KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZATA

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZATA 2016. 1/49

TARTALOMJEGYZÉK 1. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS... 3 2. A KVSZ ÁLTALÁNOS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI... 3 3. KÖRNYEZETVÉDELMI ELLENŐRZÉSEK... 4 4. LEVEGŐ VÉDELEM... 5 5. HULLADÉKKEZELÉS... 7 6. FELSZÍNI, FELSZÍN ALATTI VIZEK ÉS TALAJVÉDELEM... 12 7. VÍZI KÖZMŰ... 13 8. ZAJ- ÉS REZGÉSELLENI VÉDELEM... 14 9. CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, PROGRAMOK... 15 MELLÉKLETEK... 18 2/49

1. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS 1.1 A környezetvédelmi szabályzat hatálya A környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alapján a Szolnoki Főiskolánál működő érdekképviseleti szervek egyetértésével a környezetvédelmi tevékenységet a következők szerint szabályozom, jelen szabályozást rendelem el. A Környezetvédelmi Szabályzat (a továbbiakban KVSZ) a főiskola belső környezetvédelmi szabálya, melynek feladata, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok és egyéb országos érvényű előírások végrehajtásáról rendelkezzék. A KVSZ célja, hogy a központi előírásoknak a helyi viszonyokra való alakításával biztosítsa az ember és a környezete harmonikus kapcsolatának kialakítását, a környezet elemeinek és folyamatainak védelmét, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása érdekében. A KVSZ munkáltatói utasításnak minősül, megszegése munkajogi következményekkel jár. Amennyiben a KVSZ-ben előírtak elmulasztása anyagi, személyi kárt, ill. veszélyeztetést eredményez, munkáltatói kártérítés, polgárjogi kártérítés, büntetőjogi felelősségre vonásra is sor kerülhet az eljáró hatóság részéről a munkavállalóval, ill. a munkáltatóval szemben. A KVSZ-ben nem szabályozott esetekre a mindenkor hatályos jogszabályok az irányadók. A környezetvédelem a főiskolánál folyó komplex munka szerves és elválaszthatatlan része. A környezet és a benne élő ember védelmének érdekében a főiskolánál munkát végező minden személynek kötelessége, hogy a saját és mások munkáját úgy szervezze és irányítsa, hogy annak része legyen a környezetvédelem is. A KVSZ - mint belső szabályozás - végrehajtása ugyanúgy kötelező, mint országos érvényű jogszabályoké. 1.2 Területi hatálya kiterjed a következő telephelyekre: CAMPUS, Szolnok, Tiszaligeti sétány 14. B épület, Szolnok, 9709/4 hrsz. Vendégház, Szolnok, 9709/3 hrsz. Kollégium, Szolnok, Mártírok út 8. Üdülő, Berekfürdő, Camping út 3. Üdülő, Balatonszárszó, Petőfi út 1. 1.3 Személyi hatálya kiterjed a Szolnoki Főiskolával munkaviszonyban álló munkavállalókra, a főiskola területén tartózkodó, valamint szerződés alapján munkát végző más gazdálkodó szervezetek munkavállalóira. 2. A KVSZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A főiskola területén bármilyen munkaviszonyban munkát végző és irányító köteles tevékenységét úgy végezni, hogy más és saját maga egészsége, valamint a környezet megóvása érdekében környezetszennyezést ne okozzon. 2.1 A környezet használatát a prevenció elvének figyelembe vételével úgy kell megszervezni és végezni, hogy az - a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, - megelőzze a környezetszennyezést, - kizárja a környezet károsítást. 3/49

2.2 A környezetvédelem csoportjai - a víz- és földtani közeg védelme, - a levegő védelme, - veszélyes anyagok és technológiák felügyelete, - hulladékgazdálkodás, - zaj- és rezgés elleni védelem. 2.3 A KVSZ célja mindazon feladatok meghatározása, amelyek ellátásával a termelői tevékenység során fellépő szennyeződések és ártalmak feltárhatók, megelőzhetők, csökkenthetők és megszüntethetők. 3. KÖRNYEZETVÉDELMI ELLENŐRZÉSEK A környezetvédelmi előírások teljesülését szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer ellenőrizni kell. 3.1 A főiskola környezetvédelmi ellenőrzésére jogosultak köre a./ Hatóságok: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztálya Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság b./ Helyi megbízottak: Környezetvédelmi koordinátor Munka- és tűzvédelmi főmunkatárs KIR/MIR projektvezető Kancellár Gazdasági és üzemeltetési igazgató Üzemeltetési osztályvezető Belső auditorok 3.2 Az ellenőrzés kiterjedési területe Az ellenőrzés kiterjedhet: - a munkahelyekre, munkafolyamatokra, - anyagmérlegekre, - raktározásokra, - egészségvédelemre, - mérgező hatású anyagokra, - dokumentálásokra. A belső ellenőrzés során tapasztaltakat minden esetben rögzíteni kell a Környezetvédelmi ellenőrzési napló (1. sz. melléklet) bizonylaton. 4/49

4. LEVEGŐ VÉDELEM Alapvető jogszabály a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról. 4.1 Általános előírások 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 1. A rendelet hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre terjed ki, akik vagy amelyek tevékenysége, létesítménye, termékre levegőterhelést okoz vagy okozhat. 4. Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. 4.2 A légszennyező források azonosítása A Szolnoki Főiskola területén működő minden légszennyezést okozó forrást azonosítani kell, illetve be kell jelölni a telephely térképén (helyszínrajz (2. sz. melléklet)). A helyszínrajzon történt jelölésért a környezetvédelmi megbízott a felelős. A légszennyező forrásokról a nyilvántartást a LAL lap tartalmazza. Minden légköri kibocsátást azonosítani kell, az Adatlap légszennyező forrásokhoz (3. sz. melléklet) szerinti bizonylat kitöltésével, illetve helyszínrajzon (2. sz. melléklet) jelölni kell. Ennek felelőse az üzemfenntartási vezető. Új légszennyező forrás keletkezésével járó technológia bevezetése előtt tájékoztatni kell a környezetvédelmi megbízottat. 4.3 Pontforrások ellenőrzése, üzemeltetése, karbantartása A pontforrásokat úgy kell üzemeltetni, hogy azok a technológiai előírások betartása mellett, az üzemzavarok megelőzésének szem előtt tartásával, illetőleg elhárításával a rendkívüli légszenynyezést megakadályozzák. A pontforrások üzemeltetéséről, ellenőrzéséről az üzemeltetési osztályvezető gondoskodik. A légszennyező források üzemeltetése során a környezetvédelmi hatóság határozatában megállapított kibocsátási határértékeket a megadott légszennyező anyagra be kell tartani. A környezetvédelmi hatóság határozatában előírt időpontig akkreditált laboratóriummal a légszennyező források kibocsátásait méretni kell. A pontforrások kibocsátásának mérése hatósági előírás alapján, illetve a 6/2011.(I.14.) VM rendelet szerint történik. Új pontforrás létesítése esetén a 306/2010.(XII.23.) kormányrendelet szerinti engedélyezési eljárás szerint kell végezni. 4.4 Adatszolgáltatás elkészítése A környezetvédelmi koordinátor az üzemeltetési osztályvezető adatszolgáltatásai alapján az azonosított pontforrások légszennyezőanyag kibocsátás jellemzőit feldolgozza és összefoglalja az LM lapon, amelyet elektronikusan küld be az ÁNYK rendszeren. Az LM lap alapul szolgál a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya felé tárgyév március 31-ig történő bejelentési kötelezettségnek. A légszennyező források bejelentése a környezetvédelmi koordinátor feladata vagy a szerződés szerinti üzemeltető feladata. 5/49

4.5 A változásjelentés elkészítése Minden olyan változás esetén, amely kibocsátási határérték-módosulást eredményezi, vagy az adatlap bármely adatának megváltozása esetén - az üzemfenntartási vezető jelzése alapján - a bekövetkezett változásokat 60 napon belül az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (LAL lap) elektronikusa az ÁNYK rendszerben a környezetvédelmi koordinátor változásjelentést tesz a hatóság felé. A változásjelentésről a környezetvédelmi koordinátor tájékoztatja a főiskola vezetését. 4.6 Működési engedély Helyhez kötött új légszennyező forrás tervezése, építése, meglévő bővítése esetén a területileg illetékes Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályától a pontforrásra létesítési engedélyt kérni. A telepítéskor az engedélyben foglaltak betartása kötelező. A telepítést követően a pontforrásra üzemelési engedélyt kell kérni, amelyben a hatóság előírja a pontforrásra vonatkozó kibocsátási határértékeket. A környezetvédelmi megbízott felelős az engedélyezési követelmények betartatásáért. Meglévő - légszennyező forrásokra - a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 5.sz. mellékletében meghatározott tartalommal új működési engedély iránti kérelmet kell benyújtani. 4.7 Egyéb feladatok: A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015 (II.10.) Korm. Rendelet tartalmazza A klímagázokkal kapcsolatos valamennyi tevékenység, így különösen a HR és MR szektor és szerves Rankine-ciklus alkalmazások hatósági ellenőrzését és felügyeletét, valamint az ezzel kapcsolatos bírság kiszabását a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság látja el. A HR és MR szektor berendezéseinek és szerves Rankine-ciklusok üzemeltetői az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében meghatározottak szerint kötelesek gondoskodni szivárgásészlelő rendszer telepítéséről, üzemeltetéséről, annak felügyeletéről és ellenőrzéséről. A telepítésről és az ellenőrzésekről készült jelentéseket a Hatóság adatbázisába is fel kell tölteni a telepítést és az ellenőrzést követő 8 munkanapon belül. A szivárgásvizsgálatot kizárólag megfelelően képesített természetes személy végezheti képesített vállalkozás alkalmazottjaként. Természetes személy az alábbi, F-ÜHG-t tartalmazó termékek és azzal üzemelő berendezések esetében kizárólag az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (4) és (7) bekezdése szerinti képesítésnek megfelelő kategóriájú képesített vállalkozás alkalmazottjaként végezheti az alábbi feladatokat: a) a HR szektor berendezéseinek és az MR szektor hűtőegységeinek telepítése, beüzemelése, szervizelése, karbantartása, javítása vagy használaton kívül helyezése, b) a HR szektor berendezéseinek és az MR szektor hűtőegységeinek szivárgásvizsgálata, c) az F-ÜHG visszanyerése, ca) a HR szektor berendezései tekintetében, cb) az MR szektor hűtőegységei tekintetében és, cc) bármilyen, F-ÜHG környezetbe jutását okozó egyéb tevékenység, F-ÜHG közeg kezelése, tisztítása, átfejtése, regenerálás, ártalmatlanítása esetén. 6/49

A képesített vállalkozás az F-ÜHG-t tartalmazó berendezések telepítését, beüzemelését, szervizelését, szivárgásvizsgálatát, karbantartását, javítását vagy használaton kívül helyezését kizárólag az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (6) és (7) bekezdése szerinti képesítéssel és az (1) szerinti képesítéssel rendelkező alkalmazott személlyel végezteti. Tűzveszély esetén a Tűzvédelmi szabályzatban foglaltak is irányadók. 5. HULLADÉKKEZELÉS Alapvető jogszabály a 2012. évi CLXXXV. törvény. A főiskola telephelyeire vonatkozó hulladékgazdálkodás szabályozását a KVSZ sz. biztosítja. 5.1 Általános előírások: A főiskola telephelyein keletkező hulladékok sokfélesége és mennyisége a jogszabályi előírásokon túlmenően, szükségessé teszi az optimális hulladékkezelés megvalósítását. Az optimális hulladékgazdálkodáshoz szükséges feladatok felelőse az üzemeltetési osztályvezető. Az anyagbeszerzésnél törekedni kell arra, hogy amennyiben gazdaságilag megalapozott az anyagok beszerzésénél a környezetre kevésbé veszélyes, illetve a környezetbarát termékeket részesítsék előnyben, jó minőségű, hosszú élettartamú eszközöket, berendezéseket vásároljanak. Veszélyes anyagok és készítmények tekintetében, amennyiben lehetséges, a környezetre és az emberi szervezetre kevésbé ártalmas készítményt kell alkalmazni. A keletkező hulladékokat a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet A hulladékjegyzék -ben megadott kódszámok alapján kell minősíteni a veszélyes hulladékokra vonatkozó hatályos jogszabályban foglaltakat is figyelembe véve - a hulladék-csoport és főcsoport megnevezése szerint (4. sz. melléklet). Minden hulladéktárolási hely, ill. terület legyen világosan kijelölve, feliratozva és a helyszínrajzon (2. sz. melléklet) feltüntetve. Ahol szükséges, ott legyenek biztonságosak, fedettek és zártak. A hulladéktároló helyek, ill. területek kijelölését a területek vezetői a környezetvédelmi koordinátorral közösen végzik. 5.2 Kommunális hulladékok A főiskola területén elkülönítetten kell gyűjteni a kommunális hulladékok közül: - hullámkartonpapír, - műanyag göngyöleg 7/49

5.3 Veszélyes hulladékok Ssz. EWC kódszám Veszélyes hulladékok Megnevezés Veszélyességi Osztály Csomagolásának módja Várható éves mennyiség (db) 1. ggy.: 15 01 10 Ajax általános tisztítószer Xn műanyag 3db 2. ggy.: 15 01 10 Alkoholos általános tisztítószer Xn műanyag 2 db 3. ggy.: 15 01 02 Dalma mosogatószer nincs műanyag 24 db 4. ggy.: 15 01 10 Háztartási hypo Xi műanyag 50 db 5. ggy.: 15 01 10 Ipari hypó Xi műanyag 10 db 6. ggy.: 15 01 10 Domestos fertőtlenítő hatású tisztító Xi műanyag 36 db 7. ggy.: 15 01 10 Foszforsavas vízkőoldó Xi műanyag 12 db 8. ggy.: 15 01 02 Clin ablaktisztító nincs műanyag 12 db 9. ggy.:15 01 10 Atasept fertőtlenítőszer Xi műanyag 12 db 10. ggy.:15 01 02 Cif folyékony súroló nincs műanyag 12 db 11. ggy.:15 01 10 Sofix bútor ápoló Xi műanyag 3 db 12. ggy.: 15 01 11 Elegant bútor tisztító F+ fém 24 db 13. ggy.: 15 01 11 Prontó bútorápoló F+ fém 24 db 14. ggy.: 15 01 10 Weldone hideg zsírtalanító Xi műanyag 10 db 15. ggy.: 15 01 10 Wuder savas zsírtalanító Xi műanyag 10 db 16. ggy.: 15 01 10 Pálma ragasztó Xi; F+ műanyag 10 db 17. ggy.: 15 01 11 Vágó,fúró spray Xi; F+ fém 10 db 18. ggy.: 15 01 10 Trinát zománcfesték nem jelölés köteles fém 5db 19. ggy.: 15 01 10 Nitro hígító Xn, F műanyag 5db 20. ggy.: 15 01 10 Siloplaszt ragasztó Xi; F+ műanyag 7 db 21. ggy: 13 02 05 GT 300 kenőanyag F műanyag 10db 22. ggy.: 15 01 10 Szélvédőmosó folyadék nyári nem jelölés köteles műanyag 20db 23. ggy.: 15 01 10 Szélvédőmosó folyadék téli Xi műanyag 10db 24. ggy.: 15 01 11 Prevent jégoldó spray Xi fém 10db 25. ggy.: 15 01 10 Fagyálló folyadék Xi műanyag 10db 26. ggy.: 15 01 11 Tükör tisztító spray Xi;F+ fém 10db 8/49

5.3.1 Veszélyes hulladékok munkahelyi gyűjtése A veszélyes hulladékok munkahelyi gyűjtőhelyen való gyűjtését a hatályos rendeletek alapján kell végezni. Azon hulladék, amelynek mennyisége a tevékenységet nem zavarja - környezeti veszélyessége függvényében a keletkezés helyén, a munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjthető a környezet szennyezését kizáró körülmények között. A főiskola telephelyeinek működése során keletkező hulladékokat ideiglenesen a keletkezés helyén gyűjtjük, majd a veszélyes hulladékok a központi veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyre kerülnek A hulladékgazdálkodási tervben rögzítettek szerint. A hulladéktároló terület felügyeletét a gondnok, az üzemeltetési osztályvezető és a környezetvédelmi koordinátor végzik, akik havonta kötelesek szemlét tartani a hulladéktároló területeken abból a célból, hogy meggyőződjenek róla: a hulladékokat az előírásoknak, illetve az ide vonatkozó munkautasításoknak megfelelően gyűjtik-e, illetve tárolják-e. A tapasztaltakat a Környezetvédelmi ellenőrzési naplóban (1. sz. melléklet) vezetik. Azokat a tevékenységeket, amelyek veszélyes hulladékokat eredményeznek úgy kell végezni, szervezni, hogy az a veszélyes hulladék - mennyiségének, illetve veszélyességének csökkentését eredményezze, - az újrafelhasználást lehetővé tegye, - keletkezésének, kezelésének, forgalmának ellenőrzését, mennyiségének meghatározását lehetővé tegye. 5.3.2 Veszélyes hulladékok gyűjtése az üzemi gyűjtőhelyen A főiskola egységeiről lekerülő hulladékok engedélyesnek történő átadásig a központi veszélyes hulladék gyűjtőhelyre kerülnek. A veszélyes hulladékokat az elszállításukig az üzemi gyűjtőhelyen kell összegyűjteni. Ennek felelőse a raktározás vezető. Az üzemi gyűjtőhely üzemeltetésére veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely kezelési szabályzatot kell kidolgozni, és ezt engedélyeztetni kell a területileg illetékes Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztállyal. Ennek felelősei a KIR/MIR vezető és a környezetvédelmi koordinátor. A működésről üzemnaplót kell vezetni: a) az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladék mennyisége, összetétele (hulladéktípus, -fajta, és -jelleg szerint); b) a hulladék üzemi gyűjtőhelyen történő elhelyezésének és elszállításának időpontja; c) annak adatai, akinek részére az üzemi gyűjtőhely üzemeltetője a hulladékot átadja (ha a hulladékot nem az üzemi gyűjtőhely üzemeltetője kezeli); d) az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli események (így különösen az üzemzavar, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok oka, ideje és időtartama, az azok megszüntetésére tett intézkedések, továbbá betörés, lopás, baleset); valamint e) a hatósági ellenőrzések megállapításai és az ezek hatására tett intézkedések. Az üzemeltetést az alábbi fontosabb szempontok szerint kell végrehajtani: - a központi gyűjtőhelyen legfeljebb az egy év alatt keletkezett veszélyes hulladék mennyisége gyűjthető össze, - a veszélyes hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró tároló edényben kell gyűjteni, - illékony komponenseket tartalmazó veszélyes hulladékok tárolása során meg kell akadályozni, hogy ezek az összetevők a környezetbe kerülhessenek, - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint A tűzveszélyességi osztályba sorolt, egymással vagy önmagában reakcióképes, továbbá gyorsan bomló szerves anyagokat tartalmazó veszélyes hulladékokat a környezetvédelmi, közegészségügyi és tűzvédelmi szakhatóságok által jóváhagyott mennyiségben és módon lehet tárolni, 9/49

- a tárolás során használt gyűjtőedényzet, és tárolóterek (térburkolatok) állapotát rendszeresen ellenőrizni és javítani kell, - a hulladékgyűjtő hely rovar és rágcsáló irtásáról szükség szerint gondoskodni kell. A gyűjtőhely kialakításával szemben támasztott követelmények: - Kialakítása és működtetése során műszaki megoldásokkal biztosítani kell, a gyűjtés és tárolás ideje alatt a veszélyes hulladékok ne szennyezzék a környezetet (kármentesítő, tető, zárt helybiztosítása). - A gyűjtőhelyre vezető és az ott kialakított közlekedési útvonalaknak szilárd burkolatúnak kell lenniük. - A tárolást a veszélyes hulladékok kémiai hatásának ellenálló, teherbíró és folyadékzáró aljzaton kell megoldani. - A gyűjtőhelyet körül kell keríteni, illetéktelenek behatolását megakadályozó módon. - Meg kell akadályozni a csapadéknak a gyűjtőhelyre való jutását (tetőt kell kiépíteni, illetve csapadékvíz elvezetési rendszert kell biztosítani). - A gyűjtőhelyen ki kell helyezni a Veszélyes hulladék gyűjtőhely feliratot. - A gyűjtőhelyen a veszélyes hulladékok kémiai hatásának ellenálló tároló, csomagoló eszközöket (folyadékzáró konténer, hordó, tartály, műanyagzsák, doboz stb.) kell rendszeresíteni. - A gyűjtés során használt tároló-és csomagolóeszközök, tárolóterek (utak, térburkolatok) állapotát rendszeresen ellenőrizni, és szükség szerint javítani kell. - Mentesítő anyagot kell biztosítani, a szükséges felszerelésekkel együtt. A fenti követelmények meghatározása és kialakításának kezdeményezése a KIR/MIR vezető és a környezetvédelmi megbízott feladata. A veszélyes hulladékokat gyűjtésük során a kommunális hulladékokkal és egymással összekeverni tilos! A veszélyes hulladék gyűjtőhelyet a telephely helyszínrajzán (2. sz. melléklet) be kell jelölni. Ez a környezetvédelmi megbízott feladata. 5.3.3 Veszélyes hulladékok kezelése Veszélyes hulladékot kezelésre (hasznosításra, értékesítésre, ártalmatlanításra) csak annak kezelésére, a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező szervezet, vagy személy vehet át. Szerződés előkészítésekor meg kell győződni az engedély meglétéről és érvényességéről. Átvétellel az átvevő megszerzi a hulladék tulajdonjogát. Felelős a környezetvédelmi koordinátor és a hulladékot átadó és a szerződés megkötésére jogosult vezető. Jelen részeljárás célja, hogy a nyilvántartás alapján a főiskola veszélyes hulladék bejelentési kötelezettségének eleget tehessen és ezen túl évente felújítandó Környezeti Hatásregiszter számára információt nyújtson. 5.3.5 Veszélyes anyagok és készítmények káros hatása elleni védelem: Alapvető jogszabály a kémiai biztonságról szóló 2012. évi CLXXXV tv., illetve a 44/ 2000.(XII.27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól. Veszélyes anyagok felhasználása során be kell tartani a technológiai utasításokat, valamint a tevékenységi engedélyben leírtakat. A használt veszélyes anyag, illetve készítmény Biztonsági Adatlapját az anyaggal kapcsolatba kerülők részére biztosítani kell. 10/49

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek csak érvényes tevékenység engedéllyel végezhetők. Új, veszélyes anyag, illetve készítmény bevezetése, technológián beállt bárminemű változás bevezetése előtt jelentést kell adni a környezetvédelmi megbízott és a munka és tűzvédelmi főmunkatárs felé. Veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenységben bekövetkezett változást az ÁNTSZ-hez a változást követő 30 napon belül be kell jelenteni a Veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenységben bekövetkezett váltpzás ÁNTSZ-hez történő bejelentéséhez (elektronikusan) adatlap szerint. Továbbá az újjonan használt veszélyes anyagok biztonsági adatlapja alapján a tulajdonságokat fel kell tölteni a bejelentéshez. Az anyagokat raktározni, az előírásoknak megfelelően kell minden esetben elkülönítve, felirattal, jelzéssel ellátva az anyag jellegének megfelelő csomagolásban. Különös elővigyázatossággal kell azon anyagok raktározását végezni, melyek környezet- és egészségkárosító hatásúak. Ezen anyagok kiömlését, kiszóródását a talajra, illetve a csatornahálózatba jutást meg kell akadályozni. Legnagyobb gondosságot igénylik a főiskola. által használt anyagok közül a következők: - veszélyes anyagok és készítmények, - olaj és olajszármazékok, - festékek, - akkumulátorok, - hígítók, - ragasztók, - mérgező hatású anyagok. 5.3.6 Egyéb feladatok: A hulladékokkal kapcsolatos tudnivalókat a munkavállalókkal oktatás keretében kell megismertetni a KVSZ előírásainak megfelelően évente egyszer. Az oktatást, valamint az előírások betartását, végrehajtásának folyamatos ellenőrzését, és dokumentálását a területek vezetői végzik a környezetvédelmi koordinátor útmutatásai alapján. A környezetvédelmi koordinátorköteles folyamatosan ellenőrizni a hulladékokkal kapcsolatos tevékenységet, s amennyiben hiányosságot tapasztal, köteles intézkedni, intézkedést kérni felettesétől a hiányosságok megszüntetésére vonatkozóan. 11/49

FELSZÍNI, FELSZÍN ALATTI VIZEK ÉS TALAJVÉDELEM 6.1 Általános előírások A vízminőségről, vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény, valamint a 220/2004.(VII.21.) és a 219/2004.(VII.21) Korm. rendeletek meghatározza a vizek védelmével kapcsolatos legfontosabb tennivalókat. A vizeket védeni kell minden olyan behatástól, amely azok fizikai-kémiai és biológiai tulajdonságait, természetes minőségét és öntisztulási képességét károsan befolyásolja. A talaj védelmével kapcsolatos feladatok főleg kárelhárítás, karbantartás során fordulhatnak elő, valamint esetleges rekonstrukciós munkák során. Felszíni, felszín alatti vizek szennyezése estén a veszélyéről, annak bekövetkezéséről az észlelő köteles azonnal értesíteni az üzemeltetési osztályvezetőt. Az üzemeltetési osztályvezető azonnal intézkedik annak elhárításáról, megszüntetéséről és köteles haladéktalanul értesíteni a KIR/MIR vezetőt is, aki a környezetvédelmi koordinátorral együtt a következő módon kötelesek eljárni: - Felszíni vizek szennyezése estén tájékoztatják a területileg illetékes VIZIG vízminőség szolgálatát, illetve a Közép- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságot. - Közüzemi csatorna veszélyeztetése esetén tájékoztatják az érintett közüzemi vállalatot. - Talajszennyezés esetén értesítik a területileg illetékes ÁNTSZ-t és a Talajvédelmi Hatóságot. A föld felszínén vagy a földtani közegben olyan tevékenységek folytathatók, ill. ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a talaj mennyiségét, minőségét és természetes folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, nem károsítják. Munkavégzésnél gondoskodni kell arról, hogy a talaj ne szennyeződjön. Építési munkák során gondoskodni kell: - a talaj védelméről, - a beépítés, beruházás előtt a talaj kitermeléséről, - a kitermelt talaj szakszerű deponálásáról és hasznosításáról, - óvni kell a talajt a fizikai rongálástól, káros szennyezéstől, főleg a veszélyes hulladékoktól. Amennyiben a kiviteli tervek a fent leírtakban nem adnak utasítást, a beruházó felé jelezni kell, és tervkiegészítést kell kérni. 6.2 Talajszennyezések kezelése A munkaterületeken a gépekből, gépjárművekből kifolyó olaj, vagy más veszélyes anyag, illetve hulladék miatt szennyezetté vált talaj összegyűjtéséről gondoskodni kell, és veszélyes hulladékként kell kezelni. A kiömlött anyag további talajszennyezést okozó szétterjedését meg kell akadályozni. A kiömlött anyagok felitatására alkalmas adszorbens anyag fajtáját a környezetvédelmi megbízott határozza meg. A felitatott anyag és az adszorbens a vonatkozó rendelet értelmében veszélyes hulladéknak minősül. A megsemmisítéséről ennek figyelembevételével kell gondoskodni. Kárelhárítás miatt tönkretett növényzet pótlásáról gondoskodni kell. Az esetlegesen bekövetkező talajszennyezések esetén a kármentést el kell végezni, az eseményről a környezetvédelmi koordinátort is értesíteni kell. Tűzveszély esetén a Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak is irányadók. 6.3 Talajszennyezések ártalmatlanítása A talajszennyezés felmérésében közreműködők, a vizsgálatokat elvégzők szakmai kiválasztását, valamint a mentesítés módjának meghatározását az érintett vezető a környezetvédelmi koordinátor bevonásával végzi. 12/49

A talajszennyezés ártalmatlanítását, a talaj mentesítését a szennyezésektől a kiválasztott szakértő társaság saját hatáskörben végzi a környezetvédelmi koordinátor szakmai koordinációja mellett, aki folyamatosan tájékoztatja a vezetést. 6.4 Ellenőrzés, felügyelet A környezetvédelmi koordinátor negyedévenként szemlét tart a telephelyen. Ellenőrzi és felügyeli, hogy a gyakorlat megfelel-e a KVSz-ben foglaltaknak. Ezt, valamint a megfigyelés eredményét és a foganatosított javításokat a Környezetvédelmi ellenőrzési naplóban (1. sz. melléklet) kell bevezetni. A beírások teljes körűek, tartalmazzák a felelősöket és határidőket. 6. VÍZI KÖZMŰ Alapvető jogszabályok az 1995 évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról, a 219/2004.(VII.21) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minősége védelmének egyes szabályairól. 7.1 Azonosítás és jellemzés A főiskola vízgazdálkodása vízminőség védelem szempontjából az alábbiakra terjed ki: - Szennyvíz elvezetése, - Csapadékvíz elvezetése. Szennyvíztérképet kell kialakítani és karbantartani, amely kimutatja: - minden szennyvízcsatorna és esővízcsatorna útvonalát, - a kibocsátási pontok bekötését a szennyvízcsatornákhoz, A közcsatornába bocsátott szennyvízben lévő szennyező anyagok előírásszerű mennyiségi meghatározásáról és minőségi méréséről, az adatok rögzítéséről és megőrzéséről gondoskodni kell. 7.2 A főiskola területéről kikerülő szennyvíz további sorsa A kommunális jellegű, eredetű szennyvizek közvetlenül a városi csatornahálózatba jutnak. 7.4 Szennyvízaknák üzemeltetése, ellenőrzése, karbantartása A szennyvízakna műtárgy megfelelő időszakonkénti karbantartásáról az üzemeltetési osztályvezető gondoskodik. 7.5 Üzemi térburkolatok karbantartása A főiskola térburkolatát folyamatosan karban kell tartani, javításáról szükség szerint gondoskodni kell. A térburkolatra kifolyt hulladékok, olajszármazékok azonnali felitatásáról, az eltávolított szennyező anyag veszélyes hulladékként történő kezeléséről a terület vezetője gondoskodik. A csatornahálózatot szükség esetén kiegészítő védelem (a csatornaszemek lefedése, védőhálóval, szűrővel, zsírfogóval, textilfogóval való ellátása) alkalmazásával védeni kell a szennyező anyagok véletlenszerű bejutásával szemben. A veszélyes anyagokat nem szabad esővíz elvezetők közelében tárolni. A növények telepítése során figyelembe kell venni a közművezetékeket és műtárgyakat. Autómosást a főiskola területén nem végezhetnek. Az autómosást szervizben, benzinkútnál stb. bizonylatoltan kell megoldani. 13/49

7. ZAJ- ÉS REZGÉSELLENI VÉDELEM A környezeti zaj-és rezgésvédelemmel kapcsolatos feladatokat, előírásokat a 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet szabályozza. 8.1 Általános előírások A zaj és rezgésvédelmi szabályozás leggyakoribb, bár nem kizárólagos eszköze a határértékek meghatározása. Ezek a határértékek különbözőek a területek rendeltetésétől függően (csendes övezet, kórházi rész stb.). A különböző besorolású területeken, a főiskola telephelyein folytatott tevékenységektől származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomás szintjét a 27/2008.(XII.3. KvVM-EüM a Zaj- és rezgésterhelési határértékekről szóló együttes rendelet 1-3 sz. mellékletei tartalmazzák. A munkahelyeken gondoskodni kell, hogy az előírt zajszintet ne lépjük túl. Minden zajkibocsátást azonosítani kell, illetve környezetvédelmi megbízottnak meg kell jelölni azt a telephely térképén (helyszínrajz (2. sz. melléklet)). Új berendezés üzembe helyezése esetén már az ajánlatkérésnél figyelembe kell venni, hogy a berendezés milyen nagyságú zajt gerjeszt. Új épület építésekor, vagy meglévő felújítása alkalmával a rendelet szerint a tervezőnek az I. fokú zajvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítást kell kérni, és azok betartásáról gondoskodni kell. Az újonnan létesülő zaj és rezgésterhelési forrásokra vonatkozó határértékeket lásd a Zaj- és rezgésterhelési határértékek (7. sz. melléklet) mellékletében. Nem kell zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha a zajterhelési határérték teljesül és erről a tervező nyilatkozik. Új gépek, berendezések tervezése, üzembe helyezése előtt zajkibocsátási határértékeket kell kérni a környezetvédelmi felügyelőségtől, melyet a tervező köteles kérni. Az új létesítmény megépülése, vagy új gép beüzemelése előtt zajmérést kell kezdeményezni. A változások előtt értesíteni kell a környezetvédelmi koordinátort. Abban az esetben, ha utalás vagy panasz érkezik a lakosságtól, a szükséges vizsgálatokat rögtön meg kell tenni, és meg kell hozni a megfelelő intézkedéseket. Az új dolgozónál, aki állandó zajterhelésű munkahelyen fog dolgozni, el kell végeztetni a hallásvizsgálatot, amely az üzemorvosnál dokumentálásra kerül. Minden érintett területen, ahol szükséges, hallásvédőt kell biztosítani, és a dolgozók informálni kell, arról hogy ezek viselete kötelező érvényű. Ezek használatát a munkahelyi vezetők folyamatosan ellenőrzik. Az építési munkahelyeken gondoskodni kell arról, hogy az építési tevékenység során a munkahely környezetében a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM. sz. együttes rendelet 2. sz. mellékletében közölt megengedett zajszintet túl ne lépjék. Amennyiben várható a zajszint túllépése, az építési munkák megkezdése előtt a környezetvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határértéket kell kérni. A zajkibocsátás változását az I. fokú környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A főiskola területén az esetleges idegen szervezetek, munkavállalók által végzett tevékenység megkezdése előtt a feleknek írásban kell rendezni, hogy a zajkibocsátást illetően a környezetvédelmi hatóság kit tekintsen a zajkibocsátásért felelős üzemeltetőnek. Rendezés hiányában kivéve az építkezések kivitelezőire vonatkozó külön jogszabályi előírást a környezetvédelmi hatóság a főiskolát felelős üzemeltetőnek tekinti. A tevékenységre adott írásos megbízásban kell az érintett munkahely vezetőjének kitérni, hogy a kibocsátási határértékek megkéréséért kit terhel a felelősség. 14/49

8. CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, PROGRAMOK 9.1 Általános előírások A kibocsátás kezelése és csökkentése a vezetők és minden munkatársunk feladata. Minden a telephelyről történő kibocsátást úgy kell kezelni, hogy a kibocsátott anyag (hulladék, egyéb szennyezőanyag stb.) mennyisége és/vagy a környezetet érő hatások a lehető legkisebbek legyenek. A KIR/MIR vezető koordinálásával ki kell tűzni teljesítmény célokat és előirányzatokat annak érdekében, hogy: - csökkenjen a levegőterhelés, - csökkenjen a kibocsátott szennyvizek mennyisége, - csökkenjen a hulladékok mennyisége, - a keletkezett hulladékok minél nagyobb arányban kerüljenek hasznosítóhoz, - a környezeti zajterhelés minimális legyen, - megakadályozható legyen a talaj, felszíni és felszín alatti vízszennyezés, - az anyag és energia felhasználás minimalizálható legyen. Ezek a szabályozók növekvő követelményeire, valamint a folyamatos javítás igényére alapulnak. Ezek lehetnek olyan célok és előirányzatok, mint a forrás, eljárás vagy anyag csökkentése / kiváltása kevésbé környezetterhelőre / megszüntetése a jobb irányítás vagy a műveletek szabályozásával történő kibocsátás csökkentés. A környezetvédelmi koordinátor konzultáljon a KIR/MIR vezetővel minden olyan javaslatról, amely a kibocsátás szabályozását szolgálja. Az új gépek, berendezések vásárlása során a tanszékvezetők a felelősek, hogy olyan műszaki célok és előirányzatok kerüljenek kitűzésre, amelyek biztosítják a környezeti hatások jobb kezelését, a környezetirányítás fejlesztését. Az üzemeltetési osztályvezető biztosítja, hogy célok és előirányzatok legyenek kitűzve a karbantartási tevékenységekre. A beszerzés vezető a felelős azért, hogy célok és előirányzatok legyenek kitűzve a beszerzési tevékenységre (például a veszélyes anyagok kiváltása környezetbarát termékekkel). A fentieken túl a területi vezetők is kialakíthatnak célokat és előirányzatokat, (pl. új jogalkotás, vagy baleset esetén). Erről tájékoztatást adnak a KIR/MIR vezetőnek. A környezetvédelmi koordinátor évente jelentést készít (Környezeti Hatásregiszter) a kibocsátás kezelésének teljesítéséről a következők szerint: - pontforrások helye, kibocsátott légszennyezőanyag mennyisége, minősége, a kitűzött célok és előirányzatok elérése (beleértve az előírt követelményeket is), - a hulladékok keletkezésének forrásai, típusai, mennyisége, a kitűzött célok és előirányzatok elérése (beleértve az előírt követelményeket is), - a szennyvizek keletkezésének forrásai, típusai, mennyisége, a kitűzött célok és előirányzatok elérése (beleértve az előírt követelményeket), - a talaj, felszíni és felszín alatti vízszennyezések, ha bekövetkeztek, - a zaj forrásai, típusai, mennyisége, a kitűzött célok és előirányzatok elérése (beleértve az előírt követelményeket is), - energiafelhasználás alakulása. 15/49

9.2 Célok, tervek és részfeladatok meghatározása A felső vezetés a KIR/MIR vezetővel és az érintett területek vezetőjével felelős a célok és előirányzatok koordinálásáért, amelynek során a következő lényeges elemeket veszik figyelembe: - az auditálási program(ok)ból származó megállapítások, - a jelentős környezeti hatások értékelése, - az aktuális jogi követelmények, - a felmerülő kérdések (környezetvédelmi, technológiai, stb.) értékelése, - az aktuális célok- és előirányzatok áttekintése, - a környezeti politika, - az érdekelt felek (vevő, részvényes, munkatárs) véleménye, - a technológiai és anyagi lehetőségek. Szükség esetén a érvényben lévő törvények és egyéb követelmények figyelembevételével, a KIR/MIR vezető további tagokat hív meg a munkabizottságba. A felső vezetés a KIR/MIR vezetővel, valamint az érintett terület vezetőjével biztosítják, hogy amennyiben lehetséges a célok és az előirányzatok mennyiségileg meghatározottak legyenek. (Pl. a szervezet minden érintett funkciójánál és szintjénél a számszerű előirányzatok kitűzésével csökkenjen a környezet terhelése (a hulladék mennyisége, a vízfogyasztás, az energiafelhasználás), javuljon a környezetirányítási tevékenység (a selejt mennyiségének csökkentésével, a gépállási idők csökkentésével). A célok megfogalmazásával egyidőben, (az éves üzleti tervezéssel összhangban) a munkabizottság a fontosság és a megvalósíthatóság mérlegelése alapján meghatározza és rangsorolja a célokkal összhangban álló terveket a kft. szervezeti struktúrájának megfelelő bontásban. A munkabizottság minden célhoz és tervhez rendeli a - felelőst (projekt vezetőt), - határidőt, - számszerűsített értékeket. A bizottsági munkába szükség szerint be kell vonni külső szakértőt vagy tervezőintézetet. Erről a munkabizottság tesz javaslatot és az ügyvezető igazgató döntése alapján történik. A munkabizottság üléseiről jegyzőkönyvet készít a KIR/MIR vezető. A célok, tervek, részfeladatok tárgykörében hozott bizottsági döntéseket a KIR/MIR vezető rögzíti, és a tervkészítési munka befejezését követően vezetői ülésen előterjeszti. Vezetői ülés keretében a rektor dönt az éves üzleti tervezési folyamatba bevonandó célokról. Ezen vezetői ülésen kerül meghatározásra a publikus célok és tervek köre, a tájékoztatás tartalmi mélységének vázlata. Rögzítik a főiskola céljait, előirányzatait, programját (8. sz. melléklet). 9.3 Programlap kidolgozása A főiskola vezetőségi szintű döntések birtokában a kijelölt felelősök (projektvezetők) kidolgozzák a Programlapot (6. sz. melléklet), amely projektekből épül fel. Minden egyes projekt tartalmazza a következőket: - technológiai meghatározást, és műszaki tervezést, - projekt szervezését, ütemezését, organizációját, - rész határidőt, véghatáridőt, - felelősöket, - ellenőrzési pontokat, - meghatározási költséget és forrásait, - végrehajtási utasítást. 16/49

9.4 A Programlap végrehajtása A feladatok elvégzésére a projektvezető a feladat jellegétől függően végrehajtási utasítást készít, illetve a feladatokkal kiegészíti a Programlapot (9. sz. melléklet). A végrehajtó projektvezető az eredményt értékeli. Az értékelést a KIR/MIR vezetőnek megküldik. Az egyes projektek befejezését követően a környezeti hatások, javulásának megvizsgálásáért a KIR/MIR vezető a felelős. A KIR/MIR vezető feladata az egyes projektek megvalósításának ellenőrzése, a célok teljesítésének figyelése. A Programlap (9. sz. melléklet) végrehajtásáról tájékoztató összefoglaló jelentéseket a KIR/MIR vezető előterjesztése alapján a vezetői értekezlet évente egy alkalommal megtárgyalja. Ha egy projekt új fejlesztésekkel és új vagy módosított tevékenységekkel, termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos akkor, ha szükséges a KIR/MIR vezető elvégzi a célok és előirányzatok, valamint programok aktualizálását. Záradék A Szolnoki Főiskola fentiek szerint aktualizált Környezetvédelmi Szabályzatát a mai nappal hatályba léptetem. Szolnok, 2016. május 03. Dr. Túróczi Imre sk. rektor 17/49

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Környezetvédelmi ellenőrzési napló 2. sz. melléklet: Helyszínrajz 3. sz melléklet: Adatlap légszennyező forrásokhoz 4. sz melléklet: Veszélyességi jellemzők és hulladékkategóriák 5. sz melléklet: Üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékok nyilvántartása 6. sz melléklet: Veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenységben bekövetkezett változás ÁNTSZ-hez történő bejelentéséhez 7. sz melléklet: Zaj- és rezgésterhelési határértékek 8. sz melléklet: Célok, előirányzatok, programok 9. sz melléklet: Programlap 10. sz. melléklet: Környezetvédelmi rendeletek 11. sz. melléklet: Üzemi gyűjtőhely leírása 18/49

1. sz. melléklet KÖRNYEZETVÉDELMI ELLENŐRZÉSI NAPLÓ Ssz. Ellenőrzés időpontja Ellenőrzött terület Észlelt eltérés Előírt intézkedés határidővel Ellenőrző aláírása Ellenőrzött aláírása Visszaellenőrzés időpontja és eredménye /Teljesült (+), nem teljesült (-)/ 19/49

HELYSZÍNRAJZ 2. sz. melléklet 20/49

21/49

22/49

PONTFORRÁS TÁBLÁZAT. épület 3. sz. melléklet Megnevezés Légszennyező pontforrás Sorszám Magasság (m) Kilépési keresztmetszet (m 2 ) Szervezeti egység Kazán/gázégő Típusa Teljesítmény (kw) Légszennyező anyag Megnevezés Kód Határérték (mg/nm 3 ) Értékek Kibocsátott érték Túllépés Megjegyzés A kitöltés dátuma: felelős vezető aláírása 23/49

4. sz. melléklet VESZÉLYESSÉGI JELLEMZŐK ÉS HULLADÉKKATEGÓRIÁK VESZÉLYESSÉGI JELLEMZŐK A veszélyességi jellemzők részletes tartalmát, az alkalmazható mérési és vizsgálati módszereket, valamint az értékelésnél alkalmazandó viszonyítási értékeket külön jogszabályok tartalmazzák. H1 H2 H3-A H3-B H4 H5 H6 H7 H8 Robbanó : folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigén nélkül is gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek meg határozott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak. Oxidáló : anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakcióba lépnek. Tűzveszélyes : - folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek (beleértve a fokozottan tűzveszélyes anyagokat és készítményeket is) - anyagok és készítmények, amelyek a levegőn, normál hőmérsékleten öngyulladásra képesek - szilárd anyagok és készítmények, amelyek gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak - gáz halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve tűzveszélyesek - anyagok és készítmények, amelyek vízzel vagy nedves levegővel érintkezve tűzveszélyes gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben Kevésbé tűzveszélyes : folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek Irritáló vagy izgató : nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, a szemmel vagy a nyálkahártyával történő rövid idejű vagy hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak Ártalmas : anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak Mérgező : anyagok és készítmények (beleértve a nagyon mérgező anyagokat és készítményeket is), amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak Karcinogén : anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik Maró (korrozív) : anyagok és készítmények, amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák 24/49

H9 H10 H11 H12 H13 H14 Fertőző : életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetben Reprodukciót és az utódok fejlődését károsító : anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik Mutagén : anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát Anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegővel vagy savval érintkezve mérgező vagy nagyon mérgező gázokat fejlesztenek Anyagok és készítmények, amelyek hajlamosak arra, hogy belőlük a lerakást követően valamely formában pl. kimosódás a felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzék Környezetre veszélyes : anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségég megváltoztatják 25/49

5. sz. melléklet ÜZEMI VESZÉLYES ÉS NEM VESZÉLYES HULLADÉK GYŰJTŐHELYEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOK NYILVÁNTARTÁSA A technológia / tevékenység során keletkező veszélyes hulladék nyilvántartása Technológia sorszáma, TEÁOR: 001; 8542 Technológia megnevezése: Felsőfokú oktatás Veszélyes hulladék megnevezése: Azonosító száma: Megjelenései formája: H veszélyességi jellemzői: Veszélyességet okozó komponens megjelölése: Üzemi gyűjtőhelyre szállítás gyakorisága: Csomagolási mód: Hulladék veszélyessége: 2016 Nyitó készlet: Dátum Keletkezett meny. (kg) Átadott menny. (kg) Helyszínen tárolt menny. (kg) Kezelés megnevezése Átvevő neve Veszélyes reakció: KÜJ KTJ Kísérőjegyek száma Kezelés kódja Aláírás ZÁRÁS 12.31 26/49

A technológia / tevékenység során keletkező nem veszélyes hulladék nyilvántartása Technológia sorszáma, TEÁOR: 001; 8542 Technológia megnevezése: Felsőfokú oktatás Hulladék megnevezése: Azonosító száma: Megjelenései formája: Üzemi gyűjtőhelyre szállítás gyakorisága: Csomagolási mód: 2016 Nyitó készlet: Dátum Keletkezett meny. (kg) Átadott menny. (kg) Helyszínen tárolt menny. (kg) Kezelés megnevezése Átvevő neve KÜJ KTJ Kísérőjegyek száma Aláírás ZÁRÁS 12.31 27/49

6. sz. melléklet VESZÉLYES ANYAGOKKAL, ILLETVE VESZÉLYES KÉSZÍTMÉNYEKKEL VÉGZETT TEVÉKENYSÉGBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁS ÁNTSZ-HEZ TÖRTÉNŐ BEJELENTÉSÉHEZ Elektronikus úton lehet bejelenteni előzetes regisztrációt követően a jogosultság megszerzése után a következő címen: https://www.antsz.hu/regisztracio 28/49

7. sz. melléklet ZAJ- ÉS REZGÉSTERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK Ssz Zajtól védendő terület Határérték az LAM megitélési szintre /db/ nappal 06-22 óra éjjel 22-06 óra 1 Üdülőterület,egészségügyi területek 45 35 2 Lakóterület (kis városias, kert városias,falusias telepszerű beépítésű), oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület. 50 40 3 Lakóterület (nagy városias beépítésű), a vegyes terület 55 45 4 Gazdasági terület 60 55 29/49

CÉLOK, ELŐIRÁNYZATOK, PROGRAMOK 8. sz. melléklet Környezeti tényező, hatás Tény érték Cél Program Érintett szervezeti egység Felelős Költség Határidő Teljesülés 30/49

9. sz. melléklet PROGRAMLAP A program leírása: (* Kérjük, hogy az adatokat a célok összefoglalásából vegyék ki.) Projekt szám Körny. elem Projekt vezető Határidő Terület Kezdés Befejezés Költség (terv) EHUF Cél Intézkedés Megjegyzés Dátum: Program vezető aláírása: Feladat leírása: KI? Mivel? Meddig? Program költségek 2012. 2013. 2014. Összesen Beruházás EHUF Anyag EHUF Személyzet óra Elért eredmény(ek), program minősítése: Dátum: A program befejezett: Dátum: Igazolta: KIR/MIR vezető: Program vezető aláírása: Jóváhagyta: rektor: 31/49

Környezetvédelmi rendeletek 10. sz. melléklet Helyi rendelet Sorszám 1 2 3 Törvény, előírás pontos azonosítása 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet 17/2008.(V.30.) KR rendelet 18/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelet Törvény, előírás megnevezés a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtése közszolgáltatás ellátásáról A környezetvédelem részleges helyi szabályozásáról A környezetvédelem részleges helyi szabályozásáról l Módosítás Követelmény Felelős Határidő Végrehajtás ivóvíz- és szennyvíz szolgáltatás, szennyvízkezelési többletköltség kvmb kvmb kvmb folyamatos folyamatos folyamatos 32/49

Hulladékgazdálkodás Sorszám Törvény, előírás pontos azonosítása Törvény, előírás megnevezés 1 2012.évi CLXXXV. tv. a hulladékokról 2 3 4 5 6 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet 72/2013.(VII.27.) VM rendelet 309/2014.(XII.11.) Korm.rend. 197/2014.(VIII.1) Korm.rend. 445/2012.(XII.29.) VM rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről Módosítás Követelmény Felelős Határidő Végrehajtás 2013. CXXV. tv. 2013.XXII. tv. 2013 LIV. tv. 2013. LLXVII. tv. 2013. CXIV tv. 271/2001(XII.21.) Korm.rend. 192/2003(XI.26.) Korm.rend. 340/2004.(XII.22.) Korm rendelet 313/2005.(XII.25) Korm.r. 377/2007.(XII.27.) Korm rendelet 362/2008.(XII.31.) Korm rendelet 182/2009.(IX.10.) Korm rendelet 527/2013. (XII. 30.) Korm. rend.16. i), 221/2014. (IX. 4.) Korm. rend. 221. c). 1 mell. Veszélyességi jellemzők jegyzéke 6 anyagmérleg, üzemeltetési napló, nyilvántartás és adatszolgáltatás 9 keverési feltételek 10 vesz.hull. Tárolás 11 begyűjtés 1. mell.vesz.hull. besorolás kvmb kvmb folyamatos folyamatos Hulladékok veszélyességi jellemzőinek megállapításához Adatszolgáltatás rendben, nyilvántartás folyamatos, vesz. hull. tárolás a rend. megfelelően a hulladék jegyzékéről Hulladékok besorolása kvmb folyamatos hulladékok besorolva a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről az elem-,és akkumulátor hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenység visszavételéről 3-8 Hulladék nyilvántartás 7-112 adatszolgáltatás tájékoztatás az elektromos hulladékok visszavételi kötelezettségéről elemek és akkumulátorok visszavételi kötelezettsége kvmb kvmb kvmb folyamatos ill. márc. 1. folyamatos folyamatos üzemeltető feladata 33/49

Sorszám 7 8 9 10 11 Törvény, előírás pontos azonosítása 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 45/2004.(VII.26.) BM- KvVM e.r. 271/2001.(XII.21.) Korm.rend. 439/2012.(XII.29.) Korm.rend. 442/2012.(XII.29.) Korm. Rend. Törvény, előírás megnevezés a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezésről A csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységről Módosítás Követelmény Felelős Határidő Végrehajtás 118/2008.(V.28.) Korm. rendelet 311/2009.(XII.29.) Korm rendelet 109/2005.(VI.23.) Korm.rend. 267/2004.(IX.23.) Korm.rend. 313/2005.(XII.25.) Korm.rend. 286/2006.(XII.26.) Korm.rend. 181/2008.(VII.8.) Korm. rend. 182/2009.(IX.10.) Korm. rend. 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 245.. 370/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 12. 27. 27/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 130. b). - kvmb folyamatos Beszállítók felülvizsgálata kvmb kvmb kvmb kvmb Beszállítók tájékoztatása ELKERÜLENDŐ Hulladék elszállítók 34/49

Kör. általános rendelet Sorszám Törvény, előírás pontos azonosítása 1 1995.évi LIII. Tv. Törvény, előírás megnevezés a környezet védelmének általános szabályairól 2 1996.évi LIII.tv. a természet védelméről Módosítás Követelmény Felelős Határidő Végrehajtás 2001. LV. tv 2005. CXXVII. tv 2006. CIX. tv. 2007. XXIX. tv 2008. XCI. tv. 2009. CXV tv. 2009. LVI. tv.2010. XIII. tv. 2010. CXLVIII. tv. 2011. CCI. tv. 2011. CLXVI tv. 2011. XXIX. tv. 2012. CXLIII. tv. 2012. II. tv. 2012. CCX. tv. 2013. LXXXII. tv. 2013. LXXXIV. tv. 2000. CXXXIII. tv. 2003. LI. tv. 2004. LXXVI. tv. 2005. CXXVII. tv.2005. CXXXI. tv. 2006. CIX. tv. 2007. LXXXII. tv. 2008. XCI. tv 2009. LVI. tv. 2009. CXLIX. tv.2010. CLII. tv. 2010. CXXX. tv. 2011. LXX. tv. 2011. LXXIV. tv. 2012. CXX. tv. 2012. CCXXIII. tv. 2012. XXXI. tv. 2013. XXVI. tv. 2013. CII. tv. 35/49