ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

Mezőhegyesi József Attila Általános Iskola, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola 5820 Mezőhegyes, Béke park 1. Pf: 46 Tel./Fax: 06-68-466-103 vagy 06-30-445-5432 www.mezohegyesamk.hu, E-mail: mezohegyesiskola@gmail.com MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HÁZIREND 2013

Mezőhegyesi József Attila Általános Iskola, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola 5820 Mezőhegyes, Béke park 1. Pf: 46 Tel./Fax: 06-68-466-103 vagy 06-30-445-5432 www.mezohegyesamk.hu, E-mail: mezohegyesiskola@gmail.com T A R T A L O M ISKOLAI HÁZIREND... 4 A házirend célja és feladata... 4 A házirend hatálya... 4 A házirend nyilvánossága... 5 Az iskola által elvárt viselkedés szabályai... 6 A tanulók jogai... 8 A tanulók közösségei... 9 A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása... 10 Az iskola működési rendje... 12 Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások... 14 A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok... 19 A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok... 20 A tanulók tantárgyválasztása... 21 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai... 22 Évfolyamonkénti minimum követelmények továbbhaladáshoz... 23 A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében... 113 A tanulók mulasztásának igazolása... 115 A tanulók jutalmazása... 115 A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések... 117 Tandíj befizetése... 118

Mezőhegyesi József Attila Általános Iskola, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola 5820 Mezőhegyes, Béke park 1. Pf: 46 Tel./Fax: 06-68-466-103 vagy 06-30-445-5432 www.mezohegyesamk.hu, E-mail: mezohegyesiskola@gmail.com A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok... 119 Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába... 121 A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai... 121 A házirend elfogadásának és módosításának szabályai... 123 A MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HÁZIRENDJE... 125 Célja... 125 A kollégium lakóinak jogai... 125 A kollégium lakóinak kötelességei... 126 A kollégium helyiségeinek és a területhasználat szabályai. A diákélet mindennapi kérdései... 127 Tanulói kötelességek, védő-óvó intézkedések... 131 A kollégium épületén kívüli viselkedés szabályai... 133 Munkarend, napirend... 133 Jutalmazási fokozatok... 135 Büntetési fokozatok... 135 Fegyelmi intézkedések... 135 Információhoz jutás, véleménynyilvánítás... 135 Térítési díjak visszafizetése... 136 Záró rendelkezések... 137 A házirend véleményezésére vonatkozó záradék... 138

4 MEZŐHEGYESI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HÁZIRENDJE mely a tanulói jogok gyakorlásának, illetve a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 4. Ez a házirend 2013. év szeptember hó 1. napján lép hatályba.

5 A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend elolvasható a Mezőhegyesi József Attila Általános Iskola honlapján. Az honlap címe: www.mezohegyesamk.hu 3. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola portáján; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola intézményvezetőjénél; az iskola intézményvezető-helyetteseinél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél; az iskolaszék elnökénél; az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél; az iskola fenntartójánál. 4. A házirend egy példányát a közoktatási törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülőnek át kell adni. 5. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten.

6 6. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel szülői értekezleten. 7. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola intézményvezetőjétől, intézményvezető-helyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy ettől eltérően a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. Az iskola által elvárt viselkedés szabályai Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit, tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát, senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet, senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek, törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel, viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan, legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek, köszönjenek a felnőtteknek előre a napszaknak megfelelően vagy a felnőtt által megengedett formában, tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait, becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát,

7 igyekezzenek megismerni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait, ismerjék meg iskolánk névadójának életét, munkásságát, vegyenek részt az iskola hagyományainak ápolásában, óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit, vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen, legyenek nyitottak, érdeklődők, iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget, vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein, működjenek együtt társaikkal, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak, fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon, az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban, az iskola helyiségeit, eszközeit tanári felügyelet mellett használják, az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el, távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról a házirend előírásai szerint igazolják, a tanuláshoz szükséges felszerelést minden órára hozzák magukkal, az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg, írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el, segítsenek társaiknak a tanulnivaló elsajátításában, az iskolai feladatok megoldásában, Tájékoztató füzetüket (ellenőrzőjüket) minden nap hozzák magukkal, érdemjegyeiket abban naprakészen vezessék, szüleiknek minden nap adják át láttamozásra,

8 védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre másokat is figyelmeztessenek, az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában (fehér ing vagy blúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya) jelenjenek meg, ne hozzanak az iskolába olyan dolgokat, eszközöket, amelyek nem szükségesek a tanuláshoz, tartsák be a házirendben szereplő, a tanulók egészségének és testi épségének megőrzését szolgáló szabályokat, és erre másokat is figyelmeztessenek, ne hozzanak az iskolába, ne fogyasszanak egészségre ártalmas szereket (elsősorban dohányárut, szeszesitalt, energiaitalt), az iskola területén talált gazdátlan eszközöket, felszerelést, egyéb dolgokat adják oda valamelyik nevelőnek, vagy adják le az intézmény portáján, A tanulók jogai A tanulói jogok kiemelt iskolai területei: tájékozódáshoz való jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre.); kérdés intézésének joga (A tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a diákönkormányzathoz.); érdemi válaszhoz való jog (A tanulónak a kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül az iskolaszéktől a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kell kapnia.); tájékozódási jog (A tanulónak joga van tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről.);

9 véleményezési jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.); részvételi jog (Kiterjed az iskolában működő tanulóközösségekre, valamint az iskola által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra.); választójog (A tanuló választó és választható minden tanulóközösségi tisztség esetében.); kezdeményezési jog (A tanuló kezdeményezheti diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását, valamint kezdeményezéssel élhet saját ügyeivel kapcsolatosan.); javaslattevő jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.); használati jog (Kiterjed az iskola létesítményeinek, helyiségeinek, berendezéseinek és eszközeinek használatára.); jogorvoslathoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén jogszabályban meghatározottak szerint jogorvoslati eljárást indíthat.); nyilvánossághoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén igénybe veheti a nyilvánosságot.); vallásgyakorlással összefüggő jog (A tanuló szabadon gyakorolhatja vallását.). Az iskola tanulói az iskola életével kapcsolatos jogaikat egyénileg vagy a tanulók közösségein keresztül gyakorolhatják. A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll.

10

11 2. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére az alábbi tisztségviselőket választják meg: 1 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe, Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét a felső tagozatos osztályokban és a kollégiumban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola intézményvezetője által a diákönkormányzat javaslatára megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola intézményvezetője o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta, o a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.

12 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, az iskolaszékhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel, az iskolaszékkel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola intézményvezetője o a szülői szervezet munkaközösség ülésén, o a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: o egyéni megbeszéléseken, o a családlátogatásokon, o a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadóóráin, o a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszéléseken, írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben).

13 7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, az iskolaszékhez fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, az intézményi tanáccsal vagy az iskolaszékkel. Az iskola működési rendje 1. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.30 órától délután 17.00 óráig van nyitva. Ettől eltérő időpontokra az iskola intézményvezetője adhat engedélyt. 2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.30. órától a tanítás végéig, illetve az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások idején biztosítja. 3. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.30 óra és 7.45 óra között kell megérkezniük. 4. Az iskolában a tanítás reggel 8.00. órakor kezdődik. Ettől eltérően az első tanítási órát ( nulladik órát ) 7.15. órától kezdve is meg lehet tartani az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet, valamint az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét minden tanév elején, a tantárgyfelosztás összeállításakor kell kikérni. 5. A tanítási órák ideje negyvenöt perc.

14 6. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: TANÍTÁSI ÓRA SZÁMA AZ ÓRA IDŐPONTJA 0. óra 7.15 8.00 1. óra 8.00 8.45 2. óra 9.00 9.45 3. óra 10.00 10.45 4. óra 11.00 11.45 5. óra 11.55 12.40 6. óra 12.50 13.35 7. A tanulóknak az őszi és a tavaszi hónapokban (szeptember, október, március, április, május) az óraközi szünetekben kivéve a második szünetet az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók a folyosón, illetve az aulában maradhatnak. A téli hónapokban az 1., 4., 5. szünetekben fakultatív módon az épületben tartózkodhatnak, a 3. szünetben, amennyiben az időjárás engedi, az udvaron! 8. A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben, illetve az iskolai büfében étkezhetnek. Testnevelés óra előtt az öltözőben, informatika óra előtt az előtér fogyaszthatják el a tízóraijukat. 9. A tanulóknak órarendjüktől függően a tanítási órák vagy az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások között a 11.45 óra és 14.45 óra közötti időben legalább hatvan perc szünetet kell főétkezésre (ebédre) biztosítani. 10. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. 11. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskolából való távozásra az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes adhat engedélyt.

15 12. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában az ügyfélfogadás időpontja szerint történik. 13. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola intézményvezetője határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 14. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola intézményvezetője adhat. 15. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola intézményvezetőjétől engedélyt kaptak. 16. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói tanulók és felnőttek felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott viselkedési szabályok és előírások betartásáért. Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Napközi otthon, tanulószoba. Amennyiben a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első évfolyamon napközi otthon, a második-harmadik évfolyamon iskolaotthon (kifutó rendszerben), a negyediknyolcadik évfolyamon tanulószoba működik.

16 Hagyományőrző tevékenységek Az iskola fontos célkitűzései közé tartozik a nemzet, a lakóhely, valamint iskolánk múltjának megismerése, megbecsülése; az iskola hagyományainak ápolása. Ennek érdekében végzett egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek: az iskola névadója emlékének ápolása; az iskolai ünnepségek, megemlékezések; iskolai évkönyvek kiadása. Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola intézményvezetője által megbízott pedagógus segíti. Diákétkeztetés. A tanulók számára igény esetén tízórait és ebédet (menzát) biztosítunk. Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Iskolai sportfoglalkozás. Az iskolai sportfoglalkozás foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportfoglalkozás a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

17 Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését az intézményvezető beleegyezésével olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat a pedagógusok az iskolán kívüli versenyekre is felkészítik. Tantárgyi hónapok. (Projekthetek, projekt napok) Az iskola nevelői, munkaközösségei a tantárgyak, tudományágak népszerűsítése, eredményeinek mélyebb megismerése érdekében tantárgyi, illetve műveltségterületenkénti hónapokat szerveznek. A programokat az iskolai faliújságon meghirdetik, a legjobb teljesítményt nyújtó egyének, csoportok emléklapot kaphatnak. Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. A gyerekek szüleik kérelme

18 alapján az iskolai munkát segítő József Attila Általános Iskola Gyermekeiért Alapítványhoz fordulhatnak támogatásért. Táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segíti. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. A gyerekek szüleik kérelme alapján az iskolai munkát segítő József Attila Általános Iskola Gyermekeiért Alapítványhoz fordulhatnak támogatásért. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

19 Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 2. A délutáni egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat az iskola nevelői a 7-8-9. órában 14.00 óra és 16.45 óra között szervezik meg. Ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet, de ilyen esetben a szülőket előre értesíteni kell. 3. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola intézményvezetője adhat. 5. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról történő távolmaradást is a házirendben előírt módon igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az intézményvezető engedélyével a foglalkozásról kizárható. 6. A városi könyvtár iskolai feladatokat ellátó részlege a tanulók számára a tanítási napokon 8.00 órától 16.30 óráig tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A

beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. 20

21 A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok 1. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. 2. A napközi otthonba tanévenként előre a tanévet megelőző augusztus hónapban kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. 3. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején, szeptember hónapban lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. 4. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. 5. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt maximális csoportlétszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak, akik nehéz szociális körülmények között élnek. 6. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődnek és délután 16.00 óráig tartanak. Szülői igény esetén a napköziben az iskola a tanulók számára 16.00 óra és 16.30 óra között felügyeletet biztosít. 7. A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és délután 16.00 óráig tart. 8. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.

22 9. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában a tanuló eltávozására az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes engedélyt adhat. 10. Az a napközis tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatosan példát mutat a tanév végén Kiváló napközis tanuló jutalomban részesíthető. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját maga testi épségét, egészségét; óvja társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő az iskolai védő-óvó ismereteket; betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; azonnal értesítse az iskola valamelyik dolgozóját, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet; illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének amennyiben ezt állapota lehetővé teszi, ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült; megismerje az iskola épületének kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

23 2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; a sportfoglalkozásokon a tanulóknak az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolában az iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja. 4. Az iskolaorvos elvégzi vagy szakorvos részvételével biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését. 5. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát rendszeresen, illetve az osztályfőnökök jelzése alapján, szükség esetén. A tanulók tantárgyválasztása 1. Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja: 3. évfolyamon: idegen nyelv tantárgy hit- és erkölcstan 1. és 5. évfolyamon a további évfolyamon fakultatív rendszerben. 2. Az iskola intézményvezetője minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről. 3. A szülő, illetve a szülő és a tanuló az adott tanév kezdetéig az intézményvezető engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

24 4. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló esetében a szülő, illetve a szülő és a tanuló a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola intézményvezetőjének. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1. Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le: osztályozó vizsga, pótló vizsga, javítóvizsga. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, és ezt igazolja. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. 5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szülei

25 - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) tudják meg. Évfolyamonkénti minimum követelmények továbbhaladáshoz Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket. Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. 2. évfolyam A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket.

26 Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos. Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje helyesen a j hangot 30 40 begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. 3. évfolyam A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez. Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse. Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget. Felolvasása értelmező, az írásjelek szerint tagolt, hanglejtése és tempója az élő beszédhez közelítő legyen. Életkorának megfelelő témájú és szövegnehézségű olvasmányt értsen meg néma olvasás útján. Nevezze meg az olvasmány szerzőjét, szereplőit és azok tulajdonságait. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát. Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket. A memoritereket szöveghűen, jól érthetően mondja el. Adott vagy választott témáról 8 10 mondatos elbeszélő fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. A tartalmi egységek kezdetét

27 bekezdéssel jelezze. Tanítója útmutatásai alapján javítsa ki fogalmazási és helyesírási hibáit. Nevezze meg és jelölje megfelelően a tanult mondatfajtákat. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is. A szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket. A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön. 4. évfolyam A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez. Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse. Felkészülés után folyamatosan, érthetően és értelmezően olvasson fel ismert szöveget. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Mondja el az olvasottak lényegét. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát. Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát, illetve digitális forrásokat. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket. A memoritereket szöveghűen mondja el. Adott vagy választott témáról 8 10 mondatos fogalmazást (elbeszélést, leírást, jellemzést) készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. Ismerje a mindennapi tájékoztató szövegek főbb jellemzőit.

28 Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév, számnév, névelő, névutó, személyes névmás, kérdő névmás, mutató névmás), és nevezze meg azokat szövegben is. A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön. Magyar irodalom 5. évfolyam - élőbeszéd megfelelő tempójú, folyamatos, hangos és néma olvasás - képesség a másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldása - a tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása - néhány alapvető irodalmi téma felismerése a szövegekben - az epikai és lírai művek, nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete, cselekvés részei, szereplők, szerkezet, képiség, zeneiség, ütemhangsúlyos, időmértékes verselés - olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása szóban - történetmondás személyes élményről - leírás készítése tárgyról, személyről 6. évfolyam - különböző témájú és műfajú szövegek felolvasása - jól olvasható írás, írásos szöveg rendezett elhelyezése - olvasmánytartalmak összefüggő ismerete

29 - rövid beszámoló a feldolgozott művekből - epika: helyzet, helyszín, szereplők, főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete - lírai művek formanyelvének felismerése (verselés, képiség) - személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása - olvasmányokban kapcsoló információk gyűjtése - jártasság a korosztálynak készült lexikonok használatában - a beszélő és elbeszélő szerepének elválasztása Magyar irodalom 7. évfolyam - megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű felolvasás, szövegmondás, rendezett egyéni íráskép - különféle műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása - a szerkezet elemeinek elkülönítése fő- és mellékszereplők jellemzése - a művekben szereplő jellemek, helyzetek érzelmek, gondolatok összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban - a lírai formanyelv (rím, ritmus, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése - vázlatkészítés - lírai szövegek értelmezésében, elemzésében politikai, stilisztikai fogalmak használata - könyvtárhasználat váljon igénnyé 8. évfolyam - a szöveg értő befogadását elősegítő hangos és néma olvasás - eszközszintű írásképesség, esztétikus írás - a feldolgozott művekből összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban

30 - irodalmi és művészeti ágakba tartozó művek önálló és közös feldolgozása, elemzése, értelmezése - kapcsolatok az egyes művészeti ágak között - tudjanak tisztán megfelelő ritmussal értelmes tagolással összefüggően beszélni, állításaikat érvekkel alátámasztani - a művekben megjelenő emberi problémák bemutatása önálló véleményalkotással - ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól - színházi előadásról élménybeszámoló Magyar nyelv 5. évfolyam A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megértésére, összefoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni.

31 Magyar nyelv 6. évfolyam A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megértésére, összefoglalására, továbbadására. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni. Magyar nyelv 7. évfolyam A tanuló eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Képes álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit.

32 Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. A tanuló ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. Magyar nyelv 8. évfolyam A tanuló eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Képes álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. A tanuló ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A tanuló a helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit.

33 Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd. Idegen nyelv (Angol) 4. évfolyam KER szintben nem megadható. A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, válaszol ezekre, kiszűri egyszerű, rövid szövegek lényegét. Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagáról, minta alapján egyszerű párbeszédet folytat társaival. Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában. Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű, rövid szövegeket alkot. 5. évfolyam A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Felkészülés után elmond rövid szövegeket. Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot.

34 6. évfolyam A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Felkészülés után elmond rövid szövegeket. Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot. 7. évfolyam A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt. Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat. Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról. 8. évfolyam A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt. Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat. Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról.

35 Idegen nyelv (Német) 4. évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló megért ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérést, utasítást, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést. Beszédkészség A tanuló egy szóval válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, ismert dolgokat megnevez, néhány mondókát, verset, dalt reprodukál. Olvasott szöveg értése felismeri a tanult szavak írott alakját. Íráskészség (a szóbeli kezdő szakasz után) A tanuló segítséggel helyesen lemásol egy-egy ismert szót. 5. évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol;

36 tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid mondatokat helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz. 6. évfolyam Az európai minimumszint fele: A1 Ezen a szinten a diák megérti a legegyszerűbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud; megérti a tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavakat, fordulatokat; képes egyszerű kérdéseket feltenni és azokra válaszolni; felismeri és megérti az ismerős szavakat, igen egyszerű mondatokat; a tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni. Hallott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott