Gazdasági lehetıségek elısegítése a magyar külpolitika segítségével Kossuth Lajos Gimnázium Cegléd, 2008. október 15. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány
Külpolitika és gazdaságpolitika A kettı mindig összekapcsolódott a történelemben: hódító háborúk az ókorban: birodalmak terjeszkedése; Új világ felfedezése; gyarmatbirodalmak kialakulása, rabszolgatartás; ipari társadalom: nyersanyag, termelés; 20. századi háborúk oka gyakran gazdasági eredető; az EU is gazdasági együttmőködés (lásd még: OECD, Világbank, Nemzetközi Valutaalap mind politikai entitások, akárcsak az EU legerısebb ilyen irányú alapja: Európai Fejlesztési Alap); az államközi kapcsolatok meghatározzák az üzleti életet és fordítva: vállalatok sikeres külföldi szereplése az államközi kapcsolatok bıvítését is segíti; Egyesült Államok és Oroszország fellépése (csak két példa: Irak és Grúzia); Magyarország szerepvállalása a Nyugat-Balkáni rendezésben (lásd: Szegedi Folyamat).
A magyar külpolitika prioritásrendszere 1989 után (konszenzus) integrációs (EU és NATO); szomszédságkapcsolati (a határos államokkal kötött jószomszédi és barátsági megállapodás); nemzetpolitikai (a határon túli magyarok érdekeit figyelembe vevı külpolitika: identitásırzés, jogérvényesítés, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlıdés).
A magyar külpolitika jelenlegi prioritásrendszere, avagy új külkapcsolati stratégia versenyképes Magyarország az EU-ban (érték- és érdekközösség); sikeres magyarság a régióban (térségi együttmőködés és integráció); felelıs Magyarország a világban (Kereskedelmi Világszervezet - WTO, a Világbank - WB, a Nemzetközi Valutaalap - IMF és a Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet - OECD).
A külgazdaság hazai szereplıi Kormány: a külgazdasági politika kormányzati fıfelelıse a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) a magyar vállalati és nemzetgazdasági érdekek támogatása. Külgazdasági szakdiplomaták: 31 európai ország, USA, Kanada, Brazília, India, Izrael, Kína, Japán, Dél-Korea, Kuvait, Egyiptom. Kereskedelmi szolgálatok: Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) 43 ország, 55 iroda. Tudományos és Technológiai (TéT)-attasé: Berlin, Brüsszel (EU), Helsinki, London, Moszkva, Párizs, Peking, Róma, Tel-Aviv, Tokió és Washington. Magyar Turizmus Zrt. külföldi kirendeltségei: Bécs, Berlin, Brüsszel, Dublin, Frankfurt, Hága, Kijev, Kolozsvár, Koppenhága, London, Madrid, Milánó, Moszkva, München, New York, Párizs, Peking, Pozsony, Prága, Stockholm, Tokió, Varsó, Zürich.
A külgazdaság hazai szereplıi (2.) Üzleti szövetségek: Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK), Joint Venture Szövetség, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Vállalatok: Magyar Telekom, MOL, Trigránit Fejlesztési Kft. együttmőködési megállapodás van a kormány és ezen vállalatok között; OTP, Richter - további nagyvállalatok a nemzetközi piacon.
A három nagy
MOL Group Kiskereskedelem: Ausztria, Csehország, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia. Kitermelés: Jemen, Kazahsztán, Magyarország, Pakisztán, Omán, Oroszország. Finomítói kapacitás: Magyarország, Olaszország, Szlovákia. Nagykereskedelem: Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia. Pertolkémiai iparág: Ausztria, Csehország, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Szlovákia, Ukrajna.
A MOL többségi vagy 50%-os tulajdonában lévı vállalatok Alfagas Kft. Hawasina LLC Oman Branch Kalegran Ltd Erbil MOL Caspian Oil and Gas Ltd. MOL Romania PP srl MOL Austria Handels GmbH MOL-Trans Kft. Slovnaft a.s. UBA Services Ltd. Geoinform Kft. Hexan Kft. MK Mineralkontor GmbH FGSZ Zrt. MOL Slovenija d.o.o. MOL-LUB Kft. Petrolszolg Kft. Terméktároló Rt. ZMB Ltd. GES Geofizikai Szolgáltató Kft. INTERMOL d.o.o. MOL Energiakereskedı Kft. MOL Pakistan Oil and Gas Co MOL Yemen Oil and Gas Ltd. Moltrade-Mineralimpex Rt. Roth-Heizöle GmbH TVK Rt.
OTP Kelet-Közép Európában Bulgária (DSK Bank), Horvátország (OTP banka Hrvatska), Románia (OTP Bank Romania), Szerbia (OTP banka Srbija), Szlovákia (OTP Banka Slovensko), Ukrajna (CJSC OTP Bank), Montenegró (Crnogorska komercijalna banka) Oroszország (OAO OTP Bank).
RICHTER-világ
A RICHTER GEDEON termelési vállalatai Magyarország (Richter Gedeon Nyrt.) Oroszország (Gedeon Richter Rus) Románia (Gedeon Richter Romania) Lengyelország (Grodziskie Zaklady Farmaceutyczne - Polfa Grodzisk) India (Richter-Themis Medicare Private Ltd).
Nemzetközi fejlesztési együttmőködés (NEFE) A 2319/1999. (XII.7.) Kormányhatározat alapján a külügy-, a gazdasági- és a pénzügyminiszter kidolgozta a Magyar Köztársaság nemzetközi fejlesztési együttmőködési (NEFE) koncepcióját, amely korábbi segélypolitikánk átfogó újragondolását jelentette, és amelyet a Kormány 2001. július 24-i ülésén elfogadott. ENSZ, a DAC (OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága) és az EU normáihoz igazodó fejlesztési együttmőködés. 2002 novemberében a Külügyminisztériumban létrejött a Nemzetközi Fejlesztési Együttmőködési Fıosztály. 2003 a Magyar Köztársaság OECD és EU-konform donor tevékenységének kezdı éve. A Kormány 2121/2003. (VI.6.) Kormányhatározat döntött a külügyminiszter elnökletével mőködı NEFE Tárcaközi Bizottság létrehozásáról, amelynek fı feladata a partner országok és a célterületek meghatározása.
A magyar NEFE területei - technikai együttmőködés (lényegében oktatás, szakképzés és tapasztalat átadás tudás transzfer); - projekt-típusú fejlesztési programok (fejlesztési tervekhez való hozzájárulás); - humanitárius segítségnyújtás (a természeti katasztrófa-elhárítás és az ún. man-made emberi cselekedet által kialakult válság áldozatainak megsegítése); - segélyelemet tartalmazó hitelnyújtás (fıleg infrastrukturális elemek); - egyéb támogatási jellegő tevékenység (menekültügy, htm támogatás); - nemzetközi szervezetek NEFE tevékenységéhez hozzájárulás (nemzetközi fejlesztési és pénzügyi szervezetek).
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! SOK SIKERT!