Bodrogi József Kaló Zoltán. Innováció a gyógyszeriparban
|
|
- Júlia Halászné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Bodrogi József Kaló Zoltán Innováció a gyógyszeriparban 1. Innováció fogalma A fejlett és fejlődni szándékozó országok taktikája és stratégiája viszonylag egyszerű modellel leírható. Olyan tőke és munkaerő kombinációt kell megvalósítani, amely komparatív előnyt biztosít az adott országnak. Ennek kulcseleme a munkaerő összetétele, képzettsége és minősége, hiszen ezen termelési tényező biztosítja a szellemi hozzáadott érték azon kritikus tömegét, amely lehetővé teszi a fentebb említett előnyök realizálását. A gazdasági fejlődésben kiemelkedő szerepe van az innovációnak, amelynek fontossága és jelentősége a múltban, a jelenben és a jövőben is megkerülhetetlen. Az innováció fogalmát először Schumpeter 1939-ben publikált könyvében (1) definiálta tudományos alapossággal. Az innováció felfogása szerint egy új termelési forma kialakítását jelenti, ami magában foglalja: a. új termék létrehozását, ami a fogyasztó előtt eddig még ismeretlen volt. b. új, az adott területen ismeretlen eljárás bevezetését. c. új piac létrehozását, amelyen az adott ország még nem volt jelen. d. nyersanyagok, félkész termékek új beszerzési forrásainak megteremtését. e. új szervezet létrehozását. Tehát innovációról akkor beszélhetünk, ha a jelzett feltételek fennállása mellett magas szintű stratégiai újdonsággal állunk szemben. Rendkívül fontos aspektus azonban, a fogyasztó, a piac értékítélete meghatározó, hiszen a keresletet megtestesítő piacnak illetve annak konkrét megtestesítőjének, a fogyasztónak olyat kell nyújtani, amit jobban értékel a réginél. Az innováció az OECD értelmezésében a piaci keresletre és egyéb társadalmi szükségletekre adott válasz a különféle ismeretek kreatív alkalmazásával.(2) Mérési célokra az Oslo-i Kézikönyv ad definíciót: új vagy lényegesen továbbfejlesztett termék (jószág vagy szolgáltatás) létrehozása, vagy új folyamat, új marketing eszköz, új szervezeti megoldás megvalósítása az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben vagy külkapcsolatokban.(3) A fenti módokon értelmezett innováció a gyakorlatban eltérő sajátosságú innovációs stratégiákban valósul meg a különböző gazdasági szektorokban, iparágakban. 1. Kínálatvezérelt iparágak Tipikus területe a bőr- és cipőipar, a textil- és faipar, valamint a mezőgazdaság, ahol az innováció döntően a termelés technikai hátterének biztosításában jelentkezik. Legfőbb sajátossága, hogy az innováció különböző formái az iparágakon kívülről származnak, jellemzően a beszállítóktól. 2. Méretgazdaságosságon alapuló területek Tipikus megjelenési formája a gépgyártás és a feldolgozóipar, ahol az eljárás- és termék innováció párhuzamosan megfigyelhető, a termelési rendszerek és a termékek összetettek. A
2 méretgazdaságossághoz kötődő kritikus tömeg alapvetően határozza meg termelés volumenét és sokszor a jövedelmezőségét is. Az innováció jellemzően saját pénzügyi forrásokra támaszkodik, erőteljes a belső K+F, amelynek eredményei nemcsak az adott területen, hanem a beszállítóknál is jelentkeznek. 3. Specializált iparágak Tipikus területe a műszeripar és az informatika, ahol más ágazatok igényeit igyekszenek kielégíteni. A potenciális felhasználókkal együttműködve valósul meg az innováció tehát ebben az ágazatban döntően külső innovációs ötletek és források jelennek meg, a fejlesztés célirányos, a kereslet pedig erősen korlátozott. 4. K+F intenzív ágazatok A világgazdaságban innováció igényesség szempontjából az űrkutatást, az energetikát, a távközlést és az egészségipart, amelynek legfontosabb része a gyógyszeripar, sorolják a vezető ágazatok közé. Közös jellemzőjük, hogy nagy társadalmi fontosságú tudományos eredményekhez kötődik az innováció, amely óriási tőkeerejű szereplőket igényel. További sajátosságuk, hogy intenzív alap- és alkalmazott kutatási hátteret igényelnek, a K+F átfutási ideje- a bevezetéshez hasonlóan- nagyon hosszú. Az innováció tőkeigénye magas, megtérülése nagyon kockázatos, amelyek csökkentését monopóliumok biztosítják döntően szabadalmi védettség formájában. Ezeken a területeken a kutatási, termelési és értékesítési kapacitások magas fokú koncentrációja nélkül az innováció sikeressége nehezen valósítható meg. 2. A gyógyszeripari innováció jelentősége A gyógyszeripari innováció feltételei jelentősen megváltoztak, nehezedett az innováció külső és belső feltételrendszere. A kutatás-fejlesztés hatékonysága csökkenő tendenciát mutat, egy új technológia fejlesztésének költsége jelentősen emelkedett, a piacra jutás feltételei a közfinanszírozáshoz kötelező költség-hatékonysági bizonyítékok és költségvetési hatás elemzés általánossá válásával megnehezedtek, az új technológiák árképzése és indokolhatósága komoly stratégiai döntésekre kényszeríti a fejlesztőket, a differenciált árképzés megszűnése és a terápiás referencia ártámogatási rendszer széleskörű alkalmazása csökkenti a kutatás-fejlesztés megtérülését. Ennek ellenére az egészségipari innovációnak olyan komoly hozadékai vannak, melyek miatt a terület folyamatos fejlődése társadalmi szinten kívánatos. Természetesen ezek között első helyen kell megemlíteni a kielégítetlen egészségügyi szükségletek csökkenését, a lakosság egészségi állapotának javulását. Könnyű lenne azt mondani, hogy az új technológiák hasznát igazolja a várható élettartam folyamatos növekedése. Ugyanakkor a lakosság várható élettartamának növekedésében az általános jólét növekedése és az ehhez kapcsolódó életmód változás döntő szerepet játszik, ezért az egészségi állapot javulását nem írhatjuk kizárólag az egészségügyi technológiák fejlődésének a javára. Mindazonáltal elsősorban a korszerű terápiás lehetőségeknek fejlődésének köszönhető, hogy a korábban halálos betegségekben (pl. cukorbetegség, emlőrák, leukémia, végstádiumú vesebetegség, malária) szenvedők mára meggyógyulhatnak a betegségből, vagy sok-sok életévet nyerhetnek az optimálishoz közeli életminőségben. Számos krónikus betegségben (pl. asztma, depresszió, migrén) az egyre eredményesebb kezelésnek köszönhetően látványosan és mérhetően javult a betegek életminősége. Az elkerülhető betegségteher még mindig jelentős nemcsak a fejlődő országokban, de a közepesen fejlett és fejlett gazdaságú országokban is. Ezért fontos az egészségügyi technológiák innovációs ciklusának a fenntarthatósága.
3 A gyógyszeripar gazdasági jelentősége Európában Az elkerülhető betegségteher csökkentésén túl az egészségipari innováció gazdasági hozadéka is számottevő. Az ágazat jelentős foglalkoztató, a kutatás-fejlesztésben dolgozók döntően magas kvalifikáltak, és ebből következően a jövedelmük is meghaladja az átlagos jövedelmeket egy adott országban. A terület komoly mértékben járulhat hozzá a GDP növekedéséhez. Ráadásul geopolitikai célok miatt a gyógyszeripari innováció az Európai Unió számára kiemelt fontossággal bír. Az OECD adatai alapján az Európai Unióban 2000-ben a GDP 1,74%-át költötték kutatás-fejlesztésre ben a liszaboni egyezmény azt tűzte ki céljául, hogy az EU 2010-re 3%-ra növelje a bruttó jövedelem K+F-re fordított részarányát annak érdekében, hogy a régió gazdaságilag versenyképes maradjon Észak-Amerikával és Ázsiával szemben. Mivel 2007-ben az EU-ban a bruttó hazai össztermék 1,77%-át költötték kutatás-fejlesztésre, elmondható, hogy a célokat nemhogy elérni, de még közelíteni sem sikerült. Referenciaként érdemes megemlíteni, hogy 2007-ban Japán a GDP 3,44%-át, az Egyesült Államok 2,66%-át költötte K+F-re, mely arány messze meghaladja az unió K+F kiadások arányát (ld. 1. ábra). 1. ábra A kutatás-fejlesztési kiadások alakulása(4) Ahhoz, hogy az Európai Unió sikeres legyen más régiókkal szemben, és növelni tudja a kutatásfejlesztésre költött forrásokat, elsősorban olyan iparágakat kellene támogatni Európában, amelyek az eladásaikból 3% felett forgatnak vissza kutatásba. A gyógyszeripar ezen ágazatok között is kiemelkedő, 16,5%-os kutatási ráfordítás / eladás rátával bír (5). Bár az európai gyógyszeripari kutatás-fejlesztési kiadások az 1980-as 2,33 milliárd szintről 2008-ra 26,55 milliárd -ra nőttek, a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés európai szerepe csökken nemcsak az Egyesült Államokkal, de Ázsiával szemben is.
4 A gyógyszeripari innováció gazdasági jelentősége Magyarországon Magyarország jövőjét részben az határozza meg, hogy a folytonosan változó világpiaci helyzetben milyen stratégiailag és gazdaságilag is fontos ágazatokban képes sikeres lenni. Ehhez természetesen átgondolt ágazati politika szükséges a kiválasztott területeken. Az egészségipar jelentősége túlmutathat a mostani szerepén. Egyes vélemények szerint az ágazat jelentheti a világgazdaság Kondratyev által leírt éves időtávú ciklusaiban a soron következő konjunkturális időszak hajtóerejét. Ennek egyrészt az az alapja, hogy az egészségügyi szolgáltatásokban az élőmunkát nem lehet kiváltani, azaz a szektor döntő szerepet játszik a foglalkoztatottság fenntartásában, ugyanakkor az ágazatban az innováció hasznosulása rendekívül magas mértékű. Közismert tény, hogy a gyógyszeripar más szektorokhoz képest a forgalmának kiemelkedő hányadát forgatja vissza kutatás-fejlesztésbe(6). Az innovatív gyógyszeripar jelentősen növelheti egy ország vagy régió versenyképességét, emiatt az ágazat támogatása az Európai Unió kiemelt céljai között szerepel. A gyógyszeripar kis nyersanyag igényű, nagy hozzáadott értékű ágazat, mely jelentős szürkeállományt és tudást igényel. Magyarország adottságai miatt pontosan ilyen tulajdonságokkal bíró ágazatban veheti fel versenyt más országokkal. Ezen a területen a magyar egyetemi szakemberképzés tradicionálisan magas színvonalú volt, azonban a természettudományi egyetemi képzés prioritása és ezzel párhuzamosan a képzésre fordított források nagysága az utóbbi időben jelentősen csökkent. A hazai gyógyszerágazat relatív versenyelőnyt élvez a nyugat-európai országokkal szemben abban a tekintetben is, hogy az ágazatra egyelőre nem jellemzőek a sztrájkok, és a kutatás-fejlesztés lehetőségeit nehezítő civil mozgalmak (pl. állatkísérletek betiltása érdekében tüntetők) hazánkban még nem erősek. Sajnálatos módon azonban Magyarországot is érinti az a nemzetközi trend, mely szerint a gyógyszeripari befektetések az alacsony humán erőforrás költségek miatt áthúzódnak Ázsiába (pl. India, Kína). Ráadásul a hazai kutatás-fejlesztés színvonala kormányzati és kockázati tőke, valamint egyéb magán erőforrások hiányában erősen visszaesett, többnyire csak generikus termékek technológiai fejlesztésében tudjuk felvenni a versenyt a világ többi régiójával. A hazai gyógyszeripari kutatás-fejlesztés szabadalmak hasznosulása csekély mértékű. Még így is Magyarországon a hazai gyártóhellyel rendelkező gyógyszergyárak éves mérlegadatainak összegzése alapján a gyógyszeripari K+F kiadások 54 milliárd Ft-ot tettek ki 2008-ban. Ez azt jelenti, hogy a versenyszféra hazai K+F ráfordításainak 60%-át a gyógyszeripar adta(7). A gyógyszeripari K+F fontos eleme a nemzetközi klinikai vizsgálatokban való részvétel. Összességében körülbelül 50 milliárd forintra becsülhetjük azt a teljes összeget, amit a nemzetközi klinikai vizsgálatok érdekében a megbízók elköltenek Magyarországon a magyar szakemberek aktív bevonásával. Ez az összeg a magyar bruttó hazai össztermék 0,2%-ára tehető(8). Sajnálatos módon az innováció szerepe a hazai gyógyszeriparon belül csökkenni látszik, a gyógyszeripari és biotechnológiai szabadalmak száma negatív tendenciát mutat, amely aggasztó jelenség. Igazán nagy nemzetközi piaci eladásokat produkáló, döntően hazai fejlesztésű originális gyógyszert az utóbbi időben nem tudott produkálni az ágazat. Természetesen ez részben következménye annak az erkölcsileg pozitív, de gazdasági szempontból negatív ténynek, hogy a tehetséges magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szakemberek egyre jelentősebb nemzetközi karriert futnak be a világ számos, jól felszerelt és kiemelt megélhetési lehetőséget biztosító kutatóközpontjában. Fontos volna tehát, hogy a hazai gyógyszeripari központok is komoly lehetőséget biztosítsanak a jól képzett magyar szakemberek számára. Ehhez mindenképpen beruházásokra és ágazati fejlesztésre volna szükség. A gyógyszeripari beruházások vonzása számos hozadékkal bírna. A magasan kvalifikált, jól fizetett szakemberek itthon tartása mellett javulhatna a hazai külkereskedelmi egyenleg és nőhetne a GDP. A gyógyszeripari beruházások eredményezhetnek új K+F egységeket és
5 gyártóhelyeket. Amennyiben új gyógyszeripari központ olyan régióban keletkezik, mely gazdasági szempontból hátrányos helyzetű (pl. Kelet-Magyarország, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl orvosegyetemi háttérrel is bíró központjaiban), a beruházások a gazdasági multiplikátor hatásaik révén csökkenthetnék ezen régiók lemaradását. A gyógyszeripari beruházások növekedését, a gyógyszeripar fokozottabb jelenlétet számos kormányzat által befolyásolható tényező segítheti elő: a partneri viszony, a kiszámítható gazdasági környezet, az állami támogatások és szubvenciók rendszere valamint különféle egészségpolitikai eszközök(6). Ennek érdekében kulcsfontosságú a Magyar Gyógyszeripari és Biotechnológiai Akcióterv(9), melynek politikai ciklusokon túlnyúló implementálása a magyar gazdaság és egészségügyi rendszer fejlődésének szempontjából is kívánatos volna. 3. Gyógyszeripari innováció dilemmája A fejlett országokban hatalmas nyomás nehezedik a társadalompolitikára, az egészségpolitikára és a gyógyszergyárakra a betegek részéről, hogy a megoldatlan és alacsony gyógyulást biztosító betegségben szenvedők hatásos és eredményes ellátást kaphassanak. Ezen betegségek döntően a virológia, az onkológia, a központi idegrendszer (ezen belül elsősorban a demencia) területeihez köthetők, így ezeken a területeken csodavárásszerű áttöréseket szeretnének az érintettek. A jelzett gondok megoldására hatásos, tartós és biztonságos megoldás csak K+F tevékenység sikeres megvalósításával biztosítható, amely azonban nagy tőkeigényű, kockázatos és hosszú átfutási idejű, tehát a K+F eredményes megszervezése és megvalósítása előfeltétele a társadalmi igény kielégítésének. Nagyon sok tényező eredőjeként-kockázat, óriási tőkeigény, véges pénzügyi eszközök stb.- azonban a végeredmény, az új gyógyszer rendkívül drága lesz, amelyek mindegyikét még a leggazdagabb országok sem tudnak bevonni a gyógyításba. Egyre növekvő gondot jelent az új gyógyszeres technológiák finanszírozása, támogatási rendszerekbe való bevonása, amely nélkül a betegek többsége számára nem lesz hozzáférhető a gyógyulás esélye. Óriási társadalmi elvárás a kielégítetlen egészségügyi szükségletek tekintetében Egészségügyi kutatás-fejlesztés Hogyan tudják a társadalmak és a betegek finanszírozni az innovatív technológiákat? Drága innovatív egészségügyi technológiák (pl. gyógyszerek) magas fejlesztési költségek jelentős kockázatok kiemelkedő befektetői hozamelvárások 2. ábra Az egészségügyi innováció társadalmi és befektetői dilemmája 4. Hagyományos gyógyszerfejlesztés egységes modelljének kiterjesztése A gyógyszerek kutatása-fejlesztése korábban a hagyományos, kis molekulasúlyú hatóanyagok fejlesztésére fókuszált, és számos, népbetegség kezelésére alkalmas, az alapellátásban is alkalmazható területen gyakorlatilag minimálisra csökkentették az új gyógyszerek iránti kielégítetlen
6 egészségügyi szükségletet. A magas vérnyomás kezelésében például a jelenleg már generikus szakaszban levő olcsó gyógyszeres terápiák mellett innovatív gyógyszerre minimális igény van, mely az új gyógyszer kifejlesztésének fedezetét már nehezen biztosítja. Az utóbbi időben a kutatás-fejlesztés központjában a biológiai gyógyszerek állnak, melyek alkalmazását egyre specializáltabb betegcsoportokra igyekeznek kifejleszteni. A gyógyszeripari K+F szintén jelentős iránya a különböző technológiák kombinálása, mely nemcsak gyógyszer-gyógyszer kombinációra vonatkozik, hanem bizonyos hatóanyagok és egyéb hi-tech eszközök együttes alkalmazására. Ennek sikeres példája a gyógyszerkibocsátó stentek elterjedése a keringési betegségek kezelésében, melynek következtében megszűnt a határa a klasszikus gyógyszergyártó kategóriának, és a gyógyszeripari vállalatok egészségipari technológiák gyártóivá minősültek át. A folyamatot tovább erősíti a genomikai gyógyszerfejlesztés és a személyre szabott orvoslás, melynek során egy molekuláris diagnosztikai eszköz és egy új, célzott gyógyszeres terápia együttes fejlesztése a kezelés eredményességét jelentősen növeli. A világ legjelentősebb gyógyszeripari vállalatai megnyitották a diagnosztikai üzletágukat a szinergizmusok kiaknázása érdekében. A gyógyszerek életciklus menedzsmentjéhez kapcsolódó fejlesztések is komoly lehetőséget biztosítanak az ipari szereplők számára. Az életciklus menedzsment fókuszában hosszú ideig a szabadalom lejárta előtti szakaszban a technológiai fejlesztés állt. A nyújtott hatású gyógyszerek (pl. heti egyszeri tabletta) illetve eltérő gyógyszerbeviteli formák (pl. mátrixtapasz) piaci bevezetése a technológiákra vonatkozó szabadalmi védettségen keresztül biztosította a hatóanyag szabadalmának lejárta után a termék exkluzivitásának fenntartását bizonyos ideig. Az utóbbi időben a már bevezetett hatóanyagok esetében új indikációs lehetőségek kutatása, különösen a genotipizálás általánossá válása kapcsán, is hajtóereje az új humán gyógyszerek fejlesztésének. Természetesen egy adott hatóanyagot nemcsak humán gyógyszerként regisztrálhatnak, így a fejlesztés megtérülését az állatgyógyászati alkalmazások is elősegíthetik. A gyógyszeriparban azonban számos olyan szereplő is jelen van, amelyeknek nem célja késztermék fejlesztése, hanem a gyógyszeripari kutatás-fejlesztéshez és gyártáshoz szükséges kiegészítő termékek (pl. reagens, esszé, transzporter) létrehozása. 5. Új kihívások A 90-es évek eleje óta a gyógyszerek piaci bevezetéséhez szükséges tudományos bizonyítékok szerepe jelentősen átértékelődött. A regisztrációhoz bizonyítani kell, hogy a készítmény hatásossága klinikai vizsgálatokban megfelelő, a relatív biztonságossága elfogadható, és a termék minősége állandó. A finanszírozói befogadás elnyeréséhez ezen felül bizonyítandó, hogy a gyógyszer a valós életben is számottevő egészségnyereséggel bír, a költség-hatékonysági rátája nem haladja meg a társadalom számára elfogadott küszöbértéket, és finanszírozása nem teszi lehetetlenné az adott évben rendelkezésre álló büdzsé betartását. 1. táblázat - A gyógyszeripari kutatás-fejlesztés stratégiai kényszere (10) Követelmények regisztráció követelményei Végpont kontrollált körülmények között mért egészségnyereség, azaz hatásosság biztonságosság & tolerabilitás minőség Hatás a kutatás-fejlesztés folyamatára vállalati belső kényszer, hogy egészségpolitikai szempontból kevésbé releváns, bizonyítékokat állítsanak elő gyorsabban és olcsóbban közfinanszírozói valós életben elért egészségnyereség, külső nyomás, hogy egészségpolitikai
7 támogatás követelményei azaz eredményesség költség-hatékonyság költségvetési hatás szempontból relevánsabb bizonyítékokat állítsanak elő pl. standard komparátor, több végpont A gyógyszeripari kutatás-fejlesztés egy újfajta stratégiai kényszerrel áll szemben: a regisztrációhoz és a finanszírozói befogadáshoz szükséges bizonyítékokat is magas tudományos standardok szerint kell előállítani. Ez azért nehéz feladat, mert más-más megközelítést igényel a kétfajta követelmény teljesítése. A regisztrációhoz szükséges bizonyítékok esetében a fő cél az, hogy minél olcsóbb és gyorsabb legyen a kutatás-fejlesztés időtávja, mert egyrészt a K+F-re jutó források is végesek, másrészt a szabadalomvédettség időbeni korlátja miatt a rövidebb klinikai fejlesztési fázis hosszabb megtérülési időszakot biztosíthat. Ezért e cél teljesítéséhez a legegyszerűbb klinikai vizsgálatokban a sikeres regisztrációhoz legnagyobb esélyt biztosító komparátort érdemes kiválasztani. A finanszírozói támogatáshoz szükséges bizonyítékok ezzel ellentétes irányban hatnak: a leggyakrabban alkalmazott alternatív eljárásokkal szemben kellene bizonyítani kevésbé kontrollált, azaz életszerűbb körülmények között, hogy érdemes az új gyógyszerekre közpénzeket elkülöníteni. Az egészségügyi technológiák K+F programjai jelentősen módosultak azóta, mióta a finanszírozói támogatáshoz bizonyítani kell a terápia értékét. A klinikai fejlesztés szakaszában új típusú adatokat kell gyűjteni, többféle döntéshozók elvárásainak kell megfelelni, ami jelentősen növeli a kutatásfejlesztés kockázatait és várható költségét. 6. Új szervezeti modell A méret-és választékgazdaságosság elvének megfelelően a gyógyszeripari innováció klasszikusan nagy mammutcégek kutatólaborjaiban valósul meg. Ezekben a központokban van megfelelő nagyságú és minőségű technológiai platform, valamint elegendő számú kutatási projekt és ahhoz, hogy a sikertelen fejlesztések költségeit is fedezzék a sikerrel bevezetett termékekből származó jövedelemből. Ezek a nagy vállalatok alkalmasak arra, hogy az átlagosan 1,3 milliárd dollár fejlesztési költséget (11) biztosítani tudják a kezdetektől a gyógyszer piacra kerüléséig. Ez a tényező jelentette az innovatív gyógyszeripari vállalatok fúziós és felvásárlási trendjének egyik fő hajtóerejét. Hasonló elvek mentén számos példát láttunk az utóbbi időben arra, hogy egy hatóanyagot különböző indikációkban több nagy cég fejleszt, az adott piacnak megfelelő tapasztalatuk alapján. A magyarországi gyógyszer kutatás-fejlesztés relatív eredménytelensége az utóbbi 20 évben részben abból fakad, hiszen a hazai vállalatok a méret- és választékgazdaságosság elvének megfelelő üzemméret hátterét nem képesek saját forrásból biztosítani. Sajnálatosan az egyre kevesebb vállalatnál koncentrálódó kutatás-fejlesztési tevékenység globálisan nem eredményezte a gyógyszerfejlesztés hatékonyságának növekedését. Az utóbbi 10 évben egyre több erőforrás felhasználásával egyre kevesebb új hatóanyagot vezetnek be. Részben ezért a fejlesztés motorját az elkövetkezendő években a kisebb, nagyobb kockázatvállalási hajlandósággal bíró, sokszor kockázati tőkéből finanszírozott vállalatok jelenthetik. Ezek ugyan nem alkalmasak arra, hogy az általuk kifejlesztett hatóanyagokat eljuttassák a regisztrációig, de a korai fejlesztés sikeres befejezése után a nagyobb vállalatok felvásárolhatják a fejlesztési projektet vagy magát a céget, és a tőkeerejük révén biztosítják a fejlesztés késői fázisának anyagi és szervezeti hátterét. Az egyetemi és a gyógyszeripari vállalatok együttműködésének szerepe is felértékelődött az utóbbi időben. Ebben a folyamatban az egyetemi központokhoz kacsolódó spin-off cégek is jelentős katalizáló erőt képviselnek. Az akadémiai és ipari szféra szinergizmusát a 2. táblázat mutatja be.
8 Ebből kitűnik, hogy amennyiben mindkét szereplő a hagyományosan erős területeire koncentrál, akkor a másik fél által képviselt előnyök az együttműködés keretében jelentősen növelhetik a saját területeken végzett tevékenységek eredményességét. 2. táblázat - Az egyetemi és ipari szféra szinergizmusa a gyógyszerek kutatás-fejlesztésében alapkutatás alkalmazott kutatás tudásbázis hozzáférés közösségi kutatási forrásokhoz hozzáférés magán kutatási forrásokhoz és kockázati tőkéhez kereskedelmi alkalmazás oktatás egyetemi központok *** * *** *** * * *** ipari vállalatok * *** *** * *** *** * 7. Új üzleti modell Az ezredfordulóig az iparágban általános volt az úgynevezett blockbuster termékek fejlesztésére irányuló K+F stratégia. Blockbusternek azokat a gyógyszereket nevezzük, melyeknek az éves forgalma meghaladja az 1 milliárd US$-t. Minden innovatív gyártó ilyen termékeket szeretett volna kifejleszteni, és emiatt a fejlesztési beruházásaik elsősorban a nagy előfordulási gyakoriságú betegségek gyógyítására és megelőzésére irányultak. Egy ilyen területen (pl. a koleszterinszint csökkentők piacán) pár százalékos piaci részesedés elérése már blockbuster státusznyi eladást jelentett, azaz a K+F befektetések biztos megtérülését, valamint elegendő forrást a következő termékek fejlesztésére. A generikus portfolió javulása miatt a tömegpiaci gyógyszerek fejlesztésének kockázatai jelentősen nőttek, a blockbuster fejlesztésen alapuló üzleti modell az utóbbi években alacsony megtérülési rátát hoz az innovatív cégeknek. Egyre több új gyógyszer bizonyul veszteséges beruházásnak, ahol a fejlesztési és forgalmazási ráfordítások sem térülnek meg bevételekből, ami azért jelent gondot, mert a befektetési költségek igen jelentősek (12). Ennek megfelelően napjainkban a gyógyszeripari cégek új K+F stratégia mentén működnek, és a nichebuster gyógyszerek fejlesztésére koncentrálnak. Ezekre a gyógyszerekre az jellemző, hogy nem tömegpiaci igényeket elégítenek ki, hanem csak olyan szűk betegcsoportok kezelésére alkalmasak, amelyeknek nagy a kielégítetlen egészségügyi szükséglete, és ahol nem áll rendelkezésre megbízható, eredményes és biztonságos terápiás megoldás. A nichebuster K+F stratégia fókuszában a célzott, főként biológiai terápiák illetve a személyre szabott kezelések állnak. Habár ebben a piaci szegmensben az elérhető árbevétel várhatóan alacsonyabb, mint a blockbuster stratégia esetében (azaz termékenként kisebb, mint évi 1 milliárd US$), azonban a fejlesztési költségek is kisebbek, főként a Fázis II-III klinikai vizsgálatok alacsonyabb költségeinek köszönhetően. A blockbuster termékek alacsony sikerességi hányadosával szemben a nichebuster fejlesztéseket nagyobb sikerráta jellemzi, mert a betegség megjelenése (fenotípusa) helyett a kutatások a betegség mechanizmusának genotipizálásán alapulnak. Ennek másik következménye, hogy a jelenlegi gyógyszeripari szűk portfólió növekedik, hiszen a vállalatok több terápiás területen is meg tudnak jelenni termékeikkel a különböző fenotípusú, de hasonló vagy azonos genotípusú betegségek esetén. A betegek genotípusának meghatározásával a még ki nem alakult betegség is felismerhető és kezelhetővé válik ezekkel a gyógyszerekkel, vagyis a hagyományos betegség állapot menedzsmenttel szemben a betegség teljes életútja menedzselhető. Ennek eredménye az, hogy a betegek potenciálisan hosszabb ideig szedik a számukra megfelelő gyógyszert.
9 Mivel a nichebuster termékek esetében nem elégséges a rendelkezésre álló terápiás paletta, valamint a kielégítetlen egészségügyi szükséglet a betegek szemszögéből jelentős, a finanszírozók magasabb árat is hajlandóak fizetni egységnyi minőségi életév, azaz QALY nyereségért a tömegpiaci termékekhez képest. A nichebuster termékek jelentős része onkológiai gyógyszer. Az onkológia a betegségek súlyossága és magas halálozási rátája miatt még hosszú ideig a népegészségügyi programok fókuszában marad, ezért az ilyen termékek forgalmazóinak az egészségpolitikai döntéshozókkal a partneri viszony könnyebben kiépíthető, mint más gyógyszerek esetében. A nichebuster gyógyszerek a gyógyszergyárakon belül is változásokat idéznek elő, hiszen például a hagyományos gyártási-előállítási modell nem alkalmazható. Ebben az esetben nem egy hatóanyagból kell nagy mennyiséget gazdaságosan gyártani, hanem többféle, kis mennyiségű biológiai hatóanyagot. Ezeknek a hatóanyagoknak a fajlagos gyártási költségei magasabbak, a rossz forgalmi előrejelzésből eredő kár sokkal magasabb, hiszen nincsenek helyettesítő termékek. A gyógyszeripari marketinget is megváltoztatják a nichebuster-ek. Az ilyen termékek esetén jól körülírható a betegcsoportot diagnosztizáló vagy kezelő orvospopuláció, ezért az orvosok és betegcentrumok specializált, kisebb létszámú orvoslátogatói csapattal is elérhetőek. A magas betegorvos arány illetve a betegcsoportra jellemző magas válaszadási arány miatt az új gyógyszerek esetében gyors piaci penetráció érhető el. A gyors piaci penetrációt elősegítheti a molekuláris genetikai vizsgálatok rutinszerű alkalmazása, mely automatikusan, szinte marketing eszközök alkalmazása nélkül is kijelöli az adott gyógyszerre megfelelő betegeket. Ezen okok miatt a piaci niche-t elsőként betöltő szereplő aratja le a piaci sikert. Ez ellentétes tapasztalat az alapellátás gyógyszereivel, hiszen például a statinok esetében a csak ötödikként piacra lépő atorvastatin lett a világ eddig legsikeresebb gyógyszere. Ezzel szemben a ritka betegségek kezelésére kifejlesztett ún. árva (orphan) gyógyszer státuszt megkapó gyógyszerek esetében az valószínűsíthető, hogy a hasonló terápiás területre érkező gyógyszerek már csak az elsőként regisztrált gyógyszerre rezisztens betegeket tudják megszerezni, legalábbis gyors penetrációval, hiszen a teljes betegkörre ezen kísérleti készítmények már nem kaphatnak orphan státuszt. Ezért az első termék sikeressége igaz lehet a követő gyógyszerek piacára is. Mivel a nichebuster termékek zömében biológia hatóanyagok, ezért mind az originális mind a követő biológiailag hasonló gyógyszerek esetében döntően jellemző, hogy a már terápiában részesülő betegek a terápia befejezéséig az először alkalmazott szert kapják. Emiatt a generikus árerózió szerepe is kisebb jelentőségű, mint a hagyományos gyógyszerek esetében, amely előnyt jelenthet az innovatív és a márkázott (branded) generikus gyógyszereket gyártó vállalatok számára. Általánosan elfogadott állítás, hogy az gyógyszerfejlesztés egyik kitörési pontja a biotechnológia és a személyre szabott gyógyszerelés, mert egyrészt ezek a technológiák nagyarányú áttörést ígérnek a hatásosságban, másrészt a biológiailag hasonló gyógyszerek piaci bevezetése a generikus gyógyszerekhez képest nehezített, ezzel egy termék piaci életciklusa meghosszabbítható a hagyományos gyógyszerekéhez képest. A nichebuster K+F stratégián belül az innovatív gyártók törekednek a ritka betegségek orphan státuszú gyógyszereinek fejlesztésére. A ritka betegségek gyógyszerei esetében rövidebb a piacra kerülési idő a fázis II-III vizsgálatok és a törzskönyvezés könnyítettsége miatt, és ezért a fejlesztési költségek is alacsonyabbak. Az orphan gyógyszerek esetében a költség-hatékonysági kritériumok is enyhébbek. Nehezen volna ugyanis indokolható, hogy a ritka betegségben szenvedő, hátrányos helyzetű betegek érdekében a regisztrációs hatóságok könnyítik a regisztráció feltételeit, ugyanakkor a finanszírozók az elégtelen klinikai és költség-hatékonysági bizonyítékokra hivatkozva elutasítják a gyógyszer támogatási kérelmét. Ebből adódóan az orphan gyógyszerek esetében a terápia költséghatékonysági számításokkal alátámasztható és igazolható értékénél is magasabb piaci ár érhető el, ami végsősoron magasabb profitrátát eredményez.
10 8. Generikus és originális gyógyszerek kapcsolata Az originális gyógyszerek szabadalmi védelmének lejárta után az adott hatóanyagot generikus gyártók kezdik el forgalmazni. Napjainkban az egyre korszerűbb, a jó minőségű generikus gyógyszerek a gyors ütemben csökkenő áraikkal jelentős megtakarításokat generálnak a finanszírozók számára, mely társadalmi perspektívából jóléti nyereséget eredményez. A termelési határköltséghez közeli árakon a generikus gyógyszerek alkalmazásából származó megtakarításokból ugyanis forrásokat szabadíthatunk fel az új, és az esetek többségében többletkiadásokat igénylő innovatív technológiák megvásárlására. Amennyiben közpénzekből az új technológiák alkalmazását támogatni tudjuk, úgy elősegítjük az egészségügyi kutatás-fejlesztés megtérülését és az innovációs ciklus folytonosságát. Fontos azt látnunk, hogy a generikus gyógyszeripar működésének eredményessége és fenntarthatósága is az innovációs ciklus folytonosságától, azaz az innovatív gyógyszergyártók sikerességétől függ, hiszen csak akkor lehet újabb és újabb generikus termékeket bevezetni, ha jó pár évvel azelőtt valamelyik innovatív gyártó sikerrel vezette be az adott gyógyszert. Vagyis ha az innovációs ciklus lelassul, akkor a generikus termékek gyártására szakosodott gyógyszeripar jövője is veszélybe kerülhet (3. ábra).(6) Az innováció továbbfejlesztett kezelési lehetőségeket kínál, amelyek elavulttá teszik a generikus gyógyszereket Új innovatív gyógyszerek Kiváló minőségű generikus gyógyszerek Szabadalom lejár A generikus gyógyszerek pénzeszközöket szabadítanak fel az innovatív gyógyszerek számára Generikus gyógyszerek elavulása 3. ábra - Innovatív gyógyszerek és generikus gyógyszerek körforgása Irodalom 1. Schumpeter JA. BUSINESS CYCLES. A Theoretical, Historical and Statistical Analysis of the Capitalist Process. New York Toronto London : McGraw-Hill Book Company, OECD (1999), Managing National Innovation Systems, OECD, Paris. 3. OECD & European Communities (2005), Oslo Manual: Guidelines for collecting and interpreting innovation data, 3rd edition, Joint Publication of the OECD and the Statistical Office of the European Communities. 4. OECD Factbook 2010: Economic, Environmental and Social Statistics; ( 5. The Pharmaceutical Industry in Figures, EFPIA (The European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations), 2010 Edition 6. Kaló Z: Versenyképes gyógyszerpolitika, IME,
11 7. Nikodémus A, Kissné Marjay M. Gyógyszeripar: gyógyír a magyar innovációs rendszernek. IME, Antal J, Szepezdi Zs, Nagyjánosi L, Kaló Z. A nemzetközi klinikai vizsgálatok helyzete és hozadéka Magyarországon. IME, (letöltve: 2010 március 14.). 10. Kaló Z. Beavatkozással nem járó vizsgálatok (3. fejezet) in Lakner G, Renczes G, Antal J: Klinikai vizsgálatok kézikönyve, SpringMed Kiadó, DiMasi JA, Grabowski HG. The Cost of Biopharmaceutical R&D: Is Biotech Different?, Managerial and Decision Economics
A gyógyszerkasszáról; Kinek mibe kerül?
dr. Molnár Márk Péter Budapesti Corvinus Egyetem mark.molnar@uni-corvinus.hu A gyógyszerkasszáról; Kinek mibe kerül? Kossuth Klub, Az előadás témái A gyógyszertámogatás szerepe a társadalombiztosítás rendszerében
RészletesebbenTárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika
BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál
RészletesebbenTechnológia innováció a business marketingben. Business marketing menedzsment 7. Dr. Piskóti István
Technológia innováció a business marketingben Business marketing menedzsment 7. Dr. Piskóti István Bevezető gondolatok Az innováció-képesség újra egyre fontosabb versenytényezővé válik (Cooper- Edgett
RészletesebbenKFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete
KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:
RészletesebbenMAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus
RészletesebbenNÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS
NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek
RészletesebbenMAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági
RészletesebbenBaranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.
1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott
RészletesebbenKutatás és fejlesztés, 2011
Központi Statisztikai Hivatal Kutatás és fejlesztés, 2011 2012. október Tartalom Bevezető... 2 Táblázatok... 7 Fogalmak és módszertani megjegyzések... 100 Elérhetőségek www.ksh.hu Bevezető 2011-ben Magyarországon
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenCÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA
Prof. Dr. Piskóti István - Dr. Molnár László - Gulyásné Dr. Kerekes Rita - Dr. Nagy Szabolcs - Dr. Dankó László - Dr. Karajz Sándor - Dr. Bartha Zoltán - Kis-Orloczki Mónika (5. munkacsoport) CÉLZOTT TERMÉKEK
RészletesebbenHoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*
Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági
RészletesebbenTechnológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK
Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője
SZEMLE Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. március (311 332. o.) Kengyel Ákos Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője Az Európai Unió regionális fejlesztési
RészletesebbenAz élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban
8 gazdálkodás 55. ÉVFOLYAM 1. SZÁM, 2011 TA NULMÁNY Az élelmiszerlánc szereplői közötti kapcsolatok hazánkban POPP JÓZSEF JUHÁSZ ANIKÓ Kulcsszavak: élelmiszerlánc, beszállítók, vevői erő, koncentráció,
RészletesebbenGYEMSZI IRF Rendszerelemzési Főosztály. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék Gazdasági-politikai környezet... 2 Demográfia, egészségi állapot... 2 Az egészségügyi rendszer általános jellemzői... 3 Finanszírozás... 6 Egészségügyi szolgáltatások... 9 Egészségügyi
RészletesebbenE U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.
E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,
Részletesebben0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról
0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
RészletesebbenMultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.
DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi
RészletesebbenGKI Gazdaságkutató Zrt.
GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.
RészletesebbenA BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,
RészletesebbenAz elnök-vezérigazgató üzenete
Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális
RészletesebbenCCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE
RészletesebbenMARKETINGTERV 2014 mellékletek
Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................
RészletesebbenHelyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
RészletesebbenICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban
ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok
RészletesebbenHELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe
Részletesebben2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4.
Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia 2011-2013 Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. telefon:52/880-250 e-mail:
RészletesebbenMartonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*
Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.
RészletesebbenFHB Termőföldindex 2000 100,02014
év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex
RészletesebbenVolksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007.
Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007. VOLKSBANK INGATLAN ALAPOK ALAPJA ÉVES JELENTÉS 2007. I. A Volksbank Ingatlan Alapok Alapja (VIALA) bemutatása 1. Alapadatok Alap neve: Volksbank Ingatlan
RészletesebbenKutatási infrastruktúrák Magyarországon
2. sz. melléklet Kutatási infrastruktúrák Magyarországon Az európai, adott esetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum on Research Infrastructures, ESFRI) Útitervében
RészletesebbenLAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ
2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 81 MOSOLYGÓ ZSUZSA LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSOK: TÉNYEZÕK ÉS INDIKÁTOROK AZ ELÕREJELZÉSHEZ A közgazdasági elméletek egyik alapvetõ témája a lakossági megtakarítások vizsgálata.
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői
RészletesebbenBIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK
BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenBocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó
RészletesebbenRaiffeisen Ingatlan Alap. Féléves jelentés 2008.
Raiffeisen Ingatlan Alap Féléves jelentés 2008. I. A Raiffeisen Ingatlan Alap (RAIA) bemutatása 1. Alapadatok Alap neve: Raiffeisen Ingatlan Alap Lajstrom száma: 1211-04 Alapkezelő neve: Raiffeisen Befektetési
RészletesebbenA Levegő Munkacsoport észrevételei az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) I. Zöld Könyv tervezetéhez (2007. szeptember 30.
A Levegő Munkacsoport észrevételei az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) I. Zöld Könyv tervezetéhez (2007. szeptember 30.) Általános megjegyzések Az EKFS nem tartalmaz konkrét célkitűzéseket,
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.9.26. COM(2012) 537 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A kulturális
RészletesebbenFogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based
RészletesebbenA HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető
A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti
RészletesebbenPÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE. Éves jelentés 2000
PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE Éves jelentés 2000 Előszó A 2000. év a magyar pénzügyi szektor történetében fontos mérföldkő volt. A pénzügyi felügyeletek integrálásával létrejött, az egész pénzügyi
Részletesebben1047 Budapest, Baross u. 91.-95. tel: (1) 399-5500 fax: (1) 399-5599 GYORSJELENTÉS
GYORSJELENTÉS A Synergon Informatika Rt. 2005. január 1-jétől június 30-ig tartó 6 hónap pénzügyi eredményei Nem auditált, konszolidált Nemzetközi Pénzügyi Jelentés/ Beszámolói Szabályok szerint összeállított
RészletesebbenAz Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában
Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,
RészletesebbenNYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM
RészletesebbenFHB Index nemzetközi kitekintés
FHB Index nemzetközi kitekintés Emelkedő pályán az európai lakásárak Az FHB Index elemzéseiben rendszeresen értékeljük a nemzetközi lakáspiaci helyzetet, tavaly még erős polarizálódásról számoltunk be.
RészletesebbenEsélyegyenlőségi Útmutató a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében 2011-13 években kiírt pályázatokhoz
Esélyegyenlőségi Útmutató a Regionális Fejlesztési Operatív Programok keretében 2011-13 években kiírt pályázatokhoz 2011. február 1. ESÉLYEGYENLŐSÉG FELTÉTELEINEK INTEGRÁLÁS A PROJEKTEKBE Az Európai Unió
RészletesebbenNemzetközi összehasonlítás
6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,
RészletesebbenInformációs és kommunikációs technológiák OECD Információs technológiai kilátások: 2004. évi kiadás. Kiemelt szempontok
Information and Communications Technologies OECD Information Technology Outlook: 2004 Edition Summary in Hungarian Információs és kommunikációs technológiák OECD Információs technológiai kilátások: 2004.
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó
RészletesebbenCsatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3
GÁSPÁR PÁL: CSATLAKOZÓ ÁLLAMOK: NÖVEKVŐ KÖLTSÉGVETÉSI PROBLÉMÁK 2002. OKTÓBER Tartalomjegyzék I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 II. A növekvő fiskális feszültségek okai 4 III. Az
RészletesebbenMÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.10.29. COM(2009)594 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban HU HU A BIZOTTSÁG
RészletesebbenNemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020
Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020 1 Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020 Budapest 2012 Kiadja: Vidékfejlesztési Minisztérium
RészletesebbenVÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK. a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához
VÉLEMÉNY ÉS JAVASLATOK a Kormány takarékossági intézkedéseinek megalapozásához A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke I-145/2004. számú levelében jelezte, hogy Az államháztartás elmúlt évi hiánya a vártnál
RészletesebbenTECHNOLÓGIATRANSZFER: I A TUDÁSÁRAMOLTATÁS HATÉKONY MÓDSZERE
TECHNOLÓGIATRANSZFER: I A TUDÁSÁRAMOLTATÁS HATÉKONY MÓDSZERE A nemzetgazdaság fejlődését meghatározó módon befolyásoló tényező, hogy milyen mértékben képes egy-egy ország, az egyre intenzívebbé váló nemzetközi
RészletesebbenSÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING
Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV
BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.
ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó
RészletesebbenHelyzetkép 2012. május - június
Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának
RészletesebbenSzeged Város Fenntarthatósági
Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi
RészletesebbenTEXPLAT A MAGYAR TEXTIL- ÉS RUHAIPAR K + F + I STRATÉGIÁJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE
TEPLAT A MAGYAR TETIL- ÉS RUHAIPAR K + F + I STRATÉGIÁJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE 2010 Készült a Nemzeti Technológiai Platformok támogatása 2. pályázat keretében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI
RészletesebbenA bankközi forintpiac Magyarországon
MNB MÛHELYTANULMÁNYOK GEREBEN ÁRON A bankközi forintpiac Magyarországon (az 1998 szeptembere és 1999 márciusa közötti idoszak néhány tanulsága) 20 A Mûhelytanulmányok sorozatában megjelenõ füzetek a szerzõk
RészletesebbenAz alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai
OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat
RészletesebbenMagyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -
Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között
RészletesebbenBUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Nemzetközi üzleti kommunikáció szakirány
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Nemzetközi üzleti kommunikáció szakirány AZ OLASZORSZÁGI IPARI KÖRZETEK ÉS A MAGYARORSZÁGI KLASZTEREK
RészletesebbenE G Y I N N O V A T Í V K É P Z É S I M O D E L L
KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA 2015/4. szám DOI: 10.20520/Jel-Kep.2015.4.123 Szabó Péter E G Y I N N O V A T Í V K É P Z É S I M O D E L L A M É D I A O K T A T Á S B A N Az elmúlt évtizedben a felsőoktatás-fejlesztés
RészletesebbenRövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012
Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.
RészletesebbenA BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési
RészletesebbenA 1997-es Éves jelentés
A 1997-es Éves jelentés Tartalom Az elnök-vezérigazgató levele 1997. gazdasági és muködési kulcsadatok Sikereink 1997 A menedzsment jelentése: Az 1997. évi tevékenység Középpontban az ügyfél Üzleti kommunikáció
RészletesebbenA régiók és az állam konfliktusai az innovációs kormányzásban Az innováció központi és regionális irányítása Magyarországon 1.
A régiók és az állam konfliktusai az innovációs kormányzásban Az innováció központi és regionális irányítása Magyarországon 1 Gál Zoltán 2 Absztrakt A tanulmány az innováció központi és regionális irányításának
RészletesebbenNyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007
MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.
RészletesebbenMIT VÁRUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL 2006 ÉS 2010 KÖZÖTT? AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT
MIT VÁRUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL 2006 ÉS 2010 KÖZÖTT? AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT LEVEGÔ MUNKACSOPORT, 2006 AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT MIT VÁRUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL 2006 ÉS 2010 KÖZÖTT? 2 AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT 2006
RészletesebbenFelhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére
TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt
RészletesebbenAOSZ. Vidéki tagszervezetek országos hálózatosodását segítő, modell értékű szervezet - és közösségfejlesztő program az AOSZ-nál
AOSZ Vidéki tagszervezetek országos hálózatosodását segítő, modell értékű szervezet - és közösségfejlesztő program az AOSZ-nál Szeleczki István: Kérdőíves felmérés szervezetfejlesztői összefoglaló (kutatási
RészletesebbenNyílt Lapok 2007/3 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata
Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Az ifjúsági szolgáltatások hálózati rendszerének és projekttervezési eszközeinek regionális sajátosságai valamint a forrás-allokáció stratégiai kérdései
RészletesebbenMagyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28.
Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 Budapest, 2009. október 28. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló. 4 1 Bevezető 14 2 Helyzetelemzés 16 2.1 Nemzetközi trendek... 16 2.2 Magyarország turizmusának
RészletesebbenJELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november
JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért
RészletesebbenSZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG
RészletesebbenSzerkesztette: Fenyvesi Éva Vágány Judit
Szerkesztette: Fenyvesi Éva Vágány Judit Borítóterv: FLOW PR A fejezetek illusztrációi: Fenyvesi Éva Lektorok: Salamonné Huszty Anna, Török Hilda ISBN: 978-615-5607-20-2 Kiadja: Budapesti Gazdasági Egyetem
RészletesebbenAz Áldozatsegítő Szolgálat Missziója
AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE 2009. Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban
RészletesebbenÁllami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén
11. Melléklet 11. melléklet Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén A támogatás fogalma és típusai sokról is említést tennünk az energiaszektor vizsgálata kapcsán, mert
RészletesebbenA KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG
I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG 1. A kormányzat gazdaságpolitikája 1.1. Gazdaságpolitikai célok, cselekvési irányok A gazdasági egyensúly javításának
RészletesebbenDr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás
RészletesebbenE-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV
E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4
RészletesebbenA GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)
I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott
RészletesebbenAZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1
AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a
RészletesebbenFODOR MÓNIKA 1 RÁBAI DÁNIEL 2
FODOR MÓNIKA 1 RÁBAI DÁNIEL 2 Milyen a jó munkáltató: toborzási és foglalkoztatási kérdések mérnökhallgatók és HR-szakértők körében végzett primer kutatás eredményei alapján Szekunder kitekintés Generációs
RészletesebbenA VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013
A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA
RészletesebbenKozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából
Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Tanulmányomban a nemzetközi, elsősorban brit tapasztalatok alapján igyekszem a szociális szolgáltatások
RészletesebbenVersenyképes Közép-Magyarország Operatív Program
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív
RészletesebbenA VÁLLALATI VÁLSÁGMENEDZSELÉS GAZDASÁGUNKBAN, AVAGY HOGYAN (NE) MENEDZSELJÜNK!? DR. KATITS ETELKA 1
A VÁLLALATI VÁLSÁGMENEDZSELÉS GAZDASÁGUNKBAN, AVAGY HOGYAN (NE) MENEDZSELJÜNK!? DR. KATITS ETELKA 1 Összefoglalás: A tanulmány betekintést ad a válságba került hazai társaságok válságának jelzéseibe és
RészletesebbenEurópai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak
Borbás László Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak Borbás László Óbudai
RészletesebbenEGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011
MONITOR 2010/II. NEGYEDÉV EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 2010. JÚNIUS E C O S T A T GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Cím: 1024 Budapest,
Részletesebben