TÜV HEGESZTŐ MINŐSÍTŐ KÉPZÉS

TÜV HEGESZTŐ MINŐSÍTŐ KÉPZÉS OXIGÉNACETILÉN HEGESZTÉS A szolgáltatás helyszíne: A szolgáltatás időpontja: Ez a jegyzet tulajdona

Eszkimó Magyarország Zrt. WPS: Rev. : Oldal: Gyártói Hegesztési Utasítás ( WPS ) az MSZ EN ISO 15609 alapján 2015/311/0001 1 1/1 Gyártóhely: 1108 Budapest, Kozma utca 4. Alapanyag 1: 1.0038 WPAR No.: Alapanyag 2: 1.0038 Gyártó neve: Eszkimó Magyarország Zrt. Tisztítás / előkészítés: köszörülés, drótkefézés Hegesztési eljárás: 311 Varrat típus: BW (tompavarrat) Hegesztő: Hegesztő minősítése: Falvastagság t 1 [mm]: 2,6 Falvastagság t 2 [mm]: 2,6 Külső átmérő D [mm]: 60 311 T BW FM1 S s2,6 D60 HL045 ss nb Varrat előkészítése: A varrat kialakítása Varrat felépítése: Sorok száma Hegesztési eljárás Hegesztési pozíció Hegesztési hozaganyag átmérő [mm] Keverőszár nagysága [mm] A hegesztés paraméterei Hegesztés iránya Polaritás Huzal adagolási sebesség [m/min] Hegesztési sebesség [cm/min] Fajlagos hőbevitel [KJ/mm] Előmelegítési hőmérséklet [C ] 1. 311 HL045 2,4 2 jobbra 10 Megjegyzés Hegesztőanyag, védőgázok és hőmérsékleti jellemzők: Hegesztőanyag jelölés: W3 Si 1 (EN ISO 636A) Hegesztőanyag márkanév: SG2 TIG Hegesztőanyag szárítás: [C ; h] Éghetőgáz: Típusa: Acetilén Nyomása: 0,5 bar Oxigén: Típusa: Oxigén (EN ISO 14175O1) Nyomása: 5 bar Láng típusa: semleges Gyökmegtámasztás: Előmelegítési hőmérséklet: [C ] Legnagyobb sorközi hőmérséklet: [C ] Hőkezelés: Hőkezelési eljárás típusa: Hőntartás hőmérséklete, ideje: Fűtési sebesség: [ C/h] Hűtési sebesség: [ C/h] Elektróda lengetés: További információk: N.A. Ívelőmozgás (amplitúdó, frekvencia, kitartási idő): N.A. Impulzushegesztés adatai: N.A. Áramátadó munkadarab távolság: N.A. Plazmahegesztés adatai: N.A. Égő dőlésszöge: N.A. Varratok értékelése: MSZ EN ISO 5817 B szerint Megjegyzés: N.A. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: Név: Schmíz Dávid Név: Torma István Név: Schmíz Dávid Dátum: 2015.11.04 Dátum: 2015.11.04 Dátum: 2015.11.04

3. SZAKKIFEJEZÉSEK ÉS MEGHATÁROZÁSOK Az ISO 9606 szabványsorozat e részére a következő szakkifejezések és meghatározások érvényesek. 3.1. hegesztő (welder): Az elektródaforgatót, a hegesztőpisztolyt vagy a hegesztő égőt kézzel tartó és vezető személy. 3.2. gyártó (manufacturer): A hegesztéssel végzett gyártásért felelős személy vagy szervezet. 3.3.minősítő (examiner): A vonatkozó szabványnak megfelelőség ellenőrzésére és igazolására megnevezett személy. MEGJEGYZÉS: Bizonyos esetekben független minősítő jelenlétére lehet szükség. 3.4. tanúsító szervezet (examining body): A vonatkozó szabványnak megfelelőség igazolására megnevezett testület. MEGJGYZÉS: Bizonyos esetben független tanúsító szervezet jelenlétére lehet szükség. 3.5. hegfürdő megtámasztással (material backing): A hegfürdő megtámasztással az olvadt hegesztési ömledék alátéteként használt anyaggal. 3.6. hegfürdő megtámasztása védőgázzal (gas backing): A hegfürdő megtámasztása elsősorban az oxidáció elkerülése céljából alkalmazott gázzal. 3.7. hegfürdő megtámasztása fedőporral (flux backing): A hegfürdő megtámasztása elsősorban az oxidáció elkerülése céljából alkalmazott fedőporral (porpárna). MEGJEGYZÉS: Fedett ívű hegesztéskor a hegfürdő megtámasztására alkalmazott fedőpor a hegfürdő átroskadási veszélyét csökkentheti. 3.8. beolvadóbetét (consumable insert): Hozaganyag, amit hegesztés előtt a kötés gyökében kell elhelyezni és teljesen a gyökbe kell ömleszteni. 3.9. réteg (layer): Egy vagy több sorból álló, hegesztéssel készített anyagréteg. 3.10. gyöksor (root run, root pass): <Többrétegű hegesztéskor> a gyök első rétegét képző sor(ok). 3.11. töltősor (filling run): <Többrétegű hegesztéskor> a gyökréteg (rétegeket) követően és a takaróréteg (rétegeket) megelőzően hegesztett sor(ok). 3.12. takarósor (capping run): <Többrétegű hegesztéskor> a varratfelületeken a hegesztés befejezése után látható sor(ok). 3.13. varratvastagság (deposited thickness): A varrat dudor nélküli vastagsága. 3.14. balra hegesztés (leftward welding): Gázhegesztési módszer, amikor a hegesztési irányt tekintve a hozaganyag a hegesztőpisztoly előtt halad. 3.15. jobbra hegesztés (rightward welding): Gázhegesztési módszer, amikor a hegesztési irányt tekintve a hozaganyag a hegesztőpisztoly mögött halad. 3.16. csőelágazás kötése (branch joint): Egy vagy több csőelem kötése a főcsővezetékhez vagy a tartályköpenyhez. 3.17. sarokvarrat (fillet weld): T kötés, sarokkötés vagy átlapolt kötéshez derékszögű élkiképzésben készített háromszög alakú varrat. 3.18. Igazoló ellenőrzés (verification): Annak a megerősítése objektív bizonyíték szolgáltatásával, hogy az előírt követelmények teljesültek. 1

4. SZÁMJELEK, JELÖLÉSEK ÉS RÖVIDÍTÉSEK 4.1. Általános követelmények A következő számjelek és rövidítéseket kell alkalmazni a hegesztő minősítési bizonyítványnak (lásd az A mellékletet) készítésekor. 4.2. A hegesztési eljárások számjelei Az ISO 9606 szabványsorozat e része a következő kézi és részben gépiesített hegesztési eljárásokra vonatkozik ( a jelképi ábrázoláshoz szükséges számjeleket az ISO 4063 tartalmazza). 111 Kézi ívhegesztés bevont elektródával 114 Önvédő ívhegesztés porbeles huzalelektródával 121 Fedett ívű hegesztés tömör huzalelektródával (részben gépiesített) 125 Fedett ívű hegesztés porbeles huzalelektródával (részben gépiesített) 131 Fogyóelektródás, semleges védőgázos ívhegesztés (MIGhegesztés) 135 Fogyóelektródás, aktív védőgázos ívhegesztés (MAGhegesztés) 136 Fogyóelektródás, aktív védőgázos ívhegesztés porbeles huzalelektródával 138 Fogyóelektródás, aktív védőgázos ívhegesztés fémportöltetű huzalelektródával 141 Volfrámelektródás, semleges védőgázos ívhegesztés (TIGhegesztés) 142 TIG hegesztés hozaganyag nélkül 143 TIG hegesztés porbeles hozaganyaggal 145 TIG hegesztés redukáló gázzal és tömör hozaganyaggal (huzal/pálca) 15 Plazmaívhegesztés 311 Oxigénacetilén hegesztés A kézi vagy részben gépiesített hegesztésre vonatkozó meghatalmazásokat az ISO/TR 25901 és az ISO 8571 tartalmazza. MEGJEGYZÉS: Az ISO 9606 szabványsorozat e részének alapelvei más ömlesztőhegesztési eljárásokra is alkalmazhatók. 4.3. JELÖLÉSEK ÉS RÖVIDÍTÉSEK 4.3.1. A vizsgadarabra vonatkozó rövidítések a BW D FW l 1 l 2 l f P s t s 1 a sarokvarrat névleges vastagsága tompavarrat a cső külső átmérője sarokvarrat a vizsgadarab hosszúsága a vizsgadarab szélességének fele vizsgálati hossz lemez tompavarratoknál a varratvastagság vagy a megömlesztett heganyag vastagsága a vizsgadarab anyagvastagsága (lemez vagy a falvastagság) a vizsgadarab 1. hegesztési eljárással készített varratvastagsága 2

s 2 T z a vizsgadarab 2. hegesztési eljárással készített varratvastagsága cső a sarokvarrat szárhosszúsága 4.3.2. A hozaganyagokra vonatkozó rövidítések nm hozaganyag nélkül A bevont vagy a töltet típusára utaló jelölések a különböző nemzetközi szabványok szerintieken alapulnak. 03 rutilbázikus bevonat 10 cellulózbevonat 11 cellulózbevonat 12 rutilos bevonat 13 rutilos bevonat 14 rutilos és vasporos bevonat 15 bázikus bevonat 16 bázikus bevonat 18 bázikus és vasporos bevonat 19 ilmenittartalmú bevonat 20 vasoxidtartalmú bevonat 24 rutilos és vasporos bevonat 27 vasoxidtartalmú bevonat 28 bázikus és vasporos bevonat 45 bázikus bevonat 48 bázikus bevonat A B C R RA RB RC RR M P S V W Y Z savas bevonat bázikus bevonat vagy bázikus töltetű porbeles huzalelektróda cellulózbevonat rutilos bevonat vagy rutilos töltetű porbeles huzalelektróda lassan dermedő salakkal rutilossavas bevonat rutilosbázikus bevonat rutiloscellulóz bevonat vastag rutilos bevonat fémportöltetű porbeles huzalelektróda vagy fémpor porbeles huzalelektróda rutilos, gyorsan dermedő salakos tömör huzalelektródatömör pálca porbeles huzalelektródarutilos vagy bázikus/fluoridos porbeles huzalelektróda bázikus/fluoridos, lassan dermedő salakos porbeles huzalelektróda bázikus/fluoridos, gyorsan dermedő salakos porbeles huzalelektróda egyéb típusok 3

4.3.3. Egyéb hegesztéstechnikai adatokra vonatkozó rövidítések fb bs ci lw mb gb ml nb rw sl ss hegfürdő megtámasztása fedőporral hegesztés két oldalról beolvadóbetét balra hegesztés hegfürdő megtámasztása hegfürdő megtámasztása védőgázzal többrétegű hegesztés hegfürdő megtámasztása nélkül jobbra hegesztés egyrétegű hegesztés egy oldalról 4.3.4. A hajlító vizsgálatra vonatkozó rövidítések A d ts az anyagelőírás szerinti legkisebb szakadási nyúlás a hajlítótüske vagy a belső hajlítógörgő ármérője a hajlítópróbatest vastagsága 4.3.5. Az ívhegesztés típusai MAG fogóelektródás, aktív védőgázos MÍG fogóelektródás, semleges védőgázos TIG volfrámelektródás, aktív védőgázos 4

GÁZHEGESZTÉS (Kód: 311) Az eljárás elve Gázhegesztéskor a fémek olvasztásához szükséges hőmennyiséget éghető gáz és oxigén keverékének elégetésével kapjuk. A hegesztőpisztoly furatán kiáramló gázkeverék nagy hőmérsékletű lángot ad, amely a munkadarabot és a hozaganyagot is megolvasztja. Gázhegesztéshez különféle éghetőgázok használhatók, hidrogén, propán, bután, acetilén stb. Közülük a legnagyobb az acetilén jelentősége. Az 56 800 kj/m 3 es fűtőérték nagy égési sebességgel (oxigénben 11,6 m/s) párosul, amely a többi gázokhoz viszonyítva mintegy 3...4 szeres lángteljesítményt [44,8 kw/(cm 2 )] eredményez. Az éghető gázok közül a legnagyobb lánghőmérséklet acetilénoxigén gázkeverékkel érhető el, ezért az ipari gyakorlatban gázhegesztéshez az acetilénoxigén használata terjedt el (Kód: 311). A gázhegesztés berendezései és eszközei Az acetilénfejlesztő készülékek méret, működési elv és nyomás szerint csoportosíthatók: A kisebb készülékek hordozhatók (max. 10 kg karbid töltetű), a nagyobbak helyhez kötöttek. Működési mód szerint az acetilénfejlesztők lehetnek: vízelárasztós (vízadagolásos), karbidbemártós (vízkiszorításos), karbidadagolásos rendszerű fejlesztők. A fejlesztett gáz nyomása szerint (MSZ 6294) megkülönböztetünk: kisnyomású (p 0,3 MPa), középnyomású és nagynyomású (p 1,5 MPa) fejlesztőket. Működésük: a fejlesztőből kiáramló gáz a vízzáron keresztül jut a hegesztési helyre. A vízzár a fejlesztőt az ún. láng, ill. oxigénvisszacsapástól védi meg. Lángvisszacsapás akkor következik be, amikor a hegesztőpisztolyból kiáramló gáz égéssebessége nagyobb, mint a kiáramlás sebessége, s így az égés a tömlőben folytatódva eljuthat a fejlesztőig. Oxigénvisszacsapáskor a hegesztőpisztoly vége valamilyen oknál fogva eltömődik, s az acetilénnel nagyobb nyomású oxigén visszanyomja azt a fejlesztőbe. Gázpalack. A hegesztéshez szükséges gázokat általában acélpalackokban forgalmazzák. A palack alulról mélydomború fenekű, felül nyakszerűen kialakított edény (1. ábra). Alsó végén sajtolt lábrész található, hogy a palack ne dőljön el. A palackok méreteit és töltési jellemzőit a 2. táblázat foglalja össze. Az acetilént 10, 20, 40, ill. 50 l térfogatú palackokban tároljuk. Az acetilén jól oldódik acetonban, így 0,15 MPanál nagyobb nyomáson is tárolható. 15 Con 0,1 MPa nyomáson 1 1 vegytiszta aceton kb. 24 l acetilént képes elnyelni. 1,5 MPa nyomáson 1

1. ábra. A gázpalack kialakítása és térfogataránya 40 liter űrtartalmú palack esetén 2. táblázat Oxigén és égőgázpalackok méretei és töltési jellemzői Szállítási mód Összetétel Sűrített gáz acél és alumínium palackban palackméretek, töltési nyomás, töltési adag P10 P14 P27 P40 P50 Oxigén ipari célra O 2 > 99,5% 12,5 MPa 12,5 MPa N 2 +Ar < 0,5% 1,5 m 3 H 2 O < 100 ppm MSZ 1604 Oxigén 145/148 műbizonylattal Disszugáz, ipari célra C 2 H 2 Disszugáz, C 2 H 2 tisztított C n H m +CO+CO 2 <0,5 ppm H 2 O < 5 ppm 12,5 MPa 3,5 m 3 5 m 3 15 MPa 6 m 3 20 MPa 10 m 3 O 2 > 99,995%, ill. P Al 9,4 P10 P40 P50 99,998% ~ 10 MPa 75 MPa ~ 10 MPa 20 MPa ~ l m 3 1,5 m 3 ~ 4 m 3 10 m 3 C 2 H 2 >98,0% 1602) (MSZ C 2 H 2 > 99,0% PH 3 < 50 ppm H 2 S < 50 ppm P m 14 P m 27 P m 40 (75% ) ~ 1,5 MPa 2 kg ~ 1,5 MPa ~ 1,5 MPa 4 kg ~ 1,5 MPa ~ 1,5 MPa 6 kg P m 40 (92%) Palackkötegben palettás ~ 1,5 MPa 7,5 kg és egységrakományban is ~ 1,5 MPa 6 kg ~ 1,5 MPa 7,5 kg 2

Hidrogén, ipari H 2 Hidrogén 150 H 2 T50 Hidrogén műbizonylattal Metán CH 4 Metán CH 4 műbizonylattal H 2 > 99 9% O 2 > 0,1% N 2 > 0,1%, vízg. tel. (MSZ 3294) H 2 > 99,999% O 2 < l ppm N 2 < 5 ppm H 2 O < 5 ppm, C n H m < 0,1 ppm 2 kg 4 kg P10 P14 P40 P50 12,5 MPa 1,25 m 3 20 MPa 2,0 m 3 12,5 MPa 1,75 m 3 12,5 MPa 1,75 m 3 H 2 > 99,9995% P Al 9,4 P Al 31,5 O 2 < 1 ppm 10 MPa 11 MPa N 2 < 2 ppm 1 m 3 3,5 m 3 H 2 O < 2 ppm C n H m < 0,1 ppm CH 4 > 99,95% O 2 < 5 ppm N 2 < 100 ppm H 2 O < 5 ppm H 2 < 10 ppm C n H m < 100 ppm CO 2 +CO < 10 ppm CH 4 > 99,995 O 2 < 2 ppm N 2 < 10 ppm H 2 O < 5 ppm C n H m <20ppm CO+CO 2 < 1 ppm 12,5 MPa 5,0 m 3 20 MPa 10 m 3 P10 P40 P50 10 MPa 1 m 3 10 MPa 1 m 3 10 MPa 4 m 3 10 MPa 4 m 3 15 MPa 9 m 3 15 MPa P acélpalack, P Al alumíniumpalack, P m porózus masszával töltött acélpalack. A palack jele után álló számjegy az űrtartalmat jelzi literben, a zárójeles százalékszám pedig a massza közepes porozitását. A töltési adag 0,1 MPa nyomáson, 15 Con értendő. A disszugázpalackok töltési nyomása max. 2,5 MPa, töltés után nyolc órával 1,8 MPa. 1 l aceton 15 24 = 360 l acetilént nyel el. A palackot likacsos anyaggal töltik, ebbe szívatják fel az acetont. Ilyen tárolási mód esetén a nyomás veszély nélkül 1,5...1,9 MPaig fokozható. A palackba 16 l acetont töltenek. 16 1 aceton 15 Con és 1,9 MPa nyomáson 16 24 19 = 7296 1 = 7,3 m 3, azaz legfeljebb 8 kg acetilént képes elnyelni. A disszugázpalackokat nem nyomásra, hanem tömegre töltik. Egy 40 1es palackba kb. 7,2 kg gázt töltenek, így a tartály nyomása a hőmérséklettől függően több vagy kevesebb is lehet. Az acetilén a gázelvétel során acetont is magával ragadhat, mégpedig annál többet, minél nagyobb a gázelvétel és a hőmérséklet, és minél kisebb a gáznyomás. Ezért kerülni kell a túl gyors gázelvételt, és a gázfogyasztás 1000 1/hnál ne legyen nagyobb. Ennél nagyobb gázszükséglet esetén célszerű több palack összekapcsolásával palacktelepet használni. 9 m 3 3

A palackokat színjelzés különbözteti meg egymástól: az oxigén kék, az acetilén sárga, a CO 2 és minden más nem éghető gáz (pl. argon) szürke, a nitrogén zöld, a hidrogén és más égő gáz piros, a sűrített levegő lila. A gázpalackokat szelep zárja le. Az oxigén és a hidrogén palack szelepe sárgarézből, míg az acetilénpalack szelepe acélból készül, szerkezetük és működésük hasonló. Eltérő azonban a nyomáscsökkentő csatlakozási és tömítési módja, a tömszelence rögzítése, valamint a szelep nyitása (3. ábra). Ügyelni kell a palackszelep jó tömítésére, amely szappanos oldattal végzett ecseteléssel ellenőrizhető. Az oxigénpalack szelepét óvjuk mindenféle zsiradéktól és olajtól, mert ezek az anyagok az oxigéntől meggyulladnak. Az összecserélés megakadályozására a nyomáscsökkentő palackhoz való csatlakozása szabványos. Az oxigénpalackhoz jobb menetes, Whitworthrendszerű, 21,8 mm átmérőjű, 14 menet/1" menetemelkedésű anya csatlakozik. Ugyanez megfelel a CO 2 t, sűrített levegőt, nitrogént és minden más nem éghető gázt tartalmazó palackhoz is. A hidrogén és minden más égőgáz palackjához az acetilént kivéve balmenetes, az előzővel megegyező átmérőjű és menetemelkedésű anyát kell használni. A palackokat a nagy gáznyomás miatt óvatosan kezeljük: 3.ábra. Palackszelepek a) oxigénpalackszelep; b) acetilénpalackszelep Szállításkor óvni kell az elejtéstől, ütéstől és feldőléstől. Raktározás során a palackokat óvni kell a felmelegedéstől, kemence vagy izzó tárgy közelében tárolni, hősugárzásnak kitenni tilos! Használatkor a palackokat feldőlés ellen rögzítsük. A disszugázpalackokat az acetonkiáramlás elkerülésére tilos fekve használni! 4

Az acetilénellótás megoldható közvetlenül fejlesztőről, palackkötegről, valamint palacktelepről is. Az oxigén vételezhető még oxigéntartályból, palackkötegről és oxigénpalacktelepről is (4. ábra). 4. ábra. A központi gázellátás változatai 1 acetilénfejlesztő telep; 2 elgázosító; 3 folyékony oxigén; 4 acetiléngázpalackköteg; 5 oxigénpalackköteg; 6 acetiléngázpalacktelep; 7 oxigéngázpalacktelep; 8 mésziszap; 9 nyomáscsökkentő; 10 nyomásgátló; 11 acetilénkörvezeték; 12 oxigénkörvezeték; 13 hegesztőpisztoly Tárlótelepeket több munkahelyes műhelyben vagy nagy teljesítményű égőkhöz, lángvágókhoz célszerű kialakítani. Ebben az esetben az óránkénti gázfogyasztás meghaladhatja az egyedi palackra megengedett értéket. A palackok összekapcsolásának három módja van: Az egyszerű (egyoldalas, egyszárú) palacktelep egyetlen gyűjtővezetéke nem teszi lehetővé palackcserék esetén a folyamatos munkát (5a ábra). 5

5 ábra. Palacktelepek a) egyszerű lefejtőállomás; b) félautomata, jelzőkészülékkel felszerelt kettős telep A kettős (kétoldalas, kétszárú) palacktelep két független telepe egy közös gyűjtővezetékre van kapcsolva. Amíg az egyik telep palackjait cserélik, addig a másik telep szolgál tatja a gázt, így a gázelvétel folyamatos (5b ábra). A kombinált kettős palacktelep az oxigénellátás szempontjából a lángvágáshoz előnyös, mert a két gyűjtővezeték különkülön nyomáscsökkentője lehetővé teszi, hogy egy időben két különböző nyomású oxigént használjanak fel. A palackköteg több egyedi palack hordozható összekapcsolása és telepítése. Ilyenkor a palackokat állandó vezeték köti sorba úgy, hogy az egyes palackok szelepeit kiszerelve csak egyetlen főszelepet használnak. A töltés és gázelvétel is ezen a főszelepen keresztül valósul meg. Készítenek 9, 12, 15, 24 és 28 palackos kötegeket (6. ábra). 6

6. ábra. A palackköteg felépítése Szerelvények. A forgalomba kerülő gázokat a palackokba a felhasználásinál nagyobb nyomással töltik. Az ilyen nyomású gáz közvetlenül hegesztésre nem alkalmas. A különböző nagyságú hegesztőpisztolyoknak hegesztéshez 0,1...0,25 MPa, lángvágáshoz 0,15...0,7 MPa túlnyomású oxigén és 0,03...0,08 MPa túlnyomású acetilén kell. A palackban uralkodó nyomást nyomáscsökkentő (reduktor) szabályozza, amely: folyamatos gázelvételt tesz lehetővé; a palackban tárolt gáz nyomását üzemi értékre csökkenti; a beállított üzemi nyomást állandó értéken tartja. A nyomáscsökkentő megvédi a palackot az esetleges láng visszacsapástól, ill. a megengedettnél nagyobb értékű nyomás visszahatástól. A nyomáscsökkentőket a palackhoz hasonlóan különböző színek jelölik. Lehetnek egy vagy kétfokozatúak; a gyakorlatban az egyfokozatú terjedt el (7. ábra). 7

7. ábra. Palackszelepre szerelt egyfokozatú oxigénnyomáscsökkentő A gázpalack szelepének nyitása után a gáz a beeresztőcsövön keresztül a nyomáscsökkentőbe áramlik. A szabályozórugó feszültségmentes állapotában a nyomáscsökkentőn nem áramlik át gáz. A kimenő (üzemi) gáz nyomását a szabályozócsavarral kell beállítani. Becsavarásával a szabályozórugó megfeszül és a rugalmas membránt, ezen keresztül a szelepet megemeli, a gáz a kimeneti nyomású térbe áramlik. A kimeneti nyomású térben lévő gáz a kieresztőszelep megnyitásával jut a tömlőbe. A kétfokozatú nyomáscsökkentő elvileg két, sorba kapcsolt egyfokozatúból áll, a gáz nyomását két fokozatban csökkenti az üzemi nyomásra. Az első fokozat kimeneti nyomását a második fokozat bemeneti nyomású terébe vezetik, s a beállított üzemi nyomás ezáltal pontosabban tartható. A gázhegesztéshez használt gázokat tömlő, ill. csövek vezetik a hegesztőpisztolyba. A gumitömlőknek legalább kétszer akkora nyomást kell kibírniuk, mint a nyomáscsökkentővel beállítható legnagyobb nyomás. A tömlőket a csatlakozóvégekre csőbilincsek rögzítik. Az oxigénhez használt gumitömlő háromsoros, az acetiléngázhoz használt pedig kétsoros vászonbetéttel készül, az előbbi szürke, kék vagy fekete színű, az acetiléné vörös. Állandó vezetékként csővezeték használatos. Az oxigén vezetésére 1 MPaig varrat nélküli acélcső, réz, ill. alumíniumcső alkalmas. 1 MPa fölött acélcsövet használni tilos, ilyen esetben réz, ill. ötvözött alumínium csövet kell szerelni. Acetiléngáz vezetésére csak varrat nélküli acélcső felel meg. 8

A hegesztőpisztolyban keveredik az éghetőgáz és az oxigén, majd abból kijutva elég. A markolat, a keverőszár és az égőfej sárgarézből vagy könnyűfémötvözetből készül, ide csatlakoznak az oxigén és éghetőgáztömlők (8. ábra). Acetilénoxigén gázzal való hegesztéskor a két gáz egymástól eltérő nyomáson jut a hegesztőpisztolyba. A csatlakozások felcserélésének megakadályozására az oxigéncsatlakozás jobbmenetes, az acetiléné balmenetes. A markolaton vannak a gázszabályozó szelepek, amelyekkel a gázok mennyisége és keverési aránya pontosan beállítható. 8. ábra. Hegesztőpisztoly 9. ábra. A kisnyomású hegesztőpisztoly szerkezete 9

A 9. ábra az általánosan használt kisnyomású (injektoros) hegesztőpisztoly markolatának és keverőszárának csatlakozását szemlélteti. A nagynyomású oxigén a hegesztőpisztoly szűkülő (konfúzor) részében felgyorsulva magával ragadja a kisebb nyomású acetilént. A szűkülő szakasz végén 300...400 m/s sebességre is felgyorsuló gázok a hegesztőpisztoly bővülő részében (diffúzor) összekeverednek, sebességük csökken. A cserélhető keverőszárak különböző méretekben, számozással, ill. jelöléssel készülnek. A hegesztőpisztolyok készlet formájában kerülnek forgalomba, amely egy markolatból és több különböző nagyságú keverőszárból áll. A keverőszárakon feltüntetik, hogy milyen vastagságú acéllemez hegesztésére használhatók (10. táblázat). A keverőszár cseréjével a lángerősség is szabályozható. Adott keverőszárral növelve a gázkeverék mennyiségét, nő a kiáramlás sebessége, a láng "elrepül" az égőfej végétől. A gázkeverék mennyiségének csökkentése esetén lángvisszacsapás fordulhat elő. A láng és az oxigénvisszacsapás elkerülésére biztonsági szerkezettel szerelik fel a berendezéseket (11. táblázat). Az ipari gyakorlatban alkalmazott visszacsapásgátló patron látható a 13. ábrán, egy konkrét típus működését pedig a 12. táblázat szemléltet. A biztonsági eszköz felszerelhető a nyomáscsökkentőre, a hegesztőtömlőre, vagy a hegesztőpisztoly markolatára (14. ábra.) A keverőszár száma 1 2 3 4 5 6 7 8 10. táblázat Keverőszárak műszaki adatai Hegeszthető acéllemez vastagság, mm 0,5...1 1...2 2...4 4...6 6...9 9...14 14...20 20...30 Oxigénátbocsátó képesség, l/h 80± 10 160± 15 315± 30 500± 50 800± 80 1250± 125 1800± 180 2500± 250 Az oxigén nyomása 0,25 MPa, az acetilén nyomása 0,03...0,08 MPa. 11. táblázat Biztonsági szerkezetek gázhegesztő berendezésekhez (a DIN 8521 szerint) Leírás Vázlat Lángfogó Zsugorított porózus fémszűrő (szinterfém). Megakadályozza a láng továbbterjedését az elhelyezése mögötti vezetékszakaszon 10

Visszacsapó szelep A szelepet a gázáram tartja nyitott állapotban. Akkor záródik, ha a gáz üzemszerű áramlási irányával ellentétes irányú gázáramlás jön létre Mennyiséghatároló szelep A megengedettnél nagyobb át áramló gázmennyiség (bemeneti és kimeneti oldal nyomáskülönbsége) esetén a gáz útját zár ja. A szelep automatikusan újra nyit, ha az eredeti nyomáskülönbség helyreáll Hőérzékelő szelep A láng robbanásszerű visszavágásakor az üzemszerű áramlás irányából érkező gáz útját elzárja. Működtetheti a visszavágást kísérő lökéshullám nyomása vagy a lángvisszavágás hőhatása Megjegyzés: a baloldali nyíl a gáz üzemszerű áramlási irányát jelzi. 12. táblázat A visszacsapásgátló patron működése Leírás Vázlat Normális üzem 1. Lángfogó 2. Visszacsapó szelep nyitva 3. Mennyiséghatároló szelep 4. Hőérzékelő zárószelep 5. Robbanónyomást felfogó szelep zárva Oxigénvisszacsapás 2. Visszacsapó szelep zárva 5. Robbanónyomást felfogó szelep zárva 11

Lángvisszacsapás 2. Visszacsapó szelep zárva 5. Robbanónyomást felfogó szelep nyitva, a nyomáshullámot a levegőbe vezeti Visszaégés 4. Hőérzékelő zárószelep. A nyitott állású szelepben levő olvadótest túlhevüléskor az előtétet automatikusan lezárja 13. ábra. Visszacsapásgátló patron 12

14. ábra. Biztonsági szerelvény felszerelésének lehetőségei A gázhegesztés gázai, hozag és segédanyagai A hegesztéshez használt éghetőgázok fizikai jellemzőit a 15. táblázat foglalja össze. Az acetilén a leggyakrabban használt éghetőgáz. Színtelen, szagtalan, nem mérgező, telítetlen szénhidrogénvegyület (HC=CH), amely könnyen szétesik alkotóira, intenzív hőfejlődés közben. Az acetilénoxigén keverék 3...93%, az acetilén levegő keverék 3...82% acetiléntartalomnál robbanékony. Ha az acetilén nyomás alatt van, a robbanás már 0,15 MPanál bekövetkezhet, 11szeres térfogatnövekedéssel. Ipari célokra acetilén fejlesztőben állítják elő, kalciumkarbid és víz reakciója során, amely heves hőfejlődéssel jár, miközben mésziszap keletkezik. Elméletileg 1 kg kalciumkarbidból 3471 gáz fejleszthető. A gyakorlatban azonban a karbid szemnagyságától, mennyiségétől, tisztaságától, a fejlesztő típusától stb. függően 150...300 l/kg gázmennyiséggel lehet számolni. Az acetilénfejlesztők gazdaságos üzeme megkívánja, hogy a megfelelő szemnagyságú karbidot használjuk. Minél kisebb szemnagyságú a karbid, annál gyengébb a gázfejlesztő képessége, de annál intenzívebb a gázfejlesztés sebessége, ami a karbid melegedéséhez vezethet. 13

15. táblázat A gázhegesztéshez használatos éghető gázok fizikai jellemzői Jellemzők Éghető gáz hidrogén, H 2 propán, C 3 H 8 bután, C 4 H 10 acetilén, C 2 H 2 Sűrűség 15 Con, 0,1 MPa nyomáson, kg/m 3 0,085 1,87 2,46 1,171 Sűrűség a levegőhöz viszonyítva (levegő = 1) 0,07 0,52 2,01 0,85 Gyulladási hőmérséklet levegőben, C 585 466 431 335 Gyulladási határ, térfogatszázalék 4...75 levegőben 4,5...95 oxigénben 2,1...9,5 2,0...48 1,6...8,5 3...82 1,6...8,5 3...93 Lángteljesítmény, kw/(cm 2 ) 13,9 10,45 10,71 44,8 Lánghőmérséklet, C 2280 levegőben 2280 oxigénnel 1920 2780 1985 2537 2100 3126 Fűtőérték, kj/m 3 min. 10 750 92 000 120 000 56 800 15. táblázat folytatása Átszámítási táblázat A gáz Átszámítandó mennyiség Gáztérfogat, m 3 O 2 1 m 3 11 1 kg C 2 H 2 1 m 3 11* 1 kg H 2 1 m 3 l l 1 kg CH 4 1 m 3 11 1 kg 15 Con 0,1 MPa nyomáson 1 0,8532 0,7480 1 0,9099 1 0,8420 11,892 1 0,634 1,490 Folyadéktérfogat, 1 Tömeg, kg 0,1013 MPa nyomáson 1,1720 1 0,8767 1,1877 1 14,124 1,578 1 2,353 1,3370 1,1407 1 1,099 1 0,08409 0,0708 1 0,671 0,425 1 * A folyadékfázisról való átszámításnak az acetilén esetében nincs értelme, mivel egyrészt atmoszferikus nyomáson szilárd fázisból megy át gázfázisba (szublimál), másrészt a csak 0,1282 MPanál nagyobb nyomáson létező cseppfolyós fázis hígítatlan állapotban instabil és robbanékony. Az oxigén színtelen, szagtalan, íztelen, nem mérgező gáz. Nem ég, de az égést táplálja. Iparilag a levegőből állítják elő, a levegő cseppfolyósítása, majd szakaszos lepárlása során. Hegesztés céljára legalább 99,5%os tisztaságú oxigén kell, amelyet gáz vagy cseppfolyós halmazállapotban tárolnak és szállítanak. 14

A gázállapotú oxigén különböző űrtartalmú krómötvözésű acél (néha alumínium) palackban kerül forgalomba (2. táblázatot). Az oxigénfogyasztás egy palackról legfeljebb 10000 1/h lehet. A folyékony állapotú oxigént 183 C hőmérsékleten 10000...25000 1 űrtartalmú, kettősfalú, szigetelt fémedényben tárolják és szállítják. Egy liter folyékony oxigén 15 Con 0,1 MPa nyomáson 863 1 gáznemű oxigénné alakul át, hőfelvétel közben. Így az oxigéntartály használata nagyipari üzemekben igen gazdaságos. A hegesztőpálcák kis széntartalmú ötvözetlen vagy gyengén ötvözött acélból készülnek. A kis Ctartalom az edződés, a kis S és Ptartalom a varrat meleg, ill. hidegrepedésének elkerüléséhez szükséges. Célszerű a hegesztőpálca Sitartalmát ugyan csak kis értéken tartani, mert a hegesztés során magas olvadáspontú SiO 2 képződik, és a Si elégése fröcskölést okoz. Az ötvözetlen és gyengén ötvözött acélok gázhegesztőpálcáinak vegyi összetétele a 17. táblázatban, az alumínium hozaganyagok jellemzői a 18. táblázatban találhatók. A hegesztőpálcák 1000 mmes hosszúságban 1,6...6,3 mm átmérővel készülnek. A hegesztőpálca átmérőjét a lemezvastagságtól függően kell megválasztani. Ha a pálca túl vékony, nagyon gyorsan olvad, túlhevül, és fröcskölve jut a hegfürdőbe. Ha viszont túl vastag, akkor nehezen olvad, és nagy varratdudor keletkezik. Lágyacélok balra hegesztéséhez a hegesztőpálca átmérője d = s/2+1 mm, ahol s a lemezvastagság; jobbra hegesztéshez, ha s 5 mm, akkor d = s mm; ha s =6...12 mm, akkor d = 2s/3 s/2 mm; ha s = 13...20 mm, akkor d = 2s/5 mm. A folyósítószer gázhegesztéskor a hegesztendő munkadarabok felületén lévő fémoxidokat oldja, ill. eltávolítja, elősegíti az ömledék összeolvadását és megvédi az újraoxidálódástól. Lehet por, paszta, ill. folyadék. Folyósítószer nélkül hegeszthető az ötvözetlen lágyacél, az acélöntvény, a fehér temperöntvény, az ólom és a szilumin. Folyósítószer kell az öntöttvas, a szürke temperöntvény, a korrózió, sav és hőálló acélok, a réz és ötvözetei, az alumínium és ötvözetei (kivéve a szilumint), a cink, a nikkel hegesztéséhez. 17. táblázat Ötvözetlen és gyengén ötvözött acélok gázhegesztő hozaganyagainak vegyi összetétele (az MSZ ISO 636:1990 alapján) jel Összetétel, % C Si Mn P, max. S, max. Mo Ni Cr G I 0,03...0,13 0,02...0,2 0,35...0,65 0,03 0,025 max. 0,15 max. 0,15 max. 0,15 G II 0,03...0,2 0,05...025 0,5...1,2 0,025 0,025 max. 0,15 max. 0,15 max. 0,15 G III 0,05...0,15 0,05...0,2 0,95...1,25 0,02 0,02 max. 0,15 0,35...0,8 max. 0,15 G IV 0,07...0,15 0,05...0,25 0,8...1,2 0,025 0,025 0,45...0,65 max. 0,15 max. 0,15 G V 0,1...0,16 0,05...0,25 0,8...1,2 0,02 0,02 0,45...0,65 max. 0,15 0,85...1,2 G VI 0,03...0,1 0,05...0,25 0,4...0,7 0,02 0,02 0,90...1,15 max. 0,15 2...2,2 G VII 0,14...0,25 0,1...0,35 0,8...1,2 0,025 0,025 max. 0,15 0,65...0,9 max. 0,15 15

Megjegyzés: egyéb elemekre a következők érvényesek összesen: legfeljebb 0,5%, bármely elem: legfeljebb 0,3%, vanádium: legfeljebb 0,1%. Az alapanyag Cutartalma (rézbevonás előtti állapotban) valamennyi hozaganyagra max. 0,15%. Ha a min. 1,6 mm átmérőjű hegesztőpálcán rézbevonat van, a Cutartalom max. 0,3%. 18. táblázat Gázhegesztő hozaganyagok alumíniumhoz (az MSZ 4264 szerint) Jel Fizikai tulajdonságok Hegesztendő anyag Hegeszthetőség Olvadási hőmérséklet, C Fajlagos tömeg, kg/dm 3 HA199,8 658 2,70 Al99,8 Al99,7 Al99,5E AlMgSiE H A199,8Ti 647 658 2,71 Al99,8 Al99,7 Al99,5 Al99,0 HA199,5 647 658 2,70 Al99,5 Al99,0 Al99,5E AlMgSiE HAlMn1 648 567 2,73 AlMn Jó H A1Mg3,5 580 642 2,66 AlMg1 AlMg2 AlMg3 AlMgSi HA1Si5 573 625 2,68 AlMgSi1, öalsi6cu1 AlMg1Si1 AlSiMgCu H AlSi12Fe Minden alumíniumötvözet, ha az ömledék és alapanyag összetételének egyezése nem szükséges 573 585 2,65 öalsiötvözetek 6% feletti Sitartalom esetén Különleges esetekben az alakítható ötvözetek, ha a feszültségi viszonyok kedvezőtlenek Megfelelő Megfelelő Jó Jó Megfelelő Jó Megfelelő Jó Megfelelő 16

A legtöbbször por alakú folyósítót közvetlenül használat előtt kerámia vagy üvegedényben vízzel péppé keverjük és a meleg hegesztőhuzalra ecsettel vagy mártással vékony rétegben felvisszük. Vékony lemezekre a folyósítót a lemezszélre kell fel kenni. A megkevert folyósító 4...6 óránál tovább nem tárolható. A folyósító szobahőmérsékleten is agresszív hatású, ezért maradványait a fém felületéről gondosan el kell távolítani. A gázhegesztés technológiája Vékony lemezeket leélezés nélkül, peremvarrattal, vastagabb anyagokat I vagy V varrattal hegesztünk. Vastag anyagok kétoldali hegesztéséhez használatos a szimmetrikus, ill. a nem szimmetrikus X varrat. A gázhegesztés végezhető balra hegesztéssel, amikor a hegesztőpisztoly lángja a hideg, hegesztetlen munkadarabok felé mutat, vagy jobbra hegesztéssel, amikor a már elkészített varrat felé irányul. Balra hegesztéskor a hegesztés irányát tekintve elöl halad a hegesztőpálca, és azt követi a hegesztőpisztoly (19. ábra). A hegesztőpálca és a pisztoly a munkadarabbal kb. 60...70 os szöget zár be. Ha a pálcával mártogató mozgást végzünk, a pisztoly egyenes vonalú mozgással halad, ha ívelő mozgást végzünk a pálcával, a pisztollyal is hasonlóképpen kell haladni. 19. ábra. Balra hegesztés a) pálca mártogató mozgatásával; b) pálca és az égő ívelő mozgatásával A balra hegesztés hátránya, hogy a kiáramló gázkeverék a lángot előrefújja a hegesztetlen alapanyag felé, és így gyakran kötési hiba, gyökhiba keletkezik, mert a varratgyök hegesztés közben nem kísérhető figyelemmel. A láng nem védi az ömledéket a levegőtől, és így a varrat gyorsabban hűl le, ami a varrat edződéséhez, káros hegesztési feszültségek keletkezéséhez vezethet. Az ömledék gyors dermedése gázzárványokat okozhat, mert a fejlődő gázok ömledékből való eltávozásához nincs kellő idő. 17

Acélt legfeljebb 4 mm vastagságig hegesztenek balra, más fémeket azonban a lemezvastagságtól függetlenül balra hegesztenek, 3 mm vastagságig mártogató mozgással, 3 mm fölött ívelő mozgással haladva. 3 mmnél vastagabb lemezeket V alakban, 50...60 os szögben le kell élezni. A hegesztőpálca mozgatása kor ügyelni kell arra, hogy a megömlő pálca vége ne kerüljön ki a láng védőhatása alól. Jobbra hegesztéskor (20. ábra) a hegesztőpisztoly halad elöl, és azt követi a hegesztőpálca. A láng melegen tartja az ömledéket, védi a levegő hatásától, csökkenti a varrat lehűlését, és ezzel az edződési veszélyt. A hegesztőpisztoly a munkadarabbal kb. 45...70 os szöget zár be. Vékonyabb, 4...5 mmes lemezek hegesztésekor a hajlásszög 80, 8 mmnél vastagabb lemezekhez kisebb, csak 45. A hegesztőpálcával ívelő mozgást végzünk, mi közben a pisztoly egyenes vonalú mozgással halad, így a pálca állandóan keveri az ömledéket (csökken a salak és a gázzárvány veszély). A lángmag vége mélyebben nyúlik a lemezek közé, így a lemezéleti ömlesztése megfelelő. A lemezéleti megolvasztásakor kulcslyukhoz hasonlító nyílás alakul ki, amelynek fenntartása a gyökhiba mentes varrat elkészítéséhez szükséges. 20. ábra. Jobbra hegesztés Jobbra hegesztéssel 4 mmnél vastagabb acélok 12 mmig egy rétegben, 12 mmnél vastagabbak pedig több rétegben hegeszthetők. A fajlagos lángerősség a balra hegesztéshez képest 30%kal nagyobb lehet; 130...135 1/(h mm). Sarokvarratok hegesztésekor a rosszabb hővezetés miatt 130...150 1/(h mm) láng erősséggel célszerű dolgozni. A jobbra hegesztés további alkalmazási területe a 2 mmnél vastagabb sav és korrózióálló acélok, valamint a nikkel és ötvözeteinek kötése. A hegesztőláng. A hegesztőpisztoly furatán kilépő gázkeverék sebessége 110...130 m/s. Az ennél kisebb sebességgel kilépő lángot lágy lángnak, a nagyobb sebességgel kilépőt kemény lángnak nevezzük (21. ábra). 18

21. ábra. A láng jellege a) kemény; b) lágy A fajlagos lángerősség az egységnyi idő alatt, 1 mm vastagságú anyag hegesztéséhez felhasznált acetilén mennyisége [l/(h mm)]. Vékony acéllemezek balra hegesztéséhez 100 1/(h mm), réz és ötvözeteinek hegesztéséhez 200 1/(h mm) fajlagos láng erősség javasolt. Az éghetőgázok lánghőmérsékletét a 22. ábra szemlélteti. A hegesztőláng három jellegzetes, egymástól jól elkülöníthető részre osztható: a lángmag, a pillangó és a seprű. A láng mag a hegesztőlángnak kékes fényű, élesen kirajzolódó, kúpos felülettel határolt része. Itt megy végbe az acetilénoxigén keverék elbomlása. A lángmagot követé pillangóban kezdődik a részleges elégés. A láng harmadik része, a seprű, gázdúc lángnál jelentkezik. Ennek magyarázata, hogy a lángmag határfelületén a szén teljes mennyisége nem tud elégni, az égés a láng határfelületén túl is folytatódik. Ennek hatására sárgászölden világító, lobogó, seprűszerűen szétágazó köpeny keletkezik. 22. ábra. Égőgázok lánghőmérséklete (folyamatos vonal) és égési sebessége (szaggatott vonal) az égőgázoxigén keverési arány függvényében (Böhme és Hermann nyomán) 19

Az acetilénoxigén arányától függően a láng lehet oxidáló, semleges vagy redukáló (23. ábra). Semleges láng (23a ábra) használatakor 1 m 3 acetilén a tökéletes elégés során a tartályból elfogyasztott 1 m 3 oxigénen kívül még 1,5 m 3 oxigént a levegőből is elvon, ami megfelel 7,2 m 3 levegő oxigéntartalmának. Ezért zárt térben végzett hegesztés esetén gondoskodni kell a levegő pótlásáról, megfelelő szellőzés útján. Semleges lánggal hegeszthetők az ötvözetlen, gyengén és erősen ötvözött acélok, az acél és a temperöntvények, a nikkel és ötvözetei, a réz, a bronz, a cink, az ólom, valamint az alumínium és ötvözetei. 2.118. ábra. A hegesztőláng fajtái az oxigén és az acetilén keverési arányától függően a) semleges; b) acetiléndús; c) oxigéndús Acetilénfelesleg esetén, amikor a láng erősen redukáló hatású (23b ábra), a lángba kerülő oxigén nem képes elégetni az acetilén teljes szénmennyiségét, ezért annak egy része igen finom eloszlásban kiválik a hegesztett felületen. Acetilénfiús lánggal hegeszthetők az öntöttvasak és a nagy széntartalmú szerszámacélok, ahol a hegesztés során a szénkiégés az acetilénfelesleggel pótolható. Acélok hegesztése gázdús lánggal nem ajánlott, mert a fokozott szénfelvétel növeli a beedződés veszélyét. Oxidálólángban (23c ábra) az égési folyamat során keletkezett széndioxid és víz a vasat oxidálja, ezért oxigéndúc lángot csak sárgaréz hegesztéséhez használunk, a cink kiégésének csökkentése céljából, minden más fém esetében az oxidáló hatású láng kifejezetten káros. Az oxigénfiús láng magja rövid, hegyes, könnyen felismerhető a láng lilás színéről, erősen sziszegő hangjáról. A hegesztőpisztolyt a 24. ábra szerint úgy kell tartani, hogy a hegesztendő munkadarab felülete a lángmag hegyétől 2...5 mm távolságban legyen. Így érvényesül a láng szerkezetének a redukáló hatása, mert a legnagyobb hőmérsékletű részével ömleszt. 20

24. ábra. A hegesztőláng hőmérsékleteloszlása v gázkeverék = 130 m/s Hegesztési helyzetek. A gázhegesztés tetszőleges helyzetben végezhető Kényszerhelyzetben végzett hegesztéskor általában kisebb lángerősséget kell beállítani, hogy ezáltal az ömledék mérete is kisebb legyen. 25. ábra. Tompavarratok gázhegesztése különböző helyzetekben a) függőleges varrat alulról felfelé; b) függőleges varrat (ikervarrat) alulról felfelé; c) függőleges falon vízszintes (haránt) varrat; d) fej feletti varrat 21

26ab ábra. A gázhegesztés jellegzetes kötő és felrakóhegesztési feladatai a) többrétegű tompavarrat jobbra hegesztése; b) belső és külső sarokvarrat készítése; 26c j ábra. A gázhegesztés jellegzetes kötő és felrakóhegesztési feladatai c) háromlemezkötés; d) egy, ill. két oldalról hegesztett álló ikervarrat; e) többrétegű kettős ikervarrat jobbra hegesztése; f) aszimmetrikus X varrat balra hegesztése két, egymáshoz képest eltolt égővel; g) vízszintes varrat jobbra hegesztése függőleges falon; h) V varrat fej feletti jobbra hegesztése; i) felrakóhegesztés; j) páncélozás 22

A gázhegesztés technológiája a kötő és a pálcás felrakóhegesztésen kívül alkalmas vékony felületi rétegek kialakítására, termikus szórásra. 27. táblázat Tompahegesztés technológiai irányértékei ötvözetlen szerkezeti acéllemezekre s, mm A keverőszárszáma* A varrat Pálcaátmérő, d p, mm Fajlagos jellemzők alakja mérete, mm O 2, l/h C 2 H 2, l/h pálca, g/m t, min/m l, m/h a) balra hegesztés 0,5 0,5...1 peremvarrat 0 80 80 4 15 1 0,5...1 peremvarrat 0 80 80 9 6,7 1 1...2 I varrat 1 160 160 12 10 6 1,5 1...2 peremvarrat 0 160 160 10 6 2 1...2 I varrat 2 160 160 35 11 5,5 b) jobbra hegesztés 3 2...4 I varrat 2 2 315 315 65 12 5 4 2...4 V varrat 2...4 3 315 315 115 15 4 6 4...6 V varrat 2...4 4 500 500 250 22 2,7 8 6...9 V varrat 2...4 5 800 800 450 28 2,1 10 9...14 V varrat 2...4 6 1250 1250 700 * A DIN 8543 szerint. Az oxigén nyomása 250 kpa, az acetilén nyomása 3...80 kpa. 28. táblázat A gázhegesztés technológiai irányértékei a) Egy oldalról hegesztett álló ikervarrat s, mm Illesztés b, mm A keverőszár száma d r, mm 35 1 m varrathoz szükséges t, min. C 2 H 2, 1 2 I 1 1...2 2 12 30 33 35 O 2, 1 1,7 pálca, g 23

3 4 1,5 2 2...4 2 2 18 24 67 120 74 132 75 135 5 6 2,5 3,0 4...6 3 3 30 36 185 270 205 300 220 320 b) Két oldalról hegesztett álló ikervarrat 6 8 10 12 14 16 18 20 I 3 4 X 70 os 5 6 3 3 3 3 3 2...4 3 3 4...6 3 3 4 4 6...9 4 4 4...5 20 22 24 30 35 40 50 60 70 140 205 280 420 570 740 1050 1400 2000 155 225 310 465 630 820 1160 1540 2200 190 360 420 550 740 940 1300 1500 2200 25 c) Belső varrat 3 4 6 8 2...4 4...6 6...9 9...14 2 3 4 5 15 20 30 40 90 170 380 660 100 190 420 730 100 160 350 580 c) Élvarrat 2 4 6 8 10 1,5 2 2 2,5 2,5 1...2 2...4 6...9 6...9 9...14 2 3 4 5 5 8 16 21 28 35 20 80 220 390 580 22 90 240 430 640 30 120 270 480 720 A termikus szórásnak két változata ismert: a szórt réteg megolvasztása nélküli felszórás, megolvasztással végzett szóróhegesztés. A felszórással kialakított felület hőmérséklete nem haladja meg a 200 Cot (hidegszórás), így edződéstől, nagymértékű zsugorodástól, a szövetszerkezet változásától nem kell tartani. A réteg az alapanyaggal gyakorlatilag nem keveredik. A kötés szilárdságát jelentősen befolyásolja a felület előkészítésének (tisztítás, zsírtalanítás, szemcseszórásos érdesítés) minősége. 24

Lánggal való felszóráshoz por, huzal és pálca formájú hozaganyag használható. Az eljárásváltozatokat a 29. táblázat foglalja össze. A kiégési veszteségek csökkentésére az eljárás során redukáló lángot célszerű beállítani. 29. táblázat A lángszórás és a szóróhegesztés eljárásváltozatai Leírás A lángporszóró készülék energiaforrása a gázhegesztéshez szokásos acetilénoxigén gázkeverék. A készülék különlegesen kialakított gázégő, amelyet poradagoló tartállyal és szeleppel szerelnek fel. A készülék a por alakú keveréket a pisztoly gázlángjának magjába juttatja. Vázlat A porrészecskék a munkadarab előkészített felületére ütköznek, és ezzel egyidejűleg vagy utólag beolvadnak A lángporszóró pisztoly tartályából a por az adagolótárcsa beállítását követően ejtőcsövön át jut a lángba. Acélanyagok felrakásakor az enyhén redukáló láng a port magával ragadja s a felületre szórja Lánghuzalszóráskor az éghetőgázoxigén keverék lángja egy vagy több huzalt olvadáspontra hevít, majd a megolvadt fémet a lángsugár a felületre repíti. Eközben a porszemcsék egymás közötti, valamint az alapanyaggal való mikrohegedése által létrejön a kötés. Az olvadt fémcseppek felviteléhez kiegészítő sűrített levegő is használható 25

A szóróhegesztés porfelvitelből és utóhevítésből áll. A szórás egy vagy több menetben végezhetőlánggal. Az utóhevítés során a réteg makroszkopikusan összeolvad és homogenitása javul. E diffúziós hevítés során a szórt rétegen belül összeolvadás jön létre anélkül, hogy az alapanyagot megolvasztaná. A szóróhegesztéshez használatos pisztoly a gázhegesztő pisztolyhoz hasonló, némi ki egészítéssel. A por a tartályból az adagolókar lenyomása után jut az oxigénáramba, amely a lángban megolvadt port a felületre szórja. A porfelvitel megszüntetésével a rétegfelületet pisztollyal izzítva utóhevítünk I porbevezetés; 2 gázkeverék; 3 megolvadt por; 4 szórósugár; 5 szórási veszteség; 6 alapfém; 7 sűrített levegő; 8 szabályozható huzalelőtolás; 9 leolvadó huzalvég; 10 fogantyú; 11 ejtőcső; 12 portartály; 13 keverőszár; 14 égőfej; 15 poradagoló tárcsa; 16 tartószerkezet A kis, B közepes, C nagyméretű darabok szóróhegesztéséhez. Szóróhegesztéskor a felvitt réteget 1000...1300 Cra hevítjük (melegszórás), hogy a felületi réteg tapadószilárdsága javuljon. A kettős művelet végrehajtható szórás közbeni folyamatos vagy pedig a felszórást követő hevítéssel. Az eljárás nagy teljesítményű égőket igényel. 26

Székhely: 1108 Budapest, Kozma utca 4. Adószám: 25348239242 Bankszámlaszám: OTP 1173503620053000 Telefonszám: +361/4450040 Mobilszám: +3620/5106003 Email: hegeszto@eszkimo.hu Honlap: www.eszkimo.hu Felnőttképzési nyilvántartásba vételi száma: E000494/2014