2011 34. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek... 4 Szeptembertől megszűnik a gáz- és távhőtámogatás... 5 Csaknem az összes magyar bank átverte ügyfeleit... 7 A magyar frankhitelesektől retteg a Raiffeisen... 8 Már a hitelezésben is balkániak vagyunk... 9 Miért mindig a lakásbiztosításon spórolunk?... 10 Otthonvédelmi Monitoring Bizottságot alapított a kormány... 12 Kommunikációs kormányzati baki miatt reklámkampánnyal hirdeti az árfolyamrögzítést a kormány... 13 Hogyan használjuk okosan a klímaberendezéseket?... 14 Devizahitelesek miatt lesz újabb válság?... 16 Az Európai Bankfelügyelethez fordult Matolcsy a devizahitelesek ügyében... 17 Hogyan vegyük igénybe a családi kedvezményt ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem adóelőlegének megállapítása során?... 18 A családi házak szigetelése energiapazarlóbb, mint a panelek esetében... 19 Cégek vásárolják fel a Velencei-tó olcsó nyaralóit... 20 Enyhén emelkedett a GKI ingatlanpiaci indexe... 21 Már az albérletek iránt sem érdeklődik senki... 22 Mégis jobb volt az euróhitel, mint a frank?... 23 Kuba: Érik az ingatlanpiaci bomba... 24 Irodapiaci hírek... Tízmilliók folynak offshore cégekhez két magyar egyetemről... A British Telecom meghosszabbította bérleti szerződését... A magyar médiabirodalom a Váci útra költözött... Logisztikai hírek... Alstom: változott a fékrendszer... Gigantikus cementelosztó épülne Taksonyban... 100 évig üzemeltetheti az új cég a debreceni repteret... Új autóflotta a Postának... Közel húszmilliárdos MALÉV tőkeemelés... Barnamezős ipari terület újul meg Csongrádon... Újratárgyalják a PPP-s autópálya-projekteket... Debreceni repülőtér: új üzemeltő... Személyre szabott projektek a Prologistól... Retail hírek... 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 Az ingatlanszakma legátfogóbb iphone alkalmazása mostantól ingyenesen is letölthető... Közép-Európában emelkedett az ingatlanok piaci értéke... Milyen új plázák, üzletek nyílnak az idén?... Alkalmazkodás és kivárás a kiskereskedelmi piacon... A Csepel FC névadó szponzorává lett az Indotek csoport... Megint az államé lesz a Csillebérci úttörőtábor? Pereskedés felsőfokon... 42 43 44 46 48 51 2/79
Enyhén visszaesett a kiskereskedelmi forgalom júniusban... 52 A brit városi üzlethelyiségek több mint 10 százaléka üresen áll... 54 TriGránit: nincs realitása az összeomlásnak... 55 Gazdasági hírek... Gyakorlatilag stagnál Nagy-Britannia gazdasági növekedése... A KDNP megadóztatná a gazdagokat- jön a szolidaritás adó... Új pénz, a Sic lesz Hargita megyében a Lei helyett... Megszűnhet az euró az amerikai jegybank volt elnöke szerint... A nyugdíjvagyonból fizeti vissza az áfát az állam... Újabb bankválság közeleg? erősödik a bizalmatlanság... Nem meglepő: augusztusban fogy a legtöbb írószer és notebook a boltokban... Kivonul hazánkból a nagy múltú bankóriás... Európai nyomásra ismét széles kapu nyílik itthon az adócsalásra... 12 milliárddal többet fizetünk az áramért egy törvénymódosítás miatt?... Távozik tisztségéből az S&P hitelminősítő elnöke... Csak szlovák lehet a településrészek névtáblája a felvidéken... Egy komplett lakóparkot értek gázlopáson... Property News... Change of property value reflects Eurozone crises... Conformity and waiting describes the retail market... BT S office lease renewal in IP West... Outstanding performance by 4-star hotels... Prologis Announces Two BTS Projects Underway In CEE... 3/79 56 57 58 59 60 61 62 64 66 67 68 70 71 72 73 74 75 77 78 79
Lakáspiaci hírek 2011 34. hét 4/79
Szeptembertől megszűnik a gáz- és távhőtámogatás 2011. Augusztus 26. Péntek Augusztus 31-ével megszűnik a szociális alapú gázár- és távhőár-támogatás, és beépül a lakásfenntartási támogatásba, az új támogatást a helyi önkormányzatnál kell igényelni közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. A lakásfenntartási támogatást a fűtéstámogatáson túl többek között lakbérre, albérleti díjra, közös költségre, csatornahasználati díjra, a szemétszállítás költségeire, villanyáram, víz és gázfogyasztás költségeire lehet kérni - írta az MTI. Újdonság az eddigi gyakorlathoz képest, hogy a gázzal és távhővel fűtők mellett azok is igénybe vehetik az új lakásfenntartási támogatást, akik fával, olajjal, szénnel vagy más módon fűtenek. A támogatási kérelmeket a helyi önkormányzathoz kell benyújtani, amely jövedelem- és vagyonvizsgálatot végez, és pénzben és/vagy természetben is megállapíthatja a támogatást. A támogatás megállapításához szükséges jövedelemhatár 71 250 forint, vagyis az öregségi nyugdíjminimum 250 százaléka lesz az eddigi 150 százalék helyett. A tárca hangsúlyozza, hogy egyszerűsödik a támogatási rendszer, a jogosultságot biztosító jövedelemhatár emelése pedig lehetővé teszi, hogy a korábbi energiatámogatási rendszer jelenlegi jogosultjai továbbra is kaphassanak támogatást. A lakásfenntartási támogatás rendszerében a jövedelmi jogosultsági feltételek módosítása mellett két új elem is megjelenik: a fogyasztási egység, valamint a vagyonvizsgálat. A jövedelemszámítás alapja, - a jelenlegi egy főre jutó jövedelem helyett -, a háztartás fogyasztási szerkezetét jobban kifejező, fogyasztási egységre jutó jövedelem lesz, amely reálisabban jeleníti meg az adott háztartás jövedelmi és kiadási viszonyait, hiszen a fogyasztás és a kiadások a háztartás tagjai számának emelkedésével nem egyenes arányban növekednek. Annak érdekében, hogy a támogatás a korábbinál igazságosabb és hatékonyabb legyen, a lakásfenntartási támogatás feltétele a jövedelem- és vagyonvizsgálat, amelyet a helyi önkormányzat végez el. A törvény értelmében a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetben kell nyújtani. A természetben nyújtott támogatás azt jelenti, hogy az önkormányzat közvetlenül a közüzemi (gáz, áram, távhő, szemétszállítás) szolgáltatók felé fizeti az esedékes számlát, illetve lehetőség szerint közvetlenül megvásárolja az adott településre jellemző tüzelőanyagot. A támogatás megosztva is adható: részben készpénz, részben természetbeni támogatás formájában. Azoknak, akik eddig is jogosultak voltak a lakásfenntartási támogatásra, nem kell újra igényelniük a támogatást az azt a megállapító határozatban foglalt ideig változatlanul megkapják. Ugyanakkor azoknak, akik eddig jogosultak voltak a gázár- vagy távhőtámogatásra, szeptember elsejétől nem jár tovább "automatikusan" a lakásfenntartási támogatás, mivel több ponton változtak a feltételek. A lakásfenntartási támogatás iránti igényeket a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál lehet benyújtani, a megállapított támogatás pedig egy évig érvényes. A minisztérium számításai szerint például egy négytagú, két kiskorú gyermeket nevelő család esetében, ahol az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem 32 243 forint, az új rendszerben várhatóan havi 6100 forint lesz a támogatás, szemben a régi szerinti 6700 forinttal. 5/79
Forrás: Napi.hu 6/79
Csaknem az összes magyar bank átverte ügyfeleit 2011. Augusztus 26. Péntek A bankok elhallgatták, hogy a devizaárfolyamok hosszú távon történt fokozatos emelkedéséről tudtak, a szerződéskötéskor becsapták az adósokat. Az árfolyamváltozás trendje az adós hátrányára történő változás valószínűsítésének elhallgatása polgári jogilag megtévesztés, büntetőjogilag pedig csalás mondta a Magyar Hírlapnak Czirmes György ügyvéd. Miután a devizaárfolyamok trendje minimum 15 éve folyamatosan emelkedik, igenis tudtak a bankok arról, hogy ez a tendencia folytatódni fog. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy már a 2004. évi prognózis az akkor 161 forintos svájci frank árfolyamát 2011-re 182 forint körülire saccolta. Ilyen elemzések a tőzsdén egyébként naponta készülnek mondta a jogász. Czirmes kiemelte, hogy az irányadó külföldi és hazai jegybanki kamatok, illetve a magyarországi infláció csökkent az elmúlt 15 évben. Ezzel szemben azonban a szerződésekben foglalt kamatot is fokozatosan emelték valóságos gazdasági háttérváltozás nélkül. Az ügyvéd szerint a magasan tartott forinthitel kamatának emelése mesterséges volt, éppen annak érdekében, hogy a devizaalapú hitelek felé terelje a keresletet. Czirmes György szerint önmagában a kamatemelés sem indokolt gazdaságilag, de az árfolyamváltozás trendjének az adós hátrányára történő változás valószínűsítésének elhallgatása polgári jogilag megtévesztésnek, büntetőjogilag csalásnak minősül. Müller János, a Magyar Bankszövetség főtitkára úgy reagált: a jogi állásfoglalást részleteiben nem ismerve csak annyit tud mondani, hogy a bankok nem készítettek 10 15 20 éves árfolyamprognózist. Forrás: Magyar Hírlap 7/79
A magyar frankhitelesektől retteg a Raiffeisen 2011. Augusztus 26. Péntek Korlátozott marad az euróövezeti adósságválság hatása Kelet- és Közép-Európában vélekedett Herbert Stepic a Raiffeisen Bank International (RBI) vezérigazgatója. Különösen a magyar frankhitelek jelentenek problémát a banknak - mondta az APA osztrák hírügynökség csütörtöki tudósítása szerint. Az egyes euróövezeti országokat sújtó államadósság-válság hatása az RBI első számú piacán, Közép- és Kelet-Európában korlátozott marad - mondta a bank első félévi eredményének ismertetésekor. Egyebek között utalt arra, hogy az euróövezet exportjának mindössze 3,3 százaléka irányul a térségbe, s hogy a külkereskedelmi mérleg 2008 óta jelentősen javult ezekben az országokban. Rámutatott ugyanakkor a délkelet-európai országok és az adósságválságban érintett Olaszország kereskedelmi kapcsolataira és a svájcifrank-hitelek problémájára Magyarországon, Lengyelországon és Romániában. Ez "fenyegetést jelenthet" - fogalmazott. A frankhitelek összege 3,5 milliárd euróra tehető, ez az összes hitelállomány 4,3 százaléka. "Igazi problémát Magyarország jelent" a Raiffeisen és a piac számára - mondta Stepic a sajtótájékoztatón a hírügynökség tudósítása szerint. Lengyelországban és Romániában például szigorúbbak voltak a hitelezési feltételek, s ez kevesebb törlesztési elmaradáshoz vezetett. Két országban volt veszteséges a Raiffeisen-leányvállalat 2011 első félévében, Szlovéniában és Magyarországon. Kérdésre válaszolva a bankvezető kifejtette, a szlovén veszteség a piac kis mérete miatt nem számottevő, Magyarország ezzel szemben "tartósan a legproblémásabb" a Raiffeisen számára azok közül az országok közül, ahol jelen van. Ebben belső okok és az általános piaci helyzet egyaránt szerepet játszanak Stepic szerint. A belső - szervezeti, kockázatelemzési okokat a Raiffeisen megpróbálja maga orvosolni. A gazdasági helyzetet illetően a kormány igyekezete ellenére a javulás hosszú távon olyan strukturális reformoktól függ, amelyeknek még nem érezhető a hatásuk. Hozzátette: hasonló helyzettel néznek szembe a vetélytársak is. "A Raiffeisen magyar leányvállalatának piaci részesedése - a jelzálog-hitelek területén is messzemenőleg megfelel a bankszektor egészéhez viszonyított mérlegfőösszegének" - fogalmazott Peter Klopf Raiffeisen-szóvivő arra a kérdésre, hogy mit jelenthet a frankhiteleket érintő probléma a magyar leányvállalat számára. A vezérigazgató beszélt arról is, hogy az RI első féléves üzemi eredményét az osztrák és a magyar bankadó, valamint jövedelem-kiigazítások csökkentették. A két országban a bankadó mértéke összesen 68 millió euró volt. A céltartalékok csökkenése ezzel szemben javította az eredményt. Az RBI csütörtökön 345 millió eurós konszolidált adózott eredményt jelentett kisebbségi részesedések nélkül a második negyedévről. Ez meghaladta az eső negyedévi 270 millió eurót, és az egy évvel korábbi 138 millió eurót, továbbá jóval nagyobb a szakértők által várt 273 millió eurónál. Az ORF tudósítása szerint Stepic elmondta azt is, hogy az RBI tőkeemelést fontolgat. Erre a következő 12 hónapon belül kerülhet sor. A feltőkésítés mértékéről és időpontjáról nem közölt részleteket. Jelezte, ez a gazdasági helyzet és a tőzsdei árfolyamok alakulásától függ. A lépés részben a Bázel III. előírások teljesítését szolgálná. Forrás: MTI 8/79
Már a hitelezésben is balkániak vagyunk 2011. Augusztus 25. Csütörtök A lakossági hitelek feltételeinél az idei második negyedévben sem következett be enyhülés, és ez nem várható a következő félévben sem - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési felmérését ismertető tájékoztatón. A lakáshitelek iránt tovább csökkent a kereslet, de ez nem sarkallja a piaci szereplőket arra, hogy jobb feltételekkel vonzzák az ügyfeleket. Mindössze a fogyasztási hiteleknél jeleztek előre némi lazítást a pénzintézetek. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a felmérés július közepén zárult, így az ezt követő piaci turbulencia hatásait még nem mutathatja. Mindebből a szakember szerint érdemes a jövőre vonatkozó válaszokat érdemes fenntartással kezelni. Nemzetközi összehasonlításban az látszik, hogy az eurozónában még nagyobb mértékben szigorítottak a bankok a lakossági kölcsönöknél. Ezzel együtt azonban - emelte ki Homolya Dániel prezentációjában - a háztartási hitelállomány nőtt. A visegrádi országoknál is hasonló volt a helyzet. Mi leginkább a balkáni országokkal mutatunk hasonlóságot (ez a jelenség már az előző felmérésnél, sőt a stabilitási jelentésben is felbukkant, az idő múlásával azonban egyre markánsabbá válhat a lemaradásunk). A helyzet a nem lakossági üzletágban még durvábbnak tűnik. A vállalati hiteleknél az előző negyedévektől eltérően nem volt további szigorítás, de ez nem tekinthető érdemi fordulópontnak. A következő félévre ugyanis (még a mostani pénz- és tőkepiaci esemény előtt is) újra szigorítást helyeztek kilátásba. A cégek drágulásra számíthatnak akkor, ha bankjuk őket a kockázatosabb kategóriába sorolja. Ezt elsősorban a bankok rizikó kerülő magatartása okozza. Különösen kedvezőtlen helyzet az önkormányzati szegmensben látszik kialakulni. A pénzintézetek egyre keményebb feltételeket diktálnak. Ezzel párhuzamosan a bankok széles köre észlelt fizetési nehézségeket a helyhatóságoknál, ennek következtében érezhetően nőtt a hitelkönnyítések iránti igény. A válaszok alapján úgy tűnik, hogy míg az első félév végéig a teljes kitettség egy százalékát struktúrálták át, ez az arány az önkormányzati hitelezésben aktív bankok szerint év végére elérheti a tíz százalékos szintet. Az ezermilliárd forintnyi helyhatósági hitelállomány 60 százaléka deviza alapú. Az állami árfolyamgát hatását eddig még nem vizsgálta az MNB (amit a mostani hektikus piaci helyzet is nehezít), de a közeljövőben erre biztosan sor kerül majd. Az mindenesetre jól látszik, hogy a lakossági jelzáloghiteleknél azok is egyre többen kerülnek nehéz helyzetbe, akiken már segített a bankjuk. Forrás: IngatlanHírek.hu 9/79
Miért mindig a lakásbiztosításon spórolunk? 2011. Augusztus 25. Csütörtök Ma Magyarországon a lakócélú ingatlanok nagyjából háromnegyede biztosított, ám a helyzet korántsem nevezhető megnyugtatónak állítja az Union Biztosító. A mélyülő hitelválság és a gazdasági körülmények romlása mind több embert szorít rá a spórolásra a többi között a lakásbiztosításban is. Mind gyakoribb jelenség, hogy a lakásbiztosítási szerződés válik a nehezedő anyagi helyzetből fakadó spórolási kényszer tárgyává. Az emberek ilyen módon igyekeznek mérsékelni kiadásaikat, annak ellenére, hogy ezzel rendkívüli kockázatnak teszik ki családjukat hívta fel a figyelmet Tóth István, az Union Biztosító igazgatósági tagja. Ráadásul, akik tehetnék, azok körében is gyakori, hogy nem fektetnek kellő hangsúlyt ingó és ingatlan vagyonuk biztosítási védelmére. Ma már nagyon sok lakástulajdonosnak van biztosítása, de hogy ez elégséges védelmet jelent-e, csak káresemény során derül ki. A tapasztalatok bizony alulbiztosítottságról tanúskodnak. Pedig az ügyfelek néhány egyszerű szabály figyelembevételével jelentősen megkönnyíthetik a lakásbiztosítás és az esetlegesen bekövetkező károk okozta ügyintézést, nem utolsósorban biztonságban tudhatják otthonukat húzta alá Tóth István. Az Union Biztosító szakértői szerint a biztosításokat legalább évente egyszer érdemes felülvizsgálni, különös tekintettel arra, hogy milyen változások következtek be. Ha az ingóságok értékét érintő változás történik, például egy nagyobb értékű vagyontárggyal gazdagodik a tulajdonos, vagy az ingatlant illetően bővítést végez, akkor a biztosítási védelem máris felülvizsgálatra szorul. Hasonló a funkciója az indexálásnak, amely az árak emelkedését hivatott ellentételezni. A biztosítottsági arány növekedése pedig az évről évre növekvő károk miatt elengedhetetlen lenne. Az Aegon Magyarország közelmúltban megjelent közleménye arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyári időszakban érezhetően megnő a lakóingatlanokat érintő káresemények száma, ez a hazai biztosítók számára tízmilliárd forintos nagyságrendű kárkifizetést jelent. A legnagyobb tételt az utóbbi években egyértelműen a viharkárok jelentik. A nyár ugyanakkor nemcsak az immár hagyományossá vált viharok, hanem az ilyenkor megszaporodó betörések miatt is kiemelten kockázatosnak számít. A nyaralás idejére sokszor hónapokra üresen hagyott lakások ugyanis vonzó célpontot jelentenek a betörők számára, és a károsult is sokszor csak hetek múlva észleli, hogy baj történt. A növekvő kockázatok miatt szögezik le az Aegon szakértői mindenképpen érdemes lakásbiztosítást kötni, hiszen havi akár néhány száz forintos kiadás árán már védett lehet a lakóingatlan. A magyar lakossági ügyfelek összesen 52 300 időjárás okozta kárt jelentettek be a biztosítótársaságoknak egyedül július hónapban, összesen 4,581 milliárd forint értékben derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) adataiból. Az esetek 52,6 százalékát a viharok okozták, a 27,5 ezer bejelentett eset becsült kárértéke meghaladja a 2 milliárd forintot. A villámcsapások az összes kár 28 százalékát tették ki, ezt 14 800 bejelentés követte. A viharok Pest és Hajdú-Bihar megyében pusztítottak leginkább, a két megyéből öszszesen 13 800 bejelentés érkezett. Tavaly 260 ezer bejelentés érkezett vihar- és árvízkárokra, és mintegy 25 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. A Magyarországon nyilvántartott 4,3 millió lakóingatlanból 3,1 millióra kötöttek biztosítást, ez 72 százalékos lefedettséget jelent. 10/79
Forrás: Világgazdaság online 11/79
Otthonvédelmi Monitoring Bizottságot alapított a kormány 2011. Augusztus 25. Csütörtök Az Otthonvédelmi Monitoring Bizottság augusztus 26-án tartja alakuló ülését, ahol elfogadja munkatervét és működési rendjét - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca tájékoztatása szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hozta létre az Otthonvédelmi Monitoring Bizottságot, amelynek tagjai: Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Balogh László, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) alelnöke és Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki egyben a bizottság vezetője is. Orbán Viktor miniszterelnök múlt szerdán jelentette be: felkérte a nemzetgazdasági minisztert, állítson fel Otthonvédelmi Monitoring Bizottságot annak érdekében, hogy a banki törlesztőrészletek kiszámítása átláthatóvá és egyértelművé váljon. Abban az esetben, ha a bizottság úgy látja, hogy a bankok visszaéltek erőfölényükkel, a kormány be fog avatkozni. Az NGM arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy a bizottság feladata lesz a devizaadósok védelmében felállított árfolyamvédelmi konstrukció működésének figyelemmel kísérése, szükség esetén javaslatok megfogalmazása a szabályozás továbbfejlesztésére. A bizottság emellett áttekinti a hazai lakossági hitelezés szabályozását, különös tekintettel a banki hitelek árazásának átláthatóságára, a bankok közötti versenyhelyzetre és a fogyasztóvédelmi szabályozás megfelelőségére. Ennek kapcsán megtárgyalja és figyelembe veszi az Otthonvédelmi Monitoring Bizottság tagjai által képviselt szervezetek önálló javaslatait, illetve a nemzetközi szervezetek ajánlásait, más országok legjobbnak tekintett gyakorlatait, tapasztalatait is. A bizottság munkájáról rendszeresen tájékoztatja a kormányt, és a kormány hatásköréhez tartozó pénzügyi szabályozási javaslatokat fogalmaz meg - közölte a szaktárca. Forrás: MTI 12/79
Kommunikációs kormányzati baki miatt reklámkampánnyal hirdeti az árfolyamrögzítést a kormány 2011. Augusztus 24. Szerda Megkezdte a kormány az árfolyamrögzítési program népszerűsítését. A kampány rádiós eleme a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában például szerdán reggel 7 órakor volt hallható, a TV-s reklámszpotot pedig már előző este 9 órakor is leadták a hírtv-ben. "Törlesztési plafon, jó hír az adósoknak" - így kezdődik a hirdetés szövege, majd azzal folytatódik, hogy az árfolyamrögzítést azért érdemes a devizahiteles adósoknak igénybe venniük, mert így az árfolyamrögzítés hároméves időtartama után a gyűjtőszámlán felhalmozott összeg miatt a bank legfeljebb 15 százalékkal emelheti a törlesztőrészletüket. A szöveg megfelel a néhány nappal ezelőtt elfogadott kormányrendeletnek, de aki nem ismeri jól az árfolyamrögzítés feltételeit, esetleg nincs tisztában a gyűjtőszámla fogalmával. A hirdetés nem hangsúlyozza, hogy a hároméves védett periódus lejárta után a teljes törlesztőrészlet emelkedése bőven meghaladhatja a 15 százalékos korlátot, kedvezőtlen devizaárfolyamok esetén annak többszöröse is lehet. A kormányzati kommunikáció ezzel kapcsolatban korábban sem volt egyértelmű. Szijjártó Péter az MTI szerint augusztus 2-án azt mondta, hogy a szabályozás értelmében az árfolyamgát időszakának 2014 végi lejárta után a törlesztőrészlet legfeljebb 15 százalékkal lehet magasabb, mint az árfolyamgát időszakában. A Kormány.hu oldalon közzétett augusztus 12-i közleményben ellenben ez állt: "A kormánynak az a szándéka, hogy a lakáshitelesek törlesztőrészletei az árfolyam-rögzítési lehetőség lejárta után legfeljebb 15 százalékkal emelkedjenek." A kommunikációs államtitkárság egy másik, szintén augusztus 12-i közleményében pedig az áll, hogy Nátrán Roland "helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az árfolyamgát után sem nőhet 15 százalékos mértéknél jobban a havi törlesztőrészlet". Forrás: Origo.hu 13/79
Hogyan használjuk okosan a klímaberendezéseket? 2011. Augusztus 24. Szerda A klímaberendezés helyes megválasztása mellett fontos szerepe van a berendezésünk megfelelő, szakszerű használatának is. Főleg nyáron nem szabad, hogy a hőmérsékletkülönbség a benti és kinti hőmérséklet között nagyobb legyen 6 C-nál, mert ez esetben könnyen meghűlhetünk. Bár a klímaváltozás okait és okozatait illetően - a laikus közönség körén túl - sok kérdésben a tudósok véleménye is megoszlik, azt a hiteles mérési adatok megkérdőjelezhetetlenül bizonyítják, hogy a föld légköre melegszik. Hazánkban is sorra dőlnek meg az évszázados meleg rekordok, időjárásunk egyre szélsőségesebb. Igaz, hogy pár évtizede is tomboltak kánikulai napok és 30 fok feletti hőmérsékletek, de kevésbé voltak jellemzőek a hosszabb ideig tartó hőhullámok. Az emberi szervezetre pedig pont a tartós forróság jelenti a legnagyobb megterhelést. Dr. Pintér Ferenc, a Meteo Klinika humánmeteorológiával foglalkozó szakértője szerint ilyenkor az okozza a legnagyobb problémát, hogy az emberi test hőmérsékletével közel megegyező külső hőmérséklet miatt megszűnik a direkt hőleadásunk. A szervezet csak a jelentős megterheléssel járó, fokozott izzadással tud reagálni, és idővel hőháztartása is felborulhat. Ha nem tudjuk időnként lehűteni a testünket, a folyamatos hőstressz hatásai lassacskán összeadódnak, és különböző fiziológiai tünetekben nyilvánulhatnak meg. Kitágulnak az erek, esik a vérnyomás. Szélsőséges esetekben ez szédüléssel, rosszulléttel is járhat. A közlekedés vagy a munkavégzés során váratlanul fellépő rosszullétek pedig komolyabb balesetekhez is vezethetnek. Az idegrendszer működése is zavarokat szenved: lanyhul a koncentrációnk, csökken a fizikai teljesítőképességünk - így a munkavégzésre fordítható energiánk is -, lassulnak a reflexeink, bizonytalanabbá válhat az érzékelésünk. A több napon keresztül tartó mostani kánikulában az a leggyötrőbb, hogy az éjszakák sem hoznak megfelelő enyhülést. A melegben rosszabbul alszunk, esetleg napokig nem tudjuk magunkat kipihenni. Ennek hatására viszonylag rövid időn belül jelentkezik a kóros fáradtság, a levertség, kedvetlenség és az idegesség. Dr. Pintér Ferenc a fentiekből következően azt állítja, hogy a klímaberendezések használata már rég nem csak a különleges komfortot kedvelők luxusa, hanem a változóban lévő klimatikus viszonyokhoz való természetes alkalmazkodásból fakadó életminőségi igény. Használatukkal az alváshoz, a pihenéshez vagy a jelentős energiatermeléssel járó munkavégzéshez tudjuk megteremteni azokat a körülményeket, amelyek közepette szervezetünk normális működést tud produkálni. A klímaberendezések biztosítják az elviselhető szobahőmérsékletet, komolyabb berendezéseknél az automatikus párásítást és párátlanítást is, valamint a friss levegő cseréjéről is gondoskodnak. A technológia fejlettségének köszönhetően a beltéri egységek gyorsan és rendkívül halkan érik el a kívánt hőmérsékletet, ezért még a legmelegebb napokon is elfelejthetjük a forróság miatti nyugtalan éjszakákat. Az ilyen berendezések további előnye, hogy a levegővel bejutó légszennyező anyagoktól is terhelt szervezetünket némiképp mentesíti a további káros anyagoktól úgy, hogy az integrált légtisztító-szűrő megtisztítja a levegőt a kellemetlen szagoktól, portól, koromrészecskéktől és a pollentől. A légkondicionáló berendezés elhelyezésénél el kell kerülni, hogy a levegő közvetlenül áramoljon a helyiségben tartózkodókra, és ne keltsen huzatot. A split klímák jelentős része rendelkezik egy ún. Auto-Swing (automatikus függőleges légterelés) üzemmóddal, aminek segítségével a levegő- és a hőmérséklet is egyenletesen oszlik el az egész helyiségben. Így gondtalanul és - mindenekelőtt - egészségesen, meghűlés nélkül élvezhetjük a legforróbb nyári napokat is. 14/79
Forrás: IngatlanHírek.hu 15/79
Devizahitelesek miatt lesz újabb válság? 2011. Augusztus 24. Szerda Az euróövezet adósságválsága tovább mélyülhet, miután a kelet-európai devizahitelesek egyre nehezebben fizetik ki a törlesztőrészleteket a nyugat-európai bankok leánybankjainak számol be a Bloomberg hírügynökségre hivatkozva a Portfolio.hu a svájci UBS bank elemzőinek véleményéről. Kilian Reber, a UBS feltörekvő piacokért felelős zürichi közgazdászának számítása szerint a nyugat-európai pénzintézetek (így például az UniCredit, Erste, Raiffeisen, vagy Bayerische Landesbank) összesen 80 milliárd svájci franknyi lakossági hitellel rendelkeznek Magyarországon, Lengyelországban és Horvátországban - tudósít a hírügynökség. A kelet-európai frankadósok az utóbbi időben hónapról-hónapra növekvő törlesztőrészletekkel szembesültek, miután május óta a forint 8 százalékot, a lengyel zloty 14 százalékot, a horvát kuna pedig 10 százalékot veszített értékéből a frankkal szemben. A magyar, lengyel és horvát frankhitelesekre nehezedő nyomás újabb válsághullámot generálhat az euróövezet számára - fejtette ki a hírügynökségnek a közgazdász, aki szerint erre még nem figyeltek fel a befektetők. Nem véletlen, hogy ezen országok kormányai az elmúlt hetekben több intézkedést is bejelentettek a devizahitelesek terheinek (átmeneti) könnyítése érdekében. A UBS elemzője 20-30 százalékos esélyét látja annak, hogy a drága frank csődöt okot Kelet-Európában, melynek következtében a nyugat-európai bankok is bajba kerülhetnek, esetleg megmentésre szorulnak. Pánikra azonban egyelőre nincs ok - vélik a UBS Wealth Management-nél. A svájci elemző alapesetben azzal számol, hogy a frank nem erősödik tovább. 12 hónapos időtávon a frank a 210-es szintre térhet vissza a forinttal szemben - vetíti előre. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy a legnagyobb európai bankok miatt egyre jobban aggódnak a piacok. A keddi kereskedésben új történelmi csúcsára, 252 bázispontra emelkedett a Markit itraxx Financial Index, az európai bankok és biztosítók csődkockázati mutatója. A Lehman Brothers összeomlása idején 149 bázisponton járt a mutató. Forrás: Portfolio.hu 16/79
Az Európai Bankfelügyelethez fordult Matolcsy a devizahitelesek ügyében 2011. Augusztus 24. Szerda Levélben fordult Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Andrea Enriahoz, az Európai Bankfelügyelet vezetőjéhez a magyar pénzügyi rendszerben a devizahitelezés nyomán kialakult nehéz helyzet miatt. A miniszter hangsúlyozta: a gazdasági válság negatív hatásai és a svájci frank erősödése következtében a devizahitelezés magas aránya súlyos problémákat okozott a háztartásoknak Magyarországon írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Matolcsy György a következő kérdésekben kérte az Európai Bankfelügyelet állásfoglalását. Milyen kockázatot jelenthet a hitelfelvevők szempontjából az a körülmény, hogy Magyarországon az összes lakossági hitelfelvétel döntő részét deviza leginkább svájci frank alapú lakáshitelként váltották ki, valamint arról, hogy mennyiben járult hozzá az elégtelen uniós és hazai szabályozás a jelen helyzet kialakulásához. A közlemény szerint Matolcsy György arra is szeretné megtudni az európai szervezet válaszát, hogy léteznek-e olyan nemzetközi példák, ahol a válság előtt a hazai helyzethez hasonló körülmények alakultak ki, de Magyarországnál hatékonyabban kezelték a problémát, illetve, hogy egyetért-e az Európai Bankfelügyelet azzal a magyar állásponttal, miszerint a devizahitelezés kockázatait körültekintő makroprudenciális és fogyasztóvédelmi szabályozással kellene csökkenteni mind hazai, mind uniós szinten. Az Európai Bankfelügyelet vizsgálatának eredményeit a Nemzetgazdasági Minisztérium beépíti majd az Otthonvédelmi Monitoring Bizottság és a devizahitelezés történeti kialakulását vizsgáló munkacsoport jelentésébe áll a tárca közleményében. Forrás: Kormány.hu 17/79
Hogyan vegyük igénybe a családi kedvezményt ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem adóelőlegének megállapítása során? 2011. Augusztus 24. Szerda A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény bekezdése értelmében a családi kedvezmény összevont adóalapot csökkentő kedvezmény, illetve az adóalap-kiegészítést is tartalmazó önálló tevékenységből származó jövedelem lehet. Ennek számít ugyanis 2011. január 1-jétől a magánszemély ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme, mivel ettől az időponttól megszűnt az ilyen jövedelem elkülönült adóztatásának választási lehetősége. (Ez alól azonban kivételt jelent a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásra irányuló tevékenységből, a tételes átalányadózást választó fizető vendéglátó tevékenységből, illetve a termőföld-bérbeadásból származó bevételből keletkező jövedelem ha ez utóbbi nem adómentes, mivel ezek külön adózó jövedelemnek számítanak.) Így figyelemmel arra, hogy kifejezett jogszabályi rendelkezés nem tiltja azt, hogy a magánszemély a családi kedvezményt ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme tekintetében érvényesítse, ezért ilyen esetben is élni lehet a szóban forgó kedvezménnyel. Amennyiben a magánszemély az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét nem kifizetőtől szerzi, vagy ha a magánszemély számlaadásra kötelezett ( adószámos ) magánszemélynek minősül és a kifizetőtől nem kérte az adóelőleg megállapítását, akkor az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem esetében a magánszemélynek nincs lehetősége arra, hogy családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot adjon. Ezért a kedvezményt az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme tekintetében negyedévenként saját maga érvényesíti és bevallja az adóévre vonatkozó adóbevallásában. Ugyanakkor nincsenek kizárva a családi kedvezmény érvényesítéséből azok az ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató magánszemélyek sem, akik ezen tevékenységből származó jövedelmüket munkáltatónak nem minősülő kifizetőtől szerzik, valamint az Szja tv. 46. (4) bekezdés alapján azok a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemélyek, akik nyilatkozatot adnak arról, hogy kérik az adóelőleg levonását a kifizetőtől. Ezekben az esetekben ugyanis a jövedelmet juttató szervezet kifizetői minőségében kötelezett az adóelőleg megállapítására, illetve levonására. A Szja tv. 49. (3) bekezdése értelmében pedig az adóelőleget megállapító kifizető az állami adóhatósághoz bejelentett az általános szabályoktól eltérő módszer szerint is megállapíthatja az adóelőleget, ha ez által az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető. Ez azt jelenti, hogy a kifizető figyelembe veheti a családi kedvezmény érvényesítését kérő, jogszerűen megtett nyilatkozatokat, ha olyan előzetesen bejelentett adóelőleg-levonási módszert alkalmaz, amely a nem munkáltatóként havi rendszerességgel teljesített kifizetéseknél is biztosítja a kedvezmény érvényesítésének lehetőségét. Nem vitatható, hogy ehhez szükség van a kifizető együttműködési készségére is, mivel kötelezettséget erre vonatkozóan az Szja tv. nem ír elő. Forrás: IngatlanHírek.hu 18/79
A családi házak szigetelése energiapazarlóbb, mint a panelek esetében 2011. Augusztus 23. Kedd A kormány múlt héten e célra felkínált 1,6 milliárd forintnyi támogatását az érdeklődők pillanatok alatt elkapkodták. A folytatás ráadásul azért nem látható, mert a hazai háztartások háromnegyedének nincs saját megtakarítása egy esetlegesen később meghirdetett újabb pályázatra. A Knauf Insulation szakértői szerint, a magyar lakóépületek fűtési és melegvízenergia-igénye (360 petajoule), majdnem ugyanannyi, mint amennyi energiahordozót az összes hazai nagyerőmű egy év alatt eltüzel. E hőigény 81 százaléka ráadásul nem a társasházakban vagy a panelekben, hanem a családi házakban jelentkezik. Ha az összes családi házat leszigetelnénk, akkor gáztüzelést feltételezve évente mintegy 100 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Ám ennek elérése a cég szakértői szerint vágyálomnak tűnik. Magyarországon a családi házak energetikai korszerűsítésére annak ellenére nincs életképes ösztönző program, hogy a lakóépületek zömét a következő évtizedekben is használni fogjuk. Az energiahatékonysági korszerűsítés és szigetelésük tehát elodázhatatlan. Nemzetközi példák azt sugallják, hogy egy energiahatékonysági beruházások megállnak a saját lábukon. Az államnak nem feltétlenül finanszíroznia kell e fejlesztéseket, de ösztönzőkkel, jogszabályokkal, adókedvezményekkel katalizálhatná a folyamatot. A mai rendszer fő hibája, hogy a beruházás utófinanszírozottsága miatt pályázható pénzekhez sokszor épp a rászorulók nem jutnak hozzá. Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója a Világgazdaság.hu-nak adott interjúja szerint a lakástulajdonosok 22 százaléka készül csak valamilyen épületenergetikai beruházásra, 60 százalék, azaz mintegy 500 ezer háztartás csak állami támogatás mellett vágna bele a korszerűsítésbe. Eszerint még mindig marad több mint 300 ezer háztartás, amely támogatás nélkül is belefogna a korszerűsítésbe. További körülmény, hogy a háztartások 4-5 százaléka hajlandó lenne banki hitelt is felvenni ilyen célra. E munkálatok a közvetlen hasznukon túl pluszfoglalkoztatást jelentenek, az államnak pedig többlet-adóbevételt hozhatnak. Ehhez azonban kiszámítható szabályozási környezetre van szükség, főként arra, hogy a beígért támogatási programok el is induljanak a Világgazdaság szerint. Forrás: Világgazdaság online 19/79
Cégek vásárolják fel a Velencei-tó olcsó nyaralóit 2011. Augusztus 23. Kedd A Velencei-tó partján álló ingatlanokhoz értékük alatt is hozzálehet jutni. A tó körüli ingatlanok ára 2008 és 2010 közötti 9 százaléknyit zuhantak. A négyzetméterenkénti átlagár tavaly 160 ezer forint felett volt, ami az OTP Értéktérképének megállapítása szerint a "Válságtűrő" kategóriába felel meg. A Duna House elemzési vezetője szerint mivel Gárdonyban, Agárdon és Velencén nagyon nagy a kínálat, így az esetleges vásárlók most egyszerre juthatnak olyan nyaralókhoz, amelyek panorámásak is, és vízhez közelik is. A tó körül jelenleg mintegy 100 lakást fejlesztése zajlik. Az egyik új projekt a Velencei termál lakópark, ami exkluzív, így az ára is 600 ezer Ft/nm, amelyek lakásait zömmel cégek vásárolják fel. Az átlagos kínálati négyzetméter ár 200 ezer Ft körül mozog, a fajlagos ár pedig 15-30 millió forint között oszlik meg. Az eladásra kínált házakhoz pedig általában 500-700 nm telek is tartozik. Persze az alacsonyabb értékű ingatlanokra nagyobb az érdeklődés. Egy faházat már 5-6 millió forintért is megvehetünk. A négyzetméterárak új lakások esetében 210-260 ezer Ft/nm, új házak esetében 220-250 ezer Ft/nm körül mozognak. A használt lakóingatlanokat ezzel szemben már 140-180 ezer Ft/nm körül megvásárolhatjuk, míg telekhez 7-15 ezer Ft/nm körül juthatunk hozzá. Forrás: IngatlanHírek.hu 20/79