dr. Molnár Márk Péter Budapesti Corvinus Egyetem mark.molnar@uni-corvinus.hu A gyógyszerkasszáról; Kinek mibe kerül? Kossuth Klub,
Az előadás témái A gyógyszertámogatás szerepe a társadalombiztosítás rendszerében A támogatáspolitika jelentése, küldetése A támogatáspolitika eszköztára A hazai gyógyszertámogatási rendszer trendjei, mutatói (2)
Hogyan vásárlunk meg egy egyszerű, vény nélkül kapható fájdalomcsillapítót? Gyógyszer Forg. engedély jogosultja (gyártó, importőr) Termelői ár kedvezmények Gyógyszer Gyógyszer Belföldi nagykereskedő Gyógyszertár (kiskereskedő) Nagyker. ár kedvezmények Fogyasztói ár kedvezmények NINCSEN SEMMIFÉLE HATÓSÁGI ÁRSZABÁLYOZÁS (3) Betegek
Miért van szükség ártámogatásra? (1) A törzskönyvezés előtt felmerülő költségek egy hatóanyagra (active substance, API) vetítve (millió USD, 2005. évi árakon) A piacra viteli költségek időbeli növekedése (millió USD, 2005. évi árakon) Preklinikai fázis Klinikai fázis Teljes költség Biotechnológiai készítmény Kémiai eredetű készítmény Kémiai eredetű készítmény (korrigált) A gyógyszerfejlesztés és -engedélyeztetés termékegységre jutó költségeit a betegek saját zsebből (out-of-pocket) nem lennének képesek megfizetni. Forrás: DiMasi, J.A. Grabowski, H.G.: The Cost of Biopharmaceutical R&D Is Biotech Different? in: Managerial and Decision Economics 28 (2007), 469-479. o. (4)
Miért van szükség ártámogatásra? (2) Különböző havi terápiás költségű készítmények aránya a támogatott gyógyszerkörön belül 30.00% 25.00% 20.00% 15.00% 10.00% 5.00% 0.00% 0-900 Ft 900-1.800 Ft 1.800-3.000 Ft 3.000-9.000 Ft 9.000-18.000 Ft 18.000-45.000 Ft 45.000-90.000 Ft 90.000-180.000 Ft 180.000-450.000 Ft 450.000-900.000 Ft 900.000-3.000.000 Ft 3.000.000 Ft felett A betegek számára folyamatos terhet jelentő krónikus terápiák egyre inkább a magasabb költségű készítmények közül kerülnek ki. (5)
Mit jelent a gyógyszertámogatás? A gyógyszertámogatás (leegyszerűsítve) a gyógyszerek árához nyújtott finanszírozói hozzájárulás annak érdekében, hogy a terápia költségét ne (vagy ne teljes egészében) a beteg fizesse. (6)
Mi változik, ha van gyógyszertámogatás? Forg. engedély jogosultja (gyártó, importőr) Gyógyszer Termelői ár kedvezmények Gyógyszer Belföldi nagykereskedő Gyógyszertár (kiskereskedő) Nagyker. ár kedvezmények X% Ártámogatás Központi költségvetés Deficitkiegészítés Egészségbiztosítási Alap (OEP/ Állam ) Gyógyszer 100%-X% Vény Térítési díj (7) Orvos Vény Egészségbiztosítási járulék Betegek / járulékfizetők
Az előadás témái A gyógyszertámogatás szerepe a társadalombiztosítás rendszerében A támogatáspolitika jelentése, küldetése A támogatáspolitika eszköztára A hazai gyógyszertámogatási rendszer trendjei, mutatói (8)
A támogatáspolitika jelentése A támogatáspolitika (reimbursement policy) mindazon közpolitikai célok és elvek összessége, amelyek mentén a szabályozó és a finanszírozó a gyógyszer-közkiadásokat, valamint a gyógyszer-támogatási rendszer működését tudatosan és proaktívan befolyásolja. (9)
Miért van szükség támogatáspolitikára? Gyorsan növekvő K+F-kiadások ( korlátozott számú terápiás célpont, szigorodó követelmények, niche-termékek) A gyógyszerérték nehéz megragadhatósága, prémium árazási stratégiák Támogatáspolitika Kínálatindukált kereslet Kemény költségvetési korlát a gyógyszerkasszában Fogyaszói szerep szétválása, kusza megbízóügynök viszonyok (10)
A fogyasztói szerep háromfelé válása Kezelőorvos Finanszírozó Beteg Dönt a fogyasztásról? DÖNT RÓLA NEM DÖNT RÓLA NEM DÖNT RÓLA Kifizeti a gyógyszert? NEM FIZETI KI KIFIZETI NEM FIZETI KI Elfogyasztja a gyógyszert? NEM FOGYASZTJA EL NEM FOGYASZTJA EL ELFOGYASZTJA (11)
Megbízó-ügynök kapcsolatok a gyógyszerellátási rendszerben Kínálati oldal Nagykereskedő Gyógyszergyártó Gyógyszertár legjobb 3 Keresleti oldal Beteg Kezelőorvos 1 2 legjobb megéri Finanszírozó A támogatáspolitika ebben a megközelítésben a finanszírozó (és a mögötte álló szabályozó) válasza a kezelőorvos elvesztésére. Forrás: Dankó, D. Molnár, M.P. (2011, szerk.): Gyógyszertámogatás rendszerek, eszközök, perspektívák. Medicina (12)
Mire támaszkodik a támogatáspolitika elmélete? Közösségi döntéshozatal, intézményi szociológia Egészségügyi közgazdaságtan Klinikai farmakológia és orvostudományok (13)
A támogatáspolitika küldetése A támogatáspolitika küldetése olyan szabályozási környezet kialakítása, valamint konkrét szabályozási mechanizmusok működtetése, amelyek a finanszírozó számára lehetővé teszik az ésszerű nagyságú gyógyszerkasszán belüli forrásallokáció hatékonyságának maximalizálását. (14)
Miként valósítható meg a támogatáspolitika küldetése?: Költséghatékony készítmények vásárlása A költséghatékonyság több dolgot jelenthet: vagy azt, hogy az új gyógyszer a komparátor terápiához képest legfeljebb ugyanakkora költséggel nagyobb egészségnyereséget biztosít ( domináns eset : B és C terápia az A terápiához képest), vagy azt, hogy az új gyógyszer költsége nagyobb ugyan a komparátor terápiához képest, de az általa elérhető egészségnyereség a költségnövekményt meghaladó arányban nő ( D terápia az A terápiához képest), vagy pedig azt, hogy az új gyógyszer kisebb egészségnyereséget biztosít a komparátorhoz képest, de az egészségnyereség-csökkenés kisebb, mint a terápiaköltség csökkenése ( K terápia az A terápiához képest, ám ez utóbbit a gyakorlatban nem preferáljuk). Egészségnyereség (u) B K C A J Δu > Δc Δc D Δu Terápiaköltség (c) E Δc H F I Δu < Δc Δu G Forrás: Dankó, D. Molnár, M.P. (2011, szerk.): Gyógyszertámogatás rendszerek, eszközök, perspektívák. Medicina (előkészületben) (15)
A költséghatékony készítményvásárlás három lehetséges dimenziója 1 A finanszírozó olyan gyógyszereket fogad közfinanszírozásba, amelyek a klinikai bizonyítékok és a gazdaságossági adatok alapján költséghatékonyak 2 A finanszírozó felülvizsgálja azon gyógyszerek közfinanszírozását, amelyek a valós életbeli gyógyszerfelhasználás mintázatai alapján nem tűnnek költséghatékonynak 3 A finanszírozó minden gyógyszert abban a mennyiségben és azoknak a betegeknek tesz elérhetővé, amelyben és akik azt igénylik (16)
VISSZAFORGATÁS A költséghatékony készítményvásárlás három dimenziója stabil körforgást eredményez a gyakorlatban 6 A terápiás eredményesség valós adatokra épülő felülvizsgálata, a nem-hatékony készítmények delistázása 1 Gyors és egyszerű piacra lépés biztosítása a generikus készítmények számára 5 Kockázatmegosztási módszerek alkalmazása az optimális erőforrásallokáció érdekében ORIGINÁLIS TERMÉKEK VERSENGŐ TERMÉKEK 2 A versengő készítmények folyamatos árcsökkenésének biztosítása, a generikus helyettesítés ösztönzése 4 Új, hozzáadott értékkel bíró terápiák (hatóanyagok) befogadása VISSZA- FORGATÁS 3 A hatékonysági tartalékok kiküszöbölése a fenntartható megtakarítási lehetőségek kiaknázása révén Speciális, komplex és/vagy ritka kórképek terápiáinak lehetővé tétele ALACSONY INCIDENCIÁJÚ BETEGSÉGEK TERÁPIÁI MAGAS INCIDENCIÁJÚ BETEGSÉGEK TERÁPIÁI Magas incidenciájú (nép)betegségek kezelése költségminimalizálás mellett (17)
Mit tegyünk, ha a költséghatékony készítmények között is sorrendet kell felállítanunk? Szabad forrás? A Gyógyszerkassza? B D C E F G H Amennyiben nincsen elegendő forrás minden költséghatékony terápia támogatására, valamilyen módon prioritási sorrendbe kell állítanunk a befogadásra váró gyógyszereket. (18)
Milyen szempontok mentén hozzuk meg a támogatáspolitikai döntéseket? Költséghatékonyság Terápiás hozzáadott érték Költségvetési kihatás Származékos hatások Egészségpolitika által explicitté tett etikai megfontolások (19)
Az előadás témái A gyógyszertámogatás szerepe a társadalombiztosítás rendszerében A támogatáspolitika jelentése, küldetése A támogatáspolitika eszköztára A hazai gyógyszertámogatási rendszer trendjei, mutatói (20)
Kemény és puha támogatáspolitikai eszközök Technokratikus eszközök ( kemény ) Érdekeltségalapú eszközök ( puha ) A generikumok által kötelezően biztosítandó árelőny ( 40-20-10-5% szabály) Terápiás célértékekkel támogatott felírási gyakorlat Követő generikumokra vonatkozóan a legalacsonyabb napi terápiás költségen való piacra lépés kötelme Visszajelzés az orvosoknak a felírási szokásokról Hatóanyag-alapú referenciaárazás (fixesítés) Orvosoknak küldött tájékoztató levelek ( dear doctor letters ) (Kötelező generikus helyettesítés) Generikus készítmények gyors befogadása (az ügyintézési idő minimalizálása) (21)
Nagykereskedők Gyógyszergyártók Kezelőorvosok (22) Hatósági ármegállapítás Kötelező forgalom-arányos gyártói befizetések Kasszatúllépés utáni befizetések ( sávos ) Orvoslátogatói adó ( regisztrációs díj ) Gyógyszerismertetésre vonatkozó korlátozások Színkódos vényíró szoftverek Terápiás célértékekkel támogatott felírási gyakorlat Felírási jogosultságok korlátozása Szakorvosi javaslatra történő háziorvosi gyógyszerrendelés Orvosi tájékoztató levelek Orvosi visszajelző rendszerek Betegek Egyszerűsített generikus befogadás Referenciaárazás, nemzet-közi ár-összehasonlítások Indikációhoz kötött támogatás, támogatási protokollok Kritikai technológiaértékelés Központi gyógyszerbeszerzés ( különkeret, tételes ) OEP Beteginformációs szoftverek Differenciált támogatási mértékek Kötelező térítési díj Kieg. szoc. programok ( közgyógyellátás ) Előzetes jóváhagyás (egyedi méltányosság) Egy vényen rendelhető mennyiség korlátozása Hatósági árrésszabályozás Differenciált áfa-szabályozás Pénzügyi kockázatmegosztási megállapodások Eredményhez kötött kockázatmegosztási megáll- Támogatás-felülvizsgálat Nyereségarányos patikai visszafizetések Kötelező gyógyszertári helyettesítés Gyógyszerészi tájékoztató levelek Gyógyszertár-alapítási korlátozások Gyorsított befogadási ügyintézés 2,5%-os nagykereskedői befizetési kötelezettség Hatósági árrésszabályozás Gyógyszertárak
Az előadás témái A gyógyszertámogatás szerepe a társadalombiztosítás rendszerében A támogatáspolitika jelentése, küldetése A támogatáspolitika eszköztára A hazai gyógyszertámogatási rendszer trendjei, mutatói (23)
Néhány alapadat Egészségügyi közkiadások Gyógyszertámogatás közkiadásai Gyógyszertámogatás magánkiadásai Támogatott gyógyszerkör Fogyasztás (24)! A GDP arányában mérve az egészségügyi közkiadások lényegesen nem változtak (4,5-5%, kb. 1.500 Mrd Ft, kb. 150.000 Ft/fő/év) A GDP arányában: 1,2-1,5% 0,8-1,0% Az egészségügyi közkiadáson belül: 25% 20% Összes kiadás: kb. 100 MrdFt/év Egy főre jutó kiadás: kb. 10.000/fő/év, Átlagos támogatási mérték: 70% Versengő hatóanyagok forgalma: kb. 70%, Generikus gyógyszerek forgalma: 50% felett Terápiás napban mérve a felhasználás volumene megfelel a fejlett országokban mértnek.
A gyógyszerkassza alakulása 450,0 400,0 350,0 kiadás gyártói befizetések gyógyszertámogatás egyenleg 388,7 Széll Kálmán terv Gyftv. 348,9 286,9 309,1 300,0 250,0 200,0 209,0 251,8 288,9 292,2 299,6 316,1 240,2 231,5 244,6 260,6 247,1 150,0 100,0 50,0-2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Az elmúlt 10 évben két sokkszerű beavatkozás történt. A kiadási oszlopok nettó számokat tartalmaznak, vagyis a bruttó kiadásból már le van vonva a gyártói befizetések összege, mely külön is megjelenik. 2012 után az ábrán nem jelenik meg a mára kb. 50MrdFt-ra tehető ún. tételes beszerzésű gyógyszerek ellenértéke. (25)
A jelen és a jövő kihívásai a gyógyszertámogatásban A késői stádiumú, halálos betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek támogatásának morális és gazdasági kérdései. A bioszimiláris gyógyszerekben rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázása. Kihívások A termékek közötti szelekció és priorizálás módszertani kérdései. A szereplők széleskörű érdekeltségének kialakítása. A valós életbeli hatásosság monitorozása és maximalizálása. (26)