PhD értekezés tézisei Szabadidostruktúra és fizikai rekreáció Magyarországon 1963-2000 között, életmód-idomérleg vizsgálatok tükrében dr. Gáldi Gábor Budapest 2004
1. A témaválasztás indoklása, a kutatás célja A magyar sportot mindig is kirívó ellentétek jellemezték. Élsportolóink eredményessége alapján hazánkat sportnagyhatalomként tartja számon a világ, ugyanakkor az életminoséget és egészségi állapotot javító szabadidosport és fizikai rekreáció tekintetében csak szerény eredményeket mutathatunk fel. A disszertáció célja az volt, hogy exponálja azokat a jellegzetességeket és tendenciákat, amelyek a magyar lakosság szabadido-szerkezetét, és sportolási szokásait jellemzik, az alkalmazott interdiszciplináris megközelítéssel lehetové téve a problémák sokoldalú megvilágítását. A szabadido-filozófiák és a testkultúra történeti áttekintése feltárta azokat az összefüggéseket, melyek a modern sportot és a társadalomirányítást jellemzik, így megállapítható, hogy a sport a fejlett világban kevesek kedvtelésébol sokak szükségletévé vált. Valójában a tudományos technikai fejlodés teremtette meg eloször az igényét és sokak számára a lehetoségét is annak, hogy mozgásszegény életmódjukat rekreációs céllal uzött sporttal kompenzálják. A sporttal kapcsolatos fogalmak áttekintése során kiderült, hogy Magyarországon a sport, szabadidosport, a fizikai rekreáció, a fitness és wellness egységes értelmezése a mai napig hiányzik, amely meggyozodésem szerint szintén gátolja a lakosság szabadidosportjának modern felfogását és intézményes támogatását. Az egyes idoszakok politikai vagy gazdasági átalakulásait mindig megérzi a sport, és mint a társadalom alrendszere, lassabban követi a változásokat. A vizsgált idoszakban történtek törekvések a sport depolitizálására, de ezek minden esetben sikertelen kísérleteknek bizonyultak. Hol az államosítás, hol a sport társadalmasítása került elotérbe, de a fontosnak ítélt terület mindig központi irányítás alatt maradt. Az elmúlt idoszak sportpolitikai kérdéseit vizsgáló interjúkból az derült ki, hogy már nagyon régen nem beszélhetünk egységes sportról, hiszen a versenysport, illetve élsport, és a szabadidosport, fizikai rekreáció, mind célját, mind funkcióját tekintve teljesen elkülönülnek egymástól. A disszertáció bemutatja a lakosság szabadido-struktúrájában és a sportban bekövetkezett változásokat, a megváltozott funkcióhoz való lassú alkalmazkodás nehézségeit. Emellett nagyvonalakban foglalkozik a vizsgált idoszakban bekövetkezett politikai, gazdasági és társadalmi változások sportra gyakorolt hatásával. Vizsgálja továbbá, hogy 2000-ben hogyan alakult a lakosság szabadido-struktúrája, azon belül a fizikai rekreáció és a sport. Választ keres arra a kérdésre, hogy a nem, az életkor, az iskolai végzettség, a gazdasági aktivitás, a háztartásszerkezet és a lakóhely urbanizáltsági szintje hogyan befolyásolja a lakosság 2
sportaktivitását. Izgalmas témának mutatkozott a sportoló és nem sportoló lakosság életvitelében rejlo különbségek vizsgálata, többek között az, hogy mi volt jellemzo arra a napra, amikor a megkérdezettek valamilyen fizikai rekreációt végeztek. 2. A kutatás módszerei Az értekezésben az adatgyujtés során különféle kutatási módszerek kerültek alkalmazásra, így primer és szekunder adatgyujtések, illetve kvalitatív és kvantitatív adatelemzések egyaránt. A munka adatforrásai két jelentos információs góc köré épülnek. Az elsoben a KSH életmód- és idomérleg kutatásait elemezve, lehetoség nyílt a korábbi idoszakok áttekintésére. Emellett egyéb cégek és intézetek által végzett kutatások eredményei is analízis alá kerültek, melyek tovább árnyalták a kialakult képet. A másik információs csomópont a KSH által 1999-2000 folyamán végzett életmód-idomérleg adatfelvétel. A négy részbol álló, meglehetosen nagy mintán végzett survey számos információt tartalmazott a szabadido-eltöltéssel kapcsolatban. Az adatfelvétel lehetové tette, hogy viszonylag friss adatok alapján alakuljon ki kép a társadalom különbözo rétegeinek fizikai, illetve ezen belül a sportaktivitásáról. A dokumentumelemzés vizsgálta az adott korszak sportdokumentumait és jogszabályait, majd a fenti információk kiegészítésére strukturált interjúk készültek a szabadidosport politikai, és az adott intézményrendszert érinto kérdéseirol. Ezek kvalitatív technika alkalmazásával primer adatfelvételek voltak. 3. A kutatás eredményei 3.1. A szabadido-struktúra és fizikai aktivitás vizsgálatának eredményei A vizsgált idoszak idomérleg-vizsgálatainak másodelemzése alapján elmondható, hogy:? 1963-1993-ig a férfiaknál a fofoglalkozású munkaido folyamatosan csökkent, de a jövedelemkiegészíto munka ugyanakkor duplájára nott.? Ha a szabadido lakóhely szerinti különbségeit nézzük, kiderül, hogy a fovárosiak jutnak a legtöbb szabadidohöz és a falusiak a legkevesebbhez, akik csak 1993-ra érték el a fovárosiak 1977-es szabadido mennyiségét.? A képernyo elott töltött ido folyamatosan nott az egyéb szabadidos tevékenységek rovására, és 1986-ra a nok esetében már megközelítette az összes többi szabadidos tevékenység arányát. A férfiaknál ez a tendencia csak 1993-ra következet be. 3
? A diákok az egyik legnagyobb médiafogyasztók. Egy átlagos tanuló egy héten 17,5 órát tölt el TV-nézéssel.? Annak ellenére, hogy a szabadido 1993-ig folyamatosan nott, ezen belül azonban az aktív szabadidos tevékenység csökkent, melyet legjobban a település urbanizáltsági szintje befolyásol. Azaz az alacsony urbanizáltságú településeken sportolnak a legkevesebbet. 3.2. A KSH 1999-2000. évi idomérleg-vizsgálat 2. számú kérdoíve a fizikai aktivitás szempontjából végzett másodelemzésének eredményei? A magyar 15-84 éves népesség 70,3%-a nem végez semmilyen sporttevékenységet.? Az általános iskolát végzettek 24%-a, az egyetemet végzettek 54%-a sportol valamilyen rendszerességgel.? A 20 év alatti korosztály 67%-a, a 70 év felettiek 6%-a végez valamilyen sporttevékenységet.? Szembetunok a regionális különbségek is, hiszen míg a fovárosban a lakosság 40% sportol, addig a községekben ez az arány 22%.? Ha a gazdasági aktivitást vizsgáljuk, kiderül, hogy a legtöbbet a tanulók, az aktív keresok és érdekes módon, a nyugdíj melletti dolgozók sportolnak.? A népesség mindössze1/10-e uz egynél több féle sportot.? Ha az összes sporttevékenységet vagy testmozgást nézzük, akkor kiderül, hogy a legtöbben kerékpároznak, majd a torna és aerobik, végül harmadikként az úszás következik.? A magyar lakosság leginkább az aerob sportokat uzi (20%), majd a labdajátékok következnek (7%) és ezt követik a természeti sportok (2,7%).? A labdajátékok uzése minden demográfiai csoportban nagyjából azonos, míg az aerob sportokat diplomások és a fovárosiak uzik a legnagyobb számban.? A legtöbb versenyszeruen sportoló a labdajátékosok között van, míg az aerob sportok a legkötetlenebbek. 4
3.3. Az idofelhasználás és sportaktivitás vizsgálatának eredményei Az idomérleg-adatközléskor alkalmazott A, B és C jelu adattípusok elemzésének legfontosabb eredményei a következok:? Aki a férfiak közül sportol, minden korosztályban kevesebb idot használ fel fiziológiai szükségleteinek kielégítésére.? A sportolók társadalmilag kötött ideje és munkabírása is magasabb inaktív társaiknál.? A nem sportoló nok társadalmilag kötött ideje lényegesen meghaladja a sportolókét, így feltételezhetoen magasabb munkaterhelésük akadályozza a sport beépülését mindennapjaikba.? A legtöbb sportoló férfi, illetve no több szabadidovel rendelkezik, mint nem sportoló társaik.? A gazdaságilag aktív férfi korosztályok sportoló nem sportoló csoportjában is a kereso munka eros dominanciája figyelheto meg, ami azonban a sportos 40-59 éveseknél még több, mint a hasonló korú nemsportolóknál.? A sportolók aktívabb szabadido felhasználását jelzi, hogy mindkét nem valamennyi korcsoportjában kevesebb ido fordítanak TV nézésre, alvásra, passzív pihenésre.? A TV nézés szabadidon belüli aránya a sportoló férfiak és nok valamennyi korcsoportjában, az év átlagos napján is lényegesen alacsonyabb. 4.Következtetések? Az egyéb szabadidos tevékenységeket háttérbe szorító tévénézés 1963-tól folyamatosan nott, és 1986-ra a nok körében már megközelítette az összes többi szabadidos tevékenység arányát. A férfiaknál ez csak 1993-ra következett be. A vizsgálat fontos megállapítása, hogy az aktív szabadido-eltöltés csökkenésének elsosorban ez az oka.? A kutatás jól mutatja, hogy az aktív szabadidos tevékenységekre jutó idomennyiség, különösen az 1977-1986 közötti idoszakban jelentosen csökkent. Ez egybevág azzal a korábbi adattal, amelyik a tévénézés uralkodóvá válását mutatja az amúgy folyamatosan növekvo szabadidoben, vagyis a megnövekedett szabadidon belül az aktív, sportos idotöltés 1986-tól nemcsak %-os arányban, hanem abszolút mértékben is csökkent az 1977-es szinthez képest.? A magyar 15-84 éves népesség 70,3%-a az év során nem végez semmilyen sporttevékenységet, a rendszeresen sportolók száma még ennél is jóval kisebb. Ez 5
alapján elmondható, hogy a szabadidosport kínálat csak a lakosság egyharmadát mozgósítja, melynek okait további kutatásokkal lenne szükséges feltárni.? Míg a férfiak és nok sportolási gyakoriságában minden életkorban kb. 10% különbség van, addig iskolai végzettség szerint a noknél az érettségivel csökken a különbség, és az egyetemi végzettséggel rendelkezo nok már nagyobb arányban sportolnak, mint a férfiak (52-56%). Úgy látszik, az iskolai végzettség a noi sportolást egyik legjobban befolyásoló tényezo. Érdemes volna a nok sportolási szokásait, a sportolást, illetve a passzivitást befolyásoló tényezoket tovább vizsgálni.? Szembetunok a regionális különbségek is, hiszen míg a fovárosban a lakosság 40%-a sportol, addig a községekben ez az arány 22%. Az utóbbi években a felsofokú végzettséguek agglomerációba költözésével ez a különbség csökkenoben van.? A népesség mindössze egytizede uz valamilyen rendszerességgel egynél több sportot. Ezt az adatot sokféleképpen magyarázhatjuk, de talán érdemes lenne a közoktatás során elsajátítható sportágak, illetve az ún. divatsportágak népszeruségét megvizsgálni.? Míg a fiatalabb sportoló férfiak gyermeknevelési aktivitása alacsonyabb, addig az idosebb, sportos apák, nagyapák gyakrabban foglalkoznak gyermekükkel, unokáikkal, mely adat a fiatalabb korosztályok önkizsákmányoló, munkacentrikus életmódjára is utal.? Az év során sportolók életvitele valamennyi korosztályban, szellemi és fizikai értelemben egyaránt aktívabb, a társas kapcsolatok és a társadalom intézményei iránt nyitottabbak a nemsportolókhoz képest. A rendszeresen sportolók a társadalmi életre gyakorolt pozitív attitudjét, mint a sportolás egyik kedvezo hatását, a társadalomirányítás nagyobb hangsúllyal hirdethetné. Konklúzióként levonható, hogy a sport ugyan önmagában nem szünteti meg az életkor emelkedésével, az öregedéssel együtt járó életviteli sajátosságokat, de az aktív életforma több eleméhez kapcsolódva késlelteti a negatív folyamatokat, csökkenti azok hatását, így többek között gazdasági jelentosége is felbecsülhetetlen. 6
5. Publikációk Gáldi G. szerk.(1988):fitt 88 Tudományos konferencia eloadásai Somogy megyei Tanács Társ. Pol. Fooszt. Kaposvár Gáldi G.(1988):Külföldi látogatók véleménye a Siófoki Szabadido Klub tevékenységérol In: FITT 88 Tudományos konferencia eloadásai Gáldi G. (1989/a): A szabadidosport iránti érdeklodés vizsgálata különbözo társadalmi csoportokban egy új klub muködése kapcsán (TF közleményei 1989/3 11-31.)(1989/b) 42.o. Gáldi G. (1989):Szabadidosport-klub vállalkozási formában ( egy empirikus vizsgálat tapasztalatai ) In: I. Országos Sporttudományos Kongresszus kiadványa Bp. Gáldi G.-Kovács T. (1991): Rekreáció I. (ELTE TFK Budapest) Gáldi G.(1995): Leisure Time and Sport Clubs Sport in Space and Time (A 11. Nemzetközi Sportszociológiai Kongresszus kiadványa, Vienna University Press Wien) Gáldi G.(1997):Sportrekreáció szakképesítés központi programja (programfüzet) OTSH Gáldi G.(1999):Szabadidosport Magyarországon egy vizsgálat tükrében in: III. Országos Sporttudományi Kongresszus I. kötet Bp. Gáldi G. (2002/a): Fizikai aktivitás Magyarországon az ezredfordulón (Magyar Sporttudományi Szemle 2002/3-4. 7.) Gáldi G. (2002/b): A magyar lakosság szabadidos aktivitásának változásai 1963-93 között az idomérleg-vizsgálatok tükrében In. Válogatott tanulmányok a rekreációs képzés számára (Szerk. Dobozy L. 198.) Gáldi G. (2003): A szabadidorol alkotott elméletek áttekintése In. Sport és társadalom (Szerk. Földesiné Szabó Gy., Gál A. MSTT Budapest 55-98.) Gáldi G. (2003): Testkultúra és szabadido in: Szívügyem az egészségem Szerk.: Kislászló Csaba BAZ Megyei Szabadidosport Szövetség, Miskolc 4. Eloadások Gáldi G. Freizeitsportklubs in Ungarn XI. Nemzetközi Sportszociológiai Kongresszus 1993. Bécs Gáldi G. Szabadidosport és vállalkozás I. Országos Sporttudományi Kongresszus 1989 Bp. Gáldi G. Freizeitsport Organizationen in Ungarn Nemzetközi Szabadidosport Szeminárium a FICEP rendezésében 1991. St. Pölten, Ausztria Gáldi G. A sportrekreációs szakemberképzés tematikája Sportrekreációs Sportoktatók 1. Országos Találkozója 1993 Bp. 7
Gáldi G. Labdás sportok a szabadidoben Sportrekreációs Sportoktatók 2. Országos Tanácskozása 1994. Bp Gáldi G. Ki a felelos az egészségéért? Sportrekreációs Sportoktatók 3. Országos Tanácskozása 1995. Bp Gáldi G. Újszeru oktatási formák a rekreációban Sportrekreációs Sportoktatók 4. Országos Tanácskozása 1996. Bp. Gáldi G. A középfokú sportrekreációs szakemberek képzésének tartalmi kérdései Sportszakember képzéssel foglalkozó munkatársak országos tanácskozása 1996. Gyula Gáldi G. A sportrekreáció kialakulásának történelmi és társadalmi vonatkozásai Nemzetközi Szabadidosport Szeminárium 1994. Esztergom Gáldi G. Az utóbbi évek életmódvizsgálatainak tapasztalatai Magyarországon.Zánka 95. Magyar-Osztrák Sportturisztikai és sportrekreációs konferencia1995. Zánka Gáldi G. A rehabilitáció és a rekreáció határterületi kérdései Magyar Sportorvos Kongresszus 1997. Bp. Gáldi G. A sport idoszeru társadalmi kérdései Mozgásbiológiai Konferencia 1997. Agárd Gáldi G. 1. Rekreációs hallgatók gyakorlati képzésének néhány problémája Savaria 98 Nemzetközi Sporttudományi Konferencia 1998. Szombathely Gáldi G. Szabadidosport Magyarországon egy vizsgálat tükrében III. Országos Sporttudományi Kongresszus 1999. Bp. Gáldi G. A KSH idomérleg-vizsgálatainak tapasztalatai A Magyar Szociológiai Társaság éves közgyulése, 2000. Szeged Gáldi G. A magyar lakosság fizikai aktivitásának vizsgálata 1963-1993. A Magyar Szociológiai Társaság éves közgyulése, 2001. Székesfehérvár Gáldi G. Fizikai aktivitás az ezredfordulón A Magyar Szociológiai Társaság Kongresszusa, 2002. Szeged Gáldi G. A magyar lakosság fizikai aktivitása IV. Országos Sporttudományi Kongresszus, 2003. Szombathely 8