LEPSÉNYI ÁMK NAPRAFORGÓ ÓVODÁJA EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDÉJE
ÓVODÁNK ADATAI Neve: Lepsényi ÁMK Napraforgó Óvodája Egységes Óvoda-Bölcsődéje OM azonosító: 201961 Címe: 8132 Lepsény Fő u. 97 Telefon/fax: +36 22 437 022 E-mail cím: Fenntartója: napraforgoovi.lepseny@gmail.com Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Címe: 8132 Lepsény Fő u 74 Alapító Okirat száma: 69/2013. (VI. 25.) 60/ (IV. 29.) A program megnevezése: Tevékenységközpontú és kompetencia alapú nevelési program Készítette: Kincsesné Kiss Ildikó Kelte: 2010. 06. 01. 2013. 06. 01. 09. 01 Érvényes: 2013. 09. 01 2018. 08. 31. Tervezett felülvizsgálat: 2015. vagy jogszabály változás esetén A program nyilvánossága: Nyilvános 2
Törvényi megfeleltetés 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012.évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény módosításáról 2012. évi XXIX. törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 2011. évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 1997. tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól 363/2012. (XII.17.) számú Kormányrendelet, az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irány-elve A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai Alapító Okirat 69/2013. (VI. 25.); 60/ (IV. 29.) 3
Tartalom Tartalom... 4 BEVEZETÉS... 9 1. HELYZETELEMZÉS... 12 1.1. Településünk... 12 1.2. Óvodánk sajátos arculata... 13 1.3. Óvodánk jellemzői... 15 1.3.1. Személyi feltételek... 15 Az óvodapedagógus modell szerepe... 17 Az óvónő és a dajka együttműködése... 19 1.3.2. Tárgyi feltételek... 19 2. JÖVŐKÉPÜNK... 21 2.1. Gyermekkép... 21 2.2. Óvodakép... 22 3. NEVELÉSI ALAPELVEINK... 24 4. KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 24 5. NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEK... 26 6. NEVELÉSI FELADATOK... 29 A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében:... 29 A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében:... 31 A nevelő hatás belső - a tevékenység tartalmából eredő - feltételei:... 31 A nevelő hatás pedagógiai feltételei:... 31 A képességek szerepe a nevelési cél elérésében... 33 6.1. Az egészséges életmód alakítása... 34 Gondozás... 36 4
Testi nevelés elősegítése... 37 Mozgás... 37 Levegőzés, pihenés és alvás... 38 Testápolás, személyi higiéné... 38 Öltözködés... 39 Egészséges táplálkozás... 39 Lelki egészség fejlesztése, viselkedési szokások formálása... 39 A gyermekek egészségének védelme, edzése... 40 Egészséges környezet biztosítása... 41 6.2. Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés fejlesztése... 42 Ismétlődő közös tevékenységek megszervezése... 43 Hagyományőrzés, ünnepek... 44 6.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása... 48 7. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE... 52 7.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek... 52 7.1.1. A sajátos nevelési igényű gyermek... 52 A habilitációs, rehabilitációs ellátás elvei... 53 A habilitációs, rehabilitációs tevékenység célja:... 53 Általános feladatok:... 54 A fejlesztő tevékenység legfontosabb területei:... 55 Sérülés specifikus fejlesztés feladatai:... 55 A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek... 55 Az enyhe értelmi fogyatékos kisgyermek fejlesztésének feladatai... 56 Beszédfogyatékos gyermek: nyelvfejlődési és beszédzavarok... 57 Fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozás zavarral) küzdő gyermekek fejlesztése... 57 5
7.1.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek... 58 7.1.3. A kiemelten tehetséges gyermek... 59 8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK... 61 8.1. A szociális hátrányokat enyhítő tevékenységek célja... 61 8.2. A szociális hátránycsökkentésre tett intézkedések... 63 9. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 65 10. GYERMEKVÉDELEM... 66 Alapelvek érvényesítése... 66 Együttműködés a Gyermekjóléti Családsegítő szolgálattal... 68 Együttműködés a védőnővel... 68 Együttműködés a szakmai és szakszolgálatokkal... 69 11. Kapcsolattartás a szülőkkel az inkluzív pedagógia jegyében... 70 12. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK... 73 Az egészségnevelési és környezeti nevelés célja... 74. 13. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI... 77 13.1. Játék... 77 Különböző játékfajták... 80 A játékhoz szükséges feltételek biztosítása... 80 Korosztályonként előforduló játékfajták:... 82 13.2 Verselés, mesélés... 84 13.3 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc... 87 13.4 Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka... 89 13.5 Mozgás... 92 13.6 A külső világ tevékeny megismerése... 97 13.7 Munka jellegű tevékenység... 105 13.8 A tevékenységekben megvalósuló tanulás... 108 6
A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMONKÖVETÉSE... 112 A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE... 113 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE... 123 Csoportszervezés:... 124 A nevelés időkeretei:... 125 A napirend általános időkeretei:... 125 Hetirend:... 126 AZ ÓVODA KAPCSOLATAI... 127 Óvoda- iskola:... 127 Óvoda- Fenntartó... 128 Óvoda Közművelődési intézmények... 129 Óvoda Egészségügy... 129 Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat... 129 Óvoda- Egyházak... 130 MELLÉKLETEK... 131 1. Lepsényi ÁMK Napraforgó Óvodája Egységes Óvoda- Bölcsődéje Pedagógiai Programjának szakmai melléklete az egységes óvoda-bölcsődei csoport nevelőgondozó munkájához.... 131 1.1 Egységes óvoda-bölcsődei csoportunk sajátos arculata... 132 1.2 Személyi feltételek... 133 1.3. Tárgyi feltételek... 135 1.4. Az egységes óvoda-bölcsődei nevelés-gondozás célja... 136 1.5. Nevelési alapelveink... 137 1.6. Küldetésnyilatkozat... 138 1.7 A bölcsődei nevelés-gondozás alapelvei... 139 1.7.1. Az egységes óvoda-bölcsődei nevelés-gondozás feladatai... 142 1.8. A bölcsődei élet megszervezésének elvei... 144 7
1.9. A fejlődés leggyakoribb jellemzői a bölcsődés kor végére:... 154 2. A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelő-fejlesztő munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke... 156 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK... 167 8
Minden gyermek Egyedi és mint ilyen, joga van elvárni személyisége tiszteletben tartását, szüksége van arra, hogy a saját ritmusának megfelelően éljen és pihenjen, joga, hogy ne legyen mindig tiszta és tökéletes, joga van hibázni, szüksége van a feltalálásra és alkotásra, szüksége van esztétikai érzelmekre, joga van bármiféle tudás megszerzésére. /Celestin Freiné/ BEVEZETÉS Intézményünk óvodapedagógusai adaptálták az OKI által minősített Tevékenységközpontú óvodai nevelési programot, melyet a törvényi előírásoknak megfelelően 1999. szeptember 1-től helyi nevelési programként alkalmaztunk. 2009/2010-es nevelési évtől egy csoportban bevezettük a kompetencia alapú komplex óvodai programcsomagot, melynek szellemiségével kiegészítettük helyi programunkat. Nevelőmunkánk során, ötvöztük a két program sajátosságait, alapnak véve az Országos Óvodai Alapprogramot /137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet/. A módosított helyi nevelési programot 2010 szeptemberétől alkalmazta nevelőtestületünk. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezésének megfelelően 2013. szeptember 1-től nevelő munkánk helyi pedagógiai program szerint folyik, melynek tartalmi követelményeit a 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról határozza meg. 9
A KDOP-2009-5.1.1 Az ÁMK Napraforgó Óvoda bővítése és fejlesztése c. pályázat keretében egy egységes óvoda-bölcsődei csoporttal bővült intézményünk, ezért pedagógiai programunkat kiegészítettük, átformáltuk, hogy gondozás-nevelés szempontjából is megfeleljen a 2-3 éves korosztály életkori sajátosságainak. A helyi sajátosságok megfogalmazásakor arra törekedtünk, hogy óvodánk olyan pedagógiai programmal rendelkezzen, amely tartalmazza az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde gondozási, nevelési, oktatási alapelveit, legfontosabb értékeit, céljait, hagyományait és megfeleljen a jogszabályi előírásoknak. Nevelési programunk kiegészítésekor figyelembe vettük a partneri igényeket, és az intézményi önértékelés eredményeit. Kiemelt feladataink: a környezeti nevelés, környezettudatos magatartás kialakítása, a családok segítése, közös gondolkodás és együttműködés a szülőkkel, egészséges életmód és szokásrendszer alakítása szocializáció, erkölcsi nevelés, anyanyelvi nevelés, kommunikáció. néphagyományőrzés, gyermekvédelem, Hangsúlyos szerepet kap a kompetencia alapú fejlesztés, mely lehetőséget biztosít: a képességfajták képességszintek szerinti fejlesztésére; a gyermekek neveltségi szintjét és fejlettségét figyelembevevő differenciált fejlesztésre; az óvoda-iskola átmenet, a befogadó pedagógia, a játék, az érzelem és az erkölcs új tartalmú megközelítésére; saját kompetens személyiséggé válás folyamatának a megsegítéséhez. az egész életen át tartó tanulás megalapozásához. Hisszük, hogy: minden gyermek MÁS ezért fontos feladatunknak tartjuk, hogy óvodánk integrált nevelés keretében felvállalja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű 10
gyermekek felzárkóztatását; helyi körülményeinknek figyelembevételével a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, a kiemelkedő képességű gyermekek tehetséggondozását, a multikulturális és interkulturális integráció lehetőségét. Valljuk, hogy: A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi/etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. 1 a) a gyermeket mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg; b) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be; c) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. 2 1 Bölcsődei gondozás-nevelés szakmai szabályai 2 A Kormány 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 11
1. HELYZETELEMZÉS 1.1. Településünk Lepsény Fejér megye délnyugati részén, Veszprém megye határán, a Mezőföldön fekvő, 3300 lélekszámú nagyközség, amely 1950-ig Veszprém megyéhez tartozott. Jó természeti adottságokkal, infrastruktúrával, fontos távolsági útvonallal (7-es főút), vasúti csomóponttal rendelkező település. (Balaton 6 km, Siófok 18 km, Székesfehérvár 28 km) A község határát jó termelékenységű mezőségi talaj és barnaföld borítja, amely mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmas. A 7-es főút mentén, Székesfehérvár felől, a falu határában található a szőlőhegy, ahol jó minőségű borszőlőt termesztenek a gazdák. A kedvező természetföldrajzi adottságok miatt a környék már régóta lakott. A község területén mintegy 2 km-re északkeletre, egy homokdombos hely késő keltakori római település maradványai kerültek felszínre homokbányászás alkalmával. Lepsény első írásos említése 1226-ból való, ekkor Vepsin alakban fordul elő okleveleink egyikében. A faluban több emlékmű is található, melyek megemlékeznek Szent István királyról, az 1848-49-es forradalomról, az I. és II. világháború halottairól, Trianonról. A 7-es főút mellett a Dunántúl legnagyobb református temploma található. Szemben vele a Helytörténeti és Néprajzi Múzeum. A Nádasdy-család építtette a katolikus templomot és a kúriát, amelyet a lakosok Kastélynak hívnak. A falu határában van az Asszony tava, melyhez egy legenda is kapcsolódik. Testvérvárosai: Kászon (Erdély) és Nurmes (Finnország) Mivel a helyi munkalehetőség korlátozott, az aktív lakosok egy része a közeli városokban tud csak elhelyezkedni. Többen vannak, akik szezonális munkát vállalnak. Egyre gyakoribb, hogy a jobb megélhetés reményében az apák külföldre mennek dolgozni. 12
Az utóbbi években jelentősen megnőtt a munkanélküliek száma. Ezek a családok a jól működő szociális ellátó rendszer mellett is elbizonytalanodtak. A gyerekek nevelésével egyre több gondjuk akad. Torzul a család-modell. A gyermekek érzelmi élete labilissá válik a nehéz anyagi körülmények, a megfelelő szülői minta hiánya miatt. A gyerekek nagyon eltérő szociokulturális környezetből érkeznek. A lakosság kulturális igényei különbözőek. Mindezek alapvetően meghatározzák nevelési tevékenységünket. A családok helyzete, megélhetése egyre nehezebb, melynek következménye óvodánkban is érezhető. Az utóbbi években nőtt a támogatásra szorulók, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma. Az óvoda helykihasználtsága megfelelő. 1.2. Óvodánk sajátos arculata Idényjelleggel már az 1920-as években működött óvoda a településen. 1948. július 1-től indult a folyamatos óvodai ellátás egy csoporttal, a Nádasdy kúriában. Onnan, 1981 januárjában költözött az intézmény új épületbe, amelyben jelenleg is funkcionál. Óvodánk Napraforgó Óvoda a Lepsényi Általános Művelődési Központ részeként működik. Az ÁMK 2008 óta végzi tevékenységét. 2013. január 1-jével szerkezeti változáson ment át. Intézményegységei: Lepsényi ÁMK Napraforgó Óvoda Lepsényi ÁMK Petőfi Sándor Művelődési Ház, Könyvtár és Falumúzeum. szeptember 1-jétől az egységes óvoda-bölcsődei csoport indulásával óvodai intézményegységünk neve megváltozik: Lepsényi ÁMK Napraforgó Óvodája Egységes Óvoda- Bölcsődéje 13
Az általános művelődési központ, mint többfunkciós intézménytípus együttműködő egységeiben komplexen magában hordozza a szocializáló, a nevelés, a művelődés együttes, egymásra épülő, együttható rendszerét. Óvodánkban sok szeretettel, barátságos, biztonságos légkörben, differenciáltan, az egyéni testi-lelki szükségleteket figyelembe véve végezzük nevelő-fejlesztő munkánkat. Mindennapjainkat igyekszünk változatos élmények biztosításával megszervezni. Ünnepeink során gyermekeinket megismertetjük néphagyományaink szépségeivel. Intézményünkben a nevelés-fejlesztés, az ismeretközvetítés gyermekközpontú, rugalmasan alkalmazkodik partnereink igényeihez. Igényeljük, hogy közvetlen partnereink véleménynyilvánítással segítsék nevelő-fejlesztő munkánkat és lehetőség szerint aktívan vegyenek részt céljaink megvalósításában. Folyamatosan keressük a jobbítás, a minőségi munka megvalósításának lehetőségét. Nyitottak vagyunk: a szülők felé: hagyományos, újszerű és rendszeres kapcsolattartásra a Szülői Szervezet működésének segítésére, a szakmai szolgáltató szervezetek felé, amelyek a nevelő-fejlesztő munkában segítséget nyújtanak óvodánknak, nevelés-fejlesztés változásaira, társadalmi környezetünk kihívásaira. Nevelő-fejlesztő munkánk eredményeként szeretnénk elérni, hogy óvodásaink vidám, kiegyensúlyozott, a környezete által nyújtott információk befogadására nyitott, őszinte, környezetében biztonságosan eligazodó, azzal harmóniában élő, szívesen kommunikáló, az iskolai életmód elfogadására képes gyermekekké váljanak. 14
1.3. Óvodánk jellemzői 1.3.1. Személyi feltételek Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott Pedagógiai Program alapján valósulhat meg, és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. Óvodánk dolgozóinak létszáma: Vezető: Vezető helyettes: Óvodapedagógus: Dajka: Óvodatitkár: 11 fő határozatlan időre kinevezett közalkalmazott 1 fő 1 fő 8 fő 5 fő 1 fő A gyógypedagógiai és logopédiai ellátást utazó szakemberek biztosítják. Pedagógiai asszisztens, takarító, karbantartó nincs. A takarítási és a karbantartási fejadatokat az Önkormányzat biztosítja saját alkalmazottaiból és közhasznú foglalkoztatottak alkalmazásával. Minden dolgozónk szakképzett. Óvodapedagógusok közül hárman szakvizsgával rendelkeznek. Óvodapedagógusaink folyamatosan bővítik szakmai ismereteiket önképzéssel, továbbképzésekkel, iskolarendszeren belüli és kívüli továbbtanulással. A továbbképzési lehetőségek közül mindig olyan témát választanak, ami segíti mindennapi munkájukat, amivel változatosabbá tudják tenni a gyermekek tevékenységeit, amely szorosan alkalmazkodik nevelési programunkhoz és új módszerek bevezetését teszi lehetővé. Tudásmegosztás fontos elvként jelentkezik nevelőtestületünkben. 15
Továbbképzés területén a prioritás: Az inklúzió, az integráció, a differenciálás és esélyteremtés, tehetséggondozás egészségfejlesztés területén szerveződő továbbképzéseken való részvétel támogatása. Célunk A hospitálásra épülő együttműködés gyakorlatának biztosítása. Feladatunk Egymás munkájának minél teljesebb megismerése Egymástól való tanulás megvalósítása Együttműködés fejlesztése Tartalma: Képzéseken való részvétel, új módszerek elsajátítása (egyéni, mikro csoportos, differenciált fejlesztés, kooperatív technikák alkalmazása, multikulturális tartalmak közvetítése) Új dolgozó beilleszkedését segítő gyakornoki rendszer működtetése Nevelési értekezlet Rendszeres bemutató foglalkozások szervezése, a nevelőmunka kiemelt területeinek és gyengeségeinek megoldására, Jó gyakorlatok bemutatása, majd azok közös értékelése Esetmegbeszéléseken való részvétel A nevelési tervek egyeztetése, ismertetése a dajkákkal A fejlesztőpedagógusokkal való konzultáció a fejlesztés eredményeinek megbeszélése Nevelési időn kívüli szabadidős tevékenységekben való részvétel 16
A jó óvodapedagógus kritériuma a következőképpen fogalmazódik meg: bízik a gyermekben, tud örülni az apró lépéseknek hagyja a gyermeket próbálkozni, ösztönzi az újrakezdésekre, bátorítja őt, és türelmesen kivárja az eredményt bizalommal segíti a hibák javítását felismeri a gyermekekben a lehetőséget, a tehetséget teljes személyiségével motivál és pozitív erőforrást jelent a gyermekek számára jó munkatársi kapcsolat kiépítésére törekszik empatikus képességgel rendelkezik a pedagógiai programban megfogalmazott elvek értelmében végzi nevelő munkáját. a gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő tevékenységek mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Óvodai nevelőmunkánkban a hangsúly az aktív, kétpólusú együttműködésre kerül. Az aktív nevelés tevékenységközpontú és tevékenységre alapozott nevelés. A gyermeket saját környezete, saját tapasztalatai, élményei befolyásolják, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a nevelés folyamatában, hanem éppen ellenkezőleg ezekre az élményekre, tapasztalatokra szükséges ráépíteni, megtervezni a gyermeki tevékenységeket. A fejlesztés során abból kell kiindulni, ami a gyermeket körülveszi, foglalkoztatja és érdekli. Ezzel válik lehetővé a gyermek aktivitásának bekapcsolása a nevelés folyamatába. Az óvodapedagógus modell szerepe A tevékenységközpontú óvodai nevelés az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti a nevelési folyamatban, személyisége az elfogadó és segítő, 17
támogató attitűdön alapszik. A gyermek utánzási hajlamából következően az óvodapedagógusnak kiemelt azonosulást indukáló szerepe van. Óvodáskorban, de későbbi életkorban is a példa a leghatásosabb nevelő erők egyike. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mit és hogyan mond a pedagógus, miként viselkedik, hogyan öltözködik, stb. Különösen 3-4 éves korban meghatározó a pedagógus személyisége, hiszen kezdetben a gyermek teljesen kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz, kizárólag a szeretett és érzelmileg hozzá legközelebb álló felnőtt kedvéért. Sok múlik tehát azon, milyen értékeket preferál az óvodapedagógus, a gyermek környezete és azon belül elsősorban a család. Előfordulhatnak értékkonfliktusok a család és óvoda között. Ilyenkor az óvodapedagógusnak rendkívül tapintatosan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelítenie a megoldás felé. A gyermek már megtanul és magával hoz bizonyos értékeket a családból, melyeket az óvodában is tiszteletben kell tartani. Az óvónő biztonságot és harmóniát sugárzó egyénisége feltétlenül hatni fog a gyermeki személyiség fejlődésére. A gyermek és az óvodapedagógus aktív együttműködése a felnőttől is másfajta beállítódást, viselkedést igényel. El kell fogadnia, hogy nemcsak ő irányíthatja a gyermeket, hanem a gyermek is hat rá. Kapcsolatuk aktív és kölcsönös. Ez a pedagógusi magatartás feltételezi az önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képesség meglétét. Tudomásul kell vennünk, hogy olyan nevelő képes a gyermeket az életre, az önálló gondolkodásra serkenteni, aki maga is rendelkezik ezekkel a képességekkel, valamint alkalmas a differenciált nevelés feltételeinek megteremtésére. A tevékenységközpontú programmal dolgozó óvodapedagógusok merészen elengedhetik a fantáziájukat, mert minden, a csoportot érintő kérdésben, legyen az napirend, vagy tartalmi kérdés, szervezési probléma vagy az élet adta szituáció nemcsak lehet, de kell is a lehetőségekhez mérten a döntésekbe a gyermekeket bevonni. 18
Az óvónő és a dajka együttműködése Az óvodai pedagógiai program megvalósítása során a dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangolttá válik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás megsokszorozhatja a felnőttektől kiinduló nevelő hatásokat. 1.3.2. Tárgyi feltételek A 3-7 éves korú gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban valósul meg. A nevelési folyamat a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési folyamatban a gyermek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő folyamat. A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport életkora, összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. A tudatos fejlesztést az objektív és szubjektív (személyi) feltételek ugyancsak jelentősen befolyásolják. Óvodánkban az objektív feltételek, (az óvoda épülete, berendezései, az óvoda udvara a gyermeket körülvevő környezet) általánosságban megfelelőek. A közvetlen környezet kialakításában és a különböző tevékenységekhez szükséges eszközök megválasztásában nevelési célunk az irányadó. Úgy kell az objektív feltételeket biztosítani, hogy azok a kommunikációs és kooperációs gyermeki képességek fejlődését szolgálják. Tevékenykedni is csak megfelelő mennyiségű és minőségű eszközzel lehet. 19
Az épületet 1979/80-ban építették, és 1981 januárjában vették birtokukba a gyerekek. Négy csoporttal üzemeltünk 1996-ig, majd a férőhely-igényekhez igazodva, belső átépítéssel kialakítottuk az ötödik csoportot is. Óvodánk épülete kibővült és részben felújításra került a KDOP-2009-5.1.1 Az ÁMK Napraforgó Óvoda bővítése és fejlesztése c. pályázat keretében. A pályázatnak köszönhetően körülményeink jelentősen javultak. A korszerűtlen, gyakran beázott lapos tetőre cserepes tetőszerkezet került; bővült az épület egy egységes óvoda-bölcsődei csoportszobával; kaptunk tornaszobát, logopédiai szobát, irodai helyiségeket, egyéb kiszolgáló helyiséget; megnövekedett a konyha alapterülete a hozzá tartozó raktárakkal együtt, melyhez korszerű konyhatechnikai eszközök is társulnak. Megtörtént az akadálymentesítés; korszerűsítették a tűz- és villámvédelmi rendszert; új, korszerű kazán került a régi, elavultak helyére. Az épületet összefüggő fás, bokros, füves, virágos terület övezi, mely drótkerítéssel körbekerített. Udvarunkon található kavicsos és betonos terület is. Az épületen belül minden csoporthoz tartozik egy-egy mosdó. Önálló öltözője 3 csoportnak van, a másik két csoporthoz tartozó gyermekek egy közös öltözőn osztoznak. A csoportszobák természetes és mesterséges megvilágítása jó, fektető- és tároló szekrények elég korszerűtlenek, megviselt állapotban van. A csoportszobák padlózata műpadlós, mely szintén cserére szorulna. A gyermekek mindennapi játék és egyéb tevékenységéhez, fejlesztéséhez szükséges eszközök megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésünkre. A játékeszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermeki igényeket, életkori sajátosságokat, egyéni adottságokat. Anyagi helyzetünkhöz mérten folyamatosan bővítjük és cseréljük a játékeszközöket. Pályázatokon nyert pénzből / T.Á.M.O.P. 3.1.4. - 08/2 2008 0108. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben c. pályázat; ALKOA Köfém pályázatán; a Környezetvédelmi Minisztérium által kiírt energiatakarékos izzócsere pályázat/, a szülői szervezet valamint támogatók segítségével tudtuk megvalósítani: 20
- gyermek öltözőszekrények, padok - gyermek asztalok és székek - tornaeszközök - udvari játék - függönyök és karnisok, szőnyegek - energiatakarékos izzók - felnőtt asztalok és székek cseréjét. Technikai eszközellátottság megfelelő. Rendelkezünk 3 számítógéppel, 2 nyomtatóval, 1 fénymásolóval, 2 telefax készülékkel, 1 televízióval, 1 DVD lejátszóval, 1 digitális fényképezőgéppel. Minden csoportnak van CD lejátszós magnója. A csoportokhoz tartozó textíliák mennyisége jó, folyamatos cseréjük biztosított A dajkák munkáját könnyíti egy új automata mosógép, porszívó, vasaló. 2. JÖVŐKÉPÜNK 2.1. Gyermekkép Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben 21
részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Számunkra minden gyermek más, egyedi, önálló személyiség, aki eltérő tulajdonságokkal, képességekkel, ismeretekkel, szokásokkal rendelkezik. Célunk a gyermek testi, lelki, értelmi és érzelmi képességeinek harmonikus, sokoldalú fejlesztése, az életre való felkészítés. Mindezt az egyéni és életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, differenciált fejlesztéssel, a hátrányok csökkentésével igyekszünk megoldani, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. 2.2. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelésben alapelv, hogy: - a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; - a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; - az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Óvodánk esztétikus, melegséget sugárzó, biztonságos környezetével szeretetteljes, mindenkit maximálisan elfogadó, családias, bizalmat árasztó légkörével elsősorban a szabad játék és mozgás sajátos eszközeivel, párhuzamos tevékenységek biztosításával készíti fel a gyerekeket az életre. A gyermekek és a 22
szülők kívánságát és elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk óvodai életünket, melyhez az itt dolgozók hivatásszeretete, a gyermekek és szülők tisztelete, egymás értékeinek megbecsülése párosul. Óvodai közösségünket a sokoldalúság, a kompetens működés, kezdeményezőkészség jellemzi, mely segíti az integrált és differenciált nevelést, a hátrányok leküzdését, a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. 23
3. NEVELÉSI ALAPELVEINK A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés kiegészíti azt, miközben érvényesíti a családokkal való együttműködés során a segítség családhoz illesztett megoldásait, az intervenciós gyakorlatot. A gyermeki személyiséget tisztelet, szeretet, elfogadás, megbecsülés, bizalom és védelem övezi. Megvalósul az érzelmi biztonság, otthonos, derűs, szeretetteljes légkör feltétele és mindenkor, minden helyzetben a gyermek érdekeinek figyelembe vétele, és szükségleteinek kielégítése. Érvényesül az életkorhoz és az egyéni képességekhez igazodó pedagógiai intézkedések, műveltségtartalmak közvetítésével, a gyermekek személyiség fejlődésének és egyéni képességeinek kibontakoztatása az egyéni bánásmód elve és az esélyegyenlőség előmozdítása. A gyermekek folyamatos értékelése során érvényesülnek a pozitív eredmény érdekében a jutalmazás elvei és formái A különleges bánásmódot igénylő gyermekek sajátos nevelési igénye, valamint a nemzetiségi gyermekek nevelése során; megvalósul a tolerancia, a különbözőségek elfogadásának elve, a differenciált képességfejlesztés, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció. 4. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Nevelő-fejlesztő munkánk hagyományokra épülő; ugyanakkor nyitottak vagyunk az új értékekre és megpróbálunk megfelelni a mindenkori társadalmi elvárásoknak. Munkánk során célunk, hogy a családokkal együttműködve a hozzánk járó gyermekek nyugodt, szeretetteljes, családias légkörben nevelkedjenek. Mint nevelési intézmény ellátjuk az óvó-védő, szociális, nevelő-fejlesztő feladatokat, felvállalva az iskolai életre való előkészítést úgy, hogy az 24
iskolába kerülő gyermekeink olyan kompetenciákkal rendelkezzenek, amely az iskolai tanulásra alkalmassá teszi őket. Arra törekszünk, hogy rendelkezzenek önismerettel, önértékelő képességgel, tudjanak önállóan gondolkozni, testi-lelki-szellemi fejlettségük megfeleljen az óvodáskor végére elérendő szintnek. Olyan óvodaként kívánunk működni, ahol a gyermek a játékon keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, jut örömökhöz, sikerélményhez. Fő törekvésünk, hogy a társaikkal és a felnőttekkel való együttműködés során, elsajátítsák az együttélés szokásait, tanuljanak meg figyelni, - alkalmazkodni, együtt érezni egymással, miközben tolerálják a másságot. A nevelőmunkánkban megteremtjük a felszabadult mozgás sokoldalú élményét, ezáltal hozzásegítjük gyermekeinket ahhoz, hogy a környező világból minél több élményhez, tapasztalathoz jussanak Megteremtjük annak lehetőségét, hogy a játék legyen a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a teljes gyermeki személyiség fejlesztésének színtere, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. Jövőképünk megvalósítására garanciát abban látunk, hogy óvodapedagógusaink, munkatársaink nyitott, innovatív, kreatív, elhivatott személyek, akik folyamatosan fejlesztik pedagógiai tudásukat, telve vannak ambícióval, lelkesedéssel. Arra törekszünk, hogy minél otthonosabb, barátságosabb, élményekben gazdagabb óvodai légkört alakítsunk ki. 25
5. NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEK A tevékenykedtetésen alapuló óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. A gyermek mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés - az érés - sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvoda szakmailag önálló intézmény, a családi nevelés kiegészítője. Az óvodai pedagógia és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő ütem figyelembevételével. Tehát nem csupán "megengedi", hogy a gyermek fejlődjön, hanem lehetővé teszi tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. A tevékenykedtetésen alapuló óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket. A kooperáció és a kommunikáció az adott nevelési intézmény lehetőségei között valamennyi nevelési helyzetre vonatkozóan a következő konkrét tartalmat foglalja magába: 1. A kooperáció konkrét tartalma: - a társas, közösségi és egyéni élet feltételeinek közös összehangolt erőfeszítésén alapuló újratermelése 2. A kommunikáció konkrét tartalma: 26
- a közmegegyezésre (a konszenzusra) való törekvés mindazokban a kérdésekben, amelyek az együttélés és együttműködés előkészítését, lebonyolítását, ellenőrzését és értékelését szolgálják. Az óvoda a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszik. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez, akárhogyan is nézzük, komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. Ennek egy részét - eltérő kulturális színvonalon - a családok teljesítik. Az óvoda azonban nem csupán kiegészítő szerepet játszik az elsődleges szocializáció folyamatában, hanem arányos fejlesztését, intenzitásának fokozását, magasabb színvonalra emelését is vállalja, azaz: kiegészíti, kiterjeszti, felerősíti a szociális tanulást. A társadalom és az egyén kölcsönviszonyának valamiképpen a nevelés fogalmában is tükröződnie kell. Felfogásunk szerint a nevelés a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. A mi esetünkben az óvodai nevelésünk célja: A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való felkészítése, amely magában foglalja: általános a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Ez a pedagógiai program - az óvodás gyermek szociális életképessége növelése érdekében - fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzet megteremtését feltételezi. A nevelési alaphelyzet, mindenek előtt a változatos tevékenységek, együttműködési formák, kapcsolatok, fejlesztő hatások és fejlődési lehetőségek összefüggő rendszerében és által létezik. A nevelés, mint "tudatos értékválasztás" a nevelési helyzetekbe beépített tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermek állandó tevékenykedés közben fejlődik. A gyermeki megismerés alapja 3-7 éves korban a folyamatos 27
érzékelés, tapasztalás és cselekvés, ezért a nevelési alaphelyzetbe szervesen illeszkedő rendszeres tevékenységeket úgy kell értelmeznünk, mint a pedagógiailag meghatározott szocializáció igazi determinánsait. A tevékenységközpontú óvodai program nem egyoldalú gyermekközpontúságot hirdet, nem abszolutizálja a gyermeki szükségleteket és az óvodáskori adottságokat. Ezeket alapnak tekinti a nevelés alapnormáinak megvalósításához. Programunk vallja, hogy a gyereket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, vezetni kell valahová. Mire orientálhat az óvoda? A szélesen értelmezett életfeladatokra. Az óvoda feladata tehát nem a szűken vett iskolai életre való felkészítés. Mi azt állítjuk, hogy az életfeladatokra orientálás az igazi tennivaló. Azt mondjuk, hogy az életre való felkészítés csak valóságos tevékenységek, csak a tevékeny életre alapozott nevelőmunka útján valósítható meg. A nevelési cél elérésének feltételei: Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges megvalósítani. 28
6. NEVELÉSI FELADATOK A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében: A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, amely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a "társadalomba való bevezetés" feladatait. Természetesen a különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyerekhez, a gyereknek a családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak neki a családi életen belül. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önállóság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van (lehet) az elsődleges szocializáció során. Az óvoda nagy előnye a családdal szemben, hogy a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái integráns egységet, szerves, kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Az óvoda tehát nem a spontán szocializációnak, hanem a pedagógiailag determinált szocializációnak a színtere, ahol az elemi kooperációs és kommunikációs formák tudatos kibontakoztatása folyik. Az óvodáskorú gyermekek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagymértékben az a családi atmoszféra határozza meg, amelyben élnek. Az érzelmi alapigények kielégítése, pl. a biztonságérzet, védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek a környezete iránt érdeklődést 29
mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Az óvodapedagógus nagyon eltérő érzelmi kívánalmakkal találkozik. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. Az olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárulhat a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez. Azok a gyerekek pedig, akik viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdenek (agresszivitás, gátlás), különösen sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek. Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében: Az egészséges óvodai környezet megteremtése A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása A gyermek alapvető fizikai, mentálhigiénés szükségleteinek kielégítése, egészségének védelme, edzése, óvása és megőrzése biztosítsa a gyermeki szabadságot, kötetlenséget biztonságos, elfogadó légkört alakítson ki gondoskodjon a hosszú, nyugodt játékidőről nyitottság jellemezze kongruens metakommunikációt alkalmazzon derűt és humort is vigyen a mindennapokba követendő példát nyújtson kontrollálja saját beszédét és mozgását legyen következetes engedjen több teret a rugalmasságnak, spontaneitásnak, kreativitásnak a tekintélyelvűséget vesse el fogadja el az egyéniséget, alakítson ki sajátos arculatot a csoportban 30
biztosítson lehetőséget az elhárító mechanizmusok alkalmazására (mese, dramatizálás, szerepjáték, ábrázolás adta lehetőségek kihasználásával. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében: A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. A gyermek tevékenykedő lény. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. A gyermeki tevékenység fogalma összefoglalható az alábbiakban: Valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének eszköze Képesség felhasználás, képességfejlesztés eszköze A nevelő hatás belső - a tevékenység tartalmából eredő - feltételei: az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen (aminek hasznosságát egyre szélesebb közösség ítélheti meg) a célkitűző és a célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljön a tevékenység és az eredmény kölcsönös feltételezettsége biztosítva legyen (csak a végigvitt, befejezett tevékenységnek van élményereje) a tevékenységrendszer teljessége zavartalan legyen kettős szempontból:elégítse ki a gyermekek akciószükségletét, oldja meg az adott gyermekközösség valamennyi feladatát ( az önkiszolgálástól a csoportélet kialakításáig - a csoportélet kialakításától a környezet formálásáig ) A nevelő hatás pedagógiai feltételei: A tevékenység pedagógiai előkészítése (ráhangolás, tudatosítás stb.) közös feladata az óvodapedagógusnak, dajkának és az egész óvodai környezetnek. A tevékenység pedagógiai megszervezése az óvoda dolgozói részéről nagy tapintatot igényel (semmit se végezzünk el a gyerekek helyett, de mindenben segítsünk, amikor arra szükségük van a gyerekeknek). 31
A tevékenység pedagógiai értékelése ugyancsak alapvető feladata az óvodapedagógusnak. A siker, sikertelenség okai, a jól vagy rosszul megválasztott tevékenységi mód, az együttműködés megléte vagy hiánya stb. lehet az értékelés kiinduló alapja. A személyiség felfogható az egyénre jellemző tevékenységhierarchiaként: A gyermekek számára meg kell adni a lehetőséget az önállóan megválasztott belsőből fakadó tevékenységre. A gyermeki tevékenység szervezésekor szükséges figyelembe venni a 3-7 éves korú gyermekek tevékenységének jellemzőit. A 3-7 éves korú gyermeket tevékenységi vágy jellemzi. Bármilyen mozgás, cselekvés változás felkelti a gyermek figyelmét és utánzásra ösztönzi. A megismerési vágy a kíváncsiság életkori sajátossága az óvodáskorú gyermeknek. A gyermek tevékenysége gyakran változik; minél kisebb a gyermek, annál gyakrabban változtatja tevékenységi formáit. Ennek következtében egy adott tevékenység általában rövid ideig tart és nincs mindig összhangban a kitűzött céllal. Az óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy az életkor és az egyéni adottság nagymértékben meghatározzák a gyermeki tevékenység minőségét és mennyiségét, tehát ezt figyelembe véve segítheti elő a tevékenységek minél szélesebb kibontakoztatását a csoportban. A 3-7 éves korú gyermek életmegnyilvánulásaiban nem különülnek el élesen a különböző tevékenységek. A gyermek számára a játék lehet munka is és fordítva. A közösségért végzett feladat lehet játék, esetleg a szabadidő kellemes eltöltése. Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében: Biztosítsa minél változatosabb többfajta tevékenység egyidőben történő gyakorlásához a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszközök, ötletek) A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, a gyermekek aktuális élményvilágára Élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban 32
A képességek szerepe a nevelési cél elérésében A tevékenységközpontú nevelés olyan képességek kifejlesztését jelenti, amelyek a társadalomban létező, elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Végső soron minden alkotó, termelő képesség társadalmilag szükségesnek tekinthető. A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással: A nevelés a társadalmilag szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. Ebben a minőségében egyszerre több részfunkciót teljesít a: - orientáló tevékenység is, - tevékenységszervezés is, - képességfejlesztés is. A társadalmi és egyéni szempontokból lényeges képességek két nagy csoportba sorolhatók: 1. Az első csoportba tartoznak a kooperációs képességek, 2.A második csoportba tartoznak a kommunikációs képességek. Az együttműködési és érintkezési képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát, stb. mindenekelőtt az alapul szolgáló tevékenység társadalmisága (közhasznú volta, kulturális színvonala, relációgazdagsága, stb.) határozza meg. Más szóval: korántsem mindegy, hogy miben kooperálunk, hogy miről kommunikálunk. A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek: a tevékenység a kifejlesztett képesség forrása (mivel a képességek tevékenység közben fejlődnek) a tevékenység nemcsak forrása, hanem célja is a képességek fejlesztésének (a képesség, meghatározott tevékenységekre való alkalmasság) a tevékenység a képességfejlesztés eszköze (az adekvát képességek csak konkrét tevékenységek által formálhatók) 33
A tevékenység a kifejlesztett képességek felhasználásának, kifejtésének színhelye (a képességek csak meghatározott tevékenységekben nyilvánulnak meg). A képesség és a tevékenység annyira mély és genetikus kapcsolatban áll egymással, hogy csak a reáltevékenységekre alapozott nevelésnek lehet igazi esélye a sikeres képességfejlesztésre, hiszen minden képesség valamilyen tevékenységre való alkalmasság, és a képességek csak tevékenységekben fejlődhetnek ki és nyilvánulhatnak meg. Ez az általános képességekre is érvényes. Nincs olyan általános képesség, amelynek ne valamilyen konkrét tevékenység lett volna az eredeti forrása. A kommunikációra és a kooperációra való képességet a gyermek a kommunikáció és a kooperáció egymással összefüggő folyamatában a kommunikáció és a kooperáció gyakorlása közben és által szerezheti meg. Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében: Folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára, a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit A folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről. Ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére. A kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekre egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást Minden gyermek képességét önmagához - a saját lehetőségeihez - viszonyítva igyekezzen fejleszteni 6.1. Az egészséges életmód alakítása A fejlődés korai szakaszában az egészséges életmódra történő felkészítés meghatározó, hiszen ebben az életszakaszban megszerzett ismeretek, készségek és szokások a későbbi életvitelt jelentősen befolyásolják. 34
A gyermekek meglévő ismereteire, tapasztalataira alapozva tovább erősítjük, vagy kioltva alakítjuk a testápolás, táplálkozás, öltözködés, mozgás, pihenés, levegőzés testedzés szokásrendszerét. Nagyon fontosnak tartjuk a megfelelő napirend kialakítását, amely elegendő időt biztosít az egyes tevékenységekre, megteremtve a gyermekek számára a nyugodt, biztonságos, kiegyensúlyozott életritmust. Úgy gondoljuk, hogy az egészséges környezet és az egészséges életmód egymásra épül, ezért lényegesnek tartjuk a környezettudatos szemlélet és magatartás kialakítását, melyhez hozzá tartozik a szülők szemléletmódjának alakítása is. Célunk: A gyermekek testi és lelki szükségleteinek, valamint mozgásigényének kielégítése. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése A gyermekek fejlődéséhez szükséges biztonságos környezet megteremtésével és megőrzésével a környezet megóvására irányuló szokások alakítás. Az egészséges életmód alakításából adódó feladataink: A gyermekek életkorának megfelelő párhuzamos tevékenységek végzését biztosító optimális életritmus kialakítása a napirendben. Az időkeretek rugalmas alkalmazása a gyakorlatban. A gyermekek gondozása, testi- lelki szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. A gyermekek testi képességfejlődésének segítése. Az egészséges életmód, a testápolás, öltözködés, pihenés, betegségmegelőzés az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. 35
A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. Szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A szokás- és szabályrendszer kialakítása. A kialakított szokás- és szabályrendszer betartásának figyelemmel kísérése, a gyermekek egyéni fejlődéséhez viszonyított fejlesztő értékelés. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. Gondozás A testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek testi komfort érzetének biztosítása, a gyermeki szükségletek kielégítése. A gyermeket engedjük szabadon mozogni, szükség szerint WC-re menni, vizet inni, tisztálkodni a nap bármely szakaszában. A gondozási tevékenységek kiemelt jelentőségűek a gyermekekkel történő kapcsolatépítés, önállóságuk fejlődésének elősegítése céljából. Fontosnak tartjuk az óvónő és gyermek, a dajka - gyermek közötti bensőséges, meghitt, megértő viszonyt, a természetes testközelség meglétét, az óvoda dolgozóinak modell értékű kommunikációját, bánásmódját. Ennek kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az óvodát kezdő gyermekek tekintetében, a befogadás időszakában, a minél nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb szokáskialakítás érdekében. Az önkiszolgáló feladatok elvégzése a tevékenységek többszöri gyakorlását teszik lehetővé, alakítják a gyermekek énképét, segítik önállóvá válásukat. A tevékenységben a felnőtt - óvónő, dajka, szülő - a gyermek egyéni fejlettségéhez igazodva ad segítséget, és tanítja, gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére szükségletté válhatnak. A napi életritmus megtervezésénél a gondozásra is elegendő időt kell biztosítani, hogy mindez nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg. Így nyílik lehetőség a gondozási teendők kultúrtartalmának közvetítésére is. (Pl.: igényükké váljanak a testi és egészségügyi szokások, a tiszta, esztétikus, rendezett megjelenés és környezet, kulturált étkezés). 36