KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55.

KROK KOMPLEX REHABILITÁCIÓS ÉS OKTATÓKÖZPONT Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55. Kapocs EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT KORAI FEJLESZTŐ és GONDOZÓ KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1

Tartalomjegyzék I. rész: Az intézmény önmeghatározása.. 3 II. rész: A fejlesztés pedagógiai-pszichológiai alapelvei.4 III. rész: A korai fejlesztés..5 IV. rész: A korai fejlesztés tevékenységei.. 6 V. rész: A fejlesztés fő területei...15 VI. rész: A fejlesztés feltételei.....18 VII. rész: Alkalmazott megközelítések és módszerek..22 VIII. rész: Oktatási, módszertani funkciók gyakorlása.....23. IX. Az elégedettség mérése.. 25 X. Az intézmény társadalmi kapcsolatai...26 XI. A Pedagógiai program megvalósításához szükséges intézkedések...27 2

I. AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA Az intézmény hivatalos neve Kapocs Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Korai Fejlesztő és Gondozó Központ; rövidített név: Kapocs Korai Fejlesztő Központ; (továbbiakban Kapocs Korai Fejlesztő Központ). Az intézmény fenntartója Komplex Rehabilitációs és Oktatóközpont Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 55. Közfeladat ellátási körzete Fejér megye. Az intézmény székhelye 8000 Székesfehérvár, Móri út 16. A Kapocs Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Korai Fejlesztő és Gondozó Központ (továbbiakban Kapocs Korai Fejlesztő Központ) elsődleges tevékenysége Székesfehérváron és vonzáskörzetében, valamint a Fejér megyében élő 0-5 éves korú, eltérő fejlődésű, fogyatékos kisgyermekek vizsgálata, ambuláns fejlesztése, speciális terápiák biztosítása. Továbbá a szülőknek nyújtott tanácsadás kapcsán a családok segítése, illetve prevenciós fejlesztés, gondozás és a (4) 5 éves kort betöltött, fejlődésmenetükben jelentősen akadályozott gyermekek csoportos fejlesztése és gondozása. A vonatkozó szabályozók értelmében a sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés és gondozás keretében kell biztosítani. A korai fejlesztés és gondozás megvalósítható otthoni ellátás, bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében. 3

A Kapocs Egységes Pedagógiai Szakszolgálat működési rendje megegyezik a pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó szabályozókban meghatározottakkal. A végzett korai fejlesztő szolgáltatások formája, tartalma és rendszeressége is megegyezik a szabályozók által meghatározottakkal. II. A FEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI-PSZICHOLÓGIAI ALAPELVEI A gyermekek fejlesztésének alapja fejlettségük, képességeik részletes ismerete. A gyermekek képességstruktúrája formális (pl. pszichológiai vizsgálatok az intelligencia mérésére) és informális (pl. fejlődési kérdőív és felmérő feladatlapok) felmérésekkel ismerhető meg. Az egyénre szabott felmérések funkciói a következők: az ép gyermek fejlődésmenetéhez hasonlítják az eltérő fejlődésű gyermek fejlődését, amelynek mentén kirajzolódnak az erősségek és a gyengébb vagy a hiányzó képességek. Illetve regisztrálja a gyermek önmagához mért fejlődését. A mérés eredménye irányadó az egyénre szabott fejlesztési terv összeállításában, a habilitációs, rehabilitációs területek kiválasztásában, az egyéni eszközök és stratégiák meghatározásában és abban, hogy a fejlesztési célok fontossági sorrendjét a szülőkkel egyeztetve megállapíthassa a szakember. A mérés eredményétől függően korrigálható az egyéni fejlesztési terv, ellenőrizhető a fejlesztés eredményessége. A tervezés rövid-, közép- és hosszú távú. Különös figyelmet fordítunk az együttműködésekre a pedagógiai munkában. Hiszen a gyermek fejlődésének lényeges aspektusait a gyermek szüleivel és a fejlesztésben megvalósított interakciói irányítják és az együttműködések mentén realisztikusabb tervezés valósítható meg, különösen, ha azt gondos felmérés és tervezés előzi meg. A fentiek mellett a szakmai program megvalósításában a strukturált beavatkozás stratégiáját alkalmazzuk, melynek elemei (1) a fizikai környezet megszervezése, (2) a tevékenységek előrelátható sorrendje, (3) vizuális támpontok, (4) rugalmas szokásrend, (5) tevékenység rendszerek, (6) vizuálisan strukturált tevékenységek. Fontosnak tartjuk a szakmai stratégia és terápiás beavatkozás öt intézményi alapértékének kiemelését, hiszen azok a kiválóság iránt elkötelezett intézmény és szakember növekedését, fejlődését szolgálják. 4

1. Legfontosabb az eltérő fejlődésű gyermek megismerése-megértése és tisztelete Valójában a pszichológiai, pedagógiai megértés jelenti a szakmai program hatékonyságának alapját olyan módon, hogy a szakemberek törekszenek egyre többet tudni a gyermekről a közös tevékenységek során. 2. A szakemberek elkötelezettek a kiváló minőség és az erős munkaerkölcs iránt A legcsodálatosabb kompetens és motivált emberek csoportjában dolgozni, ahol a kiválóság azt jelenti, hogy keményen és kitartóan dolgoznak, eleget tesznek a kihívásoknak, támogatják a munkatársaikat, megcáfolják a bírálóikat és megvédik, amit tesznek. 3. A szakemberek nem az öncélú formaságokhoz ragaszkodnak, hanem az interdiszciplináris program generalista modelljének megfelelően a gyermek és családja szükségleteinek és ezek kielégítésének tulajdonítanak jelentőséget. 4. A munkát az együttműködés és a közös munka szelleme vezérli A programban dolgozók mindent megtesznek a saját, továbbá a gyermekek és családjaik, szakemberek, társadalmi szervezetek közötti széles körű együttműködések és a kitűzött célok elérése érdekében. 5. A szakemberek másokban és magunkban is a legjobbat keresik Ez oly módon tükröződik a programban, hogy másokban és önmagukban is az erősségeket és kliens/intézmény érdekeit hangsúlyozza filozófiájában. A pozitív beállítódást képes fenntartani a program anélkül, hogy közben csökkenteni vagy tagadnia kellene a fejlődési zavar súlyos hatásait. Az érintett családok számára is úgy láttatja a pozitív lehetőségeket, hogy közben nem kelt hamis reményeket. III. A KORAI FEJLESZTÉS A korai fejlesztés célcsoportjába 0-5 éves korú, eltérő fejlődésű, fogyatékos gyermekek tartoznak. A korai fejlesztés a gyermekek tervszerűen felépített fejlesztőprogramja, mely komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai oktatást és különböző terápiás szolgáltatásokat foglal magába. Korai fejlesztésre azok a gyermekek jogosultak, akik megfelelő diagnosztikai vizsgálómódszerrel jelentős elmaradást mutatnak a mozgásfejlődés, az értelmi fejlődés, a kommunikáció, beszédfejlődés, a szociális, érzelmi fejlődés, a figyelem, magatartás és/vagy a látás, hallás területén. Emellett a korai fejlesztés szükségességét állapítjuk meg olyan diagnosztizált állapotokban, amelyek következménye nagy valószínűséggel fejlődési elmaradás lesz. 5

IV. A KORAI FEJLESZTÉS TEVÉKENYSÉGEI Az első személyes találkozón tájékoztatást adunk a szülői igények felmérésének kereteiről, a szülői-szakmai együttműködés, a segítség formáiról, folyamatáról, az adatvédelmi és etikai, kölcsönösségi szabályok megtartásáról. 1. Vizsgálat A vizsgálatra jelentkező családok részleletes kérdőívet töltenek ki gyermekükről. Ezt elolvasva, a Kapocs Korai Fejlesztő Központ munkatársai a felmerülő panaszok és kérések alapján alakítják ki a vizsgáló team összetételét. A minden fejlődési területre kiterjedő részletes, összetett vizsgálat célja, hogy megállapítsa a gyermek diagnózisát, felmérje fejlettségi állapotát a fejlődés különböző területein. A vizsgálatra a családok előre megbeszélt időpontra érkeznek, várakozási idő nincsen. A vizsgálatra egy alkalommal másfél órányi idő áll rendelkezésre. A vizsgálat részei - A gyermek eddigi élettörténetének részletes áttekintése mind orvosi (családi előzmények, anyai betegségek, a terhesség alatt és a születés körül jelentkező problémák, illetve a megszületés óta eltelt időszak adatai, az eddigi betegségek, kórházi kezelések), mind gyógypedagógiai szempontból (a fejlődés eddigi mérföldkövei a nagy- és finommozgások, beszéd és kommunikáció, a szocializáció, a játék és érdeklődés, a viselkedés és az önállóság terén). Itt esik szó a már korábban elvégzett kivizsgálásokról illetve az eddig alkalmazott kezelésekről, esetleges fejlesztési módszerek eddigi alkalmazásáról, és azok eredményeiről. Részletes gyógypedagógiai, illetve szükség esetén pszichológiai vizsgálat. Ennek során azt a vizsgálati eszközt, módszert alkalmazzuk, amely a kérdőív adatai, illetve a gyermek spontán tevékenységének megfigyelése alapján a legmegfelelőbbnek tűnik (fejlődési skála, fejlődési tesztek, illetve intelligencia tesztek valamelyike). Mozgásvizsgálat, amennyiben a panaszok között a nagymozgások fejlődésének zavara, késése is szerepel. Részletes orvosi vizsgálat, melynek során az idegrendszer működésének, illetve esetleges működési zavarainak vizsgálata kiemelt szerepet kap. Néha szükség lehet a vizsgálat folytatására, a szokásostól eltérő vizsgálómódszerek alkalmazására. Ilyenkor egy újabb vizsgálati időpontot egyeztetnek munkatársaink a családdal. 6

A vizsgálat után a team tagjai megvitatják tapasztalataikat, és ennek eredményeként születik meg a gyermek fejlődési diagnózisa. Ezt a szülőkkel az esetek túlnyomó többségében egy külön időpontban beszéljük meg. Erre részben azért van szükség, mert így több idő áll rendelkezésünkre a vizsgálat eredményének megvitatására a családdal, részben pedig azért, mert ha a szülők a megbeszélésre a gyermek nélkül tudnak eljönni, akkor a körülmények is sokkal nyugodtabbak, megfelelőbbek egy elmélyült, odafigyelő beszélgetésre. A megbeszélés során a vizsgálatot végző szakembercsoport javaslatot tesz a családnak az esetleges további vizsgálatokra, az egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs, habilitációs segítségnyújtás lehetőségeire, mindezt természetesen a család igényeinek figyelembevételével, a szülőkkel egyeztetve. Évenkénti szükség esetén ennél gyakoribb kontrollvizsgálatokat is felajánlunk a családoknak. Ennek során felmérjük a gyermek fejlődési ütemét, megvitatjuk a szülőkkel az eddig elért eredményeket, és szükség esetén kiegészítjük, módosítjuk a már alkalmazott fejlesztési módszereket. A vizsgálat eredményeiről minden esetben részletes, írásos szakvéleményt készítenek a vizsgáló team tagjai, melyet eljuttatunk a szülőknek. Mind a megbeszélések, mind a szakvélemények készítése során arra törekszünk, hogy a szülők számára érthető és elfogadható kifejezéseket használjunk. Célunk, hogy a szülők egyenrangú partnereknek érezhessék magukat a gyermekük további sorsát érintő kérdések megbeszélésében, és hogy helyes döntések meghozatalához a lehető legtöbb szükséges információ a rendelkezésükre álljon. Amennyiben a diagnózis pontos megállapításához, illetve a megfelelő ellátás megtervezéséhez további vizsgálatokra van szükség, ezek megszervezésében is segítségére vagyunk a családnak. A vizsgált gyermekek esetében leggyakrabban gyermekpszichiátriai, gyermekneurológiai, gyermekszemészeti, illetve gyermek ortopédiai vizsgálat elvégzése szükséges. Normál fejlődésű gyermek esetében ezek a vizsgálatok a család illetve a szakorvos számára viszonylag könnyen kivitelezhetők, mivel a gyermeknek korának megfelelő szinten a vizsgálati helyzet elmagyarázható, és egy bizonyos fokú kooperáció elvárható tőle. Az intézménybe vizsgálatra érkező gyermekek nagy része jelentős mértékű fogyatékossággal él. Az állapotukból adódóan jelentkező problémák (hiperirritábilitás, kóros együttmozgás, alacsony együttműködési képesség, rövid figyelmi terjedelem) mindegyike nehezíti a vizsgálatok optimális kivitelezését, a vizsgálatok gyakran az átlagosnál hosszabb időt vesznek igénybe. Mindezen okok miatt a munkatársak a helyben kínált szolgáltatások mellett a tapasztalataink alapján leggyakrabban javasolt szakorvosi ellátásokat végző orvosokkal szoros konzulensi együttműködési kapcsolatot épített ki, melynek segítségével a családok könnyebben 7

hozzájuthatnak a szükséges szakorvosi vizsgálatok elvégzéséhez, illetve ha szükséges, rendszeres gondozásban részesülhetnek. A vizsgáló team tagjai fejlődéspediátriában járatos gyermekorvos, gyermekneurológus, gyermekpszichiáter gyógypedagógus konduktor beszéd és kommunikációt fejlesztő gyógypedagógus pszichológus A különleges gondozás keretében nyújtott korai fejlesztésben, gondozásban részesülő gyermek után igénybe vehető állami hozzájárulás. A gyermek számára javasolt korai fejlesztő szolgáltatások megkezdését, valamint a fent említett normatíva megigénylését az illetékes Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye illetve hozzájárulása alapján veheti igénybe a fenntartó, illetve a feladatot ellátó intézmény. A törvény rendelkezése alapján, a gyermek komplex diagnosztikai dokumentációját a szülő beleegyező nyilatkozatával együtt továbbítjuk a gyermek lakóhelye szerint illetékes Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz. 2. Fejlesztések és terápiák A gyermek fejlődési profiljának ismeretében és a család igényeit figyelembe véve igyekszünk a lehető legtöbb és legmegfelelőbb segítséget nyújtani. Alapvető céljaink között szerepel, hogy a család számára lehetőleg az intézményen belül biztosítsunk minden olyan szolgáltatást, amelyre a gyermeknek szüksége van. Ennek formái Egyéni gyógypedagógiai fejlesztés, melynek során a gyógypedagógus a gyermek erősségeire alapozva segíti a megkésett területeken a fejlődést. Mivel a fejlesztés ambuláns rendszerben történik, a cél az, hogy a gyermek mindennapi, otthoni fejlesztéséhez mintát nyújtsunk, s azt a szülőkkel való konzultáció során a mindennapi élet helyzeteire vonatkoztassuk. Nagy hangsúlyt fektetünk a fejlesztésekhez kapcsolódó, szülővel folytatott beszélgetésekre. Ezeknek az otthoni helyzetek alapos elemzésére építve, a gyermek és a vele együtt élő családtagok interakcióira, napi rutinjára vonatkozó tanácsadást, valamint a gyermek akadályozottságából, eltérő fejlődéséből fakadó nehézségek, problémák megoldásának közös keresését tartalmazzák. 8

A gyógypedagógusok a gyermek állapota és a család igénye alapján a gyermek otthonában is látogatást tesznek, valamint ha a gyermek közösségbe jár a gyermekközösségben is felkeresik, konzultálnak az ott dolgozó szakemberekkel. Csoportos gyógypedagógiai fejlesztés: Bizonyos esetekben a hasonló típusú sérüléssel élő gyermekek számára csoportokat hozunk létre, hogy az itt zajló foglalkozások során a gyógypedagógiai segítségnyújtás mellett a gyermek számára a közösséghez való hozzászoktatást, a szülők számára pedig a segítő sorstársi kapcsolatok kialakulását is előmozdítsuk. Mozgásfejlesztés, amely a gyermek állapotának megfelelően lehet egyéni vagy csoportos aktív gyógytorna, Dévény-féle speciális manuális technika, illetve tervezett szenzomotoros tréning. Az egyéni illetve csoportos gyógytorna foglalkozások kapcsán szintén lehetőség nyílik arra, hogy a fejlesztést végző szakember a szülőkkel az otthoni gyakorlási lehetőségeket megbeszélje (megfelelő mozgástér biztosítása, fektetési és ültetési tanácsok, eszközbeszerzési javaslatok), valamint otthon végezhető gyakorlatokat tanácsoljon. Zeneterápia, melynek céljai a gyermek sérülésének és a család igényeinek megfelelően a magatartászavarok enyhítése, mozgás-, figyelem- és kommunikációfejlesztés, a szorongások oldása, a bölcsődére és az óvodára való előkészítés, az anya-gyermek kapcsolatban az elfogadás segítése lehetnek. A zeneterápiás foglalkozás egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg. Pszichoterápia, amely a család igényeinek megfelelően tanácsadást, egyéni pszichoterápiát, illetve pár- vagy családterápiát jelenthet. Alkalmazott viselkedéselemzés, melynek célja a nem kívánt viselkedés elfogadható mértékűre való csökkentése. A beavatkozás elvárható eredményeként a nem kívánt viselkedés vagy eltűnik, vagy minimális intenzitásúvá csökken. A tartós változások elérése érdekében a következő dimenziók vannak jelen a terápiában: 1. A szervezési, tárgyi, személyi környezet analízise, mivel ezek lehetnek a viselkedés fenntartói. 2. A környezet biztonságossá, strukturálttá és terápiássá tétele. 9

3. Az elvárt viselkedés megerősítőjének kiválasztása. 4. A beavatkozás részletes programjának kidolgozása, végrehajtása. 5. A program felülvizsgálata, a szükséges módosítások megtétele. 6. A programban résztvevő szakemberek és szülők együttműködése. A beavatkozás megtervezése és végrehajtása egyénre szabottan történik. Az elvárható viselkedés motivációs és megerősítő elemeit az egyéni fejlesztési naplóban dokumentálják a szakemberek. Toalett-tréning Az eltérő fejlődésű vagy fogyatékos gyermekeknél gyakran előfordul, hogy késik a szobatisztaság kialakulása, vizeletüket, illetve székletüket stresszel járó helyzetekben nem tudják tartani. A még nem szobatiszta gyermek esetében orvosi vizsgálattal kell kizárni a késés szervi okait. Ha ez megtörtént, alapos pedagógiai felmérés után képet kapunk a gyermek mentális képességeiről. Ha a gyermek mentális képességei (és mentális kora), valamint motoros képességei (nadrágfelhúzás) lehetővé teszik, akkor indokolt szobatisztasági tréningbe kezdeni, természetesen a szülőkkel való konzultáció után. A szobatisztasági tréning célja - egyrészt rugalmasan alkalmazott szokássá alakítani a wc-használatot (a gyermek magától és csak akkor üljön a wc-re, ha valóban szükséglete van), - másrészt olyan kommunikációs eszközt adni a kezébe, amelynek segítségével bárhol és egyértelműen jelezni tudja környezete számára szükségletét. A toalett-tréning meglehetősen idő-, ember- és türelemigényes folyamat, ami nagy kitartást igényel mind a gyermek, mind a szakember és a szülő részéről. A szobatisztasági tréning időszakában a gyermek számára ez az egyetlen és legfontosabb fejlesztési cél. Étkezési terápia Az eltérő fejlődésű vagy fogyatékos gyermekek körében igen gyakoriak az étkezési problémák. Minden esetben meg kell próbálni a jelenség okait feltárni, megfigyelni és ennek megfelelően eljárni. 1. A gyermek elutasítja az étkezési helyzetet (nem ül le az asztalhoz, nem marad az asztalnál, nem hajlandó enni). 10

2. A gyermek étkezéshez szükséges alapvető készségei hiányoznak (leggyakrabban nem tud fogni vagy rágni). 3. A gyermek túlszelektál: csak bizonyos fajta, színű, állagú, formájú stb. ételt fogad el. A fejlesztés, a hiányzó készségek kialakítása ezekben az esetekben is az egyéni program keretében zajlik. Családi videotréning, amely gyorsíthatja, elősegítheti, illetve alapot adhat a korai fejlesztő munkának azzal, hogy a család életéből felvett néhány perces videofelvétel (szülő, szakember) közös elemzésével, a pozitív kommunikációs helyzeteket kiemelve a szülői kompetenciát látványosan és pozitívan megerősítheti, illetve elősegítheti a fejlesztő szobában elért eredményeknek a családba, otthoni környezetbe való beágyazódását. 3. Tanácsadás, információk nyújtása a családok számára a gyermek fogyatékosságával, eltérő fejlődésével összefüggő egészségügyi, pszichológiai, nevelési és pedagógiai kérdésekkel kapcsolatban. Fontos szempont az érdekérvényesítéssel kapcsolatos segítségnyújtás, tanácsadás. Mivel az intézményben a gyermekek ambuláns ellátását, fejlesztését legfeljebb 5 éves korukig tudjuk vállalni, munkatársaink segítséget nyújtanak a családoknak a gyermek számára legmegfelelőbb közösség, illetve további fejlesztési módszerek és intézmények megkeresésében. 4. Információs Iroda, amely segít a 0-5 éves korú, eltérő fejlődésű, fogyatékos gyermeket nevelő családoknak az életüket megkönnyítő információkhoz való hozzájutáshoz. Ez a szolgáltatásunk nem csak az intézménnyel egyébként is kapcsolatban állók számára nyitott, minden rászoruló család igénybe veheti. Az alábbi információkkal segíti az intézmény a szülőket: - információt a diagnózis folyamatáról, helyéről és eléréséről - információk a fejlesztő és terápiás lehetőségekről - speciális ismeretek az akadályozott fejlődés hátterében álló okok és a jellemző tünetek megértéséhez - speciális segítség és információ a családtagok otthoni segítéséhez - információ és segítség az intézményes ellátás megválasztásához 11

- formai és tartalmi segítség igények, kérelmek benyújtásához - információ az intézményes ellátás igénybe vételének feltételeiről, folyamatáról - segítség a sérelmesnek ítélt helyzetek megítéléshez, gyógypedagógiai és jogi szempontból egyaránt - tájékoztatás a hatósági eljárások szerveiről, menetéről, az eljárások kimeneteléről és a jogérvényesítés lehetőségeiről - segítség az eljárással kapcsolatban figyelmet érdemlő szempontok kiemeléséhez - információk a jogi segítségnyújtás, képviselet elérhetőségéről - kapcsolatok fenntartása és tapasztalatok átadása szülőtársaknak. 5. Játék- és eszközkölcsönzés, melynek célja, hogy lehetővé tegye az egyéni fejlesztés és tanácsadás során megfogalmazott fejlesztési célok otthoni megvalósítását. A korai fejlesztés szolgáltatásaiban résztvevő szakemberek: gyógypedagógus konduktor pszichológus gyermekorvos, gyermek-neurológus Az intézményben végzett csoportos foglalkozások Csoportos foglalkozás autizmussal élő gyermekek számára Az autizmussal élő gyermekek fejlődési eltérést mutatnak a kommunikáció, a szociális kapcsolatok és a viselkedés, érdeklődés terén. Ezt a sajátos fejlődésbeli és viselkedési eltérést ma az autizmus spektrumzavarok összefoglaló névvel illetjük. Az autizmus spektrumzavarok a születéstől, illetve a fejlődés egészen korai szakaszától fennálló fejlődési zavarok. A tünetek enyhíthetők a minél korábbi diagnózist követő speciális megsegítés, fejlesztés megkezdésével. Az intézményben az autizmussal együtt élő kisgyermeket nevelő családokkal ambuláns formában, heti rendszerességgel találkozunk az egyéni gyógypedagógiai fejlesztés és tanácsadás keretében. A gyermekek vizsgálata után kezdődik el az egyéni fejlesztés, melynek során a gyógypedagógus egyéni helyzetben foglalkozik a gyermekkel. A fejlesztés a szülő jelenlétében, többnyire a bevonásával történik. 12

Minden alkalommal megbeszéljük a látottakat, s azt, hogy ebből otthonra mi adaptálható. Az esetek többségében az optimális állapot - az intézményben biztosított egyéni fejlesztést követően (1, maximum 2 év után) a gyermekeknek kis létszámú, befogadó közösség megtalálásához, az óvónővel történő együttműködés keretében kívánja az intézmény a gyermekek fejlődését előmozdítani. Ezért a szakmai munka első szakaszában az egyéni fejlesztés keretei között történik a gyerekek felkészítése az óvodai csoportos helyzetekbe való beilleszkedésre. A szakmai munka második szakaszában létrehozunk egy kis létszámú csoportot, autista gyermek számára, amely egyúttal módszertani csoportként oktató- és gyakorlóterepet biztosít óvónőnek, akik hosszú távon a befogadó vagy speciális óvodai nevelést fogják megvalósítani. A gyerekek heti egy alkalommal 4 órát töltenek el a csoportban. A programban elsősorban azok a 4-5 éves autizmussal együtt élő gyermekek vesznek részt egy éven keresztül, akik már eltöltöttek 1-2 évet az intézményben heti rendszerességgel, ambuláns fejlesztési formában, s találtunk számukra befogadó óvodai csoportot. Ezek a gyermekek heti egy napot az intézmény csoportjában vesznek részt, négy napot pedig a befogadó óvodában. Célunk, hogy elméleti és gyakorlati képzést nyújtsunk azoknak az óvónőknek, akik már eddig is nyitottak voltak az autizmussal együtt élő gyermekek felé, hiszen speciális ismeretek nélkül is vállalták az érintett gyermekek nevelését. Így új, befogadó óvodákat keressünk, kiképezzük az ott dolgozó óvodapedagógus szakembereket, növelve azon intézmények számát, akik kompetensek az autista gyermekek ellátásában. A fejlesztésben a fokozatos átmenetet az alábbiak indokolják Az autista gyerekek spontán utánzási képessége korlátozott, ezért ezt eleinte egyéni, később kis létszámú csoportban célzott fejlesztés formájában kell tanítani számukra. Típusos nehézség továbbá a figyelemzavar, ezért kezdetben nehezen valósítható meg fejlesztésük és az ismeretek átadása nagy csoportos formában. Külső segítség bevonásával, kis csoportos formában könnyebbé válhat számukra a frontális utasítások, az óvónők és a gyermekek jelzéseinek, cselekedeteinek megértése. Az általánosítás nehézsége miatt alapvető fontosságú, hogy az autista gyermekek az ismereteket egyéni, valós élethelyzetekben sajátítsák el és gyakorolják be, továbbá a már megtanult ismereteket csoportos keretek között is alkalmazzák. Bizonyos szociális és kommunikációs helyzetek, például játékok megosztása, szerepjáték, kommunikációs formák tanulása szintén külső segítség bevonásával 13

kiscsoportos helyzetben taníthatóak a legoptimálisabban. Ezen kívül további csoportos foglalkozásokat szervezünk a gyermekek számára szükségletek szerinti homogén gondozási csoportokban. A csoportos foglalkozások feltételeit, tartalmát a gyermekek és szűkebb környezetük (család) szükségleteihez igazítjuk. A csoportos foglalkozásban résztvevő szakemberek Intézményvezető - felelős a program elemeinek végrehajtásáért, koordinálásáért, értékeléséért gyógypedagógus óvónő, az intézményváltás előkészítése időszakában gyógypedagógiai asszisztens A gyermekek ellátásában állandó konzulensként jelen van gyermekpszichiáter, pszichológus. 14

V. A FEJLESZTÉS FŐ TERÜLETEI 1. Elemi pszichoszomatikus funkciók Az eltérő fejlődésű, fejlődésükben akadályozott kisgyermekek esetében gyakoriak az evéssel, ivással, alvással, szobatisztasággal kapcsolatos problémák. Ezek részben az általános fejlődési elmaradással magyarázhatók. Az alvással kapcsolatos gyakori problémák A nappal és éjszaka felcserélése. Csökkent alvásigény. A gyermek csak bizonyos körülmények, feltételek megléte esetén képes aludni. A szobatisztasággal kapcsolatos problémák Jelentősen késik kialakulása. Stresszel járó helyzetekben a gyermek vizeletét, székletét nem tartja. A gyermek csak meghatározott körülmények között szobatiszta stb. Az evéssel, ivással kapcsolatos leggyakrabban megfigyelhető nehézségek - Túl sok vagy túl kevés táplálék, folyadék bevitele. - Rágással, nyeléssel kapcsolatos nehézségek. - Azonossághoz való ragaszkodás (pl. hely, idő, evőeszköz, személyek, bizonyos ételek, italok típusa, állaga, színe, hőfoka). - Étkezési helyzetekben jelentkező viselkedésproblémák. - Az étkezés tempójával kapcsolatos problémák. A fejlesztés legfontosabb feladatai - A probléma pontos meghatározása, súlyosságának mérlegelése. - A probléma vizsgálata: az orvosi okok kizárása, más lehetséges okok felkutatása, meghatározása. - Megoldási stratégiák kidolgozása, kivitelezése. 2. A szenzomotoros fejlesztés A szenzomotoros sérülés gyakran megjelenik: a problémák részben a társult fogyatékosságok következményeként jelennek meg, részben fogyatékosság, pl. autizmus részjelenségeként. A szenzomotoros készségek fejlesztése minden fejlesztőprogramban megjelenik, és különösen nagy szerepet kap. Az alábbiakban a leggyakrabban megjelenő fejlesztési feladatokat emeljük ki. 15

A legfontosabb fejlesztési feladatok - A testséma ismeretének kialakítása, tudatosítása, a testélmény fejlesztése. - A testmozgások célszerű összehangolásának tanítása különféle terekben és aktivitásokban. - A szociális kontextusokban való megfelelő mozgásformák kialakítása. 7. Szociális készségfejlesztés Elsődleges fontosságú speciális pedagógiai cél a gyermek képességszintjének megfelelő szociális viselkedés, illetve az ezt megalapozó elemi készségek fejlesztése, tanítása. A taníthatóságot megalapozó szociális készségek fejlesztési területei a) Segítség elfogadása. b) Más személyek jelenlétének elviselése. c) Az elemi viselkedési szabályok elsajátítása. d) Az utánzás tanítása. 8. Kommunikáció fejlesztése A fejlesztés egyik fő célterülete a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az információcsere eszköze. Elsődleges fontosságú cél az egyéni képességszintnek megfelelő kommunikációs kompetencia (funkcionális kommunikáció) megteremtése. E cél megvalósításához szükség lehet egyénre szabott kommunikációs eszközök (pl. alternatív kommunikációs rendszerek; metakommunikáció) használatának tanítására. Hasonlóan a szociális fejlesztéshez a kommunikációs készségek tanításának metodológiájában is elsődleges fontosságú szerepet kapnak a fejlesztésben a családok igényei, a kognitív és viselkedésterápiás eljárások, amelyeket a gyermek egyéni szükségleteinek és képességszintjének megfelelően vegyíthetőek más fejlesztési módszerekkel is (pl. zenei interakció). A fejlesztés területei Fel kell mérni a kommunikációs készségeket az alábbi területeken, a megértés és a használat szempontjából. A kommunikáció módja, eszköze, vagyis mindaz, amit a gyermek mond vagy csinál. Tágan értelmezve ide tartoznak azok a viselkedésbeli megnyilvánulások is, amelyekkel a gyermek válaszol az őt ért ingerekre anélkül, hogy azokat tudatosan használná a környezet befolyásolására (pl. dührohamok). A kommunikáció eszközei lehetnek tárgyak, képek, természetes gesztusok, jelek, beszéd. 16

Szókincs, jelentés (tárgyak, személyek, cselekvések, helyszínek, minőségek, belső állapotok stb. megnevezése). A felmérésnél számítanunk kell a szó szerinti értelmezésre és arra, hogy az értés és használat kontextustól függő. Funkció (figyelemfelhívás, üdvözlés, kérés, kérdezés, tréfa, tiltakozás, visszautasítás, információátadás). A funkciók felmérésekor képet kapunk arról, hogy a gyermek mire használja kommunikációs készségeit, illetve arról, hogy milyen funkciókat ért meg. Kontextus (a különböző helyzetek, amelyekben kommunikálunk). Hol? Kivel? Milyen körülmények között? A felmérés a spontán meglévő készségekre irányul. A felmérés alapján egyénre szabott fejlesztési terv készül. A fejlesztés legfontosabb feladatai A felmérés eredményétől függően a fejlesztés legfontosabb feladatai A gyermek az általa megértett szinten tanulja meg valamely kommunikációs eszköz használatát, hogy minél hamarabb sikeres lehessen a kapcsolatteremtésben. Alternatív kommunikációs rendszer használatának tanítása, amely lehet tárgyas, képes stb. A beszédértés és beszédhasználat fejlesztése. A metakommunikáció értésének és használatának fejlesztése. A kommunikációs eszköz funkcionális használatának tanítása, amelynek érdekében a környezetet tudatosan úgy kell szervezni, hogy aktív kommunikációra serkentse a gyermeket. A fejlesztés során a meglévő, funkcionálisan használt kommunikációs eszköz alkalmazását a lehető legtöbb természetes helyzetben segíteni kell, beleértve a családi környezetet is. 17

VI. A FEJLESZTÉS FELTÉTELEI A Kapocs Korai fejlesztő Központban olyan szervezési, személyi és tárgyi feltételeket kell teremteni, amelyek biztosítják a gyermekek fejlesztéséhez a legoptimálisabb környezetet. Mint azt a szakszerű intézményes ellátásban nem részesülő gyermekek sorsa mutatja, a feltételek szükségletekhez való igazítása nélkül a gyermekek nem fejleszthetők eredményesen. Ahhoz, hogy a gyermekek képességeikhez mérten optimálisan fejlődjenek, a hangsúlyt a gyermekek egyéni szükségleteire és adottságaira kell fektetni. Olyan rugalmas gyógypedagógiai ellátás szükséges, amely: számol a képességstruktúra jelentős egyéni eltéréseivel, biztonságot adó, az egyéni tempóhoz és a személyes lehetőségekhez igazodik, a kudarcok esélyét a minimálisra csökkenti, egyéni motivációt biztosít, alapvető kompenzálással segíti a társadalmi beilleszkedést, és nem utolsó sorban, tiszteletben tartja a fogyatékos gyermek emberi méltóságát és prioritást biztosít a család igényeinek. A korai fejlesztés koordinált és szakszerű tevékenységei multidiszciplináris team munka keretében valósulnak meg az intézményben. A szakmai team tagjai: gyermekgyógyász /gyermek-neurológus/ gyermekpszichiáter pszichológus gyógypedagógus gyógypedagógiai asszisztens Az együttműködések formái és lehetőségei Esetmegbeszélő csoport és a konzultáció. A pszichológus olyan partnere a gyógypedagógusnak, aki az egyéni program megvalósítására törekszik pszichológiai módszerekkel. A konzultációk tartalmukban a pedagógiai nézőpontot elegyítik cselekvőképes pszichológiai szempontokkal, és hatékonyabb pedagógiai módszerek alkalmazására aktivizálják a gyógypedagógust. A gyógypedagógusok lehetőséget teremtenek az őszinte beszélgetésre, amelyben kimondhatóvá válnak a szakmai nehézségek vagy az interperszonális konfliktusok. 18

A szülőkkel való együttműködés formái és lehetőségei A szülők számára kötetlen probléma - centrikus beszélgetéseket biztosítunk, illetve lehetővé tesszük, hogy is problémájukkal felkereshessék a pszichológust. A szülőkkel folytatott egyéni konzultációk célja: krízis intervenció esetén közös stratégiák kidolgozása a szülőkkel, nevelési stratégiák átformálása. A szülők és szakemberek együttműködésének színterei szülőklub: havonta, pszichológus vagy külső szakember bevonásával, szülői értekezlet: évente minimum kétszer, tanácsadó órák biztosítása a fejlesztésben résztvevő pedagógusokkal. A problémával terhelt élethelyzetben lévő szülők segítésének folyamata a kezdeti szakaszban személyes interakció keretében, tanácsadó órák formájában történik. Ezen igény szerint a házaspár egyik és/vagy mindkét tagja részt vesz. Estenként a tanácsadó mérlegeli és a célszerűség érdekében kérheti a szülők egyidejű bevonódását a segítő folyamatba. Az együttműködés megkezdésekor szülői szükségletek felmérése félig strukturált interjú formában történik. A helyzetkép feltárásához a szakember célzott kérdések mentén megismeri az előzményeket, feltárja az aktuális problémát és nyíltan beszél a megoldási lehetőségekről, abban a szülők szerepéről. Az intézmény személyes kapcsolattartását telefonos és on-line forma teszi teljessé és rugalmassá. A családi nevelés segítése, a szülők és a szakemberek együttműködésének formái A szakmai munkában a szakemberek fontos partnerei a szülők. Információt nyújthatnak gyermekük fejlődéséről, életéről. Ugyanakkor konkrét segítséget igényelnek gyermekük családi neveléséhez, fejlesztéséhez. A jól összehangolt intézményen belüli, otthoni tevékenységek eredményei javítják a szülő-gyermek kapcsolatot, pozitívan hatnak vissza a gyermekek teljesítményére. A szülőket is bevonjuk gyermekük fejlesztésébe, hogy a gyermekük a kialakított készségeket más környezetben is képes legyen alkalmazni. Ezt a speciális konzultációs, családi nevelést segítő feladatot az a pedagógus látja el, aki beosztása szerint egyébként is felelős a gyermek fejlődésének előmozdításáért. A családi nevelés segítésének célja: az egyéni képességek kiteljesítése és a családok életminőségének javítása. 19

Tárgyi feltételek A gyermekek egyéni szükségleteit figyelembevevő fejlesztés tér és eszközigényes. A gyermekek érzékenyek az épületből és a környezetből jövő zajokra, külső eseményekre, az ablakon átlátszó látványra, az erős fényre, ezért gondoskodunk a szűréséről. Mindezekre tekintettel került kialakításra az intézmény. Fontos, hogy a korai fejlesztést szolgáló épület Székesfehérvár város jól megközelíthető helyén van. Az elérhetőséget az épület előtti ingyenes parkolás segíti. A szakmai munkát egy strukturált csoportos foglalkozást biztosító nagyméretű terem segíti, amely természetesen egyéni fejlesztésre is alkalmas. Az egyéni fejlesztéshez, vizsgálathoz külön helyiség áll rendelkezésre. Ezek mellett tornaszoba, öltözőhelyiség, 2 iroda, mosdó, WC, tanári szoba és kapcsolódó tanácsadó helyiség biztosítja a működést. A tárgyi feltételeket természetesen a szervezeti és feladat-ellátási fejlesztéseknek megfelelően szükséges folyamatosan tovább bővíteni. Fontos, hogy az asztalok, székek, babaültetők mérete az életkornak megfelelő méretű legyen. A gyermekek érzékenyek a kintről jövő zajokra, tükröződésre vagy árnyékra. Minden ablakot megfelelő árnyékolási lehetőséggel láttunk el. Minden helyszínen megfelelő tároló bútorzatról gondoskodunk és azoknak a gyermekek szempontjából biztonságot jelentő zárásáról, illetve különös figyelmet fordítunk a tárolók és az eszközök fejlődésüket segítő elérhető elhelyezésére. A pedagógiai eszközök, dokumentációk elhelyezését, tárolását a tanári szobában és az iroda helyiségeiben elkülönítve biztosítjuk A dokumentációk rögzítését számítógépek szolgálják, valamint fényképezőgép, videokamera alkalmazása. A működéssel kapcsolatos dokumentációt, a differenciált fejlesztési programok összeállítását és az egyedi eszközök elkészítését számítógép, szkenner, fénymásoló segítségével biztosítjuk. A mai kor követelményeinek megfelelő működési helyen a meglévő eszközök megfelelő elhelyezéséről és kamerával, riasztóval védett vagyonvédelméről gondoskodunk. A felmérés, fejlesztés speciális eszközei A gyermekek képességszintjének felméréséhez, fejlesztéséhez szükséges speciális eszközök: Peabody (passzív szókincs) teszt, Snijders Oomen, 20

FNO Kognitív Fejlődési Profil Teszt, ELA (Everyday Life Activites) fotósorozat: A J. Stark által kidolgozott fotósorozat 3000 fényképkártyából áll, amely mindennapos élethelyzeteket, tevékenységeket tartalmaz. Lehetővé teszi a szövegértés és szöveghasználat gyakorlását, vizsgálatát is. Alkalmas többek között a metakommunikáció értés-és használat fejlesztésére, ill. emberi kapcsolatok, viszonyok, gyakori szociális interakciók elemzésére, a szociális megértés fejlődésének segítésére. Boardmaker program, PEP (Pszochoedukációs Profil), Fejlődési Kérdőív beszédpercepció diagnosztikájához és terápiájához GOH-készülék, GMP-teszt, a beszédindítás eszközei, Ayres-terápiás eszközök, zene-terápiás eszközök, passzív zeneterápiához, zenei interakcióhoz hangszerek és kazettás magnó, CD lejátszó, CD- és hangkazetta gyűjtemény, A fejlesztésben használt tornaszerek bordásfalak, tornapadok, csúszda, vékony és vastag tornaszőnyegek, kéz-láb dominancia - erősítő eszközök, trambulin, labdák, Wesco mozgásfejlesztő eszközök, 21

VII. A Z ALKALMAZOTT MEGKÖZELÍTÉSEK ÉS MÓDSZEREK AAK- Altenatív és Augmentatív Kommunikáció: meglévő készségekre építő, azok mellett létező, új, kibővített (augmentatív) és/vagy más eltérő (alternatív) kommunikációs csatornák megnyitása. Az érthető beszéd hiánya következtében súlyosan károsodott kommunikációs funkció átmeneti vagy tartós pótlására szolgáló kommunikációs rendszerek csoportjának alkalmazása. ABA (applied behavior analysis): az alkalmazott viselkedés elemzés módszere az autizmus kezelésére. Ezt a megközelítést alkalmazza többek között a Lovaas módszer. DIR modell, Floortime: Developmental, Individual-Difference-Relationship Based (Fejlődési- Egyénre szabott-interakciós). Az autizmus komplex fejlődési szempontú terápiás megközelítése, alapvetően a korai fejlesztésben alkalmazzák. Stanley Greenspan és mtársai dolgozták ki. A modell központi eleme a floortime terápia ( padlón töltött idő ), mely intenzív, egyénre szabott, játékos interakción alapuló megközelítés. A terápia során visszatérnek a gyermeki fejlődés hiányzó mérföldkövéhez. Funkcionális kommunikáció: bárki számára érthető, személyhez intézett, szociálisan elfogadható, spontán kommunikáció kialakítása. Gyógypedagógiai habilitáció: fogyatékos személyekre irányuló komplex tevékenység, melynek célja a fizikális-mentális képességek, a szociálisan alkalmazkodó viselkedés fejlesztése Habilitáció, rehabilitáció: legyen biztosított a fogyatékossággal élő személyek számára az élet minden területén a legteljesebb függetlenség, a fizikai, mentális, szociális és szakmai képességek, valamint a teljes befogadás és részvétel elérése és megtartása. Megerősítés: a képességek szintjén elvárható viselkedésért és válaszokért vagy feladatmegoldásért kapott jutalom, amelyet vagy azonnal megkap a személy vagy zsetonokat gyűjtve, késleltetve válthat jutalomra. A jutalom fajtái: étel, ital (pl. édesség, gyümölcs, szörp), szociális jutalom (pl. taps, simogatás, dicséret, beszélgetés), gyermek által kedvelt tevékenység ( játék, könyv nézegetése stb). Kognitív terápia: A kognitív terápia célja a nem eredményes, hibás vagy káros gondolkodási mintázatok, sémák megváltoztatása. Munkarend és munkaszervezés: megmutatja a gyermek számára mennyi ideig tart egy adott tevékenység, milyen sorrendben és hogyan kell elvégezni, és azt is, hogyan juthat a gyermek a szükséges anyagokhoz és eszközökhöz. 22

Negatív megerősítés: ennek során eltávolítunk valamit, amit a gyermek nem kíván. PECS (Picture Exchange Communication System, A. Bondy és mtársai ): a spontán, funkcionális kommunikáció fejlesztésére kimunkált autizmus-specifikus módszer, a vizuális eszközökkel történő kommunikációtanítás komplex módszertana- képcserés kommunikációs rendszer. Protetikus környezet: A segítő (protetikus) környezetben a beszédet konkrét, látható dolgok egészítik ki, helyettesítik. Kialakítása egyénre szabott. A vizuális környezeti támaszok funkció szerint: időbeli, térbeli, proceduális és megerősítő jellegűek. A protetikus környezet strukturált tér és a vizuális környezeti támpontok összefoglaló neve. A protetikus környezet elemei: A tér strukturálása. Napirend. (tér-idő struktúra) Munkarend Munkaszervezés Egyéb vizuális segítségek Tér strukturálása: az egyes terek funkciójának láthatósága, átláthatósága, funkcionalitása. Minden alapvető tevékenység helyének meghatározása pl. szabadidő, öltözés, egyéni foglalkozás stb. Az egyes tevékenységek helyén csak olyan eszközök kerülnek elhelyezésre, amelyeket valóban használnak, vagy aminek funkciója van és segíti a tevékenységek elvégzését. A kialakítás fontos szempontja a biztonság. Viselkedésterápia: tudományosan megalapozott módszer, amelynek célja a viselkedés módosítása és formálása az adott viselkedést kiváltó vagy megerősítő tényezőt azonosítva és manipulálva Vizuális segítség: az autizmussal élő személy számára jelentés-teli, érthető, térben és időben állandó, konkrét jelentésű, nem tünékeny környezeti támpont (lehet pl. tárgy, kicsinyített tárgy, tárgy metszete, fotó, rajz, írott instrukció). A vizuális segítségek szimbólum szintje, komplexitása egyénre szabott. 23

VIII. OKTATÁSI, MÓDSZERTANI FUNKCIÓK GYAKORLÁSA A programban említett szolgáltatásokat, az ehhez szükséges ismereteket igyekszünk szervezett keretek között, tematikus tanfolyamok, akkreditált képzések, előadások formájában megismertetni a korai fejlesztés iránt érdeklődő szakemberekkel és szülőkkel. Oktatóként különböző szakemberek, orvosok, pszichológusok, gyógypedagógusok vesznek részt az elméleti és gyakorlati képzés megvalósításában. a/ Szakemberképzés: vizsgáló, terápiás módszerek magyarországi adaptálása, valamint ismeretek továbbadása vidéki és határon túli kollégák számára b/ Szülőképzés: ismeretterjesztés családi nevelést segítő technikák elsajátítása jog és érdekérvényesítés A magas színvonalú szakmai munkára való törekvésünk mellett figyelmet fordítunk arra, hogy az egészségügy, oktatás, pszichológia és szociális területek szakemberképzését érintő korai gondozás szakterületei Magyarországon minél ismertebbek, elterjedtebbek legyenek. Ennek érdekében az intézmény: az egészségügy, oktatás, pszichológia és szociális területek felsőfokú szakemberképzésének gyakorló helyeként működik a pedagógiai szakszolgálat, korai fejlesztés és tanácsadás területén egyéni, illetve csoportos látogatót fogad a korai fejlesztés területén dolgozó szakemberek közül gyógypedagógus, orvos, gyógytornász és pszichológus szakemberek posztgraduális képzésében vesz részt, hazánkban még nem ismert vizsgálati, fejlesztő-terápiás módszerek bevezetésében vesz részt, kapcsolatot tart az ország különböző területein működő korai fejlesztő, gondozó centrumokkal, közvetítő szerepet vállal a sérült gyermeket nevelő, gondozó családok és szakemberek, valamint a befogadó intézmények, közigazgatási szolgáltatók között. 24

IX. AZ ELÉGEDETTSÉG MÉRÉSE A fogyatékos gyermeket nevelő családok a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjai közé tartoznak. A családok életét, nem csupán a gyermek állapota, hanem a nem kellően befogadó társadalmi körülmények is nehezítik. Mindezek szinte lehetetlenné teszik, hogy a fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családok a társadalmi normaként elfogadott életvitelt folytassák és aktív életet éljenek a lehető legteljesebb mértékű befogadás megvalósulása mellett. Hiányoznak az érintett családok támogatásának kiterjedt intézményi feltételei, illetve azok pótlásában civil szervezetek vállalnak szerepet. Napjainkban már nem elegendő az a természetes emberi törekvés, hogy a lehető legjobban csináljuk azt, amit vállaltunk. Ezért az intézményben a tevékenységünkkel kapcsolatos szülői elégedettséget mérjük. Az elégedettség mérése írásban történik. Fontos, hogy a folyamat közben félig strukturált interjú keretében tájékozódunk a szülői elégedettségről. Ugyanakkor fontosnak tartjuk a szülői igényfelmérő kérdőív összeállítását és alkalmazását. Arra törekszünk, hogy mind jobban feltárjuk a szülői igényeket. Természetesen arra is kíváncsiak vagyunk, hogy a kitűzött célokat milyen mértékben tudtuk megvalósítani, és a mindennapokban hasznosul-e a szülőknek nyújtott segítség és átadott tudás. A szülői igényfelmérő és elégedettség mérő kérdőívek alkalmazása segíti az intézmény szakmai profiljának leginkább megfelelően a közfeladat ellátást a korai fejlesztés területén. 25

X. AZ INTÉZMÉNY TÁRSADALMI KAPCSOLATAI Az intézmény legfontosabb partnerkapcsolatait és a kapcsolat tartalmát a következő táblázat tartalmazza Együttműködő partner Fejér Megyei Kormányhivatal Fejér Megyei Önkormányzat Az együttműködés tartalma Ellenőrzésekben együttműködés; közreműködés közfeladat ellátásban; javaslatok a megyei fejlesztési tervhez; közreműködés a megyei fejlesztési terv végrehajtásában. Közreműködés szakmai együttműködésekben. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Hivatal Térségi, országos és nemzetközi szakmai szervezetek, intézmények Más Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány Székesfehérvári Egyházmegye Felnőttképzési Intézmény Közoktatási intézmények fenntartói Szent György Kórház Felnőttképzési intézmény Felsőoktatási intézmények Gyermekvédelmi intézmények Gyámhatóság Érdekvédelmi szervezetek Országos szakmai szövetségek egyesületek Szülő szervezetek Szakértői Bizottság Fejér megyében működő Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központok Többcélú Kistérségi Társulások Gyermek egészségügyi intézmények (ifjúságiés gyermekpszichiátriai rendelő, védőnői szakszolgálat, gyermekorvosok) Ágazati szakmai irányítás Szakmai szolgáltatásokkal történő segítése Pályázati programok Közoktatási statisztikai rendszer Közreműködő partnerség megkeresésre Információcsere szükség szerint Közreműködő partnerség, információcsere szükség szerint Pályázatok Együttműködés szakmai és forrásbevonás területén; közreműködő partnerség, információcsere szükség szerint; Pályázatok Együttműködés szakmai és forrásbevonás területén; közreműködő partnerség, információcsere szükség szerint; Pályázatok Szakmai együttműködés szakember és szülőképzésben Szakszolgálati feladatellátás Korai fejlesztés Szülő és szakemberképzés Hallgatói szakmai gyakorlat Megkeresés alapján vizsgálatok Információcsere, konzultációk, Jelzés a helyi gyermekjóléti szolgálat felé a gyermeki jogok sérelme esetén Információcsere Információcsere Egyedi esetek megoldáshoz együttműködés Szakmai kérdésekben együttműködés, tanácsadás, véleményezés Információcsere, tanácskozás, konzultáció Vizsgálatok Szakszolgálati feladatellátás Szakszolgálati feladatellátás Vizsgálatok, gyermekvédelem, nyomon követés 26

XI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK Az intézmény Szervezeti és Működési szabályzatának kimunkálása a Pedagógiai Programban meghatározottaknak megfelelően. A Pedagógiai Programban meghatározott szakmai munka biztosításához a környezeti, személyi és tárgyi feltételek fokozatos bővítése szükséges a specifikus szükségletek kielégítése és a hosszú távú, nyugodt, kiszámítható működés érdekében. A Pedagógiai Program érvényességi ideje 2012. március. 1-től. Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata a törvényes előírásoknak megfelelően történik. A Pedagógiai Program a szakmai közösség elfogadásával és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Székesfehérvár, 2012. január 12. Börcsökné Lukács Gabriella intézményvezető 27

Melléklet: eszközjegyzék HELYSÉG BERENDEZÉSI TÁRGY db íróasztal 2 szék 4 Vezetői iroda és tárgyaló asztal 1 gazdaság- vezetői szék 3 iroda iratszekrény 1 könyvszekrény 1 telefon 1 Vezetőhelyettesi, iroda Alkalmazotti szoba Vizsgáló, tanácsadó szoba Fejlesztő szoba asztal 1 szék 3 iratszekrény 3 lemezszekrény írógépasztal és szék 1 fénymásoló 1 számítógép asztal és szék 1+1 Számítógép (bill., monitor, géptest, egér, nyomtató) 1 telefon 2 fiókos asztal 1 szék 8 könyvszekrény 2 könyvtári dokumentum 500 ped. szakirodalom, folyóirat jogszabálygyűjt. mesekönyv asztal 1 szék 4 asztal/gyermek 2 szék/gyermek, kis méret 1 szék/gyermek,közepes méret 3 szekrény 2 tábla/napirendi 2 játék és könyvespolc 3 tükör/mobil 1 fogas 1 pelenkázó 2 babaülés 2 etetőszék+asztal 1 asztal/irodai 1 asztal/gyermek, nagy méret 2 szék/gyerrmek, nagy méret 4 szőnyeg 1 polc 1 28

tábla/napirendi 1 szekrény 2 kódos asztal 1 fiókos elem 2 Tornaszoba egyensúly-és mozgásfejl.eszk. össz: 22 tányérhinta 1 Ayres háló 1 ugrálólabda 1 nagy, anatómiai labda 1 nagy, tüskés labda 2 billenő tányér 1 forgó tölcsér 1 billenő korong golyóvezetővel 1 trambulin 1 billenő zsámoly 4 guruló zsámoly 1 golyófürdő 1 mászó alagút 1 rugós zsámoly 1 bóják/készlet/48 db 2 karikák/készlet/16 db 1 WESCO érintő lapok/készlet/6 db 1 WESCO kéz-láb dominancia készlet 1 Várószoba felnőtt szék 3 fogas 1 gyermek öltözőpad 1 VIZSGÁLÓ ÉS TERÁPIÁS ESZKÖZÖK Inteligencia, mentális funkció, ment.kép. és nonverb. pszicho tesztek 3 FNO, PEP,Fejlődési Kérdőív: Nottingham Southerland H. S.,Snijders Oomen Non-verbális Teszt Memória és figyelemfunkciók, figy.készség vizsgálatára szolg tesztek Sequencing Social Situation, Sequencing Activities & Events 2 Kognitív Profil Teszt 1 Beszédértés, beszédfunkciók vizsg. eszk., látás, hallásfigyelem, besz. komm. : ELA 3 spec.tornaeszk. (lásd tornaszoba) 29

játékterápiás eszk. egyszerűbb, bonyolultabb játékok, rajzeszközök kirakó 3-6 db-s 6 kirakó 3-5 db-s készlet: háziállatok és kölykeik, számolás, vonatos fa, cicás 4 kirakó 6 db-s 2 kirakó 12 db-s 4 kirakó 16 db-s 4 kirakó 20 db-s 2 kirakó 49 db-s 4 kirakó repteres 41 db 1 kirakó színek 24 db 1 kirakó élőhelyek/ 3x8 db-s 1 kirakó macis készlet/1x6, 1x 1 folyamatkirakó 4 logiko tábla 6-os 3 logiko tábla 12-es 2 logiko feladatlapok / csomag 12 dupló építő sima 1 dupló építő csavaros 1 lego/nagy készlet 4 jáva építő/készlet 2 gigo építőjáték/készlet pets family 1 fűzöcske/ halas, lóherés készlet 2 építőkocka/készlet 1 montesszori torony 2 pötyitábla 3 pötyi/nagy készlet 1 golyós vonalvezető 4 fa vonalvezető 6 mágneses vonalvezető 1 képes lotto gyümölcsök 1 képes lotto zöldségek 1 képes lotto torna 2 fa párosító/árnyék, folyamat, ellentétek, szakmák 4 fa egyeztető/állatok, bútorok, érzelmek, ruhák, minták 5 foglalkozások/ fa képes lotto 1 Golua fa számoló készlet 95 db-os 1 fűzőlap 4 dominó/járművek 1 dominó/nagy fa 1 sakk 2 betükirakó 1 formakirakó 1 fa szortírozó készlet/ faberakó 2 szortírozó készlet/háziállatok 1 30