ÁTDOLGOZOTT HELYI OKTATÁSI PROGRAMJA

ÁTDOLGOZOTT HELYI OKTATÁSI PROGRAMJA PROGRAMUNK NAGY JENŐNÉ ÓVODAI NEVELÉS A MŰVÉSZETEK ESZKÖZEIVEL CÍMŰ VÁLASZTHATÓ ÓVODAI PROGRAM ADAPTÁCIÓJA 2013 1

TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 3. Intézmény adatai 4. 1. BEVEZETŐ 5. 1.1 Helyzetelemzés 5. 1.2 Óvodaképünk 7. 1.3 Gyermekképünk 8. 1.4 Pedagógusképünk 9. 1.5 Küldetésnyilatkozat 9. 1.6 Nevelésünk alapelvei 10. 2. A PROGRAM CÉLFEJEZETE 2.1 Nevelésünk célja 10. 2.2 A célokhoz rendelt feladatok 11. 2.3 A program rendszerábrája 15. 3. A NEVELÉS KERETE 16 3.1 Egészséges életmód alakítása 21. 3.2 Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés 4. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGKERETE 29 Néphagyományápolás 29. 5. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI 34 5.1 Játék, játékba integrált tanulás 34. 5.2 Vers- mese- dramatikus játék 43. 5.3 Ének, zene, énekes játék, zenehallgatás,gyermektánc 48. 5.4 Rajz, mintázás, kézimunka 53. 5.5 Mozgás, mozgásos játékok 60. 5.6. A környezet tevékeny megszerettetése 68. 5.7 Munka jellegű tevékenység 78. 5.8 Tanulás 82. 6. AZ ÓVODA SAJÁTOS FELADATAI 84 6.1 Gyermekvédelmi tevékenységünk 84 6.2. Nemzetiségi nevelés 85 6.3 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrálása 86 6.4. Tehetséggondozás 91 7. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE 92. 8. A FEJLESZTŐ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, 97 FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 8.1 Mozgás, mozgásos játékok 97. 8.2 Ének, énekes játékok 102. 8.3 Vers, mese, dráma drámajáték 104. 8.4 Rajzolás mintázás, kézimunka 107. 8.5 Környezetünk megismertetése, megszerettetése 110. 8.6 Matematikai fejlesztés 112 ÓVODÁNK ÍRÁSOS DOKUMENTUMAI 113. FELHASZNÁLT IRODALOM 114. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 115. MELLÉKLET: A gyermekek egyéni fejlettségét diagnosztizáló 116 értékelő lapok. A fejlesztés személyi és tárgyi feltételei 2

Ajánlás Tisztelettel nyújtom át óvodánk nevelőtestülete által megírt tiszaszőlősi helyi óvodai pedagógiai programunkat mindazoknak, akik a dokumentum iránt érdeklődnek. - TISZASZŐLŐS KÖZSÉG KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK, akik reményeim szerint támogatásukkal megteremtik a lehetőségét, hogy nevelési elképzeléseink megvalósulhassanak a gyermekek érdekében. - A SZÜLŐK KÖZÖSSÉGÉNEK, akik legféltettebb kincsüket, gyermeküket bízzák ránk. Ez a szakmai program őket is tájékoztatja arról, hogy milyen értékeket közvetít óvodánk, hogyan fejleszti gyermekeinket, és milyen szintre juttatja el őket az óvodáskor végére. - A NEVELŐTESTÜLETNEK, akik a gyakorlati megvalósítói lesznek a programnak. Tiszaszőlős, 2013.szept.1. Boros Lászlóné Óvodavezető 3

AZ INTÉZMÉNYADATAI ELNEVEZÉSE: Tiszaszőlősi Cseperedő Óvoda SZÉKHELYE: Tiszaszőlős, Szabadság tér 4. Tel.: 59/ 511-343 E-mail.: tszolosovoda@gmail.com TIPUSA: Óvoda TEVÉKENYSÉGI KÖRE: Alapfokú oktatás JOGÁLLÁSA: FENNTARTÓJA: ALAPÍTÓ OKIRAT SZÁMA, KELTE: Önálló Intézmény Tiszaszőlős Község Önkormányzata Tel.: 59/ 511-408 e-mail: 90./2013.(VIII.27.) OM AZONOSÍTÓ SZÁM: 202-789 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE: AZ INTÉZMÉNY FÖLDRAJZI MŰKÖDÉSI TERÜLETE: TIPUSA: Boros Lászlóné Jász Nagykun Szolnok Megye 50 férőhelyes ÓVODAI CSOPORTOK SZÁMA: 2 csoport 4

1.1 HELYZETELEMZÉS Tiszaszőlős Jász Nagykun Szolnok Megyében található, kb. 1600 lélekszámú kis település. 2002.októbertől intézményünk fenntartója 2007. december 31. - ig településünk önkormányzata volt. 2008. január 1-től - 2013.aug.31-ig Abádszalók Város Önkormányzata látta el ezt a feladatot, majd 2013. szeptembertől ismét a Tiszaszőlős Község Önkormányzat vette szárnyai alá az óvodánkat.. Óvodánk Tiszaszőlős központi részében helyezkedik el, közel az orvosi rendelőhöz, könyvtárhoz és iskolához. Az épület régi, többszörösen felújított és bővített. Alkalmas településünk valamennyi 3 7 éves gyermekének befogadására. Csoportszobáink felszereltsége jó. 2 csoport részére 2 mosdó és WC helyiség biztosított. A csoportszobákon kívül: 1 tálalókonyha, 1 irodahelyiség, 1 többcélú foglalkoztató és a folyosó gyermeköltöző áll rendelkezésre. Óvodai csoportok csökkentése lehetőséget adott arra, hogy egy csoportszobában tornaszobát alakítsunk ki. Udvarunk tágas, 80%-a füves terület, napos és árnyékos helyek egyaránt vannak. Fűtésünk: gázfűtéses. 2003-ban csatlakoztunk a szennyvízhálózatra. 2003-ban világosítás korszerűsítés is történt. 2005-ben: 1 csoportszoba mennyezetének javítása, felújítása, lambériázása, padlózat laminálása megtörtént. 2010. Átfogó felújítás: teljes tető-és vizesblokk csere. 5

Óvodánk személyi feltételei. Az óvoda dolgozói Jelenleg Felsőfokú végzettségű, kinevezett 4 óvodapedagógus: Pedagógiai munkát segítő dajka 2 Ügyintéző ------------ Fűtő - karbantartó ------------ Konyhalány 1 Takarító ------------ Fejlesztő pedagógus 1 fő utazó, heti 1 alkalommal Logopédus 1 fő utazó, heti 1 alkalommal Pszichológus ------------ Hittan oktatás heti 1 alkalommal áll a gyermekek rendelkezésére. / 5-6 - 7 éveseknek. / A rászoruló gyermekek fejlődésben, tanulási képességben elmaradott, magatartási zavarokkal küzdő stb igénybe vehetik a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Tiszafüredi Tagintézményének segítségét, valamint a szolnoki Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság vizsgálatát. 6

1.2. ÓVODAKÉPÜNK Ahhoz, hogy gyermekeink kiegyensúlyozottak, nyitottak legyenek és megkezdhessék új életszakaszukat, az iskoláskort, az óvodában minden alkalmazottnak a GYERMEKET kell szolgálnia, életkori és egyéni sajátosságaikat figyelembe véve. A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli elfogadást, s azt, hogy Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. Biztosítjuk a gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. A környezetet is úgy alakítjuk, hogy az a gyermekek igényeit szolgálja, a megfelelő tárgyi feltételek biztosításával: - esztétikus, gyermekméretű bútorzattal - fejlesztést elősegítő játékokkal - a programunkhoz igazított felszereléssel, színharmónia megteremtésével, elegendő zenei és vizuális élmény biztosításával. Biztosítjuk a nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó, migráns gyermekek óvodai nevelésében az önazonosság megőrzését, nyelvi nevelését a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. 1.3. GYERMEKKÉPÜNK Az Alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki. Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, és biztosítja minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását Óvodás gyermekeink vonzódnak a meséhez, zenéhez, az alkotó tevékenységekhez, ezáltal kialakul tartásuk, önállóvá, nyugodttá, kiegyensúlyozottá válnak, tudnak nevetni, felfedezni és csodálkozni. 7

1.4. PEDAGÓGUS KÉPÜNK olyan óvodapedagógusok, akikre a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, a megértő, együtt érző, elfogadó, a segítőkészséget előtérbe helyező gyermekszeretet, - környezettudatos, környezetre figyelő magatartás jellemez. Nevelőtestületünk fejlesztési területei: 1. Nevelőtestületen belül célszerű, egyenletesen elosztott feladatmegosztás a feladataink megoldásában. 2. Szakmai igényesség, önképzés, továbbképzéseken való részvétel fejlesztése, - tapasztalatok átadása. 3. Az egyéni kezdeményezések bátorítása pozitív megerősítéssel. 4. Az önértékelés, önkontroll, korrekcióra való készség fejlesztése, az önmegvalósításra törekvés ösztönzése a feladatok lebontása által. 5. A HNP megvalósításának értékelésében nagyobb szerepet kell kapnia a nevelőtestület önértékelésének. 6. Hospitálások szervezésével a tapasztalatok átadása. 7. A nevelői stílus, az óvónői kommunikáció hatékonyságának fejlesztése. 8. Erkölcsi, anyagi elismerés összhangjának megteremtése a nevelőtestület önértékelésével. Partneri kapcsolatokból adódó feladatok: 1. Szociális érzékenység megtartása. 2. A korai beóvodáztatás érdekében a védőnővel, gyermekorvossal, háziorvossal, a kapcsolat erősítése. 3. Szülői klub működésének segítése az óvodaérettség, családi nevelés hangsúlyozása, érzelmek, értékek, szükségletek kidomborítása céljából. 4. Mentálisan sérült családok segítése. 5. A szülő aktívabb bevonása az óvodai életbe. 8

1.5. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK - Tetteinkkel, viszonyulásunkkal sugározzuk gyermekeink feltétel nélküli elfogadását. - Kezdeményezők vagyunk partnerkapcsolatainkban. - A szülőkkel tartalmas nevelői kapcsolatokra törekszünk. - Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket gyermekük egyéni fejlődéséről. - A testi lelki jólét érzését naponta megteremtjük. - A művészet emberformáló erejére építünk. - Élmény saját élményű tanulás lehetőségében gazdag óvodai életet ajánlunk. - Segítjük a gyermekeket képességeik kibontakoztatásában. - Naponta megerősítjük, bátorítjuk a gyermekeket pozitív személyiségjegyük tudatosításában. - Munkánkban a rend harmónia biztonság értékrendjét érvényesítjük 1.6. ALAPELVEINK - Életkori egyéni sajátosságok figyelembevételével a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, az esélyegyenlőség megteremtésére törekszünk. - Bátorító, elfogadó pedagógiai elv: Óvodánkban a gyermek személyiségét tisztelet, elfogadás, megbecsülés, szeretet övezi. - Komplexitás elve: Az ismereteket nem elszigetelten, nem mozaikszerűen, hanem összefüggéseiben, kölcsönhatásaiban sajátítják el a gyermekek, úgy, ahogy az a valóságban előfordul. 9

- Természet közeliség: Falusi gyermekeket nevelünk, akiknek a valósággal való kapcsolata tág lehetőséget biztosít a fejlesztésükre (természeti környezet). - Együttműködés elve: A családi nevelésre építve, azt kiegészítve végezzük nevelő munkánkat. - Az óvoda inkluzív szemlélettel, gyermekközpontú nevelési attitűddel, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét. - A hátrányos megkülönböztetés tilalmát tiszteletben tartjuk. 2. A PROGRAM CÉLFEJEZETE 2.1 NEVELÉSÜNK CÉLJA: 1. Óvodánkban váljanak a gyermekek nyugodttá, derűssé, kiegyensúlyozottá. 2. Váljanak alkalmassá gyermekeink a magasabb rendű érzelmek befogadására. 3. Legyenek képesek önmaguk ellátásával kapcsolatos szokás és szabályrendszer elfogadására, elsajátítására. 4. Képességeik fejlődése során fogadják be a komplex művészeti élményeket. 5. Váljanak képessé a következő életszakasz megkezdésére. 6. Célunk, olyan gyermekek nevelése, akik ismerik környezetük népi hagyományait. 7. Óvodánk tudjon partnereivel konstruktív kapcsolatot kialakítani. 8. A gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása. 9. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosítása. 10. A migráns családok gyermekeinek interkulturális nevelése. 10

2.2 A CÉLOKHOZ RENDELT FELADATOK 1. Váljanak a gyermekek nyugodttá, derűssé, kiegyensúlyozottá a. Várjuk a gyermekeket az óvodába, ezért még a beszoktatás előtt felkeressük őket otthonukban, meghirdetjük a beszoktatás rendjét, megfelelő kedvességgel, figyelemmel fogadjuk őket. b. Befogadás folyamata: Lehetővé tesszük az anyás befogadást, megkönnyítve ezzel a gyermekek első találkozását a számukra ismeretlen felnőttekkel és az új tárgyi környezettel. Biztosítjuk az egyéni bánásmódot a közösségen belül. c. Óvodai életszervezés biztonságérzet kialakítása A mindennapi személyes fogadás, a rugalmas napirend és a következetesen kialakított norma és szabályrendszer felállítása teszi lehetővé, hogy minden gyermek biztonságban érezhesse magát. d. Derűs, kiegyensúlyozott légkör megteremtése A nevelők pozitív életszemléletével, humorérzékével, tevékenységgazdag óvodai életmód szervezésével, a bátorító pedagógia alkalmazásával, konfliktuskezelő készséggel, a rendezett környezet és funkciósarok kialakításával és kiszámítható nevelési elvárásokkal érjük el. 2. Váljanak alkalmassá gyermekeink a magasabbrendű érzelmek befogadására a. Tevékeny és élménygazdag óvodai élet biztosítása: közös élmények szervezésével, szimbólumok, jelek használatával, amellyel erősítjük az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság és szabálytartás érzését. b. Esztétikai ítéletalkotás megalapozása: -az egyéni igényeket figyelembevevő esztétikus, higiénikus gondozással 11

-egészséges és ízléses környezet megteremtésével -a művészeti tevékenységben való részvétellel -sokrétű esztétikai élmény biztosításával c. Megismerési vágy felkeltése: A gyermekek megismerési vágyára, utánzási kedvére alapozva, érdeklődésük felkeltésével fejlesztjük értelmi képességeiket. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folytonos feldolgozása fejleszti a gyermekek észlelését, figyelmét, képzeletét, gondolkodását, emlékezetét. 3. Önmaguk ellátásával kapcsolatos norma és szabályrendszer közvetítése: a. Az érthetőség és szemléletesség elvét betartva tudunk ennek a feladatnak megfelelni. b. Cselekvési lehetőséget biztosítunk minden egyes gyermeknek. c. A feltételrendszer biztosításával, a csoportszobák barátságossá tételével, ízlésközvetítéssel a gyermekek jó közérzetét biztosítjuk. Arra törekszünk, hogy a többféle játéktevékeny-séghez elkülönített helyet tudjunk kialakítani. d. Folyamatos értékeléssel, egyénhez illetve csoporthoz szólva érjük a szabályrendszer kialakítását. 4. Komplex művészeti élmények biztosítása: a. Évszakhoz és a jeles napokhoz kapcsolva tervezzük meg az éves tematikát. b. Többszintű, sokoldalú feldolgozási módszert alkalmazunk a mindennapokban, a természetben, a tárgyi és társadalmi környezetben egyaránt. c. Az anyaggyűjtés csak tiszta forrásból történik. 12

d. A kreativitás áthatja az óvónők személyiségét, ezáltal bontakozik ki a gyermekek alkotókedve, fantáziája. e. Az esztétikumra való törekvést mindig szem előtt tartjuk. 5. A következő életszakaszra való felkészítés A gyermekek személyiségének erősítésével, képességeik fejlesztésével, reális éntudatuk kialakításával érjük el, hogy az iskolakezdésre alkalmassá tegyük óvodásainkat. 6. Népi hagyományok ápolása: Figyelembevéve településünk, illetve térségünk lehetőségeit, megszervezzük a megismerési folyamatokat, majd az új ismeretek birtokában feldolgozzuk az élményeket. 7. Nyitott óvoda: - Törekszünk arra, hogy partnereinkkel jó kapcsolatot alakítsunk ki. - Felmérjük igényüket, átgondoljuk kapcsolataink minőségi formáit. - Partnereinkkel való viszonyaink tartalmát folyamatosan értékeljük. 8. A gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása Olyan magatartásforma kialakítását kezdjük el az óvodában, amely a bioszféra állapotával=föld, víz, levegő) és az emberi környezettel kapcsolatos tájékozottság kialakítására törekszik, a környezete iránti érzékenységre nevelésben, a későbbiekben pedig a tudatos felelősségvállalásban teljesedik ki. 13

9. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosítása a. A sajátos nevelési igényű gyermekek optimális nevelésének érdekében törekszünk az önképzésre, főleg a gyógypedagógiai nevelés terén. b. A hatékonyság és eredményesség érdekében együttműködésre törekszünk a szaksegítőkkel.(logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus) 10. A nemzetiségi családok gyermekeinek interkulturális nevelése a. Törekszünk a migráns gyermekek kultúrájának, vallásának, és nemzetiségének megismerésére. b. Igyekszünk érzelmi biztonságot nyújtó, elfogadó légkört biztosítani. Segítjük a magyar nyelv elsajátításában. 14

A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA A nevelés célja A nevelés feladata A nevelés keretei Egészséges életmód Alakítása Érzelmi, szociális nevelés és társas kapcsolatok A tevékenység kerete Hagyományőrzés, népszokások Tevékenységformák Játék, játékba integrált tanulás Vers, mese, dramatikus játék Ének, énekes játékok, zenehallgatás Rajz, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A környezet megszerettetése Munka jellegű tevékenységek Az óvoda kapcsolatrendszere Család, helyi iskola, Szabadidőközpont és könyvtár, mesterek, alkotók, Művészeti együttesek, szakmai együttesek A fejlődés várható eredménye az óvodás kor végén 15

3. A NEVELÉS KERETE 3.1 Az egészséges életmód alakítása Cél: A gyermekekben alakuljon ki az egészséges életvitel iránti igény. Feladat: 1. A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése. 2. A harmonikus összerendezet mozgás fejlődésének elősegítése 3. A gyermek testi képességei fejlődésének segítése. 4. A gyermekek egészségének a védelme,óvása, edzettségének biztosítása. 5. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. 6. Megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, nevelési feladatok ellátása a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve 1.A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése betegségmegelőzés A testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele a testi komfortérzet kielégítése. A gyermekek akkor fogadnak el tőlünk gondoskodást, ha őszinte viselkedéssel közeledünk hozzájuk. Testápolás, öltözködés, étkezés, önkiszolgálás közben természetes módon fejlesztjük a gyermekeket, mindezt nyugodt, türelmes légkörben valósítjuk meg. A dajkákkal megállapodunk a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében, az azonos gyakorlás érdekében. A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás. Fontosnak tartjuk a gyermekek étrendjének figyelemmel kísérését, hogy kellően változatos legyen. Az étkezés rendjét igyekszünk úgy kialakítani, hogy minél kevesebb várakozási idő legyen. A gyermekeknek különbözőek az étkezési szokásai, arra törekszünk, hogy kóstoljanak meg minden ételt, ösztönözzük, biztatjuk, és semmiképpen nem erőltetjük az evésre. Biztosítjuk, hogy a nap bármely szakában ihassanak. 16

A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Megteremtjük a feltételeket a bőrápoláshoz, fogmosáshoz, fésülködéshez, vécéhasználathoz. Nagy odafigyeléssel követjük ezeket a tevékenységeket, addig nyújtunk segítséget, ameddig erre szüksége van a gyermeknek. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek időjárásnak megfelelően öltözködjenek, szükség szerint a szülőket is tájékoztatjuk a réteges és praktikus öltözködés fontosságáról. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen az óvodai nevelésben. Sokféle mozgáslehetőség biztosításával érjük el a gyermeki szervezet fejlődését. A kúszás, mászás, csúszás, egyensúlyozás, gurulás, futás lehetőségét minden nap biztosítjuk. Így járulunk hozzá a gyermekek légző- és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont- és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. Fontosnak tartjuk a tiszta, jó levegő biztosítását a teremben. Megteremtjük a lehetőséget, hogy a gyermekek minden nap töltsenek szabad levegőn legalább 2 órát. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, ezért alvás előtt alaposan kiszellőztetünk. A pihenéshez nyugodt légkört biztosítunk. Mesével, zenével, majd teljes csenddel. Nagy odafigyeléssel követjük ezeket a tevékenységeket, szem előtt tartjuk a környezettudatos magatartás kialakítását. (ezekkel kapcsolatos szokás - és normarendszerünk a mellékletben található). 1. A harmonikus összerendezet mozgás fejlődésének elősegítése A harmonikus összerendezett mozgás kialakulását mindennapos testneveléssel, illetve kocogással segítjük elő. A tevékenységet lehetőleg a szabadban szervezzük. 2. A gyermek testi képességei fejlődésének segítése A külső udvari környezetet tudatosan úgy alakítjuk, hogy változatos mozgásformák (labdajátékok, mozgásos szabályjátékok, népi énekes dalos játékok) gyakorlására adjon lehetőséget, amelyben testi képességei fejlődnek. 17

3. A gyermek egészségének védelme, edzettségének biztosítása A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermekek egészségének megóvását. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására. (portalanítás, fertőtlenítés, folyamatos levegőcsere, ágyneműk, törölközők, asztalterítők gyakori mosása.) Mindezen feladatok megoldásával igyekszünk kiküszöbölni a betegségek kialakulását. Fontos tudnunk az anamnézis felvétele közben felderített betegségekről (pl. asztma, allergia, cukorbetegség, epilepszia). Ezeket regisztráljuk, figyelemmel kísérjük és a betegséggel kapcsolatos alapvető tennivalókat elsajátítjuk. Éves rendszerességgel védőnői szűrésre kerül sor. Gondot fordítunk a gerinc deformitások és a lúdtalp megelőzésére is. A gyerekek testi épségének védelme megkívánja tőlünk, hogy odafigyeljünk a tárgyi eszközök ellenőrzésére, karbantartására, a hibaforrások megszüntetésére. A levegő, víz, napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Ennek érdekében minél több időt töltünk a szabadban, időjárásnak megfelelő öltözetben. Nyáron, a legforróbb időszakot kivéve, egész nap kinn tartózkodunk az udvaron. Pancsoló medence híján vizes játékokat szervezünk. A téli havas időszakban szánkózással, csúszkálással adunk lehetőséget a mozgásra. A fentiek megvalósulása hozzájárul a derűs, biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez, így kialakulhat az igény a későbbi egészséges életvitelhez. 4. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása Óvodánk tárgyi környezete megfelel az egészségügyi előírásoknak, esztétikus, jó alapot ad az óvodai nevelőmunkához. A csoportszobák alkalmasak a szabad játékra, a különböző tevékenységek végzésére, az étkezésre és az alvásra. 18

Fontosnak tartjuk a szobák barátságossá, ízlésessé tételét a gyermekek jó közérzetének biztosítása érdekében. Az öltözők berendezése biztosítja a nyugodt, kényelmes öltözködést. Minden gyermeknek külön, akasztóval ellátott szekrénye van. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. Minden gyermeknek jellel ellátott fogmosó felszerelése, fésűje, törölközője van. Az óvoda egyik legfontosabb fejlesztési színtere az udvar. Óvodánk udvarán együtt játszanak mind a három csoport gyermekei. Udvarunkon az árnyékos, napos, füves és betonos részek egyaránt megtalálhatók. Sokféle fa, cserje és virágoskert teszi esztétikussá a gyermekek környezetét. A veteményeskert arra ad alkalmat, hogy a gyermekek saját maguk is kipróbálhassák a kerti munkát. Az esztétikus, fából készült mászóház, hinta, vonat és homokozó a különböző típusú mozgáshoz, tevékenységhez kínál lehetőséget. A labdajátékhoz, focizáshoz külön terület áll a gyermekek rendelkezésére. 5. Megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, nevelési feladatok ellátása a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve Szakembereket vonunk be a HH, HHH, SNI, lassabban fejlődő gyermekek fejlesztésébe. A tehetséges gyermekeket műhelymunka formájában igyekszünk fejleszteni. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak és fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, tisztán helyére teszik. Zsebkendőt önállóan használnak. Vigyáznak és figyelmeztetik társaikat arra, hogy ne folyjék feleslegesen a víz a csapból, szólnak, ha valahol feleslegesen ég a villany és rászólnak pazarló társaikra. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, valamint önállóan vizet töltenek a kancsóból. 19

Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Biztonságosan használják a kanalat, villát és a kést. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltözködnek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik és bekötik. A ruhájukat összehajtva a helyére teszik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsejükre, amelyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. A fejlődés várható eredményeiből kidolgozott sikerkritériumok A testápolási, öltözködési, étkezési szokásokat mindenütt szimbólumokkal erősítjük meg, hogy a gyermekek önállóan kontrollálni tudják tetteiket. A gyermekek önállóságát az teszi teljessé, hogy biztosítjuk számukra az önkiszolgálást, középsős kortól pedig a naposi rendszert. Sikerkritérium az esztétikus terítés, a magabiztos, önálló eszközhasználat és az elfogyasztandó ételszükséglet pontos felmérése. A gyermekeknél minden nap lehetőleg ½ 11-től biztosítjuk a szabad mozgás lehetőségét. Hetente 2x szervezett mozgást végzünk a szabadban. Nyáron biztosítjuk a vizes játékok feltételeit. A pihenéshez friss levegőt, szeretetteljes légkört, gondoskodást, a szendergő állapot megteremtéséhez halk dúdolást biztosítunk. 20

3.2. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés Cél: Gyermekeink legyenek képesek egyéni érdekeinek, tulajdonságaiknak, képességeiknek kibontakoztatására a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával. Feladat: 1. Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig, amely a HH és a HHH beilleszkedését is megkönnyíti. 2. A gyermek gyermek, felnőtt gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képesség formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása. 1.1.Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig Az óvodás gyermek jellemzője a magatartás érzelmi vezéreltsége. Személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért fontosnak tartjuk a biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkör megteremtését. Családias légkörben alakítjuk gyermekek érzelmi kötődését társaihoz és a felnőttekhez egyaránt. Olyan közös élményeket, közösen végzett tevékenységeket, együttléteket szervezünk, biztosítunk a gyermekeknek, amelyek során olyan erkölcsi tulajdonságok erősödnek meg, mint az egymás iránti figyelmesség, megértés, felelősségérzet, tolerancia, hazaszeretet. Például csoporton belül: névnap, születésnap megünneplése, nemzeti ünnepünkre való közös készülődés, sokáig távollévő gyermek meglátogatása, élményszerző séták, élménybeszámolók. Óvodán belül: mindennapi találkozások, játék az udvaron, közös ünnepi alkalmak Szüreti mulatság, Télapó-várás, játszóház stb. Az óvodák között: pl. közös játék délelőtt a másik óvoda csoportjával. Ezekkel a közös alkalmakkal, tevékenységekkel segítjük, támogatjuk a gyermekek érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességének kibontakozását. Alkalom nyílik az egymáshoz viszonyításra, amely a reális énkép kialakulásához szükséges. Már a befogadásnál törekszünk arra, hogy a gyermekeket kedvező hatások érjék. Meleg, érzelmi támaszt nyújtó, esztétikus környezetet alakítunk ki. A csoportszobában, a mosdóban, az udvaron-szabadon mozoghatnak a megfelelő biztonság mellett. Az otthonosság érzését segítjük elő azzal is, hogy minden 21

gyermeknek tároló helyet biztosítunk, ahova saját eszközeit, játékait, a mikrocsoportos tapasztalatgyűjtésen talált értekeit beteheti, önállóan gondozhatja, kezelheti. A gyermekek érkezésekor az óvodánk öltözőjében halk zene segíti a nyugalmat árasztó miliő megteremtését. Igény szerint lehetőséget adunk arra, hogy szülő és gyermek együtt ismerkedjenek az óvodával. A szülő jelenléte biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, tevékenységeit, szokásait. A befogadásban mindkét óvónő részt vesz és a dajkával gondosan, előkészítjük ezt az időszakot Megismerkedünk a gyermekek otthon kialakult szokásaival, megengedjük, hogy az óvodába magukkal hozzák kedves játékaikat, tárgyaikat. A gyermek jelét úgy válogatjuk, hogy ahhoz mondókát, verset, vagy dalt lehessen kapcsolni, így még kedvesebbé válik számunkra a jelük. A szeretetteljes légkör megteremtésével befolyásoljuk a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Gyermekeinknek lehetőséget biztosítunk, hogy érdeklődésüknek megfelelően tevékenységi lehetőséget választhassanak a nap folyamán. Figyelmet szentelünk az érdektelenebb gyermekekre, hogy mielőbb kideríthessük érdektelenségük okát. Már a befogadás ideje alatt játékos formában gyakoroljuk a különböző tevékenységeket, figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességeit, tempóját.. A sok érdekes, ízléses játék mellett mesével, ölbeli játékokkal, mondókákkal kedveskedünk a gyermekeknek. A nehezen beilleszkedő gyermekeket mondókával, dallal, ölbeli játékokkal nyugtatjuk meg. Lefekvésnél külön figyelmet fordítunk a személyes kapcsolatokra (simogatás, betakarás, mesélés). Már a befogadás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzük a mindennapi tevékenységet, amit sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékos módszerekkel gyakoroltunk, figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. Tevékenykedő óvodai életet biztosítunk, amely segíti a gyermekek együttműködését, formálja egymáshoz való viszonyukat. A családias légkör megteremtésével elősegítjük a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag, tevékenykedtető életet biztosítunk. Közösen tervezzük meg és értelmezzük újra hagyományos rendezvényeinket úgy, hogy a gyermekeket minél kevesebbet szerepeltetjük. Ünnepnapjainkban is a jelképek, az élményközvetítés és a személyesség jelenik meg. 22

A gyermekeknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választhassanak, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Így alakítjuk ki, hogy egy időben, egymástól függetlenül szerveződnek különböző tevékenységek egyénileg és csoportosan is. Kibővítettük az óvodások és az idősebb gyermekek (iskolások) találkozásának lehetőségeit is. E célra kihasználjuk a véletlen és a tervszerű találkozásokat 2.A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése A gyermek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak ki, ha jól érzi magát a csoportban. Biztonságuk és bizalmuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége.. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodapedagógusgyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek, kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Nevelésünk alapja a feltétel nélküli szeretet a határokkal együtt. A határokat úgy állítjuk fel, hogy a gyermekcsoportjaink meg tudjanak felelni az elvárásoknak. Megismerjük a gyermekek egyéni jellemzőit, melyek segítik az egyéni nevelésüket. A felnőtt gyermek kapcsolatában fontosnak tartjuk, hogy megértsük a gyermek érzelmeit. A gyermek tevékenységéhez nagy szabadságot biztosítunk a pontos határok megjelölésével. Elvárásainkat röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazzuk meg. Ugyanakkor lehetőséget adunk a javításra. A kapcsolat erősítése céljából minden gyermek számára biztosítjuk a személyes perceket a nap folyamán, ahol lehetőség nyílik saját érzések elmondására, mások érzésének meghallgatására, elfogadására. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (pl. együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (pl. önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás- és normarendszerének megalapozását. 23

A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi, vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. A gyerekek esélyegyenlőségét biztosítjuk azzal is, hogy a tehetséges gyermekek számára képességeiknek megfelelően plusz tevékenységben vehessenek rész műhelymunkák keretén belül. Öt éves kortól. Kidolgozva mellékletben. Pozitív visszajelzéseket a gyermekek naponta kapnak tőlünk. Igyekszünk elérni, hogy az agresszív gyerek se az agresszivitásán keresztül kapjon figyelmet! Tilalom helyett választási lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket is hozhassanak. A humort, mint segédeszközt használjuk a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, a feszültségek oldásában. A csoportokban használjuk az egyéni jellemzők tábláit (születésnapi tábla, súly magasságmérő tábla, megérkeztem, itt vagyok jelzőtábla). A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez és a felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés szokásszabályainak betartása. A szabályok betartására egymást is megkérik. 24

A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességében. A társaikkal konfliktusos helyzetben egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadjak. Óvodán kívül, ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. Ismerik saját képességüket, tudják értékeiket, megfogalmazzák hiányosságaikat t. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Éretté válnak az iskolába lépésre. A fejlődés várható eredményeiből kidolgozott sikerkritériumok Óvodánk a gyermekek felvételénél különös hangsúlyt fektet a szeretetteljes, nyugodt, élmény gazdag óvodai élet megéreztetésére. Felajánljuk a szülőknek ez anyás beszoktatást. Az érzelmi nevelés fontos eleme a reggeli érkezés, amikor halk zenével várjuk a szülőket és gyermekeket. A gyermekeket simogatással, ölbe vétellel, elbeszélgetésekkel fogadjuk. Megérkeztem, itt vagyok táblán jelölik ittlétüket. A gyermekek tudják ki hiányzik, és miért van most távol. Ha valamelyik gyerek sokáig beteg levelet írunk, vagy meglátogatjuk. Közös elveken alapuló szociális, erkölcsi szabályok szerint neveljük a gyermekeket. Az óvodánk minden dolgozója igyekszik alkalmazni a bátorító nevelés 14 pontját, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a szülők körében is gyakorlattá, szokássá váljon. 25

Minden csoport kialakítja a környezetéhez jól illeszkedő jelképeit, szimbólumait, hagyományait, beépíti a jeles napokat, ünnepeket, hogy ezzel is fokozza a gyermekek összetartozását. Olyan jeleket adunk a gyermekeknek, amelyekhez az első művészeti élményt tudjuk kapcsolni. Ez az én mondókám, versem, vagy dalom lesz. Féléves rendszerben mérjük a gyermekek társas kapcsolatait. 3.3. Anyanyelvi, -az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célunk: A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése, beszédkedvük felkeltése és fenntartása, illetve a beszédhallás és szövegértés fejlesztése. Feladat a gyermekek természetes beszéd kedvének fenntartása, a gyermekek beszédre ösztönzése beszélő környezet teremtése o a beszédészlelés o beszédértés, o szóbeli emlékezet fejlesztése. o Szókincs (relációs és általános) gyarapítása, o szófaji gazdagság megalapozása. o folyamatos, összefüggő, tiszta beszédre ösztönzés o nyelvi kifejezőkészség alakítása. o nyelvi készség fejlesztése. o kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, o egyéni bánásmód, o differenciált fejlesztés alkalmazása. 26

együttműködés a logopédussal együttműködés a családdal a megelőzés és a korrekció területén. a szociokulturális háttér figyelembe vétele differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása. nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás támogatása migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Beszélő környezet, szabályközvetítés a javítgatás elkerülésének, a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartásának, ösztönzésének és a gyermeki kérdések támogatásának kiemelése A fejlődés várható eredményeiből kidolgozott sikerkritériumok Korának megfelelően kialakult a pontos érzékelése, észlelése. Képes vizuális, auditív differenciálásra. Térbeli viszonyokat képes felismerni és megnevezni. A kereszcsatornák működése korának megfelelő. Önkéntelen bevésés mellet megjelenik a szándékos bevésés is. Figyelme korához képest tartós. Gondolkodására a problémamegoldásra törekvés és a kreativitás jellemző. Helyesen, tisztán, érthetően beszél. Kérdésre minimum egyszerű mondattal válaszol. Szókincse korának megfelelő. Jól használja a metakommunikációs eszközöket. Bátran szívesen kommunikál társaival és a felnőttekkel. Társára odafigyel, türelmesen meghallgatja mondanivalóját. Közölt információt megérti. 27

Verbális emlékezete korának megfelelő, egyszerű történetet, mesét korának megfelelően képes elmondani. Ismeri és használja az udvariassági szavakat. Tud szemkontaktust teremteni és tartani. A migráns kisgyermek is megérti az óvodai élethez szükséges kifejezéseket és képes magát megértetni. NAPIREND 6,30 10,30 Szabad játék a csoportszobában - párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek. - beszélgetések, személyes percek - vers-mese, dramatikus játék - rajz, mintázás, kézimunka - ének-zenei készségek fejlesztése - környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése - részképességek fejlesztése egyéni szükséglet alapján - testápolási teendők - tízórai - szervezett mozgásos játék - zenés mozgásos percek (heti 1 alkalommal) - mindennapi testnevelés 10,30 12,00 Udvari játék - esetenként séta, mikro csoportosan - Énekes játékok az udvaron 12,00 13,00 Ebéd - testápolási teendők 13,00 15,00 Pihenés, alvás mesével, altatóval 15,00 15,30 Uzsonna - testápolási teendők 15,30 17,00 Szabadjáték a csoportszobában, vagy az udvaron - Egyénenkénti részképesség fejlesztés Szabadon választható szolgáltatás - hitoktatás 28

4. PROGRAM TEVÉKENYSÉGKERETE NÉPHAGYOMÁNYÁPOLÁS Nevelőtestületünk szerint az óvoda természetes közege a hagyomány-őrzésnek. A népi kultúra szájról szájra hagyományozódik, ismerjük azok lényegét, jelképeit. 1. A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban a.) Vers, mese, dramatikus játék - népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések b.) Ének, énekes játékok, zenehallgatás c. ) Kézimunka - mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene - szövés, fonás, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalács sütés d. ) A környezet tevékeny megszerettetése - jeles napok, népszokások Óvodánk jeles napjai - Szüret október - Advent november 30-a utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig - Mikulás december - Karácsony december - Farsang február - Húsvét az első napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap - Május elseje 29

2. A jeles napok tartalma Szüret szeptember október Nyílt nap keretén belül, az óvoda udvarán, a helyi hagyományokat figyelembe véve, eredeti eszközökkel, / szőlőgyűjtés, darálás, préselés, mustkóstolás / szüreti mulatságot rendezünk, melyre a nagycsoportosok népi játékokat adnak elő. Ezt követi néptáncosok bemutatója és a táncház. Advent Borbála nap dec. 4. Mikulás dec. 6. Luca nap dec. 13. Karácsony Dec. 24-26. 3-4 évesek: - Megismerkednek a gyermekek az advent jelképeivel: koszorú, naptár. - A naptár alapján minden nap készülnek egyszerű feladatokkal a karácsonyra. - Rövid dalt, mondókát tanulnak meg a Mikulást és a karácsonyt várva. - A vízbe tett cseresznyeágat és az ültetett Luca-búzát figyelemmel kísérjük. - Készítünk egyszerű fenyődíszt az otthoni karácsonyfájukra. 4-5 évesek: - Segítenek az adventi naptár és koszorú elkészítésében. - Naponta megnézik, mik a további feladatok. - Festünk, a gyermekekkel közösen, sütünk mézeskalácsot, készítünk fenyődíszeket. - Mikulás és karácsony előtt tanulunk verset és dalt. - Almát és mézes diót ropogtatnak, gyertyát gyújtunk. - Vízbe állítunk cseresznyeágat és ültetünk Luca-búzát. 5-6-7 évesek: - Az óvónő segítségével adventi naptárt valamint koszorút készítünk - a megbeszélt feladatokból naponta kibontunk egyet és megoldjuk azokat. - Verset, dalokat tanulunk a Mikulásnak és karácsonyra. - Készítünk asztali díszt karácsonyra. - Étkezési szokások: almát gerezdelünk, diót törünk, tököt és mézeskalácsot sütünk, a mézeskalácsot ki is díszítjük. - Ajándékot készítünk a szülőknek, amit majd karácsony estéjén adnak át otthon a gyerekek. 30

Farsang: télbúcsúztató napszokás (vízkereszttől hamvazószerdáig tart) 3-4 évesek: Egyszerű technikával papírálarcot díszítünk, jelmezbe öltözünk, kedvünk szerint táncolunk. 4-5 évesek: Díszítünk farsangi álarcot, farsangi játékokba vesznek részt. Tréfás verseket, dalokat, meséket hallgatnak ebben az időben. Egyszerűbb mondókákat tanulnak. 5-6-7 évesek: - bálbahívogatót, farsangi dalokat tanulnak, részt vesznek a csoportszoba feldíszítésében - a szüleik segítségével saját jelmezt készítenek, ezekben vonulnak fel nagy csinnadrattával. Így búcsúztatjuk a telet. Általában táncházi népzene szól. Finom sütemények, üdítők, tombolahúzás teszi még emlékezetesebbé a farsangi mulatságot. Húsvét 3-4 évesek: - locsolóverset tanulunk, tojásokat festünk közösen a gyermekekkel - tojás játékokban vesznek részt 4-5 évesek: Tojásokat díszítünk viasszal és feldíszítjük a csoportszobát, locsolóverset tanulunk. 5-6-7 évesek: Festéssel díszítjük az ablakokat. - tanulunk verseket, mondókákat a locsoláshoz, eljátsszuk a locsolkodást (meglocsolják a fiúk az óvónőket és a lányokat), a lányok saját maguk készítette hímes tojással köszönik meg a locsolást. - Süteményt sütünk a lányokkal, és megvendégeljük a fiúkat 31

Május elseje 3-4 évesek: Körbejárjuk a nagyok által feldíszített májusfát, tavaszi dalokat énekelve. 4-5 évesek: A fiúkkal az udvaron májusfát díszítünk a lányoknak, majd a lányok a fiúkkal közösen körbetáncolják. 5-6-7 évesek: A fiúk a színes szalagokat önállóan készítik el a májusfa díszítéséhez. Kis segítséggel díszítik fel az udvart. A lányokkal, örömmel fogadjuk, körbetáncoljuk a fát, és süteménnyel megkínáljuk a fiúkat. 3. Ismerkedés a környékünkön még élő kismesterségekkel, népművészeti alkotásokkal Célunk: Megismerkedni azokkal az emberekkel, akik aktívan gyakorolják mesterségüket, megfigyeljük tevékenységüket és munkaeszközeiket. Lehetőségeink: - Településünkön: Novák Bálint kosárfonó munkájának megtekintése. - Településünkön: a Szőlőszem Farmon lévő fafaragások, népművészeti motívumok megfigyelése. - Tiszafüreden: Szűcs Imre Nagyné Török Zsóka Vas Katalin Fazekas Népművészet mestere Népi Iparművész Csipkeverő Kiss Pál Múzeum időszakos kiállítások Bőrműves alkotóház - Abádszalók: Babamúzeum, Festőnő kiállítása 32

ÜNNEPEINK Március 15- Nemzeti ünnep Anyák napja Gyermeknap Tanévzáró Március 15.- -Nemzeti ünnep Csoportonként emlékezünk meg erről az ünnepről. A nagyobb gyermekekkel zászlót festünk, kokárdát készítünk. Elsétálunk a közeli emlékműhöz, ahol elhelyezzük a zászlókat és az alkalomhoz illő dalt éneklünk. Anyák napja -Május eleje nyílt nap A gyermekek verssel, saját készítésű ajándékkal köszöntik az Édesanyjukat, Nagymamájukat, egyénileg, a hazatérés előtt. Helyszín: az iroda helyisége, ahol alkalomhoz illő zenével és dekorációval fogadjuk a vendégeket. Gyermeknap: -Május utolsó hete-nyílt nap- Jó idő esetén, az udvaron zajlik. Bábelőadást, változatos programokat szervezünk, ahol a szülő gyermekével együtt jól érezheti magát, közös élményekkel gazdagodhatnak. Erre a napra visszavárjuk a volt óvodásainkat, illetve meghívjuk a leendő óvodásainkat is. Az élményeket a szülők által szervezett vendéglátással gazdagítjuk.(ezen a napon büfé működik, amely mindenki rendelkezésére áll igény szerint.) Tanévzáró: -Június első hete, nyílt ünnep- 33

A nagycsoportos korú gyermekek a tanév során tanult dalokról, versekről, dramatikus játékokból adnak ízelítőt, valamint elmondanak néhány búcsúzó versikét. A szülők igényt tartanak erre a nyilvános ünnepségre. 5. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGI FORMÁI 5.1 JÁTÉK, JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS Cél: Legyenek képesek gyermekeink vágyaik, ötleteik kibontakoztatására, szabad képzelettárasításra. Jussanak intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok birtokába, mely által személyiségük pozitív irányba formálódik. Váljék a gyermekek kreativitását fejlesztő és erősítő tevékenységgé. Az óvodapedagógus feladatai: 1. A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszközök, tapasztalatok, élmények). 2. A szűkebb és tágabb környezetből szerzett élmények feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során. 3. A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságának figyelembevételével. 4. A gyermekek beszédkésségének fejlesztése a játék során. 5. Az óvodapedagógus tudatos jelenléte a játék folyamatában,indirekt irányítás felelősségével. Biztosítja a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. 34

1. A játékban szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszköz tapasztalatszerzés élmények) Kreatív, alkotólégkört elsősorban olyan játék biztosításával érünk el, ahol a gyermekek szabadon dönthetnek abban, hogy kivel játszanak, milyen játékot játszanak, milyen témát dolgoznak fel, milyen eszközzel jelenítik meg, milyen helyet választanak és mennyi ideig tart a játékuk. A mi feladatunk mindezen feltételek megteremtése. Az alkotó légkört a kellő időben nyújtott segítséggel, megerősítéssel, ötlettel fokozzuk. Csak annyi szabályt vezetünk be, ami segíti a nyugodt, rugalmas, oldott légkör fenntartását, az alkotó cselekvést, a sokféle manipulációt és az elképzelések valóra válását. Így a gyermekek a szabad játékban feszélyezettség nélkül tudnak társaikkal önfeledten játszani. Az oldott légkör megteremtéséhez hozzájárulunk azzal is, hogy humoros kifejezéseket, tréfás szavakat használunk, és észrevesszük a spontán megjelenő helyzet- és jellemkomikumokat. A játékhoz szükséges helyet a gyermekek önállóan, vagy amíg erre nem képesek, segítségünkkel alakítják ki. A programunkban kiemelkedő helyet kap az esztétikus és meghitt mesesarok, amely egyúttal a dramatikus játék és a bábozás helye. Ott kapnak helyet az átváltozáshoz szükséges dolgok is. Intellektuális érzelmeket kiváltó tapasztalatszerzések során összegyűjtött tárgyak, termések, növények a természet sarokban kapnak helyet. A rajzolással, festéssel, szövéssel, tárgykészítő népi játékoknak is állandó helyet biztosítunk. Az ehhez szükséges anyagok, kellékek mindig rendelkezésükre állnak a gyermekeknek. A gyermekek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért arra ösztönözzük őket, hogy ott minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak. Az udvari játékaink megteremtik ennek a lehetőségeit. Időjárás függvényében megteremtjük az udvari szerepjátékok lehetőségét (sportjátékok, közlekedési játékok, ügyességi játékok, színpadi játékok). A játéktevékenység az óvoda kinyitásával elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak. A játékhoz szükséges idő-t a játékba integrált tanulásfelfogás jól segíti. Ezáltal a gyermekek játékok elrakás 35

nélkül több órán keresztül játszhatnak. A 3-4 évesek szinte egész nap játszhatnak, egyedül, egymás mellett, néha összeverődve, kivéve az étkezés, tisztálkodás, és alvás idejét. Az 5-6-7 éveseknek biztosítjuk a több napon keresztül tartó játékot, hogy olyan értékes tulajdonságok, mint az állhatatosság, kitartás képessége kialakulhasson gyermekinkben. A kreativitást kibontakoztató játékeszközök, olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. Igyekszünk olyan eszközöket biztosítani, amelyek ízlésesek, praktikusak, az alkotó készségek kialakulását fejleszti, színesek, jó minőségűek és egyszerű félkész játékok. A kisebb gyermek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, amelyek a gyermekek pszichikus funkcióit fejlesztik, másodsorban a hagyományos szerepjátékhoz szükséges kellékek (papás-mamás, fodrászos, orvosos), amelyek ösztönzik a gyermekeket az élmények, tapasztalatok többszöri átélésre, harmadsorban pedig az esztétikai neveléshez (vers, mese, ének, rajzolás) szükséges kellékek. A nagyobb gyermekeknek bővítjük az eszközválasztékát, elsősorban a szerepjátékhoz kapcsolódó félkész kelékekkel, játékokkal, az azonosulást elősegítő ruhadarabokkal, valamint értelem- és képességfejlesztő játékkal. Környezetünkből szerzett tapasztalatokkal és élményekkel gazdagítjuk a gyermekek játéktevékenységét. Lehetővé tesszük, hogy a családban, óvodában, a tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra és újra a játékban is átélhessék. A programunkban kiemelt szerepet kapnak a mikro csoportos séták, a művészi élményt nyújtó kiállítások megtekintése, a zenei élmények biztosítása, melyek fejlesztő hatása mérhető a gyermekek játékában. 36

2. A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése, melyben nyomon követhetjük a gyermekek aktuális fejlettségi szintjét, egyénre, és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezésével, illetve megvalósításával. Biztosítjuk a gyermekek számára a szabadságot, az önállóságot, a: - játéktevékenységek kiválasztásában - Játékeszközök megválasztásában - Társak megválasztásában - Gyermeki játék elgondolásának megvalósulásában - Játszóhely megválasztásában és kialakításában. A szabadjáték folyamatosságának érdekében elegendő időt hagyunk a játék befejezésére, az elmélyült játékot nem zavarjuk meg más tevékenység felkínálásával, és lehetőséget biztosítunk a játék későbbi folytatására is. A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták. Folytatódik a manipulálás, amely a játékeszközök rakosgatásával érhető úttól, vagyis gyakorló játék. Ezért módot biztosítunk a gyerekeknek arra, hogy megismerkedhessenek az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságaival, mert a véletlen cselekvéshez kapcsolódó AHÁ élmény sokféle felfedezési lehetőséget tartogat számukra. Ez az örömszerzés alapot ad a cselekvés többszöri megismétléséhez, amely szinte ritmikusan jelentkezik. Ezek a tevékenységek jól fejlesztik a szem kéz koordinációt, és erősen hatnak a laterális dominancia kialakulására. Figyelemmel kísérjük a gyermekek halandzsázását. A többszöri ismétléssel elmondott szöveg ritmusa a gyermekekben pozitív érzelmet kelt. Az udvaron is biztosítjuk a gyakorló játék lehetőségét. Erre legalkalmasabb a homok, víz, kavics és olyan kisebb nagyobb tárgy, amelyet a gyermek saját szabályai szerint rakosgat. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szimbolikusjáték, mely a szerepjátékot megelőző játékos forma. Hatására alakul a gyerekek szocializációs készsége, kommunikációja, erkölcsi, akarati tulajdonságai, kognitív képességei. 37