Magyarország turisztikai termékei Magyarország nem rendelkezik kiemelt jelentőségű természeti, illetve ember alkotta vonzerőkkel. E gyengeséget földrajzi elhelyezkedése és kisebb hatókörű vonzerőinek sokasága azonban enyhíti, hiszen egyrészt Magyarország Európa, a világ legjelentősebb turista küldő- és fogadó régiójának középpontjában helyezkedik el, másrészt az ország vonzerői számos turisztikai termék fejlesztésének kedveznek és az utóbbi években történt, valamint a folyamatban levő turisztikai fejlesztések hatására mind természeti vonzerőkön alapuló, mind ember alkotta vonzerőinek minősége javult. A Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenysége középpontjába a Magyarország turizmusában legjelentősebb szerepet játszó vonzerőket - az egészségturizmust, a kongresszusi és incentive turizmust, a kulturális, a bor- és gasztronómiai, a falusi, az aktív, az ifjúsági és az ökoturizmust, valamint az üdüléseket - állítja. Egészségturizmus Az egészségturizmus olyan turizmusforma, ahol a turista utazásának fő motivációja egészségi állapotának javítása vagy megőrzése. Az egészségturizmuson belül Magyarországon megkülönböztetjük a hagyományos gyógyüdüléseket, illetve a wellness-üdüléseket. A gyógyüdüléseket jellemzően az idősebb korosztályok képviselői, míg a wellness-üdüléseket inkább a fiatalabb generációk választják. Magyarország területének 80%-a alatt található termál-, illetve gyógyvíz. A geotermikus gradiens értéke mintegy másfélszerese a világátlagnak: 100 méterenként átlagosan 5ºC-kal növekszik a hőmérséklet. A geotermikus gradiens a Dél-Dunántúlon és az Alföldön nagyobb, mint az országos átlag, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken pedig kisebb annál. Magyarországon a 30ºC-nál magasabb hőmérsékletű kifolyó víz tekinthető hévíznek, azaz termálvíznek. Turisztikai szempontból hévízkészleteink értékét elsősorban a balneológiai célokra való hasznosítás adja, amelyben kiemelkedő szerepe van a vízben oldott ásványi anyagoknak is. A Hévízen található meleg vizes - természetes, nem fúrások eredményeként létrejött tó Európában egyedülálló. Hazánkban jelenleg 1289 termálforrást tartanak nyilván, amelyek naponta több mint 4 milliárd liter vizet adnak, s amelyek közül mintegy 270 szolgál fürdési célokra. 2001-ben az 1
országban 49 gyógyszálló 1 működött, illetve 39 település rendelkezett gyógyfürdő minősítést kapott szolgáltatói egységgel. Hazánk gyógyvizei az alábbi betegségek kezelésére használhatóak: mozgásszervi megbetegedések, rehabilitáció, bőrbetegségek (elsősorban pikkelysömör), nőgyógyászati panaszok, keringési betegségek, valamint emésztőszervi bántalmak kiegészítő terápiájaként. Hazánkban öt minősített gyógybarlang van, ezekben légzőszervi (asztmás, allergiás) betegeket kezelnek. Két helyen van mód elsősorban érszűkületes betegek természetes CO 2 - terápiájára. További fontos, turisztikailag hasznosítható gyógytényező az országban található tizenhárom klimatikus gyógyhely. A gyógyüdülések időbeni megoszlása hazánkban nem mutat erős szezonalitást s ezzel jótékonyan egyenlíti ki a turisztikai szezonok közötti különbségeket 2. Mivel az elsősorban gyógyvízre épülő magyar gyógyturisztikai kínálat az átlagosnál egyenletesebben oszlik el az ország egészén, a gyógyturizmus hozzájárul a turisztikai kereslet földrajzi koncentrációjának csökkentéséhez is. A gyógyüdülésre érkező külföldi turisták jellemzően a magasabb jövedelműek közül kerülnek ki, s a gyógyvendégek a legrendszeresebben visszatérők közé tartoznak. A magyar lakosság körében a hagyományos gyógyüdülések a kedveltebbek, azonban egyre többen érdeklődnek a wellness lehetőségek iránt is. A Magyar Wellness Társaság által összeállított wellness turisztikai kritérium-rendszer alapján 2002-ben 49 wellness turisztikai szolgáltatónak minősülő létesítmény működik hazánkban. A Széchenyi Terv pályázatain nyertes 67 pályázat közül 2002-ben 37, 2003-ban 24, 2004-ban 6 új beruházás valósul meg. 1 A 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet szerint gyógyszállodának az a kereskedelmi szálláshely minősül, ami megfelel a szállodára előírt követelményeknek, és megfelel a gyógy- és üdülőhelyekről szóló 62/1984. (XII. 19.) MT rendelet és a gyógyfürdőintézményekről, valamint a természetes gyógytényezők hasznosításáról szóló 63/1984. (XII. 19.) MT rendelet végrehajtására kiadott 7/1986. (VIII. 10.) EüM rendelet feltételeinek. 2 A kereskedelmi szálláshelyek 2001-ben a külföldi vendégéjszakák 67%-át májustól szeptemberig, a belföldi vendégéjszakák 54%-át májustól augusztusig regisztrálták. 2
Kulturális turizmus Magyarország egyik legfontosabb vonzereje az ezeréves kultúra. Az ország legjelentősebb hatókörű attrakciói (Budapest, gyógyfürdők, gasztronómia, borkultúra, tradíciók, folklór, várak, kastélyok) mind kapcsolódnak valamilyen módon a kultúrához, a kulturális turizmushoz. A kulturális turizmus fogalomkörébe tartozik minden olyan utazás, amelynek során az utazó megismeri mások történelmét, örökségét vagy jelenlegi életét, illetve tágabb értelemben minden utazás, amely kielégíti az ember változatosságigényét, emeli az egyén kulturális színvonalát és új tudáshoz, tapasztalatokhoz vezet. Magyarországon a kulturális turizmus kiemelkedő attrakciói az UNESCO Világörökség listáján szereplő kulturális értékek: Budapesten a Duna panorámája és az Andrássy út, a hollókői ófalu, a Pannonhalmi Apátság, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Hortobágy, Tokaj és a Fertő-táj 3. A világörökség címet elnyerni kitüntetés, de kötelezettségekkel is jár, hiszen egy világörökség megőrzése komoly megőrző és fejlesztő tevékenységet kíván. Szintén számottevő vonzerőt jelentenek a kulturális érdeklődésű turisták számára a kastélyok és a várak. Hazánkban jelenleg közel 800 műemlék, illetve műemlék jellegű kastély található. Ezek részét képezik hazánk kulturális örökségének, hasznosításuk rendkívül sokrétű lehet. A nemrég még elhanyagolt vidéki kastélyok, kúriák egy részében magas színvonalon működő szállodák üzemelnek, széles körű szolgáltatásokkal várva a vendégeket (például lovaglással, wellness-szolgáltatásokkal vagy konferencia lehetőségekkel). A magyarországi kastélyszállók döntően a háromcsillagos kategóriába tartoznak, de a csillag nélküli besorolástól az ötcsillagos minősítésig minden megtalálható a kínálatukban. Váraink közül a hagyományosnak tekinthető hasznosítási formák mellett akadnak szállásként üzemelők is. Ezen szálláshelyek többsége turistaszállás, maximum egy-két csillagos. Szálláshely-nyújtáson túl váraink egy része olyan eseményekkel, rendezvényekkel hívja fel magára a figyelmet (például a Visegrádi Palotajátékok vagy a Nagyvázsonyi Lovasjátékok), amelyek nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak. Külön attrakció-csoportot alkotnak a kulturális turizmusban királyi városaink (a mai Budapest jobb partja, Buda, Esztergom, Székesfehérvár, Visegrád, Veszprém), barokk 3 A hazai világörökségek között, a természeti örökségek kategóriájában szerepelnek ezen kívül az Aggteleki karszt barlangjai is. 3
városaink (például Eger, Győr, Vác, Szentendre) és további történelmi városaink (például Sopron, Kőszeg, Pécs, Szeged, Debrecen, Kecskemét). Az állandó helyszínek vonzerejét kiegészítik az alkalmanként vagy ismétlődően megrendezett fesztiválok, események. Kiemelt rendezvénynek éves viszonylatban hozzávetőlegesen 200 tekinthető, amelyből mintegy 25% rendelkezik nemzetközi vonzerővel és megfelelő infrastruktúrával. Kiemelkedő jelentőségű a több mint húsz éve megrendezésre kerülő Budapesti Tavaszi Fesztivál, de több vidéki városban is rendeznek nemzetközi hatókörű tavaszi és őszi fesztiválokat (például Szombathelyen, Sopronban, Győrben vagy Egerben). További jelentős események középpontjában állhat egy-egy turisztikai termék (például a nagyszakácsi rendezvények esetében a gasztronómia vagy a Szegedi Szabadtéri Játékok esetében a színházi előadások). A kulturális turizmus sajátos területe a vallási turizmus, amely jellemzően zarándoklatot és egyéb vallási tevékenységeket takar. A vallási motivációval rendelkező turisták különleges bánásmódra tartanak igényt, a szakrális miliőt az egész utazás során elvárják. Magyarországon az elmúlt évezredben számos vallás képviselői létesítettek templomokat, kegyhelyeket, amelyeket a látogatók ma is gyakran felkeresnek. Nemzetközi érdeklődésre tartanak számot az Európában egyedülálló török emlékek, valamint a zsinagógák és a zsidó emlékhelyek (Budapesten található például Közép-Európa legnagyobb és talán legszebb zsinagógája). Természetesen a kereszténység is emelt olyan templomokat, rendelkezik olyan gyűjteményekkel, amelyek fontos szerepet tölthetnek be a turizmusban (például a Mátyás-templom, az esztergomi Bazilika és egyházi gyűjteménye vagy a Pannonhalmi Apátság). A kulturális értékek jelentős szerepet játszanak a magyar turisták utazási döntéseiben. A felnőtt lakosság érdeklődését leginkább a világörökségi helyszínek, valamint a kastélyok, a műemlékek és templomok keltik fel, ezt követik a színházi és a szabadtéri előadások, valamint a kiállítások és múzeumok. Kevésbé tűnnek vonzónak körükben a folklórprogramok és a könnyűzenei koncertek, legkevésbé pedig a komolyzenei hangversenyek, az opera és a balett iránt érdeklődnek 4. 4 A felnőtt lakosság véleménye az aktív üdülési és kulturális tevékenységekről, Magyar Turizmus Rt., Szonda Ipsos, 1997. 4
Üzleti turizmus (MICE) A magyar turizmusban jelentős szerepet játszik az üzleti turizmust, a kongresszusi és konferenciaturizmust, az incentive utazásokat, illetve a kiállításon való részvétel által motivált utazásokat magában foglaló MICE (Meetings, Incenctives, Conferences and Events) turizmus. Ezekben a kategóriákban közös, hogy mindegyik az üzleti turisták keresletét célozza meg, így fejlődési lehetőségeiket jelentősen meghatározza a gazdasági élet konjunktúrája vagy dekonjunktúrája. Az elmúlt évtized jelentős fejlődést eredményezett a magyarországi MICE turizmus területén, többek között a multinacionális cégek megjelenése következtében, amely pozitívan hatott a konferenciaszervezés és az incentive üzletágakra. Mind a kínálat, mind pedig a kereslet esetében megfigyelhető Budapest dominanciája, az elmúlt években azonban több vidéki nagyvárosban (pl. Sopronban, Balatonfüreden, Keszthelyen) is számottevő fejlődés ment végbe. Magyarország piaci helyzetét előnyösen befolyásolja földrajzi elhelyezkedése. Európa vezető szerepet játszik a MICE turizmusban, több okból is: kis területen nagy számú ország koncentrálódik, ami serkenti a nemzetközi együttműködést és megkönnyíti a nemzetközi találkozók szervezését, továbbá széles a hagyományosan fejlett turisztikai infrastruktúrával és változatos kulturális értékekkel rendelkező konferenciavárosok kínálata. Az elmúlt évtized során a Magyarországon rendezett nemzetközi ülések száma erőteljes ingadozást mutatott (1. ábra) 5. 2002-ben Magyarország az ICCA világranglistáján a 19., az UIA ranglistáján a 28. helyet foglalta el, Budapest pedig a konferencia-városok listáján 6, illetve 20. volt. A rendelkezésre álló adatokat megvizsgálva jelentős ingadozás figyelhető meg a világranglistás helyezéseket illetően: a legsikeresebb éveket (1993, 1996 és 1999) általában átmeneti visszaesés követte, elsősorban a rendkívül erős nemzetközi versenynek köszönhetően (2. ábra). Figyelembe véve a magyar rendezvény-infrastruktúrának az elmúlt néhány évben tapasztalt jelentős fejlődését, az elkövetkezendő években mind Budapest, mind pedig az ország pozíciójának javulása várható. 5 A két forrásból (ICCA International Congress and Convention Association, UIA Union of International Associations, MKI Magyar Kongresszusi Iroda) származó adatok eltérésének oka a statisztikai számbavétel különbözőségében rejlik. 5
1. ábra Magyarország pozíciója a nemzetközi konferencia-turizmusban az ülések száma alapján, 1990-2002 (helyezés) 10 14 15 15 15 16 18 18 19 20 20 21 21 21 21 ICCA UIA 22 22 22 23 24 25 28 28 29 30 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Forrás: ICCA, UIA Forrás: International Congress and Convention Association, Union of International Associations 2. ábra 0 Budapest pozíciója a nemzetközi konferenci-turizmusban az ülések száma alapján alapján, 1990-2001 (helyezés) 3 4 5 6 8 10 11 14 14 14 13 13 12 14 ICCA UIA 15 15 15 16 18 19 19 19 20 20 25 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Forrás: ICCA, UIA Forrás: International Congress and Convention Association, Union of International Associations A Magyar Kongresszusi Iroda (MKI) 6 internetes adatbázisa alapján Magyarországon 20 kongresszusi központ és egyetemi konferencia-helyszín található (kapacitásuk 400 fő és 1755 fő között változik), 88 konferenciaszálloda (80 és 1700 fő közötti kapacitással), valamint számos olyan különleges helyszín (például múzeum, kastély, skanzen, stb.), amelyek helyet adhatnak konferenciáknak vagy a konferenciákhoz kapcsolódó rendezvényeknek. A több mint 6
100, nemzetközi konferencia megrendezésére alkalmas helyszín közül a nagyobbak többsége Budapesten van, bár az elmúlt években vidéken is fejlődésnek indult az ágazat, s ehhez kapcsolódóan olyan új létesítmények jöttek létre, mint például a több mint 800 fő kapacitású Liszt Ferenc Konferencia Központ Sopronban vagy a Balaton Konferencia Központ (511 fős kapacitással). Bor- és gasztronómiai turizmus Magyarország komparatív előnyei, amelyek a biodiverzitásban, a sokszínű, változatos és komplex háztáji tradicionális gazdálkodásban és ezek kulturális örökségében rejlenek, mind a mai napig élnek. A magyar tájegységek különleges ökológiai adottsággal rendelkeznek: az apáról-fiúra hagyományozott termelési módszerek több évszázados múlttal rendelkeznek. Híres termőtájaink számos egyedi hungarikummal 7 büszkélkedhetnek. A bor az európai kultúra szerves része, a szőlőtermelés ökológiai szempontból is fontos mezőgazdasági tevékenység. Magyarország borászata ezer esztendős múltra tekinthet vissza. Hazánk elsőként hozott eredetvédelmi intézkedést a Tokaj hegyvidék borának megvédésére. Az országban jelenleg 22 borvidék található, amelyek négy nagy bortermő tájon helyezkednek el, s amelyeken mind megtalálhatóak a termelésüket hosszú idők óta meghatározó hagyományok. A borturizmuson belül ki kell emelni a borutakat, amelyek a borhoz, illetve az adott régió hagyományos életmódjához kapcsolódó attrakciókat kötnek össze. Magyarországon az első borút a Villány-Siklós borvidéken jött létre 1994-ben, az első példát azonban azóta több is követte. Magyarország - a jelentős szőlészeti és borászati hagyományok mellett - gasztronómiai értékekben is rendkívül gazdag. Gasztronómiai kultúránk kulturális örökségünk fontos részét alkotja. Ennek az értéknek a turisztikai hasznosítása érdekében választotta a Magyar Turizmus Rt. kiemelt terméknek a bor- és gasztronómiai turizmust és ezért lett 1999 az Asztali örömök éve, amelyhez kapcsolódóan hazánk települései számos gasztronómiai rendezvénynek, borünnepnek, szüreti mulatságnak, szakácsversenynek adtak otthont. 6 Az MKI 2000-től a Magyar Turizmus Rt. szervezeti egysége, korábban Magyar Kongresszusi Iroda Egyesülés néven, szakmai egyesületként működött. Feladata, hogy különféle marketing eszközök felhasználásával hozzájáruljon nemzetközi ülések, konferenciák és kongresszusok Magyarországon történő megrendezéséhez. 7 A hungarikum ebben a vonatkozásban sajátosan magyar, kiemelkedő minőségű, külföldön és belföldön általánosan ismert és elismert terméket jelent. 7
A magyar lakosság utazásai során a gasztronómia önálló motivációként általában nem jelenik meg, a gasztronómiai élmények keresése az utak során azonban jellemző: a helyi ételspecialitások, borok megkóstolása a belföldi utak 5%-ában, külföldi úti cél esetén 34%- ban kap jelentősebb szerepet 8. A magyar éttermek kínálatával - mind a minőséget, mind pedig az árszínvonalat illetően - a magyar lakosság általában elégedett. A magyar borkultúra és gasztronómia legjelentősebb küldőpiacainkon, például a németek és a lengyelek körében is Magyarország egyik legfontosabb vonzerejeként jelenik meg. 9 Falusi turizmus A falusi turizmus fogalma 10 olyan turisztikai tevékenységet takar, amelynek során a turista a városi stressztől mentesen, tiszta természeti környezetben megismerkedhet a falusi élettel, szokásokkal, hagyományokkal, megkóstolhatja a helyi ételeket és italokat, lehetősége van bekapcsolódni a ház körüli munkákba vagy a házigazdák által folytatott mezőgazdasági tevékenységbe. Magyarországon a falusi turizmus az 1980-as évek elején indult újra fejlődésnek. A keresletre vonatkozóan 1998-tól állnak rendelkezésre statisztikai adatok (.1. táblázat). 1. táblázat A falusi szállásadás főbb adatai Magyarországon, 1998-2002 1998 2000 2002 Szállásadók száma 4 893 6 194 6 806 Férőhelyek száma 26 430 34 435 38 740 Vendégek száma 81 081 109 832 122 109 Belföldi vendégek 44 595 69 174 82 190 Külföldi vendégek 36 486 40 658 39 919 Vendégéjszakák száma 431 272 518 488 575 530 Belföldi vendégéjszaka 237 200 297 362 360 379 8 A magyar háztartások utazási szokásai, Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T. 2000. 9 Forrás: A német lakosság üdülései 2002-ben, Magyar Turizmus Rt., F.U.R., RA 2001 és Magyarország ismertsége és imázsa Olaszországban, az olaszok utazási szokásai, Magyar Turizmus Rt., KPMG, 2002. 10 Falusi szállásadásnak minősül minden olyan magánszállásadói tevékenység, amely nem városokban, illetve kiemelt gyógy- vagy üdülőhelyen történik. A hasznosított ágyak száma a tizet, a szobák száma az ötöt nem haladhatja meg. 8
Külföldi vendégéjszaka 194 072 221 126 215 151 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A fenti táblázatból látható, hogy 1998-ban a vendégek mintegy 45%-a volt külföldi, 55%-a pedig belföldi. A kereslet területileg elsősorban Vas és Zala megyében koncentrálódott (a két megye az összkereslet több mint 35%-át fogadta). A vendégek átlagos tartózkodási ideje 5,3 nap volt, ami jelentősen meghaladta a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek hasonló mutatóját (mintegy 3 nap). 2002-re a belföldi vendégek részesedése körülbelül 67%-ra növekedett, az összes vendégre vonatkozó átlagos tartózkodási idő azonban 4,7 napra esett vissza. 1998 és 2002 között a falusi vendéglátók száma 39%-kal, a rendelkezésre álló kapacitás pedig csaknem 47%-kal növekedett. A kapacitásból legnagyobb részesedéssel a Balaton-környéki megyék rendelkeznek. 1998-ban a falusi szálláshelyek átlagos kihasználtsága éves szinten mintegy 4,5% volt, 2002-re pedig 4,1%-ra csökkent, jelentősen elmaradva a kereskedelmi szálláshelyekre jellemző 40% feletti átlagos értéktől. Ökoturizmus Az ökoturizmus természeti területekre történő céltudatos utazás a természeti és a kulturális környezet megismerése érdekében, olyan módon, amely nem változtatja meg a desztináció ökoszisztémáját és egyben biztosítja azt, hogy a helyi lakosság számára a természeti erőforrások megőrzése jövedelmező is legyen. Az ökoturizmus jellemzői a WTO meghatározása alapján - a következőkben foglalhatók össze: a turizmus azon formái tartoznak ide, amelyek a természeten alapulnak, s ahol a látogatók számára a fő motiváció a természet megfigyelése, illetve tradicionális, természetközeli kultúrák megismerése; tartalmaz oktatási, tanulási jellemzőket; általában (bár nem kizárólag) kisebb csoportok jellemzik, s a szervezők is specializált és kisebb vállalkozások; minimalizálja a természeti és a társadalmi-kulturális környezetet érő negatív hatásokat; támogatja a természetes és épített környezet védelmét. Magyarországon közel 300 országos jelentőségű védett, illetve erre előkészített, és több mint 1000 helyi jelentőségű védett területet tartanak számon. Az ország tíz Nemzeti Parkkal 9
rendelkezik, melyek közül a legrégebbi az 1973-ban alapított Hortobágyi Nemzeti Park, a legfiatalabb pedig az Őrségi Nemzeti Park, amely 2002-ben nyerte el a címet. A parkok potenciálisan az ökoturizmus-fejlesztés területei lehetnek: jelentős része már ma is látogatóközpontokkal, tanösvényekkel várja az odalátogatókat. Az ökoturizmus széles magyarországi kínálatát illusztrálják a következő természeti attrakciók, ökoturisztikai termékek és desztinációk: a Baradla tanösvény az Aggteleki Nemzeti Parkban, a Kis-Balaton nemzetközi hírű madárrezervátuma, a salföldi őshonos magyar háziállatfajtákat bemutató Természetvédelmi Major, a kápolnapusztai bivalyrezervátum, a zirci arborétum, az Európa diplomás ipolytarnóci ősmaradványok, a drávaszentesi rét madármegfigyelést biztosító tanösvénye, a királyréti Oktatóközpont, a Hanság és a Tóköz időszakos vízborítású lápos és mocsaras területei, a Fertő-táj UNESCO-MaB Bioszféra rezervátuma, a Hortobágy Bioszféra Rezervátuma, amely nemzetközileg elismert vízimadár-élőhely, a Boróka Tanösvény Bugacpusztán vagy a dévaványai Túzokrezervátum. Aktív turizmus Az aktív turizmus olyan turizmusforma, amely esetében a turista utazásának motivációja valamilyen fizikai aktivitást igénylő szabadidős vagy sporttevékenység gyakorlása. Az aktív turizmus fogalomkörébe tartozik többek között a természetjárás, a kerékpáros turizmus, a vízi turizmus, a lovaglás, a golf, a horgászat és a vadászat. A Magyarországon leginkább jellemző aktív turisztikai termékeket és az azokhoz kapcsolódó tevékenységek körét a 2. táblázat mutatja be. 10
Termék Aktív turisztikai termékek Magyarországon Tevékenységek 2. táblázat Természetjárás kirándulás nemzeti parkokban, gyalogtúra, teljesítménytúra, hegymászás, sziklamászás Kerékpározás egyéni kerékpártúra, hegyi kerékpározás, szervezett kerékpártúra, kerékpárverseny, teljesítménytúra Vízi sportok vízisízés, kajak-kenu túra, yacht-túra, vitorlázás, jet-ski Lovaglás Golf lovastúra, lovastábor, túra lovaskocsin, lovasoktatás golfozás, golfoktatás Az aktív turizmus Magyarországon talán legjelentősebb területe a lovas turizmus. Hazánkban a lovaglásnak ősi hagyományai vannak, s ma is számos helyszínen található lovarda, lovasiskola, ahol egyaránt lehetőség nyílik a díjlovaglásra, a díjugratásra vagy a túralovaglásra. A lovas turizmus területén 2000 óta működik minősítési rendszer, amelyet a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség működtet. Az eddigiek során 375 lovas létesítmény minősítésére került sor, amelyből több mint 170 a minősítési kritériumoknak megfelelve 1-5 patkóig terjedő minősítést szerzett. Szintén kiemelkedően jelentős aktív turisztikai forma a természetjárás, amelyen belül a magyar lakosság körében a nemzeti parkok területén tett kirándulás váltja ki a legnagyobb érdeklődést, de a gyalogtúrák is fontos szerepet játszanak. Magyarországon 11 000 km jelzett turistaút található, amelyből 2500 km országos jelentőséggel bír, s e hosszú távú turistautak országos kékkört alkotnak. Országos turistaútjainkat a természetjárók európai egyesületet bekapcsolta az "Európai hosszú távú vándorutak" hálózatába (E3, E4, E7). Az aktív turizmus fogalomkörébe tartozik Magyarországon a vízi turizmus is. Az ország vízhálózata igen kiterjedt, 3500 km víziút áll a turisták rendelkezésére, a vízi turizmusra alkalmas folyók és állóvizek közvetlen környezetében azonban nem megfelelően fejlett az infrastruktúra. Így az ezt a kikapcsolódási formát választókat elsősorban az érintetlen környezet és természet vonzza. Az utóbbi időszakban azonban megfigyelhető a vízi turizmus szolgáltatáskínálatának fejlődése, egyre több település rendelkezik jól felszerelt sport kikötővel, vízisport létesítményekkel. A szintén az aktív turizmus körébe tartozó golfsport Magyarországon több mint tíz éves múltra tekinthet vissza. A magyarországi versenypályák megfelelnek a golf nemzetközi szabványainak, így alkalmasak nemzetközi szintű versenyek lebonyolítására is. Az ország 11
összesen 14 golfklubbal rendelkezik, amelyek pályái között egyaránt található 6, 9 és 18 lyukas, illetve réti, ingoványos, hegy- és dombvidék pálya. A magyar felnőtt lakosság körében végzett felmérések szerint hazánkban a legnépszerűbb aktív üdülési tevékenység a kirándulás, a természetjárás, de sokak számára vonzó a kerékpározás is, illetve elsősorban a fiatalok körében a vízi sportok és a lovaglás. A golf mint aktív turisztikai tevékenység népszerűsége alacsony (3. ábra) 11. 3. ábra Az aktív üdülési formák iránt érdeklődők aránya Magyarországon, 2000 (%) 80 73 70 68 60 56 50 50 43 40 30 30 29 20 21 10 0 Természetjárás Kerékpározás Vízi sportok Lovaglás 14-25 éves Felnőtt lakosság Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T., 2000 Az érdeklődés leginkább a természetjárás esetében jár együtt a tevékenység gyakorlásával, ezt követi a kerékpározás. A vízi sportok lehetőségei hazánkban nagyrészt szezonálisak, ennek eredményeképpen az érdeklődőknek csupán 15%-a végez rendszeresen ilyen irányú tevékenységet (alkalmanként viszont kétharmaduk). A lovaglás és a golfozás esetében nem elhanyagolható a két sportág költségigénye, ami az adott sporttevékenységeket rendszeresen vagy alkalmanként gyakorlók számát korlátozza (3. táblázat). 11 A magyar háztartások utazási szokásai, Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T. 2000. 12
3. táblázat Az üdülés alatt végzett aktív tevékenységek megoszlása (a magyar lakosság %-a) 12 Tevékenység Üdülés általában Főnyaralás* Belföld Külföld Belföld Külföld Természetjárás 33 52 63 68 Kerékpározás 6 3 9 3 Lovaglás 1 1 2 1 Vízi sportok 6 9 14 17 Forrás: Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T., 2000 Amint az a 3. táblázatból látható, a lakosság mind belföldi, mind külföldi utazások esetében előnyben részesíti a kirándulást. Figyelemre méltó, hogy a vízi sportoknál jelentős a különbség a belföldi és a külföldi úti célok között: az utóbbi esetben lényegesen többen űzik ezeket a sporttevékenységeket. Ez magyarázható azzal, hogy a külföldön üdülők legtöbb esetben tengerparti üdülőhelyet választanak, ráadásul külföldön általában lehetőségük nyílik olyan vízi sportok gyakorlására is, amelyekre a magyarországi vizek kevésbé alkalmasak. Marketingszempontból az aktív turizmus célcsoportjai Magyarországon a következők: természetjárás esetében általában minden társadalmi réteg, különösen a 40-49 év közöttiek, illetve a közép- és felsőfokú végzettségűek; kerékpáros turizmus esetében szintén minden társadalmi réteg, különösen az 50 év alattiak, a diplomások és a falvakban élők, a vízi turizmus számára pedig a fiatalok, illetve a 40-49 év közöttiek, elsősorban a férfiak, az érettségizettek és a diplomások, jellemzően fővárosiak. Sportturizmus Sportturizmus alatt minden olyan tevékenységet értünk, amikor emberek egy sporteseményt résztvevőként vagy nézőként felkeresnek, illetve amennyiben azon üzleti céllal vesznek részt. Ennek megfelelően a sportturizmus piaci keresletét két csoportra bonthatjuk: az aktív résztvevőkre (ide értve kísérőiket, edzőiket is) és a passzív nézőkre. A nem versenyszerű sportturizmushoz tartoznak azon létesítmények is, amelyek vendégeiknek sportolási 12 Főnyaralás lehetett minden olyan utazás, amelynek hossza legalább négy éjszaka volt, és amelyen többtagú háztartás esetében legalább két tag részt vett. Feltétel volt azonban az,hogy a megkérdezett főnyaralásnak tartsa az adott utazást. 13
lehetőségeket kínálnak (például a sportszolgáltatásokkal rendelkező szállodák vagy a szabadidős sportlétesítmények). Kiemelt sportesemények esetében a sport és a turizmus nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz (a példák közé tartoznak az olimpiai játékok, a világ- és kontinensbajnokságok vagy akár a nemzetközi mezőnyt vonzó maratonok). Hazánk esetében különösen nagy érdeklődésre tarthat számot az 1986 óta megrendezett Forma-1, 1990 és 2001 között pedig összesen 21 sportágban rendeztünk Európa Bajnokságot. Egy-egy nagyobb esemény a szervező ország számára kiváló imázs-építési lehetőséget nyújt, jelentős beruházásokat, fejlesztéseket indukál, s ezek a létesítmények a továbbiakban még sokáig hasznosíthatók mind a helyi lakosság, mind pedig az odalátogatók számára. Ifjúsági turizmus Az ifjúsági turizmus formái jellemzően a családi, illetve a kifejezetten gyermekek részére szervezett üdülések és utazások, az iskolai tanulmányi és osztálykirándulások, táborozások és természetjárás, valamint a fiatal felnőttek önállóan lebonyolított kül- és belföldi utazásai. Ezen korosztály elsősorban oktatási intézmények tanulóiból áll, akik önálló jövedelemmel nem rendelkeznek. Magyarországon jelentős a gyerekeket, fiatalokat fogadó szálláshelyek száma: az 1500 ifjúsági turisztikai szálláshely mintegy 170 000 férőhellyel rendelkezik. Az ifjúsági turizmus szolgáltatói oldalát azok a vállalkozások, intézmények alkotják, amelyek elsősorban gyerekek, fiatalok fogadására rendezkedtek be (gyermektáborok, kollégiumok, ifjúsági szállások) vagy ezen szolgáltatások népszerűsítését, szervezését végzik (ifjúsági információs irodák, gyermek- és ifjúsági szervezetek, egyesületek). A magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatások megállapították, hogy a Magyarországon élő 14-25 éves fiatalok mintegy 86%-a kihasználja a rendelkezésére álló szabadidőt, általában kettőnél több összefüggő időszakra tagolva. A fiatalok szabadidejükben a többi korosztálynál szívesebben és hosszabb időre kelnek útra, viszonylag kevéssé jellemző azonban rájuk a családi nyaralóban vagy hobbytelken való üdülés. Az aktív turisztikai formákat illetően ez a korosztály az átlagosnál jobban érdeklődik a természetjárás, a kerékpározás és a vízi sportok iránt, s az érdeklődés kiterjed ezen tevékenységek gyakorlására is. A kulturális turizmus kínálatából a fiatalok különösen a világörökség értékek, a könnyűzenei koncertek, illetve a színházi előadások és a szabadtéri programok iránt érdeklődnek, s ezeket a 14
rendezvényeket rendszeresen látogatják is. Közepes érdeklődést váltanak ki körükben a kastélyok, a múzeumok és a kiállítások, kifejezetten kevéssé népszerűek viszont a komolyzenei hangversenyek, az opera, a balett és a folklór-bemutatók. Üdülés A nemzetközi turisztikai kínálatban - bár napról-napra új desztinációk jelennek meg s az utazók motivációi egyre speciálisabbá válnak -, mégis az üdülés, a kikapcsolódás szerepel továbbra is az utazási preferencialista első helyén. Európában 2000-ben az összes utazás 83%- a üdülési céllal történt (ami mintegy 282 millió utat jelent). Ezen belül a hagyományos napfény-tengerpart-üdülés utazások a legkedveltebbek, ezt követik a körutazások és a városlátogatások (ezen három csoport együttes részesedése összesen az európai utazások mintegy 70%-át teszi ki). Az üdülések gyakran más motivációkkal egészülnek ki, jellemző például a rokonok, barátok meglátogatása 13. Magyarországon minden korosztály részt vesz üdülésen, az igénybe vett szolgáltatások esetében azonban megfigyelhetőek életkor szerinti különbségek: a fiatalok jobban kedvelik az aktív tevékenységeket (például természetjárás, kerékpározás), a családosok előnyben részesítik azon úti célokat, ahol kifejezetten a gyermekek számára is nyújtanak szolgáltatásokat (például bababarát szállodák, élményfürdők), a harmadik generáció tagjai pedig főként a pihenést keresik üdüléseik során. Ennek megfelelően az üdüléseket életkor szerinti szegmentáció alapján három alcsoportra bonthatjuk: ifjúsági, családi és szenior. Az ifjúság és a szeniorok Magyarországon hasonlóságot mutatnak abból a szempontból, hogy anyagi lehetőségei ennek a két csoportnak korlátozottabbak, rendelkezésre álló szabadidejük viszont az átlagosnál magasabb 14. További információ: Magyar Turizmus Rt. Stratégiai Termékek Igazgatósága és www.hungarytourism.hu. 13 Forrás: IPK International European Travel Monitor 2000. 14 Forrás: A magyar háztartások utazási szokásai, Magyar Turizmus Rt., M.Á.S.T. 2000. 15