Az animáció kommunikációs és marketing eszközei

Az animáció kommunikációs és marketing eszközei Készítette: Tóth Veronika Szak: Szabad bölcsészet BA Konzulens: Szabó Csilla, Óraadó oktató Intézet: Filozófiai Intézet Miskolc, 2013 1

Tartalom BEVEZETÉS... 3 1) A tömegek korszaka... 4 2) Befolyásolás, rábeszélés, meggyőzés... 6 3) Hipotézis... 8 4) Az animáció... 11 4.1. Fogalma,jelentése... 11 4.2. Az animáció rövid története- a mozgókép születése... 12 4.3. A magyar animáció történetéről... 14 4.4. Szerepe az oktató anyagokban, reklámokban... 15 5) Kutatás... 22 6) Összefoglaló... 24 7) Bibliográfia... 25 8) Mellékletek... 27 9) Idegennyelvi összefoglaló... 34 2

BEVEZETÉS A tömegkultúra századaiban mindenhol reklámok vesznek minket körül, különféle formában, különböző eszközökkel sokféle felületen próbálnak minket meggyőzni, informálni valamiről. Szakdolgozatom az animáció fogalmával, műfajával foglalkozik, mint a modern kommunikáció és marketing tökéletes eszközével az információ közlésére, továbbításra, rábeszélésre, befolyásolásra. A műfaj kommunikációs eszközei közül főként a reklámszakma által befolyásolásra használt eszközökre tér ki. Igyekszik röviden bemutatni a műfaj eddigi felhasználási színtereit a médiában. Ismerteti, hogy miért legalább annyira jó eszköze a manipulációnak, befolyásolásnak, meggyőzésnek, mint a nagyobb teret kapott médiumok és, hogy hogyan alkalmazza együtt a más médiumok által külön-külön használt eszközöket, sikerrel. Példákkal mutatja be, hogyan alkalmazták sikerrel már a világháborúk idején is a különböző országok kormányai propagandájuk eszközeként a tömegek meggyőzésére, szándékaik elérésére, az emberek támogatásának megnyerésére a háborút illetően, illetve, hogyan használja fel a reklámszakma ma is, a mozgó képek vetítésére alkalmas felületeken (televízió, internetes felületek,nyilvános helyeken elhelyezett kivetítőkön pl. buszokon) keresztül, hogy vásárlásra bírjon szinte minden korosztályt ( a gyerekektől kezdve az idősebbekig) vagy, hogy tájékoztasson valamilyen témával kapcsolatban. Témaválasztásomat az animációs műfajjal kapcsolatos személyes tapasztalataim, és a tanulmányaim során erről szerzett információim bővítésének szándéka indokolta, a témával kapcsolatos kijelentéseim alátámasztása motiválta. Állításaim helyességének bizonyítására rövid kérdőíves kutatást végeztem, melynek eredményeit szakdolgozatom végén foglaltam össze. Mielőtt azonban ezekről szót ejtenék úgy vélem egyes később használt fogalmak némi magyarázatra szorulnak. 3

1) A tömegek korszaka A XX. század leginkább hangoztatott jelzője, hogy a tömegek évszázada, nem véletlenül. Ez a korszak a világháborúkkal, az eddigieknél nagyobb tömegmozgalmakkal, sztárjkokkal, a koncertekre, sporteseményekre özönlő milliós tömegekkel és az információt nagy tömegekhez szinte azonnal továbbító eszközök minden eddiginél rohamosabb fejlődésével méltán viseli ezt az ismertetőjegyet. Azonban ez az ismérv, nem csak a XX., de a jelenlegi XXI. századot ugyancsak jellemzi. De mit is értünk tömeg alatt? A tömeget az európai nyelvek 2 szóból származtatják: latin fullo : gyapjú tömörítésére szolgáló ványoló görög masszein : gyúrni, megnövelni A szavak eredeti jelentése rendkívül szemléletes: a tömeg meggyúrni és növelni való nyersanyagnak is tekinthető, akárcsak a sütésre váró tészta. ( Pataki, 1998) Pataki Ferenc szociálpszichológus többféleképp tekint a tömegre: 1. A tömeg szó a maga elsődleges jelenségével a sokaság-vagyis a számosság képzetéhez kapcsolódik. Míg a csoport( kiscsoport) mai fogalmaink szerint olyan számosság, amelynek tagjai az egyén számára egyedi minőségükben, individuumként is észlelhetőek, addig a tömeg inkább az arctalan massza befolyását kelti.( Pataki:1998:10) 2. A tömeg szó azonban meghatározott értelmezési keretben elítélő tartalmú is lehet, ha az értékfosztás képzetét kapcsoljuk hozzá.( Pataki,1998) Tömegre tehát kétféleképpen is tekinthetünk, úgy mint határozatlan számú egyének halmazára, mely halmaz egyéneit egy vagy több közös vonás kapcsolja össze, vagy úgy, mint eltömegesedett, egyediségét vesztett egyénre. Nietzsche szerint a tömegek századát, mint a csordaemberek korszakát kell szemlélnünk. Szerinte, ha valaki kiemelkedik a tömegből, majd igazolja, hogy valamilyen oknál fogva fölöttük áll, az a valaki a tömeget sok mindenre rá tudja bírni, rá tudja beszélni. A történelmi tanulmányaink rögtön a diktatórikus államok vezetőit juttatják eszünkbe, mint tökéletes példáját a leírtaknak, azonban gondolhatunk a divat, a 4

tömegszórakoztatás, fogyasztás vezéreire is, akik az átlagemberekre gyakorolnak hatást. (Pataki,1998) Heidegger foglalkozott az átlagember, a tömegember fogalmával. Szerinte az átlagember, az akárki, maga a személytelenség, aki a befogadója a nyilvánosság uniformizáló hatásainak. Személytelenségéből fakad befolyásolhatósága, formálhatósága. Tehát a tömeg fogalmát Heideggernél is a 2. szempont szerint kell értelmeznünk. A tömeg Ortega szerint is az átlagembert jelenti, nem számít, hogy éppen körül van e véve hozzá hasonló emberekkel. Szerinte a tömeg eltökélte, hogy a társadalom első vonalába lép és elfoglalja azokat a helyeket, használja azokat az eszközöket és élvezi azokat a kedvteléseket, amelyek korábban a kevesek kiváltságát jelentették. ( ) Életvitelét a problémátlan, könnyű élet hedonisztikus elve vezérli. ( Pataki:1998:94) A tömeg tehát nem feltétlenül kell, hogy kapcsolódjon a számossághoz,holott tagjai akár milliónyian is lehetnek. 5

2) Befolyásolás, rábeszélés, meggyőzés A gyárak megjelenésével, a tömegtermelés kialakulásával az eladható termékek száma megnőtt, az áruk csökkent így már egyre több olyan termék megszerezhetővé vált a többség számára, amelyek eddig csak keveseknek voltak elérhetőek. De nem csak a termékekről van szó, hanem az aktuális információk megszerzéséről, a tájékozódásról is. A tömegtájékoztatás mindenki számára nagy mennyiségű, könnyen elérhető információval szolgál. A média rendelkezésére pedig számos eszköz áll ezek továbbítására a közönség felé ( pl. óránkénti híradás a rádióban), az eladandó termékek reklámozására és arra, hogy az embereket rábeszéljék azok megvásárlására. Akárhányszor bekapcsoljuk a tévét, a rádiót, internetezünk, vagy újságot, magazint olvasunk, valaki nevelni próbál minket, oktatni, kioktatni, tehát rábeszélni. (Aronson:1992:13) Arról próbálnak meggyőzni, hogy vegyünk meg egy terméket, fizessünk elő valamire, vagy a választások idején szavazzunk egy politikusra. A rábeszélés tárgya jó, arra szükségünk van. Megpróbálják elérni, hogy számos ugyanolyan termék közül nekünk feltétlenül arra a bizonyosra van szükségünk. A rábeszélés, befolyásolás legáltalánosabb hordozó eszköze természetesen a média. A meggyőzés azonban az élet minden részén jelen van, nem csak a média használja. Gondoljunk az ügyvédekre a tárgyalásokon, akik érvekkel alátámasztva próbálják bizonyítani a maguk igazát a jelen levőknek, vagy arra a gyerekre, aki meggyőzi a szüleit, hogy vegyenek neki egy kutyát. Szinte valamennyi közösségben igyekszik valaki rábeszélni minket valamire, különböző témákban. Tehát nem csak, hogy a tömegkommunikáció korszakában élünk, korunkat a tömeges meggyőzés törekvései jellemzik. A média a rendelkezésünkre álló számos eszközön keresztül hullatja ránk a rábeszélés bombasorozatait. Nem csak érvekkel próbál befolyásolni, hanem az alapvető érzelmeinkre ható szimbólumokkal is, így ez a kor valóban a tömegek meggyőzésének - a propaganda - kora. (Aronson,1995) A meggyőzést célzó törekvéseknek gyakran vagyunk célpontjai anélkül, hogy tudnánk róla. Egy üzenet befolyásoló erejét ugyanis pl. az is fokozza, ha úgy érezzük a kommunikátornak nincs szándékában bármilyen irányba is befolyásolni minket az általa képviselt témával kapcsolatban. Ilyenkor sokszorozódik rábeszélő ereje. De amikor azt hisszük, hogy akit éppen hallgatunk, nézünk, nem tud rólunk, 6

kijelentéseinek bizonyítottan nem tulajdonítunk rábeszélő szándékot, tehát ha úgy véljük a másik cselekvése spontán történik, akkor is inkább hagyjuk magunkat befolyásolni. A reklámarc is nagy szerepnek örvend, hiszen sokat számít, hogy rokonszenvesnek vagy vonzónak tartjuk e. Ha rokonszenves, az emberek többnyire azt feltételezik, hogy fontos, figyelmükre, támogatásukra érdemes az ügy, amelyet képvisel, az árucikk, amit reklámoz. Bizonyított továbbá, hogy a meggyőzéshez, cselekvésre való ösztönzéshez nem elegendő a részletes tájékoztatás, a félelemkeltés is gyakran használatos egyes kampányok során (pl. a dohányzás egészségre káros hatásait bemutató képek, szövegek a cigarettás dobozokon). Ezek mellé azonban szükséges még valami, ezek pedig a konkrét cselekvési útmutatások. Ráadásként a legtöbben szórakozásra vágynak, kikapcsolódásra, a tájékozódás csupán másodlagos motívuma a nézésnek. (Aronson,1995) Az animációs műfaj nem csak, hogy több korosztály figyelmét képes felkelteni, de ezen eszközök általa egyszerre alkalmazhatóak akár anélkül is, hogy mindenki számára bizonyossá válna a befolyásoló szándék. A többség számára vonzó egy mesefigura, akinek a személyéhez nehéz lenne befolyásoló szándékot társítani (persze ez nem minden esetben érvényes), hiszen nem is élő személy. Ráadásként ha meglátjuk valahol, leggyakrabban azonnal a humoros jelenetekre gondolunk, amikben szerepel, hiszen a rajzfilmek, animációs filmek többségének célja elsősorban a szórakoztatás. De már a világháborúk idején felismerték, hogy tájékoztatásra, meggyőzésre legalább annyira alkalmas, mint más eszközök. (Aronson,1995) 7

3) Hipotézis Napjainkban az ismeret válik a legfontosabb stratégiai erőforrássá. Az információs kereskedelemben fontos szerepet játszik az idő, hiszen lehet, hogy ami az egyik percben még hasznos számunkra, a másikban már értékét veszti, illetve, az információ az, amely a legrövidebb idő alatt jut el bárhová. A napról napra gyorsabban fejlődő, egyre kommunikatívabb társadalomban adott tehát egy olyan információs rendszer, amely előtt a technika fejlődése csak újabb és újabb utakat nyit meg. Az animáció egy olyan, rugalmas eszköz, amellyel minden korosztállyal megértethetjük a mondanivalónkat. A tömegekhez való adatok eljuttatása szempontjából szerintem az animáció több szempontból is jó eszköz, mert impulzív, látványos, figyelemfelkeltő, bármilyen témát fel tud dolgozni úgy, hogy az hiteles legyen, látványvilága, szereplői szimpatikusak a nézőknek, megalkotása költséghatékony és a legváratlanabb helyeken tudják használni. A technika folyamatos fejlődéséhez, újításaihoz, egyre modernebb eszközeihez (pl. táblagép, okostelefon, óriáskivetítők) kitűnően alkalmazkodó, annak igényei szerint formálható. Sokan azt gondolják, csak a gyerekek számára érdekes ez a műfaj, azonban már olyan valósághű képek megalkotására is képesek általa, hogy első ránézésre nem könnyű észrevenni a különbséget az élőszereplős-, és az animációs film között. Az animáció mára az egyik vezető kortárs műfajjá nőtte ki magát. A rajzok nemcsak olcsók, de technológia és a megalkotott karakterek sokrétű felhasználhatósága a reklámozás terén is nagy előnyt jelent. Eddig a rajzfilmkészítéshez nagy stúdiók és rengeteg ember kellett, most azonban néhány számítógép, megfelelő program és pár ügyes grafikus elegendő. A legújabb technikai újítások mindig a reklámfilmek terén jelennek meg először. Az internet kínálja a legnagyobb felületet az animált hirdetésekhez. Minden weblapon találunk néhány másodperces mozgó úgynevezett bannereket, amelyek csak néhány információt tartalmaznak, így az érdeklődőnek tovább kell kattintania a hirdető weboldalára. Ezek általában másodpercenként mindössze 5-10 képkockából álló sorozatok, melyeket számítógépen készítenek. Ezeknek a weboldalakon használt animációknak általában nincs hangja, hiszen az csak megzavarja a felhasználót. 8

Egy adott médiaüzenet hatása nagyrészt azon múlik, hogy azt milyen technikával, hogyan juttatjuk el a közönséghez. Minden médium másféle üzenet továbbítására alkalmas. Az utóbbi évtizedekben a reklámipar egyre nagyobb figyelmet fordít a számítógépes játékokra. Manapság már minden korosztály játszik, vagy játszott valamiféle játékkal a számítógépén, mobiltelefonján. Ezek a grafikus, animált játékok éppen ezért kitűnően alkalmasak reklámcélokra. Egyes kutatások szerint ezeknek az embereknek mintegy 65%-a emlékszik arra, látott e valamilyen hirdetést az adott játékban. Az advergaming (a videójátékokban elhelyezett reklámok) jelensége már 1972 óta jelen van a számítógépes játék iparban. A Lunar Lander nevű játékban ha megfelelő helyre léptünk a holdjárónkkal, a Hold felszínén, megjelent egy McDonald's és a játékosunk, az asztronauta rendelt magának egy Big mac menüt, amely az étteremlánc kínálatában mai napig szerepel. 1983-ban Coca Cola úgy próbálta magát reklámozni, hogy egy játékban a legnagyobb konkurencia, a Pepsi márka nevének betűit formázó űrlényeket kellett lelőni egy figurával. A modernebb játékokban már burkoltabb formában helyezik el a promóciót. A legtöbbet a sport játékokban találhatunk, Dr Pepper üdítős plakátokat a gördeszkás, BMX-es játékokban, de talán közismertebb és nagyobb csoportot érint a Fifa futballos játék, ahol a pálya körüli palánkokon mindenféle cég képviselteti magát. Az autós játékokban magát a márkát használhatjuk, hiszen a sok más autó mellett vezethetünk Honda Civic-et, vagy Mazda RX-8-at is. Az animált Lego játékok is rövid idő alatt nagy sikert értek el a Star Wars I. és II. részének Lego figurákkal számítógépen játszható változataival. Itt már maga a játék is egy márkát, annak jellegzetes látványvilágát képviseli. A játékok tervezése során nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy milyen reklám hova és milyen formában kerüljön, hová a legideálisabb elhelyezni. (http://www.papp-vary.hu/product_placement/reklamos_jatekok.pdf, 2013.04.17.) A mozikban, televízióban vetített animációs filmekben is találkozhatunk rejtett vagy nem annyira rejtett reklámokkal. Kicsit visszatérve a számítógépes játékokra, azoknak promotálására nagyon jó példa a nemrégiben vetített Wrack it Ralph (Rontó Ralph) című egész estés, mozis animáció. Ebben a főszereplő egy mintegy 30 éves, valóban létező játék szereplője, de mellette több más régi vagy újabb játék szereplői is feltűnnek, pl. a gyümölcsöt evő Pac-man, aki szellemek elől menekül egy labirintusban, vagy a kékhajú 9

sündisznó, Sonic. A Ted című mozifilm mozgó medvéje is az animáció készítés eszközeinek segítségével került a filmbe, akárcsak kezébe az Apple cég Iphone-jára kísértetiesen hasonlító telefon.(http://iphonehungary.hu/2012/08/20/tedbujtatottreklamiphone/, 2013.04.17.) A Duff sör legnagyobb reklámarcának talán a The Simpson's felnőtt rajzfilmsorozat egyik főszereplője, Homer Simpson mondható. A habos ital gyártásába egyébként a rajzfilm megjelenése után kezdtek és mivel a rajzfilm főhősének kedvenc itala, így a termék a figurának köszönhetően a való életben is nagy népszerűségnek örvend. Egy üveg körülbelül 6 amerikai dollárba, azaz több mint 1000 Ft-ba kerül. Ez az egyik olyan rajzfilmsorozat, amelyben rengeteg márka szerepel. Minden epizód más-más aktuális, de mindenképpen világhírű dologgal foglalkozik, legyen az egy cég valamely terméke vagy egy híres személy, zenekar, mindegyiknek remek lehetőség ez a hírnévszerzésre. Az emberek figyelmét bizonyítottan a színes képek keltik fel leghamarabb, így ma már sok cég inkább animált reklámokkal hirdeti magát az internetes felületeken és a televíziókban egyaránt. Gondoljunk a Bonduelle konzervgyár éneklő, táncoló zöldségeire vagy a Red Bull energiaital reklámjaira, de a reggeliző pehely reklámok figurái sem élő személyek (a Cheerios méhecskéje vagy a Chocapic kutyája a szőke kisfiúval). Az M&M's mogyorós drazsékat is animált formában láthatjuk a reklámokban az utóbbi években ( Mutasd a mogyoród reklám 2011),de az Auchan áruház reklámjairól is azonnal a 2 animált hörcsögre asszociálunk. Nem minden cég teremt magának saját figurát. Gyakran a már híressé vált szereplőket használják termékük reklámozására, aminek következménye, hogy a későbbiekben az adott terméket az adott figurához kapcsolja a közönség. Mindenféle termékre rányomtatják a mesefigurákat, amiket aztán emiatt drágábban eladnak. A McDonald's étteremlánc egyik menüjének tartozékai évtizedek óta az aktuális animációs mozifilmek szereplőiről mintázott játékok.(http://creativeads.blog.hu/2011/06/28/egyutt_mindig_konnyebb#more3014444, 2013.04.17) 10

4) Az animáció 4.1. Fogalma,jelentése Az animáció (életrekeltés) A szó maga az animo 'életet lehelni valamibe' ige és az ebből képzett anima 'lélek' latin szavakból ered, tehát életrekeltést jelent, mozgásba hozni valamit, ami addig mozdulatlan volt. A film szempontjából az animáció az emberi agy egyik ún. hiányosságának köszönhetően alakult ki. A gyorsan, egymás után felvillanó mozdulatlan képeket az agyunk nem képes állóképekként felfogni, ezért összeköti őket, amivel a mozgás illúzióját kelti. Az animációs film valójában olyan mozgókép, amely a tárgyakat és rajzokat úgy rendezi el, hogy azok sorozatban fényképezve, vagy mozgóképen kivetítve, szabályozott mozgás illúzióját keltik. A köztudatban talán az terjedt el leginkább, hogy az animáció egyenlő a rajzfilmmel. Valójában azonban mindent animációnak nevezünk, amikor valami, ami nem élő felvétel (tehát nem pl.: egy színész játssza el) mozog a képernyőn. Így például az is, ha egy szöveg forogva berepül a képbe. A rajzfilm olyan rajzok reprodukálása, amikhez különböző technikákkal mozgást és hangot illesztenek. Az ötletet a rajz és filmkamera segítségével valósítják meg. A művész megrajzolja a cselekmény színterét, és szereplőit mozgás közben. Ahhoz, hogy a mozgás láthatóvá váljon, egy átlagosan 24 rajzból álló sorozatot kell készíteni úgy, hogy minden következő rajzon a mozdulat másik mozzanata látszódjon, tehát az egymást követő rajzok között alig van különbség. Ezután minden egyes rajzot kamerával rögzítenek, és így lesz a 24 rajzból valamilyen mozgás egy másodperce. Míg a játékfilm és a dokumentumfilm készítője a való világból rögzít élő mozgást, a rajzfilmben annak szerzőjének kell ezeket is létrehoznia. A mozgás minél teljesebb reprodukálása érdekében a mozgás minden egyes fázisát külön-külön ábra vagy rajz jeleníti meg, majd ezek kerülnek egymás után levetítésre, ami a mozgatni kívánt élettelen tárgy, rajz, báb, ábra vagy egyéb képek aprólékos megjelenítését teszi szükségessé. 11

Az egymástól alig különböző képek kockánkénti megjelenítésével, majd egymás utáni lejátszásával kelthetjük tehát a mozgás illúzióját, ezáltal adva életet a képeken megjelenő tárgynak. A mozdulatok azzal lassíthatók, vagy gyorsíthatók, ha eltérő számú képkockát fényképeznek. (M. Tóth,2010) 4.2. Az animáció rövid története- a mozgókép születése A mozgó jelenségek állóképekkel való rögzítésére az első próbálkozásoknak a 20 ezer éves őskori barlangrajzok tekinthetők. Több ilyen rajzon is láthatóak az állatok egymást átfedő lábbakkal, emberek dárdát hajító keze egymást fedő mozzanatokként. Még később, a középkorban is találkozhatunk ilyen megoldással, például a 70 méteres bayeux-i kárpiton, ami a normann királyok életútját eleveníti fel. (1. KÉP) A 15. századi Leonardo da Vinci festés előtti tanulmányrajzai is a mozgás ábrázolására tesznek kísérletet. (2. KÉP) Az első sikeresnek mondható eszközök a mozgóképek ábrázolására a 19. században megjelenő pörgetős füzetek voltak (egymást követő statikus rajzokkal), illetve egyéb tekerős, pörgetős szerkezetek, amelyeken festett képekkel dolgoztak. Ilyenek például a : Phenakisztoszkóp (Fenakisztoszkóp), Zoetróp, Praxinoszkóp. (3.;4.;5. KÉP) Ezen technológia csúcspontja Edison 1893-ban bemutatott Kinematoszkópja, amely szekrényméretű szerkezet már egy percnyi vetítést volt képes produkálni. Az első komoly mozgást rögzítő fotográfus Eadweard Muybridge (1830 1904), aki egy ló mozgását igyekezett rögzíteni (8 képkockával), majd visszajátszani. Az animáció kialakulásának előfeltétele a filmkészítés kialakulása volt. Az egyik első, már valóban az animáció kategóriájába sorolható filmet a francia Emile Cohl alkotta meg 1908- ban Fantasmagorie címmel. Az animációs technika fejlődése a világ több pontján is egyszerre ment végbe. Amerikában pl. Stuart James Blackton készítette az első rajzfilmet Egy arc humoros változásai címmel, 1906-ban. 12

Az első sikeres, már moziban is vetített, karakterközpontú mozgófilm azonban csak 1914-ben jelent meg Gertie a dinoszaurusz címmel, Winsor Mccay által. Ezután fellendült az animáció készítés, az 1920-as évekig megalakultak az első filmstúdiók, többségük az USA-ban., mint pl.: a Max és Dave Fleischer által alapított Fleischer Studios, akiknek legismertebb figurája Popeye volt. (6. KÉP) Fontos megemlíteni az 1930-as évekre már a műfajban uralkodóvá vált Walt Disney-t, aki mai napig a világ vezető rajzfilmkészítői között szerepel. Számos újítás köszönhető a stúdiójának, mellyel gyorsabban vált lehetővé több és hosszabb, akár egész estés rajzfilm, vagy rajzfilm-sorozat készítése. Figurái ma is nagy népszerűségnek örvendenek. Talán a legkedveltebb máig is saját figurája Miki egér. Néhány évtized alatt a Disney stúdió által közel hétszáz film került a közönség elé. Az általa használt realisztikus ábrázolásmód csak a 2. világháború után indult hanyatlásnak, amikor is a televízió igénye is megnőtt a rajzfilmsorozatok iránt. A televíziós rajzfilmek legjelentősebb alkotói Joseph Barbera és William Hannah voltak, akik már 1940-ben elindították a ma is sikeres Tom és Jerry sorozatot. Nagyobb sikerre tettek szert azonban a mozikban a filmek előtt vetített, 5-10 perces rövidke animációk. (Ma a mozifilmek előtt hosszabb-rövidebb reklámokat, illetve más filmek rövid, előzetes összefoglalóját vetítik.) Ezeket a rövid filmeket legnagyobb számban a Paramount, a Metro Goldwyn Mayer, a Warner Brothers és a Disney stúdiók készítették. Manapság az animációs filmek leginkább közvetlenül a televízió számára készülnek. Az egész estés rajzfilmek mellett rengeteg akár felnőtteknek szánt sorozat is van. Ilyen például az 1981-ben indult The Simpson's vagy a nagy sikerű South park sorozatok, de számos másik is említhető. A következő nagy lépés az animációs filmek korszakában az 1990-es évekre tehető, amikor megjelent a számítógépes animáció, ami részben a hagyományos rajzfilmanimáció hanyatlását okozta. Többféle stílusban, témában készülnek rajzfilmek, minden korosztálynak, így ezek vetítési ideje is meghatározottá válik. Külön csatornákon kezdik vetíteni a gyermekeknek szánt rajzfilmeket, főként napközben, éjjel pedig a felnőtteknek szánt sorozatok pl. The Simpson's kerülnek adásba. Nagy népszerűségnek örvendenek az egyedi japán animációk, az anime-k, amelyek egy része még mindig kézzel készül. Ezeket 13

is főként esténként láthatja a közönség. Az első animált reklám - rajzfilmek csak a '80-as években tűntek fel először, Amerikában. (M.Tóth,2010) 4.3. A magyar animáció történetéről A hazai animáció is rendkívül gazdag történelemre tekint vissza. 1918-ból maradtak fenn az első rajzos dokumentumok, amelyek Vértes Marcell az Est híradófilm számára készített karikatúráit tartalmazták, azonban az animáció terjedésésének tényleges indulási ideje az 1928-as évre tehető, amikor Bortnyik Sándor festőművész által megalakult az első reklámművészeti iskola Magyarországon. Ebből az iskolából került ki a magyar animátorok első nagy nemzedéke, sok világhírűvé vált alkotóval: Halász János (feleségével Londonban megalapította a Halas and Batchelor rajzfilmvállalatot, ahol elkészítette az első egész estés angol rajzfilmet Orwell-Állatfarm c. regénye alapján), Vásárhelyi Viktor (Párizsban alkotott, majd Victor Vasarelyként világkarriert futott be), Kassowitz Félix és Macskássy Gyula ( néhány társával reklámstúdiót alapít Budapesten). Több nagy magyar név is bekerül az animációs filmek történetébe, pl. Hajdú Jenőé, aki Jean Image néven fellendítette a francia rajzfilmipart, de Pál György (George Pal) nevét is fontos megemlíteni, hiszen mindamellett, hogy megalapította a holland animációs filmet, mint műfajt, ő volt az, aki elsőként kapott Oscar-díjat a science- fiction kategóriájában. Nem véletlen, hogy számos tehetséges művészünk külföldön próbált szerencsét. A 2. világháborúig csak kevés rajzfilm készült hazánkban, egyrészt a költséges megoldások miatt, másrészt az amerikai rajzfilmek térhódítása miatt. 1951-ben mutatták be a magyar közönségnek az első magyar, színes mesefilmet A kiskakas gyémánt félkrajcárját, amely sok más hazai rajzfilm mellett( pl.:a telhetetlen méhecske, 1958; A ceruza és radír, 1960) szintén Macskássy Gyula nevéhez fűződik. A következő évtizedekben Macskássy mellett több rajzfilmkészítő is nevet szerzett hazánkban alkotásaikkal: Nepp József az általa kreált Gusztáv-figurával, majd a Dargay Attilával és Jankovics Marcellel készített Gusztáv - sorozattal váltak híressé. Az 1957-ben a Szinkron Filmgyártó Vállalat részeként létrejött Pannónia Filmstúdió (később Pannóniafilm Kft.) a '80-as évek elején már a világ öt legjelentősebb rajzfilmcége a Walt Disney, a Hanna-Barbera, a Sojuzmultfilm, és a japán Taoei között tartották számon. 14

(7.;8. KÉP) A magyar alkotók számos külföldi fesztiválon szereztek és szereznek ma is díjakat, legjelentősebb talán Rófusz Ferenc első magyar Oscar-díja, amelyet az 1981-es A légy című, - a műfajban addig egyedülállóként háttér animációs technikával készült( a hátteret változtatta)-, filmjével nyert. De ebben a korszakban született Dargay Attila Szaffi című mesefilmje (1984) és Ternovszky Béla Macskafogója (1986) is. Hazánkban az animációs filmkészítés sokáig kevés állami támogatást kapott, így a vezető alkotók nagyobb része az 1980-as évek végétől külföldön kamatoztatta tehetségét. De az itthon maradt művészek közül meg kell említenünk Cakó Ferencet (homok animációiról ismert) és Reisenbüchler Sándort, mint az új nemzedék nagy alakjait. Természetesen napjainkban és él ez a műfaj hazánkban, bár a filmeket az alacsony hazai támogatottság miatt leginkább külföldi cégeknek, megrendelőknek készítik, illetve filmfesztiválokra. (M. Tóth, 2010) (9.;10.;11. KÉP) 4.4. Szerepe az oktató anyagokban, reklámokban Oktató anyagokban Az oktatásban a képekkel illusztrált tankönyvek a tananyag megértését, az információ könnyebb memorizálását segítik. Képek nélkül sokkal nehezebb lenne elképzelni egy félig kifejlődött kisbabát, vagy a csak mikroszkóp segítségével látható sejteket. Pl. a kisbaba növekedéséről készült képek animálásával percek alatt lepereg a szemünk előtt az az egyébként hónapok alatt végbemenő folyamat, amelynek fotókkal csak néhány részlete tárható a szemünk elé. A multimédiás eszközök, tehát a képek, grafikák, hangok, animációk szemléletesebbé teszik a tananyagot. Egy videó, animáció segítségével egyszerre látjuk és halljuk is az információt, ezáltal könnyebb azt feldolgozni. Az animációs filmek kitűnő eszközei az ismeret átadásának. Az ilyen filmek pl. már a II. világháború alatti propaganda- üzenetek átadásában is kiemelt szerepet kaptak. Jó példa ebből az időszakból a Halas&Bachelor stúdió által készített Hulladéktoborzó (Dustbin 15

Parade) c. rajzfilm, amely a háború alatt keletkezett hulladék hasznosításáról adott útmutatást. (http://prizmafolyoirat.com/2011/02/28/animateka-13-orosz-anna-ida-az-elmenket-es-tetteinket-helyesiranyba-terelo-animaciorol-geefwee-boedoe-szennyezzunk/, 2013. 04.17.) 16

Az animáció, mint a reklám, marketing eszköze A klasszikus értelemben vett reklám technikailag ellenérték fejében közzétett hirdetés, amely megnevezett vagy ábrázolt áru, szolgáltatás értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, illetve a reklámozó vállalkozás, intézmény vagy szolgáltató által kívánt más hatás elérését segíti elő. Tehát a legtöbb reklám, amivel találkozunk, valamilyen médium (televízió, rádió, újságok, Internet) közvetítésével jut el hozzánk.(györgy,1998) A reklám egy figyelemfelkeltés céljából készült kommunikációs eszköz, melynek a felhívástól a vásárlásra késztetésig számos célja lehet. Az animáció a hirdetések audiovizuális csoportjába sorolható. Ezekkel a típusú promóciókkal a televíziós csatornák mellett leggyakrabban az interneten találkozhatunk. Egyesítik magukban a vizuális és akusztikai hatást, egyszerre tehát 2 érzékszervre is hatnak, ezért közvetítésükre leginkább ezek a médiumok alkalmasak. Ezek a reklámok képesek a legkisebb terjedelemben, ( mindössze néhány másodperc, maximum 1-2 perc időtartamúak), a leggyorsabban, a legtöbb információt eljuttatni a célközönségnek, tehát a televízió nézőinek vagy az internet használóknak. A világ legelső televíziós reklámja 1941. július elsején jelent meg egy new yorki, helyi tv csatorna baseball-meccs közvetítése közben. A mindössze 10 másodperces hirdetés forradalmasította a televíziózást, amely ezt követően a fogyasztás befolyásolásának egyik legfontosabb színterévé vált. Európában csak egy évtizeddel később 1955. szeptember 21- én, az Egyesült Királyságban került levetítésre az első reklámfilm, amely a Gibbs SR fogkrémről szólt. Az 1960-as évektől a reklámokat a programok szüneteiben vetítik, költséghatékony módon juttatva el azokat a nézők tömegeihez. A filmkészítés technikai újításai a reklámipart sem hagyták változatlanul, azonban a professzionális reklámipar világszerte az animációs technika fejlődésével egy időben született. Paul Wells szerint az animáció mint filmnyelv és filmművészet az élőszereplős filmnél sokkal kifinomultabb és rugalmasabb médium. (http://www.filmkultura.hu/muszter/cikk_reszletek.php?cikk_azon=558,2013.04.17.) 17

A mesés mozgó képsorozatok tehát nagyon régóta részei a reklámiparnak, hiszen az animációnak számos előnye van az élő szereplőkkel felvett filmekkel szemben. Mindamellett, hogy költségkímélőbb technika, mint az elő szereplős filmkészítés, kevesebb embert igényel, főként a számítógépes technika rohamos fejlődése miatt. A színes, hangos dolgokra hamarabb felfigyelünk, mint a feliratokra vagy szövegekre. A reklámok éppen ezért nem csak sokkal hangosabbak, de színeik is élénkebbek a többi televíziós műsorénál. Az animációk jellegzetes meseszerű képi világát éppen ezért régóta használják a hirdetésekben, mert a karaktereket azonnal megjegyzi a néző, ami nagyon hasznosnak bizonyul a reklámozás esetében. Gondoljunk a Nesquik nyuszi vagy a Cheetos chips figuráira. A márka nevéről azonnal a szereplőkre asszociálunk, és fordítva. Az animáció első igazi reklám célra használását John Webster nevéhez kötik, aki 1972-ben egy rajzolt jegesmedvével reklámozta a Schweppes üdítőgyár termékét. Azonban a korábbi évtizedekből is akadnak említésre méltó animált reklámfilmek és nem csak külföldön pl. 1939: Macskássy - féle Tungsram reklám, de Dargay Attila népszerű karakterét Gusztávot is igénybe vette a magyar reklámipar. A karakterrel sikeresen hirdettek sampont, fogkrémet, borotvahabot. Ölébe pottyan a vevő, ha meglátja színes reklám trükkfilmjét. - olvasható egy 1936-os budapesti élclap egyik hirdetésében. (http://www.artmagazin.hu/artmagazin_hirek/a_kep_lelke_avagy_az_animacio_diadala.879.html, 2013.04.17) 4.5. Animáció, mint a propaganda eszköze A rajzfilm több országban is a propaganda eszközévé vált, főként a világháborúk idején. Az amerikai stúdiók több háborúellenes (Peace on Earth-Béke a Földön-1940), a béke fontosságára fókuszáló filmet készítettek, amelyek ideológiai ellentétben álltak az európai enyhén kirekesztő, uszító célzatú rajzfilmekkel. Az MGM-stúdió 1942-ben készült The Blitz Wolf című filmjében, míg a Disney- stúdió egy Donald-kacsa sorozat keretében nyíltan támadta, parodizálta a náci ideológiát, de a Warner Brother s is kiállt az erőszakkal szemben, álláspontját Tapsi Hapsi( Bugs Bunny) figurájával közvetítve a közönség felé. Ezekben a háborús időkben készült az első a választási kampányokat népszerűsítő animáció az Egyesült Államokban (Teljes Gőzzel a választásokra!-1943). A film olyannyira hatásosnak bizonyult, hogy a pártok megállapodtak abban, hogy a jövőben a kampányfilmjeikben nem használnak animációt. Az animációs műfaj a Szovejtunióban is propagáló szerepet töltött be. A szocialista, 18

nevelő, tanító célzatú kisfilmek mellett a háború éveiben a lelkesítő filmeké volt a főszerep. Az Európa szerte,tehát hazánkban is vetített orosz rajzfilmek hatására az orosz animációs művészet fontos részét képezte a műfajnak, azonban a Szovjetunió széthullásáig érezhetően nem szabadulhatott fel a politika nyomása alól. Az akkori Csehszlovákiában Jirí Trnka 1965-ös A kéz című filmje is jó példa a diktatúra fekete humorral való ábrázolására. A lengyel animáció is hamar világszínvonalat ért el, azonban itt is, hasonlóan a szovjet filmgyártáshoz, a műfajt a hirdetés, népszerűsítés eszközének tekintették. Az ország legnagyobb művészeinek, Jan Lenica és Valerian Borowczyk, pályafutása talán éppen emiatt az 50-es évek végétől azonban külföldön folytatódott, akárcsak hazai művészeink többségének is. Az angol animáció egyik napról a másikra szerzett magának hírnevet a George Dunning keze alatt készült Yellow Submarine (Sárga tengeralattjáró)- 1968 című, a hippi ideológia elemeit felvonultató alkotással. Az itáliai animációs játékfilmek nagy alkotójának Bruno Bozzettonak is gyakran szerepel témái között a a fegyverkezés, a világ nagyhatalmainak versengése (Tapum! A fegyverek története, 1958). (M. Tóth, 2010) A rajzfilmre némelyek még mindig úgy tekintenek, mint nem teljesen komolyan veendő műfajra, azonban az előbbi példák is jól láttatják, hogy ennek ellenkezőjével érdemesebb foglalkozni. A világháborúk évei alatt a kormányok megpróbálták a műfaj adta lehetőségeket kihasználni, népszerűségét, befolyásoló erejét a propaganda szolgálatába állítani, sikerrel. A humoros figurák és jelenetek kiváló alapot adtak, és mivel a szereplők már korábban nagy népszerűségre tettek szert, így általuk bármilyen témát egyszerűbb volt eljuttatni a közönségnek, mintha élőszereplős filmekkel próbálták volna ezt megoldani. Ezek az alkotások a humoros megoldások ellenére jól tükrözik a kor szellemiségét, ideológiáit, hogy a szembenálló felek hogyan viszonyultak egymáshoz, vagy, hogy milyen segítségre számítottak az államok kormányai az emberektől. A közösség összetartása, a nemzeti identitástudat megteremtése is elsődleges cél volt. Az ilyen filmek viszonylag rövid idő alatt készülnek el, bármilyen témát fel tudnak dolgozni az egyre modernebb technikákkal, és kevesebb ember munkáját kell összehangolni hozzá, mint bármely élőszereplőkkel forgatott film esetén. 19

Ma is találkozhatunk hasonló alkotásokkal, azonban véleményem szerint lényegesen alacsonyabb rendű témákat dolgoznak fel és a televíziós- és mozifilmeken, játékokon kívül leginkább csak reklám célokra használják ezt a műfajt, ami rámutat arra, hogy az animáció adta lehetőségek többnyire kihasználatlanok, főként hazánkban. Nagy botrányt kavart egy a magyarországi politikai intézkedéseket, médiát, sajtót bíráló animációs film, amelyet egy németországi gyerekcsatorna vetített ismeretterjesztő műsorában az idei év elején. A felháborodott kormány szerint ez a médiatermék nagy mértékben képes befolyásolni a gyerekek véleményét, ez esetben pedig nem a helyes irányba. Látható tehát, hogy az animáció egy erősen manipulatív műfaj, így nem mindegy milyen célra és hogyan használják. Az, hogy az emberek egy egy üzenetet hogyan dolgoznak fel, vagy hogy sikerül e az eredeti tartalmat átadni a közönségnek nagyrészt az eszközön múlik, amellyel azt közvetítik. Míg korábban a technológia fejlődése a haszon maximalizálását szolgálta, addig korunk információs és kommunikációs technikáit az ember igyekszik a jobb tájékozódásra, a világban való eligazodásra használni, hogy nagyobb tájékozottságra tegyen szert. Az ember először saját képmására megalkotja az intelligens társat, tehát a technológiát először felruházza saját intelligenciájával, majd később ennek az intelligenciának veti alá gondolkodás (mód)ját,mintha a technika, technológia saját énképének kiteljesedése (kiterjesztése) lenne, amely képessé válik a vele való kommunikációra. ( ) Míg az ember képes lesz személyes kibontakozásra, addig e technika személyiségfejlődése mindössze teremtőjének adott állapotát jeleníti meg. (Balogh:2006:138) A fenti idézet a technológia fejlődésére vonatkoztatható. Általa próbálja meg az ember kifejezni önmagát, szeretné elérni, hogy ezek az eszközök a lehető legpontosabban tükrözzék őt, egyéniségét, gondolatait, mondanivalóját. Az ember számára még nem elérhető egyetlen olyan eszköz sem, ami teljes képet adna a fejében rejlő információ halmazról,gondolatainak kavalkádjáról. Számos téren próbál olyat alkotni, amellyel kitárhatja elméjét mások előtt. A művészeti ágak ebben vannak a segítségére, azonban többségük egyszerre csak egy érzékszervet serkent, ezáltal keltve gondolatokat az emberben. Véleményem szerint az egyes művészeti ágak csak egyféleképp láttatják velünk, amit a szerző a tudtunkra szeretne adni. Egy festmény vagy egy rajz, csak egy pillanatát képes elénk tárni az alkotó fejében lejátszódó folyamatnak. Az animációs műfaj 20

képes a hangot, a vizuális világgal összehangolni, segítségével olyasfajta képi világ is megjeleníthetővé válik, amely más eszközzel nem lehetséges. A legreprezentatívabb eszköznek tartom, amely az alkotó képzelőerejére, kreativitására nagymértékben támaszkodik, a nézőére azonban már alig, ezáltal pontosabban és a készít eredeti ötletéhez hűen képes közvetíteni az információt, mondanivalót. Éppen ezt kihasználva rengeteg művészfilm is készül ezzel a technikával, azonban ezek a filmes fesztiválokon illetve versenyeken kívül gyakran sehol sem kerülnek bemutatásra. 21

5) Kutatás Hipotézisemet, mely szerint az animáció remek eszköze a figyelemfelkeltésnek, befolyásolásnak, az információ gyors áramoltatásának minden korosztály felé, egy rövid kérdőíves kutatással szeretném alátámasztani. A kérdőíves kutatások előnye, hogy rövid idő alatt sok adat gyűjthető össze általa, szinte bármilyen témában. Mivel mindenki ugyanazokkal a kérdésekkel szembesül, ezért a válaszok jól összehasonlíthatóak. Állításom alátámasztására egy 8 kérdéses, online, önkéntes alapon kitölthető kérdőívet szerkesztettem, melyet 50 személy töltött ki. (2. melléklet) Igyekeztem a lehető legtöbb korosztályt megkérdezni, így a kérdőívet kitöltők között szerepeltek 15 és 67 év közötti alanyok. A kérdésekre 21 férfi és 29 nő válaszolt, az 50 válaszadó átlag életkora 24 év. Iskolai végzettségük többnyire gimnázium, vagy szakközépiskola, egyetem vagy főiskola. Foglalkozásokat tekintve többnyire tanulók, illetve adminisztrációs, kereskedelmi, oktatási területen dolgozók. Lakhelyüket a téma szempontjából nem tartottam fontosnak. A feltett kérdések az animáció, illetve az animációs reklámok témakörére irányultak. Az első kérdés konkrétan rákérdezett néhány animációs technikával készült reklámmal kapcsolatban arra, hogy ezek közül ismerik- e valamelyiket. A válaszadók 93%-a ismeri valamelyik animációs reklámot a felsorolt 8 közül, 24%-uk pedig mindegyiket. Arra a kérdésre, hogy ezek a hirdetések figyelemfelkeltőek vagy esetleg zavaróak, illetve tetszetősek - e, a többség a tetszik, különösen tetszik, figyelemfelkeltő, vicces kifejezésekkel válaszolt. Azok a válaszolók, akik azt írták nem tetszik nekik, többnyire hozzátették, hogy magát a reklámot, mint műfajt nem kedvelik. A legtöbben ( 43%) ilyen reklámokkal a televízióban találkoztak, de az internetes felületek és a nyilvános kivetítők is sok szavazatot kaptak. A válaszadók többsége szívesen néz ilyen reklámokat, illetve tetszik neki a műfaj, azonban arra a kérdésre, amely az animáció fogalmára kérdezett rá, csak 22- en választották a helyes fogalmat, tehát a többség még mindig a rajzfilmekre illetve azok számítógéppel készült változataira gondol, ha az animációról van szó. A műfajt egy 1-10ig terjedő skálán ahol az 1. az egyáltalán nem-et a 10. pedig a teljes mértékben-t jelenti, 22

átlagosan 8-asra értékelték annak tekintetében, hogy mennyire modern. Az 50 válaszadó közül 29-n tudtak a felsorolt reklámok termékein kívül egyéb terméket is említeni és arra a kérdésre, hogy vásároltak - e már ezek közül a termékek közül, szinten 29-en válaszolták, hogy igen, több alkalommal is, 4-en, hogy legalább egyszer, 17-en pedig a nem választ jelölték be. Többen leírták, hogy gyermekük gyakran énekli ezeknek a reklámoknak a betétdalát, vagy táncol úgy, ahogy a szereplők. Eredmények összegzése: Kutatásom, bár nem nagy kiterjedésű, véleményem szerint némiképp alátámasztja állításom. A megkérdezettek nagyobb része ismeri és szereti az ilyen reklámokat, mert színesek, figyelemfelkeltőek, változatosak, ötletesek és rendkívül humorosan mutatják be az eladni kívánt terméket. Az 50 emberből 33-an vásároltak már az így hirdetett termékek közül, legalább egyszer és ezek azok a reklámok, amelyek a televízióban, interneten, nyilvános tereken, járműveken elhelyezett képernyőkön hamar felkeltik az érdeklődésüket. Az ilyen reklámok többsége nem unalmas, hamar elnyeri a nézők tetszését, hiszen a legtöbb ember szórakozásra, kikapcsolódásra vágyik miközben televíziót néz vagy internetezik, a mesés képi világ pedig egyértelműen a szórakoztatást szimbolizálja. Az animációs reklámok és szerintem is a filmek is, nemcsak a gyerekeket kötik le, hanem a fiatalokat, felnőtteket, időseket egyaránt. Néhány hónappal ezelőtti mozis élményemnek leginkább az a motívuma maradt meg bennem, hogy egy 3D-s mozis mesefilm nézői között velem együtt több 20 év körüli fiatal, 30-40 körüli felnőtt és 60 körüli idős ült a teremben, mint kisgyermek. Ez is azt bizonyítja, hogy az ilyen alkotások minden korosztály figyelmét képesek lefoglalni akár több órán keresztül is. 23

6) Összefoglaló A tömegek befolyásolásával, rábeszélésével, meggyőzésével már régóta kísérletezik a világ, sokféle eszközt, módszert kifejlesztve már. Az animáció egy rendkívül sokoldalú, gyorsan fejlődő, a technikai eszközök által nyújtott szolgáltatásokhoz kitűnően alkalmazkodó kortárs műfaj. Sokszínűségét, felhasználhatóságát a propaganda eszközeként vagy az oktatás, a reklámozás területén már a 2. világháború idején felismerték és sikerrel alkalmazták az említett területeken. Napjainkban, főként hazánkban az animációs filmek készítésére nincs akkora igény, mint régen. Befolyásoló erejét nem feltétlenül kell negatívan értelmezni, pozitív hangvételű, oktató jellegű témákat is lehet közvetíteni általa. Mindazokkal a rábeszélő módszerekkel képes egyszerre közvetíteni, amelyeket más eszközök, televízió, rádió, zene, magazinok, újságok többnyire megosztva képesek alkalmazni. Egyszerre több korosztályhoz is szól. Figyelemfelkeltő és a komoly témákat is képes humorizált formában a közönség elé tárni, pl. idén nagy sikere volt egy interneten terjedő animációnak, amely a gyorséttermi ételek túlzott fogyasztásának káros hatásaira hívta fel a figyelmet állatokkal, mivel arról szólt, hogy mi történne az állatokkal, melyik állat mennyire hízna el, és az elhízás mennyire akadályozná meg eddigi életvitelét, ha ilyen élelmiszereket nagy mennyiségben fogyasztanának. Ez a fajta közlésmód sokkal barátságosabb mindenki számára, mégis elgondolkodtatja a nézőt a témával kapcsolatban, esetleg arra ösztönzi, hogy utána olvasson. A példa is láttatja, hogy az animációs film egyszerre képes alkalmazni a figyelemfelkeltés, manipulálás fentebb említett módszereit. A tömegek befolyásolására az animáción kívül is sok eszköz áll a média rendelkezésére, bár véleményem szerint egy sem ennyire összetett és sokrétű, de mégis a média többnyire azokat a már bevált módszereket alkalmazza, azonban az animációs filmek hatása semmiképp sem elhanyagolható. Oktató, rábeszélő célokra azonban manapság kevésbé használják, mint pl. a 2 világháború idején, amikor az animációs filmek még viszonylag az újdonság erejével hatottak. 24

7) Bibliográfia Anthony Pratkanis,Elliot Aronson (1992) A rábeszélőgép, Budapest, Ab Ovo Kiadó Balogh Gábor (2006) Az információs társadalom dimenziói, Budapest, Gondolat- Infonia Kiadó Elliot Aronson (1995) A társas lény, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó György Péter (1998) Digitális éden, Budapest, Magvető Kiadó M. Tóth Éva (2010) Aniráma, animációs mozgóképtörténet, Budapest, Kortárs Könyvkiadó Pataki Ferenc (1998) A tömegek évszázada, Budapest, Osiris Kiadó Internetes források: http://www.kerdoivem.hu/kerdoiv/648249116/1/ http://www.kultusz.com/cikk.php?id=107 http://www.papp-vary.hu/product_placement/reklamos_jatekok.pdf http://nrc.hu/hirek?news_id=275&page=details http://prizmafolyoirat.com/2011/02/28/animateka-13-orosz-anna-ida-az-elmenket-es-tetteinkethelyes-iranyba-terelo-animaciorol-geefwee-boedoe-szennyezzunk/ http://creativeads.blog.hu/2011/06/28/egyutt_mindig_konnyebb#more3014444 http://iphonehungary.hu/2012/08/20/tedbujtatottreklamiphone/ A képek forrása: 1. kép: http://hu.wikipedia.org/wiki/bayeux-i_k%c3%a1rpit 2. kép: http://index.hu/kultur/klassz/vinci0823/ 3.; 4.; 5.kép: http://hu.wikipedia.org/wiki/anim%c3%a1ci%c3%b3s_film 6. kép: http://collider.com/genndy-tartakovsky-popeye/ 7. kép: http://www.weboid.hu/article/allatfarm/ 8. kép: http://www.bcdb.com/cartoons/other_studios/p/pann_nia_filmst_di_/index.html 25

9. kép: http://www.horizontiroda.hu/kulonleges/cako-ferenc-homokanimacio/ 10. kép: http://livlily.blogspot.hu/2011/05/macskafogo-cat-city-1986-model-sheets_08.html 11.kép: http://livlily.blogspot.hu/2011/05/macskafogo-cat-city-1986-model-sheets_08.html 26

8) Mellékletek 1. melléklet (1. KÉP) A bayeux-i falikárpit (2. KÉP) Leonardo da Vinci egyik lovas tanulmányrajza (3. KÉP) A fenakisztoszkóp lemez Eadward Muybridge (1893) 27

(4. KÉP) Praxinoszkóp (5. KÉP) Zoetróp (6. KÉP) Popeye figurája(1955) 28

(7. KÉP) Rendező: John Halas,Joy Batchelor,Író: George Orwell : Állatfarm,1954 (8. KÉP) Az egykori Pannónia Filmstúdió logója (1957) (9.KÉP) Cakó Ferenc egyik homokanimációja 29

(10. KÉP) Ternovszky Béla- Macskafogó (1986) (11. KÉP) Ternovszky Béla- Macskafogó (1986) 30

2. melléklet Kérdőív minta: Az animációs film Az alábbi kérdőív az animációs filmekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmaz. A kapott adatokat a szakdolgozatomhoz szeretném felhasználni. A kérdőív anonim. Kitöltése nem kötelező. Kitöltés után kattintson az oldal alján látható Befejezés gombra! Válaszát köszönöm! :) Kérjük, írja be az adatait: Nem Életkor Iskolai végzettség Foglalkozás 1. Ismeri -e Ön az alábbi reklámok valamelyikét? ( Több válasz is megjelölhető. ) (több válasz lehetséges) (1. Nesquik kakaó (2. Cheetos chips (3. Schweppes üdítő (4. Bonduelle konzerv (5. M&M's drazsé (6. Chocapic reggelizőpehely (7. Auchan áruház (8. Red Bull energiaital (9. Mindegyiket ismerem. (10. Egyiket sem ismerem. 31

2. Amennyiben ismeri ezeket, felkeltik az érdeklődését, tetszenek Önnek vagy zavarják Önt ezek a reklámok? 3. Hol találkozott ezekkel vagy ezekhez hasonló reklámokkal? ( Több válasz is megjelölhető) (több válasz lehetséges) televízióban moziban internetes honlapokon e-mailben kaptam ilyeneket nyilvános helyeken kivetítőn pl. buszon stb. Egyéb 4. Ön szerint mit jelent az animációs film fogalma? rajzfilm filmvásznon megelevenített mesés mozgókép olyan film, melynek készítésekor a mozgássorozatot vagy cselekményt kockánként hozzák létre és veszik fel számítógéppel készült mesefilm 5. Szívesen néz-e ilyet, tetszik-e Önnek ez a műfaj? Nem szívesen nézek ilyet,nem tetszik. Szívesen nézek ilyet, tetszik a műfaj. Ha ilyet látok megnézem, de nem különösebben tetszik. 32

6. Mennyire tartja modernnek az ilyen filmeket, hirdetéseket, reklámokat? Egyáltalán nem 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Teljes mértékben 7. Tudna-e mondani olyan terméket, amit így reklámoztak? ( A termék márkája nem szükséges.) 8. Vásárolt már az ilyen formában reklámozott termékek közül? Igen, egyszer. Igen, többször is. Nem. Befejezés 33

9) Idegennyelvi összefoglaló Mit dem Einfluss und mit der Überredung der Massen experimentiert man seit langem in der Welt. Vielfältige Methode und Mittel hat man schon entwickelt. Die Animation ist eine vielseitige, entwicklungsfähige, moderne Gattung, die kann mit der Entwicklung der Technologie den Schritt halten. Dieses multilaterale Mittel hat man schon der zeit des II. Weltkriegs benutzt. Die war der Behelf der Propaganda. In jenem Zeit hat man die Animation in der Erziehung und in der Werbung erfolgreich gebraucht. Der Animationsfilm hat große einflussreiche Kraft, aber diese ist nicht unbedingt negativ. Alle überzeugende Arten kann man in einem Animationsfilm benutzen, die in dem Zeitungen, im Fernsehen, im Internet usw. getrennt auffindbar sind. Gleichzeitig lautet sie für mehrere Altersklasse. Sie weckt das Interesse von vieler Menschen. Den Animationsfilme sind viel Humor, aber eine seriöse Themen kann verarbeiten so, dass die Kinder auch angucken dürfen. Die Märchenfiguren sehr sympatisch für alle, deshalb sind sie handsam und gerecht zu reklamieren. Folglich die Animation ist eine vielseitige, impulsive, koloristische, entwicklungsfähige Geräte den Medien, aber Meiner Meinung nach man benutzt sehr selten und die Möglichkeiten den Gattung sind ungenützt. 34