Gépészmérnöki alapképzési szak

Dunaújvárosi Főiskola Gépészmérnöki alapképzési szak Tanterv. július 25.

2

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Szakleírás... 5 Óraterv:... 8 tantárgyainak rövid ismertetése... 12 Mérnöki fizika... 12 Informatika... 13 Vállalatgazdaságtan II.... 14 Közgazdaságtan I.... 15 Mechanika I.... 16 Matematika I.... 17 Hő- és áramlástan... 18 CAD... 19 Kémia és Anyagismeret... 20 Gépszerkezettan I.... 21 Mechanika II.... 22 Matematika II.... 23 Menedzsment... 24 Matematika III.... 25 Szerkezeti anyagok technológiája... 26 Gépszerkezettan II.... 27 Mechanika III.... 28 Gépészeti méréstechnika... 29 Gyártástechnológia... 31 Villamosságtan... 32 Általános géptan... 33 Géptan... 34 Villamos gépek... 35 Gépszerkezettan IV.... 36 Irányítástechnika... 37 Környezetvédelem és energiagazdálkodás... 38 Szakdolgozat... 39 Szakmai gyakorlat... 40 Minőségirányítás... 41 Specializációk... 42 Mechatronika tantárgyak... 42 3

Bevezetés a programozásba... 42 Mechatronika alapjai... 43 Szenzorok és aktuátorok... 44 Mikrovezérlők, beágyazott rendszerek... 45 Programozás I.... 46 Mechatronikai rendszerek... 47 Komplex mechatronika labor... 48 Finommechanika... 49 Karbantartási tantárgyak... 50 Gyártástervezés, CAM... 50 Tribológia... 51 Műszaki diagnosztika I.... 52 Karbantartási technológiák I.... 53 Karbantartási technológiák II.... 54 Műszaki diagnosztika II... 55 Karbantartás tervezése és szervezése... 56 Komplex gépészeti tervezés... 57 Választható gépészeti szakmai ismeret tárgyak... 58 Digitális technika... 58 Hegesztés... 59 4

Szakleírás (Mechanical Engineering) Képzésért felelős intézmény Intézményi azonosító száma Dunaújvárosi Főiskola FI60345 Címe 2400 Dunaújváros, Táncsics Mihály utca 1/A Felelős vezető Dr. András István rektor Képzésért felelős vezetők Szakfelelős Intézet Intézetigazgató Szakfelelős Specializációk és specializáció felelősök Mechatronika Karbantartási Műszaki Intézet Dr. Kiss Endre PhD Dr. habil. Szlivka Ferenc CSc, PhD Dr. Pór Gábor CSc, PhD Dr. Trampus Péter CSc, MTA doktora Képzési adatok Felvétel feltétele Képzés szintje Végzettség Az oklevélben szereplő szakképzettség magyarul Az oklevélben szereplő szakképzettség angolul Képzési idő érettségi alapképzés alapfokozat (BSc) gépészmérnök Mechanical Engineer 7 félév Megszerzendő kreditpontok száma 210 5

A szak képzési célja Specializáció-választás feltételei Szakmai gyakorlat Végbizonyítvány (abszolutórium) kiállításának feltétele Szakdolgozat Záróvizsgára bocsátás feltétele Záróvizsga Mechatronika specializáció záróvizsgatárgyak Karbantartási specializáció záróvizsgatárgyak A képzés célja gépészmérnökök képzése, akik alkalmasak gépek és gépészeti berendezések üzemeltetésére és fenntartására, a gépipari technológiák bevezetésére, illetőleg alkalmazására, a munka szervezésére és irányítására, a műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos bonyolultságú feladatainak ellátására a munkaerőpiac igényei szerint; továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. A specializációhoz tartozó tantárgyak tantárgyi előfeltételeinek teljesítése. A tantervben megadott 5-ik félévben legalább egy specializáció indításra kerül, melyet a legtöbb hallgató választ. Két specializáció indításának feltétele, hogy mindkét specializáción legalább 30 fő legyen. 7. félévben AA A tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett. A szakdolgozat olyan konkrét szakterületen adódó gépészmérnöki feladat megoldása vagy kutatási feladat kidolgozása, amely a hallgató tanulmányai során megszerzett ismereteire támaszkodva, kiegészítő szakirodalmak tanulmányozásával a belső és ipari konzulensek irányításával egy félév alatt elkészíthető. A jelölt a szakdolgozattal igazolja, hogy kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában, képes a gépészmérnöki feladatainak elvégzésére és a tananyagon túl jártas egyéb szakirodalomban is, amelyet értékteremtő módon képes alkalmazni. Formai követelmények: A szakdolgozat terjedelme 50-70 oldal. A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése és bírálatra elfogadott szakdolgozat. A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a szakdolgozat megvédéséből és a tantervben meghatározottak tantárgyak szóbeli vizsgájából áll. ZV1: Mechatronikai rendszerek (MUG-323); Szenzorok és aktuátorok (MUG-322); Irányítástechnika (MUG-101); ZV2: Digitális technika (INF-206); Mikrovezérlők és beágyazott rendszerek (INF-270); Programozás I. (INF-502) ZV1: Karbantartás tervezése és szervezése (MUG-513), Karbantartási technológiák I-II (MUG-511-512), Tribológia (MUG-531) ZV2: Géptan (MUG-082); Műszaki diagnosztika I-II (MUG-541-542) 6

Az oklevél eredményét következőképpen kell kiszámítani: (ZV + D + TA)/3. A záróvizsgatantárgy(ak) (ZV) érdemjegyeinek számtani átlaga, Oklevélátlag szakdolgozat (D) Záróvizsga Bizottság által adott érdemjegye, a teljes tanulmányi időszakban megszerzett összes kreditpontra - a szakdolgozat készítés kivételével - vonatkozó súlyozott tanulmányi átlaga (TA). kiváló 4,51-5,00; jó 3,51-4,50; Oklevél minősítése közepes 2,51-3,50; elégséges 2,00-2,50 A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá az előírt nyelvvizsga letétele. Oklevélkiadás feltétele Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Nyelvi képzés Angol Testnevelés A mintatanterv 1-4 félévében, heti 1 óra (csak nappali tagozaton) Munkarend Teljes munkaidős (nappali); részmunkaidős (levelező) Elvárt mérnöki kompetenciák A képzés célja gépészmérnökök képzése, akik alkalmasak gépek és gépészeti berendezések üzemeltetésére és fenntartására, a gépipari technológiák bevezetésére, illetőleg alkalmazására, a munka szervezésére és irányítására, a műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos bonyolultságú feladatainak ellátására a munkaerőpiac igényei szerint; továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Alapfokozat birtokában a gépészmérnökök a várható specializációkat is figyelembe véve képesek: - gépelemek, gépek, készülékek, berendezések, szerkezetek konstrukciós tervezésére, szerkesztésére, - gép- és fém- és/vagy polimer szerkezetek és ezek elemei gyártásának, szereléstechnológiájának kidolgozására, irányítására, - gépek, szerkezetek diagnosztikai vizsgálatára, karbantartási, megbízhatósági, javítástechnológiai feladatainak kidolgozására, - gépészeti technológiai folyamatok irányítására, gépi berendezések kiszolgálásának szervezésére, - mechatronikai rendszerek működtetésére, fejlesztésére; - logisztikai és anyagmozgató rendszerek működtetésére, fejlesztésére, - környezetvédelmi feladatok műszaki irányítására, - környezetbarát technológiák alkalmazására, ipari környezet kialakítására, környezetvédelmi technikai eszközök tervezésére, gyártására, - építésgépesítési technológiák alkalmazására, működtetésére és irányítására, - épületgépészeti berendezések tervezésére, kivitelezések előkészítésére, szervezésére és irányítására, - hő- és áramlástechnikai, vegyipari folyamatok tervezésére, kivitelezésére, felügyeletére és irányítására, - járművek és mobil gépek tervezésére és gyártására, üzemeltetésére, - az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására, - munkavédelmi feladatok megoldására. 7

Óraterv: Nappali Tantárgykód DFAN-MUT-215 Mérnöki fizika 1 2 0 V 5 DFAN-INF-010 Informatika 0 0 3 F 5 DFAN-TVV-337 Vállalatgazdaságtan II. 2 1 0 F 5 DFAN-TKT-003 Közgazdaságtan I. 2 1 0 V 5 DFAN-MUG-011 Mechanika I. 2 2 0 V 5 DFAN-INF-001 Matematika I. 1 2 1 V 5 DFAN-MUT-411 Hő- és áramlástan 1 1 1 V 5 DFAN-MUG-021 CAD 0 0 2 F 5 DFAN-MUA-001 Kémia és anyagismeret 2 0 1 F 5 DFAN-MUG-031 Gépszerkezettan I. 2 2 0 F 5 ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr Előfeltétel DFAN-INF-001 DFAN-MUT-215 DFAN-MUG-012 Mechanika II. 2 1 1 V 5 DFAN-MUG-011 DFAN-INF-002 Matematika II. 1 2 1 F 5 DFAN-INF-001 DFAN-TTV-607 Menedzsment 1 2 0 F 5 DFAN-INF-003 Matematika III. 1 1 1 F 5 DFAN-INF-001 Szabadon választható 0 4 0 V 5 DFAN-MUA-003 Szerkezeti anyagok technológiája 2 0 1 F 5 DFAN-MUA-001 DFAN-MUG-032 Gépszerkezettan II. 2 1 1 F 5 DFAN-MUG-011 DFAN-MUG-021 DFAN-MUG-031 DFAN-MUG-013 Mechanika III. 1 2 0 V 5 DFAN-MUG-011 DFAN-MUG-071 Gépészeti méréstechnika 2 0 1 F 5 DFAN-MUG-012 DFAN-INF-003 DFAN-MUG-033 Gépszerkezettan III. 2 2 0 F 5 DFAN-MUG-031 Választható gépészeti szakmai DFAN-MUG-VSZI-4 ismeret 1 1 1 F 5 DFAN-MUG-041 Gyártástechnológia 2 1 0 V 5 DFAN-MUG-012 DFAN-MUG-032 DFAN-INF-200 Villamosságtan 2 2 0 F 5 DFAN-MUG-081 Általános géptan 1 0 2 F 5 DFAN-MUT-411 DFAN-MUG-082 Géptan 2 1 1 V 5 DFAN-MUG-081 Specializáció 8 2 3 V/F 20 DFAN-INF-218 Villamos gépek 2 0 1 F 5 DFAN-MUG-034 Gépszerkezettan IV. 2 0 1 V 5 Specializáció 6 1 6 V/F 20 DFAN-MUG-101 Irányítástechnika 2 1 1 V 5 DFAN-MUT-511 Környezetvédelem és 2 1 1 F 5 energiagazdálkodás Szabadon választható tárgy 3 0 0 V/F 5 DFAN-MUG-902 Szakdolgozat 0 10 0 A 15 DFAN-MUG-901 Szakmai gyakorlat 0 0 0 A 0 DFAN-MUG-111 Minőségirányítás 2 1 0 F 5 Tantárgykód Tantárgy neve Heti EA, GY, L, Kredit 8 8 4 30 8 6 6 30 7 10 3 30 10 6 4 30 12 3 5 30 10 2 8 30 7 12 1 30 Heti össz óra Összkredit Tantárgy neve Félévek - heti óraszám 1 2 3 4 5 6 1 20 20 20 20 20 20 Mechatronika ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr DFAN-MUG-013 DFAN-MUG-033 DFAN-INF-003 DFAN-INF-200 1-6 félév minden tárgyának teljesítése Előfeltétel DFAN-INF-501 Bevezetés a programozásba 2 0 3 F 5 DFAN-MUG-321 Mechatronika alapjai 2 0 0 V 5 DFAN-INF-200 DFAN-INF-206 DFAN-MUG-322 Szenzorok és aktuátorok 2 0 1 F 5 DFAN-INF-200 DFAN-INF-206 DFAN-INF-270 Mikrovezérlők, beágyazott rendszerek 2 0 2 F 5 DFAN-INF-206 DFAN-INF-502 Programozás I. 1 0 2 F 5 DFAN-INF-400 DFAN-INF-501 DFAN-MUG-323 Mechatronikai rendszerek 2 1 1 V 5 DFAN-MUG-321 DFAN-MUG-322 DFAN-MUG-351 Komplex mechatronika labor 0 0 3 F 5 DFAN-MUG-101 DFAN-MUG-311 Finommechanika 2 1 0 F 5 DFAN-MUG-034 210 Félévek - heti óraszám 2 3 4 5 7 20 6 7 8

Tantárgykód Tantárgy neve Karbantartási Félévek - heti óraszám 1 2 3 4 5 6 7 ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr Jelölések: V Vizsga, F Félévközi jegy, ea előadás, gy gyakorlat, l labor, kr kredit, k követelmény Előfeltétel DFAN-MUG-043 Gyártástervezés, CAM 2 1 1 F 5 DFAN-MUG-041 DFAN-MUG-531 Tribológia 2 0 1 F 5 DFAN-MUT-411 DFAN-MUG-032 DFAN-MUG-541 Műszaki diagnosztika I. 2 1 0 V 5 DFAN-INF-003 DFAN-MUG-013 DFAN-MUG-511 Karbantartási technológiák I. 2 0 1 F 5 DFAN-MUG-042 DFAN-MUG-041 DFAN-MUG-512 Karbantartási technológiák II. 2 1 0 V 5 DFAN-MUG-542 Műszaki diagnosztika II 2 0 2 F 5 DFAN-MUG-082 DFAN-MUG-541 DFAN-MUG-513 Karbantartás tervezése és DFAN-MUG-081 2 1 0 V 5 szervezése DFAN-MUG-034 DFAN-MUG-551 Komplex gépészeti tervezés 0 0 3 F 5 Választható gépészeti szakmai ismeret tárgyak Félévek - heti óraszám Tantárgykód Tantárgy neve 1 2 3 4 5 6 7 ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr DFAN-INF-206 Digitális technika 2 1 0 V 5 Előfeltétel DFAN-MUG-042 Hegesztés 1 1 1 F 5 DFAN-MUA-003 (GM) Karbantartási záróvizsgatárgy (ZV1): (GM) Mechatronika záróvizsgatárgy (ZV2): DFAN-MUG-322 Szenzorok és aktuátorok DFAN-INF-206 Digitális technika DFAN-MUG-323 Mechatronikai rendszerek DFAN-INF-270 Mikrovezérlők, beágyazott rendszerek DFAN-MUG-101 Irányítástechnika DFAN-INF-502 Programozás I. (GM) Karbantartási záróvizsgatárgy (ZV1): (GM) Karbantartási záróvizsgatárgy (ZV2): DFAN-MUG-513 Karbantartás tervezése és szervezése DFAN-MUG-082 Géptan DFAN-MUG-511 Karbantartási technológiák I. DFAN-MUG-541 Műszaki diagnosztika I. DFAN-MUG-512 Karbantartási technológiák II. DFAN-MUG-542 Műszaki diagnosztika II DFAN-MUG-531 Tribológia Nyelvi követelmény: Azon hallgatók számára, akik nem rendelkeznek az oklevél kiállításához szükséges nyelvi követelménnyel kötelező a meghirdetett nyelvi kurzusok felvétele és teljesítése. Nyelvi képzés Félévek - féléves óraszám Tantárgykód Tantárgy neve 1 2 3 4 5 6 7 ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr DFAO-TKM-910 Idegen nyelvi ismeretek 1. 0 0 0 A 0 DFAO-TKM-920 Idegen nyelvi ismeretek 2. 0 0 0 A 0 DFAO-TKM-930 Idegen nyelvi ismeretek 3. 0 0 0 A 0 Előfeltétel 9

Levelező Tantárgykód DFAL-MUT-215 Mérnöki fizika 5 10 0 V 5 DFAL-INF-010 Informatika 0 0 15 F 5 DFAL-TTV-337 Vállalatgazdaságtan II. 10 5 0 F 5 DFAL-TKT-003 Közgazdaságtan I. 10 5 0 V 5 DFAL-MUG-011 Mechanika I. 10 10 0 V 5 DFAL-INF-001 Matematika I. 5 10 5 V 5 DFAL-MUT-411 Hő- és áramlástan 5 5 5 V 5 DFAL-MUG-021 CAD 0 0 10 F 5 DFAL-MUA-001 Kémia és anyagismeret 10 0 5 F 5 DFAL-MUG-031 Gépszerkezettan I. 10 10 0 F 5 ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr Előfeltétel DFAL-INF-001 DFAL-MUT-215 DFAL-MUG-012 Mechanika II. 10 5 5 V 5 DFAL-MUG-011 DFAL-INF-002 Matematika II. 5 10 5 F 5 DFAL-INF-001 DFAL-TTV-607 Menedzsment 5 10 0 F 5 DFAL-INF-003 Matematika III. 5 5 5 F 5 DFAL-INF-001 Szabadon választható 0 20 0 V 5 DFAL-MUA-003 Szerkezeti anyagok technológiája 10 0 5 F 5 DFAL-MUA-001 DFAL-MUG-032 Gépszerkezettan II. 10 5 5 F 5 DFAL-MUG-011 DFAL-MUG-021 DFAL-MUG-031 DFAL-MUG-013 Mechanika III. 5 10 0 V 5 DFAL-MUG-011 DFAL-MUG-071 Gépészeti méréstechnika 10 0 5 F 5 DFAL-MUG-012 DFAL-INF-003 DFAL-MUG-033 Gépszerkezettan III. 10 10 0 F 5 DFAL-MUG-031 Választható gépészeti szakmai ismeret 5 5 5 F 5 DFAL-MUG-041 Gyártástechnológia 10 5 0 V 5 DFAL-MUG-012 DFAL-MUG-032 DFAL-INF-200 Villamosságtan 10 10 0 F 5 DFAL-MUG-081 Általános géptan 5 0 10 F 5 DFAL-MUT-411 DFAL-MUG-082 Géptan 10 5 5 V 5 DFAL-MUG-081 Specializáció 40 10 15 V/F 20 DFAL-INF-218 Villamos gépek 10 0 5 F 5 DFAL-MUG-034 Gépszerkezettan IV. 10 0 5 V 5 Specializáció 30 5 30 V/F 20 DFAL-MUG-101 Irányítástechnika 10 5 5 V 5 DFAL-MUT-511 Tantárgy neve Környezetvédelem és 10 5 5 F 5 energiagazdálkodás Szabadon választható tárgy 15 0 0 V/F 5 DFAL-MUG-902 Szakdolgozat 0 50 0 A 15 DFAL-MUG-901 Szakmai gyakorlat 0 0 0 A 0 DFAL-MUG-111 Minőségirányítás 10 5 0 F 5 Féléves EA, GY, L, Kredit 40 40 20 30 40 30 30 30 35 50 15 30 50 30 20 30 60 15 25 30 50 10 40 30 35 60 5 30 Féléves össz óra Összkredit Félévek - féléves óraszám 1 2 3 4 5 6 7 100 100 100 100 100 210 100 100 DFAL-MUG-013 DFAL-MUG-033 DFAL-INF-003 DFAL-INF-200 1-6 félév minden tárgyának teljesítése Tantárgykód Tantárgy neve Mechatronika Félévek - féléves óraszám 1 2 3 4 5 6 7 ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr Előfeltétel DFAL-INF-501 Bevezetés a programozásba 10 0 15 F 5 DFAL-MUG-321 Mechatronika alapjai 10 0 0 V 5 DFAL-INF-200 DFAL-INF-206 DFAL-MUG-322 Szenzorok és aktuátorok 10 0 5 F 5 DFAL-INF-200 DFAL-INF-206 DFAL-INF-270 Mikrovezérlők, beágyazott rendszerek 10 0 10 F 5 DFAL-INF-206 DFAL-INF-502 Programozás I. 5 0 10 F 5 DFAL-INF-400 DFAL-INF-501 DFAL-MUG-323 Mechatronikai rendszerek 10 5 5 V 5 DFAL-MUG-321 DFAL-MUG-322 DFAL-MUG-351 Komplex mechatronika labor 0 0 15 F 5 DFAN-MUG-101 DFAL-MUG-311 Finommechanika 10 5 0 F 5 DFAL-MUG-034 10

Tantárgykód ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr Jelölések: V Vizsga, F Félévközi jegy, ea előadás, gy gyakorlat, l labor, kr kredit, k követelmény Előfeltétel DFAL-MUG-043 Gyártástervezés, CAM 10 5 5 F 5 DFAL-MUG-041 DFAL-MUG-531 Tribológia 10 0 5 F 5 DFAL-MUT-411 DFAL-MUG-032 DFAL-MUG-541 Műszaki diagnosztika I. 10 5 0 V 5 DFAL-INF-003 DFAL-MUG-013 DFAL-MUG-511 Karbantartási technológiák I. 10 0 5 F 5 DFAL-MUG-042 DFAL-MUG-041 DFAL-MUG-512 Karbantartási technológiák II. 10 5 0 V 5 DFAL-MUG-542 Műszaki diagnosztika II 10 0 10 F 5 DFAL-MUG-082 DFAL-MUG-541 DFAL-MUG-513 Karbantartás tervezése és DFAL-MUG-081 10 5 0 V 5 szervezése DFAL-MUG-034 DFAL-MUG-551 Komplex gépészeti tervezés 0 0 15 F 5 Tantárgykód Tantárgy neve Tantárgy neve 1 2 3 Karbantartási Félévek - féléves óraszám Választható gépészeti szakmai ismeret tárgyak Félévek - féléves óraszám 1 2 3 4 5 6 ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr DFAL-INF-206 Digitális technika 10 5 0 V 5 4 5 6 Előfeltétel DFAL-MUG-042 Hegesztés 5 5 5 F 5 DFAL-MUA-003 7 7 (GM) Karbantartási záróvizsgatárgy (ZV1): (GM) Mechatronika záróvizsgatárgy (ZV2): DFAL-MUG-322 Szenzorok és aktuátorok DFAL-INF-206 Digitális technika DFAL-MUG-323 Mechatronikai rendszerek DFAL-INF-270 Mikrovezérlők, beágyazott rendszerek DFAL-MUG-101 Irányítástechnika DFAL-INF-502 Programozás I. (GM) Karbantartási záróvizsgatárgy (ZV1): (GM) Karbantartási záróvizsgatárgy (ZV2): DFAL-MUG-513 Karbantartás tervezése és szervezése DFAL-MUG-082 Géptan DFAL-MUG-511 Karbantartási technológiák I. DFAL-MUG-541 Műszaki diagnosztika I. DFAL-MUG-512 Karbantartási technológiák II. DFAL-MUG-542 Műszaki diagnosztika II DFAL-MUG-531 Tribológia Nyelvi követelmény: Azon hallgatók számára, akik nem rendelkeznek az oklevél kiállításához szükséges nyelvi követelménnyel kötelező a meghirdetett nyelvi kurzusok felvétele és teljesítése. Nyelvi képzés Félévek - féléves óraszám Tantárgykód Tantárgy neve 1 2 3 4 5 6 7 ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr ea gy l k kr DFAO-TKM-910 Idegen nyelvi ismeretek 1. 0 0 0 A 0 DFAO-TKM-920 Idegen nyelvi ismeretek 2. 0 0 0 A 0 DFAO-TKM-930 Idegen nyelvi ismeretek 3. 0 0 0 A 0 Előfeltétel 11

tantárgyainak rövid ismertetése Mérnöki fizika DFAN-MUT-215 1/2/0/V/5 DFAL-MUT-215 5/10/0/V/5 Nincs Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás. Projektor, vagy írásvetítő használata (Összes óra 33,33%-ában)(15 óra) Gyakorlat: Maximum 30 fős csoportokban táblás számolási gyakorlat. (Összes óra 66,66%-ában)(24 óra) Labor: 5x2 óra laboratóriumi mérés és 2 óra felkészítés nyitott laboratórium keretében (Órarenden kívül) - A hallgató ismerje az anyagi pont mechanikájának legfontosabb törvényeit, - Ismerje a folyadékok és gázok sztatikájához és dinamikájához tartozó legfontosabb összefüggéseket - Ismerje meg a hőtan, az elektromosságtan, valamint az optika, a kvantummechanika és a félvezetők és a modern fizika alapjait - Legyen képes a felsorolt témakörökben összefüggések felismerésére, alapszintű feladatok megoldására Kinematika, dinamika. A mechanika axiómái. Lendület, és megmaradása. Munka, energia, teljesítmény, munkatétel. Rezgéstan. A folyadékok és gázok mechanikájának alapjai. Pascal, Archimedes törvénye. Kontinuitási egyenlet. Munka, hőmennyiség, belső energia, I. főtétel. Hőtágulás, fázisátalakulások. Coulomb törvénye, potenciál és feszültség, kapacitás. Áramerősség, Ohm törvény, ellenállás, ellenállások kapcsolása, Kirchoff törvények, hálózatszámítás. Egyenáram mágneses mezeje, elektromágneses indukció. Váltakozó áram elemei. Geometriai optika. Fizikai optika. A kvantummechanika és az anyagszerkezettan alapjai, félvezető eszközök. A modern informatikai eszközök működésének alapjai. Moore törvény, a kvantumkompjuter alapfogalmai. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel és az anyag rögzítése a saját és az elektronikusan rendelkezésre álló jegyzet felhasználásával 40% Mérési gyakorlatok önálló elvégzése 20% Feladatok irányított és önálló feldolgozása 20% Tesztfeladatok megoldása 20% - Kiss Endre: Mérnöki Fizika (elektronikus jegyzet) - Fizika feladatgyűjtemény ( szerk. Horváth Miklós, elektronikus jegyzet) - Budó Ágoston: Kísérleti Fizika I., II., III. (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997) - R. Feynmann: Modern Fizika 1., 2., 3., 5., 7., 9. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986) 12

Informatika DFAN-INF-010 0/0/3/F/5 DFAL-INF-010 0/0/15/F/5 Felelős oktatási egység: Informatikai Intézet Nincs Előadás: Gyakorlat: - Labor: Számítógépes termekben egyéni feladatokat oldanak meg a hallgatók tanári segítséggel A hallgatók szerezzenek olyan alapvető informatikai ismereteket, amely a nemzetközileg meghatározott informatikai írástudás (ECDL) alapmoduljainak elsajátításához szükséges. Legyenek képesek egy grafikus operációs rendszer biztos kezelésére. Tudjanak tetszőleges szöveges és táblázatot szövegszerkesztő és táblázatkezelő programmal elkészíteni. Tudjanak az Interneten böngészni és levelezni. Legyenek képesek egyszerű adatbázisok elkészítésére és kezelésére, valamint egyszerű bemutatók készítésére. Operációs rendszer kezelése (Windows), fájlok, mappák, háttértárak kezelése. Víruskeresés, vírusirtás, naplózás. Tömörített dokumentumok kezelése. A Windows segédprogramjainak (Paint, Jegyzettömb) használata. Szövegszerkesztés a Word programmal. Karakter és bekezdésformázás, hasábok, tabulátorok, élőfejek és élőlábak, különleges karakterek, felsorolás és számozás, táblázatok, stílusok, körlevél. Táblázatkezelés az Excel programmal. Táblázatok feltöltése, formázása, képletek, függvények használata, címzések, diagramok, adattáblák, célértékkeresés, solver, adatbázis műveletek, kimutatás. Internet böngészők beállításai és használata. Levelezőprogramok beállításai és használata: Levelek küldése, fogadása, mellékletek, címjegyzék, titkos másolat, fontos levél. Adatbázis készítés az Access programmal. Adattáblák létrehozása, formázása, adattáblák összekapcsolása. Lekérdezések (választó, táblakészítő, törlő, hozzáfűző, frissítő, kereszttáblás), űrlapok, jelentések készítése. Prezentáció készítés a PowerPoint programmal. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel, Információk feladattal vezetett rendszerezése (40%) Feladatok önálló feldolgozása (60%) 1. Király Zoltán-Ősz Rita: Szövegszerkesztés példatár 2. Király Zoltán-Ősz Rita: Táblázatkezelés példatár 3. Király Zoltán: Adatbáziskezelés példatár 4. ECDL vizsgapéldatár 5. Elektronikus irodalom: 6. Távoktatási anyag a Moodle, vagy a Neptun rendszerben 13

Vállalatgazdaságtan II. DFAN-TVV-337 2/1/0/F/5 DFAL-TVV-337 10/5/0/F/5 Felelős oktatási egység: Társadalomtudományi Intézet Nincs Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás. Projektor vagy írásvetítő használata (összes óra 50%-ában). Gyakorlat: Minden hallgatónak táblás gyakorlat, projektor vagy írásvetítő használata (összes óra 50%- ában). Labor: A tananyag átfogó ismereteket nyújt a vállalatgazdaságtan témáján belül a vállalatok alapítása, működtetése, átalakulása, megszüntetése, anyagi, vagyoni, pénzügyi gazdálkodása témájában. A hallgató képessé válik a vállalati gazdálkodás lényegének, lebonyolításának áttekintésére és a vállalati (vállalkozási) jogi ill. egyéb szabályozás megismerésére és alkalmazására. Ismeri a vállalatok gazdasági, pénzügyi, személyi, anyagi, vagyoni jellemzőit, összetevőit, a vállalatok tevékenységében rejlő kockázatokat, ezek fajtáit, a nemzetközi és hazai vállalati együttműködések jellemzőit és mindezek készségszintű alkalmazására válik képessé. Az elméleti ismeretek mellett a gyakorlati jellemzők megismerésére is mód nyílik. A vállalatok kialakulása, a fogalma, a működésének jogi háttere. A vállalat makro és mikro, külső és belső környezete. A vállalat, mint gazdasági rendszer, a gazdasági rendszerek jellemzői, működésének alapfogalmai. A vállalati cél, célrendszer, stratégia. A vállalatok gazdasági döntései. A vállalati erőforrások és tevékenységrendszer ismertetése. A vállalat vagyona és forrásai, a vállalat finanszírozása. A vállalatok szervezete és vezetése. A vállalatok erőforrás gazdálkodása. A vállalati termelés, szolgáltatás, anyagi folyamatok bemutatása. A vállalat belső és külső logisztikája. A vállalat emberi erőforrás gazdálkodása. A vállalati információ forrásai, szerepe. A vállalati innováció. A vállalatok bevételei és költséggazdálkodása. A minőség fogalma, a teljes körű minőségbiztosítás és ellenőrzés (TQM). A vállalati stratégia, stratégiai vezérelvek, stratégiai menedzsment, a stratégia kidolgozása, végrehajtása, ellenőrzése. Controlling. Az üzleti tervezés szerepe, bemutatása. A vállalati etika, felelősség, kultúra a vállalatok működése során. Outsourcing (kiszervezés), kialakulása, típusai, megvalósításának lehetőségei. Vállalati együttműködések. Elméleti anyag feldolgozása irányítással 40 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 10 % Feladatmegoldás irányítással 25 % Feladatok önálló feldolgozása 25 % 1. Chikán Attila: Bevezetés a vállalatgazdaságtanba, Bologna tankönyvsorozat, Aula, Bp. 2006. 2. Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan, Aula, Bp. 2004. 1. Lengyel László: Vállalatgazdaságtan I. SZIE-GTK-KVA jegyzet, Bp. 2006. 2. Lengyel László: Vállalatgazdaságtan II. SZIE-GTK-KVA jegyzet, Bp. 2006. 14

Közgazdaságtan I. DFAN-TKT-003 2/1/0/V/5 DFAL-TKT-003 10/5/0/V/5 Felelős oktatási egység: Társadalomtudományi Intézet Nincs Előadás: Közös előadás nagy táblás teremben Gyakorlat: Kiscsoportos táblás gyakorlatok Labor: Alapvető cél, hogy a hallgató megismerje és elsajátítsa közgazdasági ismeretek révén a gazdaság mozgástörvényeinek, a valós társadalmi összefüggéseknek, kölcsönhatásoknak a főbb törvényszerűségeit. A Közgazdaságtan I. tantárgy a mikro- és makroökonómiai jelenségek, kapcsolatrendszerek és szemlélet bemutatásával a gazdasági cselekvések mozgatórugóinak megértését, a gazdasági életben való eligazodást segíti. Ennek keretében célja az általános közgazdasági alapfogalmak bemutatása, a piacgazdasági szereplők tevékenysége eredményeként alakuló gazdasági folyamatok elemzése, valamint a makrogazdasági jelenségek mögött meghúzódó törvényszerűségek megértése. A tantárgy előkészíti és megalapozza az alkalmazott közgazdaságtani ismeretek elsajátítását. A közgazdaságtan, mint tudomány. Bevezetés a közgazdasági gondolkodásmódba. Makro-és mikroökonómia. Pozitív és normatív közgazdaságtani szemlélet. A közgazdaságtan tárgya, alapfogalmai. Koordinációs mechanizmusok a gazdaságban. A piac és a piaci alapfogalmak. A piac működése és az ármechanizmus. A kereslet és a kínálat. Keresleti és kínálati függvény/görbe. A piaci egyensúly. A keresletrugalmasság. Rugalmasság és árbevétel kapcsolata. A vegyes gazdaság szereplői. A háztartás motivációi, jövedelmei, kiadásai. Az üzleti szervezetek gazdálkodása. Költségek, bevétel és profitfogalmak. Piaci formák és piaci szerkezetek. Termelési tényezők és piacuk. Externális hatások a gazdaságban. A nemzetgazdasági teljesítmény fogalma, legfontosabb statisztikai mérőszámai. A gazdasági növekedés alapfogalmai, feltételei, mérése. Gazdasági fejlődés, fenntartható növekedés. A pénz fogalma és funkciói. A modern bankrendszer és a pénzkínálat. Pénzpiac és az inflációs folyamatok.. A munkapiac alapvető kategóriái. Munkapiaci egyensúlytalanságok, a munkanélküliség. Az állam a piacgazdaságban. Kormányzati funkciók. A költségvetés. Makrogazdasági folyamatok állami befolyásolása. A nyitott gazdaság és a gazdaságpolitika összefüggései. Nemzetközi pénz- és tőkeáramlás, fizetési mérleg. Globalizáció, nemzetközi trendek és problémák a világgazdaságban. Elméleti anyag feldolgozása irányítással 17% Elméleti anyag önálló feldolgozása 17% Feladatmegoldás irányítással 17% Feladatok önálló feldolgozása 49% Stephen D. Williamson: Makroökonómia. Osiris Kiadó Kft., Budapest, 2009. Kurtán Lajos: Közgazdaságtan. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2008. Amihai Glazer - David Hirschleifer - Jack Hirschleifer: Mikorökonómia. Osiris Kiadó Kft., Budapest, 2009. Meyer Dietmar - Solt Katalin: Makroökonómia. AULA Budapest 2006. Solt Katalin: Mikroökonómia. TRI-Mester Bt., Tatabánya, 2007. 15

Mechanika I. DFAN-MUG-011 2/2/0/V/5 DFAL-MUG-011 10/10/0/V/5 Nincs Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, előadás, Power Point és írásvetítő felhasználásával. Gyakorlat: Maximum 25 fős kistermi táblás, számítási gyakorlatok. Labor: - A hallgató az előadásokon elhangzó fogalmak és összefüggések a gyakorlatokon és az otthoni felkészülés során történő alkalmazásával elsajátítja az egyszerű mérnöki szerkezetek tervezésének mechanikai alapjait. Megismerkedik a statika és szilárdságtan fogalomrendszerével és gyakorlatban alkalmazott összefüggésekkel. Anyagi pont statikája: vektor fogalma, vektorokkal végezhető műveletek. Erő, erőrendszer, egyensúly. Merev testek statikája: merev test fogalma. Nyomaték fogalma. Erőrendszerek egyenértékűsége, redukálása. Eredő fogalma. Merev test egyensúlya. Ideális kényszerek. Támaszerő rendszerek meghatározása térbeli és síkbeli erőrendszerek esetén. Tartók statikája: tartóelemek, tartók és kényszerek, belső erők és igénybevételek fogalma és meghatározásuk elve, az igénybevételek közötti összefüggések. Szilárdságtan alapjai: a szilárdságtan alapfogalmai, felosztása, módszerei, a szilárdsági vizsgálatok célja, a szerkezeti elemekkel szemben támasztott követelmények, a szakítódiagram és az abból megállapítható mechanikai jellemzők. Mechanikai feszültségek meghatározása egyszerű igénybevételek esetén. Feszültségi állapot fogalma és megadása. Feszültségi állapot kiértékelése, főfeszültségek, feszültségi főirányok. Alakváltozási állapot elemei: fajlagos nyúlások és szögtorzulások. Alakváltozási állapot kiértékelése. Összefüggés az alakváltozási és feszültségi állapot elemei közt. Egyenértékű feszültség fogalma, elméletei. Elméleti anyag feldolgozása irányítással/önállóan: 15/35 % Feladatmegoldás irányítással/önállóan: 15/35 % Dr. Vigh Sándor: Mechanika. Főiskolai jegyzet Műszaki mechanika I. Elemi Statika, Munkafüzet, Tanszéki munkaközösség, Dunaújváros, ME DFK Kiadói Hivatal, 1994. Műszaki mechanika II/1. Elemi szilárdságtan, Munkafüzet, Dunaújváros, DF Kiadó, 2000. Dr Vigh S.. Műszaki mechanika IV. Keresztmetszeti jellemzők. főiskolai jegyzet, Dunaújváros, DF Kiadó, Dunaújváros, 1998. Műszaki mechanika I. Példatár: 1. rész, Dunaújváros, DF Kiadói Hivatal, 2000. Műszaki mechanika II. Példatár: II/A,, Dunaújváros, DF Kiadói Hivatal, 2000. 16

Matematika I. DFAN-INF-001 1/2/1/V/5 DFAL-INF-001 5/10/5/V/5 Felelős oktatási egység: Informatikai Intézet Nincs Előadás: Fogalmak, módszerek ismertetése nagy előadóban, táblás előadás. Gyakorlat: Kistermi táblás, számítási gyakorlatok. Labor: Kistermi, számítógépes labor gyakorlatok. Azoknak a matematikai alapoknak a megszerzése, melyek a szaktárgyak elsajátításához nélkülözhetetlenek, valamint matematikai ismeretek bővítése a szakirodalom tanulmányozásához. Műveletek komplex számokkal. Halmazelméleti ismeretek, a függvény fogalma. Számsorozatok határértéke, konvergenciakritériumok. Egyváltozós valós függvények alaptulajdonságai, határérték, folytonosság. Egyváltozós valós függvények differenciálhányadosának értelmezése, a differenciálhatóság és a folytonosság kapcsolata, a deriváltfüggvény, a differenciálható függvény differenciálja. Általános differenciálási szabályok, elemi függvények differenciálása. A differenciálszámítás középértéktételei, magasabb rendű differenciálhányadosok, L'Hospital-szabály, függvénydiszkusszió. A Riemann-integrál fogalma, az integrálhatóság feltételei, a határozott integrál tulajdonságai, az integrálszámítás középértéktétele, a Newton-Leibniz-formula. A primitív függvény, a határozatlan integrál és néhány tulajdonsága, alapintegrálok. Integrálási módszerek. Improprius integrál. A többváltozós valós függvények alaptulajdonságai, differenciálszámítása, szélsőértékeinek számítása. Elméleti anyag feldolgozása irányítással 10 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 30 % Feladatmegoldás irányítással 30 % Feladatok önálló feldolgozása 30 % Kötelező irodalom: Kovács J. - Takács G. - Takács M.: Analízis. 16. kiadás. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. Dr. Takács M. (szerk.): Analízis példatár. 3. javított kiadás. Dunaújváros, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, 2010. Horváth P.: Feleletválasztásos feladatok a matematika gyakorlatokhoz. 2. javított kiadás. Dunaújváros, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, 2008. Dr. Takács M.: Komplex számok példatár. 3. javított kiadás. Dunaújváros, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, 2009. 17

Hő- és áramlástan DFAN-MUT-411 1/1/1/V/5 DFAL-MUT-411 5/5/5/V/5 DFAN(L)-MUT-215 Mérnöki fizika DFAN(L)-INF-001 Matematika I. Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás. Projektor, vagy írásvetítő használata (Összes óra 33.33%-ában) Gyakorlat: Minden hallgatónak táblás gyakorlat, projektor vagy írásvetítő használata (Összes óra 44,44%-ában) Labor: Kiscsoportos, laboratóriumi mérési feladatok (Összes óra 22,22%-ában) -Ismerje meg a súrlódó folyadékok sztatikájának és dinamikájának alapjait, -Legyen képes a valóságban előforduló speciális áramlástani problémák felismerésére, megoldására -Ismerje meg a termodinamika alapjait, a valóságos gázok és gőzök anyagjellemzőit, valamint a termikus energiatranszport és az instacionárius hővezetés, hőátadás, hőátszármaztatás, hősugárzás alapösszefüggéseit -Legyen képes a felsorolt témakörökben a tananyagnak megfelelő feladatok megoldására A folyadékok és gázok mechanikájának alapjai, erőhatások súlyos folyadékokban, folyadékot határoló felületre ható erő, impulzustétel, a folyadékok és gázok áramlásának alapjai, viszkozitás, lamináris és turbulens áramlások, veszteséges áramlások, a felületi feszültség és kenés. Munka, hőmennyiség, belső energia, állapotváltozások, technikai körfolyamatok, fázisátalakulások, a valóságos gázok és gőzök anyagjellemzőinek egyenletei, gőzdiagramok, termikus energiatranszport, instacionárius hővezetés, hőátadás, hőátszármaztatás, hősugárzás, hőközlés áramlással, fázisátalakulással. Áramlások hőtani leírása. - Hallott szöveg feldolgozása és összedolgozása az előadásvázlat alapján tételekké, jegyzeteléssel és otthoni feldolgozással 40% - Laboratóriumi mérések leírásának előzetes megértése és felkészülés a mérésre otthoni jegyzőkönyv előkészítéssel 20% - Feladatok önálló feldolgozása 20% - Tesztfeladat megoldása 20%} - Kiss E. és Pór G.: Hő- és Áramlástan, jegyzet, Dunaújvárosi Főiskola, jelenleg internetről letölthető - W.Bohl: Műszaki áramlástan, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983 - Faltin: Műszaki Hőtan, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976 - Tanulási útmutató, Elérhető: O: meghajtó. - Dr Gruber, Dr Blahó: Folyadékok mechanikája, Tankönyvkiadó, Budapest, 1973 - Grósz Gy. Hő- és Áramlástan, BME 1996 18

CAD DFAN-MUG-021 0/0/2/F/5 DFAL-MUG-021 0/0/10/F/5 Nincs Előadás: - Gyakorlat: - Labor: Számítógépi laboratóriumi gyakorlat. A hallgató ismerje a számítógépes geometriai modellezés gyakorlatát. Legyen képes alkatrészek parametrikus geometriai modelljeinek felépítésére, melyek a konstrukciós változtatásokat "túlélik" és a tervezői szándékot tartalmazzák. Legyen képes a többféle szóba jöhető modellezési sorrend, módszer közül az adott feladat szempontjából optimális kiválasztására. Legyen képes a létrehozott alkatrészekből összeállítást felépíteni. Legyen képes az alkatrészek, összeállítások az érvényes rajzi szabványok előírásainak a lehető legjobban megfelelő műszaki rajzának előállíttatására. A hallgató számítógépes laboratóriumi foglalkozások keretében megismeri a számítógépes geometriai modellezés gyakorlatát egy korszerű, parametrikus modellezőrendszer (SolidWorks) alkalmazásán keresztül. Elsajátítja a gépalkatrészek létrehozásához szükséges parancsok használatát. Megtanulja az összeállítások felépítésének módját. Felkészül arra, hogy mérnöki munkája során a hatályos szabványoknak a lehető legjobbam megfelelő műszaki rajzdokumentációt hozzon létre a korábban felépített alkatrész- és összeállítási modellek alapján. Elméleti anyag feldolgozása irányítással 20 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 20 % Feladatmegoldás irányítással 20 % Feladatok önálló feldolgozása 40 % Laboratóriumi mérések irányítással - Laboratóriumi jegyzőkönyvek elkészítése SolidWorks Online Help A SolidWorks programrendszerrel kapcsolatos leírások, dokumentációk. 19

Kémia és Anyagismeret DFAN-MUA-001 2/0/1/F/5 DFAL-MUA-001 10/0/5/F/5 Nincs Előadás: Táblás előadás projektor használatával. Gyakorlat: Labor: Táblás gyakorlat és/vagy laboratóriumi mérés. Írásvetítő, projektor használata. A tantárgy célja, hogy a hallgatók alapvető kémiai ismereteket sajátítsanak el, amelyek révén megismerkednek az anyagok felépítésével, az anyagi tulajdonságokat meghatározó elektronhéj szerkezettel, a makroszkopikus jellemzőket meghatározó kémiai kötések fajtáival, illetve az egyes anyagfajták (fémek, kerámiák, polimerek) mikroszkópos felépítésével és vizsgálati módszereivel. A hallgatók megismerik az anyagok szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggéseket, ez alapján egyszerűbb esetekben képesek lesznek a felhasználási célnak legjobban megfelelő anyagok kiválasztására. Atomszerkezet. A periódusos rendszer felépítése. Elektronkonfiguráció. A kémiai kötés fajtái és jellemzői. Elektronaffinitás, elektronegativitás, oxidációs szám. Erős kötések. Gyenge kötések. Fémek általános jellemzése, reakciókészsége. Szerves kémiai alapismeretek. Szénvegyületek csoportosítása, nomenklatúra. Izoméria. Szerves anyagok legfontosabb reakciói. A makromolekulák kapcsolódási lehetőségei, mint a polimer gyártás alapja. Szilikátkémiai alapismeretek. Kolloid kémiai alapismeretek. Szilárd fázisú folyamatok állapotváltozása. Polimorf átalakulás. A műszaki anyagok típusai. Szerkezet - feldolgozás - tulajdonságok kölcsönhatása. Kristályos szerkezet, kristályrendszerek. Kristály, krisztallit. A kristályrács hibái. Az atomok mozgása az anyagban, diffúzió. A fémes anyagok fázisai és szövetelemei. Az egyensúlyi fázisdiagramok jelentősége, meghatározása. A két- és háromalkotós egyensúlyi fázisdiagramok olvasásának szabályai. A kétalkotós egyensúlyi fázisdiagramok alaptípusai. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 50% Anyagvizsgálatok végzése 30% Mérések kiértékelése, jegyzőkönyv készítése 20% [1] Verő Balázs, Dénes Éva, Csepeli Zsolt: Bevezetés a műszaki anyagtudományba, Főiskolai Kiadó, Dunaújváros [2] Dénes Éva, Farkas Péter, Fülöp Zsoltné, Szabó Zoltán: Fémtechnológia, Főiskolai kiadó, Dunaújváros [3] Dr. Tóth Tamás: Mechanikai anyagjellemzők és vizsgálatuk módszerei. Főiskolai Kiadó, Dunaújváros 20

Gépszerkezettan I. DFAN-MUG-031 2/2/0/F/5 DFAL-MUG-031 10/10/0/F/5 Nincs Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, előadás, Power Point és írásvetítő felhasználásával. Gyakorlat: Maximum 25 fős kistermi táblás, vázolási, szerkesztési gyakorlatok. Labor: A hallgató legyen képes elvégezni az ábrázoló geometriában előforduló alapszerkesztések tetszőleges variációját. Ismerje fel a különböző összetett feladatok megoldásához szükséges elemi szerkesztéseket, legyen képes megállapítani azok megfelelő sorrendjét. Tudja kiválasztani a lehetséges megoldási módok közül az adott helyzetnek megfelelő optimálist. A hallgató ismerje műszaki rajzi vetületek, metszetek képzésének elméletét és gyakorlatát. A hallgató legyen képes gépalkatrészek műszaki rajzának hagyományos eszközökkel történő szerkesztésére, műszaki rajzok olvasására. A hallgató legyen képes gépalkatrészek mérethálózatának felépítésére. Képsík, koordinátarendszer, vetítés. Pont ábrázolása, egyenes valódi és pontképe. Vetületi, valamint a nézetváltás törvénye. Térelemek kölcsönös helyzetei. Egyenes helyzeteitől függő vetületei, kitérő és metsző egyenesek. Transzverzálisok, sík nevezetes egyenesei. Síkidom valódi nagysága, szerkesztések leforgatással. Két sík metszésvonala, hajlásszögek, távolságok. Feladatok megoldása alapszerkesztésekkel. A műszaki rajzkialakítás alapszabványai. A műszaki gyakorlat vetületrendszereinek elvi áttekintése. Nézetek, nézetrendek alkalmazása. Metszetek és szelvények alkalmazása. Méretmegadás műszaki rajzokon. Mérethálózatok. Elméleti anyag feldolgozása irányítással 20 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 20 % Feladatmegoldás irányítással 20 % Feladatok önálló feldolgozása 40 % Laboratóriumi mérések irányítással - Laboratóriumi jegyzőkönyvek elkészítése 1. Ábrázoló Geometria Alapfeladatok (Útmutató és gyakorlati feladatok, Zahola Tamás) 2. Tóth László- Zahola Tamás: Géprajz. Főiskolai jegyzet. Főiskolai Kiadó 1. Koffán Károly: 15 előadás. Főiskolai jegyzet. Főiskolai Kiadó 2. Koffán Károly: 15 gyakorlat. Főiskolai jegyzet. Főiskolai Kiadó 21

Mechanika II. DFAN-MUG-012 2/1/1/V/5 DFAL-MUG-012 10/5/5/V/5 DFAN(L)-MUG-011 Mechanika I. Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, előadás Power Point és írásvetítő felhasználásával. Gyakorlat: Maximum 25 fős kistermi táblás, számítási gyakorlatok. Labor: 12 fős szilárdságtani és végeselem laborgyakorlat A hallgató az előadásokon elhangzó fogalmak és összefüggések a gyakorlatokon és az otthoni felkészülés során történő alkalmazásával elsajátítja az összetett szerkezetek tervezésének mechanikai alapjait. Megismerkedik a szerkezetek statikájával, használati határállapotok kérdéskörével, a végeselem módszer alapjaival. Szerkezetek statikája: tartószerkezetek osztályozása. Csuklós többtámaszú tartó, háromcsuklós keret, rácsos szerkezetek és további tartószerkezetek erőtana, támaszerők és igénybevételek meghatározása. Kötélszerkezetek. Súrlódás, surlódásos kapcsolatok és alkalmazásuk a gépészetben. Alkalmazott szilárdságtan: a szilárdságtan munkatételei. Alkalmazásuk rúdszerkezetek elmozdulásainak meghatározására. Közelítő módszerek az elmozdulások meghatározására. A végeselem módszer alapfogalmai. Statikailag határozatlan szerkezetek megoldása erőmódszer segítségével. Rugalmas testek stabilitási problémái: síkbeli és térbeli rúdkihajlás, horpadás. Rugalmas-képlékeny alakváltozások, rúdszerkezetek méretezése képlékeny elvek alkalmazásával. Kifáradás jelensége, ellenőrzése. Rideg törés jelensége, ellenőrzése. Elméleti anyag feldolgozása irányítással/önállóan: 20/30 % Feladatmegoldás irányítással/önállóan: 10/20 % Laboratóriumi feladatmegoldás irányítással: 20 % Szőnyiné Passa Erzsébet - Dr. Koppány Imre: Mechanika - Tartószerkezetek I/A, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. Dr. Vigh S. szerk.: Műszaki mechanika II/B főiskolai jegyzet, Dunaújváros, DF Kiadó, Dunaújváros, 2003. Tanszéki munkaközösség: Műszaki mechanika I. Elemi Statika, Munkafüzet, Dunaújváros, ME DFK Kiadói Hivatal,1994. Tanszéki munkaközösség: Műszaki mechanika II/2. Alkalmazott szilárdságtan, Munkafüzet. DF Kiadó, Dunaújváros, 2002. Dr. Vigh Sándor - Szlávik Béláné - Dr. Izsák Gyula: Műszaki mechanika I. Példatár 2. rész, Dunaújváros, DF Kiadói Hivatal, 2000. Dr. Vigh S.szerk.: Műszaki mechanika II. Példatár II/B, főiskolai jegyzet. DF Kiadó, Dunaújváros, 1998. AXISVM és COSMOS Works használati útmutató 22

Matematika II. DFAN-INF-002 1/2/1/F/5 DFAL-INF-002 5/10/5/F/5 Felelős oktatási egység: Informatikai Intézet DFAN(L)-INF-001 Matematika I. Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás, írásvetítő vagy projektor használatával. Gyakorlat: Kistermi táblás, számítási gyakorlatok. Labor: Kistermi, számítógépes labor gyakorlatok. Azoknak a matematikai alapoknak a megszerzése, melyek a szaktárgyak elsajátításához nélkülözhetetlenek, valamint matematikai ismeretek bővítése a szakirodalom tanulmányozásához. Vektorok, műveletek vektorokkal. Mátrixok, műveletek mátrixokkal. Mátrix determinánsa, inverze, rangja. Lineáris egyenletrendszerek. Térelemek, metrikus feladatok. Kombinatorika. Kísérlet. Események, műveletek eseményekkel. A valószínűség fogalma. A valószínűségszámítás axiómái. Események valószínűségének kiszámítása. Feltételes valószínűség. A valószínűségek szorzási szabálya. Események függetlensége. A teljes valószínűség tétele. Bayes-tétel. Kísérletek függetlensége. A valószínűségi változó és jellemzői. Markov- és Csebisev-egyenlőtlenség. Nevezetes valószínűségeloszlások. Nagy számok törvénye. A centrális határeloszlás-tétel. Matematikai statisztikai alapfogalmak. Sokaság, minta. Adatösszességek grafikus és numerikus jellemzése. Átlag, szórás, módusz, medián, kvartilisek, egyéb jellemzők kiszámítása. Statisztikai következtetések. Becsléselmélet. Pontbecslés és intervallumbecslés a sokasági várható értékre, szórásra, arányra. Statisztikai hipotézisek vizsgálata. A hipotézisvizsgálat alapfogalmai, elsőfajú hiba, másodfajú hiba. A tanulmányozásra kerülő próbák alapjául szolgáló nevezetes valószínűségeloszlások. Paraméteres próbák a várható értékre és szórásra. Nemparaméteres próbák. A korreláció- és regressziószámítás alapjai. Elméleti anyag feldolgozás irányítással: 10% Elméleti anyag önálló feldolgozása: 30% Feladatmegoldás irányítással: 30% Feladatok önálló feldolgozása: 30% [1] Kirchner I.: Lineáris algebra és vektoralgebra. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007. [2] Csernyák L.: Valószínűségszámítás. Matematika a közgazdasági alapképzés számára. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007. [3] Bognár L. - Buzáné Kis P.: Matematikai statisztika. Dunaújváros, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatal, 2007. [4] Dr. Bognár L. - Horváth P. - Nagy A.: Matematikai gyakorlatok a MATLAB programmal Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, 2008. [5] Kirchner I.: Lineáris algebra és vektoralgebra példatár. Dunaújváros, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, 2007. [6] Solt Gy.: Valószínűségszámítás. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 2007 (Bolyai-könyvek). [7] Buzáné Kis P.: Matematikai statisztika gyakorlatok Excel táblázatkezelővel, Dunaújváros, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, 2008. 23

Menedzsment DFAN-TKT-607 1/2/0/F/5 DFAL-TKT-607 5/10/0/F/5 Felelős oktatási egység: Társadalomtudományi Intézet Nincs Előadás: Minden hallgatónak nagy előadóban, táblás előadás, írásvetítővel, projektorral,filmvetítéssel. Gyakorlat: Max. 30 fős termekben, interaktív módszerek alkalmazásával, 5-6 fős kiscsoportos, és egyéni munka, projektor, PowerPoint, írásvetitő, flip chart és prezentációs technika felhasználásával. Labor: Megismertetni a hallgatókkal a vezetés és szervezetfejlesztés elméletét és gyakorlatát. Részletes áttekintést adni a szervezeti változásokat magyarázó igen nagyszámú elméletről, ugyanakkor különös figyelmet szentelni a szervezetfejlesztés elméleti megalapozásának és a különböző változásmenedzselési, változásvezetési technikáknak, valamint a stratégiai döntések kialakításának. A fenti kérdések tárgyalása során arra ösztönözzük a hallgatókat, hogy kritikai módon közelítsék meg a különböző menedzsment és szervezetelméleti kérdéseket és szembesítsék azokat a gyakorlati tapasztalataikkal. 1. A szervezetek természete és céljai; a szervezeti viselkedés fogalma és típusai; a szervezeti dilemma fogalma és értelmezése; az egyén - csoport - szervezet - társadalom (TSZCSE) megközelítés 2. A szervezet elméletek és legfontosabb képviselőik (F. Taylor, H. Fayol, E. Mayo). A vezetés helye a szervezetben 3. A szervezetfejlesztés és a szervezeti változások elemzésének elméleti alapkérdései. 4. A szervezeti változásokat leíró, magyarázó legfontosabb elméletek és osztályozásuk (David Wilson modellje). 5. A tervezett és a nem tervezett szervezeti változások jellemzői; determinizmus és voluntarizmus a szervezeti változások területén 6. A lassú vagy a gyors (az inkrementális vagy radikális) stratégiai változások. Feltételek és következmények. 7. A szervezeti változásokkal szembeni ellenállás szervezeti és személyi okai és az ellenállás mérséklésének technikái. 8. A szervezeti változásokkal szembeni ellenállás feloldása er?tér-elemzés (Kurt Lewin) segítségével. 9. A szervezeti változások folyamatának elemzése az érintett munkavállalók oldaláról. Az alkalmazkodási ciklus egyes szakaszai. A menedzserek szerepe ebben a folyamatban. 10. Változásvezetési forgatókönyvek: Kotter elmélete 11. Gareth Morgan holografikus szervezete 12. A szervezeti változás és a szervezeti (egyhurkos és kéthurkos) tanulás összefüggése. 13. A szervezeti változások megvalósítása a szervezeti kultúra megváltoztatása révén. 14. Összefoglalás Elméleti anyag feldolgozása irányítással 17 % Elméleti anyag önálló feldolgozása 17 % Feladatmegoldás irányítással 17 % Feladatok önálló feldolgozása 49 % B. Nagy Sándor Szervezetfejlesztés, változásmenedzsment, L?Harmattan-Zsigmond Király Főiskola, 2008 Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1996. Kotter, J: A változások vezetése, Kossuth Kiadó,Budapest, 1999. Bakacs Gy. - Balaton K. - Dobák M. - Máriás A.: Vezetés - szervezés, Aula Kiadó, Budapest, 1991. 24

Matematika III. DFAN-INF-003 1/1/1/F/5 DFAL-INF-003 5/5/5/F/5 Felelős oktatási egység: Informatikai Intézet DFAN(L)-INF-001 Matematika I. Előadás: Gyakorlat: Labor: Azoknak a matematikai alapoknak a megszerzése, amelyek a szaktárgyak elsajátításához nélkülözhetetlenek, valamint matematikai ismeretek bővítése a szakirodalom tanulmányozásához. Speciális differenciálási szabályok. Differenciálszámítás geometriai alkalmazásai. Területszámítás. Forgástest térfogata, felszíne. Ívhossz-, súlypontszámítás. Többszörös integrál. Numerikus integrálás. Nemlineáris egyenletek megoldása. Szétválasztható változójú és arra visszavezethető differenciálegyenletek. Elsőrendű és másodrendű lineáris differenciálegyenletek. Hiányos másodrendű differenciálegyenletek. Kovács J. - Takács G. - Takács M.: Analízis. 16. kiadás. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. Takács M. (szerk.): Analízis példatár. 3. javított kiadás. Dunaújváros, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, 2010. Stoyan Gisbert: Numerikus matematika Mérnököknek és programozóknak, Typotex, Budapest, 2007. Horváth Péter: Feleletválasztásos feladatok a matematika gyakorlatokhoz, Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, 2008. 25

Szerkezeti anyagok technológiája DFAN-MUA-003 2/0/1/F/5 DFAL-MUA-003 10/0/5/F/5 DFAN(L)-MUA-001 Kémia és Anyagismeret Előadás: Táblás előadás projektor használatával. Gyakorlat: Labor: Táblás gyakorlat és/vagy laboratóriumi mérés. Írásvetítő, projektor használata. A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók képesek legyenek az adott célnak legjobban megfelelő anyagok és gyártástechnológiák kiválasztására. Ennek érdekében megismerkednek a legfontosabb fémes és nemfémes szerkezeti anyagok előállításával, tulajdonságaival, felhasználási területeivel, valamint a tulajdonságváltoztató (ötvözés, öntés, képlékeny alakítás, hőkezelés és felületkezelés) és alakadó (öntés, képlékeny alakítás) technológiákkal. A hallgatók megismerik a legfontosabb ömlesztőés sajtoló hegesztési eljárások működését és alkalmazásukat. Fémek előállítása: nyersvasgyártás, acélgyártás, folyamatos öntés, alumínium előállítása elektrolízissel. Fe-Fe3C egyensúlyi fázisdiagram. Acél- és alumíniumötvözetek csoportosítása, jellemző tulajdonságaik. Csíraképződés és növekedés. Izotermikus és folyamatos hűtésre vonatkozó átalakulási diagramok. Nem egyensúlyi szövetelemek kialakulása. Primer és szekunder szövetszerkezet. Melegen alakított ötvözetek szövetszerkezete, mechanikai tulajdonságai. Kovácsolás, sajtolás, meleghengerlés, csőgyártó eljárások. A hidegalakítás fémtani jelenségei. Hidegen alakított ötvözetek szövetszerkezet és mechanikai tulajdonságai. Lemezalakító technológiák: alapanyagok egyengetése, anyagszétválasztás termikus vagy nyíró igénybevétellel, alakítás hajlítással, mélyhúzás, nyújtvahúzás. Teljes szelvényre kiterjedő hőkezelések. Felületi hőkezelések. A legfontosabb ömlesztőés sajtoló hegesztési eljárások működése, alkalmazási lehetőségük. Polimerek és kerámiák előállítása és feldolgozása, jellemző tulajdonságaik. Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 50% Anyagvizsgálatok végzése 30% Mérések kiértékelése, jegyzőkönyv készítése 20% [1] Dr. Verő József - Dr. Káldor Mihály: Fémtan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1977 [2] Dr. Dénes Éva, dr. Farkas Péter, Fülöp Zsoltné és dr. Szabó Zoltán: Fémtechnológia, Főiskolai Kiadó, Dunaújváros, 2008 [3] Dr. Tóth Tamás: Vasötvözetek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 2002. [4] TÁMOP e-learning tananyag: moodle.duf.hu; moodle.mk.uni-pannon.hu; www.tankonyvtar.hu [5] Dr. Tóth Tamás: Mechanikai anyagjellemzők és vizsgálatuk módszerei. Főiskolai Kiadó, Dunaújváros, 2004 26