Országismertető Horvátország

Országismertető Horvátország 1. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok 1.1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Horvát Köztársaság parlamentáris köztársaság Zágráb (Zagreb) Terület 56 542 km 2 Népesség 4 290 612 fő (2011) Nemzetiségi megoszlás Vallási megoszlás Hivatalos nyelv Klíma Államfő Miniszterelnök Hivatalos pénznem (kód) Jelentősebb városok horvát (89,6 %), szerb (4,5 %), egyéb (5,9% - magyar, bosnyák, szlovén, cseh, olasz, stb.) római katolikus (86,8 %), ortodox (4,4 %), muzulmán (1,3 %), egyéb (7,5 %) horvát (latin írás) mediterrán és kontinentális dr. Ivo Josipović köztársasági elnök Zoran Milanović Kuna (HRK) 1kuna=100 lipa Split, Rijeka, Osijek, Zadar, Pula, Karlovac, Slavonski Brod, Dubrovnik Horvátország a Balkán-félsziget északnyugati részén fekszik. Északnyugaton az Alpok keleti szegélye, keleten a Pannon síkság és a Duna határolja, középső részén a Dinári hegység vonul át, déli része pedig az Adriai tengernél ér véget. Fővárosa Zágráb (779 145 lakos), az ország gazdasági, közlekedési, kulturális és oktatási központja. Az ország közigazgatásilag húsz megyére tagolódik. A tengerpart hossza: 5835 km, ebből 4058 km a szigetek, sziklazátonyok,- és szirtek partjaira vonatkozik. A szigetek, sziklazátonyok és szirtek száma: 1185, a legnagyobb sziget Krk és Cres, 66 sziget lakott. Legmagasabb pontja: Dinara-csúcs 1831 m Nemzetközi repülőterek: Zágráb, Split, Dubrovnik, Pula, Zadar, Rijeka, Eszék, Brač. Fontosabb kikötők: Rijeka, Zadar, Ploce, Split, Dubrovnik.

2 1.2. A horvát gazdaság főbb mutatói, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok Horvátország főbb gazdasági mutatói Mutató megnevezése Mértékegység 2009 2010 2011 A GDP értéke (folyó áron) Mrd EUR 45,669 45,917 46,352 A GDP változása (reál) % -5,8-1,2 0 Az egy főre jutó GDP folyó áron EUR/fő 10311 10393 10248 Az infláció % 2,4 1,1 2,3 Munkanélküliségi ráta % 14,9 17,4 18,3 Az áruexport értéke M EUR 7529,4 8905,2 9589,7 Az áruimport értéke M EUR 15220,1 15137,0 16279,9 A szolgáltatásexport értéke M EUR 2260,5 2419,4 2418,0 A szolgáltatásimport értéke M EUR 2030,6 2033,5 1979,5 A folyó fizetési mérleg egyenlege Mrd EUR -5,2-1,2 0,4 A költségvetés egyenlege GDP %-a 2,87 4,12 4,32 Államadósság (év végi) GDP %-a 99,1 101,3 100,3 Nemzeti valuta árfolyama (éves átlag) HRK/EUR 7,339 7,286 7,434 Forrás: Horvát Statisztikai Hivatal, Horvát Nemzeti Bank 2011-ben a horvát gazdaság továbbra is recessziós pályán mozgott. A 2010. évi 1,2 %-os csökkenés után, 2011-ben sem tudott kilábalni a recesszióból. A gazdaság teljesítménye tavaly 0 %- kal nőtt, azaz stagnált. Bár a horvát kormány 2011 szeptemberében bejelentette, hogy Horvátország kilépett a recessziós országok köréből, de ez csak átmenetileg bizonyult tartósnak, ugyanis 2011. IV. negyedévben újra recessziós pályára került. A horvát gazdaság struktúrájának súlyos diszkrepanciáira hívja fel a figyelmet az a tény, hogy a horvát gazdaságban a 2008-as év volt az utolsó, amikor növekedést tudott felmutatni. A gazdasági teljesítmény stagnálására legnagyobb mértékben az építőipar teljesítményének 5,4 %- os, a kőolaj és földgáz kitermelésének 8,5 %-os az energiaellátás 6,8 %-os csökkenése hatott. Éves szinten az ipari termelés tovább zsugorodott (1,2%). Bár a lakossági fogyasztás minimális (0,2%) növekedést mutatott, a kiskereskedelmi forgalom reális növekedése éves szinten mintegy 1,0%, ami a magyar export növekedési kilátásainak szempontjából is fontos lehet. A költségvetési hiány a GDP 4,3 %-át tette ki. Az infláció mérték 2011-ben 2,3 %-os volt. A horvát gazdaság szempontjából fontos turizmusban javulás észlelhető: a vendégéjszakák száma 7,0%-al növekedett, míg a devizabevételek növekedése 6,8%-os. Az ágazatból származó bevétel 6,9 milliárd eurót tett ki. (A 2008-as rekordévben 8,4 milliárd euró volt). Tovább növekedett a munkanélküliség (2012 márciusában 21,3%, azaz 347,4 ezer fő) és a feltétlenül szükséges gazdasági reformok nagy valószínűséggel további elbocsátásokat fognak követelni az állami szektorban. A foglalkoztatottság továbbra is alacsony értéket mutat (54,6 %). Ennek kísérő jelensége, hogy továbbra is jelentős a szürkén és feketén foglalkoztatottak száma, aminek részbeni magyarázatát adhatja, hogy az élőmunkára nemzetközi szinten nézve magas adóterhek rakódnak, valamint a foglalkoztatási feltételek is rugalmatlanok. Az inaktivitás egyre nagyobb problémát okoz a nyugdíjrendszer finanszírozhatósága körül (A nyugdíjasok 1,2 milliós táborával szemben 1,4 millió foglalkoztatott van.) A külső összadósság 2011 folyamán némileg csökkent, de még mindig megközelíti a GDP 100 %-át (46,5 milliárd euró). Jelentősen csökkent a közvetlen befektetésekből származó adósság (788 millió euróval), valamint a vállalati szektor adóssága, míg növekedett a központi államé és a bankszektoré. A vállalati fizetési fegyelem az utolsó negyedév folyamán jelentősen romlott. 2011 végére a fizetetlen tartozások összege elérte az 5,6 milliárd eurót. Az általános fizetési fegyelmet rontja, hogy a vállalati körbetartozási láncban az állami kézben lévő horvát vállalatok is érintettek (pl. Horvát Autópályák, Horvát Államvasutak, Horvát Elektromos Társaság, valamint egyéb közmű), így azok közvetetten (ESA elszámolás alapján) a büdzsé adósságát is növelik.

3 A hivatalos konszolidált államadósság 2011-ben 14%-kal növekedetett, és elérte a GDP 44 %-át. (Azonban az EU-s statisztikai módszertan szerint, mely számol az állami cégek melyek a GDP 40 százalékát adják tetemes adósságával, az érték megközelítheti a 60 %-ot). Az ország hitel-kockázati besorolása az év folyamán stagnált, majd 2011 végén a Fitch a számos negatív gazdasági mutató miatt a BBB- besorolás további rontását helyezte kilátásba, figyelmeztetve ezzel az új kormányt, hogy komoly reformokra van szükség. Az S&P és Moodys egyelőre változatlanul (BBA-) hagyta a besorolást. Független horvát makrogazdasági elemzők kiemelik, hogy az adósságráta finanszírozható a nemzetközi illetve belföldi piacon: Így hitelválságtól valószínűsíthetően 2012-ben sem kell tartani. 1.3. Külkereskedelmi tendenciák, külkereskedelmi statisztika, főbb partnerek, főbb import termékek Mrd EUR 2007 2008 2009 2010 2011 Áruforgalmi - 9,8-11,2-7,7-6,2-6,7 egyenleg Export 9,0 9,6 7,5 8,9 9,6 Import 18,8 20,8 15,2 15,1 16,3 Szolgáltatások 6,4 7,1 5,9 6,0 6,4 egyenlege Bevétel 9,1 10,1 8,6 8,6 9,0 Kiadás 2,7 3,0 2,7 2,6 2,6 Forrás: Horvát Nemzeti Bank A két éve megkezdődött világgazdasági konjunktúrából eredően megugró keresletnövekedés a tavalyi évben megtorpant, ami úgy, mint a horvát exportra, mint az importra negatív hatást gyakorolt. Horvátország kivitele 2011-ben 1%-al (8,8 milliárd euró), importja pedig 3,3 %-al (14,6 milliárd euró) csökkent a megelőző évhez képest. A külkereskedelmi deficit így 5,8 milliárd euró lett, több mint 7 %-kal kevesebb a megelőző év értékéhez képest. Horvátország legfőbb exporttermékei SMTK osztályozás alapján 2011-ben: Gépek és szállítóeszközök (2,6 milliárd euró), késztermékek (1,2 milliárd euró), egyéb késztermékek (1,1milliárd euró), kőolaj- és kőolajszármazékok (1 milliárd euró), vegyipari termékek (995 millió euró), élelmiszer és élőállat (774 millió euró), nyersanyagok (680 millió euró), ital- és dohánytermékek (158 millió euró). Legfőbb importtermékei: Gépek és elektromos berendezések (3,3 milliárd euró) kőolaj- és kőolajszármazékok (3,2 milliárd euró), késztermékek (2,6 milliárd euró), vegyipari termékek (2 milliárd euró), egyéb késztermékek (1,7 milliárd euró), élelmiszer- és élőállat (1,3 milliárd euró), nyersanyagok (240 millió euró), ital és dohánytermékek (132 millió euró). A horvát külkereskedelemben az EU aránya 2011-ben a kivitelben 59,4 % (5,24 milliárd euró), míg az importban 61,4 % (9 milliárd euró) volt, ami export esetében minimális csökkenő (2010-ben 60,6%), míg az import esetében minimális növekvő tendenciát jelent (2010-ben 60,2%) A CEFTA országokkal (Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Albánia, Moldova, ill. társult tagként jelenleg már Koszovó is), folytatott kereskedelem a tavalyi évhez hasonlítva minimális növekedést mutatott és még mindig jelentős részaránnyal bír. 2011-ben exportjának 19,1 %- át, 1684 millió eurót (2009-ben 21,3%, 2010-ben 18,9%), míg importjának több mint 5,8%-át, 869 millió eurót bonyolította le ezzel a térséggel. Az elmúlt két évben az export esetében kimutatott részarány csökkenés egyrészt a célországokban tapasztalható fogyasztás csökkenésével, valamint a horvát áruk árbeli versenyképtelenségével magyarázható. A horvát export visszaesése Szerbia irányába minimális (344 millió euró, 2010-ben 349 millió euró volt). A bosznia-hercegovinai piac felé azonban 3,3%-al nőtt az export (1,1 milliárd euró), Macedónia irányába 87 millió (2,3%-os növekedés). A csökkenő részarány ellenére kiemelendő, hogy továbbra is ez az egyetlen relációs csoport, amelyben Horvátország ma aktívummal rendelkezik. A tavalyi visszaesés után 2011-ben újra folytatódott a kereskedelembővülési trend az EFTA országok (Norvégia, Svájc, Izland, Lichtenstein) viszonylatában. Horvátország exportja több, mint

4 megkétszereződött 223 millió euró (2010-ben 102 millió euró) míg importja minimálisan növekedett 312 millió euró (2010-ben 307 millió euró). Horvátország legfőbb tíz exportpiaca: Olaszország (1385 millió euró, 16,6 %-os csökkenés), Bosznia-Hercegovina (1069 millió euró, 3,4 %-os növekedés), Németország (875 millió euró, 5,1 %-os csökkenés), Szlovénia (718 millió euró, 3,1 %-os növekedés), Ausztria (493 millió euró, 4,6 %-os növekedés), Szerbia (344 millió euró, 1,3 %-os csökkenés), Franciaország (269 millió euró, 121 %-os növekedés), Luxemburg (236 millió euró, 1%-os csökkenés), USA (237 millió euró, 6,9%-os növekedés), Magyarország (220 millió euró, 10%-os növekedés), Hazánk tehát kivitel szempontjából a 10. legfontosabb célpiac Horvátország számára. Import szempontjából a következő tíz ország a legfontosabb partner: Olaszország (2398 millió euró, 3,9 %-os növekedés), Németország (1849 millió euró, 2,3 %-os csökkenés), Oroszország (1155 millió euró, 15,4 %-os csökkenés), Kína (1039 millió euró, 4,2 %-os csökkenés), Szlovénia (916 millió euró, 3,5 %-os növekedés), Ausztria (632 millió euró, 2,3 %-os csökkenés), Azerbajdzsán (518 millió euró, 56%-os növekedés), Bosznia-Hercegovina (495 millió euró, 7,4 %-os növekedés), Magyarország (437 millió euró - horvát statisztikák szerint 3,8 %-os növekedés), Franciaország (400 millió euró, 2,3 %-os csökkenés). Az export speciális szegmentjének számító turizmus amely a horvát GDP cca. 17%-át adja teljesítménye felemás képet mutatott a tavalyi évben. Bár a (külföldi) vendégek száma kis mértékben nőtt (9 %-os növekedés, 2010-ben 9,1 millió, 2011-ben 9,9 millió) a 2010-es adatokhoz képest, a szektor bevételei azonban nem alakultak a vártak szerint (8 milliárd helyett cca. 6,7 milliárd euró). Ennek a fő oka az, hogy a turisták nagy része a szállásokon kívül kevés kiegészítő szolgáltatást vett igénybe a nem megfelelő kínálati ár/érték és azok relatív versenyképtelensége miatt. Fontosabb turisztikai partnerek 2011-ben (vendégéjszakák száma szerint): Németország (12,49 millió), Szlovénia (6,39 millió), Olaszország (5 millió), Ausztria (4,83 millió), Csehország (4,4 millió), Lengyelország (3,13 millió), Szlovákia(2,30 millió), Hollandia (2,2 millió), Magyarország (1,7 millió), ill. Franciaország (1,48 millió). A külkereskedelmi deficit kiegyenlítéséhez hozzájárul a turizmusból származó bevétel, valamint az ugyan stagnáló nagyságú, de még mindig jelentőséggel bíró külföldről érkező pénzügyi transzferek (a vendégmunkások hazautalása), melyek évi cca. 800-900 milliárd eurót tesznek ki. 1.4. Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek 2009 2010 2011 Külföldi közvetlen tőkebefektetés-import Mrd EUR 2,380 0,281 1,048 Külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya Mrd EUR 24,288 24,569 25,666 Tőkekifektetés más országba Mrd EUR 0,888-0,112 0,25 Tőkekifektetés állománya Mrd EUR 4,051 3,939 3,961 Forrás: Horvát Statisztikai Hivatal 1993 és 2011 között összesen 25,7 milliárd euró értékű külföldi beruházás történt. Vezet Ausztria (6,30 milliárd euró), elsősorban a pénzügyi szektorba történt beruházásai jelentősek, de számos kis- és közép vállalatot is privatizáltak. Második helyen Hollandia szerepel (3,9 milliárd euró értékkel), mellyen belül legértékesebb a Pliva privatizációja, amelyet az amerikai Barr cég holland leányvállalatán keresztül valósított meg, de számos középvállalattal is rendelkeznek főleg az élelmiszeriparban. Harmadik helyen szerepel Németország (3,2 milliárd euróval), nagyrészt pénzügyi és telekommunikációs beruházásaival. Magyarország immár a harmadik éve a 4. helyet foglalja el (2,4 milliárd euróval), legnagyobb beruházó a MOL és az OTP, ill. a Trigránit. Egy milliárd feletti beruházó még Luxemburg (1,5 milliárd euró), Franciaország (1,4 milliárd euró), valamint Olaszország (1,2 milliárd euró) és Szlovénia (1,14 milliárd euró). Ágazatonként tekintve magasan vezet a pénzügyi szektor (9,1 milliárd euró). Ezt követi a kis-és nagykereskedelem (cca. 3,8 milliárd euró), az olaj és földgázipar (2,4 milliárd euró, ennek nagy része a MOL, de pl. OMW és Lukoil befektetései is), az ingatlan- és szállodaipar (2,3 milliárd euró), a

5 távközlés (1,7 milliárd euró), a vegyipar (1,42 milliárd euró), nemfém-feldolgozó ipar (0,8 milliárd euró), valamint az élelmiszeripar (0,4 milliárd euró). A negatív világgazdasági környezettől, valamint a kedvezőtlen belföldi üzleti klímától függetlenül 2011 folyamán némileg növekedett az FDI beáramlás mértéke. A statisztikai adatok szerint összesen cca. 1,05 milliárd euró értékű külföldi befektetés történt Horvátországban. Ez az adat jelentősen elmarad a 2008-as év szintjétől (4,2 milliárd euró), viszont a tavalyi év ugyanezen időszakához képest (295 millió euró) közel négyszeres növekedést jelent. Ez azt mutatja, hogy az FDI beáramlás mértéke megközelítően ugyanakkora volt, mint 2000-ben. 2011-ben éves szinten a 1,05 milliárd eurós értékű beruházásból 218 millió Ausztriából, 257 millió Hollandiából, 220 millió Németországból, 142 millió euró érkezett Luxemburgból. Hazánk a 4. legnagyobb befektető Horvátországba 104 millió euró FDI-vel. Az utóbbi 18 évben összesen közel 3,96 milliárd euró értékű tőkebefektetés történt külföldön. Ebből Hollandiába cca. 1,3 milliárd euró, Bosznia-Hercegovinába 557 millió euró, Szerbiába 490 millió euró, Szlovéniába 214 millió euró, Szíriába 205 millió euró, Lengyelországba 173 millió euró, Németországba 147millió euró, Svájcba 153 millió euró, Libériába 116 millió euró (kereskedelmi hajók kedvező adózási céllal történő lajstromozása), míg Magyarországra 6,5 millió euró tőke áramlott. A rangsorban hazánk a 31. helyet foglalja el. A térségben lévő államok közül Macedóniába 79 millió euró, ill. Montenegróba 50 millió euró horvát tőkebefektetés történt. Ágazatokra lebontva magasan vezet a kis-és nagykereskedelem (cca. 1 milliárd euró), a vegyipar (932 millió euró), egyéb üzleti aktivitás (627 millió euró) az olaj- és energetikai ipar (340 millió euró), az élelmiszeripar (268 millió euró), vízi szállítás (247 millió euró), pénzügyi szektor (171 millió euró), távközlés (71 millió euró), építőipar (50 millió euró), valamint papír- és cellulózipar (39 millió euró). 1.5. Magyarország és Horvátország bilaterális kapcsolatai, külkereskedelem, tőkeáramlás Magyarországot fontos gazdasági partnernek tekintik Horvátországban, ami jól tükrözi azt a tényt, hogy mind a kereskedelmi partnerek, mind a beruházók, mind az idegenforgalmi látogatók vonatkozásában az első tíz partner között vagyunk. Ugyanakkor nem vagyunk a legfontosabbnak tekintett gazdasági partnerek között (Ausztria, Olaszország, Szlovénia és bizonyos vonatkozásokban Bosznia-Hercegovina, illetve Szerbia). A magyar-horvát külkereskedelem áruszerkezete 2010 / 2011 ((ezer EUR) Megnevezés Kivitel Behozatal Egyenleg 2010 2011 2010 2011 2010 2011 Összesen 865259,7 1160921,3 243550,8 293969,2 621708,9 866952,1 Élelmiszer, ital, dohány 103756,2 117535,5 35003,5 55954,3 68752,7 61581,2 Nyersanyagok 8637,6 13523,3 15413,3 25275,4-6775,7-11752,1 Energiahordozók 204229,7 483996,0 100825,4 119538,9 103404,3 364457,1 Feldolgozott termékek 315328,3 358298,0 78523,9 75626,5 236804,4 282671,5 Gépek, gépi berendezések 233307,8 187568,4 13784,7 17574,1 219523,1 169994,3 Forrás: KSH Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2011-ben (%) Megnevezés Index (2010=100) Megoszlás Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Összesen 134,17 120,70 100% 100% Élelmiszer, ital, dohány 113,27 159,86 10,12 19,03 Nyersanyagok 156,56 163,98 1,16 8,59 Energiahordozók 236,98 118,56 41,69 40,66 Feldolgozott termékek 113,62 96,31 30,86 25,72 Gépek, gépi berendezések 80,39 127,48 16,15 5,97 Forrás: KSH

6 A kereskedelem a tavalyi év folyamán fellendült, így kivitelünk a megelőző évvel összehasonlítva 34,2%-kal, behozatalunk pedig 20,1 %-kal növekedett. Kivitelünkben jelentősen megnőtt az energiahordozók és nyersanyagok értéke, míg a behozatali oldalon a nyersanyagok, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek, valamint a gépek és gépi berendezések értéke növekedett jelentősebb mértékben. A kétoldalú áruforgalmat továbbra is jelentős mértékű magyar aktívum jellemzi. Exportunk csaknem háromszorosa importunknak. Kétoldalú működőtöke-befektetések Érték: M EUR 2007 2008 2009 2010 2011 1993-2011 Magyar működőtőke-állomány Horvátországban (flow) 257,4 959,4 163,0-10,3 103,6 2417,0 Horvát működőtőke-állomány Magyarországon (flow) 323,5-241,5-45,9-4,2-57,5 6,5 Forrás: Horvát Nemzeti Bank Az elmúlt tizenöt évben 2,41 MRD EUR értékű magyar beruházás valósult meg Horvátországban. Ez azt jelenti, hogy a külföldi befektetők sorában az elegáns negyedik helyet foglaljuk el (Ausztria, Hollandia és Németország után). Legnagyobb beruházók a MOL, az OTP, a Trigranit és a Dunapack. 1.6. Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok Pozitív lehet a magyar exportőröknek az a tényező, hogy mind a horvát kormány, mind a Horvát Nemzeti Bank meghirdetett első számú prioritásai között szerepel a kuna jelenlegi túlértékelt árfolyamának megőrzése, ami további importra sarkalja a horvát vevőket. Új lehetőséget jelenthet a magyar iparnak az, hogy a horvát tengerpart, a szárazföldi nagyvárosok további fejlesztése elengedhetetlenné teszi környezetvédelmi beruházások megvalósítását: elsősorban is az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés a lakossági hulladék feldolgozásának területén. Mivel az ilyen jellegű projekteket az Európai Unió az IPA fejlesztési programmal is támogatja, ezért ezek megvalósítása várhatóan folytatódik. Az aktuális közbeszerzéseket a következő internetes honlapon lehet megtekinteni: http://www.javnanabava.hr/defaulteng.aspx. Export szempontjából a turisztikai szektor fogyasztása miatt továbbra is perspektivikus exportágazatnak tekinthető az agráripari termékek exportja. 1.7. Magyar szempontból perspektivikus privatizációs, akvizíciós, vagy zöldmezős tőkekihelyezési lehetőségek Horvátországban az ipari és szolgáltató vállalatok privatizációs folyamata az idén újrakezdődhet, ami újra lehetőséget teremthet a magyar érdeklődők számára (Horvát Erdők, Horvát Postabank, Croatia Biztosítótársaság, szállodaláncok, stb.). A horvát kormány adókedvezménnyel, ipari parkok létrehozásával a zöld mezős beruházásokat ösztönzi. Az ingatlanvásárlások, mint a befektetések egyik speciális formája az elmúlt évek negatív tapasztalatai alapján továbbra is nagy körültekintést igényelnek. Az ügyletek többsége azt mutatja, hogy a horvát ingatlanbejegyzési eljárás és jogszabályi környezet ellentmondásai miatt az ingatlanok bejegyzései éveken át elhúzódnak, ami megakadályozza azt, hogy a horvát hatóságok a megvásárolt ingatlanra kiadják az építési vagy felújítási munkákra szóló engedélyt. 2009. február 1-t követően az EU és horvát állampolgárok között létrejövő ingatlan-szerződések engedélyezése megszűnt, azokat csak a helyi adó- és földhivatalokban kell bejelenteni. Ezzel az EU országok állampolgárai a horvát állampolgárokkal teljesen azonos elbírálás alá esnek.

7 2. Külkereskedelem-technikai tudnivalók 2.1 Külkereskedelmi engedélyezési rendszer, kereskedelmi minták és ideiglenes import szabályozása A Horvátországgal kereskedő vállalkozások számára a legfontosabb jogszabály a kereskedelmi törvény (Zakon o trgovini, Narodne novine 87/08). E törvényt csakúgy, mint a vámtörvényt a 1999-ben hozták a Világkereskedelmi Szervezet elveivel összhangban. Horvátország 2000. november 30-ától tagja a WTO-nak. A kereskedelmi törvény rendelkezik a belkereskedelmi tevékenység (nagykereskedelem, kiskereskedelem, közvetítő kereskedelem, árutőzsde, ügynöki kereskedelem, franchise, raktározás stb.), valamint a külkereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről, az export és import védelmét szolgáló eszközökről, köztük az engedélyezésről, az antidömping eljárásról, a kereskedelmi tevékenység korlátairól, a tisztességtelen piaci versenyről, valamint a piacfelügyeletről. Külkereskedelmi tevékenységet mindazon jogi és természetes személyek folytathatnak, akik a horvát cégbíróságon (Trgovacki sud) tevékenységként a külkereskedelmet bejelentették. A kereskedelmet folytató vállalkozások a piaci versenyben egyenjogúak, állami szervek csak a kereskedelmi törvényben előírt esetekben korlátozhatják a piaci megjelenés szabadságát. Tiltott az olyan viselkedés, amely ellentétes a kereskedelmi szokásokkal, vagy sérti a piaci szabadságot és egyenlőséget. Horvátországba áru csak akkor vihető be, ha az megfelel a horvát forgalomba hozatali előírásoknak, rendelkezik az előírt okmányokkal (export-importengedély, egészségügyi, állategészségügyi vagy növény-egészségügyi bizonyítvány, származási bizonyítvány, minőségi bizonyítvány, címkézés stb.). A forgalomba hozatali engedélyezést részben jugoszláv időkből származó előírások szabályozzák, a bevizsgálás általában több intézetnél elvégeztethető. A bevizsgálás az importőr feladata, de az exportőr is kérheti. Gépkocsik, készülékek, berendezések és más tartós fogyasztási cikkek importja esetén az importőrnek közvetlenül vagy más vállalkozó bevonásával biztosítania kell a szervizszolgálatot, illetve az alkatrészeket. Az általános minőségi és garanciális előírások betartását, a piacfelügyeletet és a fogyasztók védelmét az egységes Állami Felügyelet látja el. Az egyes konkrét termékek beviteléhez és forgalomba hozatalához szükséges engedélyek fajtájáról, tartalmáról és azok beszerzésének helyéről (a vámtarifaszám alapján) részletes tájékoztatás található az EU Bizottság által kezelt Market Access Database honlapon: http://mkaccdb.eu.int. A horvát piac védelme érdekében lehetőség van az import korlátozására, ha adott termékből a túlzott behozatal veszélyezteti a hazai termelést. A horvát kormány nem diszkriminatív (származási országtól független) védőintézkedéseket vezethet be, amelyek hatálya legfeljebb nyolc évre terjedhet. Kivételesen importkontingenseket is alkalmazhatnak. Az importengedélyezés a nemzetközileg szokásos termékkörre terjed ki. Antidömping eljárást az exportőr országában szokásosnál alacsonyabb áron importált, a hazai termelést veszélyeztető árura lehet kezdeményezni a horvát Gazdasági Minisztériumnál. Kompenzációs illeték vethető ki a hazai termelés védelmében, ha az exportőr országában szubvencionálják a termelést vagy a kivitelt. A piacvédelem kérdéseiben az Állami Versenyhivatal (Agencija za zaštitu tržišnog natjecanja) illetékes. A horvát behozatal a nemzetközi összehasonlításban liberalizált, az engedélyezés a nemzetközileg szokásos, különleges külkereskedelmi ügyletekre, valamint az érzékeny termékekre vonatkozik. Ellenérték megfizettetése nélküli export, vagy import (segély) csak minősített esetekben (nemzetközi egyezmények, segély stb.) valósítható meg. Az általános engedélyezési hatóság a horvát Gazdasági Minisztérium. Különleges külkereskedelmi ügyletek engedélyezése

8 Ideiglenes export, illetve import csak meghatározott időre és céllal történhet. A feldolgozásra ideiglenesen exportált/importált termék külön engedély alapján a késztermékkel is kifizethető. Ideiglenesen vámkezeltethető az üzleti tevékenység céljából bérelt vagy lízingelt berendezés is. Reexport céljából a kereskedő szabadon vásárolhat, importálhat, vagy ideiglenesen importálhat árut külföldről, illetve a külföldön vett árut közvetlenül eladhatja külföldre. Engedélykötelesek a kompenzációs ügyletek is. Konszignációs raktárak létrehozását a vámtörvény szabályozza. Termékexport-, illetve import-engedélyezés Az érzékeny termékek köztük a nemzetbiztonsági, egészségügyi, állat- és növényvédelemi, környezetvédelemi termékek, a veszélyes hulladékok, a művészeti cikkek, vagy a nemesfémek exportját, illetve importját az Engedély alapján exportálható és importálható áruk meghatározásáról szóló kormányrendelet (Uredba o određivanju robe koja se izvozi i uvozi na temelju dozvola, Narodne novine 77/2010, 146/2011, 25/2012. szám) szabályozza. A jogszabály pontosan felsorolja az exportban és importban jelenleg engedélyköteles termékeket, megnevezi az engedélyező hatóságokat, az engedélyezési eljáráshoz szükséges adatokat. A rendeletben szereplő vámtarifaszámok követik a brüsszeli vámtarifa-osztályozási rendjét. A kormányrendelet alapján engedéllyel importálható, illetve exportálható termékeket az alábbiak: Engedély alapján exportálhatók a korállok és hasonló termékek (tarifaszám: 05.08), meghatározott szervetlen és szerves vegyi termékek (26.12, 28.44, 28.45, 29.04, 29.20), továbbá egyes vegyipari termékek (tarifaszám: 38.01), postai bélyegek, értékpapírok (49.07), kőből és ásványi anyagokból készített termékek (68.15), arany, ezüst, platina, fémpénzek (71.08, 71.09, 71.10, 71.11), nukleáris technika (84.01, 85.43), speciális szállítóeszközök (86.09), nehézfegyverek, fegyverek és az ezekhez tartozó felszerelések (93.02, 93.03, 93.04, 93.05, 93.06, 93.07,), festmények, képek, kőnyomatok, eredeti szobrok, különböző gyűjtemények, 100 évnél régebbi tárgyak (97.01, 97.02, 97.03, 97.05, 97.06). Az előző pont szerinti termékek importjához is engedély kell, kivéve a 05.08, 31.02, 31.05, 71.09, 71.10, 71.11, 97.01, 97.02, 97.03, 97.05, 97.06 tarifaszámúakat. Fenti áruk exportjára és importjára a horvát Gazdasági Minisztérium, a horvát katonai és rendőri felszerelések és fegyverek importjára a Honvédelmi, illetve Belügyminisztérium, a kereskedelmi jellegű fegyverzet exportjára és importjára tárcaközi bizottság állásfoglalása alapján a Gazdasági Minisztérium, a művészeti tárgyak, régiségek és gyűjtemények exportjára a Kulturális Minisztérium, a radar készülékek, adó-vevők importjára a Horvát Telekommunikációs Intézet, radioaktív termékek, valamint a sugárzáson alapuló berendezések exportjára és importjára a radiológiai és nukleáris biztonságért illetékes közigazgatási szerv adja ki az engedélyt. A 28.45, 38.01, 68.15, 84.01 és 86.09 00 10 vámtarifaszámú termékek exportjára, illetve importjára benyújtott engedélykérelem elbírálásakor a Gazdasági Minisztérium köteles megkérni a radiológiai és nukleáris biztonságért illetékes közigazgatási szerv véleményét. Ugyancsak engedély szükséges a mirigyek és más szervek (30.01), emberi és állati vér (30.02), egyes 30.03, 30.04 tarifaszámú gyógyszerek, más kizárólag egészségügyi intézményekben történő felhasználásra szükséges - gyógyszerészeti áruk, anyagok, fertőtlenítőszerek (30.05, 30.06, 33.07, 34.01, 34.07, 38.08, 38.22, 39.26), valamint orvosi műszerek és felszerelések (84.21, 90.18, 90.21) importjához is, amelyet az Egészségügyi Minisztérium, vagy a Gyógyszerek és egészségügyi termékeke Ügynöksége, illetve a Mezőgazdasági, Halászati és Vidékfejlesztési Minisztérium ad ki. Az export- és importengedély-köteles áruk körébe tartoznak azok az anyagok, amelyek a Kábítószer Listán és azok az anyagok, amelyek a Vegyi Fegyverek fejlesztése, termelése, gyártása és használata tilalmának és megsemmisítésének Konvenciója listáján, valamint az ózonréteget károsító anyagok listáján szerepelnek, amelyekre ugyancsak kiterjed az export- és importengedély-köteles árukról szóló rendelet. Engedélyező az Egészségügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Gazdasági Minisztérium.

9 Az engedélyek kiadására általában 15 napon belül kerül sor (bizonyos esetekben a jogszabályok hosszabb határidőt engedélyeznek). 2.2 Speciális vámszabályok, vámtarifák elektronikus elérhetősége A horvát vámrendszert a WTO-ba való belépéssel modernizálták, mérsékelték a legnagyobb kedvezmény elve (MFN) alapján kiszabandó, általános vámokat. Kialakították a szabadkereskedelmi megállapodások alapján alkalmazandó, csökkentett vámok kezelésre szolgáló rendszert. Vámtörvény A hatályos horvát vámtörvény (Carinski zakon, Narodne novine«, br. 78/99., 117/99., 73/00., 92/01., 47/03., 140/05., 138/06., 60/08 és 45/09, 56/10) szerint a WTO tagországaira alkalmazott MFNimportvámok ad valorem jellegűek, de néhány mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre mennyiségi kiegészítő vámot is kell fizetni. Az exportra a gyakorlatban csak ritkán, eseti jelleggel vetnek ki vámot (pl. kukorica, ha hiány mutatkozik). A WTO-megállapodás végrehajtásaként Horvátország az ipari termékek általános vámjait 2000. július 1-jén mérsékelte, majd ezt követően 5 év alatt fokozatosan 10 % alá csökkentette. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekre (búza, tejtermékek, hús stb.) 2000-ben kialkudott vámcsökkentések is életbe léptek. Vámtarifatörvény A vámtarifáról, a WTO-országokból származó mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kvótaelosztásáról, valamint a szabadkereskedelmi megállapodást aláíró országokra vonatkozó vámkvótákról szóló, többször módosított 2002. évi törvény (Narodne Novine, 2001. december 19-i 113. száma), már a brüsszeli kombinált nómenklatúrát alkalmazza, így nyolc számjegyig azonos a magyar rendszerrel is. A 13 hasábos vámtarifa a legnagyobb kedvezményes oszlopon kívül 12 oszlopban adja meg az Európai Unióból, az EFTA-ból, valamint a többi szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alá eső országból származó áruk vámjait. Alkalmas konkrét cikkek származási országok szerinti vámelőnyeinek értékelésére is. A vámtarifa a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek egy részénél piacvédelmi céllal a százalékos értékvámhoz hozzáadódó speciális mennyiségi kiegészítő vámot is előír, valamint megadja a vám maximális kivethető szintjét: például: 0709.3000 padlizsán 12 %+14,4 EUR/100 kg, max. 25 % A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek vámszintje nemzetközi összehasonlításban magas, szélső értékként (pl. marhahúsra, uborkára, egyes borfajtákra) 50%-os nem szabadkereskedelmi vámok is előfordulnak Az ipari termékek esetében a vám lényegesen alacsonyabb. A szabadkereskedelmi megállapodásoknál jellemző a 0%-hoz közelítő ipari vámszint. Az egyes szabadkereskedelmi viszonylatokra vonatkozó preferenciális vámkvótákat is a vámtarifarendelet tartalmazza, és származás értelmezésre is magyarázatokkal szolgál. A 2012. évben érvényes vámtarifákat a 143. számú 2011. december 9-i dátumú, 5. számú 2012. január 11-i dátumú és 21. számú 2012. február 22-i dátumú Narodne novine (Hivatalos Közlöny) tartalmazza. Az Európai Unió és Horvátország kereskedelmi megállapodása A Stabilitási és Társulási Megállapodás alapján Horvátország és az EU között 2002. január 1-jén lépett életbe a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás. Ennek alapján az EU piaca Horvátország számára gyakorlatilag kvóta és vámmentessé vált. Vámmetesen vihetők be Horvátországba az EU-ból származó nyersanyagok, ipari termékek, gépek és berendezések. Az élelmiszerek széles körére csökkentett vámok vonatkoznak.

10 Váminformációk az interneten A www.carina.hr internetes honlapon több nyelven tájékoztató található a vám-tudnivalókról, az egyes termék-csoportok kereskedelmére vonatkozó előírásokról. Magyar nyelven itt az utasforgalmi tudnivalók is elolvashatóak. A vámtarifák keresésére csak horvát nyelven nyílik lehetőség a www.carina.hr/carinska.tarifa weblapon. Az importtermékeket a vámon kívül ÁFA és egyes esetekben jövedéki adó is terheli, amit az importőrnek a vámkezeléskor kell kifizetni. Az áfát az áru importvámmal és a jövedéki adóval megnövelt értékére kell megfizetni. (Lásd még a 3.4. pontot) 2.3 Magyar exportot kísérő okmányok (horvát követelmények szerint) A vámkezelést az előzőekben említettek szerint általában a horvát importőr kezdeményezheti. Külföldi exportőr csak kivételesen, például ideiglenes jelleggel kezeltethet vámárut. A procedúra megfelel a nemzetközi szokásoknak: a beléptető határvámhivatal vámbiztosíték megkövetelése mellett az árut a területileg illetékes belföldi vámhivatalhoz továbbítja, ahol a vámkezelés történik. A nemzetközi gyakorlatban ismert egységes vámokmányt (SAD) használják, illetve megkövetelik és elfogadják a nemzetközileg alkalmazott kísérő okmányokat (EUR1, ATA Carnet, exportszámla stb.). Külön eljárási rend vonatkozik a tranzitszállításokra, a vámraktározásra, vagy például a vásári áruk ideiglenes behozatalára. Speditőr alkalmazása szinte minden esetben célszerű, illetve elkerülhetetlen. 2.4 Nemzeti szabványok, forgalomba-hozatali engedélyek, az azokat kiadó intézmények (pl. elektronikus cikkek, fogyasztási és élelmiszeripari cikkek) Az EU jogharmonizáció keretében Horvátország folyamatosan veszi át az EU szabványait, de mindaddig, míg tag nem lesz szükséges a horvátországi bevizsgálás, illetve akkreditáció. Az egyes konkrét termékek beviteléhez és forgalomba hozatalához szükséges engedélyek fajtájáról, tartalmáról és azok beszerzésének helyéről (a vámtarifaszám alapján) részletes tájékoztatás található az EU Bizottság által kezelt Market Access Database honlapon: http://mkaccdb.eu.int. Az áruk forgalomba hozatalához szükséges minőségi tanúsítványok Horvátországban számos termék a forgalomba hozatal, gyakorlatilag a vámkezelés előtt bevizsgálás köteles. Az egészségügyi bevizsgálás valamennyi élelmiszerre, valamint emberi testtel közvetlenül érintkező termékre, műszaki cikkre vonatkozik (pl. mosó- és mosogatószerek, öltözék, lábbeli, háztartási elektromos termékek stb.). A bevizsgálás a szabványokkal való összevetéssel történik. Horvátország 1991-ben átvette az egykori Jugoszláviától örökölt szabványtörvényt (Zakon o preuzimanju Zakona o standardizaciji Narodne Novine, 53/91), melyet a későbbiek folyamán önálló jogszabállyal helyettesítettek (Zakon o normizaciji - Narodne Novine, 163/03). Ezt a törvényt kiegészítik még a következő jogszabályok: Akreditációról (NN 158/03, 75/09) Mérésekről (NN 163/03, 111/07) Az árucikkek általános biztonságáról (NN 30/09, 139/10) A termékek műszaki előírásairól és megfelelősségéről (NN 20/10) A bevizsgálás díja élelmiszerek esetén általában kis összegű, így a termék kereskedelmi árára nincs jelentősebb hatása. A műszaki cikkek bevizsgálásánál a díj már számottevő lehet. Igaz a bizonylat akár 3 5 évig is érvényes. Bevizsgáláskor nem fogadják el a külföldi tanúsítványokat, de ezek bemutatása felgyorsíthatja az eljárást. Műszaki cikkek bevizsgálását a külföldi cég is megrendelheti, de a bevizsgálást ekkor is célszerű a horvát importőrrel elvégeztetni, mivel az engedélyt a forgalmazó nevére állítják ki. Minőségbevizsgálás A minőségbevizsgálás két lépcsőben történik. A szállítást megelőzően az Állami Felügyelet által felhatalmazott valamelyik bevizsgáló intézethez mintát kell küldeni. A felhatalmazott bevizsgáló

11 intézetek adatait a termék jellegétől függően lehet megkérni az Állami Felügyelettől. A bevizsgálás eredményeként kiadott bizonylat meghatározott időre vagy mennyiségre szól. Az Állami Felügyelet az elbírálásért díjat számít fel. A bevizsgálási díjakat az intézetek határozzák meg (élelmiszerekre vonatkozóan ezer kuna, műszaki árukra 8 10 ezer kuna is lehet). Az áru Horvátországba történő beléptetésekor kerül sor a második, a mintával való azonosságot megállapító bevizsgálásra. Ezért minden tétel után díjat számítanak fel. BEVIZSGÁLÁS-KÖTELES TERMÉKEK LISTÁJA 1. Hús és hústermékek, 2. Halak, rákok, kagylók, tengeri sün, békák, teknősbékák, csigák és az ezekből készült termékek, 3. Tej, tejtermékek, tejoltó, 4. Jégkrém, jégkrém alapanyaga és fagyasztott desszert, 5. Tojás és tojásból készült termékek, 6. Gyümölcs, zöldségféle, gombák és ebből készült termékek 7. Kávé, ebből készült termékek és pótanyag, 8. Tea, 9. Fűszerek, fűszer-kivonatok és fűszer-keverékek, 10. Mustár, 11. Konyhasó és tartósító só, 12. Levesek, leves-sűrítmények, mártás-sűrítmények és ételízesítő, 13. Sütőipari élesztő, sütőpor, pudingpor, 14. Gabona, malomipari termékek, pékáruk, tészták és gyorsfagyasztott tészták, 15. Kekszek és hasonló termékek, 16. Étolaj és növényi eredetű zsírok, margarinok és majonéz, valamint hasonló termékek, 17. Cukor és más édesítők, 18. Méz és más méhészeti termék, 19. Kakaó, krém, cukorka és ezekhez hasonló termékek, 20. Bor, 21. Alkohol és tömény szeszesitalok, 22. Sör, 23. Üdítőitalok, 24. Ecet és ecetsav, 25. Fehérjetermékek és az élelmiszeriparban használatos fehérjetermékek keveréke, 26. Állati takarmány és háziállat-eledel, 27. Dohány, 28. Háztartási és hasonló alkalmazású villamos készülékek, 29. Háztartási és hasonló alkalmazású elektronikai készülékek, kivéve a rádiós felszerelést és a távközlési terminálok felszerelését 30. Hordozható villanymotoros szerszámok, 31. Megszakító transzformátorok és biztonsági transzformátorok, 32. Villamos és villamos-energetikai szigetelt vezetékek és kábelek, 33. Villanykörtenyak, 34. Neoncsöves világítótestek, 35. Villamos kapcsolók, 36. Irodai írógépek, számológépek, fénymásolók, valamint kereskedelmi, vendéglátó-ipari és szállodai szolgáltatási pénztárgépek, 37. Háztartási és hasonló alkalmazású gázkészülékek, 38. Gépkocsi gumiabroncs, 39. Mezőgazdasági felszerelések, 40. Kézi és hordozható tűzoltó készülékek, 41. Szelepes propán- és butángáz acélpalackok és palackok műszaki gázokhoz, 42. Vetítéstechnikai eszközök és filmvetítőgép, 43. Cement, 44. Betonadalékok, 45. Betonhoz és aszfalthoz darabos kő-adalékanyag, 46. Tetőcserép és tégla, 47. Vízszigetelő anyag vízhatlanított ásványi kátránnyal és kátrányszalaggal,

12 48. 1 méternél hosszabb beton csatornacsövek, 49. Típustervű építészeti szerkezeti elemek, 50. Faforgácslemez-lapok, 51. Bútor, 52. Textil és textiltermékek, 53. Természetes és műbőr termékek (cipők és divatáru termékek), 54. Cseppfolyós kőolajszármazék üzemanyag, 55. Sugárhajtású motorok üzemanyaga. 56. Bioüzemanyagok Forrás: Narodne Novine, 127/99, azaz az 1999. évi 127. szám, továbbá 143/05, azaz 2005. évi 143. szám Élelmiszer bevizsgálása történhet pl. az eszéki Élelmiszer Ügynökségnél ( www.hah.hr ). Egészségügyi bevizsgálás Az egészségügyi bevizsgálás szintén kétlépcsős. A szállítást megelőző előzetes bevizsgálás költsége 200 2000 kuna/minta. A második, azonosító vizsgálatra szintén az áru Horvátországba történő beléptetésekor kerül sor. Itt tételenkénti alapdíj és a mennyiségtől függő összeg fizetendő. Állat-egészségügyi ellenőrzés A horvát állat-egészségügyi Törvény (Zakon o veterinarstvu, Narodne Novine, 41/07, 155/08) rendezi az állatok, a vágóállatok, az emberi étkezési, gyógyszeripari vagy mezőgazdasági célú nyers, illetve feldolgozott állati eredetű termékek, ideértve a halak, a tej, a tojás, a méz, a nyersbőr, a gyapjú stb. vizsgálatának kérdéseit. A jogszabály 15 veszélyes és 90 egyéb betegségre ír elő vizsgálatot. A határállomásokra a Mezőgazdasági Minisztérium Állategészségügyi Igazgatóságának határfelügyeleti osztálya (Odjel granične inspekcije), küldi és nevezi ki az állat-egészségügyi felügyelőket. Állatok és állati eredetű termékek kivitele, behozatala és Horvátország területén történő tranzitszállítása esetén az egészségügyi ellenőrzés főbb szabályai a következők: Állatok, és állati termékek importja, valamint tranzitszállítása csak az erre kijelölt, állategészségügyi bevizsgálás lehetőségével rendelkező határátkelőhelyeken (pl. Goričan, Terezino Polje) történhet, ahol a felügyelő állategészségügyi bizonylatot, import, illetve tranzit engedélyt ad ki. A szállítmánynak a magyar hatóság által kiállított nemzetközi állategészségügyi bizonyítványokkal kell rendelkeznie. Zárt szállítóeszközben történő tranzit esetén a bevizsgálás nem kötelező. Ilyenkor a szállítóeszközt belépéskor vámzárral le kell zárni, amit kilépéskor ellenőriznek. Élő állatok importja esetén általában kötelező a karantén, kivéve a vágóállatokat (patások, páros ujjúak, baromfi és nyúl), amennyiben a vágás az importtól számítva három napon belül történik, és, ha a származó országban nincs fertőzési veszély. Az állategészségügyi vizsgálat, a karanténba történő elhelyezés és megfigyelés költségeit a vámkezelés kérelmezőjének (általában az importőrnek) a határon kell megfizetnie. Növény-egészségügyi ellenőrzés A horvát növényvédelmi törvény (Zakon o zaštiti bilja, Narodne Novine, 10/94,19/94, 117/03 ) a növények, növényi termékek, a kártevők, a növényvédőszerek és ezek alkalmazására szolgáló eszközök, a karanténba helyezés kérdéseit rendezi import és tranzit esetén. A mezőgazdasági és erdészeti miniszter rendeletben határozza meg a növényvédő szerek felhasználásának felügyeletével kapcsolatos szabályokat. A növényvédelmet a Mezőgazdasági, Halászati és Vidékfejlesztési Minisztérium Növényegészség Felügyeleti Osztálya (Odjel granične inspekcije) küldi és nevezi ki a határállomásokra (pl. Goričan, Terezino Polje) a növényvédelmi felügyelőket.

13 Növények kivitele, behozatala és Horvátország területén történő tranzitszállítása esetén az egészségügyi ellenőrzés főbb szabályai az alábbiak: Növények exportja, importja és tranzitszállítása csak az erre kijelölt, növény-egészségügyi bevizsgálás lehetőségével rendelkező határátkelőhelyeken, illetve postai vámhivatalokon keresztül történhet, ahol a felügyelő növény-egészségügyi bizonylatot ad ki. A Horvátországba érkező, fertőzés illetve kártevő hordozására alkalmas terméknek az exportőr ország hatósága által kiállított, a nemzetközi konvencióknak megfelelő növényegészségügyi bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. Zárt szállítóeszközben történő tranzit esetén a bevizsgálás nem kötelező. Ilyenkor a szállítóeszközt belépéskor vámzárral le kell zárni, amit kilépéskor ellenőriznek. Növényvédő szerek forgalmazásához, vagy importjához a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium engedélye szükséges, amelyet kizárólag horvát jogi személy kérelmezhet. Növényvédő szer csak a gyártó eredeti csomagolásában hozható forgalomba, amelyen horvát nyelven fel van tüntetve az engedélyre való hivatkozás, a használati utasítás és más, jogszabályokban előírt adatok, köztük az importőr neve. A határon történő növény-egészségügyi vizsgálat, a karanténba történő elhelyezés és megfigyelés költségeit az elvámolást kezdeményező személynek (általában importőrnek) kell megfizetnie. A díj mértékét a kormány határozza meg. Termékgarancia és szavatossági előírások A jelenlegi jogszabályok szerint minden bonyolult műszaki, a felhasználóra, vagy más személyre, illetve a környezetre veszélyes terméket horvát nyelvű használati utasítással kell ellátni. E termékek konkrét körét jelenleg számos rendelkezés határozza meg. Azon termékekhez, amelyekhez garancialevél kiadása kötelező, használati utasítást is kell mellékelni. A kereskedelmi törvény 2011-es évi módosítása (Zakon o izmjenama i dopunama Zakona o trgovini, Narodne novine 144/2011. száma, megjelent 2011. október 7-én) szerint minden műszaki áruhoz, továbbá gépmeghajtású és egyéb járműhöz a kereskedő köteles garancialevelet biztosítani. A garancialevél tartalmát az Állami Szabvány- és Mérésügyi Hivatallal (Državni zavod za normizaciju i mjeriteljstvo) kell egyeztetni. A garancialevélen fel kell tüntetni a javítási és alkatrészellátási garancia idejét, meg kell adni a horvátországi garanciális szervizek listáját. A garanciális idő a terméktől függően 6 24 hónap. A garantált javítási határidőt a törvény legalább 3 de például a háztartási elektromos gépek zöménél legalább 7 - évben határozza meg. A konkrét termékre vonatkozó részletekről célszerű megkeresni a horvát Állami Szabvány- és Mérésügyi Hivatalt. Hatályos piacvédelmi intézkedések A WTO-tagság elnyerése óta Horvátország csak ritkán és kivételes esetekben alkalmaz piacvédelmi intézkedéseket. A horvát Mezőgazdasági Minisztérium a különböző állati betegségek (sertéspestis, száj- és körömfájás, BSE, madárinfluenza, stb.) behurcolása, továbbá járvány megelőzése érdekében tart fenn import- és tranzittilalmat bizonyos származási helyekről érkező élőállatokra, állati termékekre. A származási országok listáját időről időre módosítják. 2.5 Szellemi termékek és szerzői jogok védelme A szabadalmak bejegyzésének gyakorlati tudnivalói A szellemi jogok védelmét szolgáló törvényeket 2000 elején hozták összhangba a modern piacgazdaság követelményeivel. Horvátország tagja a Szellemi Jogok Világszervezetének (World Intellectual Property Organization), és csatlakozott a találmányi együttműködési egyezményhez

14 (Patent Cooperation Treaty). Az általános szabadalmi törvényt a védjegyek, az ipari formatervek, valamint a félvezető layoutok védelméről hozott törvények egészítik ki. A horvát Állami Szellemi Jogvédő Hivatal (Državni zavod za intelektualno vlasništvo) független jogi személyiségű állami ügynökség, amely a feltalálók, tervezők, szerzők, az ipar és a laboratóriumok érdekében működik. Feladata a találmányok, védjegyek, ipari jogok engedélyezése, nyilvántartása, illetve a jog visszavonása. A főbb tudnivalók ezzel kapcsolatban a következők: a szabadalom bejegyeztetéséért a kérelmezőnek eljárási díjat kell fizetni, a bejegyzést meggyorsíthatja a más országokban történt bejegyzés csatolása, a hivatal döntése ellen fellebbezni nem lehet, és bár a határozatot meg lehet támadni a bíróságon, a per megnyerésére kevés az esély. A horvát szabadalmi törvény (Zakon o patentu, Narodne Novine, 173/03, 87/05, 76/07, 30/09 és 128/10) a német, az osztrák és a magyar hasonló törvényekkel közös gyökerű. A jogszabály a találmányok, a védjegyek és az ipari jogok szabadalmaztatására, védelmére vonatkozik, továbbá szabályozza a kereskedelmi, a műszaki és az üzleti titkok védelmét. Nem esnek szabadalmi védelem alá többek között a tudományos elméletek, a matematikai módszerek, a számítógépes programok, vagy a közrendet és az erkölcsöt sértő találmányok. A másolási terjesztési jogra (copyright) külön törvény vonatkozik. A szabadalmi törvény részletezi az adminisztráció módját is. Az eljárási díjakat végrehajtási utasítások szabályozzák. Néhány specifikus feltételt is teljesíteni kell az ipari designok, vagy félvezető layoutok esetében. A szabadalmi kérelmek bejegyzése általában a szellemi jogok közlönyében történik. Ha 3 hónapon belül nem érkezik kifogás, a védelem hatályossá válik. Kereskedelmi védjegyek Külön törvény (Zakon o žigu, Narodne Novine, 78/99, 76/07 és 30/09) szabályozza a kereskedelmi védjegyek (trademark) védelmét. Ez alapján: a termék védjegyminta nem lehet 15 milliméternél kisebb átmérőjű, nem lehet nagyobb 80x80 milliméternél, a kérelmezőnek 10 példányban kell benyújtania, a társaságról és a védendő termékről is adatokat kell szolgáltatni, ügyvédi ellenjegyzéssel. Gondos vizsgálat után a védjegyet közzéteszik a szellemi jogok közlönyében. Ha 3 hónapon belül nem érkezik kifogás, a védjegy védelme hatályossá válik. 2.6 Jellemző, illetve javasolt fizetési módok Fizetési módozatok A horvát cégek átlagos fizetési megbízhatósága változó, az utóbbi évben a gazdasági válsággal összefüggésben - romló. A horvát cégek fizetőképességéről a Fizetésforgalmi Intézet (FINA), térítés ellenében tájékoztatást ad. Az erre vonatkozó információ az Intézet honlapján (angol nyelven is) www.fina.hr igényelhető. A magyar exportszerződésekben a különféle biztonságot megtestesítő alábbi fizetési módok terjedtek el: Azok a cégek, amelyek keresett árukat szállítanak, el tudják érni kisebb partnereiknél az előre fizetést. Ez abszolút biztonságot ad, viszont a forgalom tekintetében korlátozó, ugyanis kizár egy sor, akár csak kisebb likviditási gonddal küzdő importőrt. Azok a nagyobb cégek, amelyek nagy mennyiségben, keresett árukat szállítanak, el tudják érni kisebb partnereiknél L/C alkalmazását. Ez mivel a bankok megbízhatóak szintén igen biztonságos, viszont költséges, ezért a kisebb horvát partnerek általában nem fogadják el.

15 Nyitvaszállítást folyamatos és biztonságos például hetenkénti szállítások esetén alkalmaznak egy-egy tételre, azzal, hogy a következő szállítmányt az előző kifizetése után indítják. Ez a fizetési mód hosszabb partneri kapcsolat esetén használható, azonban igen nagy bizonytalanságot rejt magában. A horvát cégek gyakran igénylik a 60 90 napos fizetési halaszást. A 90 napot meghaladó halasztott fizetés nemzetközi hitelezési ügyletnek minősül, arra külön szerződést kell kötni, és nemzeti banki engedélyt szerezni. Első szállításkor minimalizálni célszerű a mennyiséget és a hitelezési időt, a partnerről minél több céginformációt kell beszerezni. Előfordult, hogy egy ideig a partner rendben fizetett, majd amikor nagyobb tartozás halmozódott fel, a körbetartozásra hivatkozva késlekedik. Az exporthitel biztosítás horvát viszonylatban is létezik. 2.7 Piacra jutás javasolt módjai, elosztási csatornák Értékesítési csatornák A leghatékonyabb, költségtakarékos disztribúciós csatornát az exportálni kívánt termék jellegétől, annak horvátországi piaci helyzetétől és nem utolsó sorban az exportőr szándékától függően, egyedileg kell meghatározni. Nyilván másként kell eljárni, ha egy árutétel egyszeri értékesítéséről, vagy a termék hosszú távú piaci elhelyezéséről van szó. Más a helyzet, a saját gyártású, vagy a reexportált terméket illetően. Más rendszerben értékesíthetőek a szervizt igénylő szerszámgépek, az élelmiszerek vagy a szoftverszolgáltatások. A nagyobb cégek az értékesítést regionális központoknak alárendelt kizárólagos ország-képviseletet ellátó vállalatok segítségével pontosan kidolgozott saját rendszerben végzik. A kis- és közepes vállalkozások számára rendelkezésre álló eszközök általában nem engedik meg saját értékesítési és szervizhálózat kiépítését, így ezeknek partnereket kell keresniük. Az olyan vállalkozási szerződések esetében, amikor a termék nem kerül forgalomba, az árut nem kell címkézni, viszont kötelező biztosítani a horvátországi szerviz- és garanciaszolgáltatást. A berendezések felszerelését magyar munkásokkal évi 90 napos időtartamban munkavállalási engedély beszerzése nélkül lehet végrehajtani, a hosszabb időtartamú szerelési munkákra kötelező a munkavállalási engedély beszerzése. Különösen szolgáltatási tevékenység exportjánál kell ügyelni arra, hogy a külföldi cég, ha önállóan végez tevékenységet Horvátországban, a tevékenység megkezdése előtt társaságot köteles bejegyeztetni. Az egész országra kiterjedő értékesítésben gondolkodó vállalkozásnak figyelembe kell venni, hogy a fő felvevő piac Zágráb, ahol a lakosság 1/5-e él, a tengerparti kereslet viszont a turistaszezonban megtöbbszöröződik. Az ország kifli formája miatt a szállítási távolságok is nagyok lehetnek. A magyar export disztribúciójára ma még a több kisebb horvát importőrnek történő szállítás a jellemző. Egyre több magyar cég törekszik kizárólagos képviselő alkalmazására, illetve saját céget, vagy vegyes vállalatot alapít Horvátországban termékei terítése céljából. A cégalapítás előtt, a horvát Gazdasági Minisztériumban képviseleti irodát lehet bejegyezni, amely nem jogi személyiség, nem köthet szerződéseket, de alkalmas az üzletszerzésre. Külföldi természetes személyek folyatathatnak egyéni kereskedői tevékenységet is, amihez kereskedői engedélyt, és regisztráció kell a Kereskedelmi Bíróságon beszerezni. Külföldi köteles munkavállalási engedélyt szerezni. Hogyan lehet partnert találni, céginformációt szerezni? Potenciális partner, vagy képviselő kereséséhez a Zágrábi Külgazdasági Iroda listákat tud beszerezni például a kötelező tagsággal rendelkező Horvát Gazdasági Kamarától. A cégadatbázisokból hatékonyan az exportálni kívánt terméket felhasználó horvát partner tevékenysége (TEAOR száma) alapján, esetenként a termék vámtarifaszáma szerint lehet keresni. Egy-egy lista általában jó lehetőséget teremt ahhoz, hogy néhány horvát céggel kapcsolat épüljön ki..