MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEM TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA

Átírás

1 MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEM TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA 2007.

2 2 Moholy Nagy Művészeti Egyetem 1121 Budapest, Zugligeti út MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEM TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA Budapest, Jóváhagyom:.. Kopek Gábor rektor

3 3 TARTALOMJEGYZÉK Fejezetek Fejezetek címei: Oldal sz. I. A MOME tűzvédelmi szervezete és felépítése 4. II. Tűzvédelmi oktatások szakvizsgák 8. III. A létesítésre és a használatra vonatkozó tűzvédelmi előírások 10. IV. Az egyetem helyiségére vonatkozó tűzvédelmi besorolások 22. Mellékletek Mellékletek megnevezése a/ melléklet Tűzriadó terv 30. Munkaidőben keletkező tűz esetén végzendő feladatok b/ melléklet Munkaidőn túl keletkező tűz esetén elvégzendő feladatok 33. b/1 melléklet Tűz esetén értesítendő vezetők név- és telefon jegyzéke 34. c/ melléklet MOME tűzveszélyességi besorolása 35. d/ melléklet Megbízás tűzvédelmi feladatok ellátására 59. e/ melléklet Engedély tűzveszélyes munka végzéséhez 60. e/1 melléklet Tűzveszélyes tevékenység általános tűzvédelmi előírásai 61. f/ melléklet Tűzeset jelentés 62.

4 4 TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYBA LÉPTETÉSE A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 19. (1) bekezdésében foglaltak, továbbá a Tűzvédelmi Szabályzat készítését előíró 30/1996. (XII. 16.) BM rendelet és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) számú BM rendelet, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján, a tűz elleni védelem érdekében és az ennek végrehajtását szolgáló előírások alkalmazására kiadom a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, (továbbiakban MOME) Tűzvédelmi Szabályzatát (továbbiakban TvSz) A jelen TvSz célja a tűz keletkezésének megelőzése, valamint esetleges tűzeset során az élet és testi épség megóvása, továbbá a jelentkező anyagi károk csökkentése érdekében hozott szakirányú intézkedések megtétele. A jelen TvSz-ot a hatályos tűzvédelmi jogszabályok és rendeletek figyelembevételével adom ki. Szabályzat időbeli hatálya Jelen Szabályzat TvSz az aláírás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Ezzel egyidejűleg az eddig érvényben lévő szabályzat hatályát veszti. Személyi hatálya A MOME TvSz-ta kiterjed az Intézmény összes munkavállalóira, hallgatóira, ügyfelekre (kivitelezők, látogatók, ügyfelek, tanulói jogviszonyban lévők, stb.), valamint szerződéses munkaviszonyban lévő munkavállalókra. A MOME-vel szerződéses viszonyban lévő külső gazdálkodó vállalakozások munkavállalóira, amennyiben az a szerződésben rögzítésre került. I. Fejezet A MOME TŰZVÉDELMI SZERVEZETE ÉS FELÉPÍTÉSE 1. Vezető beosztásban lévő munkavállalók és a tűzvédelmi megbízottak tűzvédelmi feladatai 1.1 Rektor - Mint egyszemélyi felelős, meghatározza az egyetem tűzvédelmi feladatait, végrehajtásának irányítását, ellenőrzését. - Felelős az egyetem tűzvédelmi feladatainak megvalósításáért. - A fenti feladatok megvalósítását, döntési és ellenőrzési jogkörét megtartva a gazdasági főigazgató hatáskörébe utalja. 1.2 Gazdasági főigazgató A rektor által átruházott hatáskörében ellátja az egyetem tűz elleni védekezés feladatait. Felelőséggel tartózik - az egyetem tűzvédelmi szabályzatának kiadásáról, - gondoskodik a megfelelő szakképesítéssel rendelkező tűzvédelmi szakember alkalmazásáról, - a tűzvédelmi szervezet személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról, - a tűzvédelmi berendezések, eszközök rendszeres felülvizsgálatának anyagi fedezetéről,

5 5 - a tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozók vizsgáztatásának pénzügyi fedezetéért, - megszervezi évente egy alkalommal, az egyetem tűzriadó tervében meghatározottak gyakorlását, - évente egy alkalommal értékeli az egyetem tűzvédelmi helyzetét, e tevékenységéről beszámolót készít, azt a Szenátus elé terjeszti, - a tűzvédelmi szabályok megszegőivel szembeni felelősségrevonásról. 1.3 Kancellár - Elősegíti a tűzvédelmi feladatok jogszerű ellátását - A tűzesetekkel, kapcsolatos bírsági, bírósági ügyekben eljár, és az egyetemet képviseli. - Részt vesz a tűzesetek kivizsgálásában, jogi, törvényességi segítséget nyújt a vizsgálatot végző bizottságnak. 1.4 Műszaki osztályvezető - Felelős a tevékenységéhez kapcsolódó létesítés, felújítás, átépítés, karbantartás, üzembe helyezés tűzvédelmi elvárásainak betartásáért. - Kapcsolattartói feladatot lát el a gazdasági főigazgató és a mb. tűzvédelmi szaktanácsadóval. - Javaslatot készít a tűz megelőzésének érdekében. - Intézkedik a Tűzgyújtási engedély kiadásáról, ellenőri az engedélyben meghatározottak betartását, indokolt esetekben intézkedési kötelezettsége van. Gondoskodik: - a vezetése alá tartozó munkaterületek tűzvédelmi biztonságáról, - az egyetem tűzvédelmi berendezéseinek biztonságos készenléti állapotáról, berendezések korszerűsítéséről, - az időszakos biztonsági feülvizsgálatok előírt időben történő elvégzéséről, - a tűzvédelmi dokumentációk szakszerű kezeléséről, - a soron kívüli megfelelőségi vizsgálatok elvégzésének elrendeléséről, - a szükséges tűzvédelmi mérések elvégzéséről, a szabványossági vizsgálatokról és azok dokumentálásáról, - az egyetem területein a járművek biztonságos elhelyezéséről, illetőleg a parkolásra vonatkozó tűzvédelmi előírások betartásáról, - a portán lévő tűzkulcsok szakszerű elhelyezéséről, kezeléséről, - a portaszolgálat tűzvédelmi feladatainak ellenőrzéséről, - az éghető anyagok tárolásáról, keletkezet hulladékok szakszerű elszállításáról, - a külső cégekkel kötött szerződésekben, a tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokat, követelményeket meghatározásáról Tűzvédelmi szaktanácsadó - Feladatát a gazdasági főigazgató és a műszaki osztályvezető együttműködésével végzi. - Rendszeresen ellenőrzi az intézmény területén a tűzvédelmi szabályok, előírások megtartását, hiányosságok esetén az intézkedésekre javaslatokat készít. - Elkészíti az egyetem tűzvédelmi szabályzatát, az oktatásra szolgáló anyagot, tűzveszélyességi osztályba sorolását, a tűzriadó tervet. - Irányítja a tűzriadó tervben foglaltak gyakorlását, azt értékeli, indokolt esetben javaslatot készít a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére, az eseményről írásos dokumentációt készít. - Tevékenysége kiterjed az egyetem valamennyi területére.

6 6 Felelőséggel tartózik: - a tűzvédelmi szabályzat, tűzveszélyességi osztályba sorolás, tűzriadó terv naprakész állapotáért, - az egyetem szakszerű tűzvédelmi irányításáért, érvényben lévő jogszabályok betartásáért, ellenőrzéséért, - a tűzvédelmet érintő költségek biztosítása érdekében javaslatot készít a gazdasági főigazgató felé, - az egyetem által készenlétben tartott tűzvédelmi és egyéb műszaki berendezések, felszerelések, készülékek műszaki állapotáért, indokolt esetben azonnali intézkedési kötelezettsége van, - a tűzvédelmi megbízottak részére szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal eligazító és tájékoztató értekezletet tart, - tűz esetén a jelentés és egyéb kötelezettségének eleget tesz, - az intézmény területén, a tűzveszélyes tevékenység eseti engedélyezéséről gondoskodik, - az intézmény területén tartott műsoros, illetve nagyobb létszámú rendezvények alkalmával a kialakuló tűzvédelmi helyzetet értékeli, és a szükséges intézkedéseket meghatározza, - kapcsolatot tart a fővárosi és kerületi tűzoltó parancsnoksággal. 1.6 Intézet-, tanszékvezetők: Felelősek a felügyeletük alá tartozó létesítmények, helyiségek tűzvédelmi helyzetéért, az egyetem TvSz-ban foglalt előírások, valamint a tűzvédelmi hatóság határozatainak végrehajtásáért. A felügyeletükre bízott területen feltárt hiányosságok megszüntetésére külön felhívás nélkül intézkedni kötelesek. - az irányításuk alá tartozó területen folyamatosan figyelemmel kísérik a tűzvédelem helyzetét, hiányosságok esetén intézkednek azok megszüntetésére, - a tűzvédelmi feladatok ellátására tűzvédelmi megbízottat bíznak meg, - gondoskodik az újonnan belépő dolgozók munkábalépés előtti, majd ismétlődő, valamint a hallgatók labor, illetve műhelygyakorlat megelőző tűzvédelmi oktatásáról, - a tűzvédelmi jogszabályok megsértőivel szemben felelőségrevonást kezdeményeznek, megszervezik egységüknél a tűzjelzést és a tűzoltásban való részvételt, közreműködnek a tűz okának felderítésében. 1.7 Műhelyvezető, szakoktató: Felelősek a felügyeletük alá tartozó egységek tűzvédelmi helyzetéért. Ennek során: - felelősek a hallgatók - az oktatási egység speciális tűzvédelmére kiterjedő oktatásának megszervezéséért és végrehajtásáéért, a TvSz-ban előírt oktatásáért, - javaslatot tesznek a tanszék tűzvédelmi megbízottjára, akit a gazdasági főigazgató nevez ki, - elkészítik a tűzvédelmi szaktanácsadó bevonásával - a felügyeletük alá tartozó egységek részére, a helyi adottságokra jellemző, technológiai eljárásokat, a tűz és robbanásveszélyes tevékenységet, figyelembe véve a tűzvédelmi kiegészítő utasításokat, melyet valamennyi érintett egységnek, megküldenek, - biztosítják a tűz és robbanásveszélyes anyagok tárolására, szállítására és felhasználására vonatkozó előírások szigorú betartását, - elemzik a hatáskörükbe tartozó egységek tűzvédelmi helyzetét, a feltárt hiányosságok megszüntetésére javaslatot tesznek,

7 7 - részt vesznek az évenként egy alkalommal megtartott tűzvédelmi bejáráson, a felvett jegyzőkönyv alapján a szükséges intézkedéseket megteszik, - a tűzvédelmi előírások megszegőivel szemben felelőségrevonást kezdeményeznek. 1.8 Bér-és munkaügyi osztályvezető, társadalombiztosítási ügyintéző - Felelős, hogy az új munkavállalók csak előzetes tűzvédelmi oktatás után, (oktató anyag átadásával) illetve a foglalkozás-egészségügy szolgálat által igazolt alkalmas minősítéssel lehessen foglalkoztatni. - Az előzetes oktatásról és az alkalmassági vizsgálatról nyilvántartást vezet. 1.9 Portaszolgálat feladatai: - a létesítmények rendszeres és fokozatos ellenőrzése, különös tekintettel a munkaszüneti napokra, - a lezárt helyiségek kulcsainak az előírás szerint történő elhelyezése, felügyelése és kiadása, - munkaidő végeztével, a dolgozók által szabálytalanul bekapcsolva felejtett elektromos berendezések kikapcsolása, illetve áramtalanítása, - tűz esetén első és legfontosabb feladatuk a tűzoltóság azonnali értesítése, és a tűzriadó terv szerinti intézkedések megtétele, - a helyszínre érkező tűzoltók munkáját helyismeret és egyéb vonatkozásban kötelesek segíteni, a tűzoltás vezetőjének intézkedését végrehajtani, - munkaszüneti napokon, tűz, vagy rendkívüli események alkalmával a portaszolgálaton elhelyezet lezárt borítékot - Rendkívüli események alkalmával értesítendő vezetők felbontják, és telefonon értesítik a megnevezett vezetőket az eseményről A munkavállalók tűzvédelmi kötelezettségei és feladatai: - a munka megkezdése előtt, majd ezt követően a szabályzatban meghatározott időközönként kötelesek tűzvédelmi oktatáson részt venni, - a munkaterületükre és a tevékenységgel kapcsolatos megelőző tűzvédelmi ismereteket kötelesek elsajátítani és azokat szigorúan betartani, - a tűzvédelmi berendezések, készülékek szakszerű kezelését kötelesek elsajátítani, - a munkavállalók kötelesek tevékenységükkel összefüggő technológiai és tűzvédelmi utasításokat maradéktalanul betartani, a kijelölt menekülési útvonalak szabadon hagyásáról godoskodni, - az egyetem létesítményeiben, maradéktalanul be kell tartani a tűz megelőzésére vonatkozó munkáltatói utasításokat (TvSz-ben meghatározottak), valamint a vonatkozó jogszabályokat, előírásokat, - az intézmény helyiségeket csak a használatbavételi, üzembe helyezési engedélyben meghatározott rendeltetésnek megfelelő célra használhatják, - a munkavállaló kötelessége a munkahelyére vonatkozó tilalmi rendelkezések maradéktalan megtartása (pl. nyílt láng használatával járó munka tilalma, dohányzási tilalom, stb.), - tevékenységük során a műhelyekbe csak annyi nyers és félkész anyagot szabad tárolni amennyi az ott folytatott egy napi tevékenységhez szükséges, - tűzveszélyes folyadékot a munka befejezése után a kijelölt tárolóhelyre kell vinni és azt a következő felhasználásig a jogszabályoknak megfelelő körülmények közt, kell tárolni, - tűz esetén a tűzoltóság azonnali értesítése, a készenlétben tartott berendezésekkel a tűz oltásának megkezdése, sérült személyek, valamint az értékes anyagok mentése a tűzriadó terv szerint egyéb intézkedések megtétele Tűzvédelmi megbízottak: - Az egyetem tűzvédelmének a hatékony ügyintézése érdekében indokolt az alábbi munkaterületekre egy-egy fő tűzvédelmi megbízottak kijelölni.

8 8 - Központi létesítmény, - Kinizsi utcai, - Művészeti Galéria. - Feladatukat a tűzvédelmi szaktanácsadó irányítása mellet látják el. A MOME vezetői kötelesek a megbízottak munkáját segíteni és a tűzvédelmet érintő intézkedéseket tudomásul venni, és végrehajtásukban segítséget nyújtani. Tűzvédelmi megbízottak feladatai: - közreműködnek a TvSz-ban meghatározottak munkaterületen történő alkalmazásáról, gyakorlatban való hasznosítsáról, - ellenőrzik a tűzveszélyes anyagok tárolására és kezelésére vonatkozó előírások betartását, - közreműködnek a tűzvédelmi oktatás megszervezésében, - tűt esetén megszervezik a tűz oltását, a tűz jelzését, valamint gondoskodnak a menekülés végrehajtásáról, - közreműködnek a tűzriadó kivitelezésében, - figyelemmel kísérik a területükön a tűzveszélyes tevékenységek (hegesztés, forrasztás) végzését, valamint a kiadott engedélyben előírtak betartását, - tapasztalt hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedést javasol a helyi vezetőnek, - területükön tapasztalt váltózásokról és egyéb tűzvédelmet érintő eseményekről haladéktalanul tájékoztatják a tűzvédelmi szaktanácsadót, - szemrevételezéssel rendszeresen ellenőrzik a készenlétben tartott tűzvédelmi berendezések és készülékek műszaki állapotát részt vesznek az időszakos ellenőrzéseken, - a napi munka befejezése után a zárással kapcsolatos tűzvédelmi előírásoknak eleget tesznek, A fentiekben felsoroltakat a helyi vezetők módosíthatják az adott munkaterületek sajátosságainak figyelembe vételével. II: Fejezet Tűzvédelmi oktatások, szakvizsgák 1. Tűzvédelmi oktatás: Előzetes oktatás Az egyetem valamennyi dolgozóját felvételkor, majd ezt követően szükség szerint pl. más munkakörbe való áthelyezéskor, új technológia bevezetésekor - de évenként legalább egy alkalommal oktatásban kell részesíteni. Minden új tűz, vagy robbanásveszélyes technológia gép, berendezés, anyag stb. bevezetése illetve alkalmazása előtt a dolgozókat a vonatkozó tűzvédelmi szabályzatra, a tűz esetén tanúsítandó magatartásra soron kívül oktatni kell. A tűzvédelmi oktatáson elhangzottakat vissza kell kérdezni. Nem kielégítő eredmény esetén az oktatást meg kell ismételni. Az előzetes és ismétlődő az oktatásnak ki kell terjednie: - a munkahely és munkafolyamat tűzveszélyességére, - a megelőző tűzvédelmi rendelkezésekre, - a TvSz-ban foglaltak használati előírásaira, - a tűzjelzés módjára, a tűz esetén követendő magatartásra, illetve a tűzriadó tervben meghatározott feladatokra, - a tűzvédelmi berendezések, eszközök használatára, - a tűzvédelmi jogszabályok megszegésének következményeire.

9 9 Az oktatás megtartásáról és az előadott anyagban foglaltak elsajátítását a dolgozó nyilatkozatban köteles elismerni. A nyilatkozat a tűzvédelmi iratok között meg kell őrizni. Hatósági bejárás során, kérésre a nyilatkozatókat be kell mutatni. Megjegyzés: A tűzvédelmi oktatás elmaradása a tűzvédelmi hatóság részéről tűzvédelmi bírság kiszabásával jár, melynek büntetési tétele a mindenkori minimál bér és a nem oktatott dolgozók szorzatának száma [A tűzvédelmi bírságról szóló 116/1996. (XII. 24) Korm. rendelet 1. g), 3. g) ] 2. Hallgatók tűzvédelmi oktatása: A hallgatókat tanulmányuk megkezdésekor a kollégiumi lakókat kollégiumba költözés alkalmával is évente legalább egy alkalommal tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktató anyag terjedjen ki: - a MOME TvSz-ban és a Tűzriadó Tervben Foglaltakra, - munkahelyek sajátosságaira, a technológiai munkafolyamatok tűzveszélyességére, - használati előírásokra, a megelőző tűzvédelmi előírásokra, - a tűzjelzés módjára, - a tűz esetén követendő magatartásra, - a riasztási feladatokra, - a tűzoltó berendezések, eszközök használatára, - a Tvt, szabványok, előírások megszegőivel szemben alkalmazandó jogkövetkezményekre. Az egyetem tanműhelyeiben foglalkoztatott hallgatókat a műhelyvezető, szakoktatók részesítik oktatásban. Az oktatás tematikája, ki kell terjedjen az illető tevékenység tűzveszélyességi sajátosságaira. Az oktatás nyilvántartását a műhelyvezető szakoktatók végzik. 3. Tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök: Az 53/2005. (XI.10.) BM rendelet 1.sz. mellékletében meghatározott foglakozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti. A MOME szakvizsgához kötött munkakörei: - Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a vezetőnek is, aki a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja. A felkészítést és vizsgáztatást csak regisztrációs szervezet és oktatásszervező végezheti. 4. Külső munkavállalók tűzvédelmi kötelezettségei: Külső munkavállalók esetén, a kivitelező cég munkatársai kötelesek betartani az egyetem TvSz-ban az illető munkaterületre vonatkozó előírásait, továbbá a tűzvédelmi törvényben, jogszabályokban, előírásokban meghatározottakat. Az oktatás megtartása a vállalkozó feladata, kérésre az egyetem mb. tűzvédelmi szaktanácsadója segítséget nyújt. III. Fejezet

10 10 1. A létesítésre és használatára vonatkozó általános tűzvédelmi előírások 1.1 Megelőző tűzvédelmi előírások: Az egyetem TvSz-a, tartalmazza a magatartási követelményeket, amelyek vonatkoznak az intézmény összes helyiségeire, szabadtereire, munkaterületeire, gépek berendezések és anyagok tárolására, használatára, alkalmazott munkafolyamatok, technológiák kivitelezésére. 1.2 Tervező és kivitelező kötelességei: Köteles betartani az évi XXXI. Törvény 21. -ában meghatározottakat. - A felelős tervező a tervdokumentációhoz köteles tűzvédelmi dokumentációt készíteni. E fejezetben meghatározza a kivitelezés során alkalmazott technológiát, illetve a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, követelményeket. - A kivitelező, a kivitelezés során köteles betartani a tűzvédelmi dokumentációban meghatározottakat. Az estleges tervezői hiányosságok megszüntetését a felelős tervezőnél, illetve a beruházónál kezdeményezi. - A felelős tervezőnek és kivitelezőnek a tűzvédelmi előírások érvényesítéséről és betartásáról írásban nyilatkozniuk, és tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványt kell adniuk. - A beruházó köteles a műszaki átadás-átvétel során a fentiek meglétét ellenőrizni és dokumentálni. 1.3 Általános használati szabályok: - Az intézmény valamennyi helyiségét, tűzszakaszait csak a használatbavételi, illetve a működési, telephely engedélyben meghatározott rendeltetésének megfelelően, a tűzvédelmi jogszabályok, rendelkezések maradéktalan betartása mellet szabad használni. - Az egyetem helyiségeiben, műhelyeiben, szabadterein csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot, eszközt szabad tárolni. Az A-C tűzveszélyességi osztályba tartózó anyagokból csak a munkához szükséges egy napi mennyiséget szabad tárolni. - Az A-B tűzveszélyességi osztályba sorolt folyadékot alkalomszerűen csak a szabadban, vagy hatékonyan szellőztethető helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. - A helyiségekben, műhelyekben a tevékenység során keletkezett éghető hulladékokat folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésekor az erre kijelölt helyre kell elszállítani. - Éghető folyadékkal, zsírral szennyezet hulladékot jól zárható fedővel ellátott, nem éghető anyagból készült edényben kell gyűjteni. Az összegyűjtött anyagot (amennyiben a feltételek biztosítottak) meg kell semmisíteni, vagy az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. - Az éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az éghető folyadék csepegését, elfolyását, illetve a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. - Az A-B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek ajtóit önműködő csikószerkezettel kell ellátni, és azt csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, akkor a nyitva tartás ideje alatt állandó felügyeletről kell gondoskodni, illetve füst vagy hő hatására automatikusan működő csukóberendezéssel kell ellátni. - Tűz vagy robbanásveszélyes gázt, gőzt, folyadékot tartalmazó szennyvizet a közcsatornába vagy szikkasztóba bevezetni tilos. - Az A - B - C tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, helyiségek, tűzszakaszok bejáratánál minden esetben jól látható helyen a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó táblákat, piktogramokat kell elhelyezni.

11 11 - Az egyetem területén a villamos berendezések, nyomásfokozó szivattyúkapcsolók, közművek nyitó és zárószerkezeteinek, a füstelvezető kezelőszerkezetek, a tűzvédelmi berendezések, felszerelések, készülékek és tűzjelző berendezések helyét jól láthatóan meg kell jelölni. - Az egyetem helyiségeiben a tevékenység befejezése után a megbízott személyeknek ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartása érdekében: a) a gázpalackok szelepeinek elzárását, b) a gázvezetékek kiürítését, elzárását, c) a gépek, berendezések áramtalanítását, d) a közlekedési utak szabadonhagyását, e) a tűzoltó berendezések hozzáférhetőségét. 2. Tűzveszélyes tevékenység engedélyezése és a munka végzése: Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tűzet vagy robbanást okozhat. Az egyetem területén állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfeleő erre a célra kijelölt helyen illetőleg helyiségben végezhető, a tűzvédelmi előírások betartása mellet. 2.1 Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélyezésére jogosult: - MOME műszaki osztályvezető, - mb. tűzvédelmi szaktanácsadó. 2.3 Az engedélynek tartalmaznia kell: - munkavégző munkavállaló nevét - külső kivitelező esetén a cég nevét is, - munkátvégző szakvizsga bizonyítványának számát, - kivitelezés időpontját, helyét, - a vonatkozó tűzvédelmi szabályzatokat és előírásokat. Tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenység (hegesztés, forrasztás stb.) kivitelezéséért a munkát elrendelő, megbízó, felelőséggel tartózik. Köteles felügyeletet biztosítani, indokolt esetekben műszeres berendezést is. A tevékenység megkezdésétől, annak befejezéséig a megrendelő köteles a tűz oltására alkalmas készüléket, felszerelést biztosítani A munkálatok befejezése után a kivitelező köteles a helyszint tűzvédelmi szempontból átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni ami tűzet okozhat. A munkafolyamat befejezését a megrendelőnek be kell jelenteni. 2.4 Tűzgyújtás a szabadban: Az egyetem területén tűzet gyújtani, tüzelő berendezéseket működtetését csak szélcsendes időben, olyan helyen lehet, ahol az tűzet, vagy robbanást nem okozhat. A szabadban tűzet, vagy tüzelő berendezést őriztlenül hagyni szigorúan tilos! A szabadban rakott tűz illetve tüzelő berendezés helyszínén, a tűz oltására alkalmas eszközöket berendezéseket kell készenlétben tartani (tűzoltó készülék, lapát, vödör stb.) amelyekkel a keletkezett tűz oltását haladéktalanul meg kell kezdeni.

12 12 A szabadban történő tűzgyújtás (égetés, szalonnasütés, főzés stb.) engedély köteles. Írásbeli engedély kiadására a MOME műszaki osztályvezetője jogosult. 3. Dohányzás: Dohányozni csak az arra kijelölt helyen, helyiségben lehet! Égő dohányneműt gyufát tilos olyan helyre tenni, illetve eldobni, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat. Az A-B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. 4. Hegesztéssel és a gázpalackokkal kapcsolatos követelmények: 4.1 A 143/2004. (XII.22) GKM rendelt melléklete határozza meg a Hegesztési Biztonsági Szabályzatot. A szabályzat értelmében hegesztést önállóan az a munkavállaló végezhet aki: - betöltötte a 18. életévét, - a feladat ellátására, munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, - államilag elismert hegesztői képesítéssel és érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik. A hegesztés általános előírásai: - A hegesztést csak kifogástalan műszaki állapotban lévő berendezéssel szabad megkezdeni és elvégezni. - A tömlő és csatlakozó elemei üzembiztos ép (szivárgásmentes) állapotban kell, hogy legyenek. - Olajos kézzel, öltözettel, ronggyal vagy munkahelyen az oxigénpalackot kezelni, tárolni tilos! - A hegesztő palackok szállítását csak erre a célra rendszeresített szállítókocsin engedélyezett. - A hegesztés során törekedni kell arra, hogy a tömlőt, packokat, az esetleg szétfröccsenő izzó fémrészek ne érjék el, és ezekben ne tegyenek kárt. - A hegesztő-berendezéseket és a biztonsági szerelvényeket meghatározott időközönként ellenőrizni kell. Ha a gyártó ettől eltérően nem rendelkezik, a következő ellenőrzési időpntokat kell figyelembe venni: Ívhegesztés Gázhegesztés Hegesztő és vágópisztoly Gázhegesztő készülék TIG-égő 1 év Pisztoly, égő ¼ év Plazma égő (gépi) 1 év Gumitömlő ¼ év Plazma égő (kézi) ½ év Biztonsági szerelvény ¼ év Palack és vezetékei nyomáscsökkentő 1 év Palack és vezetékei, nyomáscsökkentő ¼ év Áramforrások Gázellátó rendszer Forgógépes átalakító 2 év Palacktelep, palackköteg és készülékei 1 év Transzformátor 1 év Acetilénfejlesztő 1 év Egyenirányító 1 év Ellátó vezetékek Áramelosztó rendszerek Ellátó vezeték tömörségi vizsgálata 1 év Kiépített (telepített) hegesztőáram- 1 év Ellátó vezeték szerkezeti vizsgálata 3 év

13 13 vezető (test) rendszer Többmunkahelyes hegesztőgép hegesztőáram elosztó rendszere 1 év Az ellenőrzésnek ki kell terjednie legalább a biztonsági funkciók működésének és szerkezet épségének vizsgálatára. A vizsgálat elvégzésére legalább középfokú szakirányú szakképesítéssel és 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező munkavállaló végezheti. E feladatot jogosultsággal megbízott személy vagy akkreditált intézmény is elvégezheti. 4.2 Gázpalackok kezelése és tárolása: - A gázpalackok kezelésével csak olyan személyt lehet megbízni, aki a szükséges előzetes szakirányú oktatáson résztvett és elsajátította a palackkezelésre vonatkozó előírásokat. - A palackokat feldőlés ellen biztosítani kell és csak szeleppel felfele szabad tárolni. - A szabad és zártéri palacktároló helyeken és azok 5 m- es körzetében dohányozni tilos! - A palacktárlókat, veszélyt jelző táblákkal kell ellátni, melyek utaljanak a tárolt gázok tulajdonságaira. - A palacktárolóban tűzoltó készüléket kell készenléti állapotban tartani. - Palackokat tilos nehezen megközelíthető, a személyi közlekedést és a mentést akadályozó helyeken, továbbá talajszint alatti helyiségben, lépcsőkön, lépcsőházakban, folyosókon, szűk udvarokon, átjárókon, garázsban, vagy azok közvetlen környezetében tárolni. - Különféle gázokat tartalmazó, illetve a töltött és az üres palackokat egymástól külön kell tárolni. Tilos a létesített tárolón kívül, még átmeneti jelleggel is palackot tárolni. - Az oxigént tartalmazó palackot raktárba kerülésekor miden esetben ellenőrizni kell, nem szennyeződtek- e olajjal, vagy zsírral. Az üres palackokra ÜRES felirattal minden esetben meg kell jelölni. - Tilos sűrített levegővel, oxigénnel valamely éghető gáz vezetésére használt csövet, csőrendszert, tárolásra használt edényt, palackot kifúvatni, megtölteni vagy nyomás alá helyezni. 4.3 Gázpalackok színjelzései: - oxigén - dissous gáz (acetilén) - nitrogén - hidrogén és más éghető gáz - maró vagy mérgező gáz - minden egyéb nem éghető gáz - sűrített levegő kék sárga zöld vörös barna szürke lila 4.4 Tüzelő és fűtőberendezések, hőfejlesztő készülékek használata - Az építményekben helyiségekben csak olyan tüzelő és fűtőberendezést, hőfejlesztő készüléket szabad tervezni illetőleg használni amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet, vagy robbanást. - Kizárólag engedélyezett és a jogszabályoknak megfelelő típusú műszakilag kifogástalan állapotú tüzelő- fűtőberendezés és hőfejlesztő készüléket szabad használni, üzembe tartani. - Az égéstermék- elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítménynek megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható.

14 14 - Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességű övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben nyílt lánggal, illetőleg izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés (pl. kazán) a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével nem engedélyezhető. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni. - Az éghető gázzal és az éghető folyadékkal üzemeltetet tüzelő-, illetőleg fűtőberendezés, készülék működése alatt, meghatározott kezelési oszálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni. - A tüzelő -, fűtőberendezés felügyeletét, üzemeltetését csak a berendezés működését ismerő, és arra kioktatott személyt lehet megbízni. - Az egyetem területén csak tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, állandóan karbantartott tüzelőberendezést szabad használni. - A kazánház helyiségében ki kell fügeszteni az üzemeltetésre, kezelésre vonatkozó előírásokat, szabályokat, melyeknek tartalmazniuk kell a kazánnapló rendeltetését valamint a vezetésével kapcsolatos tudnivalókat teendőket. - A naplóban az üzemeltetés során bekövetkezett eseményeket rögzíteni kell. - A kazánnapló naprakész vezetését a műszaki osztályvezető ellenőri és aláírásával igazolja. - A pihenőhelyen el kell helyezni a tűzoltóság és a gázművek telefonszámát - A tűzoltás céljára a helyiségben arányosan elosztva 3 db. 12 kg-os poroltó tűoltó készüléket kell elhelyezni. - A bejárati ajtót kívülről az előírásoknak megfelelő feliratokkal kell ellátni. Pl. Idegeneknek belépni tilos. 4.5 Gázmérő helyiség - A szelep zárása, nyitása céljára biztosított kulcsot még ideiglenesen sem szabad eltávolítani. - A helyiségben a szükséges tájékoztató és figyelmeztető feliratokat kell elhelyezni. - A helyiségben anyagot tárolni még ideiglenesen sem szabad. - A helyiség kulcsát a kazánházban és a portán kell elhelyezni. - A szellőző nyílásokat leszűkíteni tilos. A sűrű szövésű hálót szükség szerint meg kell tisztítani. - Tűz esetén a kazánházban lévő tűzoltó készülékeket kell használni. - A helyiségben dohányozni és nyílt lángot használni tilos. A tilalmat a szabvány előírásainak megfelelő táblával jelölni kell. - A külső gázfogadót legalább 1.5 m magas dróthálóval kell keríteni. A lezárt ajtó kulcsát a portán le kell adni. - A leszáradt nővényektől a lezárt területet és közvetlen környékét rendszeresen meg kell tisztítani. - A kerítésre a szabvány előírásainak megfelelő figyelmeztető táblákat kell elhelyezni. 4.6 Kémény, füstcsatorna és a füstelvezetés: - A kéményt, a kéménytoldót, a füstcsatornát és technológiai berendezés egyéb égéstermék elvezetőjét nem éghető anyagból úgy kell kialakítani, hogy az gyújtási veszélyt ne jelentsen. - Olyan kéményt nem szabad használni, amelynek falaiba éghető anyagú épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota nem megfelelő, amelynél a jogszabály szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el.

15 15 - Gázüzemű fűtőberendezést csak olyan kéményhez szabad csatlakoztatni, amely arra megfelelő minősítéssel rendelkezik. A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílásokat nem éghető anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani. - A koromzsákot és a tisztító ajtót állandóan zárt állapotban kell tartani. - A füstcsövet 1.5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni és a kéménybe jól illeszetten kell csatlakoztatni. A füstcső és a rögzítőbilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet. - Az A-B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben füstcsövet átvezetni nem szabad. - Az égéstermék elvezetésről úgy kell gondoskodni az gyújtási veszélyt ne okozhasson. 4.7 Szellőztetés: - Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben és veszélyességi övezetben a szellőzés lehetőségét biztosítani kell. - Mesterséges szellőzés esetén olyan szellőztető berendezést kell használni, hogy annak bekapcsolásakor, illetőleg üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen, és a berendezésen keresztül külső gyújtóforrás gyújtási veszélyt ne jelentsen. - Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben tevékenység csak hatékony szellőztetés mellett végezhető. - Jogszabályban, vagy a tűzvédelmi hatóság által megállapított esetekben olyan automatikus észlelő- és jelzőberendezést kell alkalmazni, amely az alsó éghetőségi határkoncentráció 20%-ának elérésekor jelzést ad, továbbá az alsó éghetőségi határkoncentráció 40%-ának elérésekor a szükséges beavatkozásokat (pl. vészszellőzés indítása, technológia leállítása stb.) elvégzi. - Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben vagy annak veszélyességi övezetében recirkulációs szellőztetés nem alkalmazható. - A tűzszakaszon belül, más helyiségen is átvezetett szellőzőcsatornát legalább nehezen éghető anyagból kell készíteni, kivéve az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket, ahol azok csak nem éghető anyagúak lehetnek. - A szennyezett levegő kivezetési helyét úgy kell kialakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse. - Éghető anyag elszívása esetén a porkamra, ülepítő csak nem éghető anyagból alakítható ki. - Az A - C tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetek, helyiségek szellőztető berendezéseit (csatornát, porkamrát és ülepítőt) rendszeresen tisztítani kell. - A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni nem szabad. - Szellőztetésre a hő- és füstelvezetők is igénybe vehetők. - A központi szellőző- és klímaberendezések - amennyiben az épület területén tűzjelző hálózat kiépítésre kerül - a tűzjelző jelére automatikusan álljanak le. 4.9 Hő és füstelvezetés: - Az építmények 1600 m 2 -nél nagyobb alapterületű helyiségeiben, valamint ott, ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi szakhatóság - a személyek biztonsága vagy a beavatkozás hatékonyságának javítása érdekében - előírja, a tűzesetek során keletkező hő- és füstelvezetésről gondoskodni kell. - Nem kell hő- és füstelvezetőt létesíteni az 50 MJ/m 2 -nél kisebb időleges tűzterhelésű helyiségekben és továbbá az olyan csarnoképületeknél, ahol a tetőhéjalás hőszigetelés nélküli (hidegtető), és az olyan anyagból készül, amelynek a tűzzel szemben nincs számottevő ellenállása, valamint az épületben álmennyezet vagy a teret felülről lezáró egyéb szerkezet nem kerül beépítésre.

16 16 - A hő- és füstelvezetést jogszabály,(országos tűzvédelmi Szabályzat) ennek hiányában a tűzvédelmi szakhatóság előírása szerint kell kialakítani. - A hő- és füstelvezetést jogszabály, ennek hiányában a tűzvédelmi szakhatóság előírása szerint kell kialakítani. - Füstmentes lépcsőházat kell létesíteni ott, ahol jogszabály vagy a tűzvédelmi szakhatóság előírja. - A hő- és füstelvezető és légutánpótlást biztosító rendszert a vonatkozó jogszabály előírásai szerint kell ellenőrizni, karbantartani. - Hő- és füstelvezetésre a helyiség szellőztető berendezése is figyelembe vehető, ha annak működése a tűz idején biztosítható, és kielégíti a hő- és füstelvezető berendezéssel szemben támasztott követelményeket Csatornahálózat: - Éghető gázt, gőzt vagy folyadékot, valamint az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, illetőleg vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni nem szabad. - Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapadékvíz éghető folyadékot (gázt, gőzt) tartalmazhat, a csatornahálózatot berobbanás ellen - az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával - vízzárral szakaszokra kell bontani Gépi berendezés - Az A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben csak robbanásbiztos erő- és munkagépet, készüléket, eszközt szabad elhelyezni, illetőleg használni. - A C tűzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéren, helyiségben, illetőleg építményben csak olyan erő- és munkagépet szabad elhelyezni, használni, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent. - A talajszint alatti helyiségben, illetőleg térben, ahol a 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű tűzvagy robbanásveszélyes gáz vagy gőz jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz helyezhető el, amely a környezetére tűz-, illetőleg robbanásveszélyt nem jelent. - Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hőfejlődés vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet elő, a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép működését, illetve a hőmérséklet vagy nyomás további emelkedését - technológiai utasításban meghatározott biztonsági határérték elérésekor - megszünteti. - Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról. - A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni. - A tűzveszélyes gépeket a gyártó, - külföldi termék esetében - a forgalomba hozó a biztonságos használatra vonatkozó technológiai, illetőleg kezelési utasítással köteles ellátni Világító berendezés: - Az A - B tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben robbanást nem okozó, a C - E tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világítás használható. - A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. - Villamos világítást vonatkozó műszaki követelmények szerint kell létesíteni és használni.

17 17 - Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, valamint nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, szabadtéren és építményben, továbbá ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja, biztonsági és irányfény-világítást kell létesíteni Villamos berendezések: - A létesítmény, építmény villamos berendezéseit jogszabályokban, vonatkozó műszaki követelményekben meghatározottak szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. - Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. Lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható. - A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. - A tűzvédelmi szempontból jelentős villamos fogyasztók (füstmentes lépcsőház gépészete, hőés füstelvezető berendezés stb.) működését tűz esetén legalább 1 órán át kell biztosítani. - A tűzvédelmi célú gépészeti berendezések energiaellátását biztosító villamos kábelek működőképességét az adott gépészeti berendezésre előírt kötelező működési időtartamig biztosítani kell. - A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. - A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. - A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. A villamos berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik a) az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként, b) a C tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként, c) a D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább kilencévenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. Az egyetem területén a villamos berendezéseket csak rendeltetésének és méretezésének megfelelően szabad létrehozni. Új fogyasztó megvalósítását, csak a jogszabályokban meghatározott tervek szerint lehet megvalósítani. A berendezés üzembe helyezése az egyetem műszaki osztályvezetőjének írásos hozzájárulásával valósítható meg Villám és sztatikus feltöltődés elleni védelem: - Villám elleni védelmet kell biztosítani az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó építménynél, valamint ott, ahol azt jogszabály előírja. - A villámvédelmi berendezést a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint kell létesíteni és felülvizsgálni. A villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik a) az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább háromévenként, b) a C tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként, c) a D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább kilencévenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.

18 18 Azoknál az épületeknél, szabadtereknél, technológiai folyamatoknál, illetve berendezéseknél, ahol a sztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, a megfelelő védelemről vonatkozó műszaki követelmények szerint kell gondoskodni Raktározás és tárolás: - Egy helyiségben az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok vagy a C és D tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt - amennyiben vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkezik - nem tárolhatók. - Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, C tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és hatékony szellőzést biztosítottak. - Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a C és D tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, vonatkozó műszaki követelményben meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. - Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta, vagy - ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik - folyamatosan ellenőrizni kell és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. - Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a C tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán - amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen, illetve piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, kiszerelő, illetve a forgalomba hozó, valamint - a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, éghető folyadék esetében - a felhasználó köteles elvégezni. - Az éghető anyag tárolási egysége és a kerítés között legalább 1 méter széles, éghető anyagtól mentes területet kell tartani. - A szabadban elhelyezett tárolási egységek között a Szabályzatban, jogszabályban meghatározott, azok hiányában legalább a magasabb tárolási egység magasságával egyenlő távolságot kell biztosítani. - Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad. - Az épület tetőterében, padlásán éghető anyagot csak úgy és olyan mennyiségben szabad elhelyezni, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. - A 200 m 2 feletti üzemi és tárlóhelyiség födém-, tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. - A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. - Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad. - Tűzgátló előtérben mindennemű tárolás tilos Tűzoltási út, terület és egyéb utak - Az egyetem területén a tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály másként nem rendelkezik - az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

19 19 - A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. - Az egyetem építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. - Az egyetem üzemi és tárlóhelyiségekben - a 400 m 2 -nél kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktározás kivételével - a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak 4.17 Kiürítés: - Az építményt úgy kell kialakítani, hogy tűz vagy robbanás esetén az ott tartózkodók eltávozhassanak, illetve eltávolíthatók legyenek. - Az eltávozást a szabadba - átmenetileg -, védett tűzszakaszba, füstmentes lépcsőházba, a tetőfödémre, illetve a tűzvédelmi hatóság engedélyével erre a célra kijelölt térbe kell biztosítani. - A helyiség, a tűzszakasz és az építmény kiürítési útvonalait, valamint az azokon elhelyezett kijáratokat - a kiürítési idő alapulvételével - jogszabályba foglalt számítás alapján kell méretezni. - A vészlétrát (kilépőt), a vészhágcsót, valamint a kiürítés célját szolgáló egyéb szerkezetet vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint kell létesíteni. - A vészlétra (kilépő) és a vészhágcsó teherbírását, műszaki állapotát jogszabályban meghatározottak szerint kell ellenőrizni, a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni Tűzjelző berendezés A nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban - ennek hiányában a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett - a tűzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni. A tűz észlelésére jelzésére, oltására beépített tűzjelző és/vagy oltóberendezést kell létesíteni. a) Az OTSZ 4. számú táblázatába foglalt esetekben, a tűzvédelmi hatóság által előírtak alapján; b) ahol azt jogszabály meghatározza; c) az a) és b) pontok rendelkezéseiben foglaltakon kívül ott, ahol azt a fennálló veszélyhelyzetre, az építmény nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági vagy adatvédelmi jellegére, az építményben tartózkodók biztonságára, valamint a tűzoltóság vonulási távolságára tekintettel a tűzvédelmi hatóság előírja. - A tűzjelző és/vagy tűzoltó berendezés létesítésére vagy átalakítására műszaki tervdokumentációt kell készíteni és azt, valamint a telepítést követően a berendezések használatbavételét, bővítését és egyéb módosítását a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell. - Tűzvédelmi berendezés tervezését a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által nyilvántartott, tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti.

20 20 - A létesített tűzjelző és/vagy oltóberendezés feleljen meg az érvényben lévő hatályos szabványok és jogszabályok előírásainak. - Vagyonvédelmi berendezés tűzjelzés céljára csak ott létesíthető, ahol a beépített tűzjelző berendezés alkalmazását jogszabály vagy tűzvédelmi hatóság nem írja elő. - A beépített tűzjelző és oltóberendezés szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti. - Abban a helyiségben, ahol a tűzjelző központot vagy annak kezelő/kijelző egységét elhelyezték - a jelzéseit automatikusan a tűzoltósághoz továbbító központok kivételével - legalább egy, a tűzjelzésre és a berendezés kezelésére kioktatott személynek kell állandóan tartózkodnia. - A tűzvédelmi hatóság kötelezése esetén a tűzjelző központ jelzéseit átjelzéssel a működési terület szerinti tűzoltóságra kell továbbítani. Amennyiben a tűzoltóság az átjelzést nem tudja fogadni, akkor az olyan helyre is továbbítható, ahol állandó felügyelet van (pl. rendőrség, diszpécserszolgálat), és onnan a tűzjelzés továbbításának lehetősége a működési terület szerinti tűzoltóságra biztosított. - A tűzjelző berendezéshez tartozó jelzésadók, érzékelők helyeiről nyilvántartást kell készíteni, és azt tűzjelző központnál vagy annak kezelő/kijelző egységénél ki kell fügeszteni, kivéve azokat a központokat, amelyek jelzéskor megjelenítik a jelzésadó, érzékelő helyét Tűzcsapok, fali tűzcsapok, tűzoltó készülékek felszerelések: - Az OTSZ (5 ) bekezdése meghatározza a szükséges oltóvíz-intenzitást a mértékadó tűzszakasz alapterülete alapján - A létesítményben annyi tűzcsapot kell létesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség egy időben kivehető legyen. A tűzcsapokat szerelvénnyel kell ellátni. A szerelvényszekrényeket a tűzcsapoktól 10 méteren belül kell elhelyezni. A közforgalom előtt nyitott létesítmények esetében a szerelvények elhelyezése épületen belül a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon és helyen is történhet. - A létesítményben nem szükséges tűzcsapokat létesíteni, ha a szomszédos létesítmény vagy a közterület tűzcsapjai az oltáshoz szükséges vízmennyiséget biztosítják és az (5) bekezdés követelményei is teljesülnek. - A tűzcsapokat és szerelvényszekrényeiket állandóan hozzáférhető módon kell tartani, azokat eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. - A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. Fali tűzcsap: - Az OTSZ 49. -ban meghatározottakon túl - kivéve a középmagas vagy magasépületnek nem minősülő lakóépületeket és a (2) bekezdésben meghatározott építményeket - fali tűzcsapot is kell létesíteni: a) ahol azt jogszabály előírja, b) a vonatkozó jogszabály hatálya alá nem tartozó középmagas és magas épületekben szintenként, c) az A tűzveszélyességi osztályba tartozó 200 m 2 -nél, a B tűzveszélyességi osztályba tartozó 300 m 2 -nél, a C tűzveszélyességi osztályba tartozó 500 m 2 -nél, a D tűzveszélyességi osztályba tartozó 1000 m 2 -nél nagyobb alapterületű tűzszakaszban. Tűzoltó készülék: - Az OTSZ 56. (1) A létesítményben a (2) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve legalább egy darab, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas - a vonatkozó jogszabályban és szabványban foglalt követelményeknek megfelelő - tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Az újonnan létesült építményekben, építményrészekben, a megváltozott rendeltetésű