KÖNYVELŐI KLUB - 2013. FEBRUÁR 18. - BUDAPEST Konzultáns: Ruszin Zsolt bejegyzett adószakértő; igazságügyi könyvszakértő, adó- és járulékszakértő; OSZB tag TÉTELES ÁFA, ÁFA KIUTALÁS ELŐTTI ELLENŐRZÉSEK, VALAMINT A MIKROGAZDÁLKODÁSI BESZÁMOLÓ SZABÁLYOZÁSA ÁFA 2013-ban jogszabály szerint mindentől függetlenül (üzleti tevékenység vagy magánhasználat) a gépjárművekre vonatkozó üzemeltetési költség áfájának ötven százaléka levonható. A külföldi bérelt autók áfája esetén az adott ország áfáját kellett figyelembe venni, így kifizetődőbb volt a vállalkozás számára, viszont most a külföldi rendszámos autók esetében a 90 napot meghaladó bérlés esetében a használati ország áfakulcsa lesz az érvényes, tehát mivel Magyarországon használják a gépjárművet, így a magyar törvények szerinti áfakulcsot kell figyelembe venni. Átvihető követelés az egyik hónapról a másikra nem változhat az adóhatóság szerint, így nem évülhet el. Az elévülési idő öt év. 2013. december 31-én elévülő összegek tekintetében a 1465 bevallásban lehet majd ezt először érvényesíteni. A katás vállalkozók esetében merülhet fel kérdésként: ha alanyi mentességet élvez, de muszáj bevallani az áfát, akkor mi a teendő? Ilyen esetben egy speciális bevallást kell beadni. A bevallás azért is speciális, mivel alapvetően negyedéves bevalló lenne a vállalkozó, de ezt a bevallást havonta kell beadni. Ha a következő hónapban is felmerül egy ilyen bevallandó tétel, akkor megint egy havi bevallást kell elkészíteni. 1
Az áfa-visszaigénylésre a 75 napos szabály vonatkozik. Az adóhivatal minimum 500 ezer forintos bírságot szab ki egy cégre, aki belekeveri a 45 napos visszaigénylésbe a ki nem egyenlített számlákat. Termények fordított áfája meghatározott termékekre vonatkozik, például a pattogatott kukorica nincs benne. Eredeti termékmagokat inkább a nagyobb cégek forgalmaznak, mert azokat tételesen súly szerint kell nyilvántartani. Az alanyi adómentesség határa 6 millió forint, amely vonatkozik a kata-alanyokra is, akár mint induló vállalkozás, azonnal választhatják, és a 6 millió forintos határig ugyanúgy vonatkozik rájuk a mentesség. TÉTELES ÁFA Tételes áfabevallás esetében alapvetően az adóhivatal formai szabályok szerint fog ellenőrizni. Az 7006/2008. irányelv jelenleg is hatályos, és három esetet különít el. 1. Akkor tagadja meg az adóhatóság a levonási jogot, ha a számlakibocsátó nem adóalany. Ha az adóalany magánszemély, aki létezik, csak státusza szerint nem felel meg, akkor nem esik el az adólevonási jogtól. 2. A számlán feltüntetett gazdasági esemény fiktív, akkor is megtagadható a levonási jog. 3. Amikor a gazdasági esemény nem a számlán feltüntetett felek között jött létre. Az adólevonási jogot nem korlátozzák. A számlakibocsátó esetén a 2 millió forint feletti áfatartalmú számlákat kell tételesen feltüntetni, tehát a vevő adószámát kötelező a számlán feltüntetni, ha 2 millió forint feletti áfatartalmú a számla. A számlabefogadónál az időszakon belül összesen legalább kétmillió forint azonos adótól történő beszerzés számláját kell feltüntetni tételesen. Ez lehet év, negyedév, hónap, ha megvan a 2 millió forint, akkor érvényesek a tételes áfabevallás szabályai. Partnerenként kell analitikát vezetni, így sokkal egyszerűbb a nyilvántartás. Az eva-alanyoknál is előfordulhat a tételes áfa, de nem jellemző általában. 2
A koncepció nagyon egyszerű, az M lapokon partnerenként kell tételesen részletezni az áfát, az M lapok ugyanúgy fognak funkcionálni, mint a 08-asban. PÉNZFORGALMI ÁFA Pénzforgalmi áfánál alapesetben csak akkor lehet levonásba helyezni, illetve csak akkor kell befizetni, ha van pénzmozgás, illetve fel kell tüntetni a számlán a pénzforgalmi elszámolás kifejezést. Azért kell feltüntetni a pénzforgalmi elszámolás kifejezést, mert csak akkor lehet visszaigényelni, ha már megfizette a vállalkozás. Az áfát csak akkor lehet levonásba helyezni, ha az meg van fizetve. Részkiegyenlítésnél az adófizetési kötelezettség a megfizetett rész erejéig érvényes. A kérdés itt az, hogy az áfa vagy a számla bruttó értékéhez viszonyul a részletfizetés. A pénzforgalmi áfa az adóalanyiság kezdetekor és évente választható. Azok a vállalkozások, akik a pénzforgalmi áfát választották, ugyanúgy a tételes áfa szerint vallhatnak be, amennyiben a számla a 2 millió forintos feletti áfatartalmat eléri. A fordított adózást kell alkalmazni a dologi adós tárgyak tekintetében, ami elsősorban a pénzügyi intézeteket érinti. SZÁMLÁZÁSI, BIZONYLATI SZABÁLYOK Fő szabály szerint olyan számlázási szabályok szerint kell számlázni, amilyen adóalanyról van szó. Tehát ha például valaki magyar adóalany, akkor a magyar szabályok szerint. Ha valaki Szlovákiában kért egy üzlet miatt szlovák adószámot, akkor szlovák szabályok szerint kell kiállítani a bizonylatot akkor is, ha magyar nyelven lesz kiállítva a számla. 15 napos számlázási küszöböt írt elő az Európai Unió az egyes tagországoknak. A fordított adózás esetében az igénybevevő lesz az adófizetésre kötelezett, és a következő hó 15-ével kell bevallania. Bizonylat beérkezésekor, a kiegyenlítéskor vagy a hónapot követő 15. nap közül a legkorábbiban beáll a teljesítés, és azzal a teljesítési időponttal kellett könyvelni, ez most már 15 nap lesz. 3
Előleget nem adóztatnak meg, csak teljesítéskor kell a teljes összeget bevallani. Gyűjtőszámlázni maximum egy hónapra lehet. Magyar nyelven az elszámolások a következő elnevezésekkel illethetőek: pénzforgalmi elszámolás, önszámlázás, fordított adózás, különbözet szerinti adózás - utazási irodák, különbözet szerinti adózás - használtcikkek. A fordított adózásnál nem a vevő fizeti az adót, nem az adófizetésre kötelezett személy a szolgáltatás igénybevevője. Időbélyegző nélkül is lehet számlázni az EDI-seknek. Kötegelve is lehet számlázni, az a fontos, hogy a számlaköteggel kapcsolatban a számlák azonos adatai egyszer tüntetendők fel. A törvény biztosítja a papír és elektronikus számlák egységes kezelését. Egyszerűsített számla esetében a fő szabály az, hogy a kis összegű számláknál, például közüzemi számláknál az adóalapot, adót ne kelljen külön feltüntetni, így adott egy értékhatár, ami 100 euró, tehát ha a számla nem éri el ezt a határt, nem kell feltüntetni ezeket az adatokat. Magyarországon ez a határ átszámítva 25.000 forint. Magánszemély részére 900 ezer forint felett számlát kell kiállítani. Cég esetében nyugta kibocsátására nincs lehetőség. 4
Szállodaszerű bérbeadásnál olyan épületekről van szó, amelyek szállodaként funkcionálnak. Ez a tevékenység 2013-tól már adóköteles. A PDF-ben való számlázás története 1995-re nyúlik vissza. Azóta egy folyóiratban a hivatal megerősítette, hogy továbbítható a számla interneten keresztül, amelyet az igénybevevő majd kinyomtat. A joggyakorlat megengedő álláspontra helyezkedő ellenkező rendelkezés hiányában. PÉNZTÁRGÉPEK ADATSZOLGÁLTATÁSA A pénztárgépekre vonatkozó NGM rendelet a 02013/ 24. Magyar Közlönyben jelent meg. A rendelet elővetít bizonyos adókedvezményeket és támogatásokat, de ezeket nem szabályozza, csak említi a lehetőségét. A hivatal egy olyan módszert szeretne bevezetni, amely az úgynevezett Adózási Ellenőrzési Egység (AEE) témára épül. Az AEE egy műszaki eszköz lesz, ami hasonlít egy mobiltelefonhoz, és egy SIM kártyát tartalmaz. A kártya kapcsolódik az adótoronyhoz, így kerülnek fel a gerinchálózatra az adatok. Az AEE egy 16 GB memóriakapacitású egység. Az adatokat addig tárolja, amíg tovább nem küldi azokat, így az áramkimaradás nem fogja befolyásolni az adatokat, tehát az adatok nem vesznek el. A pénztárgép használatára kötelezett adóalany, ha nem tud megfelelni az elvárásoknak, mert például nincs mobilinternetes elérhetőség, akkor az elektronikus hálózat útján történő adatszolgáltatás alól felmentést kérhet. A Nemzeti Médiahatóság fogja ezeket az alanyokat felülvizsgálni, és az egyedi mentesítésre külön szakbizottság által van lehetőség, amelyet csak akkor lehet érvényesíteni, ha a hivatali állásfoglalás rendelkezésre áll. Ha működik a rendszer, akkor az adatokat CD-re és DVD-re kell kimenteni. Úgy is teljesíthető az adatszolgáltatás, ha a pénztárgépet a napi zárást követően legalább egy órára úgy helyezik el, hogy az elektronikus hírközlő hálózat számára elérhető legyen. Az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépek december 31-ig még üzemeltethetőek. 5
ESETTANULMÁNYOK 1. A Mahagében Kft. A Római Kert Kft. számlázása folytán kerül bíróság elé a Mahagében Kft., amely ügyet a C80/11. hivatkozási számon lehet megtalálni. A cég farönköket vásárolt 10 alkalommal, amelyek szállítási körülményei tisztázatlanok. Az utolsó pillanatban 22 db szállítólevelet csatoltak az eljáráshoz. Az adóhivatal megtagadta a levonási jogot, amit a Mahagében Kft. megfellebbezett, majd a másodfokú határozatot szintén, és végül az Európai Bíróságtól kértek előzetes döntéshozatalt. Az Európai Bíróság döntése szerint ellentétes a nemzeti gyakorlat az áfa-irányelvvel akkor, ha megtagadják a levonási jogot arra hivatkozva, hogy nem győződtek meg egy körülményről, például arról, hogy a számla kibocsátója adóalany-e, vagy rendelkezik-e a szóban forgó termékkel, képes annak szállítására, eleget tesz-e a bevallási kötelezettségeinek stb. December 5-én a bíró hatályon kívül helyezte a Mahagében Kft. első- és másodfokú határozatát új eljárás kiírása nélkül. 2. Dávid Péter ügye Építőipari vállalkozóként dolgozott Dávid Péter, aki a munkavégzés helyét, idejét, a dolgozók nevét, születési helyét, idejét és aláírását tartalmazó teljesítésigazolással bírt a számlák mellett, és a munkavégzésre vonatkozóan 1992 munkaórát tudott felmutatni. Ebben az ügyben Dávid Péter azt nyilatkozta, hogy nem az ő munkavállalói voltak az alkalmazottak, hanem egy Máté Zoltán nevű személy teljesítése volt, ő számlázta le neki a munkát. Máté Zoltán azt mondta, hogy ő sem rendelkezett munkavállalókkal, hanem az apósától volt egy számlája, tehát neki ezért nem kellett adót bevallania. Máté Zoltán apósa sem jelentette be a dolgozókat. Dávid Pétertől megtagadták az adólevonási jogot, és a peres eljárás során az Európai Bíróság megállapította, hogy az adólevonási tilalom nem jogszerű, mert a számlabefogadó nem tudta és nem is tudhatta, hogy adókijátszásban vesz részt. Akkor sem tagadható meg az áfalevonási jog, ha az alvállalkozó valamilyen szabálytalanságot követett el. 3. Tóth Gábor ügye Tóth Gábor építési vállalkozóként 8-14 fővel dolgozott egy építkezés során, ahol körülbelül 20 db készpénzes számla merült fel, amely kapcsán az adóhivatal megtagadta az áfa-visszaigénylési jogot. Tóth Gábor egy M. L. nevű egyéni vállalkozóval dolgozott, akinek a vállalkozói igazolványát 6
visszavonták 2007. június 20-án az igazolványok cseréje kapcsán. Tóth Gábor az adóhivatallal szemben bírósághoz fordult, amikor a levonási jogát megtagadták. Az Európai Bíróság úgy döntött, hogy nem lehet azért az adólevonási jogot elvenni Tóth Gábortól, mert a szolgáltató elmulasztott egy regisztrációt, vagy valamilyen adminisztratív feladatot. 4. A Mecsek Gabona Exportértékesítésről van szó a Mecsek Gabona esetében, aki szerződött egy Agro-Trade Srl. nevű olasz vállalkozással ezer tonna repce szállításáról, tonnánként 71.500 forint értékben. A repcét Szentlőrincen rakták fel a tehergépjárművekre, a vevő biztosította a szállítóeszközöket, és ők fuvarozták el egy másik közösségi tagországba, Olaszországba. Előre jelezték, hogy mikor fognak érkezni a tehergépjárművek. A kitöltött CMR-ekről a Mecsek Gabona másolatot készített, és megállapodtak, hogy az eredeti példányokat Olaszországban hitelesítik, majd visszaküldik, amely meg is történt. A kiegyenlítés készpénzben történt, egy magyar állampolgár befizette a számlák felét, a másik része a számláknak nem lett kiegyenlítve. Az adóhatóság indoka az volt a levonás megtagadására, hogy nem volt közösségi adószám. Olaszországban az adószám törlése, amit az Unió felszólítása alapján hajtottak végre, lassan ment, mivel január 14-én visszamenőlegesen 2009. április 17-ei időpontra törölték, de emiatt 2009 nyarán még úgy tűnt, mintha még mindig meglenne. A Mecsek Gabona arra hivatkozott, hogy voltak CMR-ek, volt adószám, voltak külföldi járművek, illetve el is lett szállítva az áru. Az adóhatóság ettől függetlenül megtagadta a levonást, így a Mecsek Gabona bírósághoz fordult, amely eredményeként az Európai Bíróság megállapította, hogy jogellenes az áfa mentességének vitatása azért, mert az adóhatóságnak nem volt objektív bizonyítéka arra, hogy tudta, vagy tudnia kellett volna a Mecsek Gabonának, hogy adócsalásban vesz részt. A főindok szerint nem lehet a levonást megtagadni, ha megelőző időpontra visszamenőleg törölték az adószámot. Reális az igény viszont arra vonatkozóan, amelyet az Európai Bíróság is elfogad, hogy a járművön lévő áru kapcsán lehessen valamit azonosítani, például rendszámot, sofőrt stb. 5. A számlahelyesbítés Az Áfatörvény 78. 3. bekezdése szerint bármilyen indokkal lehet a számlahelyesbítést az elszámolás időszakára, és nem az eredeti időszakra tenni, ha a befizetendő adó csökken. Ilyen például a bérleti díj. 7
Az olyan esetekben, amikor valamilyen tartalmi vagy esetleg formai oknál fogva a számlát helyesbíteni kell, az eredeti időszakban szereplő számla helyes lesz, amely hiteles, és így adólevonási jog gyakorlására alkalmas, még akkor is, ha nem is lehetett volna rajta áfa. 6. Teljesítés hiányában nincs fizetendő áfa Az uniós irányelv nem egyértelmű, mert kimondja, hogy a levonási jog nem feltétlenül jár, viszont az Európai Bíróság szerint az alapelvekből az következik, hogy ha nincs levonási jog, akkor nincs fizetendő adó sem, mert akkor az eredeti helyzetet kellene helyreállítani. Tehát az a helyzet kerüljön visszaállításra, amely visszaélésszerűen végzett ügyletek hiányában fennállt volna. Az Európai Bíróság semmilyen pótlólagos feltételt nem ír elő. 7. Jogellenesen működő cég által kibocsátott számla esete 2007-ben a Kúria hozott döntést egy ügyben, amikor nem volt levonható az áfa egy egyéni vállalkozó esetében, aki olyan számlákra alapozott adólevonási jogot, amelynek kibocsátója jogellenesen működött már a számlakibocsátás időpontjában. Tehát akkor már jogerősen törölték az adószámát, és kényszer végelszámolás alatt állt. A számla kibocsátása egy évvel később történt, tehát ilyen esetben már tudnia kellett volna a számla befogadásakor ezekről a körülményekről, de ennek ellenére befogadta a számlát. 8. Fantomcég Olyan cégről van szó, amely megfelelőn működik, vannak alkalmazottai, hiteles számlái, anyagbeszerzései, tehát működőképes cégnek látszódik, majd egyszer csak eltűnik, és fantomcéggé válik. A Kúria valamennyi lényeges körülmény mérlegelése után azt mondta ki, hogy amikor a teljesítés történt, még nem volt fantomcég az adott vállalkozás. A Kúria úgy ítélné meg a számla fiktív mivoltát, hogy a kételyek megfogalmazásával a tranzakciót nem lehet hiteltelenné tenni. Tehát, hogy most nem lehet elérni, az nem mérvadó, így a Kúria új eljárás kiírását kezdeményezte. Az új eljárás keretében meg kell próbálni fellelni a fantomcéget, de a kétellyel nem lehet adóhiányt létrehozni. 9. Harmadik személy által történő teljesítés Olyan számlákra volt az adólevonás ebben az ügyben alapozva, amely gazdasági eseményre vonatkozóan nem rendelkezett a cég személyi, tárgyi feltételekkel. 8
A Kúria az adóhatósággal szemben megsemmisítette a határozatot, és új eljárásra utasította, mivel nem állapítható meg az elmarasztalás azzal az indokkal, hogy nem rendelkezett a megfelelő feltételekkel, mert ez következtetés, nem bizonyítás. 10. Egyenes és fordított áfa A földmunkák esetében lényeges kérdés. Aki a földmunkát elvállalja, annak az áfa fordított, de a földet szállító fuvarozónak egyenes. Ha viszont a fuvarozó például segít a lapátolásban, akkor az már fordított lenne, de ő a fuvarozó. Így jó kérdés, hogy egyenes és fordított áfával milyen esetben kell számolni. A Legfelsőbb Bíróság 2010-es döntése alapján az adólevonási jogtól nem lehet megfosztani a vállalkozót. Ha egyenes áfára vonatkozó számlát állított ki, akkor azt el kell fogadnia a hivatalnak akkor is, ha szerinte fordítottnak kellett volna lennie. MIKROGAZDÁLKODÓI BESZÁMOLÓ Az jogosult mikrogazdálkodói beszámoló készítésére, aki nem könyvvizsgálatra kötelezett adózó, és ha a következő mutatók közül kettő nem haladja meg az előírt értéket: a 100 milliós mérlegfőösszeg, 200 milliós árbevétel, és 10 fő foglalkoztatott. A mikrogazdálkodói beszámolóról szóló rendelet szerint nem kötelező számviteli politikát készíteni. Ha két éven belül van egy elszámolandó bevétel vagy költség tehát egy átnyúló szolgáltatás esetében be kell tenni a számlakibocsátás időszakába, kivétel, ha nem kettő évet érint, hanem többet, mert akkor a normál szabályok szerint kell eljárni. A beszámoló 1. számú melléklete tartalmazza a mérleget, a 2. számú az eredmény-kimutatást. Nincs kiegészítő melléklet. Nem mutatható ki alapítás, átszervezés, kutatás-fejlesztés, céltartalék. A kapcsolt vállalkozásokhoz fűződő események, ha nem voltak, akkor nyilatkozni kell erről. 9
A beszerzéshez kapcsolódó hitelt, járulékos költséget nem lehet kimutatni, továbbá a saját termelésű készlet még várhatóan felmerülő költségeit sem. Maradványérték nincs. A bruttó érték alapján lineáris időarányos módszert kell alkalmazni, kivéve azokban az esetekben, ahol a számviteli törvény szerint nem lehet értékcsökkenést elszámolni, például telek esetében. A 100 ezer forint bekerülési érték alatt kiválasztható egy olyan érték, ahol mégis tárgyi eszköznek lehet tekinteni, és nem kell azonnal elszámolni. Tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál a Tao. törvényt kell alkalmazni. Az immateriális javaknál három év alatt kell elszámolni, amely ha mégsem három éves futamidő, akkor bizonyítani kell, hogy miért nem három év. Értékvesztés, értékcsökkenés általános szabálya szerint általában 30%-kal kell kalkulálni. A követelések, értékvesztések esetében a 100 ezer forint alatti bekerülési értékkel nem kell külön foglalkozni, csak le kell írni. Devizás tételeket fő szabályként FIFO szerint kell elszámolni. Készletértékelés és készletnyilvántartástól függően folyamatos értékbeli nyilvántartást lehet vezetni, amelyet kötelező szabályzatba foglalni. 10