A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézet létszámgazdálkodásának elemzése

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Szervező Szak A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézet létszámgazdálkodásának elemzése Konzulens: Dr. Dózsa Csaba Kiss Noémi 2014

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 1.1. Témaválasztás indoklása... 3 1.2. Hipotézisek... 4 2. Humánerőforrás menedzsment a szakirodalomban... 5 2.1. Az emberi erőforrás menedzsment (HRM) kialakulása... 5 2.2. Az emberi erőforrás menedzsment résztvevői... 6 2.3. Az emberi erőforrás menedzsment célja... 6 2.4. Az emberi erőforrás menedzsment feladata... 7 2.5. Emberi erőforrás menedzsment funkciói és tevékenységi területei... 7 3. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház bemutatása... 8 3.1. Az Észak-magyarországi régió bemutatása... 8 3.2. A Kórház pozícionálása... 9 3.3. A Kórház felépítése... 10 3.3.1. Telephelyek... 10 3.3.2. Vezetési struktúra... 11 3.4. Humánerőforrás gazdálkodás a Kórházban... 12 3.5. Struktúraváltás, fejlesztések... 14 3.6. A Sebészeti Intézet Bemutatása... 15 4. A humánerőforrás helyzet elemzésének módszere... 17 4.1. Szabályozási háttér... 17 4.2. Elemzési módszer... 17 4.3. Adatok és információforrás... 18 5. A Sebészeti Intézet HR helyzetének elemzése... 19 1

5.1. Sebészeti Osztály... 19 5.2. Traumatológiai Osztály... 21 5.3. Szülészeti- Nőgyógyászati Osztály... 23 5.4. Fül- orr- gége és Fej-nyaksebészeti Osztály... 25 5.5. Szemészeti Osztály... 27 5.6. Idegsebészeti Osztály... 29 5.7. Ortopéd- Sebészeti Osztály... 31 5.8. Urológiai Osztály... 32 5.9. Egynapos sebészeti ellátás (Szikszó)... 34 6. Konklúzió és a továbbfejlesztés irányai... 36 Irodalomjegyzék... 39 Mellékletek... 43 2

1. Bevezetés 1.1. Témaválasztás indoklása A szakdolgozatom tárgyának kiválasztása során fontos szempontnak tartottam, hogy olyan témát tanulmányozzak, ahol a kutatás folyamán kapott eredmények hasznos információként szolgálnak egy intézmény működéséhez. Mivel érdeklődöm a humánerőforrás menedzsment témaköre iránt ezzel kapcsolatos a dolgozatom témája is. Európa több országában megfigyelhető az egészségügyi humánerőforrás krízise, mivel több országban problémákat okoznak a demográfiai változások, valamint az egészségügyi és egészségügyben dolgozók migrációja. (WHO, 2011) A hazai egészségügyi szférában is megfigyelhető ez a jelenség. Magyarország társadalma egyre öregszik, a várható élettartam csökken. Egyre gyakoribbak a szívés érrendszeri, daganatos megbetegedések. Az ország lakosságának átlagos egészségügyi állapota jóval a nemzetközi átlag alatt van. A krízis helyzet kialakulásában szerepet játszott továbbá, hogy a progresszív ellátás nem mindenhol valósul meg, az ellátások színvonala és az eszközök állapota is különböző. (Prof. Dr. Balázs, Dr. Kereszty, Dr. Kőszegfalvi Edit, Vízvári, & Malbaski, 2006) A magas szintű orvosi és egészségügyi oktatás ellenére is sok a betöltetlen állás az orvosok és egészségügyi dolgozók emigrációja miatt, mivel sokan külföldre vándorolnak jobb bérezés és munkafeltételek reményében. Ez a jelenség komoly minőségromláshoz vezethet, mivel a nyugdíjas és nyugdíj korhatár közelében álló dolgozók helyére nincs utánpótlás. (Magyar Orvosi Kamara, 2014) Az előbbiekben felsorolt problémák jelen vannak az Észak-magyarországi régióban is. Köztudomású, hogy az egészségügyi ellátás központja, centruma ebben a régióban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház. 1 1 A dolgozat további részében legtöbbször rövidítve Kórházként szerepel az Intézmény neve 3

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház felkeresve felajánlottam a segítségem a humán szervezet vezetőjének, miszerint egy, a kórház számára hasznos témát választanék a szakdolgozatom megírásához. A Humánpolitika javaslatára a Sebészeti Intézet létszámgazdálkodásának elemzésére esett a témaválasztásom, mivel a Sebészeti Intézet a kórház legnagyobb intézete mind esetszámot, mind dolgozói létszámot tekintve. A szakirodalmi áttekintést és a Kórház bemutatását követően a statisztika módszereit felhasználva a kórházi adatokat fogom összehasonlítani a 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendelet- az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről által meghatározott keretszámokkal. Ezzel az esettanulmánnyal szeretném segíteni a Humánpolitika munkáját, javaslatokat téve a humánerőforrás gazdálkodás fejlesztésére. Az elemzés során felmerülő dolgozói többlet vagy hiány kimutatása is célom, valamint a hatékony humánerőforrás gazdálkodásukat igazolva megállapítást teszek, ha a dolgozói létszámok a szükséges és a rendelkezésre álló - egyelőek. 1.2. Hipotézisek A szakdolgozatom további részében az alábbi hipotéziseket figyelembe véve vizsgálom a választott témát: Hipotézis 1. : Feltételezem, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézetének dolgozói létszáma és a 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendeletben meghatározott dolgozói létszám azonos. Hipotézis 2. : Feltételezem, hogy a dolgozói hiány, vagy többlet esetének kezelésével, esetleges korrekciójával hatékonyabb Humánerőforrás gazdálkodás érhető el az intézményben. Hipotézis 3. : Feltételezem, hogy a dolgozói hiány és többlet megszűntetése megoldható az Intézeten belüli átcsoportosítással. 4

2. Humánerőforrás menedzsment a szakirodalomban 2.1. Az emberi erőforrás menedzsment (HRM) kialakulása Az emberi erőforrás menedzsment 2 elengedhetetlen része egy intézmény, vállalat működésének. Mindig is ezeknek a részét képezte, viszont korábban munkaügyeknek, vagy humánpolitikának nevezték. A HRM fejlődésének főbb állomásait az alábbiakban ismertetem: A fejlődés első lépcsőfoka a személyzeti adminisztráció megjelenése volt, mivel egy szervezet működéséhez elengedhetetlen az adminisztratív tevékenység. Ez lényegében a fizetésekkel és az alkalmazás munkajogi dokumentumaival, a munkaszerződésekkel kapcsolatos feladatokat foglalja össze, így a mai munkaügyi terület tevékenységeit jelenti. (Gulyás, 2006) Ezek az adminisztratív feladatok nem szűntek meg, hanem a fejlődés során egyre komplexebbé váltak, így ma is jelen vannak. A második lépcsőfokot az jelentette, amikor a HRM személyzeti menedzsmentként önálló szakmai területté vált. Ekkor már elkülönültek a személyzeti és munkaügyi funkciók, valamint kialakultak a dolgozók érdekeit képviselő szervezetek is. A harmadik lépcsőfok az emberi erőforrás menedzsment (HRM) kialakulását jelenti, mivel a vezetők ekkor már nem költségtényezőként, hanem a szervezet működéséhez nélkülözhetetlen erőforrásként tekintettek munkaerőre. Ebben a fejlődési szakaszban alakultak ki a HRM alapvető elvei a toborzás, továbbképzés, ösztönzés, teljesítményértékelés és a kompenzáció menedzsment, valamint szükség esetén a leépítés. (Bokor, 2007) 2 Rövidítve: HR 5

2.2. Az emberi erőforrás menedzsment résztvevői A humán erőforrással kapcsolatos feladatok elvégzésében a vezetők nagy része aktívan szerepet vállal. Kisebb intézményeknél csak a vezetők felelősek ezeknek a feladatoknak az elvégzéséért, viszont a közepes és nagyobb szervezetek esetében külön megjelenik egy HR-es munkakör, egy külön pozíció ezek ellátására. (Gáspár, 2000) A hatékony humánerőforrás menedzsment érdekében a vezetőknek és a humán erőforrással kapcsolatos feladatokat ellátó dolgozóknak együtt kell működniük. A sikeres működés érdekében fontos szerepe van a felsővezetőknek, mivel a legtöbb HR jellegű döntést nekik kell meghozniuk. Elengedhetetlen résztvevők továbbá a munkavállalók, akik aktív szerepvállalásukkal és hozzáállásukkal segíthetik a szervezet gördülékeny mindennapi munkáját a célok elérése érdekében. Ki kell emelnünk továbbá a szakszervezeteket, akik a dolgozók érdekeit képviselik, valamint a törvényi szabályozások betartását felügyelik. A HR működéséhez és külső megbízottként a tanácsadó cégek és külső szakértők is hozzájárulnak. (Bokor, 2007) 2.3. Az emberi erőforrás menedzsment célja A humán erőforrás menedzsment alapvető célja a szervezet fennmaradása és növekedése, a szervet számára biztosítani a felkészült és motivált humánerőforrást. Ez úgy érhető el, ha a feladatokat és követelményeket eredményesen látják el, a szervezeti erőforrásokat pedig minél hatékonyabban használják ki. Fontos, hogy a kitűzött célok akkor érhetőek el, ha a szervezetek megfelelően képzett, motivált munkaerőt alkalmaznak, úgy hogy az kölcsönös legyen az elégedettség a szervezet és az egyén között. (Karoliny-Poór, 2010) 6

Tehát a humánerőforrás menedzsment céljai a következőek: a szervezeti hatékonyság biztosítása, magas teljesítmény és minőségi termék létrehozása, kontrollált munkaerőköltség, alacsony szintű fluktuáció, versenyképes bérszint valamint magas szakértelemmel rendelkező alkalmazottak. (Dr. Dózsa, Humánerőforrás előadásanyag, 2012) 2.4. Az emberi erőforrás menedzsment feladata A humán szervezet egyik feladata a munkavállalók és a munkakörülményeik közötti egyensúly megteremtése. Az a legideálisabb, ha megegyezik a munkavállalók képessége az adott munkakör betöltéséhez szükséges követelményekkel, így eredményes munkavégzés mellett az alkalmazott és az alkalmazó is elégedett. Ennek az egyensúlynak a megtartása nagyon fontos és nehéz feladat, mivel mindkét oldal folyamatosan változik és a külső tényezők is befolyásolják azt. Ilyen tényezők a gazdasági fejlettség, foglalkoztatási struktúra, infláció, munkanélküliség, munkaerőpiac helyzete, üzleti és jogi környezet. (Dr.Gyökér, 2000) 2.5. Emberi erőforrás menedzsment funkciói és tevékenységi területei A humánerőforrás menedzsment alapvető funkciói a munkaerő vonzása, megtartása, fejlesztése (továbbképzése), motiválása és hasznosítása. Ezeket a funkciókat és ezek kölcsönhatásait megfigyelve három tevékenységi körről beszélhetünk, melyek a következőek: foglalkoztatás, munkaerő-gazdálkodás, munkahelyi ösztönzés személyzet- és vezetés-fejlesztés munkavállalói viszonyok, a vezetés és az alkalmazottak kapcsolatai. Ezen tevékenységi területek a funkciók megvalósulását szolgálják. (Kővári, 1991) 7

3. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház bemutatása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház az Északmagyarországi régióban, annak központjában, Miskolcon található.1950 után az egységes társadalombiztosítási rendszer kialakítása következtében felmerült egy egységes kórház kialakításának igénye, így az akkori Egészségügyi Minisztérium átvette a Szentpéteri kapuban elhelyezkedő egykori honvédségi épületet és ebből kezdték el kialakítani az új megyei kórházat. A Kórházat 1957-ben alapították és 1958. december 15-én kezdte meg a munkát 139 szakdolgozó és 24 orvos 5 osztályon. 2001 óta az intézmény a Debreceni Orvostudományi Egyetem oktatókórházaként funkcionál. Az intézmény 2002-ben ISO minősítést kapott. A Kórházban célkitűzése egy korszerű struktúra kialakítása és fenntartása, sikeresen pályázott címzett és céltámogatásokra. Kórház fő tevékenységi körei a felnőtt és gyermek, járó - illetve fekvőbeteg szakellátás, egyéb humán egészségügyi ellátás és az oktatási tevékenység. A Kórház ezeken kívül kutatási és tudományos tevékenységet is végez. 3.1. Az Észak-magyarországi régió bemutatása Az Észak-magyarországi régiót Heves-, Nógrád-, és Borsod-Abaúj-Zemplén Megye alkotja, településszerkezete aprófalvas jellegű. A régió lakossága 2011. elején 1 millió 194 ezer fő volt. Gazdasági fejlettségét tekintve az országos átlag alatt áll, az egy főre jutó GDP 1500 tehát ez is jóval az átlag alatt található. A munkanélküliségi ráta Észak-Magyarországon magasabb, mint az ország többi részében. (KSH, A bruttó hazai termék (GDP) megoszlása 2011-ben, 2013) A daganatos betegségek a halálozások negyedét és keringési rendszer betegségeiből származó halálesetek a halálozások felét jelentik ebben a régióban, így itt a legnagyobb a számuk az országban. Az Észak-magyarországon élők valós és vélt 8

egészségi állapota rosszabb, mint a hazai átlag. A születéskor várható élettartam alacsonyabb, a mortalitás magasabb, mint Magyarország többi részén. 2010 végén a régióban 758 orvos praktizált, 18 kórházban 8,8 ezer kórházi ágy működött, ebből 5,5 ezer aktív, 3,3 ezer krónikus ágyként szolgált (KSH, Észak-Magyarország megyéinek gazdasági-társadalmi helyzete, 2010, 2012.). 3.2. A Kórház pozícionálása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház 2011. május 1-e óta, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 12/2011. (II.17.) számú határozatából kifolyólag a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház, az Izsófalvai Pszichiátriai Szakkórház, a mezőkövesdi Mozgásszervi Rehabilitációs Központ és a miskolci Szent Ferenc Kórház fúziójaként működött 2012-ig. Ebben az évben kivált az Izsófalvai Pszichiátriai Szakkórház és a Szent Ferenc Kórház. Előbbi ma már a Koch Róbert Edelényi Kórházhoz, utóbbi pedig a Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórházhoz tartozik. Az integráció következtében 2011 után a Kórház Magyarország második legnagyobb egészségügyi intézményévé vált, mivel összesen 2.271 ágyon, 3.200 dolgozó évi közel 70.000 fekvőbeteget látott el, valamint az intézmény évi költségvetése meghaladja a 25 milliárd Ft-ot. A Kórházban a szakmai paletta szinte teljes egészében megjelenik, bizonyos területeken regionális (idegsebészet, onkológia, stroke, kardiológia, sugárterápia) és országos (gyermekcsontvelőtranszplantáció) ellátást is biztosít a betegek számára (Dr. Dózsa, Intézményfejlesztési terv 2013., 2013). A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház az északkelet-magyarországi régió egyik vezető oktatási intézménye orvos és egészségtudományok terén. Továbbá tudományos központtá vált, eredményeit országosan és nemzetközileg is elismerik. Mivel a Debreceni Orvostudományi 9

Egyetem oktatókórházaként is funkciónál az intézmény, megjelenik a graduális orvosképzés illetve az egészségügyi főiskolai képzés is. A Kórház dolgozói alkalmazott kutatásokat is végeznek, folyamatosan frissítik az eredményeket így egyre korszerűbben végzik a munkájukat. Az Északmagyarországi régió gyógyszervizsgálatainak közel felét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház végzi. 3.3. A Kórház felépítése 3.3.1. Telephelyek A Kórház három telephelyen, Miskolcon, Mezőkövesden és Szikszón működik szakmai területek és osztályok szerint. A speciális szakambulanciák és a diagnosztikai osztályok nagyrészt miskolci székhely intézményrészben találhatóak, mivel ez a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház legtöbb felnőtt, gyermek és diagnosztikai osztálya, igazgatási, gazdasági osztálya itt működik. Itt található a kiemelt fontosságú Sebészeti Intézet (Sebészeti Osztály, Traumatológiai Osztály, Ortopéd- Sebészeti Osztály, Fül- Orr- Gége és Fej- Nyaksebészeti Osztály, Idegsebészeti Osztály, Szemészeti Osztály, Szülészeti- Nőgyógyászati Osztály, Urológiai Osztály), valamint a Belgyógyászati, Neurológiai és Onkológiai Intézet, ahol a Belgyógyászati Osztályok (I. Belgyógyászat- Kardiológiai Osztály, II. Belgyógyászati Osztály, III. Belgyógyászat-Angiológai Osztály), a Stroke, Vasculáris és Általános Neurológiai és Toxikológiai Osztály, a Klinikai Onkológiai és Sugárterápiás Centrum (Onkológiai és Sugárterápiás Osztály) működik. A Kórház szervezeti felépítésének ábráját az 1. sz. mellékletben láthatjuk. A Kórház jellegzetessége, hogy külön Gyermekegészségügyi Központ (Velkey László Gyermekegészségügyi Központ - GYEK) működik, külön traumatológiával, égési osztállyal, intenzív és aneszteziológiai osztállyal, rehabilitációval, koraszülött- 10

és újszülött osztállyal, fekvő és járó beteg ellátást biztosítva. Az országban egyedülállóan itt végeznek csontvelő transzplantációt gyermekeknél, a Gyermek Onkohaematológiai ás Csontvelőtranszplantációs Osztályon. A II. Rákóczi Ferenc Kórházi Intézményrészben, a Kórház egyik telephelyén, Szikszón a következő osztályok működnek: Fekvőbeteg ellátó Osztályok (Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály, Geriátriai Osztály, Krónikus Belgyógyászati Osztály, nappali kórházi részleg, otthoni szakápolás, Ápolási Osztály), Járóbetegszakellátás (23 szakrendelés), valamint 4 Gondozó működik. A mezőkövesdi telephelyen, a Mozgásszervi Rehabilitációs Központban a IV. és V. Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály és járóbeteg-szakellátási rendelések üzemelnek. 3.3.2. Vezetési struktúra A Kórház élén a Főigazgató főorvos áll, aki egyszemélyi felelős vezetője az intézménynek. A feladatait a hatályos jogszabályok, a munkaszerződése, a munkaköri leírása és a kórház Szervezeti és Működési Szabályzata határozzák meg. A Főigazgató Főorvos közvetlen irányítása alá tartozik az Orvosigazgató, a Gazdasági Igazgató, a Humán Igazgató, az Ápolási Igazgató, a Minőségfejlesztési Igazgató-helyettes, a Szakmai Igazgatóhelyettes és a Tudományos és Oktatási Igazgatóhelyettes. Az Orvosigazgató a Foglalkozás Egészségügyi és Prevenciós Osztály, Pszichológus Csoport működéséért is felel, a Főigazgató Főorvos távollétében annak általános helyettesítője. A Gazdasági Igazgató az Intézmény gazdasági feladatokat ellátó szervezetének a vezetője. Irányítása alá tartozik az Informatikai Osztály, a Beszerzési és Anyaggazdálkodási Osztály, a Pénzgazdálkodási Osztály. A helyettese, a Gazdasági Igazgató Helyettes, önálló munkakörben látja el a feladatait. 11

A Humán Igazgató irányítja az Igazgatási Osztályt (Titkárság, Jogi és Iratkezelési Csoport, Humánpolitika, Orvosi Könyvtár, Egészségmegőrző Központ) és a Munkaügyi Osztályt. Az Ápolási Igazgató irányítása alá az Ápolási Igazgatóhelyettes, a Központi Dietetikai Szolgálat, a Pedagógus Csoport, a Központi Mozgásterápiás Szolgálat, a Központi Szállítási Szolgálat tartozik. A Minőségfejlesztési Igazgató Helyettes irányítása alá a Higiénés és Minőségfejlesztési Osztály (Higiénés Csoport, Minőségfejlesztési Iroda, Központi Sterilizáló Részleg) és a Központi Műtő tartozik. A Szakmai Igazgatóhelyettes a főigazgató főorvos közvetlen munkatársa. Irányítása alá tartozik a Higiénés és Minőségfejlesztési Osztály. A Tudományos és Oktatási Igazgatóhelyettes felel a Kórház oktatási és tudományos tevékenységéért. A Kórház vezetőségét az előzőekben felsorolt 8 személy alkotja. A vezetőségi tagok hetente üléseznek és megvitatják az operatív és stratégiai ügyeket. Az intézmény hatékony működéséhez szükségesek a tanácsadó testületek, ilyen például a teljesség igénye nélkül - a Szakmai Vezetőtestület, az Etikai Bizottság, a Tudományos Tanács, vagy a Tudományos Bizottság. Az intézményi döntések kommunikációjában jelentős szerepe van az osztályvezető főorvosi értekezletnek, gazdasági igazgatói értekezletnek, a főnővéri értekezletnek. A felsorolt értekezletek 1-2 havonta üléseznek. Ezeken az üléseken a feladat megbeszélésen kívül a felsővezetői döntések ismertetése is történik. 3.4. Humánerőforrás gazdálkodás a Kórházban A szakirodalomban többféleképpen is megtalálhatjuk az emberi erőforrás definícióját, véleményem szerint a következő idézet a legátfogóbb, leginkább 12

kifejező. Az emberi erőforrás a vállalatnál alkalmazott munkavállalóknak a munkavégzéshez szükséges képességeik, szakismeretük és a munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint strukturált összessége. (Dr. Chikán, 1992) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház célja, hogy a feladatokhoz megfelelően szakképzett dolgozókat foglalkoztasson. Kiemelkedő szempont utánpótláskor és személyi állomány kinevezéskor, hogy a személy képzettsége, végzettsége, szakmai gyakorlata megfeleljen a minőségpolitikai elvekben megfogalmazottaknak. (Dr. Marczinkó, 2014) Az emberi erőforrás menedzsment célja a magasan képzett munkaerő állomány kialakítása, és ez által a magasabb szintű egészségügyi ellátás nyújtása. A menedzsment feladatok közé tartozik a toborzás, az emberi erőforrás biztosítás, az ösztönzés, a megfelelő munkakörülmények és munkaügyi kapcsolatok kialakítása és a munkaerő fejlesztés, képzés, valamint a dolgozók megtartása. Ez a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház esetében sincs másképp. Az Új Széchényi Terv TÁMOP-6.2.2.A-11/1-2012-0057 jóvoltából Humánerőforrás-fejlesztés, képzési díj és ösztöndíj támogatás a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban címmel pályázatot nyertek, amelyben többek között a különböző szakasszisztens képzések lebonyolítására nyertek forrást. Ezen kívül TÁMOP-6.2.4.A-11/1-2012-0025 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Humánerőforrás fejlesztése foglalkoztatás támogatás révén újabb pályázatot is nyert az intézmény. A humánmenedzsment funkció fontosságát jelzi, hogy igazgató alá rendelten végzik a feladatokat, vagyis a HR szerepe, jelentése megnövekedett. Egy hatékonyabb struktúra az integráció során valósult meg, ahol a Munkaügyi Osztály szintén a Humán Igazgató irányítása alá került. Korábban a Gazdasági Igazgató irányítása alá tartozott a Munkaügy (akkor csoportként), ami azt jelenti, hogy nem volt integrált személyügyi tevékenység a kórházban. A Humánpolitika tartozott csak a Humán Igazgató felügyelete, irányítása, ellenőrzése alá. 13

Az emberi erőforrás menedzsment esetében hangsúlyos, hogy nem új, képzett munkatársak felvételén van a hangsúly, hanem már meglévő, belső munkatársak csoportos oktatása a fontos, így az előmenetel az alkalmazott érdeme (Dr. Csák, 2007). A humánerőforrás krízis jelensége az intézményben is megmutatkozik. Problémát jelent: a vezetők leterheltsége, jogszabályok követése és betartása, munkaerő megtartása, illetve pótlása, béremelések és az azokhoz kapcsolódó intézkedések, fejlesztések menedzselése, megszorítások. A Kórház stabil, takarékos, költséghatékony működéssel és a megfelelő humánpolitika alkalmazásával próbálja kiküszöbölni a fent említett tényezőkből eredő problémákat. A 2012-es év végén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház összes dolgozójának száma 2860 fő volt, ebből 562 fő orvos, 2054 fő szakdolgozó és 393 fő igazgatási, gazdasági és egyéb munkakörben foglalkoztatott személy. Az orvosok közül 412 fő közalkalmazott, 150 fő pedig közreműködőként vett részt az intézmény munkájában. 3.5. Struktúraváltás, fejlesztések A 3.4. fejezetben említett nyertes humánerőforrás fejlesztési pályázatokon kívül a Kórház Európai Uniós és egyéb pályázati lehetőségeket is próbál kihasználni, ezáltal fejlesztve az intézmény infrastruktúráját, informatikai rendszerét, felépítését, hogy az egész Észak-magyarországi régió igényeit kiszolgálhassa egészségügyi ellátások terén. 14

Az innovációs fejlesztések közül kiemelkedő a szívkatéteres laboratórium, az onkológiai centrum kialakítása, melyek révén az Észak-magyarországi betegek még korszerűbb, teljes körűbb ellátásban részesülhetnek. Európai Uniós pályázat segítségével 2008-ban bevezetésre került az Intézményközi Információs Rendszer a régióban, amely könnyebbé teszi az információáramlást az Észak-magyarországi egészségügyi szolgáltatók között. Infrastruktúrafejlesztések közül kiemelkedő a koraszülött ellátást biztonságosabbá, elérhetőbbé tevő fejlesztés, a rehabilitációs centrum és az onkológiai centrum fejlesztése. A Kórház legnagyobb beruházásának a Csillagpont projekt (2009-2013) tekinthető, melynek kivitelezése az intézmény struktúraváltoztatását eredményezte. A projekt célja, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház regionális progresszív centrummá lépjen elő. A beruházás hatására a beteg utak lerövidültek, kialakításra került a sürgősségi betegellátó rendszer. 2014. július 1-jétől a Kórház osztályos struktúrája intézetes formában működik tovább. Ezek az intézetek a Belgyógyászati, Neurológiai és Onkológiai Intézet, a Központi Diagnosztikai Intézet, a Sürgősségi, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, a Velkey László Gyermekegészségügyi Központ, a Rehabilitációs Intézet, a Központi Műtő és a Sebészeti Intézet. 3.6. A Sebészeti Intézet Bemutatása A Sebészeti Intézet a Kórház legnagyobb intézete. A következő osztályok találhatóak itt: Sebészeti Osztály, Traumatológiai Osztály, Ortopéd-sebészeti Osztály, Füll-orr-gége és Fej-nyaksebészeti Osztály, Idegsebészeti Osztály, Szemészeti Osztály, Szülészeti-nőgyógyászati Osztály, Urológiai Osztály, és az Egynapos Sebészeti Ellátás (Szikszón). 15

Az Intézetben közalkalmazottként összesen 649 fő az osztályokon, 18 fő a Posztoperatív őrzőben dolgozik, valamint 75 ember közreműködőként vesz részt a munkában. A dolgozók osztályonkénti megoszlása az 1. ábrán látható. Megfigyelhetjük, hogy a legtöbb dolgozó a Traumatológiai Osztályon dolgozik, a legkevesebb pedig a Szemészeti Osztályon. A közreműködők száma elenyésző az osztályokon dolgozók létszámához képest. Minden közreműködő szakorvos, így a létszámuk fontos az Intézet létszámgazdálkodása tekintetében. 200 150 F ő 100 50 0 Közreműködő Közalkalmazott 1. ábra: A sebészeti Intézetben közalkalmazottak és közreműködők aránya 3 A Sebészeti Intézet dolgozóinak részletes, szakmánkénti dolgozói létszámát osztályonként a 2. számú mellékletben, táblázatos formában láthatjuk. 3 Saját szerkesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézetének létszámadatai alapján 16

4. A humánerőforrás helyzet elemzésének módszere 4.1. Szabályozási háttér Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendelet - az egyes egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételeket azaz a személyi és tárgyi feltételeket - határozza meg. A rendelet hatálya a Magyarországon található és működő egészségügyi szolgáltatókra, a folytatott egészségügyi tevékenységre, és az egészségügyi szolgáltatás nyújtását engedélyező és ellenőrző egészségügyi hatóságra terjed ki. A rendelet meghatározza egészségügyi szolgáltatások nyújtásának általános feltételeit és az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, minimumfeltételeket. Külön kezeli a fekvő és a járó betegellátás szintjeit, az ezeknél végzett ellátásokat. Meghatározza a progresszivitási szinteket és ezekhez mérten az ágyszámokat és az azokhoz tartozó dolgozói létszámokat. A rendelet leírja a diagnosztikai feltételeket, eszközöket, végezhető beavatkozásokat és az évi minimum esetszámot is. (60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet, 2003) 4.2. Elemzési módszer A szakdolgozatomban összehasonlításon alapuló elemzésekkel vizsgálom meg a Sebészeti Intézet létszámgazdálkodását, statisztikai módszerek segítségével. A rendelkezésemre álló, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézetére vonatkozó adatokat fogom összehasonlítani a 4.1. fejezetben említett rendelettel, külön figyelmet fordítva az elemzés előtt felállított hipotéziseimre. A Sebészeti Intézet osztályainak dolgozói létszámára, személyi feltételeire vonatkozó részeket a 60/2003. ESzCsM rendeletből nyertem. A 17

szakdolgozatom 3. számú melléklete tartalmazza ezeket az adatokat, osztályonkénti bontásban. 4.3. Adatok és információforrás A szakdolgozatom információs forrásául a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Humánpolitikájától kapott adatok szolgálnak. Ezek közül az egyik a 2014.10.10-én a Sebészeti Intézetben dolgozó közalkalmazottak és közreműködők névsorát tartalmazza, a munkakörök megnevezésével, szervezeti egységek szerint. A második forrás a fekvő- és járóbeteg szakellátást részletesen bemutató adatbázis, ahol az ellátások szakmánként, szakmakódokkal feltüntetve szerepelnek. A fekvőbeteg ellátást részletező adatbázisnál az ágyszámokat és a progresszivitási szinteket tanulmányoztam, míg a járóbeteg ellátásnál a progresszivitási szint mellett a heti óraszámokat is. A harmadik információforrás maga a 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendelet, melyről korábban részletes leírást adtam. 18

5. A Sebészeti Intézet HR helyzetének elemzése 5.1. Sebészeti Osztály A Sebészeti Osztályon összesen 133 fő dolgozik, ebből 35 férfi és 98 nő. A dolgozók munkakör szerinti megoszlásának százalékos aránya a 2. ábrán látható. Szakvizsgával rendelkező orvosnak tekintjük a főorvost, szakorvost, adjunktust és a közreműködőket, szakvizsgával még nem rendelkező orvosnak pedig a szakorvos jelöltet és rezidenst. Megfigyelhetjük, hogy a dolgozói létszám 19 %-a orvos és a létszám közel felét az ápolók teszik ki. A könnyebben érthetőség érdekében meg kell határoznunk a direkt és indirekt ápolók fogalmát. Indirekt ápolónak tekinthetjük a 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendelet tekintetében Intézeti szinten az Ápolási igazgatót, Intézeti vezető ápolót, osztályonként, klinikánként pedig az Osztályvezető, illetve a Klinikavezető ápolót. A direkt ápolók 3 kategóriába sorolhatóak a végzetségük és szakmájuk alapján, de minden ápolót, aki nem tartozik bele az indirekt ápolók csoportjába direkt ápolónak tekinthetünk. 11% 4% 8% 16% 3% 2% Szakvizsgával rendelkező orvos Szakvizsgával még nem rendelkező orvos Indirekt ápoló 11% Direkt ápoló 45% Műtéti szakaszisztens Műtőssegéd Aszisztensek 2. ábra: A Sebészeti Osztály dolgozóinak munkakör szerinti megoszlása 4 4 Saját szerkesztés a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézetének létszámadatai alapján 19

A Sebészeti Osztályon 11 főorvos, 4 szakorvos és 6 közreműködő dolgozik. Őket érthetjük az 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendeletben meghatatározott szakorvosnak, tehát az osztályon dolgozó szakorvosok száma így 21 fő. Az osztály fekvőbeteg ellátása a III.b progresszivitási szinthez tartozik, tehát a rendelet értelmében 10 szakorvos szükséges az osztály működéséhez. A III.b progresszivitási szintű besorolás a Sebészeti Osztály esetében azt jelenti, hogy az osztály rendelkezik nyelőcső resectiok, májresectiok, pancreas resectiok műtétek rutinszerű elvégzéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel. 9 fő műtéti szakaszisztens, 9 fő műtőssegéd a minimumlétszám a rendelet szerint, az osztályon az előbbiből 15 fő, az utóbbiból pedig 9 fő, illetve 5 beteghordó műtőssegéd található. A Sebészeti Osztályon fekvőbeteg ellátásban összesen 86 aktív ágy található, tehát a rendelet alapján meghatározott minimum ápolói létszámok a következőek: I. kategóriás ápoló 5 fő, II. ápolói kategória 12 fő, III. ápolói kategória 8 fő, tehát összesen a direkt ápolói létszám 25 fő. Az osztályon összesen 61 fő ápoló dolgozik, tehát több, mint a rendeletben meghatározott. Az indirekt ápolói létszám minimuma 1 fő osztályvezető ápoló és 1 részlegvezető ápoló, mely megegyezik a kórházban található létszámmal. A rendelet értelmében 40 ágyanként 1 fő gyógytornász szükséges, tehát a Sebészeti Osztály esetében 2 fő, viszont ebből egy fő sem található meg itt. Fontos ezt a hiányt pótolni, hogy a létszám megfelejen a rendeletben foglaltaknak. Az adatok összefoglalva a 3. ábrán láthatóak, melyen észrevehetőek a létszámbeli különbségek a 60/2003. ESzCsM rendelet minimumfeltételei és a Kórház Sebészeti Osztályának dolgozói látszáma között. Az adatok a dolgozók számában, tehát főben vannak megadva. Szakorvosok, Műtéti szakaszisztensek, Műtőssegédek és Direkt ápolók tekintetében létszám többlettel rendelkezik a Osztály, az Indirekt ápolók száma megegyezik a rendeletben foglalttal. Viszont szembetűnő a gyógytornászok hiánya a Sebészeten. 20

Fekvőbeteg ellátáson kívül járóbeteg ellátás is működik a Sebészeti Osztályon. Az Osztály általános járóbeteg ellátásának heti óraszáma összesen 105 óra, a speciális járóbeteg ellátásnak pedig 40 óra. F ő 70 60 50 40 30 20 10 0 Minimum létszám Dolgozói létszám 3. ábra: A Sebészeti Osztály rendeletben meghatározott és dolgozói létszáma szakmánként 5 5.2. Traumatológiai Osztály A Traumatológiai Osztály összes dolgozójának száma 177 fő, ebből 46 férfi és 131 nő. Fekvőbeteg szakellátásban 138 ágy található. Az osztály a III. progresszivitási szintű besorolást kapta, tehát a szakorvosok és műtő személyzet jelenléte 24 órában biztosított az akut sérülésellátás érdekében. A Traumatológiai Osztály járóbeteg ellátásában az általános kategória heti óraszáma 60 óra, speciális kategória pedig 121 óra összesen. A dolgozók munkakörök szerinti megoszlásának százalékos arányát a 4. ábra mutatja. Az orvosok összlétszáma a teljes létszám közel negyedét teszi ki. Szembetűnő a direkt és indirekt ápolók aránya, hiszen az Osztály dolgozóinak fele ebben a munkakörben dolgozik. 5 Saját szerkesztés a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézetének létszámadatai fekvő- és járóbeteg ellátását tartalmazó adatbázis alapján 21

Az Osztályon 10 főorvos, 4 adjunktus, 7 szakorvos és 14 közreműködő vesz részt a munkában, tehát ez a 35 szakorvost jelent a rendelet értelmében. A Traumatológián továbbá dolgozik 4 rezidens orvos, akik aktívan részt vesznek az Osztály feladataiban. 9% 5% 1% 11% 20% 2% 1% Szakvizsgával rendelkező orvos Szakvizsgával még nem rendelkező orvos Indirekt ápoló Direkt ápoló 51% Aszisztens, műtőssegéd, beteghordó Gyógytornász Szociális munkás Adminisztráció 4. ábra: A Traumatológiai Osztály dolgozóinak munkakörök szerinti megoszlása 6 A 60/2003. (X.20) ESzCsM rendelet szerint a Traumatológiai osztály minimumfeltétele összesen 24 orvos, ebben az esetben a létszámba beletartoznak a rezidensek, szakorvos jelöltek és adjunktusok is, tehát ez 39 dolgozót jelent. Az rendeletben meghatározott direkt ápolói létszám 41 fő, az indirekt pedig 2 fő. A traumatológiai osztályon előbbi kategóriában 89, utóbbiban 2 fő dolgozik. A minimumrendelet szerint 20 ágyanként 1 fő gyógytornásznak kell a traumatológián dolgoznia, tehát esetünkben 7 főnek. Ez az érték teljesül a Kórházban, mivel 9 gyógytornász található az osztályon. 6 Saját szerkesztés a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézetének létszámadatai alapján 22

A rendelet meghatározza, hogy intézményi szinten 500 ágyanként 1 szociális munkás szükséges, a Sebészeti Intézet összes ágyszámának megfelelően a Traumatológiai Osztályon található ez a 2 fő. A Traumatológiai Osztály létszámadatai és a minimum rendelet értékei a következő diagramon (5. ábra) láthatóak: F ő 60 50 40 30 20 10 0 Minimumrendeletben meghatározott létszám Dolgozói létszám 5. ábra: A Traumatológiai Osztály rendeletben meghatározott és dolgozói létszáma munkakörök szerint 7 5.3. Szülészeti- Nőgyógyászati Osztály A Szülészeti- Nőgyógyászati Osztályon 128 ember dolgozik, ebből 26 férfi és 112 nő. Az Osztály fekvőbeteg ellátása a III. progresszivitási szinten 69 szülészeti és 40 nőgyógyászati ágyon működik. A III. progresszivitási szint jelentése ebben az esetben, hogy a radikális nőgyógyászati onkológiai műtétek végzésére is alkalmas az Osztály. A speciális járóbeteg ellátás óraszáma 30 óra/hét, az általánosé 165 óra/hét a Kórház Szülészet- Nőgyógyászatán. A 6. ábra a dolgozók szakmánkénti százalékos megoszlását mutatja. Az orvosok aránya 23%, az ápolóké 25%. Megfigyelhetjük, hogy az Osztály jellegéből adódóan 7 Saját szerkesztés a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézetének létszámadatai, fekvő- és járóbeteg ellátását tartalmazó adatbázis alapján 23

megjelenik a szülésznők és védőnők csoportja a dolgozók között. A szülésznők száma az összlétszám 26%-át teszi ki, tehát arányuk nagyobb, mint az itt dolgozó orvosoké. 1% 8% 8% 19% 4% 2% Szakvizsgával rendelkező orvos Szakvizsgával még nem rendelkező orvos Indirekt ápoló Direkt ápoló 26% 2% 7% 23% Műtéti szakaszisztens, műtőssegéd, beteghordó Védőnő Szülésznő Gyógytornász Aszisztens 6. ábra: A Szülészeti- Nőgyógyászi Osztály dolgozóinak munkakörök szerinti megoszlása 8 A rendelet szerint a szülészeten 15 ágyig 6, majd 5 ágyanként 1 szakorvos szükséges, tehát a létszámminimum 16 fő + 1 rezidens. A nőgyógyászat szakorvos minimuma az ágyszámoknak megfeleltetve 11 fő, melyből egy rezidens. Az Osztályon összesen 25 szakorvos, valamint 3 rezidens dolgozik, tehát a létszám megegyezik a rendeletben foglalttal a munkaköri összetételtől eltekintve. Megvan összesen a 28 fő, viszont rezidensből több, szakorvosból pedig kevesebb található a Szülészet- Nőgyógyászaton, mint az ESzCSM rendeletben meghatározott minimum érték. Beteghordóból és műtősségedből összesen 3 fő a minimum, az Osztályon 6 fő található, tehát a meghatározott létszám duplája. A 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendelet szerint az indirekt ápolók száma 2 fő, ez megegyezik a kórházi 8 Saját szerkesztés a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézetének létszámadatai alapján 24

létszámukkal. Direkt ápolók száma 109 ágyra 39 fő, ez esetünkben az osztályon 30 fő. A védőnők minimum száma 1 fő, az osztályon ennek a duplája dolgozik. A szülésznők száma 1000 szülésszámra van meghatározva, az Intézményben a szülésszám átlagban 2100 és 2500 között mozog és 34 fő dolgozik szülész munkakörben. Gyógytornásznak 60 ágyanként 1 főnek kell lennie az Osztályon és 1 fő található meg, tehát létszámuk egyenlő a rendeletben foglalttal. Tehát a meghatározott minimumokkal összevetett kórházi létszámadatok a következőek (7. ábra): F ő 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Minimumrendeletben meghatározott létszám Dolgozói létszám 7. ábra: A Szülészeti- Nőgyógyászati Osztály rendeletben meghatározott és dolgozói létszáma munkakörök szerint 9 5.4. Fül- orr- gége és Fej-nyaksebészeti Osztály A Fül- orr- gége és Fej- nyaksebészeti Osztályon 55 fő dolgozik. Ebből a nők száma 43, a férfiaké pedig 12 fő. A dolgozók munkakörök szerinti százalékos megoszlása 9 Saját szerkesztés a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézetének létszámadatai, fekvő- és járóbeteg ellátását tartalmazó adatbázis alapján 25

a 8. ábrán látható. Megfigyelhetjük, hogy az orvosok a létszám közel 40%-át jelentik, ezzel meghaladva az ápolói létszámot (33%). Az Osztály fekvőbeteg ellátása a III. progresszivitási szintbe tartozik, és 33 ágyon történik. Az Osztály azért kapta a III. progresszivitási szintű besorolást, mert a térségben csak itt végeznek fej-nyaksebészeti beavatkozásokat. 19% 9% 28% Szakvizsgával rendelkező orvos Szakvizsgával még nem rendelkező orvos 31% 2% 11% Indirekt ápoló Direkt ápoló Aszisztens 8. ábra: A Fül- orr- gége és Fej- Nyaksebészeti Osztály dolgozóinak munkakörök szerinti megoszlása 10 A Fül- orr- gége és Fej- Nyaksebészeti Osztályon is működik természetes járóbeteg ellátás: az általános járóbeteg ellátás heti óraszáma összesen 144, a speciális járóbeteg ellátásé 30 óra. A minimumrendeletben meghatározott ágyszámokhoz tartozó orvos számok alapján, az Osztályon 13 fő orvos szükséges, ez a Fül-orr- gége Fej- Nyaksebészet esetében 16 szakorvos és összesen 6 rezidens és szakorvosjelölt. Tehát ez 9 fővel több, mint a minimum. A meghatározott indirekt ápolói létszám, vagyis 1 fő, megegyezik az Osztályon dolgozó létszámmal. A direkt ápolói létszám 13 főnek van meghatározva, ez esetünkben 17 fő. 10 Saját szerkesztés a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézetének létszámadatai alapján 26

Ezeket a minimum rendeletben meghatározott és dolgozói létszám értékeket a 9. ábra szemlélteti. 25 20 F ő 15 10 5 Minimumrendeletben meghatározott létszám Dolgozói létszám 0 Orvos Indirekt ápoló Direkt ápoló 9. ábra: A Fül- orr- gége és Fej- nyaksebészeti Osztály rendelet által meghatározott és dolgozói létszáma munkakörök szerint 11 5.5. Szemészeti Osztály A Kórház Személyzeti Osztályának összes dolgozói létszáma 35 fő, melyből 5 férfi és 30 nő. A fekvőbeteg ellátás a II. progresszivitási szintre van besorolva és 24 ágyon működik. A II. progresszivitási szint a Szemészet esetében azt jelenti, hogy bizonyos műtéti beavatkozásokból eléri a besoroláshoz szükséges minimum értéket, valamint traumatológiai ellátással és sürgősségi ügyelettel (aneszteziológiai háttérrel és altatási lehetőséggel) rendelkezik 0 éves kortól. Az általános járóbeteg ellátás a Személyzeti Osztályon hetente 95 órában, a speciális járóbeteg ellátás pedig heti 65 órában történik. 11 Saját szerkesztés a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézetének létszámadatai, fekvő- és járóbeteg ellátását tartalmazó adatbázis alapján 27

A dolgozók munkakörök szerinti százalékos megoszlása a következő (10. ábra) diagramon látható. Megfigyelhetjük, hogy az orvosok létszáma az összlétszám harmadát teszi ki. A direkt és indirekt ápolók aránya ebben az esetben is magas, hiszen ez is a teljes létszám közel harmadát teszi ki. 26% 11% 23% 31% 3% 6% Szakvizsgával rendelkező orvos Szakvizsgával még nem rendelkező orvos Indirekt ápoló Direkt ápoló Aszisztens 10. ábra: A Szemészeti Osztály dolgozóinak munkakörök szerinti megoszlása 12 A 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendelet értelmében az osztály minimum orvos létszáma 5 fő, ez a Szemészeti Osztály esetében 11 fő, tehát a minimumérték több mint duplája. Az indirekt ápolói létszám itt is megegyezik, tehát 2 fő. A direkt ápolók minimum létszáma a rendelet szerint 11 fő, esetünkben viszont csak 8 fő dolgozik az Osztályon, így ápolók tekintetében 3 fős hiány áll fenn. Tehát a rendelethez viszonyított létszám eltérések a következőek (11. ábra): 12 Saját szerkesztés a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézetének létszámadatai, fekvő- és járóbeteg ellátását tartalmazó adatbázis alapján 28

12 10 F ő 8 6 4 Minimumrendeletben meghatározott létszám Dolgozói létszám 2 0 Szakorvos Indirekt ápoló Direkt ápoló 11. ábra: A Szemészeti Osztály rendeletben meghatározott és dolgozói létszáma munkakörök szerint 13 5.6. Idegsebészeti Osztály Az Idegsebészeti Osztály fekvőbeteg ellátása 55 ágyon történik a III. progresszivitási szinten, mivel egyetemi és térségi idegsebészeti ellátást is nyújt. Összesen 56 fő dolgozik itt, ebből 18 férfi és 38 nő. A munkakörök szerinti százalékos megoszlásuk a 12. ábrán látható, melyen leginkább szembetűnő az ápolók száma, hiszen a létszám közel felét teszik ki. Az orvosok aránya 27%-os az Idegsebészeti Osztályon. 4% 7% 11% 3% 25% 2% 2% Szakvizsgával rendelkező orvos Szakvizsgával nem rendelkező orvos Indirekt ápoló Dirket ápoló 46% Gyógytornász Betegkísérő Aszisztens 13 Saját szerkesztés a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézetének létszámadatai alapján 29

12. ábra: Az Idegsebészeti Osztály dolgozói létszámának megoszlása munkakörök szerint 14 Az általános járóbeteg ellátás az Idegsebészeti Osztályon hetente 71 órában zajlik, speciális ellátás viszont nem működik. Az ESzCsM rendeletben meghatározott minimumlétszámok a következőek: 6 fő szakorvos, 1 betegkísérő, 40 ágyanként 1 gyógytornász valamint 17 direkt és 1 indirekt ápoló. A szakorvosok létszáma az Osztályon 15 fő, tehát több mint a duplája a rendeletben foglaltnak. A betegkísérők száma szintén a minimum duplája, tehát 2 fő. Az indirekt ápolók létszáma ebben az esetben is megegyezik a minimummal. A direkt ápolók 26-an vannak, tehát 9-el többen, mint amit a rendelet meghatároz. 2 gyógytornász dolgozik az Idegsebészeten, szóval ez az érték is megegyezik az ESzCsM rendelet által meghatározottal. Az értékeket, eltéréseket a következő diagram (13. ábra) szemlélteti: F ő 30 25 20 15 10 5 0 Minimumrendeletben meghatározott létszám Dolgozói létszám 13. ábra: Az Idegsebészeti Osztály rendeletben meghatározott és dolgozói létszáma munkakörök szerint 15 14 Saját szerkesztés a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézetének létszámadatai alapján 15 Saját szerkesztés a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézetének létszámadatai, fekvő- és járóbeteg ellátását tartalmazó adatbázis alapján 30

5.7. Ortopéd- Sebészeti Osztály Az Ortopéd- Sebészeti Osztályon 12 férfi és 30 nő dolgozik, tehát 42 fő. A fekvőbeteg ellátás 50 ágyon, a III. progresszivitási szinten történik, melynek jelentése, hogy az ellátás térségi szinten működik a szakmai kollégium akkreditációja alapján. Az Ortopéd- Sebészeti osztály általános járóbeteg ellátása hetente 96 óra, a speciális ellátás 30 óra/hét. A szakmánkénti dolgozói létszámok százalékos arányát a 13. ábra mutatja, melyen láthatjuk, hogy az összes dolgozó számának az orvosok jelentik a harmadát, az ápoló pedig a 42%-át. 5% 7% 12% 42% 27% 7% Szakvizsgával rendelkező orvos Szakvizsgával még nem rendelkező orvos Direkt ápoló, indirekt ápoló Gyógytornász Aszisztens Adminisztráció 14. ábra: Az Ortopéd-Sebészeti Osztály dolgozói létszámának munkakörök szerinti megoszlása 16 A 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendelet szerint az Osztályon 9 szakorvos és további 5 orvos szükséges. Esetünkben 11 szakorvos és 3 orvos dolgozik, tehát az összetétel nem teljesen, de a létszám teljes mértékben megegyezik. 16 Saját szerkesztés a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézetének létszámadatai alapján 31

A meghatározott indirekt ápolói létszám 1 fő, mely egyenlő az osztályon dolgozó létszámmal. A direkt ápolók minimum létszáma 15 fő, ez szintén megegyezik az Ortopéd- Sebészeten alkalmazott direkt ápolók számával. A gyógytornászok száma 1fő/20ágy-ra van meghatározva. Az Osztályon 2 fő dolgozik ebben a munkakörben, tehát ez az érték is megfelel a rendeletben foglaltaknak. A meghatározott minimum értékek és az osztályon teljesülő értékek a következő (15. ábra) diagramon láthatóak. Fontos megjegyeznünk, hogy ezen az osztályon, az Ortopéd- Sebészeten egyeznek leginkább a dolgozói létszámok az ESzCsM rendeletben meghatározott minimumértékekkel. A szakorvosi és orvosi létszámok kivételével minden érték egyezik, de akár ezt az esetet is tekinthetjük egyenlőnek, hiszen ha az összetétel nem is, de az összeadott orvos létszám egyenlő az Osztályon és a minimumrendeletben foglalt előírás alapján. F ő 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Minimumrendeletben meghatározott létszám Dolgozói létszám 15. ábra: Az Ortopéd- Sebészeti Osztály rendeletben meghatározott és dolgozói létszáma munkakörök szerint 17 5.8. Urológiai Osztály 17 Saját szerkesztés a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézetének létszámadatai, fekvő- és járóbeteg ellátását tartalmazó adatbázis alapján 32

Az Urológiai Osztályon 51 fő dolgozik, ebből 19 férfi és 32 nő, munkakörök szerinti százalékos megoszlásuk a 16. ábrán látható. Az orvosok az összlétszám negyedét teszik ki az Osztályon. A fekvőbeteg ellátás a III. progresszivitási szinten, 45 ágyon történik. A progresszivitási szint a 24 órás sürgősségi urológiai ellátást, komplex urológiai ellátást jelent, valamint bizonyos esetekben centralizált tevékenységet. Az általános járóbeteg ellátás óraszáma az Urológiai Osztályon 67 óra hetente, a speciális járóbeteg ellátásé 33 óra/ hét. 39% 8% 0% 22% 29% 2% Szakvizsgával rendelkező orvos Szakvizsgával nem rendelkező orvos Műtőssegéd, betegkísérő, aszisztens Indirekt ápoló Direkt ápoló Adminisztráció 16. ábra: Az Urológiai Osztály dolgozói létszámának megoszlása munkakörök szerint 18 Az ESzCsM rendeletben meghatározott minimumlétszámok a következőek: 3 orvos és 6 szakorvos, 1 műtőssegéd, 1 betegkísérő, 1 műtéti szakasszisztens, 1 indirekt ápoló és 15 direkt ápoló. Az Osztályon 11 szakorvos és 1 orvos dolgozik, tehát 9 helyett 12 fő. A műtőssegédek Urológián dolgozó száma 6 fő, műtős asszisztens pedig 4 fő, mindkét érték a minimumlétszám felett van, beteghordó nem található. Az indirekt ápolói minimum létszám teljesül, direkt ápolóból 20 dolgozik az Osztályon. Az eltéréseket a 17. ábrán figyelhetjük meg. 18 Saját szerkesztés a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézetének létszámadatai alapján 33

F ő 20 15 10 5 0 Minimumrendeletben meghatározott létszám Dolgozói létszám 17. ábra: Az Urológiai Osztály rendeletben meghatározott létszáma és dolgozói létszáma munkakörök szerint 19 5.9. Egynapos sebészeti ellátás (Szikszó) Az egynapos sebészeti ellátásban összesen 34 fő dolgozik Szikszón, 11 férfi és 5 nő. A járóbeteg ellátás heti 60 órában történik. A minimumfeltételek a következőképpen alakulnak: 3 szakorvos, 2 műtőssegéd,2 műtéti szakasszisztens, 1 általános asszisztens, valamint műszakonként 2 ápoló. Szikszón az egynapos sebészeti ellátásban 18 szakorvos, 3 műtőssegéd, 4 műtéti asszisztens, 0 általános asszisztens és 5 ápoló dolgozik. Tehát az általános asszisztens munkakör kivételével minden munkakörben több mint a meghatározott. Mivel általános asszisztens egy sem található az egynapos sebészeti ellátásban így fontos lenne a hiány pótlása. Az eltéréseket jól illusztrálja a 18. ábra. 19 Saját szerkesztés a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézetének létszámadatai, fekvő- és járóbeteg ellátását tartalmazó adatbázis alapján 34

F ő 20 15 10 5 0 Minimumrendeletben meghatározott létszám Dolgozói létszám 18. ábra: Az Egynapos sebészeti ellátás (Szikszó) rendeletben meghatározott és dolgozói létszáma munkakörök szerint 20 20 Saját szerkesztés a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti Intézetének létszámadatai, fekvő- és járóbeteg ellátását tartalmazó adatbázis alapján 35

6. Konklúzió és a továbbfejlesztés irányai A Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház humánerőforrás helyzetének kutatása során részben megdőlt az 1. Hipotézisem, melyben feltételeztem, hogy a Sebészeti Intézet dolgozói létszáma és a 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendeletben meghatározott dolgozói létszám azonos. Bizonyos esetekben az állítás igaznak bizonyult, de több esetben is hiány, vagy többlet fedezhető fel. Ezeket az eseteket és az eltérések mértékét az 1. sz. mellékletben található táblázat szemlélteti. Az adatokat megfigyelve igazolódik a 3. hipotézisem, miszerint a Sebészeti Intézeten belüli átcsoportosítással megoldhatóak a dolgozói hiányok. Az adott osztályok hiánnyal küzdő szakmáinak dolgozói létszámát pótolni lehet más osztályok ugyanazon szakmáinak dolgozói többletével. Ez a többlet és a hiány esetére is megoldást jelenthetne. A legfőbb kihívást nem az esetleges dolgozói többlet jelenti a Kórház számára, hanem a hiány pótlása, esetleges új munkaerő felvétele, hiszen az Észak- Magyarországi Régióban található a legkevesebb orvos az országban (EEKH, 2014). Több esetben pl. Szülészet- Nőgyógyászat, csak az oktató kórház jelleg miatt biztosított az ESzCsM rendeletben meghatározott minimum orvos létszám. Rezidensek nélkül hiány lenne, és ez akár az ellátások minőségi romlásához is vezethet. Mint ismeretes, a hatékony humánerőforrás menedzsment célja az lenne, hogy az ellátások minősége javuljon. Fontos, ahogy azt már a szakirodalmi áttekintésben is említettem, a munkaerő vonzása, megtartása, fejlesztése (továbbképzése), motiválása és hasznosítása. A munkaerő vonzására esetleges megoldást jelenthetne, ha a Kórház az orvos hallgatókat kellőképpen motiválná ahhoz, hogy az Intézményben tanuljanak és tanulmányaik elvégzése utána maradjanak, biztosítva számukra a stabil munkalehetőséget, kedvező bérezést, az előléptetés lehetőségét, ezáltal két legyet ütve egy csapásra, hiszen így pótolni lehetne az esetleges nyugdíjba vonuló, nyugdíjkorhatár közelében álló orvos kollegákat is, ha kellő számú rezidens orvost, szakorvosjelöltet sikerül az Intézménybe csábítani. Az orvostanhallgatók 36

intézménybe csábításához elengedhetetlen, hogy a Kórház jó kapcsolatot ápoljon az orvosi egyetemekkel, szakdolgozók vonzása érdekében pedig az egészségügyi képzést nyújtó szakiskolákkal, intézményekkel. Ösztöndíjprogramok és tanulmányi támogatások kezdeményezésével a Kórház még szimpatikusabbá válhat a tanulók számára. Az ápolói létszámok az esetek többségében megegyeznek, vagy magasabbak, mint a rendeletben meghatározott értékek így azokon az osztályokon, ahol mégis hiány lépne fel, szervezeten belüli átszervezéssel pótolni lehet a munkaerőt, leépítés és új dolgozók felvétele nélkül. Bizonyos osztályokon fellépő hiány esetén, pl. a gyógytornászok esetében, megoldható lehet a helyzet, ha más osztályról, ahol többlet van, dolgozókat helyeznek át, vagy irányítanak át a hiány kezelése érdekében. Az átszervezések segítségére lehet a dolgozók intézményen belüli továbbképzése, így a szaktudásuk fejlesztése, szakirányú továbbképzéseken történő részvételek számának növelése, esetleg tanulmányutakra történő kiküldetésük számának növelése. Sokkal hatékonyabb lehet az intézményen belüli továbbképzés, mint az új alkalmazottak felvétele, hiszen a vezetők már ismerik a beosztottakat, azoknak pozitív és negatív tulajdonságait, előnyeit, hátrányait, így ezeket javítva, illetve fejlesztve biztosabban várható hatékony működés, mint ismeretlen kompetenciákkal rendelkező új dolgozók esetében. A hatékonyabb együttműködés, a dolgozók kapcsolatának javítása és optimalizálása érdekében csapatépítő tréningek, közösségi programok szervezése is segítséget jelenthet. A kapcsolatok javítása az információ áramlás gyorsítása szempontjából is szükséges. Minél gyorsabb az információáramlás a dolgozók és szervezeti egységek között, annál hatékonyabb az együttműködés és a hatékonyság. A kellemes, jó hangulatú munkahely képe is vonzó tényező lehet új alkalmazottak vonzása érdekében. Fontos a kiégés elkerülése, mely a túlzott munkahelyi megterhelés, nyomás és a pozitív visszajelzések, a megerősítés hiánya miatt léphet fel. 37

Az előbbi érvekkel bizonyítva a 2. hipotézisem igazolódik, hiszen sokkal hatékonyabb humánerőforrás menedzsment érhető el átszervezéssel, mint elbocsátással és a hiányok külső pótlásával. Az átszervezés egyszerűbb folyamat, hiszen a hiányzó szakmákra Kórházon kívüli pótlásának esetében felmerülhet az a probléma, hogy például nem jelentkeznek a meghirdetett állásra. A 2. hipotézisemet igazolják továbbá a humánerőforrás menedzsment alapelvei, az egészségügyi humánerőforrás krízis jelenléte és az EEKH adatai, mivel az Észak-magyarországi régióban kevesebb egészségügyi dolgozó található, mint az ország többi részében, így a hiányok pótlását nehezebb külső munkaerő felvétellel pótolni, mint a már meglévő dolgozók továbbképzésével és átcsoportosításával. (EEKH, 2014) Teljesítményen alapuló ösztönző rendszer segítségével a dolgozókat motiváltabbá lehet tenni, mivel így érdekeltebbek, hogy hatékonyabb, minőségi munkát végezzenek, ezáltal pluszjuttatásokban részesüljenek. Ehhez szükséges a teljesítményértékelés, amely a Humánpolitika feladata. Kapcsolódóan a teljesítményértékeléshez a dolgozói elégedettséget is vizsgálni lehet, így javítva a humánerőforrás helyzetet. 38

Irodalomjegyzék 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet. (2003. október 20.). az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről. Bokor, A. (2007). Emberi erőforrás menedzsment. Budapest : Aula Kiadó Kft. Dózsa, C. (2013). Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház Humánerőforrás Stratégia 2013-2017. Dr. Chikán, A. (1992). Vállalatgazdaságtan. Budapest: KJK-AULA. Dr. Csák, R. (2007). Humánerőforrás lehetőségek az ápolásban. Dr. Dózsa, C. (2012). Humánerőforrás előadásanyag. Dr. Dózsa, C. (2013). Intézményfejlesztési terv 2013. Dr. Marczinkó, A. (2014). Minőségügyi eljárás. Emberi erőforrás gazdálkodás. Dr.Gyökér, I. (2000). Emberi erőforrás menedzsment. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. EEKH. (2014. július). Beszámoló az egészségügyi humánerőforrás 2013. évi helyzetéről. Budapest. Gáspár, L. (2000). Bevezetés az emberi erőforrások elméletébe. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet. Gulyás, L. (2006). A humánerőforrás menedzsment alapjai. Szeged: JATEPress. Karoliny-Poór, M. J. (2010). Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv. Budapest: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Kővári, G. (1991). Gazdálkodás az emberi erőforrásokkal. Budapest: Országos Munkaügyi Központ. 39

KSH. (2012.. április). Észak-Magyarország megyéinek gazdasági-társadalmi helyzete, 2010. Budapest. KSH. (2013). A bruttó hazai termék (GDP) megoszlása 2011-ben. Magyar Orvosi Kamara. (2014. június 19.). Emberközpontú egészségügyet: a MOK 16 pontja. Letöltés dátuma: 2014. augusztus 10., forrás: WebOrvos: http://www.weborvos.hu/ Prof. Dr. Balázs, P., Dr. Kereszty, É., Dr. Kőszegfalvi Edit, Vízvári, L., & Malbaski, N. (2006. április). Az egészségügy humánerőforrás stratégiája. Dr. Rácz Jenő egészségügyi miniszter. WHO. (2011). Health Professional Mobility and Healt Systems. Evidence from 17 European countries. United Kingdom. 40

Mellékletek 41

A Kórház szervezeti felépítését ábrázoló 1. számú melléklet 42

2. számú melléklet A Sebészeti Intézet dolgozóinak szakmánkénti létszáma osztályonként 21 Osztály Szakma Létszám (fő) Létszám (fő) férfi- nő összesen Sebészeti Osztály Orvos 19-6 25 Szakdolgozó 16-82 98 Egyéb 0-10 10 Traumatológiai 33-6 39 Orvos Osztály Szakdolgozó 13-103 116 Egyéb 0-22 22 Szülészeti- 20-10 30 Nőgyógyászati Orvos Osztály Szakdolgozó 6-81 87 Egyéb 0-11 11 Fül- Orr- Gége és 12-9 21 Fej- Nyaksebészeti Orvos Osztály Szakdolgozó 0-26 26 Egyéb 0-5 5 Szemészeti Osztály Orvos 4-8 12 Szakdolgozó 1-18 19 Egyéb 0-4 4 Idegsebészeti 15-0 15 Orvos Osztály Szakdolgozó 3-32 35 Egyéb 0-6 6 21 Saját szerkesztés a B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház létszámadatai alapján 43

Osztály Szakma Létszám (fő) Létszám (fő) férfi- nő összesen Ortopéd- Sebészeti 11-3 14 Orvos Osztály Szakdolgozó 1-21 22 Egyéb 0-5 5 Urológiai Osztály Orvos 11-1 12 Szakdolgozó 8-27 35 Egyéb 0-4 4 Egynapos sebészeti 12-6 18 Orvos ellátás (Szikszó) Szakdolgozó 3-11 14 Egyéb 0-1 1 Összesen: Orvos 137-49 186 Szakdolgozó 51-401 452 Egyéb 0-68 68 44

3. számú melléklet A Sebészeti Intézet osztályainak dolgozói létszámára vonatkozó részletek a 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendeletből 22 1. Sebészeti Osztály 22 Forrás: 60/ 2003 (X.20.) ESzCsM rendelet a az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről 45

2. Traumatológiai Osztály 46

3. Ortopédiai Osztály 47

4. Fül- Orr- Gége és Fej- Nyaksebészeti Osztály 48

5. Szemészeti osztály 49