évtizedben került sor Európában. E változásokban - a helyi igazgatási reformokhoz hasonlóan - nem kis szerepet játszottak gazdaságpolitikai - ezen belül regionális politikai - megfontolások. ( ) A föderalizált államokban a középszint (az NSZK-ban és Ausztriában a Land) az önálló államiság számtalan jegyével rendelkezik (törvényhozási jogkör, tartományi parlament, kormány). Rögtön meg kell azonban jegyezni, hogy e két országban sokan vitatják a tartományok valódi államiságát, és formailag állami struktúrával rendelkező területi önkormányzatoknak tekintik őket. Különösképpen Ausztria alkotmányában vannak centralista, unitárius elemek, ezért az osztrák szövetségi államot "sui generis" föderációnak említik. A regionalizált állam alkotmányban rögzített, széles körű autonómiával, törvényhozói hatáskörrel rendelkező középszintű egységekből áll; az autonómia azonban nem teljességében érvényesül, hiányoznak az együttműködés, a szabályozott konfliktusmegoldás, a részvétel intézményei. E csoportba sorolható Belgium, Olaszország és Spanyolország. A decentralizált államban az alkotmány választott testületek által irányított regionális középszintről rendelkezik, feladataikat - alkotmányvédelem alatt - önállóan oldják meg. Az előbbi típushoz hasonlóan tevékenységüket részben önfinanszírozással látják el. Ehhez a típushoz tartozik Franciaország és Portugália. Az unitárius állam jellemzője, hogy a középszintek jogi szabályozása nem alkotmánnyal, hanem törvénnyel történik, funkcióikat szoros állami ellenőrzés alatt látják el, működésüket a központi költségvetés finanszírozza. Ide sorolható Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Görögország, Hollandia, Írország és Svédország. A csoportosítás fő jellemzőit tekintve rendszerezésünk jól tükrözi az egyes országok középszintjei közti különbségeket, ám a besoroláshoz néhány megjegyzést kell fűznünk. Az első kategóriánál említett viszonylagosságot a többi csoport esetében is meg kell említenünk. 1. A regionalizált államok sorában szereplő Olaszország - bár látványos decentralizálási programot valósított meg az elmúlt két évtizedben - közigazgatási régiói kompetenciájukat tekintve nem homogének, másrészt lényegesen szűkebbek, mint a másik két ország középszintű egységeié. Ugyanakkor Belgiumot már akár a föderalizált országok sorában is lehetne említeni a regionális autonómia foka és az intézményrendszer kiépültsége miatt. 2. A decentralizált államtípus - amely átmenetinek tekinthető - két országa merőben eltérő formájú és tartalmú középszinttel rendelkezik. A francia regionális köztestületeket az alkotmány 72. cikkének értelmében egy 1982. évi törvény állította fel, azt követően azonban 20 törvény és 180 rendelet szabályozta a központi kormány, a régiók és a helyi önkormányzatok közti hatalommegosztást. Portugália 1976. évi új alkotmányának IV. fejezete választott szerv által irányított igazgatási régiókról szól, ez ideig azonban csak dekoncentrált funkciókat látnak el, a regionális gyűlések megválasztására nem került sor. 18
3. Az unitárius államok közül az Egyesült Királyság és Hollandia intézményrendszere számtalan olyan elemet tartalmaz, amelyek alapján a decentralizált szisztéma kialakulása prognosztizálható. Hollandiában a megyék külön törvényben rögzített markáns funkciókkal és saját bevételekkel rendelkeznek, átlagos népességszámuk meghaladja az egymilliót. Az Egyesült Királyságban a viszonylag nagyméretű megyék (grófságok) helyébe lépő (és már többször tervbe is vett, az etnoregionális mozgalmak hatására újra napirendre kerülő) majdani területi közigazgatás akár a regionalizált vagy a föderatív megoldás irányába is mutathat. 4. Az unitárius államok közül a skandináv országok többségében - Finnország kivételével - működik önkormányzati középszint, bár funkciójuk - a magyar megyékhez hasonlóan - belesimul az általános önkormányzati feladatrendszerbe. Görögország diszperz egyfokozatú közigazgatásában 1986-ban kezdődtek változások. A prefektusokról szóló törvény új dekoncentrált közigazgatási egységeket hozott létre, előirányozta testületi irányításukat, választásokat azonban csak 1995-ben tartottak. 1987-ben egy elnöki rendelet 13 regionális igazgatási-tervezési körzetet alkotott, ezek azonban nem jogi személyek. Írország széttagolt középső közigazgatási szintje lényegében a századforduló óta változatlan. A vizsgált 15 ország több mint felében a középszintek jogi szabályozásának újrafogalmazására a 70-80-as évtizedben került sor, két ország esetében a 60-as évek alapdokumentumai vannak érvényben, az olasz és a német szabályozás a második világháborút követő évekből való, három ország a múlt század utolsó és a XX. század első évtizedeinek törvényei alapján szervezi középszintű igazgatását (természetesen ezekben azóta fontos módosításokat hajtottak végre). Ma az Európai Unió lakosságának 24%-a föderalizált, 29%-a regionalizált, 18%-a decentralizált és 29%-a unitárius államban él. Ha figyelembe vesszük az unitárius államcsoportról korábban leírtakat, akkor azt mondhatjuk, hogy ma a tipikus unitárius államszervezet a térség népességének csupán egytizedére jellemző. 1956 és 1995 között a középszintű egységek száma egyharmadával csökkent (miközben új közigazgatási szintek szerveződtek), átlagos népességszámuk pedig megduplázódott. Az uniós tagállamokban jelenleg 320 középszintű közigazgatási egység működik. Átlagos méretük mind a népességszám, mind pedig a terület alapján a mai magyar megyék kétszerese. ( ) Várható tehát, hogy a nagyvárosi települések agglomeratív tényezőinek tőkevonzó szerepe mellett az új európai gazdasági erőtér kialakulásában a decentralizált közigazgatási struktúra új minőségével, a regionalizmus méretgazdasági szempontjaival is számolni kell. 2. A középszint jogállása és funkciói ( ) A régiók funkcióinak legbővebb felsorolását is a spanyol alkotmányban találhatjuk. - önkormányzati intézmények megszervezése, - szociális és egészségügyi ellátás, Belgiumban - a regionális foglalkoztatáspolitikát, - a lakáspolitikát, Olaszországban - közjólét, kórházi és egészségügyi ellátás, francia A regionális kormányhivatal mellett a települések képviselőiből álló tanácsadó bizottság (feladata a régió költségvetésének, fejlesztési programjainak véleményezése, a beruházási prioritások mérlegelése) és koordinációs tanács (feladata a regionális támogatások elosztása, az integrált fejlesztési programok végrehajtásának koordinálása) működik. 19
az eltérő földrajzi határok között működő dekoncentrált szervek tevékenységének koordinálására 20 programrégiót szerveztek. A kinevezett prefektus irányításával a regionális közigazgatási konferencia feladata a nemzeti terv regionális fejezeteinek megvalósítása volt. 1965- ben a regionális gazdaságfejlesztési bizottságok szerveződtek a helyi választott szervek és különböző társadalmi szervezetek képviselőiből. 1972-ben a régiók köztestületekké alakultak, jogosítványaik azonban a területi közösségekéinél sokkal szűkebbek voltak, a tanács tagjait közvetett eljárással választották, a főszerepet a kormány által kinevezett prefektus játszotta. 1984 óta a régiókat közvetlenül választott tanácsok irányítják, élükön a tanács elnökével. A régió köztársasági meghatalmazottjának funkciói jelentősen leszűkültek, szinte kizárólag törvényességi felügyeletet látnak el. tervszerződéseket kötnek a központi állammal, Az unitárius berendezkedésű EU-tagállamokban a középszintű egységek jogállásának és funkcióinak néhány általános és több speciális elemével találkozhatunk. Lényeges közös vonás, hogy a középszintű egységek csak közigazgatási funkciókkal rendelkeznek, pénzügyi forrásaik nagy része a központi költségvetéstől függ. A dán és az ír középszinteket már választott testületek irányítják, közigazgatási tárgyköreik azonban a klasszikus kommunális feladatokra (lakáspolitika, egészségügy, vízellátás, oktatásügy, közlekedés) szorítkoznak. Regionális fejlesztési feladatokat a központi szervek regionális dekoncentrált szervei látnak el. A regionális fejlesztésben mindkét országban fontos szerepet játszanak a központilag irányított fejlesztési ügynökségek. A brit és a holland középszintek funkcióiban is inkább a különbségek dominálnak, annak ellenére, hogy a megyék mindkét országban az előbbi unitárius államokhoz képest kiterjedtebb hatáskörökkel rendelkeznek. Utaltunk már arra, hogy a holland megyéket alkotmányerejű törvényben hozták létre, teljes közigazgatási autonómiával ugyan nem rendelkeznek, de az önkormányzó testületek felügyelik a községi önkormányzatokat, az együttkormányzás elve alapján az állam bizonyos feladatokat rájuk átruházott (végrehajtásukat a királyi biztos ellenőrzi). E funkciók mellett kompetenciájuk az alábbi feladatok ellátására terjed ki: - szolgáltatási hatáskörök (egészségügy, szociális ellátás, oktatás, energiaszolgáltatás); ( ) Az Európai Unió tagállamai területi középszintjeinek jogállását és funkcióit vizsgálva összegzésképpen azt állapíthatjuk meg, hogy a 80-as évtizedben a legtöbb unitárius és mindkét decentralizált államban a középszintek javára hatáskör-áttolódás játszódott le. A regionalizált államokban a régiók és a központi állam közti kompetenciamegosztás formai rendezettsége ellenére a regionális hatalomgyakorlás a központ extenzív "beavatkozásának" korlátai között érvényesül. Az összes nem regionalizált országban a központi államnak törvényes lehetőségei vannak arra, hogy "regionális" szintek megszervezésével vagy ezek megszüntetésével a hatáskörmegosztást befolyásolja. ( ) Nyugat-Európa régióinak fejlesztési modelljei számtalan egyedi vonást, de sok közös sajátosságot is mutatnak. Az új regionális politika, amelyet nevezhetünk innovációorientált vagy helyi regionális kezdeményezésű fejlesztési modellnek, homlokterében a piacképes termékek, ipari folyamatok, szolgáltatások kialakítása, majd rendszeres, programszerű megújítása áll. ( ) Egyre inkább polgárjogot nyer - a francia modell alapján - a központi kormány és a regionális testület közti feladatokat és finanszírozást szabályozó tervszerződés intézménye, valamint az ágazati tervek regionális komponenseinek aprólékos egyeztetése az érdekelt regionális szervekkel. ( ) 20
A területi közigazgatás generális feladata Nyugat-Európában az együttműködés eszméjének képviselete és védelme a központi kormányzati szervek előtt. II. A magyar regionális politika és a régiók A középszintű közigazgatás továbbfejlesztését, újragondolását az alábbi tényezők indokolják Kelet-Közép-Európában: a) Az önkormányzati szférában tapasztalható dezintegrációs jelenségek arra utalnak, hogy a rendszer jogi és érdekeltségi kapcsolódási pontjai hiányoznak, a kizárólag alulról és önkéntesen építkező modell eszménye tévesnek, irreálisnak bizonyult. b) A lényegében egyszintű önkormányzati rendszer miatt a regionális fejlesztési feladatok gazdátlanul maradtak, ezt az űrt az állam dekoncentrált szervei igyekeznek betölteni. A középszintű önkormányzati vákuumba behatoló dekoncentrált államigazgatás egy része szervezetidegen feladatokat lát el, ágazatilag tagolt struktúrája koordinációs és információs, valamint érdekegyeztetési problémákat okozott. c) Az önkormányzati rendszer dezintegráltsága, a dekoncentrált közigazgatás diszfunkciói felerősítették a kormányzati centralizációs törekvéseket, s a területi közigazgatási egységekben egymással rivalizáló állami és önkormányzati modell körvonalai bontakoznak ki. d) A középszint államosításának tendenciája ellentétben áll az európai integrációs folyamatokkal, ez a visszásság csak az önkormányzati középszint létrehozásával számolható fel. e) A területi közigazgatás fontos feladata lehetne a jövőben az interregionális együttműködés eszméjének képviselete és védelme a központi kormányzati szervek előtt. Gondolni kell arra, hogy a "Régiók Európája" - mint az európai integráció egyik vezérfonala - csak viszonylag hasonló kompetenciájú és komplexitású területi egységek együttműködése esetén képzelhető el. ( ) A hazai partnerségi szervezetekben többnyire az önkormányzatok vannak túlsúlyban, regionális szinten a partnerségi szervezetek nem működnek, ezért szilárd regionális integrációjukra vagy szövetségükre feltétlenül szükség lenne. A partnerség követelményét egyébként nemcsak a speciális partnerszervezetek felállítása teljesíti, hanem e szervezetek erőteljesen kooperatív, illetve a társadalmi nyilvánosságot bekapcsoló működési mechanizmusa is. Ez egyelőre a mi partnerségi intézményrendszerünkre nem jellemző. A területfejlesztés irányításával szembeni fontos követelmény a koordináció, amelynek jelenlegi szabályozása, illetve intézményesítése nem megnyugtató. ( ) Magyarország EU-csatlakozásának, illetve a Strukturális Alapokból történő támogatások igénybevételének előfeltétele olyan nagyrégiók (NUTS 2 egységek) kialakítása, amelyekre fejlesztési koncepciók és azok megvalósítását szolgáló programok dolgozhatók ki. Az EU tagállamaiban kialakított 206 NUTS 2 régió - mint láthattuk - közjogi-közigazgatási helyzet, területi mérete, népességszáma alapján rendkívül eltérő, lényegét tekintve nemzeti meghatározottságú egységekről van szó. Ugyanakkor minden ország NUTS 2 rendszere megfelel az egységes követelményeknek, annak, hogy statisztikai (számbavételi, elemzési), tervezési (programozási, koordinációs) és területfejlesztési (támogatáspolitikai, decentralizálási) egység. Forrás: Európai Tükör, 1998. III. évfolyam 4. szám, augusztus 21
Melléklet: A közoktatási irányítás egyes szintjei 4.2.1. Központi irányítás A közoktatásért való központi ágazati felelősséget a kormányon belül a művelődési és közoktatási miniszter gyakorolja. ( ) A közoktatás központi irányításának fontos jellemzője, hogy minisztériumi szinten viszonylag kevés közvetlen igazgatási feladat jelenik meg, ugyanakkor a szabályozási és fejlesztési feladatok aránya igen magas. A magyar közoktatási rendszer decentralizáltságát mutatja, hogy a központi irányítás közvetlenül szinte egyáltalán nem tud beavatkozni a helyi és intézményi szintű folyamatokba. Ágazati felelősségét a miniszter kizárólag közvetett eszközökkel és csak a közoktatási rendszer egésze, nem pedig az egyes intézmények tekintetében gyakorolhatja. A közvetett eszközök között meghatározó jelentősége van a fejlesztési folyamatok serkentésének és az intézményi működést meghatározó általános szabályok megalkotásának. ( ) Sajátos magyarországi jelenség a belügyi és a művelődésügyi minisztériumok intenzív együttműködése a közoktatás területén. Mivel a közoktatás igazgatása integrálódott az önkormányzati közigazgatás rendszerébe, illetve a közoktatás állami finanszírozása beleépült az önkormányzatok általános támogatási rendszerébe, a közoktatás irányításában közvetett módon elkerülhetetlenül fontos szerepet játszik az önkormányzati rendszert és a közigazgatást felügyelő belügyi tárca. ( ) A közoktatás irányításában növekvő jelentősége van a művelődési és a pénzügyi tárca együttműködésének is. Mivel a finanszírozási eszközök alkalmazásának egyre nagyobb jelentősége van a helyi és az intézményi szintű közoktatási folyamatok befolyásolásában, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak közvetlenül és aktívan részt kell vennie a közoktatást érintő pénzügyi szabályozók kidolgozásában. Példa volt erre az 1996-os közoktatásitörvénymódosítás során azoknak az intézményi működést meghatározó szabályoknak a kidolgozása és törvénybe iktatása, amelyeknek helyi és intézményi szinten közvetlen finanszírozási konzekvenciái vannak (pl. a csoportbontás szabályainak, a pedagógusok kötelező óraszámának vagy a tanulócsoportok létszámának meghatározása). ( ) A közoktatás országos szintű irányítása különböző országos fejlesztő, szolgáltató és kutató intézményekre támaszkodik. A művelődési tárca ellenőrzése alatt működik az Oktatáskutató Intézet (OI), az Országos Közoktatási Intézet (OKI) és az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda (OKSZI). 4.2.2. Helyi-területi irányítás A közoktatással kapcsolatos döntések legnagyobb részét Magyarországon a helyi önkormányzatok hozzák. E döntések meghatározó módon befolyásolják a közoktatás minőségét, vagyis azt, hogy az óvodák, iskolák és kollégiumok milyen feltételek között működhetnek, s hogy az állampolgárok milyen színvonalú oktatási szolgáltatáshoz jutnak hozzá. Növekvő jelentősége van ugyanakkor a területi, azaz megyei közoktatási irányításnak is. 1997-ben Magyarországon 3168 helyi önkormányzat működött, amelyek közül 2400 tartott fenn valamilyen közoktatási intézményt, 1810-en ezek közül legalább nyolc évfolyammal rendelkező általános iskolát. Az elmúlt két évben némileg csökkent azoknak az önkormányzatoknak az aránya, amelyek oktatási intézményeket tartanak fenn (lásd 4.3. táblázat). Az intézményfenntartó önkormányzatok 74%-a, a legalább nyolcosztályos általános iskolát fenntartó önkormányzatoknak pedig 55%-a 2000-nél kisebb lélekszámú település (lásd Függelék 102. táblázat). Az 1995-ös közoktatási "átvilágítás" adatai szerint csaknem minden negyedik nyolcadik évfolyamos tanulócsoport 2500-nál kisebb lélekszámú település iskolájában volt 22
található (Közoktatási intézményhálózat..., 1995). Nagyon magas tehát azoknak a kis önkormányzatoknak a száma, amelyek olyan intézményeket tartanak fenn, amelyeknek a nyolcadik évfolyamot végző 13-14 éves gyerekek számára kell oktatást biztosítaniuk. 4.3. táblázat A különböző szintű közoktatási feladatokat ellátó önkormányzatok száma, 1994/95 és 1996/97 1994/95 1996/97 Összes helyi önkormányzat 3 147 3 168 Nem tart fenn oktatási intézményt 704 768 Csak tagiskolának ad helyet n. a. 65 Oktatási-nevelési intézményt fenntartó önkormányzatok száma 2 443 2 400 Csak óvodát fenntartó önkormányzatok 177 221 Csak általános iskolát fenntartó önkormányzatok n. a. 56 Általános iskolát és óvodát is fenntartó önkormányzatok 2 149 2 120 Legalább nyolc évfolyammal működő iskolát fenntartó önkormányzatok 1 822 1 810 Középiskolát is fenntartó önkormányzatok 223 202 Forrás: MKM Közoktatás-tervezési Főosztály Ez az igen nagy szám Európában egyedülálló. Összehasonlítva néhány más, ugyancsak önkormányzati iskolatulajdonra épülő decentralizált rendszerrel: az iskolafenntartásra jogosult helyi önkormányzatok száma Svédországban 286, Norvégiában 439, Finnországban 440, Dániában 277. Az ugyancsak decentralizált oktatási rendszerű Egyesült Királyságban a megyei és nagyvárosi kerületi önkormányzatok a helyi oktatásirányító hatóságok, amelyek száma 116 (Structures of..., 1995). A magyar helyi közoktatási irányítás tehát rendkívül elaprózott: az irányító hatóságok átlagos mérete nagyon kicsi, a számuk pedig nagyon nagy. A számosság és a kis méretek miatt az önkormányzatok jelentős részében nem vagy csak nehezen alakítható ki a helyi közoktatás-irányítási feladatok ellátásához szükséges szakmai hozzáértés. Az önkormányzatok döntő részénél az általános törvényességi és igazgatási feladatokat ellátó jegyző az egyetlen garantáltan diplomás hivatalnok. Olyan önálló szervezeti egység, amely a közoktatás kérdéseivel foglalkozna, a városi önkormányzatokon belül sem mindig működik. A döntések meghatározó részét közvetlenül a választott testületek hozzák (Jelentés..., 1996). Az irányításnak ezek a sajátosságai megfelelnek a helyi demokrácia igényeinek, ugyanakkor elkerülhetetlenül hozzájárulnak a települések közötti egyenlőtlenségek felerősödéséhez (lásd még az egyenlőtlenségekről és speciális igényekről szóló 9. fejezetet). Mindezek miatt érthetően különösen nagy figyelem terelődik a települések közötti együttműködés, a társulások kérdésére. A társulást az országos politika az elmúlt időszakban különböző eszközökkel próbálta ösztönözni. 1996-ban az együttműködésre hajlandó települések iskolabuszra kaphattak támogatást a központi költségvetéstől. Az intézményfenntartó társulások ugyanebben az évben céltámogatást is kaphattak. A közoktatási feladatellátásra társuló községek a központi költségvetésből normatív támogatást is kapnak, amelynek összege 1997-ben tanulónként 10 800 Ft volt. Emellett azok a települések, amelyek óvodáikban vagy általános iskoláikban más településről jövő tanulókat fogadnak, ugyancsak külön támogatást (9000 Ft/tanuló) igényelhettek. E politika következetlenségét jelzi azonban, hogy ugyanakkor jelentősebb összegű normatív támogatást (3000 lakos alatt 20 000 Ft/tanuló) kapott minden kistelepülés, amely iskolát tartott fenn, függetlenül attól, hogy a társulásnak megvoltak-e vagy sem a feltételei. E támogatást az iskola legmagasabb évfolyamaira is megkapták. Ez már a társulásra egyébként hajlandó településeket is arra ösztönözte, hogy önállóan szervezzék meg az 23