ÉPÍTÉSÜGYI VIZSGA FELKÉSZÍTŐ ANYAG. Lezárva: 2013. október 7. Készítette: Belügyminisztérium Építésügyi Főosztály

ÉPÍTÉSÜGYI VIZSGA FELKÉSZÍTŐ ANYAG Lezárva: 2013. október 7. Készítette: Belügyminisztérium Építésügyi Főosztály Tartalomjegyzék I. RÉSZ Az építésügyi vizsga-követelményekhez tartozó jogszabályok jegyzéke... 4 II. RÉSZ A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról a vonatkozó jogszabályokkal egységes szövegbe foglalva... 10 I. FEJEZET... 11 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 11 1. A rendelet alkalmazási köre... 11 II. FEJEZET... 12 AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK SZABÁLYAI... 12 2. Elektronikus tárhely biztosítása... 12 3. Építésügyi hatósági szolgáltatás... 13 III. FEJEZET... 14 ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI... 14 4. Ügyféli kör... 14 5. Hatósági közvetítő... 15 6. Helyszíni szemle... 16 7. Az engedély iránti kérelem tartalma... 18 8. Az eljárás megindítása... 18 9. Az eljárás megindulása és értesítés az eljárás megindulásáról... 21 10. Hiánypótlás... 23 11. Szakhatóság közreműködése... 24 12. Az építészeti-műszaki tervtanácsi és a településképi vélemény... 26 13. Elektronikus ügyintézés... 28 14. Kötelezési eljárás... 29 IV. FEJEZET... 30 ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS... 30 15. Az építési engedély iránti kérelem és mellékletei... 30 16. Az építési engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala... 38 17. A döntés közlése... 47 18. Az építési engedély hatálya, eltérés az építési engedélytől... 48 V. FEJEZET... 49 ÖSSZEVONT ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS... 49 19. Az összevont engedélyezési eljárás esetköre... 49 20. Elvi építési keretengedélyezési szakasz... 49 21. Építési engedélyezési szakasz... 56 VI. FEJEZET... 57 ÖSSZEVONT TELEPÍTÉSI ELJÁRÁS... 57 22. Az összevont telepítési eljárás esetköre és általános szabályai... 57 23. Építésügyi hatósági szolgáltatás igénybevétele az összevont telepítési eljárás megindítása előtt... 67 1

24. Az összevont telepítési eljárás megindítása... 67 25. Telepítési hatásvizsgálati szakasz... 68 26. Integrált építési engedélyezési szakasz... 73 VII. FEJEZET... 77 AZ ORSZÁGOS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEKTŐL VALÓ ELTÉRÉS ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA... 77 27. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem és mellékletei... 77 28. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala... 78 29. A döntés közlése... 79 VIII. FEJEZET... 80 HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS... 80 30. A használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékletei... 80 31. A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala... 81 32. A döntés közlése... 88 IX. FEJEZET... 88 FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS... 88 33. A fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékletei... 88 34. A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala... 98 X. FEJEZET... 106 BONTÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS... 106 35. A bontási engedély iránti kérelem és mellékletei... 106 36. A bontási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala... 107 37. A döntés közlése... 110 38. A bontási engedély hatálya... 111 XI. FEJEZET... 111 AZ ENGEDÉLY HATÁLYÁNAK MEGHOSSZABBÍTÁSI ELJÁRÁSA... 111 39. Hatósági ellenőrzés az engedély hatályának lejárta előtt... 111 40. Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem és mellékletei... 111 41. Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala... 112 XII. FEJEZET... 115 AZ EGYES ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI TUDOMÁSULVÉTELI ELJÁRÁSOK... 115 42. Jogutódlás tudomásulvétele... 115 43. Használatbavétel tudomásulvétele... 115 44. Veszélyhelyzet esetén építési tevékenység tudomásulvétele... 116 XIII. FEJEZET... 117 HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSA... 117 XIV. FEJEZET... 118 AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁG SZAKHATÓSÁGI ELJÁRÁSA... 118 XV. FEJEZET... 122 AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT FELÜGYELETE... 122 45. Építésfelügyeleti hatósági tevékenység... 123 46. A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele... 131 47. Építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés... 138 48. Építésfelügyeleti hatósági intézkedések... 142 49. Építésrendészeti eljárás... 143 50. Jókarbantartási kötelezési eljárás... 146 XVI. FEJEZET... 149 JOGORVOSLATI ELJÁRÁS... 149 XVII. FEJEZET... 155 2

AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ... 155 XVIII. FEJEZET... 156 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 156 1. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez... 156 Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek... 156 2. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez... 159 3. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez... 161 Statisztikai adatlap épület építési engedélyezéséhez... 161 4. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez... 162 Épület használatbavételi engedélyezéséhez és használatbavételi tudomásulvételéhez statisztikai adatlap... 162 5. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez... 164 Szakhatósági dokumentációk tartalma építésügyi hatósági engedélyezéshez... 164 6. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez... 168 Az egyes építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok... 168 I. Az összevont telepítési eljárásban az ügydöntő szakhatóságokhoz benyújtandó mellékletek... 176 II. Az összevont telepítési eljárásban közreműködő szakhatóságok... 176 1. szakasz: telepítési hatásvizsgálati szakaszban... 176 2. szakasz: integrált építési engedélyezési szakaszban közreműködő szakhatóság... 178 8. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez... 178 Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma... 178 9. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez... 188 Statisztikai adatlap épület bontásának engedélyezéséhez és tudomásulvételéhez... 188 III. RÉSZ A kötelezési- és az építésrendészeti eljárások osztott hatásköre az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok között... 189 IV. RÉSZ Egyes építésügyi vizsga-témakörök kidolgozott tananyaga... 226 11. 4. A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások esetén... 226 20.14. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások speciális eljárási szabályai... 226 18. Kiegészítő, utólagos eljárások... 226 18.1. Jogutódlás... 226 18.2. Engedély hatályának meghosszabbítása... 226 18.3. Teljesítési határidő meghosszabbítása... 226 18.4. Határozat kijavítása... 226 18.5. Határozat visszavonása... 226 18.4. Határozat kijavítása... 226 18.5. Határozat visszavonása... 226 18.6. Határozat módosítása... 226 11. 4. A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások esetén... 227 20.14. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások speciális eljárási szabályai.. 229 18. Kiegészítő, utólagos eljárások... 237 18.1. Jogutódlás... 237 18.2. Engedély hatályának meghosszabbítása... 239 18.3. Teljesítési határidő meghosszabbítása... 242 18.4. Határozat kijavítása... 244 18.5. Határozat visszavonása... 244 18.6. Határozat módosítása... 249 3

I. RÉSZ Az építésügyi vizsga-követelményekhez tartozó jogszabályok jegyzéke 1. Az építésügy alkotmányos alapjai Magyarország Alaptörvénye 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2. Az Országgyűlés építésüggyel kapcsolatos feladatai 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 3. A Kormány építésüggyel kapcsolatos feladatai 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 212/2010. (VII. 1.) Kormányrendelet az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről 4. Az építésügyért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 212/2010. (VII. 1.) Kormányrendelet az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről 5. A sajátos építményfajták szerinti miniszterek építésüggyel kapcsolatos feladatai 212/2010. (VII. 1.) Kormányrendelet az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről 7. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről 218/2012. (VIII. 13.) Kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 190/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet a főépítészi tevékenységről 393/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 8. A fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának építésüggyel kapcsolatos feladatai 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 288/2010. (XII. 21.) Kormányrendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról 218/2012. (VIII. 13.) Kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről 4

393/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 9. Az építésügyi igazgatás anyagi jogi követelményrendszere 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 393/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 10. Az építészeti értékek védelmének eszközei 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 190/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet a főépítészi tevékenységről 252/2006. (XII. 7.) Kormányrendelet a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról 393/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 11. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági rendszer 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről 393/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 218/2012. (VIII. 13.) Kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 12. Szakhatóságok köre 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 24/2011. (VII. 21.) BM rendelet az építésügyi hatóságot mint szakhatóságot a szakhatósági eljárásért megillető, továbbá az építési, a bontási és a használatbavételi bejelentésre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjról 13. Építésügyi hatósági eljárások 14. Építésügyi hatósági engedélyezési eljárások Magyarország Alaptörvénye 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 5

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelet az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország), 1991. február 26. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a szabályairól Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 24/2011. (VII. 21.) BM rendelet az építésügyi hatóságot mint szakhatóságot a szakhatósági eljárásért megillető, továbbá az építési, a bontási és a használatbavételi bejelentésre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjról 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról (Tt.) 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló (OTÉK) 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 6

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról 275/2013. (VII. 16.) Kormányrendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól 15. Építésügyi hatósági kötelezések 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 16. Építésügyi hatósági végrehajtási eljárások 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 17. Építésügyi bírság, eljárási bírság megállapítása, behajtása 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 7

312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól 18. Közbülső eljárások 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 19. Kiegészítő, utólagos eljárások 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 20. Az építés résztvevői, feladataik, felelősségük szankcionálása 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról 275/2013. (VII. 16.) Kormányrendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól 21. Építésügyi hatósági eljárási ismeretek 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló (OTÉK) 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 8

313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a szabályairól Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról 22. Az építészeti-műszaki és a kivitelezési tervek tartalma 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 275/2013. (VII. 16.) Kormányrendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól 23. Az építési-bontási hulladék kezelésének szabályai 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 24. Az építésügyi hatósági ellenőrzés szabályai 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 25. Az építésfelügyeleti intézkedések 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról 26. Szakmai kamarák jogosultságok megállapításával, névjegyzékvezetéssel, etikai és fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos feladatai, a szakmagyakorlási jogosultságok ellenőrzése 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 9

103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 27. Jogorvoslati lehetőségek 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 28. Másodfokú eljárás lefolytatásának szabályai 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról II. RÉSZ A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról a vonatkozó jogszabályokkal egységes szövegbe foglalva A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 3., 12.3., 12.4., 17. és 25. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. (1) bekezdésében, a 75. c) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: Étv. 62. (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy 3. az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság, a szakmai kamarák és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által az építési folyamat résztvevői tevékenységére vonatkozó szabályok be nem tartása esetén kiszabható bírság mértékét és a szabálytalan tevékenység jogkövetkezménye megállapításának részletes szabályait, 12.3. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó személyek szakirányú felsőfokú végzettségét és szakmai gyakorlatát, 12.4. az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárások, valamint az építésügyi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályait, a hatósági határozatok és végzések, valamint az építészeti-műszaki tervek részletes tartalmi követelményeit, továbbá 17. az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági tevékenység, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági engedélyezési, tudomásulvételi, kötelezési és végrehajtási eljárások, a hatósági bizonyítvány kiállításának, valamint 10

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályait, a hatósági határozatok és végzések tartalmi követelményeinek részletes szabályait, az elektronikus építésügyi hatósági ügyintézés részletes szabályait, a szolgáltatásnyújtás részletes szabályait, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében a keresetlevél építésügyi hatóság általi, bírósági felülvizsgálat céljából történő továbbításának szabályait, az építésügyi hatósági eljáráshoz kötött építési tevékenységek körét, 25. az összevont telepítési eljárás szabályait, Ket. 174/A. (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a közigazgatási hatósági eljárásokban a) közreműködő szakhatóságokat kijelölje, b) meghatározza a szakhatóságnak azt a hatáskörét, amelynek keretei között az állásfoglalását kialakítja, ezek között ba) az egyedi szakhatósági előírás vagy feltétel tartalmi követelményeit, bb) a szakhatóság által a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során vizsgált szempontokat, továbbá c) meghatározza a szakhatósági közreműködésre, az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság és a szakhatóság közötti együttműködésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat. 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 31. (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) - ha arra kormányrendelet adott felhatalmazást, vagy ha a törvényben arra adott felhatalmazás hatályát vesztette és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak - a Kormány tagjának rendeletét, Magyarország Alaptörvénye A Kormány 15. cikk (1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet alkalmazási köre 1. (1) E rendeletet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság építési és építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos eljárásaira és ellenőrzéseire, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokra kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a) a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízimunkával, 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez Fogalommeghatározások E törvény alkalmazásában 25. vízimunka: az a tevékenység, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrét, partját a vizek kártételeinek elhárítása, a víz hasznosítása, minőségének és mennyiségének megfigyelése, ásványi és földtani kutatások végzése, ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja; 26. vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása - ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást -, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja: b) a robbantóanyagok tárolására szolgáló építményekkel, c) az építménynek minősülő földmérési jelekkel és a földmérés céljára szolgáló műszerállásokkal és észlelő pillérekkel, 11

d) a barlangban történő építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésekre. (3) Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában e rendelet rendelkezéseit a) a sajátos építményfajtákkal, valamint b) ha annak létesítéséhez építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység szükséges, a felvonóval, mozgólépcsővel és mozgójárdával kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésekre is alkalmazni kell. II. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK SZABÁLYAI 2. Elektronikus tárhely biztosítása 2. (1) Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) az építtető részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít. (2) Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtását megelőzően az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építtető az építésügyi hatósághoz benyújtott külön kérelmére, az abban kérelmezett időtartamra a) a kérelem és jogszabályban előírt mellékletei, b) előzetes szakhatósági állásfoglalások, valamint c) építésügyi hatósági szolgáltatás kérelmezéséhez szükséges dokumentumok összegyűjtése és előzetes tárolása céljából a kérelmező részére az ÉTDR elektronikus gyűjtő tárhelyet biztosít. (3) Az elektronikus tárhely igényléséhez - a papír alapon történő benyújtás esetét kivéve - az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezése szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatással történt azonosítása alapján regisztrálnia kell az ÉTDR-ben. Az építtető vagy meghatalmazottja regisztrációval - külön bírálat és döntés nélkül - automatikusan hozzáférést kap a saját tárhelyéhez. Ügyfél-regisztrációs eljárás Ket. 168/A. (1) Ha valamely elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevétele előzetes regisztrációhoz kötött, a regisztrációs eljárás (a továbbiakban: ügyfél-regisztrációs eljárás) során az ügyfél ennek az alcímnek a rendelkezései szerint a) elektronikusan regisztrálhat olyan azonosítás szolgáltatás használatával, amelynek alapjául szolgáló regisztráció megfelel a jelen alcím szerinti követelményeknek, vagy amelynek használatát az ügyfél egyébként az ügyintézési rendelkezésében lehetővé tette, vagy b) személyes megjelenéssel a jelen alcím szerinti követelményeknek megfelelő eljárásban regisztrálhat. (2) A regisztrációt megelőzően az ügyfélnek vagy az ügyfél képviseletében eljáró természetes személynek (a továbbiakban együtt: igénylő) személyesen meg kell jelennie a regisztrációt végző szervezet előtt. A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató által meghatározott esetben a személyes megjelenéssel egyenértékű a regisztrációt végző szervezet külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha azonos biztonsági körülmények között biztosítható az ügyfél személyazonosságának az e -ban meghatározott ellenőrzése. (3) A természetes személy személyes megjelenése esetén az ügyfél-regisztrációs szerv a felhasználó által bemutatott, a külön jogszabályban meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő adatok alapján az ügyfelet azonosítja; megadott adatait összeveti a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, b) olyan külföldi esetén, aki abban nem szerepel, a központi idegenrendészeti nyilvántartás, 12

c) ha a természetes személy az a) és b) pont szerinti nyilvántartásban sem szerepel, az általa bemutatott útlevél vagy a schengeni övezetbe tartozó EGT részes állam polgára esetén az adott állam által kibocsátott személyazonosításra alkalmas okmány adataival. Az ügyfél-regisztrációs szerv az azonosítási tevékenység során az adatokat kizárólag személyazonosításra és a jogosult adatkezelők által megküldött természetes személyazonosító adatokkal való egyezés vagy eltérés megállapítására használhatja fel. (4) Az azonosítás sikere esetén az ügyfél-regisztrációs szerv a) átemeli az igénylő természetes személyazonosító adatait a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartásból, b) a (3) bekezdés c) pont szerinti esetben a bemutatott okmányból a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot emeli át az ügyfél-regisztrációs adatbázisba. Az azonosítás és ellenőrzés sikertelensége esetén az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt megtagadja, és az esetleg már rögzített adatokat helyreállíthatatlanul törli. (5) A regisztráció és a személyazonosság ellenőrzése alapjául szolgáló, rögzítendő adatok helyességét az igénylő nyilatkozatban, saját kezű aláírásával ellátva igazolja. (6) A (3) bekezdés szerinti hatósági igazolvány azonosító adatait, az igénylő adatainak egyezését és a hatósági igazolvány érvényességét a regisztrációs szervezet az igazolványt nyilvántartó szerv közhiteles nyilvántartásában ellenőrzi. (7) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti ellenőrzés nem vezetett eredményre - adategyezőség nem volt megállapítható vagy a hatósági igazolvány érvénytelen volt, illetve az ellenőrzés a hatósági nyilvántartásban egyéb okból nem volt végrehajtható - a regisztráció nem hozható létre. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti elektronikus tárhely dokumentumaiba az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt csak a tárhely gazdájaként az építtető vagy meghatalmazottja, továbbá az építtető vagy meghatalmazottja hozzájárulásával az eljáró építésügyi hatóság vagy a szakhatóság tekinthet bele vagy tölthet fel dokumentumokat. (5) Az építtető az előzetes szakhatósági állásfoglalás megkéréséhez szükséges dokumentumokat az elektronikus gyűjtő tárhelyre tölti fel, amelyhez a szakhatóságnak hozzáférést biztosít. A szakhatóság ugyanezen tárhelyre tölti fel szakhatósági állásfoglalását is és záradékolja elektronikusan a véleményezett dokumentációt. (6) Az (1) és (2) bekezdés szerinti tárhely az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtásáig áll az építtető rendelkezésére. (7) Az építészeti-műszaki dokumentáció, az előzetes szakhatósági állásfoglalás, az építészetiműszaki tervtanács véleménye, valamint a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleménye és az egyéb dokumentumok elektronikus tárhelyre történő feltöltése önmagában az engedélyezési eljárást nem indítja meg. 3. Építésügyi hatósági szolgáltatás 3. (1) Az építtető az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem tervezett benyújtása előtt építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelmet terjeszthet elő az építésügyi hatósághoz elektronikusan a 2. (2) bekezdése szerinti tárhely igénybevételével vagy papír alapon. (2) Az építtető az építésügyi hatósági szolgáltatás keretében kérheti a) annak vizsgálatát, hogy a 2. (2) bekezdése szerinti tárhelyen gyűjtött dokumentumainak tartalma és a rendelkezésre álló előzetes szakhatósági állásfoglalások megfelelnek-e az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó előírásoknak, b) tájékoztatást arról, hogy szükséges-e ba) további melléklet, dokumentum beszerzése, vagy bb) további szakhatósági közreműködés, c) tájékoztatást az általa kérelmezni szándékozott eljárás és az ahhoz szükséges szakhatósági közreműködés eljárási, igazgatási szolgáltatási díjának vagy illetékének mértékéről, 13

d) a leendő ügyféli kör előzetes tisztázását, e) annak vizsgálatát, hogy az engedély hatályának meghosszabbítását milyen módon érinti vagy akadályozza-e valamely építésügyi jogszabály változása, valamint f) az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó szabályokról egyéb tájékoztatás nyújtását. (3) Az építésügyi hatóság - függetlenül attól, hogy a szolgáltatás iránti kérelem milyen módon érkezett - az építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelem benyújtását követő munkanaptól számított tizenöt napon belül szakmai nyilatkozatot fogalmaz meg, melynek tartalma nem köti az építtetőt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmének benyújtásában és nem kötelezi az építtetőt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtására. (4) Az építésügyi hatóság a (3) bekezdés szerinti szakmai nyilatkozatát az elektronikus úton indított kérelem esetén, a tárhelyen vagy a kérelemben a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésnek megfelelően küldi meg az építtetőnek. (5) Az építésügyi hatósági szolgáltatást az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt többször is igénybe lehet venni. (6) Az építésügyi hatóságot a szolgáltatása körében kiadott szakmai nyilatkozata azokban a kérdésekben köti, amelyekről nyilatkozott, mindaddig, amíg a vonatkozó jogszabályok vagy az engedély iránti kérelem típusa, tartalma és mellékletei nem változnak meg. III. FEJEZET ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI 4. Ügyféli kör Ket. 15. (1) Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. (2) (3) Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek körét, akik az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősülnek. Az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül jogszabály rendelkezése esetén az abban meghatározott hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. (4) Az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti. (5) Meghatározott ügyekben jogszabály ügyféli jogosultságokat, illetve ügyféli jogállást biztosíthat azoknak a civil szervezeteknek, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. (5a) A hatósági eljárásban azokat a civil szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul, az eljárás során megilleti a nyilatkozattételi jog. A nyilatkozat az eljáró hatóságot nem köti. (6) Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogainak gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tesz vagy kérelmet nyújt be. A nyilatkozat, illetve a kérelem tartalmi követelményeit a törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet meghatározhatja. (6a) Törvény előírhatja, hogy a hatósági döntés jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított, a törvényben meghatározott, legalább hat hónapos határidőn túl további ügyfél nem vehet részt az eljárásban. Ebben az esetben a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. (7) A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. Ha eziránt kétség merül fel, az eljáró hatóság hivatalból vizsgálja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve az erre vonatkozó iratok csatolásával ügygondnok kirendelését kéri, vagy 14

ha törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi - az ügygondnok kirendelésére vonatkozó részletes szabályok meghatározásával -, maga gondoskodik ügygondnok kirendeléséről. (8) Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. 4. (1) Az építésügyi hatóság engedélyezési és tudomásulvételi eljárásában, az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti és a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárásban külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az építtető és az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokban minden esetben vizsgálni kell az ügyféli jogállását annak, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. (3) A szakhatóságok állásfoglalásuk tartalma erejéig ügyféli kört, hatásterületet állapíthatnak meg a jogszabályokban foglaltak szerint. (4) Nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban, ha az építtető benyújtotta az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát. 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 196. (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el. (5) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 53/C. (7) bekezdése alkalmazása során nyilatkozatnak kell tekinteni a tényállás tisztázására felhasználható tényekről, bizonyítékokról nyújtott ismereteket, vagy a tanúvallomással, a szakértői véleménnyel, a helyszíni szemlén vagy az ellenőrzés során tett megállapítással kapcsolatos észrevételt. Étv. 53/C. (7) Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be. 5. Hatósági közvetítő Ket. 41. (1) A hatóság és az ügyfél, valamint az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezése érdekében a hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe. (3) A hatósági közvetítő 15

a) gondoskodik arról, hogy az érintettek hiteles, szakszerű és közérthető tájékoztatást kapjanak mind az eljárás céljáról, mind az annak megvalósulása kapcsán várható következményekről, illetve az esetleges kedvezőtlen változások (hatások) megelőzésére vagy mérséklésére irányuló intézkedésekről, b) tájékoztatja az ügyfeleket az ügyben irányadó jogszabályok rendelkezéseiről, az anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályokban meghatározott jogaikról, c) közvetít a hatóság és az ügyfelek, illetve az ellenérdekű ügyfelek között annak érdekében, hogy az eljárás céljának eléréséhez kölcsönösen elfogadható megoldási módot találjanak, d) összegyűjti és rendszerezett formában a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelektől beérkezett, az eljárás tárgyára vonatkozó észrevételeket. (4) A hatóság - ha törvény azt nem zárja ki vagy nem korlátozza - lehetővé teszi a hatósági közvetítő számára eljárási feladatainak ellátásához szükséges mértékben az iratokba való betekintést, továbbá megad számára minden olyan segítséget, amely szükséges a tevékenységének ellátásához. (5) A hatósági közvetítő köteles megőrizni a tevékenysége során tudomására jutott védett adatot, és köteles gondoskodni a személyes adatok védelméről. (6) Ha a hatósági közvetítő a neki felróható okból nem teljesíti feladatát, eljárási bírsággal sújtható, és a felmerült költségek viselésére kötelezhető. (7) A hatósági közvetítőt munkájáért díj illeti meg, és a költségviselés szabályai szerint igényt tarthat költségeinek megtérítésére. (8) A fővárosi és megyei kormányhivatal hatósági közvetítőkről vezetett nyilvántartása tartalmazza a hatósági közvetítő természetes személyazonosító adatait, képesítését, az elérhetőségéhez szükséges adatokat, valamint azt a tevékenységi kört, amelyben hatósági közvetítőként eljárhat. (9) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartásnak a hatósági közvetítő nevére, elérhetőségére, képesítésére, valamint tevékenységi körére vonatkozó adatai nyilvánosak. 5. (1) Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági eljárásban - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hatósági közvetítőként járhat el a felsőfokú szakképzettséggel, építésügyi igazgatási ismeretekkel és építésügyi vizsgával rendelkező személy. (2) Nem lehet hatósági közvetítő az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági eljárásban a) az engedélyezés tárgyát képező építési tevékenység aa) építészeti-műszaki tervezője, ab) beruházás lebonyolítója, ac) építési műszaki ellenőre, ad) építésügyi igazgatási szakértője, ae) építésügyi műszaki szakértője, af) építtetője, b) a tervezett építési tevékenység helye ba) szerint illetékes építésügyi, építésfelügyeleti hatóság köztisztviselője, bb) szerinti települési önkormányzat főépítésze. Ket. 41. (2) Nem lehet hatósági közvetítő: a) az ügyfél, az eljárásban ügyfélként részt vevő szervezet tulajdonosa, tisztségviselője, alkalmazottja, illetve az ügyféllel munkavégzésre irányuló szerződéses kapcsolatban álló személy, b) a hatósággal vagy a hatóság felügyeleti szervével közszolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, c) az, aki személyében vagy hozzátartozója révén érintett az ügyben, d) akitől más okból nem várható elfogulatlan közreműködés. 6. Helyszíni szemle 6. (1) A helyszíni szemlére vonatkozó, ezen alcímben foglalt szabályokat az egyes hatósági eljárások szabályaira vonatkozó eltérésekkel kell alkalmazni. Értesítés 16

Ket. 49. (1) Ha a hatóság nem tartja szükségesnek az ügyfél idézését, köteles az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról értesíteni azzal a tájékoztatással, hogy a meghallgatáson részt vehet, de megjelenése nem kötelező. Az értesítést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy azt az ügyfél legalább öt nappal korábban megkapja. (2) Nincs helye az ügyfél értesítésének és zárt meghallgatást vagy szemlét kell tartani, ha a meghallgatandó tanú, szakértő vagy a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését rendelték el, és a meghallgatás vagy szemle során a zártan kezelt adatok védelme nem biztosítható. (3) A szakhatóságot - ha az a feladat- és hatáskörét érinti - a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről, a tárgyalásról és a közmeghallgatásról legalább öt nappal korábban értesíteni kell. (2) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság képviselője a helyszíni szemlén köteles ellenőrzési jogosultságát az igazolványának felmutatásával igazolni. Az igazolvány tartalmazza az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság képviselőjének nevét, besorolását, fényképét, aláírását, az őt foglalkoztató hivatal megnevezését, bélyegzőlenyomatát, az igazolvány kiállításának dátumát, érvényességi idejét, valamint az igazolvány sorszámát. (3) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázásának keretében az építési tevékenység helyszínén, annak környezetében vizsgálja a döntés meghozatalának feltételeit, különösen a) az illeszkedés követelményeit, b) hogy a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma a valóságnak megfelel-e, c) hogy az érintett telken az építési, bontási tevékenység megvalósítható-e, a tevékenységet megkezdték-e és a terveknek megfelelően folytatják-e, d) hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, valamint e) hogy a megvalósult építmény, építményrész - az engedély nélkül megvalósítható eltérések figyelembevétele mellett - az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően valósult-e meg. (4) Az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság a helyszíni szemlén tapasztaltakról feljegyzést vagy jegyzőkönyvet és a helyszínről, annak környezetéről dátummal ellátott fényképfelvételt készít. Jegyzőkönyv, egyszerűsített jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés Ket. 39. (1) A hatóság jegyzőkönyvet készít b) a szemle lefolytatásáról, ha a hatóság hatósági tanút alkalmaz, f) a jogszabályban meghatározott eljárási cselekményről. (3) A jegyzőkönyv tartalmazza a) a hatóság megnevezését, az ügyintéző nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot, b) az eljárási cselekményben érintett személy nevét és lakcímét, eljárásjogi helyzetét és - ha azt a hatóság tudomására hozta - egyéb elérési lehetőségét, c) az alkalmazott hatósági tanú nevét, d) az eljárási cselekményben érintett személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét, e) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, az (1) és (2) bekezdésben felsorolt eljárási cselekmények során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat, ideértve a hatósági tanú észrevételeit is, f) a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját, valamint g) az eljárási cselekményben érintett személy, az eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője, a hatósági tanú, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását. (4) Az eljárási cselekményben érintett személy indokolt kérelmére nyilatkozatát, vallomását, szakértői véleményét vagy azok egyes részét a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. (6) A hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság követelményének megfelelően választja ki a jegyzőkönyv készítésének formáját. Az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője az ezzel járó költségek megtérítése mellett kérheti az általa megjelölt jegyzőkönyvezési forma alkalmazását. 17